Oldal: 44 / 56

A relativitási elméletek

Elküldve: 2012.04.24. 23:37
Szerző: ennyi
@mimindannyian (46071):
Kivancsi vagyok, ezt vajon hogyan lehet kimagyarazni, mert ki fogja magyarazni, az szinte biztos.
:facepalm:

En mas okbol kerestem ki ezt a sebesseget nemreg es nagyon meglepodtem rajta, hiszem az aram maga sokkal-sokkal gyorsabban halad a vezetoben.
De ertheto, mi tortenik, nem ugyanaz az elektron fut vegig a droton, csak kicsit mozdulnak, es toljak egymast...

A relativitási elméletek

Elküldve: 2012.04.24. 23:51
Szerző: Gézoo
@ennyi (46070): Az általad idézett szöveg szerint a gyorsulásra kényszerített elektronok akkor is sugároznak ha centripetális gyorsulás hat rájuk.
Azaz amit eddig "nem hittél el" már több mint egy éve azt itt olvashattad feketén-fehéren.

Az ábrán egymásra merőleges elektromos és mágneses térerősség változás látható.
Mit jelent ez?
Például azt, hogy nem a fotonok áramlását mutatja, hanem a fotonok által keltett elektron elmozdulások az egymástól különböző távolságokban lévő elektronok esetében hogyan alakulnak a fotonáramlás irányára merőleges irányban.
Ha azt is tudod, hogy az elektron elmozdulási sebességgel hogyan arányos az elektron által keltett mágneses erőtér erőssége, akkor nyilvánvaló, hogy egy-egy téridőpontba mennyi fotonnak kell a gyorsuláshoz beérkeznie..

Csak azt mondhatom, hogy így tovább! Olvass, tanulj! Még egy pár ilyen idézet és a negyven pontból álló lista minden elemét megtalálod, megtanulhatod.

A relativitási elméletek

Elküldve: 2012.04.24. 23:59
Szerző: Gézoo
@mimindannyian (46071): Óriási hülyeséget írtál.
A hullámterjedés sebessége teljesen más fogalom mint az elektron terjedési sebessége!

Egy antennakábelen általában 0,6c (Z=60Ohm koax) és 0,98c(Z=240Ohm szalag) között van a hullámterjedés sebessége.

Szélső példa lehet egy Newton bölcső. A golyók soha nem haladnak,mindvégig maradnak a helyükön, de a hullám tizedmásodperc alatt végigfut a golyókon.

Kevésbé szélsőséges példa a vízvezetékben tovaterjedő hang sebessége 1000 m/s felett van, de a víz áramlási sebessége csak pár cm/s nagyságrendű. Így van ez az elektronokkal is.

A relativitási elméletek

Elküldve: 2012.04.25. 00:03
Szerző: mimindannyian
@Gézoo (46074): Melyik mondatom volt hülyeség, nagyokos?!

Nem csak roppant zagyvaságokat hordasz össze, de a szóhasználatod is csapnivalóan trehány. Mondjuk nem meglepő, hogy ezek korrelálnak... Így nemhogy tanítani, de egy vizsgán átmenni sem lehet.

Elektronáramot írtál, nem elektromágneses hullámterjedést. :facepalm:

A relativitási elméletek

Elküldve: 2012.04.25. 00:16
Szerző: Gézoo
@mimindannyian (46075): Úgy látszik önmagaddal azon versenyzel, hogy tudsz-e még nagyobb idiótaságot írni mint előtte. Megnyugtatlak sikerült!

Az elektronáram a vezető keresztmetszetén másodpercenként átfolyó töltésmennyiség.
Így 1 A áram I=Q/t --> elektron dbszám= 1/1,6e-19 --> 6,25E+18 db/sec
Ennyi folyik be és folyik ki egy tetszőleges hosszú vezető végein.

A belépés és a kilépés ideje a hullámterjedés sebességével meghatározott. Éppen úgy mint az előbb említett Newton bölcső végén kilendülő golyó.

Ezt minden kisgyerek felfogja, csak te nem.

A relativitási elméletek

Elküldve: 2012.04.25. 00:24
Szerző: ennyi
@Gézoo (46073):
Az ábrán egymásra merőleges elektromos és mágneses térerősség változás látható.
Mit jelent ez?
Például azt, hogy nem a fotonok áramlását mutatja, hanem a fotonok által keltett elektron elmozdulások az egymástól különböző távolságokban lévő elektronok esetében hogyan alakulnak a fotonáramlás irányára merőleges irányban.
Tevedes. Az abra a feny (foton) terjedese vakumban, semmifele elektronrol nincs ott szo.
Plane nem elektron elmozdulasok.
Elektromos terero es magneses terero amit az abra mutat, semmifele elmozdulas nincs ott.
Semmi nem mozog.
Az a szinuszhullan a tererosseg intenzitasanak az abrazolasa. A vizszintes tengely a tavolsag, az y es z tengelyek pedig az elektromos ter es a magneses ter erossege (vektor).
Semmi nem mozog y es z iranyban. A ter erosseg valtozik abban az iranyban, a nyilak a tererosseg vektorok.

