Energia, tömeg, impulzus

[mimindannyian]

@aparadox (56394):

A példabeszédet modernre fordítva, azt kell tudomásul venned, hogy a természettudomány un. tényei folyamatosan változnak, amint a tudomány fejlődik. Ha a józan észre hivatkozva ezekre támaszkodsz...

Nem tettem ilyet, én megkérdeztem, mire jó a te elméleted, miben több, mint az eddig kialakított és tesztelt kvantumfizika? Erre azóta sem válaszoltál, egyre egyértelműbb, hogy miért...
Viszont ez a kis prédikációt arra enged következtetni, hogy talán azzal próbálod védeni a teóriádat, hogy más, mint az eddigi. Márpedig, ha a természettudomány folyamatosan változik, akkor mit van mit tenni, a te elméleteden a sor? TÉVES.

...akkor nem csak a te ítéleted lesz téves, hanem a kritikád is a más véleményen lévőkkel szemben.

Mivel a kritikám eleddig teljesen általános, tudományos hozzáállást illető kifogásokat jelentett, melyek viszont kikristályosodtak, és érdemben nemigen változnak, ezen ellenvetésed szintén téves.

Sajnos most nincs erőm, a sok formális "válaszodra" reagálni

Nem formális, nagyon is húsbavágó kérdések. "Csak" az egész elméleted létjogosultsága tűnik tova, ha a tudományos szemléletet félredobod.

Kemény odamondogatásod után le foglak vizsgáztatni relativitáselméletből:
1. kérdés a rel-ből (pihekönnyű bevezető kérdés): Ki volt az első magyar fizikus, és mikor, aki doktori disszertációját relativitás elmélet témában védte meg?

1) Ez történelmi kérdés, nem a fizika tárgyköréhez tartozó. Lángelme fizikus lehet valaki attól, hogy még nem hallott akár Einsteinről se.
2) Hányszor röhögjek még az arcodba, amiatt, hogy vizsgáztatni akarsz? Nem előttem kell megvédened az elméleted, hanem mindenki előtt, aki képes józanul gondolkozni és össze tudja vetni a kísérleti eredményeket az elmélet jóslataival. Ha rólam bebizonyítod, hogy nincs agyam, akkor sem lesz semmivel sem értékesebb az elméleted, és te sem leszel egy hajszállal se elismerésre méltóbb ember. Nőj fel a feladathoz.

[Solaris]

@aparadox (56394): Dr. Lánczos Kornél, 1919.

[aparadox]

@ennyi (56397):
De igen, foglalkozom vele. Az általam felsorolt szaklapokban helyenként jó minőségű, és új információt tartalmazó szakcikkek is vannak. Angollal csak akkor foglalkozom, ha ezek pandanja magyar nyelven valamiért nem található meg. (Például a témát el akarják mismásolni.)
Azonban itt van neked egy jó angol cikk (Nature 1973 márc. 16) amelyhez rendkívül módon hiányoznak a magyar szakemberek hozzászólásai. Tessék, szóljál hozzá, akár angol, de inkább magyar nyelven!
A téma egyáltalán nincs elavulva, mert hibás megfejtések és képletek kerültek szétterítésre a sajtóban és a neten.

[aparadox]

@lorenz (56398):

Nem talált!

[mimindannyian]

@aparadox (56412):

Angollal csak akkor foglalkozom, ha ezek pandanja magyar nyelven valamiért nem található meg. (Például a témát el akarják mismásolni.)

Mi másért is lenne cseppet szegényesebb a magyar tudományos irodalom, mint azért, mert a lángelme magyar tudósok elől el akarják mismásolni a felfedezéseket. Aha

Azonban itt van neked egy jó angol cikk (Nature 1973 márc. 16) amelyhez rendkívül módon hiányoznak a magyar szakemberek hozzászólásai.

Szóval most ahelyett, hogy az elméleted mellett kiállnál, és reagálnál az elhangzott kritikákra, egy 73-as bolhavese méretű betűkké kicsinyített, olvasói levélre vársz reakciókat. Nooooormális?

[aparadox]

@Solaris (56401):

Nem tőled idéztem, pusztán kérdeztem, hogy minek a mértékegysége a m^3 vagy amennyiben így jobban érted, a m3?
Ne sértődj meg, csak arra akarlak rávezetni, hogy ugyan jó módszer a dimenzió-analízis, de könnyen tévútra vezethet.

