@Gézoo (44314):
A gondolatod, -- hogy a forgásnak lehet valami köze a gravitációhoz -- akár még jó is lehet, de az a gond, hogy a forgatással elérhető sebességeknél olyan kicsiny lehetne -- ha lenne - az ilyen hatás, hogy nincs sok értelme ezzel foglalkozni.
Sajnos én ilyen vagyok. A legkisebbnek vélt hibák tűnnek fel először, nekem.
Hogyan magyarázod a mihez képest kicsi?
Nefelejtsd el a gömb térfogat számításánál harmadik hatvány szerepel.
Szerinted ha két párhuzamosnak vélt egyenes az első mikrométernél, ” csak ” egy zeptométert tér el azért az párhuzamos lesz?
Vagy a víz szintje az egyenes? Ugyan is, ez csak egy kicsit tér el az egyenestől. Szerintem, ha nem ez lenne a köztudatban, nem tennének fel olyan kérdéseket mihez képest görbül a tér,hanem inkább mihez képest egyenes az egyenes.
Minden égitest közel gömb alakú, nem az volna a reálisabb, hogy az egyenes a kivétel?
Mindenkinek az volna a természetesebb, hogy a tér is görbül.
Vagy a vákuum. nézd meg a viki-t. Mindjárt hét fajtája van. Nem beszélve a hőfokról ugyan azt feltételezzük a világűr vákuum-járól is mint itt a földön pedig ” csak ” közel 270K az eltérés.
De az is világos, valamilyen alapra a méréseknél támaszkodni kell, értem is, de az X-dik
” támaszkodásnál ” oda jutok mint a párhuzamos egyenesnél.
Nos, ez már önmagában is eléggé érdekes felvetés. Lévén, hogy cf és cp egymásnak párjai-ellentetjei- ellen erejei.. Egyik sem lehet más mint a másik.
Akkor miért csak statikus helyzetbe pontosan tömeg arányos. Azzal a kicsivel hogyan lehet
" elszámolni "
Te biztosan jártasabb vagy a fizikában. Van az Áltrel-ben erre számítási lehetőség? vagy csak analógia Newton harmadik törvénye értelmében?
Vagy talán ez a meghatározás az igazolása ?
Az egyenletes körmozgás, változó mozgás, mert a kerületi sebesség iránya változik.
Ez a keletkező erő – ami az irányváltoztatáshoz - szükséges melyikének a függvénye?
És itt van a feltételezésem lényege. Mivel a cp erő a sebességet egyáltalán nem befolyásolja csak annak irányát, és az is igaz rá amit - Ennyi - írt a fennmaradáshoz semmilyen plusz energiát nem igényel, tehát adott esetben nem lehet egyforma, akkor sem ha látszólag egymás ellentetjei.
Kipróbálhatod azt is, hogy egy deszkába beütsz két egyforma szöget majd egy hét múlva az egyiket megforgatod.
Újabb egy nap múltán megpróbálod mindkettőt megforgatni.. Az amelyiket már korábban forgattad, könnyebben megforgatható
Kitűnő példa! És ezt Te, hogyan magyarázod?
Ugyan ezt szimbolizálja a korongos példám.
Ugyanis, szerintem az előbb megforgatott szögnél csökken a kohéziós összetartás, és mivel ez maradandó lesz, teljesen világos amit írsz.
Próbáld ki egy gumi lapnál ugyan ezt. Semmi változás nem lesz.
Csak érdekesség. A ” modern ”autó gumi készítése. Képletesen mondva, kifordítják a gumit
- az eredeti futó felülethez képest - emiatt akkora a kohézió a kerületén, hogyha kihúzod a szöget a gumiból le se enged. Persze nem belsőt igénylő gumiról van szó.
Ez is csak látszat. Mert a forgatással egyrészt az állóról a csúszó súrlódásra lépsz át, másrészt a forgatás a felületi egyenetlenségeket "félre fésüli".
Bocsi, ez szerintem nem igaz.
Ez nem csak látszat. Bizonyítható. A kihúzásra szánt energia befektetés megegyezik a forgatás, és a közben húzásra szánt erő összegével. Csak arányaiban változik, mert egy eredő erő lép fel / súrlódás / aminek arányában csökken a kihúzási erő nagysága.
A közel határesetben mikor is a súrlódás végtelen lenne akkor meg már szakító szilárdságról beszélünk és nem súrlódásról,és akkor valóban csak húzó erő van. - lásd a statikus tömegvonzás -
Tehát logikailag is van összefüggés a kohéziós összetartóerő mértékében.
Detto, korong esete. Azonos forgatási erő esetében a kohézió különbözősége miatt
a kerületi sebesség csökken. Energia nem vész el.
Csak az eloszlást lehet e egyértelműen számolni, meghatározni?