Oldal: 11 / 56

A relativitási elméletek

Elküldve: 2011.06.27. 18:52
Szerző: alagi
@Gézoo (19920):

Amit szamoltal az nem erre vonatkozik hanem a fenti bakteres problemara.

Tevedsz, a feny pont ugyanannyit esik mint egy masik test.

Bar szerintem ehhez meg magyarul se tudnal hozzaszagolni, de mindenesetre ezek az egyenletek adjak meg egy tetszoleges teridoben egy test palyajat.
Ezekbol kiszamolhato fenyre is es lassu testre is a homogen gravitacios ter hatasa es lass csodat, ekvivalens egy gyorsulo koordinata rendszerbeli viselkedessel.

http://en.wikipedia.org/wiki/Geodesic

A relativitási elméletek

Elküldve: 2011.06.27. 18:53
Szerző: Gézoo
Fiúk, nagyon elszomorít, hogy nagy mellénnyel vitáztok, sértegettek, de a legalapvetőbb kérdést sem értitek.

A fénypont elhajlása az elmozdulás nagyságától és nem a gravitációs gyorsulás nagyságától függ.

A fotonok számára csak a befutandó egyenes útszakasz van, nem létezik a számukra a rúd mozgási sebessége.

A relativitási elméletek

Elküldve: 2011.06.27. 18:53
Szerző: Gézoo
@alagi (19921): Még a kérdést sem érted. Mondd, miért vitatod akkor?

A relativitási elméletek

Elküldve: 2011.06.27. 19:02
Szerző: alagi
@Gézoo (19923):

Gezoo, nagyon elszomorit, hogy teljesen trivialis dolgokat nem ertesz (impulzus vs peduletmegmaradas, energiamegmaradas, ekvivalencia elv, stb.),
megis ilyen nagy mellennyel vitazol itten.

Neha szorakozaskeppen valaszolok, es mindig kiderul hogy valami tok egyszeru dolgot felreertesz (most peldaul az ekvivalenciaelvet), de mostmar megint eluntam, annyira fafeju (tudom, tudom, szemelyeskedes akkor inkabb ugy kellene mondani, hogy: egyszeru dolgok megertesenel is sulyos kihivasokkal kuszkodo) vagy, nem nagy szorakozas ugyanarra a hulyesegre 5-10-szer valaszolni. Ha lennenek uj erveid ugy erdekesebb lenne.
A fotonok számára csak a befutandó egyenes útszakasz van, nem létezik a számukra a rúd mozgási sebessége.
Meg a bakteres dolgot sem erted.
Még a kérdést sem érted. Mondd, miért vitatod akkor?
Micsoda kifinomult erveles, nem semmi. Ilyen eros ervekkel egyszeruen nem tudok mit kezdeni.

A relativitási elméletek

Elküldve: 2011.06.27. 19:06
Szerző: Gézoo
@alagi (19924): Talán megértetted, hogy a fény elhajlásának mértéke a rúd hosszának és a fény haladási irányára merőleges irányú sebességének és nem a gravitációs gyorsulás nagyságának a függvénye?

Mert nekem úgy tűnik, mintha még mindig nem értenéd! De javíts ki, ha megértetted, hogy miért nem ekvivalensek a gyorsulások.

A relativitási elméletek

Elküldve: 2011.06.27. 19:11
Szerző: Szilágyi András
@Gézoo (19925): alaginak igaza van. A leejtett rúd egy inerciarendszer. Abban a fény nem hajlik semerre.
Ha a rúd alá van támasztva, akkor a fény lefele hajlik a gravitáció hatására.
Ha a rúd esik, akkor együtt esik a fénnyel. A rúdhoz képest nem lesz elhajlás.

A relativitási elméletek

Elküldve: 2011.06.27. 19:14
Szerző: vaskalapos
@Gézoo (19911):
Most sincs másként.. Csupán csak az egyik irány a lényeges a másik irányban álló lett a gyorsítással..
Mi történne, ha kicsit relativitás szerint szemlélnéd a példát?
Miert lett allo a masik irany? Azt irtad, hogy 1 masodpercig gyorsult! Azt akarod mondani, hogy pont olyan sebessegre gyorsult, mint amivel a kiskocsi ment, csak ellenkezo iranyba?
De nem mondtad meg, mi a kiskocsi sebessege!
Tevednek?