Igazad van, jó módszer a dimenzió analízis, bár néha tévútra vezet.
A tévútra felhozom példának a Js (Joule-szekundum) mértékegységet.
A kvantumfizikusok némi bővítés árán a kgm²/s -ből Js-t készítettek. Ami azt mondja, hogy ez munka, az időtartam hosszával szorozva. Ezt a nem létező időtartamot elnevezték hatásnak, a kvantumos h-t pedig hatáskvantumnak.
Ha ebből a szűkszavú idézetből nem világlik ki, hogy ez egy erőszakolt, tévútra vezető mértékegység, akkor talán nézd meg a bővebb környezetét, a vonatkozó cikkemet:
http://aparadox.hupont.hu/26/10-hataskvantum

[aparadox]

@mimindannyian (56414):

Mi másért is lenne cseppet szegényesebb a magyar tudományos irodalom, mint azért, mert a lángelme magyar tudósok elől el akarják mismásolni a felfedezéseket. Aha

Nem így gondoltam! A hivatásos lángelme magyar tudósok akarnak elmismásolni néhány tucat kényes témát. Ilyen például a nemrég felfedezett mágneses monopólus, egy angol laboratórium évtizedes kutatásának eredménye. Ez várhatóan 6-ra fogja bővíteni a Maxwell- egyenletek számát. De hát ez előtted nyilván régóta ismert kutatási eredmény. A magam részéről örülnék, ha az ide vonatkozó - nyilván bővebb - tudásodat magyar nyelven megosztanád velünk.

[aparadox]

@mimindannyian (56414):

Szóval most ahelyett, hogy az elméleted mellett kiállnál, és reagálnál az elhangzott kritikákra, egy 73-as bolhavese méretű betűkké kicsinyített, olvasói levélre vársz reakciókat. Nooooormális?

Ti mindannyian igen csak kezdők vagytok a számítógép-használatban. Elmondom neked, hogy okosabb légy:
Egér jobb gombbal rákattintasz a képre és megjelenik egy legördülő ablak. Ezután rákattintasz a Mentés másként sorra. Lemented a gépedre, és tapasztalni fogod, hogy ez egy 150 dpi felbontású A4 méretű kép, kifogástalanul olvasható, avagy kinyomtatható.

[aparadox]

@Solaris (56403):

Nem talált! Lánczos Kornél egyébként is matematikus volt, valószínűtlen is lenne, hogy fizikai témából doktorált volna. Továbbá 1919-ben a relativitás elmélet még sehol sem volt. Sem a köztudatban, és pláne nem az egyetemi tantárgyak között.

[mimindannyian]

@aparadox (56417):

Ti mindannyian igen csak kezdők vagytok a számítógép-használatban. Elmondom neked, hogy okosabb légy:
Egér jobb gombbal rákattintasz a képre és megjelenik egy legördülő ablak. Ezután rákattintasz a Mentés másként sorra. Lemented a gépedre, és tapasztalni fogod, hogy ez egy 150 dpi felbontású A4 méretű kép, kifogástalanul olvasható, avagy kinyomtatható.

Ha mindenképp a kompetenciaversenyre akarod kiélezni a vitát, nagy erőbedobással terelve a kérdést az elméletedről, akkor meg kell állapítsam, te még nálunk is kezdőbb vagy a "számítógép-használatban". Ez a kép távolról sincs A4/150dpi felbontású.

http://ora-paradoxon.hupont.hu/felhaszn ... _o_png.png: PNG image data, 471 x 681, 8-bit/color RGB, non-interlaced

Ha ezt leosztod, az A4 méretével, rájössz, hogy kb 57 dpi. Vagy az osztás már túl van azon a szinten, amit a magadfajta önjelölt fizikus kivitelezni képes?

[aparadox]

@mimindannyian (56402):

Nem tettem ilyet, én megkérdeztem, mire jó a te elméleted, miben több, mint az eddig kialakított és tesztelt kvantumfizika? Erre azóta sem válaszoltál, egyre egyértelműbb, hogy miért...

Az elméletem arra jó, hogy megválaszolja a szubatomi részecskék spinjének kvantumos értékeit. Továbbá megmutatja, hogy a h nem alapmennyiség, illetve nem is alapvető fizikai állandó. Visszavezeti a h fogalmát a vákuum által leadott S₀ elemi spinre, amit a modern fizika oly szerencsétlen módon és abszolút lazán csak 1/2-nek becéz. Ahogy mondani szokták ez nem semmi! Ezek után talán érdemes lenne a cikket tényleg elolvasnod, analizálnod, és ha találnál benne hibát, úgy velem megvitatnod.

[mimindannyian]

@aparadox (56420): A cikkedről ennyi és Solaris is írt néhány érdemi kritikát, melyeket elengedtél a füled mellett.

A h kvantumállandó, más néven Planck állandó, vagy megint más néven hatáskvantum lényegének közelébe leggyorsabban a mértékegysége útján juthatunk el: kgm2/s. Ez azt mutatja, hogy ebben a furfangos fizikai állandóban az m tömeg, a v sebesség és egy r keringési sugár van összeszorozva: mvr.

