A relativitási elméletek
-
- *
- Hozzászólások: 6521
- Csatlakozott: 2009.12.05. 09:31
- Tartózkodási hely: Budapest
A relativitási elméletek
@Aku-Aku (44836): A többi sor is ugyanaz, csak másképp van megjelenítve.
Az ok az, hogy Gézoo úgy vette, hogy dt=1 másodperc. Mert miért ne lehetne annyi? Gézoonál a gyorsulás és a sebesség számszerűleg mindig azonos, mivel ő a sebességet úgy kapja a gyorsulásból, hogy megszorozza dt-vel, amit meg ugye szabadon választhatunk meg, tehát miért ne lehetne pont 1.
Ez a Gézoo-fizika.
Az ok az, hogy Gézoo úgy vette, hogy dt=1 másodperc. Mert miért ne lehetne annyi? Gézoonál a gyorsulás és a sebesség számszerűleg mindig azonos, mivel ő a sebességet úgy kapja a gyorsulásból, hogy megszorozza dt-vel, amit meg ugye szabadon választhatunk meg, tehát miért ne lehetne pont 1.
Ez a Gézoo-fizika.
0 x
A relativitási elméletek
@Szilágyi András (44838):
Köszi a segítséget. Már kezdtem gondban lenni, hogy mit is nézhettem el.
Igazából nem vagyok valami nagy ász fizikából, ezért azt hittem valami az excel képletekben van rosszul leírva technikailag,
vagy én tévesztek el valamit.
Viszont ez az önkényes dt használat ez övön aluli volt.
Köszi a segítséget. Már kezdtem gondban lenni, hogy mit is nézhettem el.
Igazából nem vagyok valami nagy ász fizikából, ezért azt hittem valami az excel képletekben van rosszul leírva technikailag,
vagy én tévesztek el valamit.
Viszont ez az önkényes dt használat ez övön aluli volt.
0 x
A relativitási elméletek
@Gézoo (44821):
Miert epp a masodpercenkenti sebessegvaltozas szamit, miert nem a percenkenti, vagy orankenti, vagy a 0.001 masodpercenkenti?
Ugye egyetértünk, hogy a sebességváltozás merőszáma (sebességváltozás valamilyen idoegységenként) elérheti, sőt meg is haladhatja a fénysebesség mérőszámát.
Mi történik pontosan 299792458.108 m/s2 gyorsulás esetén? Az excel tablazatod hibat jelez, nullával való osztás miatt nem ad eredményt.
Mi történik pontosan 2*299792458.108 m/s2 gyorsulás esetén? Az excel tablazatod hibat jelez, negativ szám negyzetgyökét nem tudja kiszámolni, azért nem ad eredményt.
Amúgy sebességet és gyorsulást nem lehet összemérni, más a mértékegységük, nem számolhatóak át egymásba.
Ha neked sincs otthon elektrongyorsítód, akkor hol kisérletezzünk???
Ilyen szeméttel egy komoly fizikai kutatóból elhajtanak minket.
Nagyon erdekes."Kis gyorsulasok esetén a tömeg nem vátozik jelentősen, de amikor a gyorsulás merőszáma (sebességváltozás másodpercenként) megközelíti a fénysebességet akkor a a tehetetlenségi erő növekszik. Ez fuggetlen attól, hogy milyen sebességgel mozog a test, csak a sebességvátozás az ami számít."
Így van! Erről szól a levezetésem.
Miert epp a masodpercenkenti sebessegvaltozas szamit, miert nem a percenkenti, vagy orankenti, vagy a 0.001 masodpercenkenti?
Ugye egyetértünk, hogy a sebességváltozás merőszáma (sebességváltozás valamilyen idoegységenként) elérheti, sőt meg is haladhatja a fénysebesség mérőszámát.
Mi történik pontosan 299792458.108 m/s2 gyorsulás esetén? Az excel tablazatod hibat jelez, nullával való osztás miatt nem ad eredményt.
Mi történik pontosan 2*299792458.108 m/s2 gyorsulás esetén? Az excel tablazatod hibat jelez, negativ szám negyzetgyökét nem tudja kiszámolni, azért nem ad eredményt.
Amúgy sebességet és gyorsulást nem lehet összemérni, más a mértékegységük, nem számolhatóak át egymásba.
Ha neked sincs otthon elektrongyorsítód, akkor hol kisérletezzünk???
Ilyen szeméttel egy komoly fizikai kutatóból elhajtanak minket.
0 x
A relativitási elméletek
@ennyi (44840): Hohóó...
1.0000008 c/s gyorsulás esetén az erő előjele megvátozik.
Ha a fenysebesség mérőszámát meghaladja a gyorsulás, akkor az erő az ellenkező irányú lesz.
