A relativitási elméletek
A relativitási elméletek
@ennyi (45099): Tudom, hogy nem érted, de hátha megérted: Állandó "a" gyorsulás esetében az a=Δv/Δt függvényt v-t diagramban ábrázolva az iránytangens egybevágó az érintőjével. Mindkettő iránytangensének szögét tan(a) azaz tangens függvény adja.
Ha felmerült benned, hogy van ezen mit keverni, akkor próbáld megérteni a soraim tartalmát.
Ha felmerült benned, hogy van ezen mit keverni, akkor próbáld megérteni a soraim tartalmát.
0 x
A relativitási elméletek
@Máté (45094):
A differenciahányados határértéke a differenciál hányados azaz a derivált.
Mint nevében szerepel a hányados az osztás szimbóluma. Tetejében a nevezőben és a számlálóban is egy-egy differencia azaz különbség van. Ami pedig nem egy, hanem minimum két értéket feltételez.
A dy az olyan értelemben lehet csak szimbólum, hogy dy = y2-y1 lehető legkisebb értékhez tartó különbözete ami nem zéró.
Ha nem különbözet lenne akkor a differencia jelét nem "tartalmazná" a jelölés.
Akkor elég nagy ostobaságot mondott."A dx/dy az 1 szimbólum. dy-nal nem lehet csak úgy szorozgatni
A differenciahányados határértéke a differenciál hányados azaz a derivált.
Mint nevében szerepel a hányados az osztás szimbóluma. Tetejében a nevezőben és a számlálóban is egy-egy differencia azaz különbség van. Ami pedig nem egy, hanem minimum két értéket feltételez.
A dy az olyan értelemben lehet csak szimbólum, hogy dy = y2-y1 lehető legkisebb értékhez tartó különbözete ami nem zéró.
Ha nem különbözet lenne akkor a differencia jelét nem "tartalmazná" a jelölés.
0 x
- mimindannyian
- *
- Hozzászólások: 7917
- Csatlakozott: 2011.04.23. 16:20
- Tartózkodási hely: Szoboszló
A relativitási elméletek
Így nyerjek a lottón! Továbbra sem akarja megérteni. Nincs határérték, csak nagyon kis számok....
0 x
A relativitási elméletek
@mimindannyian (45150): Ugye még mindig nem tudod, hogy definiálva vagyon a a különbözetek hányadosának határértéke.. Pedig már ideje lenne, hogy megtanuld!
0 x
- mimindannyian
- *
- Hozzászólások: 7917
- Csatlakozott: 2011.04.23. 16:20
- Tartózkodási hely: Szoboszló
A relativitási elméletek
@Gézoo (45151): A nevezett tananyagokat nézd át, fogd fel, aztán gyere vissza és mesélj a felhajított testről és a körmozgásról, majd lassan jöhet bonyolultabb képletek deriválása is, melyeket eddig elhibáztál. De addig ne is koptasd a billentyűzetet, míg csak a téveszmék cizellálásával, mint levegőillatosítóval igyekszel elnyomni a felsülés égő bűzét.
0 x
A relativitási elméletek
@mimindannyian (45152): Még most sem érted.. Sajnálom. Igaz már azt sem értetted, hogy a mozgási energia nagyságát nem változtathatja meg a mozgásvektorra merőleges gyorsulás, mert a vetülete zéró.
Azt sem értetted meg, hogy az erőhatások függetlenségének törvénye mit mondott ki.
Hogyan is érthetnéd meg, hogy az osztás és a hányados ugyanannak a fogalomnak a kétféle megközelítése.
Javaslom érdeklődj az iskolai előkészítő óvónénidnél. Ő már a természetes törtek fogalmával is meg fog ismertetni! Csak bátran! Ne félj tanulni!
Azt sem értetted meg, hogy az erőhatások függetlenségének törvénye mit mondott ki.
Hogyan is érthetnéd meg, hogy az osztás és a hányados ugyanannak a fogalomnak a kétféle megközelítése.
Javaslom érdeklődj az iskolai előkészítő óvónénidnél. Ő már a természetes törtek fogalmával is meg fog ismertetni! Csak bátran! Ne félj tanulni!
0 x
- mimindannyian
- *
- Hozzászólások: 7917
- Csatlakozott: 2011.04.23. 16:20
- Tartózkodási hely: Szoboszló
A relativitási elméletek
@mimindannyian (45154): Minek? Első olvasatra sem volt több mint tévedések és sértegetések halmaza. Szaga van. De nem füst.
0 x
- mimindannyian
- *
- Hozzászólások: 7917
- Csatlakozott: 2011.04.23. 16:20
- Tartózkodási hely: Szoboszló
A relativitási elméletek
@Gézoo (45156): Úgy látszik, még mindig nem értetted meg. Sajnos nem tudtad tartani magad az ígéretedhez, és elkezdtél válaszolgatni. Pedig attól mindig megrettenek, lesújtó élmény vagy.
Vissza is adlak a türelmesebbeknek, bontsák csak tovább kitartóan és fáradhatatlanul a renomédat.
Vissza is adlak a türelmesebbeknek, bontsák csak tovább kitartóan és fáradhatatlanul a renomédat.