A mostani allitasod azt sugallja, hogy a kiskocsi sebessege is 0.9999... fenysebesseg volt amikor a ket m tomegu testet elinditotta.... igy gondolod?

Egyebkent miert nem irod mar le par osszefuggo mondatban, hogy szerinted mi tortenik?

A relativitási elméletek

Elküldve: 2011.06.27. 19:15
Szerző: Gézoo
@Szilágyi András (19926): :D már egy méteres rúdnál, mérhető a mozgás hatására a fény elhajlása .. Dehogy foglalkozik azzal, hogy szerintetek IR-ben nyugvónak kellene lennie. Úgy hajlik mint a gumi.

A relativitási elméletek

Elküldve: 2011.06.27. 19:15
Szerző: Gézoo

A relativitási elméletek

Elküldve: 2011.06.27. 19:19
Szerző: Szilágyi András
@Gézoo (19929): Oké. Akkor abban maradunk, hogy a relativitáselmélet szerint nem hajlik, szerinted meg igen. Eddig minden mérés a relativitáselméletet igazolta.

A relativitási elméletek

Elküldve: 2011.06.27. 19:36
Szerző: vaskalapos
@Gézoo (19930): Eddig miert tikoltad a kiskocsi sebesseget!?

hanyszor rakerdeztem...

Namarmost, ha a kiskocsi eleve 0.9999.... fenysebesseggel halad a kivalasztott koordionatarendszereben, akkor hogyan gyorsul a rola kilott test szerinted "a=2,9978e8m/s2 gyorsulással t'=1 [s]" ideig ugyanabban a koordinatarendszerben a kiskocsi mozgasanak iranyaba? Es mi lesz a sebessege????

Nagyon elszurtad ezt a peldat a legelejen.

Nem csoda, hogy nem mered osszefuggoen leirni, mert akkor nyilvanvalo lenne a hiba.

Igy hangzana a feladat:

Kiskocsi halad 0.9999... fenysebesseggel egy IR-ben, x=v*t függvény szerint és rendszerében szinkron előre és hátra a=2,9978e8m/s2 gyorsulással t'=1 [s] m[kg] tömegpárt lő ki t'=1 [s] periódus idővel. A kocsi mozgásállapotán nem változtatnak az impulzuspárok.

Kérdés: Ha a megfigyelő rendszerében egy U alakú test szárai között halad a kiskocsi, a szárakra merőleges irányban, akkor a kilőtt m tömegű testek az U két szárán befogódva megváltoztatják mozgásállapotát. Milyen irányban és milyen nagyságban?



Te" relativ sebesseget" irtal, nem ertettem mihez kepest relativ, most jovok ra, hogy relativisztikus sebesseget akartal irni.
A relativ es a relativisztikus nem ugyanazt jelenti a magyar nyelvben.

A relativitási elméletek

Elküldve: 2011.06.27. 19:42
Szerző: Szilágyi András
@vaskalapos (19935): Megírta #19674-ben, és te nyugtáztad is a válaszodban.

A relativitási elméletek

Elküldve: 2011.06.27. 19:49
Szerző: alagi
@Gézoo (19925):

Gezoo, attol hogy ugy irsz le egy X allitast hogy:

"Talan megertetted, hogy X igaz, ugye? Szolja ha megerted."

meg nem lesz X allitas igazabb.

Jelen eseteben peldaul teves.

Az a baj hogy meg mindig nem erted hogy a te primitiv elkepzelesed szerint mar az etert is ki lehetne mutatni. Hiszen nem kell gyorsulas, vedd a te eso rudadat, aztan allitsd meg a gyorsulasat, mozogjon tovabb egyenletesen, es akkor a (valosaghoz egyebkent nem illesztheto) szamitasod alapjan ki tudnad mutatni a rud abszolut sebesseget. Tehat pl. mar a Michelson-Morley kiserlet megmagyarazasanal elverzik az elmeleted.

Az a baj hogy azt abszolut nem latod hogy milyen az altalanos relativitaselmelet matematikaja. Beideztem neked egy kis izelotot (a geodetikusokrol), te pedig nem veszed eszre hogy emogott komoly matematika van, meg mindig ugyanugy nyomod az altalanos iskolaban is primitivnek hato kepleteidet.