Az előbb valami nem működött az excelben, kijavítottam, most tetszőlegesen nagy gyorsulásokra is számol, es c fölötti számértékeknel egyre kisebb ellekező irányú erő kell a további gyorsuláshoz.
Minél inkabb fékezzük, annál gyorsabban megy.
Naccerű.
1.0000008 c/s gyorsulás esetén az erő előjele megvátozik.
Ha a fenysebesség mérőszámát meghaladja a gyorsulás, akkor az erő az ellenkező irányú lesz.
Az előbb valami nem működött az excelben, kijavítottam, most tetszőlegesen nagy gyorsulásokra is számol, es c fölötti számértékeknel egyre kisebb ellekező irányú erő kell a további gyorsuláshoz.
Minél inkabb fékezzük, annál gyorsabban megy.
Naccerű.
0 x
-
- *
- Hozzászólások: 6521
- Csatlakozott: 2009.12.05. 09:31
- Tartózkodási hely: Budapest
A relativitási elméletek
@Gézoo (44820):
Gézoo!
A táblázatodat nem lehet kitölteni, mert a feladatot nem definiáltad. Úgyhogy akkor talán tisztázzuk.
Ha jól értem, 0 sebességről konstans a gyorsulással elkezdjük gyorsítani az m tömegű testet. Ez bizonyos t idő alatt v sebességet ér el. Az a kérdés, hogy mennyi az erő, ami gyorsította a testet?
Ez így nem jó kérdés. Miért feltételezzük, hogy konstans gyorsuláshoz konstans erő kell? Ez nem így van a relativitáselméletben.
A másik probléma: a képleted szerint F=m* (a*ß), ahol ß=1/gyök(1-v2/c2). Itt ebben a képletben ugye a v az a végsebesség, amit a test elér a t ideig történő gyorsítás legvégén (ugye 0-ról v-re gyorsul). Tehát az erő függ az elért végsebességtől. Hogy is van ez? Ha elkezdek egy testet tolni, hogy gyorsuljon, már előre tudnom kell, mekkora végsebességre akarom majd felgyorsítani a testet? Mi van, ha én még nem döntöttem ezt el, csak elkezdem tolni, aztán majd valamikor abbahagyom a tolást? Akkor hogy számolom ki, mekkora erőt kell kifejtenem az a gyorsulás eléréséhez?
Gézoo!
A táblázatodat nem lehet kitölteni, mert a feladatot nem definiáltad. Úgyhogy akkor talán tisztázzuk.
Ha jól értem, 0 sebességről konstans a gyorsulással elkezdjük gyorsítani az m tömegű testet. Ez bizonyos t idő alatt v sebességet ér el. Az a kérdés, hogy mennyi az erő, ami gyorsította a testet?
Ez így nem jó kérdés. Miért feltételezzük, hogy konstans gyorsuláshoz konstans erő kell? Ez nem így van a relativitáselméletben.
A másik probléma: a képleted szerint F=m* (a*ß), ahol ß=1/gyök(1-v2/c2). Itt ebben a képletben ugye a v az a végsebesség, amit a test elér a t ideig történő gyorsítás legvégén (ugye 0-ról v-re gyorsul). Tehát az erő függ az elért végsebességtől. Hogy is van ez? Ha elkezdek egy testet tolni, hogy gyorsuljon, már előre tudnom kell, mekkora végsebességre akarom majd felgyorsítani a testet? Mi van, ha én még nem döntöttem ezt el, csak elkezdem tolni, aztán majd valamikor abbahagyom a tolást? Akkor hogy számolom ki, mekkora erőt kell kifejtenem az a gyorsulás eléréséhez?
0 x
A relativitási elméletek
@Aku-Aku (44836): Úgy véled, hogy ugyanaz a szám? A hatvány kitevőt is figyelembe vetted?
0 x
A relativitási elméletek
@Szilágyi András (44843): Oké, definiáljuk:
Nyugalomban van m tömeg, amit F erő a gyorsulásra kényszerít.
Határozd meg a felsorolt gyorsulások létrehozásához szükséges erők nagyságát. Írd be az Fa oszlopba.. Eddig is ez volt, ezután is ennyi a feladat.
Nyugalomban van m tömeg, amit F erő a gyorsulásra kényszerít.
Határozd meg a felsorolt gyorsulások létrehozásához szükséges erők nagyságát. Írd be az Fa oszlopba.. Eddig is ez volt, ezután is ennyi a feladat.
0 x
A relativitási elméletek
@ennyi (44840): "Miert epp a masodpercenkenti sebessegvaltozas szamit, miert nem a percenkenti, vagy orankenti, vagy a 0.001 masodpercenkenti?"
Ne foglalkozz azzal az oszloppal.. csak példaként szerepel..