A relativitási elméletek

Elküldve: 2012.04.25. 00:34
Szerző: Gézoo
@ennyi (46077): Ne vidd túlzásba a tudatlanságot! A vákuumban nincs semmi aminek lehetne elektromos vagy mágneses térerőssége. A fotonoknak sincs.

Az elektromos térerősség változást elektronok elmozdításával idézzük elő. Ugyanígy a mágneses térerősséget a mozgó elektron kelti.

Jegyezd már meg legyél szíves!

Ja és ha ekkora hülyeséget írtál, akkor már ne azzal kezd, hogy tévedek.. Nem tévedek.

A relativitási elméletek

Elküldve: 2012.04.25. 00:42
Szerző: mimindannyian
@Gézoo (46076): Ezek alpján két rossz választásod van. Szerinted vagy az elektronok mozognak 60-80% c-vel, vagy az elektromágneses hullámot érted te elektronáram alatt? Tehát vagy oltári ökörségen rugózol megint, vagy a szóhasználatod hibás. De nem különösebben érdekel a válaszod. Úgysem vagy képes felfogni.

A relativitási elméletek

Elküldve: 2012.04.25. 00:47
Szerző: Szilágyi András
@Gézoo (46078):
Maxwell-egyenletek ismerősek?

A relativitási elméletek

Elküldve: 2012.04.25. 00:48
Szerző: Gézoo
@mimindannyian (46079): Próbálj koncentrálni! Ne írogass butaságokat!
Belép a derót végén egy elektron, majd 0,6c sebességgel végigterjed ez az információ a madzagon, és kilép a derót túlsó végén egy elektron. A két elektron egyforma. Azaz a hatás éppen olyan mintha a belépő lépett volna ki 0,6c-vel haladás után a túlsó végén.

Tehát az elektronáram haladási sebessége 0,6c-0,89c között van. Fogd fel, jegyezd meg!

A relativitási elméletek

Elküldve: 2012.04.25. 00:48
Szerző: Gézoo
@Szilágyi András (46080): Igen, miért kérded?

A relativitási elméletek

Elküldve: 2012.04.25. 01:01
Szerző: Szilágyi András
@Gézoo (46082):
Csak mert azokból látszik, hogy töltés nélkül is van elektromos tér és áram nélkül is van mágneses tér.

A relativitási elméletek

Elküldve: 2012.04.25. 01:06
Szerző: mimindannyian
@Gézoo (46081): Nem értem. A hibák elkendőzésében felmutatott leleményességed akkora, hogy ennyi szorgalommal már akár a fizikát is meg tudtad volna tanulni.

Ha egyetlen elektron rohanna végig 0.6c-vel, hát úgy repülne ki a fémrácsból, amikor egy atommag kerül az útjába, mint a huzat. Másrészt mi gyorsítaná fel ekkora sebességre? Esik egy kis feszültség a deróton, minden elektron ül bambán, hogy jéé, feszültség, mit kell ilyenkor tenni, nem is tudjuk... De jön a chuck norris elektron, ő megmutatja mi ilyenkor a teendő, és végigszáguld a többiek nagy megdöbbenésére. Ezután becsukódik a mesekönyv.

Megint hibáztál, hiába megkülönböztethetetlenek az elektronok, a hullámterjedés nem elektronáram, ne akard belemagyarázni. De mint már tőled megtudtuk az örök érvényű szabályt, "nem tudod elképzelni, hogy egy válaszod hibás legyen" - remélem pontosan idéztem. Sajnos, ezt a kognitív korlátot nem fogjuk tudni feloldani, ez ügyben fordulj bizalommal mentálhigiénés szakemberhez. :)

A relativitási elméletek

Elküldve: 2012.04.25. 01:15
Szerző: Gézoo
@Szilágyi András (46083): Nagyon félreértelmezed:
"Maxwell négy egyenlete a következőket írja le,

