Szkeptikus Fórum

@alagi (46144):

De tenyleg, biztos volt mar valami tema (csak most nem jut eszembe), ahol gezoonak nem voltak alapveto felreertesei. Ki emlekszik ilyenre?

Á, ilyen nem volt. Szerintem Gézoo, ha valamit helyesen tud, azt eltitkolja.

@Szilágyi András (46143): Szóval nem megy..
Na jó, az az áldott jó lelkem. Figyelj! jegyezd meg, hogy ne kelljen újra visszatérni errre!

F= 1/(A*ε₀)*Q²/R² ahol R=1 m és A=4*Pi*R² a z 1 m sugarú gömb felszíne.
és Q=-1,6e-19 C az elektron töltése

azaz F= 1/(4*Pi*ε₀)*Q² ebből ε₀ kifejezve F erőt mérünk és

ε₀= Q²/(4*Pi*F) azaz a két töltés között 1 m távolságon ható erő nagyságából
kaptuk meg az ε₀ értékét.

Nagyon sajnálom, hogy nem tudtad eddig.

@mimindannyian (46146):
Faktor.. Ahha..

F erőt mérjük két, egymástól 1 m távolságon lévő felületen elhelyezett elektron között.

ε₀= Q²/(4*Pi*F) azaz a két töltés között 1 m távolságon ható erő nagyságából
kaptuk meg az ε0 értékét.

És még ti szóltok bele a fizikába? 10.-es tananyag.. első félév.

@Gézoo (46150): Aha, és a távolság, a töltés és az erő mértékegysége univerzálisan fix, aha! Ja, nem. Ennek nézz utána, mert sajnos megint megbuktál.

http://en.wikipedia.org/wiki/Centimetre ... omagnetism

@Gézoo (46148): CGS rendszerben nincs elektron?

@mimindannyian (46153): Miért lenne univerzális a mérőszám nagysága?

A Függvény univerzális. ε₀= Q²/(4*Pi*F) Mindegy az, hogy milyen mértékegység rendszerben méred az erőt, abban a mértékegység rendszerben az ε₀ értéke helyes lesz.

@Szilágyi András (46155): Nem tudod? Csak mert kérdezed.
A függvényt megjegyezted?

@Gézoo (46156): CGS rendszerben egyáltalán nincs az ε₀ definiálva. Nem használnak olyat.

@Gézoo (46156):

a mértékegység rendszerben az ε0 értéke helyes lesz.

És ha az történetesen 1 lenne, azaz nem kell e faktort egyáltalán bevezetni, akkor szerint nincs erő. Tehát nálad az nem szorzás a nullával való szorzás. Igen, nem kell tovább magyarázni. Ez már a gézoo féle matematika egyik gyöngyszeme.

@Szilágyi András (46160):

CGS rendszerben egyáltalán nincs az ε0 definiálva. Nem használnak olyat.

Húú akkor dobjam ki a régi tankönyveket amiben definiálták? Csak a hatvanas években kiadottakban van MKS vagy még későbbiekben SI..
Ó, te.. Miket nem tudsz mondani, már hogyne lett volna cgs-ben? Az 1800-as évek végtől ezt használták párhuzamosan az mks-el.
Nekünk rendszeresen úgy kellett a feladatainkat beadni, hogy mindkét rendszerbeli eredményeknek szerepelni kellett.

@mimindannyian (46161):
na mondd milyen rendszerben lenne pont egy?
F=2,30E-28 [N] (2 db elektronnal. ) szerinted kijöhetne kerek számként:

ε₀= 2,56E-38/(4*3,141592653585*2,30E-28) mégis milyen mértékegység rendszerben?

*** jav.: a végeredmény ε₀= 2,56E-38/(4*pi*2,30E-28)=8,85E-12 (As/Vm)
wiki szerint ε₀= 8,854*10E−12 (As/Vm) .

@Gézoo (46162): Hát akkor vedd csak elő a régi jegyzeteidet. CGS-ben az ε₀ nem létezik, nincs rá szükség.
SI-ben pedig egyébként nem erőméréssel van definiálva, hanem így:

@Szilágyi András (46164): Maxwell c=1/gyök(ε₀*μ₀) függvényéből minden mértékegységrendszerben
1/c²=ε₀*μ₀
ε₀=1/c²/μ₀ kifejezhető
nem csak SI-ben.
De mérni csak erőméréssel lehet.

@Gézoo (46166): Oké. Akkor add meg CGS-ben.

@Szilágyi András (46167): Helyettesítsd be a tőlem kapott függvénybe: ε₀= Q²/(4*Pi*F)

@Gézoo (46163): A klikkelésre is meg kell téged tanítani?
http://en.wikipedia.org/wiki/Centimetre ... omagnetism

@Gézoo (46168): Az eredmény 1/4pi. Ezt kéne megmérni? A pi-t csak ismerem.

@Szilágyi András (46172): A linken lévő tábla szerint Coulomb féle k=1 valamint ε₀=1 azaz k*ε₀=1 Nyilván hibás a tábla.

