@alagi (21977):
Leibniz infinitezimális=
végtelenül kicsiny valós szám
http://en.wikipedia.org/wiki/Leibniz_formula_for_%CF%80
Kormozgas: R=v
É2/v
R*dt
sebesseg vs. gyorsulas: a=dv/dt
relativ vs relativisztikus: relatív= viszonyított, relativisztikus = a Lorentz függvényekkel számolandó értéket tartalmazó.
10^8 vs 108: 299792458,108 m/s helyett egy helyen cm/s lett mm/s helyett a mértékegység, ahol 299 792 458 108 mm/s lett volna a helyes mértékegység.
Volt néhány olvasó akinek nem tűnt fel, hogy vagy a tizedes vessző van rossz helyen, vagy a cm/s helyett mm/s a helyes mértékegység. És mivel 3e8 írható itt úgy is, hogy 3*10
8, ami másolva "sup" nélkül: 3*108 is lehetne, ezért tévesen erre a lehetőségre kattantak rá.
perdulet vs impulzusmomentum: energia mérlegnél leírva, akkor sem értetted, .. ott mindenki megtalálja:
"A perdület, szögmomentum (más néven anguláris mozgási momentum vagy forgási momentum), vagy ritkán forgásmennyiség, általában véve a test azon törekvésének mértéke, hogy megtartsa forgómozgásának szögsebességét. Jele L. Egy test perdületének megváltozása a szögimpulzus (ΔL). A két, elvben különböző, de a gyakorlatban egyként kezelhető fogalmat legtöbbször szinonimaként használják. Igen gyakran, helytelenül, az impulzusmomentum elnevezést is használják."
Noether tetel: sokadszorra idézve:
Noether-tétel matematikai tétel, amely alapvető jelentőségű a modern fizikában. Kimondja, hogy ha egy (fizikai) rendszerben valamilyen folytonos („differenciálható”, azaz ha kis változtatáshoz csak kis változás tartozik a rendszer viselkedésében) szimmetria érvényesül, akkor ahhoz megmaradási törvény, illetve megmaradó mennyiség (az ún. „Noether-töltés”) tartozik.
energia megmaradás: A Noether tétel hatálya alá nem tartozó (azaz például nem differenciálható) folyamatokban nem megmaradó az energia sem.
De maga a rel.Dopplerrel növekedett impulzusok különbözetének leküzdésére fordított munka sem feltétlenül megmaradó mennyiség.
ket szam n tizedesjegyre egyezik: normalizált alaknak, a tizedes vessző utáni tizedesek egyezése.
"hullamfuggveny": egy hullám alakját leíró függvény.
interferencia: két, egymástól eltérő fázisú hullám interakciója
álló interferenciakép: két állóhullám (azaz négy hullám, kettesével 180 fokkal eltolt hullámzással,) interferenciája.
foton: a fényenergia kvantumának elnevezése.
"evivalencia elv": helyesen ekvivalencia elv: a gravitációs erőtérben alátámasztott és a gravitációtól mentes térben rakétával gyorsított zárt térrészben az einsteini elv szerint megkülönböztethetetlen a gyorsulás forrása.
A valóságban a rakétában magára hagyott test IR-be nyugvó, a grav erőtérben magára hagyott test gyorsuló mozgást végez.
fizikai munka: E=F*s.. stb. ezt nem értem, hogy miért soroltad ide..
"hanghullam- szel - hullamfront" Zárt térben terjedő hanghullám terjedésére nincs hatással a szél vagy a hullámfrontjának a relatív sebességének más testekhez viszonyított nagysága. Lásd a repülő belsejében terjedő hangot!
Newton IV. tétele a szuperpozíció elve:
Newton negyedik törvénye – az erőhatások függetlenségének elve
Más néven a szuperpozíció elve.
Ha egy testre egyenlő időközönként több erő hat, akkor ezek együttes hatása megegyezik a vektori eredőjük hatásával.
A törvény azt jelenti, ha egy m tömegű testen az F1 erő egymagában a1 gyorsulást hoz létre, és az F2 erő szintén egymagában a2 gyorsulást hoz létre, akkor az F1 erő által létrehozott a1 gyorsulás ugyanaz marad, függetlenül attól, hogy az F2 erő hat-e a testre vagy sem, és fordítva.
Forrás:* Holics László: Fizika 1-2., Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1986.
Egyeseknek még a Holics könyv sem elegendő forrásnak.
Szóval, hogy is van ez? Ti nem tudjátok, de nekem emlegetitek fel?
