A relativitási elméletek
Elküldve: 2011.07.14. 12:00
A Szkeptikus Társaság vitafóruma mindenki számára
https://forum.szkeptikus.hu/
A specrel szerint a fenysebesseg a hullamhossz fuggvenye lenne? Ne mar!De ami sokkal lényegesebb! Nem egyforma hullámhosszú a kék és a vörös eltolódott hullám! Ezért
a specrel szerint nem érhetnek el egyszerre a mérőrudakhoz.
Minek szinkronizalni? Mindig akkor veri vissza a fenyt, amikor az odaer."Egy kozonseges tukor nem lenne jo?" - elvben jó lenne, gyakorlatilag nehéz lenne két tükröt szinkronizálni.
Hullam van, vagy fenyimpulzus, itt megit kevered a kettot."Vagy arra gondolsz, hogy akkor sugaroznak, amikor a masikbol is indul a sugarzas (nem akkor, amikor erkezik)?"
Miután egész számú hullám végén van mindkettő, ezért mindkét állítás egyszerre teljesül, mert mindkettőhöz akkor érkezik be a fényimpulzus, amikor a másiktól éppen elindul a következő.
Ha egyszer a relativitas elmeletet cafolod, akkor mifele relativ dopplerrol irsz?A villogás frekvenciája f, a fény frekvenciák három nagyságrenddel nagyobbak, ezért a konkrét értékük mellékes. Csupán a látszólagos megváltozása a kék és vörös eltolódás érdekes.
Emlékeztetlek, hogy az eltolódás az egyaránt azonos arányú a villanási és a fény frekvenciák esetében is..
Azaz a rel.Doppler szorzó csak a relatív sebesség függvénye, és független a frekvenciától.
Tehat a hullamhossz valtozik? De ez miert erdekes, az erzekeleok nem hullamhosszat mernek, hanem a feny beerkezeset, a sebessege pedig nem valtozik."Egyreszt kek illetve voros eltoldast eszlel masreszt a hullamhossz valtozatlansagat?
A kek illetve voros eltolodas enm epp azt jelenti, hogy a hullamhossz valtozik?"
A mérőrudak a rendszerében kétfelől érkező fény, az a megfigyelő rendszerében is kétfelől érkező fény..
Lehet akar ilyen ertek is egy bizonyos sebessegnel, jo, ha megadod a megfigyelo sebesseget, de arrol csak annyit tudtunk, hogy "relativ".Azaz a specrel szerint a fényt tekintheti úgy is a megfigyelő, hogy a saját rendszeréből indult kék és a másik irányból vörös fényben mozog a mérőrudak rendszere.
A kék eltolódás v=0,8c esetén fkék=f0*3
és a vörös esetén fvörös=f0/3
Illetve a hullámhosszok
kék eltolódáskor λ=λ0/3 = 1/3 m és
vörös eltolódáskor λ=λ0*3= 3 m
A rudak közötti távolság pedig L = 0,6 m
Dehogy látja, csak te képzeled, hogy azt kell látnia.Viszont a megfigyelő látja, hogy minden mérőrúd 1/3e8 másodpercenként azaz f frekvenciával villog.
Na ugye!Az relatív egyidejűségről már nem is szólva! Amely szerint az egyszerre villanó rudakat nem láthatja egyszerre villanónak..
Kac-kac! Nincs inerciarendszer független egyidejűség, ember. Amíg ezt nem értetted meg, addig semmit nem értesz a specrelből.Amit pedig a rudak érzékelői között fennálló logikai ÉS kapcsolat zár ki.
Mert ezzel az és kapuzással vagy minden lámpa villan vagy egy sem.
Miértkimikorholmivel? Vagyesetlegtalánnemigen.1. lehet.
2. nem.
3. nem.
És?4. A relatív mozgás arról szól, hogy mindig a megfigyelőhöz viszonyított a mozgó elmozdulása. A megfigyelő kezdetben nyugvó a tükör-lámpák között.
A harmadik irányban meg zöldeltolódást mér a fű alatt.A megfigyelő a mozgás közben egy-egy irányban egyszerre mér kék és vörös eltolódást. Ami csak optikai csalódás lehet, ezzel kizárja a tényleges kontrakció és dilatáció lehetőségét.
Nem, ebbol csak azt fogja tudni, hogy az allo rendszerben mi tortenik.Azaz miután minden villanás egymással logikai ÉS kapcsolatban áll, így ha csak egyetlen villanást is meglát, tudni fogja, hogy minden lámpa egyszerre villant.
Ebből pedig tudni fogja, hogy a relelm. egy nagy mese..
Kár, hogy a részecskegyorsítók másodpercenként milliószor igazolják, hogy igaz.Azaz a relelm. mesevilága úgy hamis ahogy van.