A relativitási elméletek

Elküldve: 2011.06.27. 20:29
Szerző: vaskalapos
@Szilágyi András (19936):

Valoban, ott megadott egy kocsi sebesseget, de ugy gondoltam, hogy az mar egy uj feladat, eloszor az eredetit szerettem volna megoldani, az is eleg erdekes onmagaban.

Bocsanat, felsem merult bennem, hogy az az eredeti feladat resze lett volna.

A relativitási elméletek

Elküldve: 2011.06.27. 20:32
Szerző: Rétike
@alagi (19902):

OFF
Skacok annyira jók vagytok...ezek a képek...:lol: :lol: :lol:
/OFF Elnézést!

A relativitási elméletek

Elküldve: 2011.06.28. 02:05
Szerző: vaskalapos
Szabadna kernem a kiskocsis feladat pillanatnyi valtozatanak leirasat egyetlen hozzaszolasban az osszes adatot, hogy mindenki szamara egyertelmu legyen mirol beszelunk?

Bonusz pontokat erne a megoldas egyideju kozzetetele, lepesenkent, ugy, hogy a naiv olvaso is tudja kovetni.

A relativitási elméletek

Elküldve: 2011.06.28. 07:19
Szerző: BMI
@Szilágyi András (19931): 1. A gravitációs mezőben minden szabadon eső test a mező forrásának középpontja felé esik. Ezért bármilyen kicsiny távolság van két test között az eltérő esési szögeik következtében erőhatás kényszeríti egymás felé őket.
2. A gravitációs potenciál, azaz U=dEgravitáció/m a mozgásállapottól független, a gravitációs mező forrásától mért távolság négyzetétől függő mértékű. Ezért ha két test távolsága a gravitációs mező forrásától h különbségű akkor még egy erő hat köztük.

Tehát a gravitációs mezőben szabadon eső testek minden esetben erőhatások eredőinek hatása alatt állnak, ezért nem tekinthetők inerciális mozgást végző testeknek.

A relativitási elméletek

Elküldve: 2011.06.28. 07:21
Szerző: BMI
@Gézoo (19929): Lásd be, biológusokkal értelmetlen vitáznod a fizikáról, nem értenek hozzá. Miért nem mész inkább a fizikus fórumokra?

A relativitási elméletek

Elküldve: 2011.06.28. 07:29
Szerző: sdani
Gezoo, engem meggyoztel! A tobbiekkel ne foglalkozz! Majd, ha benne lesz a tankonyvekben, akkor tudni fogjak, hogy neked volt igazad. Hanem, mit szoltak a reviewer-ek amikor bekuldted az elmeltedet bemutato keziratot a Nature-nek?

A relativitási elméletek

Elküldve: 2011.06.28. 08:46
Szerző: Gézoo
@BMI (19962): Ki mondta, hogy nem megyek? "Járok" hallgatói fórumokra is és szakmai fórumokra is. De az nem zárja ki azt, hogy ide is írjak.

A relativitási elméletek

Elküldve: 2011.06.28. 08:46
Szerző: Gézoo
@sdani (19963): Elvből nem publikálok idegen nyelveken.

A relativitási elméletek

Elküldve: 2011.06.28. 09:59
Szerző: tomkahaw
@sdani (19963):

szegeny angolul nem tud, a google forditoval forditott szoveget meg kicsit gaz lenne elkuldeni barkinek is. :mrgreen:

A relativitási elméletek

Elküldve: 2011.06.28. 10:10
Szerző: alagi
@tomkahaw (19971):

Arrol nem is beszelve, hogy meg magyarul se tudna egy koherens szoveget osszehozni, ahol a szavakat a kozmegegyezes szerinti ertelemben hasznalja (fuggetlenul attol hogy mekkora baromsag mellett ervel)

A relativitási elméletek

Elküldve: 2011.06.28. 10:16
Szerző: Gézoo
@alagi (19973): Az ékezeteket hol hagytad? Magyarul íráshoz, használd a magyar ÁBC-t!