Ez a nevezett téves okoskodás dimenzióanalízis álcában. A dimenzióanalízis nem arról szól, hogy megértsük, egy konstans mit jelenthet a mély fizikai valóságában. Valójában a dimenziót társítjuk a jelentéshez, nem a jelentést a dimenzióhoz. Mivel pedig ez nem egyértelmű megfeleltetés, hiszen pl. egy távolság jelenthet sugarat, de idő alatt megtett utat is, ezernyi téves visszirányú következtetést lehet a te eljárásoddal találni. A tiéd egy ezek közül.

Az mvr szorzat szerepe igen jelentős a fizikában. Impulzusmomentumnak, impulzusnyomatéknak vagy perdületnek nevezik

Tévedés. Nem az mvr szorzatot nevezik impulzusmomentumnak. Az impulzusmomentum kisiskolás példáját tudjuk így kiszámolni. És ha eltekintünk attól, hogy Integrálszámítás, mond ez valamit? - akkor is azt kell mondjam, egy fogalom számszerű meghatározása nem ugyanaz, mint maga a fogalom.

Az égitestek egyszerűen csak megtartották és mindmáig őrzik a keletkezésük időpontjában örökölt perdületet. Nem is tudnák egykönnyen elveszíteni, hiszen az roppant nagy fizikai mennyiség.

Abszolút baromság, hogy egy mennyiség nagyságától függ, mennyire könnyű azt elveszteni. Már a köznapi életben sem áll ez az összefüggés, nem tudom honnan vetted. Egy általános iskolás naiv fizikai világképében még elmenne.

Legkisebb és egyben tipikus értéke 53*10^-36. Mintegy 75 nagyságrenddel kisebb, mint a Földünké. Valószínűtlen, hogy ez a pici érték évmilliárdokon keresztül megőrizhető. Inkább az a helyzet, hogy valami láthatatlan entitás rejtőzik a háttérben, és ez folyamatosan feltölti a részecske impulzus-momentumát az általa megszabott értékre.

Abszolút tévút. Szerinted rejtélyes, miért marad meg a részecskék spinje, erre, hogy mégis szembenézz a tényekkel, kitalálsz egy láthatatlan valamit, ami erről gondoskodik. Jól mondta ennyi, Occam borotvája ezt elnyisszantja, mint a pinty. Az is felesleges, amúgy semmivel alá nem támasztott feltételezés, hogy ami kicsi, az könnyen elvész, és az is teljesen zöldség, hogy ennek a téveszmének a problémáit egy láthatatlan valamivel küszöbölöd ki.

Forgási sebesség tekintetében ugyanis át kellene lépnie a fizika korlátait, esetünkben a fénysebességet. Marad számára az a változat, hogy nem a Napot próbálja leutánozni, azaz nem forog. Forgás helyett bolygó módjára kering, és ily módon nagy értékű pálya-momentumra tesz szert.

Az ismeretterjesztő munkák beköszönő mondatát jól átvetted, valóban nem értelmezhető az elemi részecske perdülete forgásként, ám ragaszkodva a klasszikus fizikához, tévútra siklasz ment: akkor biztos kering.

Az üreg belsejét alkotó atomok energia szintjét átvették az össze-vissza pattogó fotonok. Mire kiértek, energia-eloszlásuk pontosan lekövette a belső jellemzőket, és egy un. haranggörbe-diagramm alakult ki.



Az ábra 3 haranggörbét mutat.

Ahogy már elhangzott, ennek köze nincs a haranggörbéhez. Ezt is írta ennyi, nem reagáltál rá.

Sajnos most nem érek rá folytatni, de talán nem is érdemes...

[lorenz]

@aparadox (56413):

Van egy természeti állandónk, amivel a foton által hordozott energiát lehet pontosan kiszámolni.
Sok ilyen rejtélyes állandónk van, és úgy tűnik, hogy ezek csak a mi Univerzumunkra jellemzőek.
Erre te kitalálsz egy vákuumperdületet, hogy az mennyivel egyszerűbb, és ráadásul tömeget tulajdonítasz a fotonnak.
Ez hülyeség, kérem!(by L.A.)

[Aku-Aku]

@aparadox (56415):

A kvantumfizikusok némi bővítés árán a kgm2/s -ből Js-t készítettek.

IMHO, ha ezt tudatlanságból írtad akkor tévedés, ha nem, akkor meg hazugság.
Honnan veszel ilyen állításokat mint amit tőled idéztem?