Persze. Az email (felvillanas) arrol szol, hogy a megfigyelt rendszerben voltak egyidejuek. A te relativisztkusan mozgo megfigyelod ezt figyeli meg. Azt latja, hogy a masik rendszerben egyideju esemeny volt."mintha az ottani megfigyelo szolna (levelet, emailt stb kuldene, "
Nos, nem. A spec.rel.elm. szerint a megfigyelő nem szerezhet olyan mérési adatot, saját megfigyeléssel, amely szerint a megfigyelt rendszerben szinkron egyidejű események a megfigyelő rendszerében is egyidejűek lennének.
Bocsika, de te elvegezted ezt a kiseretet, es publikaltad, vagy csak elkepzelted, almodtal rola?Tehát ehhez a kísérleti tapasztalathoz kell igazítania a transzformációk értelmezését.
most4. A relatív mozgás arról szól, hogy mindig a megfigyelőhöz viszonyított a mozgó elmozdulása. A megfigyelő kezdetben nyugvó a tükör-lámpák között.
Nos, nincs álló rendszer. Minden megfigyelt rendszer mozgó minden megfigyelő számára.
Gezoo, nem veszed eszre, hogy felvillanashoz szukseges minden alkatresz a tukrok lampak rendszereben van, azokat nem erdekli, hogy egy megfigyelo elrepul folottuk, azok bizony villognak.Ezzel a relelm szerint, a megfigyelő rendszerében a relDopplernek megfelelően a mozgás irányokban a tükör-lámpák villogása aszinkron. Ezért egyetlen méterrúd lámpa sem villanhat fel.
Miért, szerinted mit NEM igazolnak a részecske kísérletek? Hol az az einsteini plusz, amire nincs bizonyíték?Tehát a részecskegyorsítókban nem az einsteini hanem a Lorentz féle elmélet azon részét igazolták amely helyes.
Természetesen az összes lényegeset, mert én már csak ilyen telhetetlen vagyok...OKé, melyik paramétert hiányolod?
@Gézoo (21623):
Idézet:
Tehát a részecskegyorsítókban nem az einsteini hanem a Lorentz féle elmélet azon részét igazolták amely helyes.
Nem válaszoltál. "Bizonyítsd az állításod, vagy vond vissza"!Miért, szerinted mit NEM igazolnak a részecske kísérletek? Hol az az einsteini plusz, amire nincs bizonyíték?
Nos, szerintem nincs álló rendszer. Mindig csak valamihez relatívan lehet nyugvó valami más..1. az nem ertheto, hogy akkor miert szogezted le, hogy nincs allo rendszer, ha maskor meg szerited is van.
Ebben egyetértünk, mi ketten, de Einstein nem így gondolta..
Kivéve pl a nyugalmi és a teljes energiára vonatkozó gondolatokat.Lorentz-től vett át mindent Einstein, amit eddig a gyorsítókban igazolni tudtak!
@Gézoo (21623):
Idézet:
Tehát a részecskegyorsítókban nem az einsteini hanem a Lorentz féle elmélet azon részét igazolták amely helyes.
De hiszen nem, a hullámhosszhoz semmi köze.Tehát ott tartottunk, hogy miután a hosszmérce adott számú, adott hullámhosszúságú adott energiájú foton képződéséhez kötött definíció,
The meter is the length of the path travelled by light in vacuum during a time interval of 1/299 792 458 of a second.
Mely kísérlet mond ellent a specrelnek? Sorolhatnál párat. De persze csak valósak érdekelnek, a te hibás gondolatkísérleteidtől kímélj meg.Ezzel szemben az einsteini lelelm. szerint, amelyet gondolat kísérletekre alapozott a mester, mindkét irányban x=0,6 *x0 lenne a távolság..
Na de csak lenne, ha a kísérleti valóság követné a relelm. elvárásait.
De hiszen nem, a hullámhosszhoz semmi köze. Szerinted.Tehát ott tartottunk, hogy miután a hosszmérce adott számú, adott hullámhosszúságú adott energiájú foton képződéséhez kötött definíció,
Nem mozgó megfigyelő által mért hullámhosszal, az biztos.Na és azt az 1 másodpercet mivel definiálták?
probald meg ujra, erthetoen leirni mire gondolsz, en nem ertemha nem lenne mindkét oldalon egymással szemben haladó két fényhullám, amely hullám folyamatossága az állóhullám miatt garantált.
bizonyara... vagy nem...Csak az a baj, hogy elöl is van a megfigyelőtől elmenő és feléje érkező két hullám, és hátul is van egy érkező és egy elmenő hullám.
Ez a relatív egyidejűség elve szerint négy különféle frekvencia.. Ami még nem is lenne baj, csak legfeljebb annyiban, hogy a megfigyelő csak a felének a mérésére azaz két hullám mérésére képes..