* 1. Az elektromos tér forrásos, azaz elektromos töltés jelenlétében erővonalak indulnak a pozitív töltésekről, melyek a negatív töltéseken végződnek. (Gauss-törvény)
* 2. A mágneses indukció változása elektromos teret indukál, melynek iránya ellenkező mint az őt létrehozó változás. (A Lenz-törvény és Faraday indukciós törvényének egyesítése)
* 3. A mágneses tér forrásmentes, azaz a mágneses tér erővonalai önmagukba záródnak. (Gauss mágneses törvénye),
* 4. Az elektromos áram, illetve a folytonossági egyenlet kielégítéséből adódó eltolási áram mágneses teret hoz létre. (Ampère-törvény)
"

A relativitási elméletek

Elküldve: 2012.04.25. 01:18
Szerző: mimindannyian
:facepalm: Gézoo újabban megtanulta használni a google-t. A végtelen témájában is gyorsan bevágta a wiki-s definíciót, itt sem volt rest. Már csak elolvasnia és megértenie kellene. :)

A relativitási elméletek

Elküldve: 2012.04.25. 01:19
Szerző: Gézoo
@mimindannyian (46084): Elképesztően fantasztikus képességed van a butaságok írására! Gratulálok!
Nem ismétlem meg amit leírtam, olvasd el ott.

A relativitási elméletek

Elküldve: 2012.04.25. 02:08
Szerző: Szilágyi András
@Gézoo (46085): Ott van. 2 és 4.

A relativitási elméletek

Elküldve: 2012.04.25. 02:36
Szerző: ennyi
@Gézoo (46078):
Ne vidd túlzásba a tudatlanságot! A vákuumban nincs semmi aminek lehetne elektromos vagy mágneses térerőssége.
Van tavolban egy elektromos toltes. Messze-messze tole a vakuumban merheto az elektromos tererosseg. Ott, ahol nincsen semmi. Elektron sincs.

Van tavolban egy magnes. Messze-messze tole a vakuumban is merheto a magneses tererosseg. Ott, ahol nincsen semmi. Elektron sincs.

Ha valahol gyorsul egy elektron az az elektromos es magneses ter valtozasat idezi elo. Ez a valtozas tovaterjed a terben. A vakuumban is.
Sok-sok fenyevnyi tavolsagot megtesz a vakuumban.

Lattad a napot? Lattal csillagokat az egen? A beloluk kiindulo elektroms es marneses ter periodikus valtakozasa az amit a szemed erzekel. A vakuumon keresztul jott ide, nem elektronok hoztak.

A relativitási elméletek

Elküldve: 2012.04.25. 07:48
Szerző: Gézoo
@Szilágyi András (46088): "Ott van. 2 és 4."
Igen ott vannak: A Lenz-törvény és Faraday indukciós törvényének egyesítése:
A változó gyorsulású elektronok keltette mágneses térerősség változás:
* 2. A mágneses indukció változása elektromos teret indukál, melynek iránya ellenkező mint az őt létrehozó változás.

És az Ampére-törvény: a térerősség (eltolás) változás hatására létrejövő indukált elektron áram:
* 4. Az elektromos áram, illetve a folytonossági egyenlet kielégítéséből adódó eltolási áram mágneses teret hoz létre. (Ampère-törvény)
"

Mind a négy, de különösen a 2. és 4. csak elektronok jelenlétében érvényes.

A relativitási elméletek

Elküldve: 2012.04.25. 07:55
Szerző: Gézoo
@ennyi (46089): Te sportot űzöl abból, hogy minél nagyobb butaságot írj.
1. A foton egy távoli elektron elektromos és/vagy mágneses mezejét nem befolyásolja.
2. A foton hozza létre az elektron gyorsulását,
3. az elektron ahol van a térben:
ott mozdul el
ott sugároz ki fotont,
az ott kisugárzott fotonja valahol a térben elér egy másik elektront, amelynek az elmozdulása mágneses erőteret indukál.
4. A napból és minden gömbsugárzóból a gömbfelület irányába különálló fotonok haladnak.
(A különálló fotonok alkotnak gömb felületet.)

5. Miért nem tanulod meg végre?

Személyes megjegyzés: Számomra rejtély, hogy a fedős-vizes analógiát érted, de ugyanazt a fotonok esetében nem érted. Hogy lehet ez?

A relativitási elméletek

Elküldve: 2012.04.25. 09:21
Szerző: mimindannyian
@Gézoo (46087): Lám-lám, megint nem tudtál válaszolni a témába vágó kérdésre, hogy megvédd az állításod. Helyette marad az üres minősítgetés, mint végső mentsvár.

De nem rosszak ezek az új témák sem, ahol a modern fizika égisze alatt maxwell eltöröltetik... Nemrég még a hullám és részecsketermészet összekeverése volt a hiba, most új szelek fújnak, nincs is hullámtermészet! Csak foton van, aki épp egy elektrontól távozik, vagy most gerjeszti. A fény makacsul megtagadja hullámtermészetét, amikor csak úgy szeli át a töltésmentes teret.