Szerk.: Ennyi vicces dolgot mint amit Tassi Tamás oldalain láttam, utoljára P. Howard könyveiben olvastam.
Szerintem ő Gézoo reinkarnációja, aki valamilyen időparadoxont megsértve paralell módon létezik vele együtt.

[ennyi]

@lorenz (56423):

Sok ilyen rejtélyes állandónk van, és úgy tűnik, hogy ezek csak a mi Univerzumunkra jellemzőek.

Ugy erted masok Univerzumaiban ezek az allandok masok, mint a mienkben?

[Aku-Aku]

@ennyi (56429):
Felmerül a kérdés, hogyan állapította meg a más univerzumok létét és hogyan nyerte ki az ott érvényes állandók értékét.
Bár, lehet, hogy csak bennem.

[ennyi]

@Aku-Aku (56430): pontosan erre gondoltam en is

[lorenz]

ennyi Aku-Aku

Megvan az elméleti valószínűsége olyan párhuzamos univerzumok létezésének, amelyekben ezek a természeti állandók más értéket vesznek fel.
Ezek az állandók szerepet játszanak az Univerzum tágulásában, a termonukleáris reakciók folyamatában, de természeti állandónak tekinthetjük a dimenzióink számát is.

Nem látom be, miért ne létezhetnének a mienktől eltérő tulajdonságokkal rendelkező univerzumok.

[ennyi]

@lorenz (56434):

Megvan az elméleti valószínűsége olyan párhuzamos univerzumok létezésének

Elvileg nem zarhato ki, de semmifele valoszinuseget nem tudsz rendelni hozza meg elmeletben sem.

amelyekben ezek a természeti állandók más értéket vesznek fel

teljesen alaptalan, miutan abszlute semmi adatunk nincs arrol leteznek-e mas univerzumok, igy azokrol az egvilagon semmit nem allithatunk, meg valoszinusegi alapon sem.

Nem látom be, miért ne létezhetnének a mienktől eltérő tulajdonságokkal rendelkező univerzumok.

Ez korrekt. En meg azt latom be, hogy letezhetnenek, akar a mienkkel azonos, akar masfele univerzumok.

Adatok hijan a kerdest nem tudjuk eldonteni. Ha Occamra bizzuk, az en javamra dont...

[lorenz]

@ennyi (56441):

"Elvileg nem zarhato ki, de semmifele valoszinuseget nem tudsz rendelni hozza meg elmeletben sem."

Megkérdezhetem, hogy az "elvileg nem zárható ki" szókapcsolatot te hogyan értelmeznéd?Miért is ütközik ez nálad a "valószínűség" szóval?

Tényleg nem akarok szemantikai vitába bocsátkozni veled, de nincs igazad.
Ha valami "nem zárható ki", akkor van bizonyos "valószínűsége".Fogalmam sincs, hogy mennyi.



"Ha Occamra bizzuk, az en javamra dont..."

És hogyan dönt?Hogy nem lehetséges az, amit állítottam?



"Adatok hijan a kerdest nem tudjuk eldonteni. "

Ez nem azt jelenti, hogy sem 0 , sem 100%-os valószínűséget nem lehet hozzárendelni?
Ilyenkor nem helyes a "lehetséges", ill."valószínű" szavak használata?

[Aku-Aku]

@lorenz (56434):

Megvan az elméleti valószínűsége olyan párhuzamos univerzumok létezésének, amelyekben ezek a természeti állandók más értéket vesznek fel.
Ezek az állandók szerepet játszanak az Univerzum tágulásában, a termonukleáris reakciók folyamatában, de természeti állandónak tekinthetjük a dimenzióink számát is.

Nem látom be, miért ne létezhetnének a mienktől eltérő tulajdonságokkal rendelkező univerzumok.

Az elméleti valószínűség nem egyenlő a létezéssel ill. annak bizonyosságával.
Az állandók persze, hogy mindenféle szerepet játszanak. Nem kell felhívjad rá a figyelmemet, bár kedves, hogy megtetted, de azért megnyugtatlak enélkül is tudtam.
Nem vontam kétségbe az eltérő tulajdonságokkal rendelkező univerzumok létének lehetőségét.
Amennyiben nálad ez tükröződött volna, jelöld már meg légy szíves, melyik mondatomban szerepelt ez.

[Solaris]

@aparadox (56418): No-no!

http://www.muszakiak.hu/feltalalo-fizik ... ktromagnes

Olvasd csak el szépen ezt a cikket! Einstein a spec. rel. elméletet 1905-ben, az ált. rel. elméletet 1915 előadta, 1916-ban írásban publikálta, úgyhogy egy magyar tudós nyugodtan doktorálhatott belőle 1919-ben.
Ismerek még egy fizikust, Dr. Baranyi Károlyt, aki relativitáselméletből dokktorált valamikor 1975 környékén. Ha ez sem jó, akkor teríts.