A relativitási elméletek

Elküldve: 2011.06.28. 10:38
Szerző: Gézoo
@BMI (19961): Figyelj csak! Kikerestem, de mindenütt azt írják, hogy az erőhatások figyelmen kívül hagyásával minden rendszer tekinthető inerciális mozgású rendszernek, kizárólag ezért lehet bármely gyorsuló rendszer inercia rendszernek tekinteni.
Az áltrel szerint még lokálisan sem lehetséges, a gravitációs mezőben minden szabályt kielégítő inercia rendszert felvenni.
Azaz árnyék bokszoltunk. Vitáztunk a bizonyítottan nem lehetségesről.

A relativitási elméletek

Elküldve: 2011.06.28. 10:56
Szerző: tomkahaw
@alagi (19973):

naigen.. ez meg a masik ...

A relativitási elméletek

Elküldve: 2011.06.28. 12:55
Szerző: Szilágyi András
@BMI (19961): Mindegy, milyen erőhatások vannak. Mivel a rendszer engedelmeskedik ezeknek az erőhatásoknak (hiszen szabadon esik), ezért a rendszerben ezek az erőhatások nem érzékelhetőek. Ezért inerciarendszer. Természetesen az erők inhomogenitása esetén ez egy kellőképpen kicsiny téridő-részletre lesz csak igaz. Az áltrel alaptétele, hogy bármely szabadon eső testnek található olyan, megfelelően kicsiny téridő-környezete, amely inerciarendszernek tekinthető, azaz a specrel alkalmazható benne.

A relativitási elméletek

Elküldve: 2011.06.28. 13:00
Szerző: Szilágyi András
@BMI (19962): Tudtommal vaskalapos a biológus itt. Én fizikus vagyok. Tudtommal Gézoo nem fizikus. Nem tudom, micsoda. Valami vegyészmérnök-féle lehet.

A relativitási elméletek

Elküldve: 2011.06.28. 13:12
Szerző: Szilágyi András
@Gézoo (19981): Gézoo, te jobb lenne, ha nem nyilatkoznál arról, hogy az áltrel szerint mi hogy van. Ahhoz előbb meg kéne tanulnod legalább az alapokat. Ezekkel a jelek szerint eléggé hadilábon állsz.

A relativitási elméletek

Elküldve: 2011.06.28. 13:22
Szerző: vaskalapos
@BMI (19961):
2. A gravitációs potenciál, azaz U=dEgravitáció/m a mozgásállapottól független, a gravitációs mező forrásától mért távolság négyzetétől függő mértékű. Ezért ha két test távolsága a gravitációs mező forrásától h különbségű akkor még egy erő hat köztük.
Lehet a biologussal is beszelgetni a fizikarol, csak epp nem kell felesleges kepletekkel teletuzdelni az irast, illetve, ha irsz egy kepletet, akkor tessek megmondani a betuk jelenteset.
Az idezett szoveg nem ugyanazt jelenti igy:

2. A gravitációs potenciál a mozgásállapottól független, a gravitációs mező forrásától mért távolság négyzetétől függő mértékű. Ezért ha két test távolsága a gravitációs mező forrásától különbozo akkor még egy erő hat köztük.

A biologus nem ert, mi az a meg egy ero, ami a ket test kozott hat akkor ha két test távolsága a gravitációs mező forrásától h különbségű.
Es ha l különbségű a tavolsag? Es ha egyforma a tavolsag?
A biologus csak annyit lat, hogy a ket testre a gravitacio hat, melynek iranya es nagysaga nem egyforma, ha a ket test kulonbozo meretu, vagy kulonbozo helyen van.

A relativitási elméletek

Elküldve: 2011.06.28. 13:23
Szerző: tomkahaw
@Szilágyi András (19999):

ááá.. nem lehet vegyészmérnök. azoknak vannak alapfokú fizikai ismereteik. vagy nem?

A relativitási elméletek

Elküldve: 2011.06.28. 14:05
Szerző: Várhegyi Márton
@Szilágyi András (19999):

Gézoo állítása szerint radiológus (valószínűleg radiokémikust ért alatta), közgazdász és vegyész.

A relativitási elméletek

Elküldve: 2011.06.28. 14:14
Szerző: Gábor
@Várhegyi Márton (20010): Mondott ő már mindet. Nem tudtad, mindenhez ért? Igaz névtelenség homályába osztja az észt, így azt mond amit akar, az más kérdés, hogy a hozzászólásai mit takarnak. Unatkozik szegényke, és mi adjuk alá a lovat. Nem kéne. Nagyon nem kéne. Trollakat kevésbé megértő fórumokról már rég kizárták... De ha jól emlékszem vegyészmérnököt vagy kémiatanár írt legelőször és legtöbbször, azt hiszem...