"Mi történik pontosan 2*299792458.108 m/s2 gyorsulás esetén? " Nyilván másként kellene behelyettesítened..
Ne foglalkozz azzal az oszloppal.. csak példaként szerepel..
"Mi történik pontosan 2*299792458.108 m/s2 gyorsulás esetén? " Nyilván másként kellene behelyettesítened..
0 x
-
- *
- Hozzászólások: 6521
- Csatlakozott: 2009.12.05. 09:31
- Tartózkodási hely: Budapest
A relativitási elméletek
@Szilágyi András (44850): Inkább te írj oda amit akarsz.. Az eredménye önmagáért fog beszélni.
0 x
-
- *
- Hozzászólások: 6521
- Csatlakozott: 2009.12.05. 09:31
- Tartózkodási hely: Budapest
A relativitási elméletek
@Gézoo (44853):
Oké, itt van:
1,000
10,000
100,000
1000,000
10000,000
100000,000
1000000,000
10000000,000
100000000,000
29979245,811
59958491,622
89937737,432
119916983,243
149896229,054
179875474,865
209854720,676
239833966,486
269813212,297
296794533,527
299492665,650
299762478,862
299789460,183
299792158,316
299792428,129
299792455,110
Oké, itt van:
1,000
10,000
100,000
1000,000
10000,000
100000,000
1000000,000
10000000,000
100000000,000
29979245,811
59958491,622
89937737,432
119916983,243
149896229,054
179875474,865
209854720,676
239833966,486
269813212,297
296794533,527
299492665,650
299762478,862
299789460,183
299792158,316
299792428,129
299792455,110
0 x
A relativitási elméletek
@Gézoo (44849):
Mutasd, hogyan?"Mi történik pontosan 2*299792458.108 m/s2 gyorsulás esetén? " Nyilván másként kellene behelyettesítened..
0 x
A relativitási elméletek
@Gézoo (44849):
MINEK IRTAD AKKOR, HA UTANA NEM FOGLAKOZHATOK VELE?"Miert epp a masodpercenkenti sebessegvaltozas szamit, miert nem a percenkenti, vagy orankenti, vagy a 0.001 masodpercenkenti?"
Ne foglalkozz azzal az oszloppal.. csak példaként szerepel..
0 x
A relativitási elméletek
@Gézoo (44847):
Igen, teljes erővel.
Úgy gondoltad, hogy nem vettem figyelembe?
Kód: Egész kijelölése
Úgy véled, hogy ugyanaz a szám? A hatvány kitevőt is figyelembe vetted?
Úgy gondoltad, hogy nem vettem figyelembe?
0 x
-
- *
- Hozzászólások: 6521
- Csatlakozott: 2009.12.05. 09:31
- Tartózkodási hely: Budapest
A relativitási elméletek
@Gézoo (44849): Ha az az oszlop csak "példaként szerepel", akkor miért abból van számítva a ß is, meg az Ft erő is?
Ez így már 3 oszlop, amivel ne foglalkozzunk?
Ez így már 3 oszlop, amivel ne foglalkozzunk?
0 x
A relativitási elméletek
@Szilágyi András (44857):
Kicsit Newton szerintiek ezek az eredmények.. gondolod, hogy a méréssel is ezeket kapnád?Oké, itt van:
1,000
10,000
100,000
1000,000
10000,000
100000,000
1000000,000
10000000,000
100000000,000
0 x
A relativitási elméletek
@Aku-Aku (44864):
Belekukkantottam a táblázatba.
Érdekelne, hogy a B (a=dv/dt [m/s²]) és a C (dv=a*dt [m/s]) oszlopokban miért ugyanaz a szám szerepel
az ötödik sortól kezdve a tizenharmadikkal bezárólag ?
Ezt neked kellene tudnod.Igen, teljes erővel.
Úgy gondoltad, hogy nem vettem figyelembe?
0 x
A relativitási elméletek
@ennyi (44861):
Egyébként pedig a másik kérdésedre megtaláltad a választ? Ha a=dv/dt és te szándékosan 1 sec ideig tartó 2c/s gyorsulással számolsz, akkor talán fel kellene tűnnie, hogy közben átlépné a gyorsuló a fénysebességet.. Ha ez szerinted helyes, akkor nem tudok segíteni.
Írtam én olyat? Azt javasoltam, hogy ne törődj vele. Ettől még azt csinálsz amit akarsz..MINEK IRTAD AKKOR, HA UTANA NEM FOGLAKOZHATOK VELE?
Egyébként pedig a másik kérdésedre megtaláltad a választ? Ha a=dv/dt és te szándékosan 1 sec ideig tartó 2c/s gyorsulással számolsz, akkor talán fel kellene tűnnie, hogy közben átlépné a gyorsuló a fénysebességet.. Ha ez szerinted helyes, akkor nem tudok segíteni.