Gézoo megoldotta a kettős természet nyűgét, nincs hullám, az csak gömbfelületen terjedő végtelen sok, végtelen kis energiájú fotonok hada. Igaz, ennek ára van. A foton energiája többé nem képviselhet hullámhosszt. Továbbá az interferencia zavaró jelenségétől is meg kell szabadulni, hiszen egymással nem lépnek kölcsönhatásra a fotonok, viszont a köztük lévő távolság (aminek ugyebár a hullámhosszt kell képviselnie) a gyakorlati esetekben az elektromágneses spektrum egészét lefedő szivárványt kellene alkosson.

Van tehát egy meglehetősen abszurd modellünk, mely cserében legalább a tapasztalt jelenségeket sem képes megmagyarázni. :mrgreen:

A relativitási elméletek

Elküldve: 2012.04.25. 09:41
Szerző: Gézoo
@mimindannyian (46093): Csak arra kérlek, hogy ezt ne csináld! Kreálsz az én írásaimmal szöges ellentétben álló kijelentéseket, hülyeségeket és azt állítod, hogy én írtam.
Példák:
"hiszen egymással nem lépnek kölcsönhatásra a fotonok,"
Ezzel szemben: 23. pont. Foton-foton reakciók.
"A foton energiája többé nem képviselhet hullámhosszt. "
Ezzel szemben: 6.-7.-8. pontok

Ne állíts az én írásaimban szereplők ellenkezőjéről azt, hogy szerintem van úgy!

Te találtad ki azokat a butaságokat.

A relativitási elméletek

Elküldve: 2012.04.25. 10:33
Szerző: mimindannyian
@Gézoo (46095): Nyilván, ha magadnak ellentmondasz, ami téged sosem zavar, akkor minden ellen érvelhetsz.

A relativitási elméletek

Elküldve: 2012.04.25. 10:51
Szerző: Gézoo
@mimindannyian (46097): Nyilván nem mondok ellent magamnak. Aki úgy hiszi az nem érti azt amit leírtam.

A relativitási elméletek

Elküldve: 2012.04.25. 11:31
Szerző: Szilágyi András
@Gézoo (46090): Jaj de buta vagy. 2: változó mágneses tér elektromos teret indukál, 4: változó elektromos tér mágneses teret indukál. Tehát egymást indukálják! Ezt vette észre Maxwell és így jött rá, hogy léteznek elektromágneses hullámok. Egymást tartja fenn az elektromos és a mágneses tér, elektron nem kell hozzá.

A relativitási elméletek

Elküldve: 2012.04.25. 11:53
Szerző: Gézoo
@Szilágyi András (46105): Akkor már ne dezinformálj.
Gauss, Lenz és Faraday vették észre az elektron keltette hatásokat. Maxwell csak átvette és új matekkal "feldíszítette" .. A lényegen ő sem tudott változtatni. Elektron nélkül nincs se mágneses se elektromos erőtér, se erőtér erősségének változása. Még Maxwell eltolási áramához is elektron kell.

A relativitási elméletek

Elküldve: 2012.04.25. 12:02
Szerző: Szilágyi András
@Gézoo (46106): Nem, Maxwell nem csak átvette, ő maga is hozzátett, a 4. törvény fele tőle származik, ő fedezte fel az eltolási áramot. És ő jött rá, hogy az egyenletek lehetővé teszik a töltésektől független elektromágneses tér létezését.

Ha elektron van a rendszerben, akkor van töltéssűrűség és áramsűrűség. A 2. és 4. Maxwell egyenlet azonban működik töltéssűrűség és áramsűrűség nélkül is. Tehát az elektronra nincs szükség az elektromos és mágneses terek fenntartásához. Épp ez a dolog lényege. Ha töltést gyorsítasz, a terek leválnak a töltésről és önállóan terjednek tova. A töltést ezután meg is semmisítheted, a terek megmaradnak és terjednek.

A relativitási elméletek

Elküldve: 2012.04.25. 12:10
Szerző: Gézoo
@Szilágyi András (46107):
", ő maga is hozzátett, a 4. törvény fele tőle származik, ő fedezte fel az eltolási áramot. És ő jött rá, hogy az egyenletek lehetővé teszik a töltésektől független elektromágneses tér létezését."
Te tényleg fizikus vagy? Akkor legyél szíves és ne viccelődj!
Maxwell eltolási árama:Id0*dΦ/dt
1. Közvetlenül az Ampere törvényből következik. Semmi új nincs benne.
2. Csak és kizárólag Elektron jelenlétében értelmezett.