Egyébként a kifejtett gondolataidhoz semmi köze annak, hogy ki, mikor és miből doktorált.

[Gábor]

A finomszerkezeti állandók, csak nevükben állandó értékek. Számítások szerint időben változóak, sőt nagyon esélyes, hogy majd egyszer mi is megtudjuk őket változtatni. Valószínűségi alapon tényleg nem lehet más univerzumokról képet alkotni, viszont a fizika segítségével - meg a szuperszámítógéppel - már igen. Ha ismerjük a folyamatokat amik a mi világegyetemünket létrehozták, akkor kiderül, hogy elég kaotikus a keletkezés. Így sokféle univerzumot dob ki a gép. Az szintén kozmológiai fizika, hogy lehetnek más univerzumok is. Ezeket az elméleteket egyenlőre csak igen körülményesen lehet tesztelni. Occam borotvája? Vannak és voltak olyan dolgok a világegyetemben amit multiverzummal egyszerűbben tudnánk megmagyarázni, de ettől még nem biztos, hogy valóban igaz...

http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv ... 8/solt.pdf

[Solaris]

@aparadox (56415): "Igazad van, jó módszer a dimenzió analízis, bár néha tévútra vezet." Úgy ám! Örülök, hogy belátod, s engedd meg, hogy felhívjam a figyelmed, a tévúton már elég régóta csatangolsz. Mindez a te dolgod, ugyanakkor nem tetszik nekem, hogy a téveszméiddel becsapod a kevésbé művelt olvasókat. Nem ártana elolvasnod, hogy miképpen találta meg Planck a maga állandóját. Azt sem értem, hogy miképpen szerezhettél mérnöki diplomát. Kevésnek érezlek hozzá.
Köszi, hogy ajánlod a munkádat, de beleolvastam már annyira, hogy képben legyek. Szamárságokkal foglalkozni se kedvem, se időm.

[Solaris]

@aparadox (56420): "Az elméletem arra jó, hogy megválaszolja a szubatomi részecskék spinjének kvantumos értékeit."

Ugyan már! Neked biztosan újdonság, hogy az állapotfüggvény megoldásai lehetnek számok és lehetnek függvények is. Amikor szám, akkor a kérdéses mennyiség értéke jól meghatározott, "éles", amikor függvény, akkor "elkent", azaz határozatlan értékű.

"Továbbá megmutatja, hogy a h nem alapmennyiség, illetve nem is alapvető fizikai állandó."

Szerinted. Planck képlete, ahol először tűnik fel a h állandó, 100 évesnél is idősebb. Senki nem fogadta kétkedés nélkül, maga Planck sem. Az állandó kiállta a fizikus szakma kritikáját. Ettől még lehetne jobb elképzelésed, de nincs, s amit ezután írtál, az egyenesen szamárság:

"Visszavezeti a h fogalmát a vákuum által leadott S0 elemi spinre, amit a modern fizika oly szerencsétlen módon és abszolút lazán csak 1/2-nek becéz. Ahogy mondani szokták ez nem semmi! Ezek után talán érdemes lenne a cikket tényleg elolvasnod, analizálnod, és ha találnál benne hibát, úgy velem megvitatnod."

Találtam neked a spinről, részletesebben az elektron spinjéről egy rövid cikket:

http://www.phys.ubbcluj.ro/~zneda/edu/f ... k2_007.pdf

Olvasd el, érdemes.

Amit kérni szeretnék: Te azzal kezdted itt, hogy saját eredményeid vannak spin lényegét illetően, mert már 10 éve kutatod. Az eddig bemutatott eredményeid alaptalan spekulációk. Ha van más is, akkor ideje előadni. Ezt kérem.

[lorenz]

@Aku-Aku (56444):

"Az elméleti valószínűség nem egyenlő a létezéssel ill. annak bizonyosságával."

Nem mondod! És én hol állítottam az ellenkezőjét?



"Nem kell felhívjad rá a figyelmemet, bár kedves, hogy megtetted, de azért megnyugtatlak enélkül is tudtam."

Nem ez volt a szándék, csak a jellegbeli eltérésekre akartam utalni (kevesebb vagy több dimenzió, pár tizedesnyi eltérés a finomszerkezeti állandókban, meg ilyesmi).Eszembe nem jutna olyan szentségtörés, hogy ekkora koponyákat kioktassak.


"Amennyiben nálad ez tükröződött volna, jelöld már meg légy szíves, melyik mondatomban szerepelt ez"

Ebben:

"Felmerül a kérdés, hogyan állapította meg a más univerzumok létét és hogyan nyerte ki az ott érvényes állandók értékét."


