Newton első törvénye – a tehetetlenség törvényeAz erő gyorsulást, a gyorsulás pedig sebességet okoz, azaz az erő okoz sebességet.
A gyorsulas nem a sebessegre hat, hanem a testre.lehet-e merőleges a sebesség és az irányát megváltoztató azaz a rá ható gyorsulás?
v=ds/dt a=dv/dt azaz a=dv/dt/dt*** vagyis szavakkal: az elmozdulás idő szerinti első deriváltja a sebesség, a másodrendű deriváltja a gyorsulás, a harmadrendű deriváltja a gyorsulás gyorsulása azaz a rándulás.
*** a rándulást én b-vel szoktam jelölni, hogy ne legyen "bizarr" azaz a=(ds/dt)/dt és b=((ds/dt)/dt)/dt azazEzért: Minden gyorsulás vele azonos hatásvonal menti "ds" elmozdulással jár. Enélkül a ds elmozdulás nélkül maradna az érintő egyenesén a pont mozgása.
akkor miert nem igy irod fel:v=ds/dt a=dv/dt azaz a=dv/dt/dt vagyis szavakkal: az elmozdulás idő szerinti első deriváltja a sebesség, a másodrendű deriváltja a gyorsulás
a=dv/dt azaz a=dv/dt/dt
Ha ezt elfogadjuk, akkor a kormozgas eseten nincs sebessegvaltozas.v=ds/dt a=dv/dt azaz a=ds/dt/dt vagyis szavakkal: az elmozdulás idő szerinti első deriváltja a sebesség, a másodrendű deriváltja a gyorsulás, a harmadrendű deriváltja a gyorsulás gyorsulása azaz a rándulás.
Newton IV. törvénye értelmében az érintő irányú sebességet és a sugár irányú sebességet, két egymástól független erő okozza, azáltal, hogy az egymástól független két erő, szintén egymástól független két gyorsulást okoz.Gézoo írta:[21370]-ben olvasd el!
4.oldalKísérlet
Lejtőről guríts le sima,vízszintes talajra acélgolyót!Állíts a golyó útjába a vízszintes talajon ferde ütközőt!(...)
Az egyenletes sebességgel eredetileg egyenes vonalban haladó test a lemezekbe ütközve körpályára kényszeríthető.Ahhoz,hogy a golyó pontosan a körpályán haladjon, az ütközőket körben hajlított acéllemezzel kell helyettesíteni.A golyó sebességének iránya ebben az esetben folyamatosan változik,a lemez állandóan erőt fejt ki a golyóra.A kör alakúra meghajlíott lemez által a golyóra kifejtett erő mindig a lemez érintőjére merőleges.Az állandó sebességgel eredetileg egyenes vonalban haladó testet körpályára kényszeríthetjük,ha a testre állandóan a kör középpontja felé mutató meghatározott nagyságú erőt gyakorlunk.Ez az erő pillanatról pillanatra megváltoztatja a test sebességének irányát.A körpályára kényszerített test tehetetlenségének megnyílvánulása az,hogy ha a körpályára kényszerítő erőt megszüntetjük,a test a kör érintőjének irányában egyenes vonalban folytatja az útját.
Newton I.törvénye alapján tudjuk,hogy egy test sebessége változatlan marad mindaddig,amíg azt egy másik test meg nem változtatja.
Az állandó fordulatszámon körbe keringő test sebességének nagysága állandó,de iránya pillanatról pillanatra változik.
Az egyenletes forgómozgást végző test körmozgást végző pontjainak kerületi sebessége mindig érintő irányú,tehát a mozgás folyamán a sebesség iránya állandóan változik.
A sebesség irányának megváltozása csak erőhatásra következhet be.
Centripetális erő
A körpályán mozgó testre ható erők eredőjének iránya a test minden helyzetében merőleges a kör érintőjére(tehát a test pillanatnyi irányára is),és a kör középpontja felé irányul,ezért centripetális erőnek nevezzük.Jele:Fcp.
Centripetális gyorsulás
Az egyenletes körmozgásnál a gyorsulásvektor a kör sugarának egyenesébe esik, és a kör középpontja felé mutat.Ezért centripetális gyorsulásnak nevezik.