Ahol nincs elektron ott nincs ε0-t meghatározó elektromos erőtér.
ε0 csak és kizárólag két elektron között pontosan 1 méteres távolságon létrejövő erőhatás eredménye.

Már akkor sem létezik ha az egyik elektron hiányzik, mert akkor nem lép fel az erőhatás.. :D

Tudsz ám te is nagyon vicces dolgokat írni :D :D :D

"Ha töltést gyorsítasz, a terek leválnak a töltésről és önállóan terjednek tova."

Jaa :D a fénysebességgel terjedő erőtér leválik.. Hogy a túróba tudsz ilyen butaságot leírni? :D

Már hogyan válhatna le? Ahhoz az elektronnak fénysebességnél nagyobb sebességgel kellene mozognia, hogy ne tudja az elmozdulását követni a fénysebességgel mozgó erőtere!

A relativitási elméletek

Elküldve: 2012.04.25. 12:25
Szerző: Szilágyi András
@Gézoo (46108):
1. Közvetlenül az Ampere törvényből következik. Semmi új nincs benne.
Á, nem. Csak éppen hozzá kellett írni az Ampere-törvényhez még egy tagot :D
Ahol nincs elektron ott nincs ε0-t meghatározó elektromos erőtér.
ε0 egy univerzális konstans, ahhoz nem kell elektron, sem erőtér, sem semmi.
Már hogyan válhatna le? Ahhoz az elektronnak fénysebességnél nagyobb sebességgel kellene mozognia, hogy ne tudja az elmozdulását követni a fénysebességgel mozgó erőtere!
Hát pedig leválik. Ha te most kisugárzol egy rádióadást az űrbe, azt 12 év múlva venni fogják a Tau Cetin, akkor is, ha te közben már rég kikapcsoltad a rádiódat. És a rádiódból nem mennek az elektronok a Tau Cetire.

A relativitási elméletek

Elküldve: 2012.04.25. 12:36
Szerző: Gézoo
@Szilágyi András (46109):
Á, nem. Csak éppen hozzá kellett írni az Ampere-törvényhez még egy tagot :D
Ugye az nem baj, hogy az eredeti a permeabilitással írta le? Nyilván leírható a permittivitással és akkor illik odaírni.
Ebben nincs semmi új! :D
ε0 egy univerzális konstans, ahhoz nem kell elektron, sem erőtér, sem semmi.
Ha ideírod a levezetését elhiszem! Ha nem lesz benne elektron..
Hát pedig leválik. Ha te most kisugárzol egy rádióadást az űrbe, azt 12 év múlva venni fogják a Tau Cetin, akkor is, ha te közben már rég kikapcsoltad a rádiódat.
Na igen, a kezemben lévő mágnest meglengetem, akkor ennek a tere is fénysebességgel kisugárzódik minden irányban és tetejében a tau Cetin is fogják érzékelni 12 év múltán.
A fotonok mennek, nem elektronok! Nem tudod? :roll:
Pedig ja! :roll: Képzeld a fotonok. :D Az elektronok maradnak a kezemben lévő mágnesben.

A relativitási elméletek

Elküldve: 2012.04.25. 13:09
Szerző: Szilágyi András
@Gézoo (46110):
Ugye az nem baj, hogy az eredeti a permeabilitással írta le? Nyilván leírható a permittivitással és akkor illik odaírni.
Mit hadoválsz itt? Semmi köze a dolognak a permeabilitáshoz vagy a permittivitáshoz.
Ha ideírod a levezetését elhiszem! Ha nem lesz benne elektron..
Mit akarsz te egy konstanson levezetni?
A fotonok mennek, nem elektronok! Nem tudod?
Maxwell még nem tudott a fotonokról, mégis ment neki valami. Az elektromos tér és a mágneses tér mennek.

A relativitási elméletek

Elküldve: 2012.04.25. 13:13
Szerző: ennyi
@mimindannyian (46093):
Gézoo megoldotta a kettős természet nyűgét, nincs hullám, az csak gömbfelületen terjedő végtelen sok, végtelen kis energiájú fotonok hada. Igaz, ennek ára van. A foton energiája többé nem képviselhet hullámhosszt. Továbbá az interferencia zavaró jelenségétől is meg kell szabadulni, hiszen egymással nem lépnek kölcsönhatásra a fotonok, viszont a köztük lévő távolság (aminek ugyebár a hullámhosszt kell képviselnie) a gyakorlati esetekben az elektromágneses spektrum egészét lefedő szivárványt kellene alkosson.