0 x
-
- *
- Hozzászólások: 6521
- Csatlakozott: 2009.12.05. 09:31
- Tartózkodási hely: Budapest
A relativitási elméletek
@Gézoo (44941):
Nem gondolom, hanem tudom.
Mint tudod, a relativitáselmélet és a newtoni mechanika igen hasonló eredményeket szolgáltat alacsony sebességeknél.
Jelen esetben a test nyugalomban van (v=0), így pontosan azonos eredményt adnak.
Nem gondolom, hanem tudom.
Mint tudod, a relativitáselmélet és a newtoni mechanika igen hasonló eredményeket szolgáltat alacsony sebességeknél.
Jelen esetben a test nyugalomban van (v=0), így pontosan azonos eredményt adnak.
0 x
A relativitási elméletek
@Szilágyi András (44948): "Jelen esetben a test nyugalomban van (v=0), így pontosan azonos eredményt adnak." Ezt ugye viccnek szántad?
0 x
-
- *
- Hozzászólások: 6521
- Csatlakozott: 2009.12.05. 09:31
- Tartózkodási hely: Budapest
A relativitási elméletek
@Szilágyi András (44951): Mert már egy katódsugárcsőben mozgó elektronra sem érvényes.
0 x
-
- *
- Hozzászólások: 6521
- Csatlakozott: 2009.12.05. 09:31
- Tartózkodási hely: Budapest
A relativitási elméletek
@Gézoo (44952):
És hogy kerül a csizma az asztalra?
Így definiáltad a feladatot: "Nyugalomban van m tömeg, amit F erő a gyorsulásra kényszerít."
A "nyugalomban van" kifejezés mindenhol a világon azt jelenti, hogy a sebessége nulla.
És hogy kerül a csizma az asztalra?
Így definiáltad a feladatot: "Nyugalomban van m tömeg, amit F erő a gyorsulásra kényszerít."
A "nyugalomban van" kifejezés mindenhol a világon azt jelenti, hogy a sebessége nulla.
0 x
A relativitási elméletek
@Szilágyi András (44954): Te mint fizikus érdekes dolgokat írsz az erő és a gyorsulás valamint ezzel a sebesség viszonyáról.
Csak azt nem írtad oda, hogy miért tréfálkozol?
Csak azt nem írtad oda, hogy miért tréfálkozol?
0 x
-
- *
- Hozzászólások: 6521
- Csatlakozott: 2009.12.05. 09:31
- Tartózkodási hely: Budapest
A relativitási elméletek
@Gézoo (44955):
Áruld már el, miért gondolod, hogy itt bármi tréfa lenne!
Tettem talán smiley-t?
Nem értelek.
Áruld már el, miért gondolod, hogy itt bármi tréfa lenne!
Tettem talán smiley-t?
Nem értelek.
0 x
A relativitási elméletek
@Szilágyi András (44956): Mert ezzel indokoltad a Newtoni megoldást:
Pedig mint fizikus, te tudod, hogy a nyugalom az a gyorsulás kezdetét megelőző állapot. És a gyorsulás alatt álló tömegre már nem érvényes a Newtoni elv, mert a gyorsulás nagyságával arányosan egyre nagyobb mértékben eltér a mérési tapasztalattól.A "nyugalomban van" kifejezés mindenhol a világon azt jelenti, hogy a sebessége nulla.
0 x
-
- *
- Hozzászólások: 6521
- Csatlakozott: 2009.12.05. 09:31
- Tartózkodási hely: Budapest
A relativitási elméletek
@Gézoo (44958):
Fogalmi zavaraid vannak, kutyulod a gyorsulást és a sebességet.
Van egy keresztkérdésem számodra. Feldobsz függőlegesen egy labdát, ami azután visszaesik. Pályájának legfelső pontján mennyi a sebessége, és mennyi a gyorsulása?
Nem. A nyugalom az az állapot, amelyben a sebesség nulla.a nyugalom az a gyorsulás kezdetét megelőző állapot
Az eltérés nagy sebességeknél jelentkezik, a gyorsulásnak ehhez semmi köze.És a gyorsulás alatt álló tömegre már nem érvényes a Newtoni elv, mert a gyorsulás nagyságával arányosan egyre nagyobb mértékben eltér a mérési tapasztalattól.
Fogalmi zavaraid vannak, kutyulod a gyorsulást és a sebességet.
Van egy keresztkérdésem számodra. Feldobsz függőlegesen egy labdát, ami azután visszaesik. Pályájának legfelső pontján mennyi a sebessége, és mennyi a gyorsulása?