0 x
-
- *
- Hozzászólások: 6521
- Csatlakozott: 2009.12.05. 09:31
- Tartózkodási hely: Budapest
A relativitási elméletek
Igen, megint az történt, ami már korábban is párszor: egy bonyolultabb kérdésből indult a vita (relativitáselméletben a tehetetlenség), majd vissza kellett menni egy középiskolás szintű feladathoz, és kiderült, hogy Gézoonak ott is alapvető problémái vannak a fogalmakkal.
Visszatérve az eredeti kérdéshez: a feldobott labda példája azt mutatta meg, hogy lehet a sebesség nulla, miközben a gyorsulás és így az erő is nemnulla. A pillanatnyi erőt pedig természetesen a pillanatnyi gyorsulás határozza meg, a relativitáselméletben ehhez még a pillanatnyi sebesség is hozzájön. Azonban az erőt nem befolyásolja az, hogy a sebesség mennyi lesz majd pl. 1 másodperc múlva. A nyugalomban lévő testre ható erő egyedül a gyorsulásából adódik, és nem abból, hogy később (a jövőben) majd mekkora sebességre fog felgyorsulni. Ezért Gézoo excel táblázata alapvetően hibás.
Visszatérve az eredeti kérdéshez: a feldobott labda példája azt mutatta meg, hogy lehet a sebesség nulla, miközben a gyorsulás és így az erő is nemnulla. A pillanatnyi erőt pedig természetesen a pillanatnyi gyorsulás határozza meg, a relativitáselméletben ehhez még a pillanatnyi sebesség is hozzájön. Azonban az erőt nem befolyásolja az, hogy a sebesség mennyi lesz majd pl. 1 másodperc múlva. A nyugalomban lévő testre ható erő egyedül a gyorsulásából adódik, és nem abból, hogy később (a jövőben) majd mekkora sebességre fog felgyorsulni. Ezért Gézoo excel táblázata alapvetően hibás.
0 x
A relativitási elméletek
@Szilágyi András (45158): A baj az, hogy minősítesz, miközben fordítva ülsz a lovon: "a sebesség nulla, miközben a gyorsulás és így az erő is nem nulla. "
Nem a gyorsulás kelti az erőt,. Az erő kelti a gyorsulást. Ez valóban alapvető ismeret hiányát mutatja.
Mert mint írtam (1. és 2. pontokba szedve,) az erő léte szükséges, de nem elégséges feltétele a gyorsulás létrejöttének.
Ugyanígy nem érted, hogy a sebesség függvény két, egymástól radikálisan eltérő esetben is értelmezhető.
Az egyik esetben az álló sebességét, másik esetben a mozgó sebességét jellemezzük.
Az álló esetében a távolság nulla, az időszakasz hosszától függetlenül, így a hányados éppen úgy mint a derivált értéke nulla.
Mozgó esetében a nulla derivált jelentése viszont csak közelítő értékként értelmezett.
Miután a számláló és a nevező sem nulla, csak végtelenül megközelíti a nulla értékét.
A gyorsulás szintén csak két, egymástól eltérő sebességű állapottal jellemezhető.
Amivel fogalmilag keverheted az a gravitációs gyorsulás.
Helyesebb ha azt mondjuk, hogy gravitációs erő hat. Mert akkor nyilvánvaló, hogy a felső holtponton megálló test nem feltétlenül fog gyorsulni.
Viszont abban igazad van, hogy belekötnöd, bármibe lehet. Állíthatsz bármit. Nem kell igaznak lennie.
Szóval ott tartottunk, hogy nem kértél elnézést a rel.Doppler miatt.. Pedig arról is állítottad, hogy a leírt függvény az hibás.
Levezettem, hogy nem hibás. Hol írtad az elnézés kérést?
Nem a gyorsulás kelti az erőt,. Az erő kelti a gyorsulást. Ez valóban alapvető ismeret hiányát mutatja.
Mert mint írtam (1. és 2. pontokba szedve,) az erő léte szükséges, de nem elégséges feltétele a gyorsulás létrejöttének.
Ugyanígy nem érted, hogy a sebesség függvény két, egymástól radikálisan eltérő esetben is értelmezhető.
Az egyik esetben az álló sebességét, másik esetben a mozgó sebességét jellemezzük.
Az álló esetében a távolság nulla, az időszakasz hosszától függetlenül, így a hányados éppen úgy mint a derivált értéke nulla.
Mozgó esetében a nulla derivált jelentése viszont csak közelítő értékként értelmezett.
Miután a számláló és a nevező sem nulla, csak végtelenül megközelíti a nulla értékét.
A gyorsulás szintén csak két, egymástól eltérő sebességű állapottal jellemezhető.
Amivel fogalmilag keverheted az a gravitációs gyorsulás.
Helyesebb ha azt mondjuk, hogy gravitációs erő hat. Mert akkor nyilvánvaló, hogy a felső holtponton megálló test nem feltétlenül fog gyorsulni.
Viszont abban igazad van, hogy belekötnöd, bármibe lehet. Állíthatsz bármit. Nem kell igaznak lennie.
Szóval ott tartottunk, hogy nem kértél elnézést a rel.Doppler miatt.. Pedig arról is állítottad, hogy a leírt függvény az hibás.
Levezettem, hogy nem hibás. Hol írtad az elnézés kérést?