Van tehát egy meglehetősen abszurd modellünk, mely cserében legalább a tapasztalt jelenségeket sem képes megmagyarázni.
Valami ilyesmit olvasok ki en is Gezoo irasaibol. A hullamhossz az egyetlen elektron altal kibocsajtott pontszru fotonok kovetesi tavolsaga, masik elektronbol tetszoleges mas fazisban indulnak a pontszeru gezoo-fotonok, igy amikor a feny eler egy targyat, akkor a fenyerossegtol fuggo frekvenciaval erkeznek a targyra a fotonok.
A szin, frekvencia, hullamhossz azert van, mert a targy megkulonbozteti a kulonbozo elektronok altal kibocsajtott foton-sorozatokat, es azoknak a beerkezesei gyakorisaga az ami szamit.
De kozben az is igaz Gezoo vilagaban, hogy egyetlen elektron is vegtelen sok kulonbozo energiaju fotont bocsajt ki az adott fenyre (vagy mas EM hullamra) jellemzo periodus alatt. Ezen vegtelen szamu foton ossz-energiaja epp annyi, mint a hullamhosszni kovetesi tavolsagot tarto egyetlen pontszeru fotone. Ezeknek vegtelen szamu fotonoknak az eseteben nem lehet ertelmezni a hullamhossznyi kovetesi tavolsagot, ezek folyamatos aramban, egymast erintve jonnek, azonos sebeseggel, ;snulla kovetesi tavolsaggal. Mivel nincs kovetesi tavolsag, igy nincs hullamhossz, frekvencia es nincs meghatarozott energia sem... Beerkezeskor lengeseket keltenek, es ez a lenyeg.

Azutan Gezoo bemegy a laborba, feher kopenyt olt magara es a tanitvanyaival megnezi mindezt oszcilloszkopon. Egyeruen ravilagit az oszvilloszkopba vezeto drotra, es a kijelzon vonalzoval megmeri a feny hullamhoszat.
Azutan az eredmenyt megvitatja a kollegaival.

Csodalatos vilag ez gyerekek! Ovodasok tatott szajjal hallgatjak a tanito bacsit. Altalanos iskalaban mar nem biztos, hogy el lehetne adni ugyanezt.

A relativitási elméletek

Elküldve: 2012.04.25. 13:20
Szerző: Gézoo
@Szilágyi András (46111):
"Mit hadoválsz itt? Semmi köze a dolognak a permeabilitáshoz vagy a permittivitáshoz."
ε0-nak?
Tényleg? :shock: Ezt nem mondod?
"Mit akarsz te egy konstanson levezetni?"
Hogy is mérjük az értékét? Egy méteres sugarú gömb felületegységére eső milyen erővel?
Jaa, igen! Két elektron kölcsönhatása, pontosan 1 méter távolságon! Ó, majdnem elfelejtettem.. :oops: De látom, te nem is tudtad, nem volt mit elfelejtened.. :D
"Maxwell még nem tudott a fotonokról,"
Akkor talán ne írj ilyen csacsiságot! Ki mondta neked, hogy Maxwellnek tudnia kellett volna a fényről?
"mégis ment neki valami."
Találgathatok, hogy mi ment neki? A másolás? :D
"Az elektromos tér és a mágneses tér mennek."
Így gondolod?:" Az erőterek mennek, mennek mendegélnek és egyszer csak találkoznak egy madárijesztővel.. " :D
Nagyon vicceseket írsz! Tetszik!

A relativitási elméletek

Elküldve: 2012.04.25. 13:35
Szerző: Gézoo
@ennyi (46112):
Valami ilyesmit olvasok ki en is Gezoo irasaibol. A hullamhossz az egyetlen elektron altal kibocsajtott pontszru fotonok kovetesi tavolsaga, masik elektronbol tetszoleges mas fazisban indulnak
Bocs, de hogy lehetne tetszőleges ha az elektronok egymást taszigálják?
Az egy-egy elektronból kilépők közötti távolság stimmel!
"igy amikor a feny eler egy targyat, akkor a fenyerossegtol fuggo frekvenciaval erkeznek a targyra a fotonok."
Ejnye! Figyelj jobban! Nem ugyanabba a pontba érkeznek meg!
Hát neked hiába magyaráztam el, hogy párhuzamosan haladnak az egymást követő elektronok által kisugárzott fotonok, mert egymást lökdösik az elektronok?!
Figyelj jobban!

Na tessék! Nem figyeltél és ilyen butaságokat írsz:
"A szin, frekvencia, hullamhossz azert van, mert a targy megkulonbozteti a kulonbozo elektronok altal kibocsajtott foton-sorozatokat, es azoknak a beerkezesei gyakorisaga az ami szamit."
"De kozben az is igaz Gezoo vilagaban, hogy egyetlen elektron is vegtelen sok kulonbozo energiaju fotont bocsajt ki az adott fenyre (vagy mas EM hullamra) jellemzo periodus alatt. "
Már bocs, de te mondtad, hogy a szinusz deriváltja a koszinusz!
Ami bár igaz, de nem én találtam ki!