Visszakérdeznék:
Állításod szerint te sem zárod ki más univerzumok létezését.
Tehát"felmerül a kérdés", hogy te milyen alapon állapítod meg más világok létezését.
Csak nem "valószínűségi", "lehetséges", vagy "nem kizárható alapon", mint én?

[Gábor]

@Aku-Aku (56430): @lorenz (56449):

Szerintem ezt a valószínűség dolgot ne erőltessétek. Ha valaki követte a mennyi az esélye az idegen lényeknek vitát, az érti mire gondolok. Aki nem, az pótolja, és akkor megússzuk!

[Aku-Aku]

@lorenz (56449):
Szerintem legalább két malomban őrlünk, de lehet, hogy még többen. Javaslom egyezzünk ki döntetlenben az első pár mondat kapcsán.

"Amennyiben nálad ez tükröződött volna, jelöld már meg légy szíves, melyik mondatomban szerepelt ez"

Ebben:

"Felmerül a kérdés, hogyan állapította meg a más univerzumok létét és hogyan nyerte ki az ott érvényes állandók értékét."


Visszakérdeznék:
Állításod szerint te sem zárod ki más univerzumok létezését.
Tehát"felmerül a kérdés", hogy te milyen alapon állapítod meg más világok létezését.
Csak nem "valószínűségi", "lehetséges", vagy "nem kizárható alapon", mint én?

Erre azért még megpróbálok érdemben válaszolni.
Én arra voltam kíváncsi, hogyan állapította meg teljes bizonyossággal más univerzumok létét. Neked az a felvetés pedig a bennük való kételkedést jelenti. Nem kételkedem bennük. Egyszerűen csak szkeptikus vagyok. Ami az én értelmezésemben azt jelenti, addig nem fogadom el a létezésüket (csak feltételesen) amíg erre nem kapok bizonyítékot.
Remélem sikerült jobban megvilágítanom a szavaim mögötti gondolatokat.
Tehát nem zárom ki a létezésüket, de nem is fogadom el, hogy biztosan léteznek.
Amikor pedig benned felmerül a kérdés, hogy én milyen alapon állapítom meg más világok létezését (úgy vélem itt univerzumokra gondolsz, lévén eddig ezekről volt szó) a válaszom az, hogy sehogy. Nem tudom megállapítani a létezésüket.
Ehhez tények kellenének.

[lorenz]

@Gábor (56446):

Kellően nagy időskálát tekintve sok minden valószínűvé válhat.
Lásd spontán protonbomlás.

[Gábor]

@lorenz (56452):

Kellően nagy időskálát tekintve sok minden valószínűvé válhat.

Pont erről szólt a vita, hogy ez nem igaz. A multiverzum azért lehetséges, mert sok idő telik el? Mi van? Ezek szerint a pénzenergia is csak idő kérdése... Ne viccelj! Amit most állítottál az a kvantumfizika félreértése.

[lorenz]

@Aku-Aku (56451):

Tényleg két malomban őrölünk.

"Én arra voltam kíváncsi, hogyan állapította meg teljes bizonyossággal más univerzumok létét. "

Miért ferdítesz?Légy szíves, idézd azt a mondatomat, ami a "teljes bizonyosság" jelentését hordozta.


"Tehát nem zárom ki a létezésüket, de nem is fogadom el, hogy biztosan léteznek."

Amit én leírtam, pontosan ezt jelenti.Nem értem az ellenvetésedet.

Nem egyezem ki a döntetlenben, mert tudom, hogy mit írtam, azt is hogy az milyen jelentést hordoz, és az ellenvetéseitek nem állják meg a helyüket.

Valószínűnek, elképzelhetőnek, lehetségesnek, nem kizárhatónak tartom más Univerzumok létezését.Ha ezzel egyetértesz, akár le is zárhatjuk a vitát.

[Gábor]

@Gábor (56453): A nagy egyesített elméletekben a barionszám nem megmaradó mennyiség; megjósolt 10³⁵ bomlási folyamat, melyben a proton pozitronra és pionra bomlik. Tehát a felezési ideje ennyi. A valószínűséghez csak annyi köze van, mint úgy általában a bomlási folyamatoknak. Persze az eltelt időt elmélete válogatja. És talán mondanom sem kell, hogy a protonbomlás nem bizonyított még.

[Gábor]

@Gábor (56456):

Teljesen mást jelent az, hogy proton képes bomlani, vagy nem képes de nagy idő elteltével a fizikát áthágva mégis bomlik. Ez utóbbi nem igaz, ilyen nincs, vagy bomlik vagy nem. A standard elmélet szerint nem képes rá, más más elméletek szerint meg igen. Valamelyik nem igaz, nem a kettő együtt! Ennyi.