0 x
A relativitási elméletek
@Szilágyi András (45158):
Nem tudom, hogy ki tanított az érvelésre, de a nem ok-okozati kapcsolatban lévő kijelentésekkel nem lehet igazolni-bizonyítani, ezt jobb ha tudod.
A nyugalomban lévő test csak a gyorsulás kezdetén van nyugalomban. Ezt is jobb ha tudod.
A gyorsulás kezdetét követő időpontok mindegyikében már mozgásban van. Még akkor is érvényes ez, ha az időpontok közötti távolság végtelenül kicsiny.
Ugyanis a gyorsulás görbe érintője állandó gyorsulás esetében - és a levezetésben ilyen állandó gyorsulás szerepel - állandó iránytangensű.
Ezért nem egy pontban hanem teljes hosszban fedi az iránytangens egyenese a gyorsulás görbét. Az első pontjától, az utolsó pontjáig.
Azért jó az excel tábla, mert a függvény elvonatkoztatható a megfeleltethető háromszögre.
Ezzel igazolható, hogy a háromszögre érvényes szabályok a vele egyenértékű összes háromszögre érvényesek. És viszont is. Az egyenértékű háromszögekre érvényes szabályok érvényesen a gyorsulás függvényre is.
*** előbb már írtam: Az erő a másik testhatása és nem a gyorsulás hatása. Az erő hatására jön létre a gyorsulás. Ezt nagyon jegyezd meg!A nyugalomban lévő testre ható erő egyedül a gyorsulásából adódik, és nem abból, hogy később (a jövőben) majd mekkora sebességre fog felgyorsulni. Ezért Gézoo excel táblázata alapvetően hibás.
Nem tudom, hogy ki tanított az érvelésre, de a nem ok-okozati kapcsolatban lévő kijelentésekkel nem lehet igazolni-bizonyítani, ezt jobb ha tudod.
A nyugalomban lévő test csak a gyorsulás kezdetén van nyugalomban. Ezt is jobb ha tudod.
A gyorsulás kezdetét követő időpontok mindegyikében már mozgásban van. Még akkor is érvényes ez, ha az időpontok közötti távolság végtelenül kicsiny.
Ugyanis a gyorsulás görbe érintője állandó gyorsulás esetében - és a levezetésben ilyen állandó gyorsulás szerepel - állandó iránytangensű.
Ezért nem egy pontban hanem teljes hosszban fedi az iránytangens egyenese a gyorsulás görbét. Az első pontjától, az utolsó pontjáig.
Azért jó az excel tábla, mert a függvény elvonatkoztatható a megfeleltethető háromszögre.
Ezzel igazolható, hogy a háromszögre érvényes szabályok a vele egyenértékű összes háromszögre érvényesek. És viszont is. Az egyenértékű háromszögekre érvényes szabályok érvényesen a gyorsulás függvényre is.
0 x
A relativitási elméletek
@Gézoo (45147):
a sebesseget abrazolva az ido fuggvenyeben erre gondoltal. Az egy egyenes, ami ferden halad felfele.
Az egyenes meredeksege a=Δv/Δt semmi szukseg tangensre hozza.
Pl 1m/s sebessegvaltozas 1 masodpercenkent = 1m/s2 gyorsulas.
A tangesn(1) az nem 45o
A grafikonon 45o a szog.
Allando "a" gyorsulas abrazolva az ido fuggvenyeben egy viszintes vonal, nem erre gondoltal, nem az " a=Δv/Δt függvényt" gondoltad abrazolni, ugye? Miert nem azt irod, amire gondolsz?Állandó "a" gyorsulás esetében az a=Δv/Δt függvényt v-t diagramban ábrázolva az iránytangens egybevágó az érintőjével. Mindkettő iránytangensének szögét tan(a) azaz tangens függvény adja.
Ha felmerült benned, hogy van ezen mit keverni, akkor próbáld megérteni a soraim tartalmát
a sebesseget abrazolva az ido fuggvenyeben erre gondoltal. Az egy egyenes, ami ferden halad felfele.
Az egyenes meredeksege a=Δv/Δt semmi szukseg tangensre hozza.
Pl 1m/s sebessegvaltozas 1 masodpercenkent = 1m/s2 gyorsulas.
A tangesn(1) az nem 45o
A grafikonon 45o a szog.
0 x
-
- *
- Hozzászólások: 6521
- Csatlakozott: 2009.12.05. 09:31
- Tartózkodási hely: Budapest
A relativitási elméletek
@Gézoo (45160):
x=x(t)
v=v(t)
a=a(t)
F=F(t)
A mennyiségek között összefüggéseket teremtő képletek pedig az azonos időponthoz tartozó értékeket kapcsolják össze.
'-vel jelölve az idő szerinti deriválást: v(t)=x'(t), a(t)=v'(t)=x''(t), F(t)=ma(t).
F(t) csak a(t) (és a relativitáselméletben v(t)) függvénye. F(t) nem függhet semmilyen mennyiségnek egy t+Δt időpontban felvett értékétől, mivel az időben visszafelé hatás lenne, érted? A jövőbeli sebesség határozná meg, hogy most mekkora erőt kell kifejteni. Ez abszurd!