"Ezen vegtelen szamu foton ossz-energiaja epp annyi, mint a hullamhosszni kovetesi tavolsagot tarto egyetlen pontszeru fotone." Na! Ügyes vagy! Ezt jól megjegyezted! Piros pont!

"Ezeknek vegtelen szamu fotonoknak az eseteben nem lehet ertelmezni a hullamhossznyi kovetesi tavolsagot, ezek folyamatos aramban, egymast erintve jonnek, azonos sebeseggel, "
Jajj te.. most teljesen rosszat írtál, vegyem el a piros pontodat?

"Mivel nincs kovetesi tavolsag, igy nincs hullamhossz, frekvencia es nincs meghatarozott energia sem..." Már hogyne lenne? A szinusz változóval képzett szorzatának deriváltja hogy is néz ki? Koszinuszos jellegű, de időben, hogyan fest?

"Beerkezeskor lengeseket keltenek, es ez a lenyeg." Piros pont.

"Azutan Gezoo bemegy a laborba, feher kopenyt olt magara es a tanitvanyaival megnezi mindezt oszcilloszkopon. Egyeruen ravilagit az oszvilloszkopba vezeto drotra, es a kijelzon vonalzoval megmeri a feny hullamhoszat."

Nos, a rávilágító frekvencia lehet akár 10 Hz is.. te is ezt hoztad példának. Megmérjük az időt a szkóppal és kiszámítjuk a képzetes foton távolságokat. λ=c*t=c/f
Piros pont! Ügyes vagy, hogy ezt is megjegyezted!

Sajnos rosszalkodtál a végén, ez egy fekete pontot ért..

De összességében jól állsz! Határozottan fejlődsz! Ügyes vagy! :D

A relativitási elméletek

Elküldve: 2012.04.25. 13:49
Szerző: Szilágyi András
@Gézoo (46113):
ε0-nak?
Tényleg? Ezt nem mondod?
Nem az ε0-nak-nak, te otromba, hanem az Ampere- és Maxwell-törvénynek!
Hogy is mérjük az értékét?
Ó hát sokféleképpen mérhetjük, pl. a fénysebességből is számíthatjuk, de tökmindegy. Úgyis mértékegységfüggő. Ki nem tojja le, hogy mennyi? Ez nem fizikai törvény.
Az erőterek mennek, mennek mendegélnek
Pontosan. Mennek, mendegélnek, miközben elektronoknak se híre, se hamva.

A relativitási elméletek

Elküldve: 2012.04.25. 13:58
Szerző: Gézoo
@Szilágyi András (46116):
Nem az ε0-nak-nak, te otromba, hanem az Ampere- és Maxwell-törvénynek!
Nincs levezetésük? Aztaaaa! :shock: Akkor csak úgy lettek? :D Jajj te.. Megint viccelsz! :D
"Ó hát sokféleképpen mérhetjük, pl. a fénysebességből is számíthatjuk, de tökmindegy. Úgyis mértékegységfüggő. Ki nem tojja le, hogy mennyi? Ez nem fizikai törvény."
Hát nem, kondenzátor lemezeiben lévő elektronok közötti erőhatás nagyságának mérésével mérjük. Kár, hogy nem tudtad eddig. De sebaj! Most megjegyezted és mindig tudni fogod! Ugye?
Szóval elektron nélkül nincs ε
0
.. Mint mondtam. Csak elektron (töltéshordozó) jelenlétében van ε0.. Ez van.. A vákuumban nincs elektron akkor ott nincs ε0 sem.
"Pontosan. Mennek, mendegélnek, miközben elektronoknak se híre, se hamva."
Mármint annak az elektronnak aminek a mozgását követik a mendegélő erőterei? :D Humor a csúcson! :D

A relativitási elméletek

Elküldve: 2012.04.25. 14:47
Szerző: Szilágyi András
@Gézoo (46117): CGS mértékrendszerben pl. nincs is ε0. Akkor mi a fenét akarsz te mérni rajta? Az elektron szerinted tudja, hogy te milyen mértékrendszert használsz?

A relativitási elméletek

Elküldve: 2012.04.25. 14:59
Szerző: Gézoo
@Szilágyi András (46119):
CGS mértékrendszerben pl. nincs is ε0. Akkor mi a fenét akarsz te mérni rajta? Az elektron szerinted tudja, hogy te milyen mértékrendszert használsz?
Szóval azt mondod, hogy a kondenzátor lemezei között ható erő CGS-ben nincs?
Hú, a mindenit! Akkor CGS-ben húzzuk szét a lemezeket és MKS-ben végeztetünk munkát velük!

