@Gábor (46893): A logikai levezetés is elegendő lett volna.
Példaként ilyen is lehetett volna a levezetésed.
Azt írtad:
A vöröseltolódás három lehetséges okát meg kell különböztetni:
a forrás és a megfigyelő relatív mozgása (Doppler-effektus, relativisztikus Doppler-effektus)
a forrás és a megfigyelő gravitációs potenciálja eltérő (gravitációs vöröseltolódás)
a Világegyetem tágulása (a forrás és a megfigyelő között)
1. egyetérthetsz, rel.Doppler
2. egyetérthetsz, hiszen erről szólt a vitánk nem régen, a Föld gravitációjában létrejövő frekvencia és metrika torzulásról.
Marad a Világegyetem tágulása.. mint nem egyeztetett lehetőség.
Mit takarhat ez a tágulás?
A tér tágulását? - A tér egyetlen jellemzője az üresség, ilyen értelemben nincs minek tágulnia.
Az anyag és sugárzások kölcsönhatásaként alkotott képzetes tér tágulását?
Ez már jó gondolat.. 14 milliárd fényév távolságról elindult az a fény amit vizsgálunk és a haladási ideje alatt, induló pontját is beleértve áthaladt olyan térrészeken ahol az időmúlás sebessége eltérő volt a megfigyelőnél érvényes értékétől..
Oké.. Vizsgáljuk meg ezeket a lehetőségeket!
1. Az indulás helyén nagyobb volt a téridő görbület mint most itt nálunk.
Akkor a téridő görbületet okozó tömeg és ezzel a galaxis sűrűség is ezt mutatná.
Ilyen megfigyelési adat nincs.
Ekkor pedig felvethető az, hogy nem látható gravitáló tömeg volt jelen.
Felvethető, de igazolás nélkül ez a lehetőség puszta spekuláció lenne.
Egyébként pedig az a tömeg valahol lenne ma is.. Ha nem a forrásnál, akkor azon túl vagy azon innen, de a mozgási sebessége az áltrel szerint nem lehetett nagyobb mint a fény sebessége, azaz az elmozdulásának nyoma lenne a megfigyelt adatok között.
A gravitáló hatás volt nagyobb térfogat sűrűségű mint most itt nálunk.
Ez lehetséges lett volna akkor ha gravitációs hullámok áradatában indult volna a vizsgált fény.
2. Menet közben haladt át lassult idejű térrészeken.
Ez esetben a gömbszimmetrikusan megfigyelt távolság függő vöröseltolódás felveti azt a lehetőséget, hogy a teljesüléséhez a teljes Világegyetemben azonos a gravitáló tömeg eloszlása. Mert minden azonos távolságú galaxis fényére ugyanakkora időlassulás hatott a látott galaxis eloszlás inhomogenitásától függetlenül.
Igazolás nélkül ez a lehetőség sem több spekulációnál.
Ezek után joggal merülhet fel az a kérdés, hogy a téridő görbületet okozó hatás, miként határozza meg a fény terjedési sebességét?
Einstein szerint a lassult idejű térben a fény is lassabban terjed. Azaz ezzel az összes ismert fénysebességgel terjedő fizikai kölcsönhatás "hatósugarát" a helyi idő sebessége határozza meg.
Lassabb időben rövidebbek a részecskék közötti erőhatásokhoz rendelhető távolságok, azaz a tér metrikája rövidül.
Azaz a görbületet okozó hatás térfogatsűrűségének változása a fény által időegység alatt befutott út hosszát meghatározza.
Vagyis a világegyetemben ez a térfogatsűrűség csökkent a fény elindulása és beérkezése között, akkor a haladó fény a csökkenés arányában gyorsuló sebességgel érkezik hozzánk.
Vagyis kékeltolódást mérnénk.
Ha pedig növekedett a térfogatsűrűsége akkor szintén a növekedés arányában lassuló sebességgel érkező fény színképvonalainak vörös felé eltolódását tapasztalhatjuk.
Hacsak nem azonos a lassuló fény sebesség változási rátája a ránk gyakorolt hatás során a mi időnk lassulási rátájával.
Ha pedig a kettő hatás különbözete okozta eredő hatást érzékeljük, akkor megalapozottan még csak tippelni sem tudunk a tényleges tágulás jellemzőinek tekintetében.
Röviden kb. ennyi.
Tehát ha nem rel.Doppler akkor nincs igazolható függvénykapcsolat a frekvencia eltolódás és a forrás sebessége között.
Persze ha te tudsz igazolható függvénykapcsolatról, akkor bizonyára le tudod vezetni.
Örömmel látnám.
Tudsz ilyen függvény prezentálni?