[lorenz]

@Gábor (56453):

Tényleg rosszul fogalmaztam.
"valószínűvé válhat" helyett "bekövetkezhet" a helyes.

Valószínűsége ugyanis már most is van.
Mondjuk én a spontán protonbomlásról írtam, a pénzenergia létezését még nem vizsgáltam.
Az időskála megnyújtása csak az egyik befolyásoló tényezője a különböző lehetőségeknek.
A már említett protonbomlást hagyományos időskálán, viszont csillagászati mennyiségű proton egyidejű vizsgálatával próbálják kimutatni.Eddig eredménytelenül.

Egyébként a kvantummechanikát sajnos tényleg fel lehet használni különböző képtelenségek, hangsúlyozom, hogy hibás levezetésére.
Most is egy ilyet próbálsz a számba adni, nem tudom, hogy miért.


"A multiverzum azért lehetséges, mert sok idő telik el?"

Itt is rosszul értelmezed, kizárólagosságot tulajdonítasz a nagy időskálának, holott én nem ezt állítottam.
Utolsó információim szerint éppen a lehetséges univerzumok NAGY SZÁMA(és NEM CSAK AZ IDŐSKÁLA HOSSZA) miatt történhetett az, hogy kialakult egy éppen ilyen paraméterekkel és természeti állandókkal rendelkező, speciális(számunkra az) Univerzum.

[lorenz]

A "lehetséges", "valószínű" szavakkal lassan eljutunk mimi illetékességi területére.
Csodálkozom, hogy még nem jelentkezett.

[ennyi]

@lorenz (56443):
Az elobb ezt irtad:

Megvan az elméleti valószínűsége olyan párhuzamos univerzumok létezésének

most viszont

Ha valami "nem zárható ki", akkor van bizonyos "valószínűsége".Fogalmam sincs, hogy mennyi.

es

Ez nem azt jelenti, hogy sem 0 , sem 100%-os valószínűséget nem lehet hozzárendelni?
Ilyenkor nem helyes a "lehetséges", ill."valószínű" szavak használata?

Tehat nincs meg (nem ismert) az elméleti valószínűsége semmilyen párhuzamos univerzumok létezésének.

Szerintem ilyenkor nem helyes a valoszinu szo hasznalata, helyesebb a valoszinutlen, de pontosabb az, hogy nem tudunk rola.

[Gézoo]

@lorenz (56286):

"Vagy Gézoo szerint, hogy még kisebb fotonokat dobáljon ki magából?"

Nos, majdnem. Csak pont fordítva. Igazából a MEF egy folyamatos sugárzás, nincs szakadása.
Nem kvantált. Csupán azért emlegettem úgy mintha végtelenül piciny golyócskák alkotnák, mert így sokkal többen képesek megközelíteni az elvét.

Pedig igazából egy tökéletesen folyamatos .. akár úgy is fogalmazhatnék, hogy egy végtelenül haladó egydimenziós szál az ami a spin hatására elhagyja a részecskéket.

Azáltal válik kvantálttá a számunkra, hogy az "elhagyással" visszahat a részecskéjére és ezzel a térben-és időben kis csomagokat alkotnak a ritkulásai - besűrűsödései.

Amikor a részecskét ilyen foton-"szál" csomagokkal bombázva mozgásra-ezzel gyorsulásra kényszerítjük, akkor a MEF-ből nagyobb sűrűségű és ezzel nagyobb energia értékű csomagokat kvantálunk.

Azaz olyan a folyamat, mintha egy végtelen hosszúságú cérnából álló gombócról folyamatosan letekeredő cérna fénysebességgel haladna a végtelen felé és a leválási irányához viszonyítva az irányt, különféle irányokban gyorsulásokat végző gombolyagról hol összetorlódott, máskor pedig "egyenessé" formálódott egyébként egydimenziós fonal, mozgó 3D-s térfogatokat-alakzatokat töltene fel.

Mi pedig csak azokat a részeit látjuk-detektáljuk, amelyekben a detektáláshoz elegendő sűrűségű energia van.

Így valóban értelmezhető egyszerűsítve úgy is, hogy vannak a fotonok, mint az energiának a kvantált csomagjai, ezek pedig még kisebb kvantáltságokból állnak..

De igazából úgy korrekt a megközelítés, ha a téridőben mozgó fénysebességű térfogatokat tekintjük fotonoknak és a fotonokat nem "szilárd" kvantumokként próbáljuk értelmezni.

[lorenz]

@ennyi (56466):

"Szerintem ilyenkor nem helyes a valoszinu szo hasznalata, helyesebb a valoszinutlen, de pontosabb az, hogy nem tudunk rola."

Szerinted nem, szerintem igen.