Kovács Gábor

A relativitási elméletek

Elküldve: 2011.06.28. 14:50
Szerző: Várhegyi Márton
@Gábor (20011):
Gábor írta: Igaz névtelenség homályába osztja az észt
Meg lehet azért találni, csak  **MODERÁLVA** 
Gábor írta: mi adjuk alá a lovat. Nem kéne.
Egyetértek. Aki nem hallgat az okos szóra, azzal egy idő után nem érdemes vitatkozni.
Gábor írta: De ha jól emlékszem vegyészmérnököt vagy kémiatanár írt legelőször és legtöbbször
Valóban írta már magát kémiatanárnak is, vegyészmérnöknek tudtommal nem.

A relativitási elméletek

Elküldve: 2011.06.28. 19:15
Szerző: sdani
@Gézoo (19967):
Ilyen elvekkel nem lehet tudomanyt csinalni. Az altudomanyos koklerkedes egyik ismerve ugyanis, hogy nem a tudomanyos kozosseget, hanem a laikusokat probalja meggyozni kvazi tudomanyos ervekkel. Mint egy ilyen forum... Ennek fenyeben az egesz eszmefuttatas inogni kezd, es meg akkor is ketelyt ebreszt az emberben, ha maga az erveles meg is gyozne, kulonosen, hogy nem vagyok szakertoje a temanak. Ugye, az ember nem erthet mindenhez, ezert kenytelen ilyen jelekbol megitelni egy "tudomanyos" allitas hitelet. Szerintem, egy ilyen hordereju allitast nem lehet nem publikalni. Illetve lehet, de az legalab annyit mond a alitasrol, mintha publikalva lenne.

A relativitási elméletek

Elküldve: 2011.06.28. 22:41
Szerző: Gézoo
Érdekes, hogy a fizikus, a biológus, az orvostan hallgató és az önmagát ki tudja minek valló a relativitás helyett csak személyeskedő hozzászólással tisztelte meg ezt a topic-ot.

Visszatérve a relativitásra, a gravitációban szabadon eső testekre erők hatnak, amelyek kizárják az inerciális mozgásállapot létét.

Egy kis matematika: Ha két szám aránya például c=a/b , akkor bármekkora kicsiny a és b értékeknél az arány c értékű. Azaz nem létezik olyan kicsiny a és b érték, amelynél az arány nem c lenne.
A gravitációs mezőben szabadon eső testeket egymás felé kényszerítő erők, amelyek kizárják az inerciális mozgásállapotot, semmilyen kicsiny környezet esetében sem szűnnek meg.
Ezért nem létezik olyan kicsiny lokális környezet, amelyben megszűnne az inerciális mozgásállapotot kizáró erőhatás.

Egészen pontosan: A szabadon eső testek között fellépő, az inerciális mozgásállapotot kizáró erőhatás a Föld felszínén, vízszintes pályán nyugvó testek között nem lép fel.
Ezen okból az ekvipotenciális felszínen nyugvó, súrlódás mentesen alátámasztott testek
inerciális mozgásállapotúnak tekinthetők az ekvipotenciális felszínnel párhuzamos irányú mozgatás esetében.

Tehát elmondható, hogy Taylor és Wheeler könyvében hibás logika, hibás matematika alapján hibásan definiálták a szabadon eső testek inerciális mozgásállapotát.

A relativitási elméletek

Elküldve: 2011.06.28. 22:57
Szerző: Gézoo
@sdani (20054): A tudomány egyetlen feladata az okoknak a magyarázatoknak a felfedése.
Ehhez a felfedéshez közfelkiáltással köthetünk szükségesnek és elégségesnek kinevezett feltételeket, módszereket. Arról vitázhatunk, hogy melyik feltétel, melyik módszer elégíti ki valóban a tudományosság feltételeit.
Ugyanakkor a több ezer évnyi történelem ismeretében tudjuk, hogy az egyéni érdekek jelentősen felülírhatják a tudományosság valódi érdekeit.