Ezért rossz a táblázatod. Te F(t=0)-t kérdezed, és ezt v(t+Δt)-ből számolod. Holott az a szerencsétlen erő honnét tudhatná, hogy 1 másodperc múlva mennyi lesz a sebesség (és különben is miért pont 1 másodperc múlva?)?
Hótt mindegy. Maradjunk a newtoni mechanikánál: F=ma. F-ből számítható a, a-ból számítható F. Ezek mindig összefüggenek: bármely időpillanatban F=ma, a=F/m. Ez egy képlet, ebből ok-okozati összefüggés nem származtatható.Nem a gyorsulás kelti az erőt,. Az erő kelti a gyorsulást.
Nem vezetted le.Szóval ott tartottunk, hogy nem kértél elnézést a rel.Doppler miatt.. Pedig arról is állítottad, hogy a leírt függvény az hibás.
Levezettem, hogy nem hibás.
Gézoo, minden függvény minden időpontban értelmezett, minden mennyiségnek van pillanatnyi értéke.A gyorsulás szintén csak két, egymástól eltérő sebességű állapottal jellemezhető.
x=x(t)
v=v(t)
a=a(t)
F=F(t)
A mennyiségek között összefüggéseket teremtő képletek pedig az azonos időponthoz tartozó értékeket kapcsolják össze.
'-vel jelölve az idő szerinti deriválást: v(t)=x'(t), a(t)=v'(t)=x''(t), F(t)=ma(t).
F(t) csak a(t) (és a relativitáselméletben v(t)) függvénye. F(t) nem függhet semmilyen mennyiségnek egy t+Δt időpontban felvett értékétől, mivel az időben visszafelé hatás lenne, érted? A jövőbeli sebesség határozná meg, hogy most mekkora erőt kell kifejteni. Ez abszurd!
Ezért rossz a táblázatod. Te F(t=0)-t kérdezed, és ezt v(t+Δt)-ből számolod. Holott az a szerencsétlen erő honnét tudhatná, hogy 1 másodperc múlva mennyi lesz a sebesség (és különben is miért pont 1 másodperc múlva?)?
0 x
A relativitási elméletek
@Gézoo (45148):
"Pisti hülye, Julcsi hülye, csak én vagyok okos, mert nekem a seggemben is fejem van." /Weöres/"A dx/dy az 1 szimbólum. dy-nal nem lehet csak úgy szorozgatni
Akkor elég nagy ostobaságot mondott.
A differenciahányados határértéke a differenciál hányados azaz a derivált.
Mint nevében szerepel a hányados az osztás szimbóluma. Tetejében a nevezőben és a számlálóban is egy-egy differencia azaz különbség van. Ami pedig nem egy, hanem minimum két értéket feltételez.
A dy az olyan értelemben lehet csak szimbólum, hogy dy = y2-y1 lehető legkisebb értékhez tartó különbözete ami nem zéró.
Ha nem különbözet lenne akkor a differencia jelét nem "tartalmazná" a jelölés.
0 x
A relativitási elméletek
@Szilágyi András (45163):
"A jövőbeli sebesség határozná meg, hogy most mekkora erőt kell kifejteni. Ez abszurd!"
Az bizony, de még mindig nem érted.. hogy nem erről szól a függvény.
Nem jövőbeli értékről, hanem az arányításról.. mi az ami ezen nem érthető?
"Holott az a szerencsétlen erő honnét tudhatná, hogy 1 másodperc múlva mennyi lesz a sebesség (és különben is miért pont 1 másodperc múlva?)?"
Hát nem tudom, hogy honnan gondolod, a tudattal rendelkező erődet, de felejtsd el. Nincs olyan!
Értelek, a csík tolja a repülőt! Világos!Hótt mindegy.Nem a gyorsulás kelti az erőt,. Az erő kelti a gyorsulást.
Talán mégis: viewtopic.php?p=44707#p44707 Elkerülte a figyelmedet?Nem vezetted le.Szóval ott tartottunk, hogy nem kértél elnézést a rel.Doppler miatt.. Pedig arról is állítottad, hogy a leírt függvény az hibás.
Levezettem, hogy nem hibás.
Leszámítva azon időpontokat ahol nem értelmezhetők. Mint az álló testek gyorsulása erőhatás mentes helyzetekben-időpontokban."Gézoo, minden függvény minden időpontban értelmezett, minden mennyiségnek van pillanatnyi értéke."
Én ilyen felvetést nem tettem. És most nem is térek ki arra, hogy helyes-e vagy nem."F(t) nem függhet semmilyen mennyiségnek egy t+Δt időpontban felvett értékétől,"
"A jövőbeli sebesség határozná meg, hogy most mekkora erőt kell kifejteni. Ez abszurd!"
Az bizony, de még mindig nem érted.. hogy nem erről szól a függvény.
Nem jövőbeli értékről, hanem az arányításról.. mi az ami ezen nem érthető?
"Holott az a szerencsétlen erő honnét tudhatná, hogy 1 másodperc múlva mennyi lesz a sebesség (és különben is miért pont 1 másodperc múlva?)?"
Hát nem tudom, hogy honnan gondolod, a tudattal rendelkező erődet, de felejtsd el. Nincs olyan!