9.oldalAmit már tudnod kell
A természetben a leggyakrabban megfigyelhető jelenség a testek mozgása.(...)A természet állandó változásban van.A testek kölcsönhatnak egymásra,a változások kölcsönhatás közben jönnek létre.A testek kölcsönhatása során a testek mozgásállapota is megváltozhat: Megváltozhat a testek sebességének nagysága,mozgásának iránya vagy egyszerre mindkettő.A testek mozgásállapotának megváltozását erő okozza.
A test mozgását mindig csak egy másik testhez viszonyítva tudjuk észlelni.A környezetünkben nyugvó testek,más testekhez képest mozgást végeznek.(...)Az anyagnak lényegéből adódó tulajdonsága a mozgás.
12.oldalA testek mozgásállapota mindig erő hatására vátozik meg.
A lejtőre helyezett golyó nem marad nyugalomban,sebességét növelve gurul le a lejtőn.
...Mozgásállapotát a nehézségi erő és a lejtő erőhatása együttesen változtatja meg.
Azt a mennyiséget,amely megadja,hogy mekkora a sebesség megváltozása másodpercenként,gyorsulásnak nevezzük.
Oké.. Akkor talán ismerkedj meg előbb a gyorsulás és a sebesség fogalmával.Te valamilyen átlagsebességről írsz, jól értem? Én nem átlagsebességet kérdeztem. A pillanatnyi sebesség sugárirányú komponensének nagyságára vagyok kíváncsi
Amíg ezt álmodból felriasztva nem tudod, addig gyakorold, memorizáld!Elmozdulás idő szerinti elsőrendű deriváltja a sebesség, a másodrendű a gyorsulás, a harmadrendű a rándulás!
Ez, amit ideírtál, nem sebesség, hanem gyorsulás.A pillanatnyit pedig felírtam: dv/dt=394,7842 [m/s²]
Levezetned, hogy hogyan szamoltad ezt ki? Komolyan kivancsi lennek ra. En ugy tudtam, hogy a sebesseg az ut/ido es emiatt fuggetlen a meroszama a meres idejetol. Igaz, hogy 10-szer hosszabb ido alatt tizszer hosszabb utat tesz meg test, de azt az utat tizszer nagyobb idovel osztjuk, es mindket esetben az idoegyseg alatt megtett utat fogjuk megkapni.Milyen pontossággal tudsz sebességet vagy dt-t mérni?
Behelyettesíted a függvénybe: pl dt=0,001 [s]
Akkor a dt szakasz alatt a sugár irányú átlagsebesség:
dvR = 197,392*0,001= 0,197392 [m/s]
Ha például dt=0,000 001 [s] Akkor pedig a dt szakasz alatt a sugár irányú átlagsebesség:
dvR = 197,392*0,000 001= 0,000 197 392 [m/s]
Jaja, azt is végez, minden pontban egyenesvonalú mozgást. Csak minden pontban másfelé mutat ezen egyenes iránya, ezért gyorsul, és összességében körpályát ír le.A test egyenes vonalú mozgást végezne a sugár irányú sebessége nélkül!
A gyorsulás alatt? Amikor az idő függvényében növekszik az időegység alatt megtett út, azaz a sebesség?En ugy tudtam, hogy a sebesseg az ut/ido es emiatt fuggetlen a meroszama a meres idejetol.
A kormozgas soran egyre no az idoegyseg alatt megtett ut? Egyre tobb utat tesz meg a test idoegyseg alatt?En ugy tudtam, hogy a sebesseg az ut/ido es emiatt fuggetlen a meroszama a meres idejetol.
A gyorsulás alatt? Amikor az idő függvényében növekszik az időegység alatt megtett út, azaz a sebesség?
Ezt tudnod kellene, ennyi magyarázat után."A kormozgas soran egyre no az idoegyseg alatt megtett ut? Egyre tobb utat tesz meg a test idoegyseg alatt?
A kiindulasi peldaban 1 masodperc alatt tett meg egy kort.
Szerinted 2 masodperc alatt hany kort tesz meg?"
Tehát, ha elengedjük a testet, értsd megszűnik a gyorsulás, akkor nem érintő irányban fog tovább mozogni, hiszen a sebességének volt sugárirányú komponense. Otthon ellenőrizd, és gyere vissza bocsánatot kérni.jaaaa, bármely időpontban, akkor 2 m/s.
nem is lehet pont 2 m/s a sebesség, miután folyamatos 380 m/s² gyorsulás hozza létre a sebesség megváltozását. Ezért minden időpontban más és más a pillanatnyi sebesség is..