Einsteinnek tulajdonított mondás szerint az aki valóban ért valamihez, az úgy is el tudja mondani, hogy a halas kofa is megérthesse.
Aki csak kicsit sejti, az mindent meg fog tenni azért, hogy elhitesse a világgal a nem létező felsőbbrendű hozzáértőségét.

Ezért azt tanácsolom, hogy kérdezz ha valami nem érthető számodra, mert minden megérthető, csak ha nem értenéd a választ, akkor ez azt jelenti, hogy nem a megfelelő válaszadót kérdezted meg.

A relativitási elméletek

Elküldve: 2011.06.28. 23:04
Szerző: Szilágyi András
@Gézoo (20069):
Ezen okból az ekvipotenciális felszínen nyugvó, súrlódás mentesen alátámasztott testek inerciális mozgásállapotúnak tekinthetők
Csacsiság. Az alátámasztott testre külső erő hat: nyomja alulról az alátámasztás. Ezért eleve nem lehet inerciális rendszer.

A relativitási elméletek

Elküldve: 2011.06.28. 23:31
Szerző: vaskalapos
@Gézoo (20069):
Visszatérve a relativitásra, a gravitációban szabadon eső testekre erők hatnak, amelyek kizárják az inerciális mozgásállapot létét.

A gravitációs mezőben szabadon eső testeket egymás felé kényszerítő erők, amelyek kizárják az inerciális mozgásállapotot, semmilyen kicsiny környezet esetében sem szűnnek meg.
Ezért nem létezik olyan kicsiny lokális környezet, amelyben megszűnne az inerciális mozgásállapotot kizáró erőhatás.
Mit ertesz te inercialis rendszer alatt?
Mi az inercialis mozgasallapot?

Lehet, hogy mast ertesz alatta, mint a tobbiek?

BMI (az is te vagy?) is irt valami a gravitacios terben a testeket egymas fele kenyszerito erorol, mi az?

A relativitási elméletek

Elküldve: 2011.06.28. 23:54
Szerző: Gézoo
@Szilágyi András (20071): Ha a vízszintes irányú mozgásállapot változásokat vizsgáljuk, akkor Newton IV. törvénye értelmében mindegy, hogy függőleges irányban erő hat-e a testre.
Te mint fizikus ezt tudod. Tudnod kell. A kollégáid tudják. Te miért nem tudod?
Valóban fizikus vagy?

A relativitási elméletek

Elküldve: 2011.06.29. 00:00
Szerző: Szilágyi András
@Gézoo (20082): Ja vagy úgy! A fizikában csak a vízszintes irányú mozgásokat vizsgáljuk? Hát ezt nem tudtam. Tényleg hiányos a tudásom! :oops: Ez Newton IV. törvénye? :mrgreen:

A relativitási elméletek

Elküldve: 2011.06.29. 00:02
Szerző: vaskalapos
@Gézoo (20082):
Ez a baj, hogy az elobb nem jelentetted ki, hogy csak a vizszintes iranyu mozgasaikra gondolsz.
Igy felreertenek, azt ertik amit leirtal (mast nem tehetnek), nem azt amit gondolsz.

A relativitási elméletek

Elküldve: 2011.06.29. 00:06
Szerző: Gézoo
@vaskalapos (20078): Olvastam BMI jegyzetét. Utána néztem, és igazat kell adjak neki. Minden test a gravitáló tömeg középpontja felé esik.
Ezért a pályáik metszéspontja a gravitáló tömeg középpontjában van.

Példa kedvéért vegyük a legszélsőségesebb esetet, amikor a forrás két oldalán, egymással szemben esik két db. 1 kg-os tömeg. Ezt a két tömeget összehúzó erő F=2*10N = 20 N
Nyilván a vektoriális eredő következtében az egymás mellett eső két db. 1 kg-os tömeg esetében ez az erő sokkal kisebb F=20 N erőnél. Viszont a lecsökkent értéke mellé megjelenik az F=G*m2/R2 ahol ha R -> 0 akkor F -> ∞

Én mit értek inercia rendszer alatt? Einstein relativitás elmélete szerinti definíciókat lentebb felsoroltam. Röviden nem áll a mozgásállapotát megváltoztató erőhatás alatt.