0 x
A relativitási elméletek
@ennyi (45164):
Tényleg? Akkor azért nem tudtad elolvasni azt amit írtam! Mi lenne ha kivennéd?"Pisti hülye, Julcsi hülye, csak én vagyok okos, mert nekem a seggemben is fejem van." /Weöres/
0 x
A relativitási elméletek
@Gézoo (45165):
Épp azt kritizáljuk, hogy olyan nincs. Hibás a táblázatod.
Tettél Gézoo, csak nem veszed észre, még akkor sem, amikor András rámutat."F(t) nem függhet semmilyen mennyiségnek egy t+Δt időpontban felvett értékétől,"
Én ilyen felvetést nem tettem.
A tablazatodbol Gézooo, onnan.Hát nem tudom, hogy honnan gondolod, a tudattal rendelkező erődet, de felejtsd el. Nincs olyan!
Épp azt kritizáljuk, hogy olyan nincs. Hibás a táblázatod.
0 x
A relativitási elméletek
@ennyi (45168):
"Épp azt kritizáljuk, hogy olyan nincs. Hibás a táblázatod." - oké, de melyik sora hibás?
Konkrétan idézd, hogy hol!Tettél Gézoo, csak nem veszed észre, még akkor sem, amikor András rámutat.
"Épp azt kritizáljuk, hogy olyan nincs. Hibás a táblázatod." - oké, de melyik sora hibás?
0 x
A relativitási elméletek
@Gézoo (45167): Gézoo, te viselkedsz úgy, mint a Weöres vers kisgyereke.
Mindenki hülye, csak neked van igazad mindenben.
Nem gyanús, amikor vezetsz az autopályán, hogy mindenki rossz irányba autózik a forgalommal szembe, csak te egyedül haladsz a jó irányba (Marci meg ott ül melletted, és hallgatja, hogy szidod a többi autóst, és drukkol neked)?
Mindenki hülye, csak neked van igazad mindenben.
Nem gyanús, amikor vezetsz az autopályán, hogy mindenki rossz irányba autózik a forgalommal szembe, csak te egyedül haladsz a jó irányba (Marci meg ott ül melletted, és hallgatja, hogy szidod a többi autóst, és drukkol neked)?
0 x
A relativitási elméletek
@Gézoo (45169):
Hibás a kiindulás, hibás a képlet...
ja és probaltal mar c-nél nagyobb érteket beirni? En probaltam, beirtam a te tablazatodba. Az ero iranya megfoldult.
Mindegyik Gézoo."Épp azt kritizáljuk, hogy olyan nincs. Hibás a táblázatod." - oké, de melyik sora hibás?
Hibás a kiindulás, hibás a képlet...
ja és probaltal mar c-nél nagyobb érteket beirni? En probaltam, beirtam a te tablazatodba. Az ero iranya megfoldult.
0 x
-
- *
- Hozzászólások: 6521
- Csatlakozott: 2009.12.05. 09:31
- Tartózkodási hely: Budapest
A relativitási elméletek
@Gézoo (45165):
Kérdésed ez volt:
Ezért rossz. A nyugalomban lévő (t=0) testre ható erő nem függhet attól, hogy t=1 másodpercnél mennyi lesz a sebessége.
Én megadtam a helyes választ: t=0-ban v=0, ezért F=ma, és kész.
Nem jó. A képlet v-vel érvényes. Δv-vel nem.Talán mégis: viewtopic.php?p=44707#p44707 Elkerülte a figyelmedet?
Hát sajnos de.Én ilyen felvetést nem tettem.
Kérdésed ez volt:
Tehát t=0-ban nyugalomban van a tömeg. Erre te a táblázatodban a rá ható erő nagyságát úgy számolod, hogy előbb kiszámolod, 1 másodperc múlva mennyi lesz a sebessége, és ebből számolod az erőt.Nyugalomban van m tömeg, amit F erő a gyorsulásra kényszerít.
Határozd meg a felsorolt gyorsulások létrehozásához szükséges erők nagyságát.
Ezért rossz. A nyugalomban lévő (t=0) testre ható erő nem függhet attól, hogy t=1 másodpercnél mennyi lesz a sebessége.
Én megadtam a helyes választ: t=0-ban v=0, ezért F=ma, és kész.
0 x
A relativitási elméletek
@Szilágyi András (45172): Nem gondoltam volna, hogy ez a gondod.. Oké, rávezetlek:
Rákötsz egy testet, egy az egyik végével tartóhoz rögzített rugóra és eldobod.
Kezdeti rugóerő F=0 Holtponti rugóerő F=1 N ..
A te szavaiddal élve: Honnan tudja a rugó az elején, hogy a végén mekkora erőt kell kifejtenie?
Hogyan számolsz a rugóerővel?
Ennek a feladatnak a megoldása nyilván nem okoz nehézséget. Előveszed a tanult formák valamelyikét és alkalmazod.
Számolhatsz átlagos rugóerővel, pillanatnyi rugóerők hatásainak integrálásával, de!
Eredményed csak egyetlen egy lehet. Az F=1N erő.
Na jó én meg jövök és a te mintádra belédkötök, hogy az integrálás rossz, mert átlagot kellett volna számolnod.
Vagy éppen azért kötök beléd mert átlaggal számoltál és integrálnod kellett volna.
Hiába jó az eredmény. Hiába jó az a módszer is..
Rákötsz egy testet, egy az egyik végével tartóhoz rögzített rugóra és eldobod.