0 x
A relativitási elméletek
@Szilágyi András (44959): A holtponton t=0 időpontban természetesen v=a*t ahol t=0 ott v=0. t>0 időpontok mindegyikében pedig szintén v=a*t .. azaz v>0 .. Miért keverném? Vagy szerinted nem így van?
0 x
-
- *
- Hozzászólások: 6521
- Csatlakozott: 2009.12.05. 09:31
- Tartózkodási hely: Budapest
A relativitási elméletek
@Gézoo (44960): t-t ne keverd ide, egyébként ki mondta neked, hogy a holtponton t=0?
Nem. Legyen t=0 a feldobás pillanatában, a legfelső ponton legyen t=2 másodperc.
Mennyi tehát a legfelső ponton a sebesség, és mennyi a gyorsulás?
v=?
a=?
Nem. Legyen t=0 a feldobás pillanatában, a legfelső ponton legyen t=2 másodperc.
Mennyi tehát a legfelső ponton a sebesség, és mennyi a gyorsulás?
v=?
a=?
0 x
A relativitási elméletek
@Szilágyi András (44962): Te ugye fizikus vagy, akkor azt is tudod, hogy nem elégséges az általad megadott adatok mennyisége.
0 x
-
- *
- Hozzászólások: 6521
- Csatlakozott: 2009.12.05. 09:31
- Tartózkodási hely: Budapest
A relativitási elméletek
@Szilágyi András (44967): ha már így rákérdeztél akkor elárulom: két milla euró.. Ha több az sem baj, és kevesebbel is beérném ha kapnám és nem fizetnem kellene
0 x
-
- *
- Hozzászólások: 6521
- Csatlakozott: 2009.12.05. 09:31
- Tartózkodási hely: Budapest
A relativitási elméletek
@Gézoo (44968): Érdekes, lorenz nem hiányolt adatokat, mégis helyes választ adott. Neked vajon miért nem ment ez?
0 x
A relativitási elméletek
@Szilágyi András (44970): Érdekes, hogy egyiketeknek sincs problémája az adatokkal, közben a felfelé hajítás kezdő sebessége nincs megadva, szintén nincs megadva a távolság, vagy legalább a bolygó..
0 x
-
- *
- Hozzászólások: 6521
- Csatlakozott: 2009.12.05. 09:31
- Tartózkodási hely: Budapest
A relativitási elméletek
@Gézoo (44971): Te melyik bolygón vagy?
Kezdősebesség meg távolság minek? Semmi szükség rá a megoldáshoz.
Kezdősebesség meg távolság minek? Semmi szükség rá a megoldáshoz.
0 x
A relativitási elméletek
@Szilágyi András (44972):
Akkor pedig miért kérdezted?
Ti úgy nevezitek:Io és a besorolása: hold.Te melyik bolygón vagy?
Ja ha nincs, akkor feltételezted, hogy van v=0 sebességű felső holtpont.Kezdősebesség meg távolság minek? Semmi szükség rá a megoldáshoz.
Akkor pedig miért kérdezted?
0 x
-
- *
- Hozzászólások: 6521
- Csatlakozott: 2009.12.05. 09:31
- Tartózkodási hely: Budapest
A relativitási elméletek
@Gézoo (44974):
A sebességről semmit sem mondtam, az a kérdés.
Szóval akkor szerinted v=? a=?
Megadtam, hogy függőlegesen dobod fel a labdát, és hogy visszaesik. Ez elég.Ja ha nincs, akkor feltételezted, hogy van v=0 sebességű felső holtpont.
Akkor pedig miért kérdezted?
A sebességről semmit sem mondtam, az a kérdés.
Szóval akkor szerinted v=? a=?
0 x
A relativitási elméletek
@Gézoo (44944):
Akkor barátom uram örökmozgót talalál ki, gyorsul és közben a gyorsulás irányába mutató erőt fejt ki.
Ugyé látod, hogy képleted, excel táblád szerint C-nél nagyobb számértékű gyorsulás esetén az erő irányt vált, a gyorsulás iranyába hat, azaz munkavégzésre képes energia befektetés nélkül.
Elkerülte volna a figyelmedet, hogy felfedezted az igazi örökmozgót?
És ha csak 0.1 másodpercnyi2c/s gyorsulassal számolok? Akkor még meg sem közelíti a fenysebességet.Írtam én olyat? Azt javasoltam, hogy ne törődj vele. Ettől még azt csinálsz amit akarsz..
Egyébként pedig a másik kérdésedre megtaláltad a választ? Ha a=dv/dt és te szándékosan 1 sec ideig tartó 2c/s gyorsulással számolsz, akkor talán fel kellene tűnnie, hogy közben átlépné a gyorsuló a fénysebességet.. Ha ez szerinted helyes, akkor nem tudok segíteni.