Azaz nyilván se nem 1 azaz egy, és nem is 1/(4*Pi) (=0,079577472)


Mennyi lehet? Nézzük a függvényét!
CGS-ben:
Az elektron töltése Q=1,6e-20 c, a méréssel kapott erő dyn-ben F=2,30E-33 [g*cm/s²]

ε_0(CGS)= Q²/(4*Pi*F)=1,6e-20^2/(4*Pi*2,30E-33)= 8,85E-9 [c²/dyn]

ε_0(SI)= 8,85E−12 (As/Vm)

Szóval nem lehet és tényleg nem 1 azaz egy értékű.

@Gézoo (46179): CGS-ben a töltést nem coulombban mérjük.

@Szilágyi András (46187): Ó jajj! Akkor helyettesítsd be a helyes töltéssel!
ε₀(CGS)= Q²/(4*Pi*F)=?

@Gézoo (46188): nem gondolod, hogy a távolság négyzetével is illene osztani?

@Szilágyi András (46194): a távolság a definíció szerint pontosan 1 azaz egy méter.. Osztottam a négyzetével. Nem láttad?

@Gézoo (46198): CGS-ben méter?

@Szilágyi András (46200): a 100 cm*100 cm=10 000 cm²
a számlálóban 1e4 -el egyszerűsítve "eltűnik"

Na de, ott a függvény tegnap óta, de miért nem tudsz behelyettesíteni?

@Gézoo (46204):
egye fene
cgs-ben az elemi töltés: Q=4.80320425e-10 statcoulomb
távolság: R=100 cm
Erő: F=2.30707735e-28 N = 2.30707735e-23 dyn

Q²/(4*pi*F)=0.079577

1/(4pi)=0.079577

@Szilágyi András (46208):

Q2/(4*pi*F)=0.079577

1/(4pi)=0.079577

Tehát CGS-ben ε₀(CGS)= Q²/(4*Pi*F)=0.079577 .. Na ugye nem is fájt?!

ja és nem 1 azaz egy az értéke hanem 1/4pi .. Hát van ez így. Az erőmérés csodákra képes!

@Gézoo (46210): Nem csodálkozol picit azon, hogy a képletedben 4pi-vel való osztás szerepel, és az eredmény pont 1/4pi lett? Vajon mit osztottunk akkor 4pi-vel?
No most hogy kiderítetted ε₀ állítólagos CGS-beli értékét, helyettesítsd már vissza az erőtörvénybe.

@Szilágyi András (46212): Miért csodálkoznék?
Megmérjük az 1 m= 100 cm távolságon ébredő erőt vákuumban, F=2,30E-33 [g*cm/s²]
Behelyettesítünk az ε0(CGS)= Q²/(4*Pi*F*R²) függvénybe ezt a megmért erőt.

Megkaptuk az ε0(CGS)= Q²/(4*Pi*F*R²)= 0.079577 értéket..

Az pedig, hogy a méréssel kapott érték hat tizedes pontossággal hasonlít az 1/4pi értékre:
Te mondtad, hogy az ilyen hasonlóság semmit sem jelent. Hát akkor tartsd magad ehhez.

Hááát a 2/c normál alakja tíz jegy pontosságig azonos a G gravitációs állandó értékével

200/c=0,000000667 ~ G=0,00 000 0667

mégis azt mondtad, hogy véletlen! Ezek meg csak 6 jegy pontossággal egyeznek..Tízezerszer kisebb az egyezésük..

@Gézoo (46213): Bolond vagy te, öregem.
Helyettesítsd be az 1/4pi-t az erőtörvénybe:
F=Q²/((4*pi)*(1/(4*pi))*R²)

azaz F=Q²/R²

ez a CGS-ben érvényes képlet, nincs benne ε₀, kiesett a képletből, ezért nincs rá szükség CGS-ben és nincsen értelme.

A te két számod meg nem 10 jegyre, hanem 3 értékes jegyre egyezik, igen, a G értéke valóban kb. 20/3-szor 10^-11 az SI-ben, no de ennek sincsen értelme, lévén hogy a mértékegységük nem egyezik. Különböző mértékegységű mennyiségeket összehasonlítani pedig nagyon nagy butaság.

@Szilágyi András (46221): És?
első hat jegyig pontos a kiejtés.. Nagy ügy!
És mi lesz a többi jeggyel?
Nem vetted észre, hogy csak hasonlít a két érték, de nem azonos? nem helyettesítheted be a hasonlót a mért érték helyett!

Ja és az értékes jegyek a nullák nem értékesek? Azok adják a nagyságrendet..
Vicces figura vagy!

@Gézoo (46223): De, teljesen azonosak, mert eleve így van definiálva a törvény CGS-ben, nincsen arányossági tényező.

@Szilágyi András (46225): Ja igen.. Nincs ami van..
Teljesen belegabalyodtál

@Gézoo (46223):
A nagyságrendet te adtad hozzá, miért pont 200-at osztottál c-vel, miért nem 2-t vagy 2000000-t?
A 200 valami mágikus szám?