Kezdeti rugóerő F=0 Holtponti rugóerő F=1 N ..
A te szavaiddal élve: Honnan tudja a rugó az elején, hogy a végén mekkora erőt kell kifejtenie?
Hogyan számolsz a rugóerővel?
Ennek a feladatnak a megoldása nyilván nem okoz nehézséget. Előveszed a tanult formák valamelyikét és alkalmazod.
Számolhatsz átlagos rugóerővel, pillanatnyi rugóerők hatásainak integrálásával, de!
Eredményed csak egyetlen egy lehet. Az F=1N erő.
Na jó én meg jövök és a te mintádra belédkötök, hogy az integrálás rossz, mert átlagot kellett volna számolnod.
Vagy éppen azért kötök beléd mert átlaggal számoltál és integrálnod kellett volna.
Hiába jó az eredmény. Hiába jó az a módszer is..
0 x
-
- *
- Hozzászólások: 6521
- Csatlakozott: 2009.12.05. 09:31
- Tartózkodási hely: Budapest
A relativitási elméletek
@Gézoo (45177):
He? Miért kéne tudnia?Honnan tudja a rugó az elején, hogy a végén mekkora erőt kell kifejtenie?
0 x
A relativitási elméletek
@Szilágyi András (45179):
Egyébként pedig a példa nem arról szólt. Hanem arról, hogy egy átlaggal jellemezhető erő nagyságba belekötni értelmetlen .. Fogadok, hogy még most sem érted azt, hogy mitől átlag!
Ezt neked kell tudnod. Szerinted gondolkodik az erő..He? Miért kéne tudnia?
Egyébként pedig a példa nem arról szólt. Hanem arról, hogy egy átlaggal jellemezhető erő nagyságba belekötni értelmetlen .. Fogadok, hogy még most sem érted azt, hogy mitől átlag!
0 x
-
- *
- Hozzászólások: 6521
- Csatlakozott: 2009.12.05. 09:31
- Tartózkodási hely: Budapest
A relativitási elméletek
@Gézoo (45180):
Te nem átlagot kérdeztél. Egyébként sincs értelme azt kérdezni, hogy mekkora átlagos erőt kell kifejteni. Hogy fejtek ki egy átlagos erőt?
Tök mindegy amúgy, a képleted az átlagra sem jó. Semmire se jó.
Te nem átlagot kérdeztél. Egyébként sincs értelme azt kérdezni, hogy mekkora átlagos erőt kell kifejteni. Hogy fejtek ki egy átlagos erőt?
Tök mindegy amúgy, a képleted az átlagra sem jó. Semmire se jó.
0 x
A relativitási elméletek
@Szilágyi András (45181): szóval nem tudod.. Ez várható volt azok után hogy elkezdted emlegetni a t idővel későbbi sebességhez tartozó azaz csak a t idővel később létező erőt a kiindulási t=0 időpontra értelmezve.
És te fizikusnak mondod magadat. Klassz!
És te fizikusnak mondod magadat. Klassz!
0 x
-
- *
- Hozzászólások: 6521
- Csatlakozott: 2009.12.05. 09:31
- Tartózkodási hely: Budapest
A relativitási elméletek
@Gézoo (45182): Te azt mondtad: nyugalomban van a test.
Az pedig nem t idővel később van, hanem t=0-ban.
t idővel később már nincs nyugalomban a test.
Akkor döntsd el, hogy mire vonatkozik a kérdésed: nyugalomban van vagy nincs nyugalomban a test.
Az pedig nem t idővel később van, hanem t=0-ban.
t idővel később már nincs nyugalomban a test.
Akkor döntsd el, hogy mire vonatkozik a kérdésed: nyugalomban van vagy nincs nyugalomban a test.
0 x
A relativitási elméletek
@Szilágyi András (45183): Ezt meg kell kérdezned?
Már bocs! De az álló van nyugalomban. A mozgó nem lehet nyugalomban.
Azt azért súgd meg, hogy miért viszed félre a beszélgetést?
Van egy függvény. Oké nem érted..
Vegyük az elejét. Az impulzusok differenciájának képződését érted?
Már bocs! De az álló van nyugalomban. A mozgó nem lehet nyugalomban.
Azt azért súgd meg, hogy miért viszed félre a beszélgetést?
Van egy függvény. Oké nem érted..
Vegyük az elejét. Az impulzusok differenciájának képződését érted?
0 x
A relativitási elméletek
@Gézoo (45178):
Elfelejtetted volna, hogy szerinted a gyorsulás az ami számít, a sebesség nincs is a képletedben?
Nem sebesség. Gyorsulás. C számértékénél nagyobb gyorsulás.Hol hibás? Írd le melyik sor hibás..
Ja és c-nél nagyobb sebesség? Ugye viccelsz?
Elfelejtetted volna, hogy szerinted a gyorsulás az ami számít, a sebesség nincs is a képletedben?
0 x
-
- *
- Hozzászólások: 6521
- Csatlakozott: 2009.12.05. 09:31
- Tartózkodási hely: Budapest
A relativitási elméletek
@Gézoo (45184): Melyik erőt kérdezed: a nyugalomban lévőre hatót vagy a mozgóra hatót?