Akkor barátom uram örökmozgót talalál ki, gyorsul és közben a gyorsulás irányába mutató erőt fejt ki.
Ugyé látod, hogy képleted, excel táblád szerint C-nél nagyobb számértékű gyorsulás esetén az erő irányt vált, a gyorsulás iranyába hat, azaz munkavégzésre képes energia befektetés nélkül.
Elkerülte volna a figyelmedet, hogy felfedezted az igazi örökmozgót?
0 x
A relativitási elméletek
@Szilágyi András (44976):
Ó, nem mindegy, hogy felfelé milyen szögben? Talán változik az emelkedés magassága vagy ideje?Megadtam, hogy függőlegesen dobod fel a labdát, és
0 x
A relativitási elméletek
@ennyi (44977): Ha már ilyen ingerülenciáid vannak, akkor miért nem használod a ß=1/sin (arc cos(v/c)) függvényt ?
0 x
-
- *
- Hozzászólások: 6521
- Csatlakozott: 2009.12.05. 09:31
- Tartózkodási hely: Budapest
A relativitási elméletek
@Gézoo (44958):
Biztos?
Hol mérték, hol publikálták?
A gyorsulás nagyságával arányosan? Nem a sebesség...?És a gyorsulás alatt álló tömegre már nem érvényes a Newtoni elv, mert a gyorsulás nagyságával arányosan egyre nagyobb mértékben eltér a mérési tapasztalattól.
Biztos?
Hol mérték, hol publikálták?
0 x
A relativitási elméletek
@Gézoo (44979): Gézoo a te ecxel tabladat használtam, az a kritika tárgya. Elszúrtad volna?
Ebben a táblában egy örökmozgó elve van lerakva.itt a táblázat: http://gezoo.uw.hu/tehetetlen.xls
0 x
A relativitási elméletek
@Gézoo (44681):
Gezoo, van egy otletem, fontold meg.
igaz, hogy az atlagos gyorsulas az ahogy irod
Amikor a pillanatnyi erot akarod kiszamolni, akkor a pillanatnyi gyorsulas erteke kell neked, ami pedig a=dv/dt
Ugye tudod, mi a kulonbseg a Δv es a dt valamint a Δt es a dt kozott?
Vagy fejtsem ki?
Szerintem ha igy atgondolod, akkor lehet, hogy valami erdekes es az eddigitol eltero eredmenye jutsz.
Gezoo, van egy otletem, fontold meg.
igaz, hogy az atlagos gyorsulas az ahogy irod
Ha precizek akarnank lenni akkor itt Δt-vel kene jelolni a Δv sebessegvaltozashoz szukseges idot, de nem ezert irok.Valamint felhívom a figyelmedet erre a részre külön is: ( ahol a = Δv/t
A jelölésből látható, hogy nem időpont a "t" hanem idő szakasz..
Amikor a pillanatnyi erot akarod kiszamolni, akkor a pillanatnyi gyorsulas erteke kell neked, ami pedig a=dv/dt
Ugye tudod, mi a kulonbseg a Δv es a dt valamint a Δt es a dt kozott?
Vagy fejtsem ki?
Szerintem ha igy atgondolod, akkor lehet, hogy valami erdekes es az eddigitol eltero eredmenye jutsz.
0 x
A relativitási elméletek
@ennyi (44985): Jó ötlet! Nézzük!
Mérünk sebesség változásokat és a hozzájuk tartozó időket.
Első alkalommal Δt=10 s, majd Δt=1 s, Δt=0,1 s, .. Δt=0,0000000000000000000000000000000001 s
Az elért sebességek Δv=100 m/s Δv=10 m/s Δv=1 m/s
Δv=0,000000000000000000000000000000001 m/s
a= Δv/Δt = minden esetben: a= Δv/Δt =10 m/s²
Azaz az "a" gyorsulás minden esetben állandó Δv/Δt arányként dv/dt esetében is éppen az az arány.
Vagyis a pillanatnyi gyorsulás és az átlagos gyorsulás egyenlő értékű ha a gyorsulás állandó.
Na ezért írtam, hogy kérlek ismerkedj meg a gyorsulás fogalmával mielőtt vitázni kezdenél a gyorsulásról.
Mérünk sebesség változásokat és a hozzájuk tartozó időket.
Első alkalommal Δt=10 s, majd Δt=1 s, Δt=0,1 s, .. Δt=0,0000000000000000000000000000000001 s
Az elért sebességek Δv=100 m/s Δv=10 m/s Δv=1 m/s
Δv=0,000000000000000000000000000000001 m/s
a= Δv/Δt = minden esetben: a= Δv/Δt =10 m/s²
Azaz az "a" gyorsulás minden esetben állandó Δv/Δt arányként dv/dt esetében is éppen az az arány.