A relativitási elméletek

Elküldve: 2011.06.29. 00:08
Szerző: Gézoo
@Szilágyi András (20084): Értem. Ezzel azt mondod, hogy nem vagy fizikus. Nem jelent újdonságot a számomra. A korábbi hozzászólásaid tartalma alapján feltételezhető volt.

A relativitási elméletek

Elküldve: 2011.06.29. 00:09
Szerző: Gézoo
@vaskalapos (20085):
"Ez a baj, hogy az elobb nem jelentetted ki, hogy csak a vizszintes iranyu mozgasaikra gondolsz.
Igy felreertenek, azt ertik amit leirtal (mast nem tehetnek), nem azt amit gondolsz."
Ne keverd! András állítását ne rajtam kérd számon!

A relativitási elméletek

Elküldve: 2011.06.29. 00:10
Szerző: vaskalapos
@Gézoo (20086):
Példa kedvéért vegyük a legszélsőségesebb esetet, amikor a forrás két oldalán, egymással szemben esik két db. 1 kg-os tömeg. Ezt a két tömeget összehúzó erő F=2*10N = 20 N
ez maga a gravitacio, nem egy azon kivuli ero.

BMI: "Ezért ha két test távolsága a gravitációs mező forrásától h különbségű akkor még egy erő hat köztük."

A relativitási elméletek

Elküldve: 2011.06.29. 00:11
Szerző: Szilágyi András
@Gézoo (20088): Nem hiszem, hogy kvalifikált lennél annak eldöntésére, ki fizikus, ki nem :mrgreen:
Te mindenesetre igen messziről ugatod csak a fizikát sajnos. Ideje lenne valami olyan témát keresned, amihez hozzá tudsz szagolni. Van ilyen téma?

A relativitási elméletek

Elküldve: 2011.06.29. 00:20
Szerző: vaskalapos
@Gézoo (20089): Nem keverem.
te allitottad, hogy " az ekvipotenciális felszínen nyugvó, súrlódás mentesen alátámasztott testek inerciális mozgásállapotúnak tekinthetők "

Nem irtad, hogy a vizszintes feluleten torteno mozgasuk a nyugvo testeknek.

A relativitási elméletek

Elküldve: 2011.06.29. 00:30
Szerző: Gézoo
@Szilágyi András (20091):
Nem hiszem, hogy kvalifikált lennél annak eldöntésére, ki fizikus, ki nem :mrgreen:
Te mindenesetre igen messziről ugatod csak a fizikát sajnos. Ideje lenne valami olyan témát keresned, amihez hozzá tudsz szagolni. Van ilyen téma?
Nos, ne bizonygasd tovább. Felesleges. Így is nyilvánvalóan nem vagy kompetens fizikát érintő kérdésekben.

Az is érdekes, hogy te rendszeresen sértegettél, minősítetted a tudásomat, de kikéred magadnak azt, hogy megsaccoljam az alapvető tudás hiányodat látva a hozzáértésed szintjét. A stílusodat pedig majd minősíti minden olvasó önmaga.

Ha már arról van szó, hogy ki kicsoda:
Vaskalapos biológus. Természetesnek vettem az ehhez a képzettséghez tartozó tudását.
Én vegyész, metallurgus, radiológus, informatikus és pedagógus vagyok. Sokan ismernek, sok tanítványom ismert fel a stílusom, az évtizedek óta sokszor elmondott mondataim alapján. Sok levelet kapok e-Mail-ben és a facebookon is, iwiw-en is. Nálam egyikőtök sem "valósabb".

A relativitási elméletek

Elküldve: 2011.06.29. 00:33
Szerző: Gézoo
@vaskalapos (20093):
Nem keverem.
te allitottad, hogy "
Kevered, mert: Nem azt írtam!
Hanem ezt írtam:
"Ezen okból az ekvipotenciális felszínen nyugvó, súrlódás mentesen alátámasztott testek
inerciális mozgásállapotúnak tekinthetők az ekvipotenciális felszínnel párhuzamos irányú mozgatás esetében."
Nem irtad, hogy a vizszintes feluleten torteno mozgasuk a nyugvo testeknek.
javaslom olvass figyelmesebben, mert ezt írtam:
"Ezen okból az ekvipotenciális felszínen nyugvó, súrlódás mentesen alátámasztott testek inerciális mozgásállapotúnak tekinthetők az ekvipotenciális felszínnel párhuzamos irányú mozgatás esetében."