Ha azzal kezded a kérdésedet, hogy "a test nyugalomban van", abból nekem az jön le, hogy a nyugalomban lévő testre ható erőt kérdezed.
Ha te valami mást akarsz kérdezni, akkor azt kérdezd.
Ha azzal kezded a kérdésedet, hogy "a test nyugalomban van", abból nekem az jön le, hogy a nyugalomban lévő testre ható erőt kérdezed.
Ha te valami mást akarsz kérdezni, akkor azt kérdezd.
0 x
A relativitási elméletek
@ennyi (45185):
Sebességet írtál.Nem sebesség. Gyorsulás. C számértékénél nagyobb gyorsulás.
0 x
-
- *
- Hozzászólások: 6521
- Csatlakozott: 2009.12.05. 09:31
- Tartózkodási hely: Budapest
A relativitási elméletek
@Szilágyi András (45190): Egy A-B-C háromszög oldalainak aránya megegyezik egy D-E-F háromszög oldalainak arányával. Szerinted melyiknek az arányai térnek el a másik arányaitól?
0 x
-
- *
- Hozzászólások: 6521
- Csatlakozott: 2009.12.05. 09:31
- Tartózkodási hely: Budapest
A relativitási elméletek
@Gézoo (45192): Ez hogy jön ide?
"dt" az nem egy időtartam, az alatt nem lehet átlagot számolni.
Ha Δt-re gondoltál, azt természetesen lehet, bár hogy mi az értelme, azt nem látom.
Az eredmény természetesen függeni fog az időtartam hosszától. Hosszabb idővel számolva nagyobb átlagos erőt kell kifejteni.
Konkrétan Fátlag=ma/gyök(1-(aΔt)^2/c^2).
"dt" az nem egy időtartam, az alatt nem lehet átlagot számolni.
Ha Δt-re gondoltál, azt természetesen lehet, bár hogy mi az értelme, azt nem látom.
Az eredmény természetesen függeni fog az időtartam hosszától. Hosszabb idővel számolva nagyobb átlagos erőt kell kifejteni.
Konkrétan Fátlag=ma/gyök(1-(aΔt)^2/c^2).
0 x
A relativitási elméletek
@Gézoo (45189):
Mar sokszor irtam, reszletesen, ne add az ertetlent, ismerd be.
A tablazatodban nincs sebesseg, olyat nem lehet beleirni.Nem sebesség. Gyorsulás. C számértékénél nagyobb gyorsulás.
Sebességet írtál.
Mar sokszor irtam, reszletesen, ne add az ertetlent, ismerd be.
0 x
-
- *
- Hozzászólások: 6521
- Csatlakozott: 2009.12.05. 09:31
- Tartózkodási hely: Budapest
A relativitási elméletek
@Gézoo (45195): Azt úgy hívják, hogy differenciál, és egy infinitezimálisan kicsiny változást jelöl.
0 x
A relativitási elméletek
@Szilágyi András (45199): definiálod a dt jelzést:
Azaz infinitezimálisan kicsiny, de nullánál nagyobb hosszúságú időszakasz. Visszaértünk oda ahol azt állítottad, hogy nem időszakasz.. pedig időszakasz.
Ennek az infinitezimálisan kicsiny időszakasz hossznak és a közben történő változás hossznak az aránya éppen akkora az állandó nagyságú változások esetében például a=dv/dt esetében, mint ugyanezen "a" gyorsulás esetében a=Δv/Δt arány. Nem véletlenül hiszen a=dv/dt=Δv/Δt ..
Tehát megint csak félrevezetéssel próbálkoztál, sikertelenül.
Hát nem: időpontok differenciájának a legkisebb értéke.Azt úgy hívják, hogy differenciál,
Így van.. majdnem. Infinitezimáslisan kicsiny, eddig stimmel.. de nem változás, hanem időszakasz.és egy infinitezimálisan kicsiny változást jelöl.
Azaz infinitezimálisan kicsiny, de nullánál nagyobb hosszúságú időszakasz. Visszaértünk oda ahol azt állítottad, hogy nem időszakasz.. pedig időszakasz.
Ennek az infinitezimálisan kicsiny időszakasz hossznak és a közben történő változás hossznak az aránya éppen akkora az állandó nagyságú változások esetében például a=dv/dt esetében, mint ugyanezen "a" gyorsulás esetében a=Δv/Δt arány. Nem véletlenül hiszen a=dv/dt=Δv/Δt ..
Tehát megint csak félrevezetéssel próbálkoztál, sikertelenül.
0 x
A relativitási elméletek
@ennyi (45196): Kétlem, hogy értenéd, de azért megpróbálom, hátha: Ha azt írod, hogy c azaz a fénysebesség akkor ez nem gyorsulás hanem sebesség.
0 x
-
- *
- Hozzászólások: 6521
- Csatlakozott: 2009.12.05. 09:31
- Tartózkodási hely: Budapest
A relativitási elméletek
@Gézoo (45200): És te miért a gyorsulásról beszélsz, amikor a kérdés az erő volt?
0 x
A relativitási elméletek
@Gézoo (45200): Vegyesztechnikus. Betanitott munkas.
Tenyleg nem erti a dv/dt az nem ugyanaz, mint a Δv/Δt
Mi is az differenciálszámítás, vagy deriválás?