Vagyis a pillanatnyi gyorsulás és az átlagos gyorsulás egyenlő értékű ha a gyorsulás állandó.
Na ezért írtam, hogy kérlek ismerkedj meg a gyorsulás fogalmával mielőtt vitázni kezdenél a gyorsulásról.
0 x
A relativitási elméletek
@Szilágyi András (44976):
Függőleges hajítás sebessége?Megadtam, hogy függőlegesen dobod fel a labdát, és hogy visszaesik. Ez elég.
A sebességről semmit sem mondtam, az a kérdés.
Szóval akkor szerinted v=? a=?
0 x
A relativitási elméletek
@ennyi (44627):
http://www.mommo.hu/media/Sulytalansag_allapota
Figyelmeztetsz is, hogy figyelmen kívül marad a gravitáció, és surlódás.
A Vomit Comet videón is többször segít forogni a társának mert különben le állna. Tehát függ a – mihez képest - erőbefektetéstől .
” Pontszerű testről akkor beszélünk, ha a test méretei, kiterjedése a mozgás és kölcsönhatás a vizsgálata során elhanyagolható a lényeges távolságokhoz képest. ”
Ennek ellenére pontosan értem a példádat, és amit kifejezel vele, csak azt szeretném érzékeltetni, egy kicsit más a jelentése nálad mint nálam.
Sajnos ez az én sajátosságom.
Ha valakivel beszélek aki a víz szintjére –mint egyenes – épít fel egy (majdnem ) 100% -os cáfolhatatlan elméletet, - 12 –dik emelet tetősíkja - sajnos mindig megkérdezem,
mihez képest vízszintes?
Elnézést érte, tudom ez magánügy.
Newton első törvényt én úgy tanultam, hogy a ….. mező helyett az volt –erő – és akkor ez egyértelműbb volt, számomra. Ugyanis értelemszerű volt, hogy a Földön elméletben sem lehet azt mondani, hogy csak forog, forog.
Kb, két emberöltővel ezelőtt egy zseninek eszébe jut, hogy ez a törvény is relatív,
Mert ha (feltételez) egy vákuumot akkor ebből egy örökmozgó lenne.
Newtonon azt mondta minden test rendelkezik egy helyzeti energiával a Földön
amit úgy írnak m*g*h
És helyettesítették, - egy mezővel,- emiatt a súly és a tömeg nem azonos.
A földi szemlélő számára akkor is a gravitáció a legnagyobb összetevője a súly.
Einstein szerint tömegvonzási erő nem létezik csak tömeg függő, görbült 3Dtér.
Ezek szerint elmarad a tömeg kifejezés is helyette, a görbült tér lép.
- Megint csak egy kis hiba,- ugyanis ez a matematikai modell két dimenzióra egyszerűsítve mutat be, a három dimenziós tér torzulásai által okozott jelenségeket.
Bizonyítja is egy mondattal, aminek az eredménye: ….” Ez is mutatja, hogy Newton és Einstein modelljei között ha normál körülmények között nem is, kozmikus, extrém méretű jelenségekben már kimutatható eltérés.”
Ezt viszont messzemenően nem kétlem.
Most mit tegyek, ha az én példám normál körülmény?
Menjek egy másik rendszerbe ( transzformáljam ) ahol már gyorsulás is van? Használjam a coriolis erő értelmezést? Itt viszont már szögsebesség és a mozgó test sebesség, és a forgó test tengely szög szinusza is számít,- ugyan, - számomra ez sokkal logikusabb, mert a forgó tengely szöge is számít. Tehát nem egy dimenziós.
Csak saját gondolatom: a számomra ” a kis hiba ” a két dimenziós matematikai modell. A két dimenziós magyarázat, vagy kiegészítés. De szó sincs a 3D-ről, csak az elméletben.
Viszont ez csak az egyik nehézségi erő.
Ez is arányos a test tömegével, de az iránya a sebesség vektorra merőleges, ezek szerint munkavégzés nincs.
Bocsi, az extrém gondolatokért, és logikámért, de úgy érzem eddig még nem
” sértem ”az Áltrel magyarázatot.
Ezzel magamnak még megtudnám indokolni, miért nem a centripetális erő ellenereje, a centrifugális erő, de realizálni még nem tudom.
Természetesen , - ebben az esetben - szerintem sem, az elmélet hibája.
Vagy csak a kb. két emberöltővel előbb íródott elméletet, ma sem tudjuk megfelelően értelmezni ?
Ez is lehetséges, nem igaz?