Kizártnak tartod, hogy ne létezzenek?(0 % valószínűség)
Biztosra vehetjük, hogy léteznek?(100%-os valószínűség)

Lehetségesnek tarthatjuk?(valószínűség 0 és 100 között)

Ez persze egy nagy semmi, nem tudunk vele mit kezdeni.Ennyit jelent a "lehetséges, vagy az "elképzelhető" szavak jelentése.
Ennyit és nem többet.Ennél biztosabbat én sem állítottam.

[ennyi]

@lorenz (56473):

Megvan az elméleti valószínűsége olyan párhuzamos univerzumok létezésének?
Vagy nincs meg?

ennyi

[Aku-Aku]

@lorenz (56454):
A ferdítés nem tudom, hogy jött ki neked, sajnálom hogy ilyen következtetéseid vannak.
Valószínűleg tényleg jobb ha lezárjuk.

[Szilágyi András]

@ennyi (56474):
Szövegértés már megint.
"Megvan a valószínűsége" nem azt jelenti, hogy "ismert a valószínűsége", hanem hogy "nullánál nagyobb a valószínűsége".

[ennyi]

@Szilágyi András (56490):

Nem tudjuk, mekkora a valoszinusege, lehet, hogy pontosan nulla.

Az, hogy valamirol semmit nem tudunk nem jelenti azt, hogy annak a dolognak valoszinusege biztosan nem nulla.

[lorenz]

@Aku-Aku (56489):

"A ferdítés nem tudom, hogy jött ki neked, sajnálom hogy ilyen következtetéseid vannak."

Az alábbi mondatoddal azt sugalltad, hogy én biztosra veszem más univerzumok létét:

"Tehát nem zárom ki a létezésüket, de nem is fogadom el, hogy biztosan léteznek."

Ezért tettem szóvá, hogy ferdítesz, és olyanokat adsz a számba, amit nem állítottam.

[lorenz]

@ennyi (56474):

"Megvan az elméleti valószínűsége olyan párhuzamos univerzumok létezésének?"
Igen.Miért kérded?

[lorenz]

@ennyi (56492):

"Nem tudjuk, mekkora a valoszinusege, lehet, hogy pontosan nulla."

Tehát lehetséges, hogy biztosan állíthatjuk a nemlétüket?

Ez nem oximoron?

Éppen azért nem lehet 0, mert az a teljes bizonyosságot jelentené.
A 0-nál nagyobb valószínűség pedig ugyanúgy megengedi a nem létezésüket, ha már neked ez a bajod.

Tessék fogalmilag helyesen értelmezni szavakat.

[Szilágyi András]

@ennyi (56492):
Aha, persze. Na és mennyi a valószínűsége annak, hogy nulla a valószínűsége? Esetleg a valószínűség valószínűségének a valószínűségéről nem tudnál mondani valamit?

[lorenz]

@Gézoo (56472):

Ne haragudj, de nem találok egyelőre szavakat arra, amit leírtál.

[Aku-Aku]

@lorenz (56493):

Az alábbi mondatoddal azt sugalltad, hogy én biztosra veszem más univerzumok létét:

"Tehát nem zárom ki a létezésüket, de nem is fogadom el, hogy biztosan léteznek."

Egy frászt sugalltam. Akkor tessék egy riposzt a ferdítéshez: Eddig azt hittem a rendszergazdáknál kevés ember paranoiásabb.

[lorenz]

@Aku-Aku (56499):

"Egy frászt sugalltam."

Akkor ezt a mondatodat mégis hogy értsem?


"Én arra voltam kíváncsi, hogyan állapította meg teljes bizonyossággal más univerzumok létét. "

Mikor állapítottam én meg teljes bizonyossággal, hogy léteznek?

[Aku-Aku]

@lorenz (56500):
Hát mit lehet írni erre...

"Egy frászt sugalltam."

Akkor ezt a mondatodat mégis hogy értsem?


"Én arra voltam kíváncsi, hogyan állapította meg teljes bizonyossággal más univerzumok létét. "

Mikor állapítottam én meg teljes bizonyossággal, hogy léteznek?

aha... most kezd világosabb lenin.
Nekiálltam, és hosszasan elemeztem a helyzetet, és ez jött ki belőle:
Te az 56423 sz. hszben ezt írtad:

Sok ilyen rejtélyes állandónk van, és úgy tűnik, hogy ezek csak a mi Univerzumunkra jellemzőek.

Itt a "csak a mi Univerzumunkra" rész azt jelenti, hogy nézeted szerint van más univerzum is. Egyébként nem ilyen szövegkörnyezetet használtál volna. Amennyiben másként gondolod, akkor másként kellett volna kifejezned magad.