Nézzük meg mit ír a Wiki:
"A differenciálszámítás a matematika azon ága, amely vizsgálja, hogy függvények hogyan változnak néhány (esetleg az összes, de legalább egy) független változó változására. A differenciálszámítás fő tárgya a derivált. Egy függvény adott pontban vett deriváltja megmutatja, hogy a függvény a pont környezetében hogyan viselkedik. Egyváltozós valós-valós függvénynél (valós számokhoz valós számokat rendelünk, síkban többnyire ábrázolható) a pontbéli derivált egyenlő az adott pontban húzott érintő meredekségével (kivétel ez alól az inflexiós pont). Általánosságban egy függvény deriváltja megmutatja az adott fügvény tárgyalt pontjában való legjobb lineáris közelítését.A derivált megkeresésének folyamatát nevezzük differenciálásnak. Bizonyítható, hogy a differenciálás az integrálás inverzművelete."
Egy kicsit bonyolult így első hangzásra. Igaz?
http://derivalas.blogter.hu/
http://en.wikipedia.org/wiki/Differential_calculus
Tenyleg nem erti a dv/dt az nem ugyanaz, mint a Δv/Δt
Mi is az differenciálszámítás, vagy deriválás?
Nézzük meg mit ír a Wiki:
"A differenciálszámítás a matematika azon ága, amely vizsgálja, hogy függvények hogyan változnak néhány (esetleg az összes, de legalább egy) független változó változására. A differenciálszámítás fő tárgya a derivált. Egy függvény adott pontban vett deriváltja megmutatja, hogy a függvény a pont környezetében hogyan viselkedik. Egyváltozós valós-valós függvénynél (valós számokhoz valós számokat rendelünk, síkban többnyire ábrázolható) a pontbéli derivált egyenlő az adott pontban húzott érintő meredekségével (kivétel ez alól az inflexiós pont). Általánosságban egy függvény deriváltja megmutatja az adott fügvény tárgyalt pontjában való legjobb lineáris közelítését.A derivált megkeresésének folyamatát nevezzük differenciálásnak. Bizonyítható, hogy a differenciálás az integrálás inverzművelete."
Egy kicsit bonyolult így első hangzásra. Igaz?
http://derivalas.blogter.hu/
http://en.wikipedia.org/wiki/Differential_calculus
0 x
-
- *
- Hozzászólások: 6521
- Csatlakozott: 2009.12.05. 09:31
- Tartózkodási hely: Budapest
A relativitási elméletek
@Gézoo (45200): mellesleg hogy számolnál átlagot egy infinitezimálisan kicsiny szakaszra? Fölosztod még sokkal infinitezimálisabb szakaszocskákra?
0 x
A relativitási elméletek
@Gézoo (45201):
Kezdjuk elolrol, idezem:
Idézet:
itt a táblázat: http://gezoo.uw.hu/tehetetlen.xls
Ebben a táblában egy örökmozgó elve van lerakva.
Hohóó...
1.0000008 c/s gyorsulás esetén az erő előjele megvátozik.
"Mi történik pontosan 2*299792458.108 m/s2 gyorsulás esetén? "
Ha a fenysebesség mérőszámát meghaladja a gyorsulás, akkor az erő az ellenkező irányú lesz.
Az előbb valami nem működött az excelben, kijavítottam, most tetszőlegesen nagy gyorsulásokra is számol, es c fölötti számértékeknel egyre kisebb ellekező irányú erő kell a további gyorsuláshoz.
Minél inkabb fékezzük, annál gyorsabban megy.
Naccerű.
Kezdjuk elolrol, idezem:
Idézet:
itt a táblázat: http://gezoo.uw.hu/tehetetlen.xls
Ebben a táblában egy örökmozgó elve van lerakva.
Hohóó...
1.0000008 c/s gyorsulás esetén az erő előjele megvátozik.
"Mi történik pontosan 2*299792458.108 m/s2 gyorsulás esetén? "
Ha a fenysebesség mérőszámát meghaladja a gyorsulás, akkor az erő az ellenkező irányú lesz.
Az előbb valami nem működött az excelben, kijavítottam, most tetszőlegesen nagy gyorsulásokra is számol, es c fölötti számértékeknel egyre kisebb ellekező irányú erő kell a további gyorsuláshoz.
Minél inkabb fékezzük, annál gyorsabban megy.
Naccerű.
0 x
A relativitási elméletek
@Szilágyi András (45204): Mellesleg? Mellesleg a=dv/dt hányadosban dv kicsiny, de valós szám.. Kevered a dt-vel.. Ne tedd!
0 x
A relativitási elméletek
@ennyi (45205): Ugye azt nem érted, hogy miért emlegetem az arányt?
Azt sem érted, hogy 2*c/dt is egy arány.. Tudod mit jelent az "arány" szó?
Azt sem érted, hogy 2*c/dt is egy arány.. Tudod mit jelent az "arány" szó?
0 x
-
- *
- Hozzászólások: 6521
- Csatlakozott: 2009.12.05. 09:31
- Tartózkodási hely: Budapest
A relativitási elméletek
@Szilágyi András (45208): dt is osztható végtelen sok kis részre..
dv is osztható végtelenül sok kicsiny részre.
dv is osztható végtelenül sok kicsiny részre.
0 x