De okos gondolat! Ügyes vagy! Feltaláltad a tuti ingyen energiát!

Na de most komolyan! Ezt ugye te sem képzeled? Hogy ne lenne CGS-ben erőhatás a lemezek között vákuumban?

A relativitási elméletek

Elküldve: 2012.04.25. 15:34
Szerző: Máté
@Gézoo (46121):
Majdnem biztos vagyok benne, hogy arra gondolt hogy az együttható értéke 1.

A relativitási elméletek

Elküldve: 2012.04.25. 15:38
Szerző: Gézoo
@Máté (46126): Fizikus, arra nem gondolhatott. Mert a vákuumban azaz dielektrikum nélküli kondenzátorban minden mértékegységrendszerben más számértékkel jelöljük, de ugyanazon erő hat a lemezek között.

A relativitási elméletek

Elküldve: 2012.04.25. 15:39
Szerző: mimindannyian
@Máté (46126): Gézoonál, ha egy szorzásból hiányzik egy tényező, akkor az nullával való szorzást jelent :D

A relativitási elméletek

Elküldve: 2012.04.25. 15:48
Szerző: Gézoo
@mimindannyian (46128): Na te matek nagymester, megint kitaláltál butaságot és úgy állítod be, mintha tőlem idéznél. Ejnye! Ez csúnya dolog!

A relativitási elméletek

Elküldve: 2012.04.25. 16:10
Szerző: Szilágyi András
@Máté (46126): Nem. CGS-ben nincs együttható.

A relativitási elméletek

Elküldve: 2012.04.25. 16:11
Szerző: Szilágyi András
@Gézoo (46121): Az ε0 nem egy erő.

A relativitási elméletek

Elküldve: 2012.04.25. 16:26
Szerző: Gézoo
@Szilágyi András (46135):
ε0 nem egy erő.
Valóban nem erő, de meghatározza az erő nagyságát.

Ugyanis C=ε0r*A/d ami mértékegység független függvény.

És ugye te ezt mint fizikus tudod. Azt is tudod, hogy U=1 V potenciál esetében C kapacitású kondenzátor lemezei között hogyan számoljuk ki az F erő nagyságát?
Vagy segítsek, mert mégsem tanultad ? ( Fizika 10. osztályos tananyag. )

Akkor ugye ki tudod fejezni ε=ε0r értékének változásával F erő változását is?

A relativitási elméletek

Elküldve: 2012.04.25. 16:36
Szerző: Szilágyi András
@Gézoo (46138):
Valóban nem erő, de meghatározza az erő nagyságát.
Az erő nagysága mértékegységfüggő.
Ugyanis C=ε0*εr*A/d ami mértékegység független függvény.
Nem mértékegység-független, C kapacitás, mértékegysége az SI rendszerben kg−1⋅m−2⋅s4⋅A2.

A relativitási elméletek

Elküldve: 2012.04.25. 16:46
Szerző: Gézoo
@Szilágyi András (46139): A függvény adta arány mértékegység független azt írtam és az igaz.

Az erő nagyságát ki tudod fejezni ε0 értékével?

Na jó, ha nem menne akkor segítek.. :roll:

A relativitási elméletek

Elküldve: 2012.04.25. 17:01
Szerző: Szilágyi András
@Gézoo (46140): Milyen arány?

A relativitási elméletek

Elküldve: 2012.04.25. 17:01
Szerző: alagi
@Gézoo (46121):

Hat ezt imadom. Barmilyen uj tema merul fel, rogton kiderul hogy Gezoonak fingja sincs az egeszrol, de azert nagy mellenyel probalja itt a leereszkedo tanarurat adni. De tenyleg, biztos volt mar valami tema (csak most nem jut eszembe), ahol gezoonak nem voltak alapveto felreertesei. Ki emlekszik ilyenre?

A relativitási elméletek

Elküldve: 2012.04.25. 17:04
Szerző: mimindannyian
@Gézoo (46132): A saját érvelésed sem tudod követni. ε0 egy faktor.
A: CGS mértékrendszerben pl. nincs is ε0.
G: Szóval azt mondod, hogy a kondenzátor lemezei között ható erő CGS-ben nincs?
=> a nincs ε0-ból neked az következik, hogy nincs is erő. Vagyis, ha valamivel nem szorzol, az nullával való szorzás. Hányadikra sikerült vajon így elvégezni az általános iskola 3-adik osztályát?