@Szilágyi András (46227): Ez egy jó kérdés! Miért éppen annyi? Tudod?

@Gézoo (46228): Persze hogy tudom. Mert akkor jön ki neked a jó eredmény.
De ez kb. olyan, mint amikor azt mondják, hogy a derékszög az 90 fok, mert a víz 100 fokon forr.

@Szilágyi András (46230): Neeem de ezek is jók poénnak..

@Gézoo (46228): Azert, mert az anyag 200-szor surubb, mint amilyen gyors a feny Gezoo szerint.
Zsenialis.

@ennyi (46244): Nem talált.. Segítek: k=2/c a tömegkonverziós állandó értéke, ez majdnem pont 100-szor nagyobb mint g.. (Pssszt! Súgok: Lehet, hogy g*g ?? Az vajon mennyi lenne?)

@Gézoo (46245): g ertekere vagy kivancsi hol?

A Fold felszinen? Az egy kituntetett hely?
Nem a gravitacios allandora gondoltal, ami G es mas az erteke?
Legyen.
g=9.80665 m/s²
g*g= 96.17038422 m²/s⁴
c= 186,282 merfold/s

Az aranyuk nem 200 es nem mertekegyseg nelkuli szam az aranyuk. Tavolsag/ido² az aranyuk dimenzioja.

Hogyan hasonlitasz ossze kulonbozo mertekegysegekben megadott, kulonbozo adatokat?

Az autod 200-szor gyorsabb, mint amilyen piros???

@ennyi (46249): jó.. főleg a mérföld..

Szegény, butaságokból mostanában nagyon termékeny.

@Gézoo (46257): Mi bajod a merfolddel?

Arra akartam ramutatni, hogy az arany mertekegysegtol fuggo.

Legyen meter a tavolsag, ha neked ugy tetszik:
g=9.80665 m/s²g*g= 96.17038422 m²/s⁴c= 299 792 458 m/s

Az aranyuk tovabbra se nem 200 hanem 3117305.399 es nem mertekegyseg nelkuli szam az aranyuk. m/s² az aranyuk dimenzioja.

Neked 3117305.399 m/s² = 200 (dimenzio nelkul)?

@ennyi (46270): Semmi bajom vele, éppen ellenkezően:Tetszik! És hiába ágálok ellene az aranyuk is tetszik..
Komolyra fordítva, ez csak egy példa volt a hasonló számokra..
Amikor az 1/4pi-hez pár tizedesig hasonló eredményt adott az erőméréssel kapott ε0 értéke, akkor hiába helyettesítjük be helyette a hasonló 1/4pi értéket és felkiáltunk, hogy:
"Lám egyszerűsíthetünk!" Mert csak hasonló, és nem ugyanaz!

Ezért nem egyszerűsíthetünk vele.

Csak ennyi. Andrással beszélgettünk és ebbe kapcsolódtál bele, de amint látom az elejéről lemaradtál és félreértetted abból amit láttál.

@Gézoo (46272):
remenytelen

@ennyi (46277): Mit nem értesz rajta?

@Gézoo (46280): Kisfiam, en tisztan ertem, ertem, hogy te nem erted, csak zagyvalsz osszevissza. Mar a (hulye) logika is hianyzik belole, mar nem is szorakoztato, csak unalmas, buta.

@ennyi (46295): Na figyelj!

1/4pi=0,079577471545947667884441881686257
András írását idézem:

cgs-ben az elemi töltés: Q=4.80320425e-10 statcoulomb
távolság: R=100 cm
Erő: F=2.30707735e-28 N = 2.30707735e-23 dyn

A függvény: ε0(CGS)= Q²/(4*Pi*F*R²)=0,0795774631546107

ε0(CGS)-1/4pi=0,000000008391336944746

Azaz nem azonos hanem csak hasonló a méréssel kapott érték és az 1/4pi érték.

Ezt érted?

@Gézoo (46296): Értsd már meg, hogy az bizony azonos, CGS-ben definíció szerint F=Q²/R², így szól a törvény, nincs hova beírni az ε₀-t, mert nincs helye. A kis eltérés, amit látsz, az adatok kisebb pontatlansága miatt van.

@Szilágyi András (46297): értem én, hogy hibásan egyszerűsítettek vele..
Na de ha egy-két ember hibázott, akkor talán nem kellene követni. Főleg ha már tudjuk, ismerjük a hibát.
Egyébként pedig logikailag-elvileg sem lehet a gömb felületének számítása részét képező 4Pi-t egyszerűsíteni a mérésből kapott dielektromos állandó értékével.
Azaz nem csak számszaki hiba, hanem logikai és egyben elvi hiba is.

@Gézoo (46298): Nem egyszerűsítettek vele, soha nem is írták bele a képletbe.
A gömb felületének ehhez semmi köze, ne beszélj már csacsiságokat, ember.