A relativitási elméletek
Elküldve: 2011.06.23. 22:22
@Szilágyi András (19655): A kocsi mozgásállapota nem változik. Olvastad?
A Szkeptikus Társaság vitafóruma mindenki számára
https://forum.szkeptikus.hu/
Sajnos tévedsz.. A fentebbi órákra kisebb Ugrav hat, ezért amennyivel gyorsabbak, annyival látják az ottani megfigyelők lassabbnak a fény okozta hullámzást, azaz vörösebbnek a fényt.Gravitációs redshift: Van egy torony, ami a Föld felszínén áll. Felvilágítok az aljáról a tetejére egy lézerrel, mit látok? Fent vörösebb a fény. Miért?
Ez csak akkor lehetne így ha az órák ijedtükben Ugrav helyett a félelmüknek megfelelően lassulnának."Most ha ugyanez a torony nem áll a Föld felszínén, hanem szabadon esik, lézerestül, detektorostul, akkor fent ugyanolyan színűnek látjuk a fényt, mint ahogy lent elindult."
Allitod te, de az indoklassal ados vagy. Kertem a levezetest. Kiszamoltad, vagy csak olvastad valahol ezt a szamot?Ugy tűnik nem tűnt fel, de közel 300-szor akkora impulzust ad át mint amekkora impulzus csökkenést okoz a kocsi tömegcsökkenése.
Atfogalmazva: az U alaku test ket szaraval utkozik ket egymassal ellenkezo iranyba mozgo eggyforma m tomegu test.Kiskocsi halad v relatív sebességgel egy IR-ben, x=v*t függvény szerint és rendszerében szinkron előre és hátra a=2,9978e8m/s2 gyorsulással t'=1 [s] m[kg] tömegpárt lő ki t'=1 [s] periódus idővel. A kocsi mozgásállapotán nem változtatnak az impulzuspárok.
Kérdés: Ha a megfigyelő rendszerében egy U alakú test szárai között halad a kiskocsi, a szárakra merőleges irányban, akkor a kilőtt m tömegű testek az U két szárán befogódva megváltoztatják mozgásállapotát. Milyen irányban és milyen nagyságban?
Azaz itt:@Gézoo (19662):Amit itt összehordtál, az sajnos mind hülyeség. Ehhez már nem kell kommentár. Nem idézem be soronként, mert minden mondatod tévedés.
Eddig miert nem ezt irtad, te Gezoo gyerek?Most számoljunk v=2,9978e8 m/s kocsi sebességgel és t= 1 [s] idővel..
Ezen mar a Marci fiu is latna, hogy aljas csalas amit muvelsz!és rendszerében szinkron előre és hátra a=2,9978e8m/s2 gyorsulással t'=1 [s] m[kg] tömegpárt lő ki t'=1 [s] periódus idővel.
Eddig miert titkoltad?"Eddig gyorsulasrol volt szo, most hirtelen sebessegre valtottal?" - Nincs váltás, a gyorsulás továbbra is a=2,9978e8 m/s2 csupán megadtam v=2,9978e8 m/s és t=1 s értékét.
Kezdjük ezzel.. Honnan idézted? Megadnád a pontos forrást?Egy gravitációmentes térben egyenletesen gyorsuló rakéta orrában elhelyezett óra gyorsabban jár, mint a farában elhelyezett óra.
haha ezen felnevettem.. gázoo, e felől nem kell aggódnod egy csöppet semNe csak az én írásaim jelentsék a fizika képviseletét.
Az ugye nem zavar, hogy gravitációs gyorsulás a kis g.. Ebből a (15) függvényből lett ( a dt'=(1+ gh/c2)*dt függvényről van szó, )És egy korszerű cikk 2006-ból. A 15-ös képlet adja meg, hogy egy g gyorsulással x irányban gyorsuló rendszer x=h pontjában elhelyezett óra mennyivel jár gyorsabban, mint az origóban elhelyezett óra.
Tessék. Ebben szerepelnek az űrhajó, az orr és a farok szavak. A végét le is fordítom, tessék:The amount of time dilation experienced within our hypothetical spacecraft depends on our position within the spacecraft. In special relativity, one finds that when a spacecraft maintains its structural integrity, so that the distance from tail to nose is constant for passengers in the spacecraft, it experiences different rates of acceleration throughout its structure. The nose of the spacecraft accelerates at a lower rate than the tail of the spacecraft; the amount of acceleration depends solely on position along the direction of acceleration. The acceleration increases as one moves back. Because time dilation is determined by the rate of acceleration, a passenger in the spacecraft finds that a clock placed in the nose of the spacecraft moves faster than a clock placed in the tail.
Abban a halvany remenyben, hogy esetleg megert valamit ezentul kevesbe tevesen, hibasan tanitja majd a fizikat.Csak azt tudnám, hogy akkor mi a fenéért álltok neki kötözködni olyannal aki évtizedek óta tanítja a fizikát?
A Dunning–Kruger hatás az a jelenség, amikor minél kevesebbet tud valaki egy adott dologról, annál inkább úgy érzi, hogy többet tud más, nála jártasabb embereknél.
A jelenséget a Cornell University két kutatója, Justin Kruger és David Dunning mutatta ki. Az eredményeiket 1999 decemberében publikálták a Journal of Personality and Social Psychology folyóiratban.[1]
Kruger és Dunning szerint számos tanulmány sugallja, hogy a legkülönfélébb területeken, az olvasott szöveg megértésétől a gépjárművek használatán át a sakkozásig és teniszezésig, az amatőrök magabiztosabbak a szakértőknél. Azt feltételezték, hogy egy tipikus jártasság esetében a hozzánemértők
1. hajlamosak túlbecsülni a saját képzettségüket,
2. nem képesek felismerni, ha más ért hozzá,
3. nem képesek felismerni, hogy ők maguk mennyire nem értenek hozzá,
4. ha fejlesztenek a saját szakértelmükön, képessé válnak annak felismerésére, hogy korábban nem értettek hozzá.
na oké, azt hiszem ehhez már nem kell komment.Ezért az orra mindig gyorsabban halad a merev testnek mint a vége.
Nem keveres, az egy masik pelda. Es jobb, mint a tied. En megadtam a sebessegeket is. Azt kellett volna eszrevedd, hogy a gyorsulas ebben a peldaban irrelevans.A másik, te keverted: "A gyorsulas 3.3487654986542e8 kg t [s] m/[s2]"
OK, legyen. Azt nem is erdemes kerdezni, miert igy irtad, miert nem a sebesseget adtad meg, a gyorsulast es a gyorsulas idejet. De legalabb eddig eljutottunk.A periódusidőt vettem gyorsulási időnek.