Küldtél egy videót erről: - Aboard Nasa’sVomit Comet - mikor ” szóba ” hoztad a súlytalanságot, csak összekevertem két videót. Ebben van az említett jelenség.Jol vagy?
http://www.mommo.hu/media/Sulytalansag_allapota
Figyelmeztetsz is, hogy figyelmen kívül marad a gravitáció, és surlódás.
A Vomit Comet videón is többször segít forogni a társának mert különben le állna. Tehát függ a – mihez képest - erőbefektetéstől .
Bocsi csak kérdezem. ez egy pontszerű tárgy?A korongra teszünk egy tárgyat. A relativitási elméletek #44404
” Pontszerű testről akkor beszélünk, ha a test méretei, kiterjedése a mozgás és kölcsönhatás a vizsgálata során elhanyagolható a lényeges távolságokhoz képest. ”
Ennek ellenére pontosan értem a példádat, és amit kifejezel vele, csak azt szeretném érzékeltetni, egy kicsit más a jelentése nálad mint nálam.
Sajnos ez az én sajátosságom.
Ha valakivel beszélek aki a víz szintjére –mint egyenes – épít fel egy (majdnem ) 100% -os cáfolhatatlan elméletet, - 12 –dik emelet tetősíkja - sajnos mindig megkérdezem,
mihez képest vízszintes?
Elnézést érte, tudom ez magánügy.
Nem tudom nálam hol lehet a hiba. Ehhez egy vesszőt sem kell hozzátenni, világos érthető. Ugyan az mint a gyakorlatban.Ha azonban a forgo korongra radobsz egy lapat homokot, vagy darab sulyt, ami eleinte nem ugy mozog, mint a korong, akkor ez erovel (tehetetlensegi ero) fog hatni a korongra, mikozben a korong erovel hat ra, hogy felgyorsitsa arra a forgo mozgasra. Ebben az esetben az allo targy gyorsul, a korong forgasa lassul.
Newton első törvényt én úgy tanultam, hogy a ….. mező helyett az volt –erő – és akkor ez egyértelműbb volt, számomra. Ugyanis értelemszerű volt, hogy a Földön elméletben sem lehet azt mondani, hogy csak forog, forog.
Kb, két emberöltővel ezelőtt egy zseninek eszébe jut, hogy ez a törvény is relatív,
Mert ha (feltételez) egy vákuumot akkor ebből egy örökmozgó lenne.
Newtonon azt mondta minden test rendelkezik egy helyzeti energiával a Földön
amit úgy írnak m*g*h
És helyettesítették, - egy mezővel,- emiatt a súly és a tömeg nem azonos.
A földi szemlélő számára akkor is a gravitáció a legnagyobb összetevője a súly.
Einstein szerint tömegvonzási erő nem létezik csak tömeg függő, görbült 3Dtér.
Ezek szerint elmarad a tömeg kifejezés is helyette, a görbült tér lép.
- Megint csak egy kis hiba,- ugyanis ez a matematikai modell két dimenzióra egyszerűsítve mutat be, a három dimenziós tér torzulásai által okozott jelenségeket.
Bizonyítja is egy mondattal, aminek az eredménye: ….” Ez is mutatja, hogy Newton és Einstein modelljei között ha normál körülmények között nem is, kozmikus, extrém méretű jelenségekben már kimutatható eltérés.”
Ezt viszont messzemenően nem kétlem.
Most mit tegyek, ha az én példám normál körülmény?
Menjek egy másik rendszerbe ( transzformáljam ) ahol már gyorsulás is van? Használjam a coriolis erő értelmezést? Itt viszont már szögsebesség és a mozgó test sebesség, és a forgó test tengely szög szinusza is számít,- ugyan, - számomra ez sokkal logikusabb, mert a forgó tengely szöge is számít. Tehát nem egy dimenziós.
Csak saját gondolatom: a számomra ” a kis hiba ” a két dimenziós matematikai modell. A két dimenziós magyarázat, vagy kiegészítés. De szó sincs a 3D-ről, csak az elméletben.
Viszont ez csak az egyik nehézségi erő.
Ez is arányos a test tömegével, de az iránya a sebesség vektorra merőleges, ezek szerint munkavégzés nincs.
Bocsi, az extrém gondolatokért, és logikámért, de úgy érzem eddig még nem
” sértem ”az Áltrel magyarázatot.
Ezzel magamnak még megtudnám indokolni, miért nem a centripetális erő ellenereje, a centrifugális erő, de realizálni még nem tudom.
Természetesen , - ebben az esetben - szerintem sem, az elmélet hibája.
Vagy csak a kb. két emberöltővel előbb íródott elméletet, ma sem tudjuk megfelelően értelmezni ?
Ez is lehetséges, nem igaz?
0 x
-
- *
- Hozzászólások: 6521
- Csatlakozott: 2009.12.05. 09:31
- Tartózkodási hely: Budapest