Energia, tömeg, impulzus

[vaskalapos]

@Pezo (32358): Mi tortenik, ha az eredeti kiserletben ket golyot osszeragasztasz?

-ragaszd ossze a ket kilenditett golyot - a tuloldalon csak egy golyo fog valaszolni (de erosebben, ketszer annyira lendul ki) - egyetertesz?

ragaszd ossze a tulodalon a ket utolso golyot - mit gondolsz, mi tortenik ha ket golyot lenditesz ki az elejen?
a.-a ket osszeragasztott golyo lendul ki a tuloldalon
b. a ket osszeragasztott golyo es az elottuk levo is kilendul
c. valami mast tapasztalsz...

mit gondolsz?

[sötétvödör]

Ja,értem,akkor bocs,valamit félreértek.

Mindenáron arra akarsz kilyukadni,hogy a golyókat vmi misztikus tudat irányítja ?

[vaskalapos]

@sötétvödör (32360):
nem ilyen egyszeru a helyzet, mint sejteted

legyen a golyok tomege egyforma, azonos

Figyelj Andrasra, nagyon jol magyarazza.

[Pezo]

@sötétvödör (32363):
''Mindenáron arra akarsz
kilyukadni,hogy a golyókat vmi
misztikus tudat irányítja ?''

Abszolut nem. Olvasd el figyelmesebben a problémát. A jelenség létezik,de a válasz nem egyszerű.

[sötétvödör]

Szerintem egyszerű a válasz (Erő egyenlő tömegszer gyorsulás),de bonyolítsuk
Továbbiakban csak szemlélem a vitát. Kíváncsi vagyok

[Pezo]

Olvassátok el a #32358 hsz-omat.
Szilágyi András és Várhegyi Márton megértette. Nektek is menni fog.

[vaskalapos]

@sötétvödör (32366):

kepzeld el, mi tortenik, ha golyok nem egyszerre, hanem icipici idokulonbseggel egymas utan indulnak...
kepzeld el, hogy a golyok kozott, mint Andras irta, pici res van

az eb sirhanrja ott talalhato a pici resekben es paranyi idokulonbsegekben

[sötétvödör]

OFF
Feltehetően eljön a világvége
/OFF Elnézést!

[Szilágyi András]

@Pezo (32367): Csak ismételgeted a kérdésedet, de nem látom, hogy hajlandó volnál gondolkodni.
Térjünk vissza arra az esetre, ha csak egy golyó van.
Azaz hét golyó van, 1-től 7-ig számozva.
A 2-7. golyók állnak, köztük pici réssel.
Az 1. golyót elindítjuk feléjük balról.
Írd le a bekövetkező eseményeket részletesen. Mikor mi minek ütközik és mikor mi merre mozog. Ne csak azt írd, hogy a jobb szélső golyó elindul jobbra, mert az már csak a legvége az eseménysorozatnak. A kettő közötti történéseket képzeld el.

[mimindannyian]

Lefordítom gy.k. Ne a 7 golyót képzeld elemi egységnek a kísérletben, hanem azokat is apró, rugalmasan ütköző golyókból állónak . Vedd sorba az ütközéseket, egyszerre csak egyet. Ezeket az elemi ütközéseket sorakoztasd.

A lényeg ugyanis az anyagban terjedő (hang) hullám. Két (nagy) golyó meglökésekor olyan anyagszerkezeti hullám jön létre, amely a másik oldalon pont a másik két szélső golyó kilengése fog fel. Az anyagban terjedő hullámnak nem csak erőssége, de hullámhossza is van, ezek együttesen hozzák létre a hatást.

[vaskalapos]

szoval a kilenditett 1. golyo rugalmasan utkozik a 2. golyoval
-elso golyo leall, 2. golyo elindul, pont azzal a sebesseggel, amivel eddig az 1. jott.

a 2. es a 3. kozott icipici tavolsag van csak, igy

2. utkozik a 3.-kal
-2. golyo leall, 3. golyo elindul, pont azzal a sebesseggel, amivel eddig az 2. jott.

ekkor a

3. utkozik a 4.-kel
-3. golyo leall, 4. golyo elindul, pont azzal a sebesseggel, amivel eddig az 3. jott.

ekkor a

4. utkozik a 5.-kel
-4. golyo leall, 5. golyo elindul, pont azzal a sebesseggel, amivel eddig az 4. jott.

ekkor a

5. utkozik a 6.-kal
-5. golyo leall, 6. golyo elindul, pont azzal a sebesseggel, amivel eddig az 5. jott.

ekkor a

6. utkozik a 7.-kel
-6. golyo leall, 7. golyo elindul, pont azzal a sebesseggel, amivel eddig az 6. jott.

7. golyo palyaja szabad, kilendul

2.-6. golyok icipici utakat tesznek meg utkozes elott, nem is latod, olyan picit, mielott utkoznenek es megallnak. Ugy latod, nem is mozdultak meg.
Azt latod, hogy 1. jon- megall es 7. kilendul

Most ugyanigy probald meg elkepzelni, hogy nagyon gyors egymasutanban elott a 2. majd az 1 golyo jonnek balrol... menni fog egyedul is, vagy segitseg kell?

[Pezo]

@mimindannyian (32371):
Ez mind világos és érthető és a kérdésem egyik felének a megválaszolásának tekinthető.
A nehézség nem itt van. Ennek illusztrálására nézzük a legegyszerűbb esetet. Legyen a golyók súlya 1kg.
1. Balról 2 darab golyó ütközik a sornak,jobb oldalt 2 darab golyó lendül mozgásba,a többi nyugalomban marad.
2. Balról 1 darab,de két golyó tömegű golyó ütközik a sornak. Mi történik? Az ütközö golyó megáll,de az összes többi golyó mozgásba lendül.
Az a kérdés,hogy miért van ez a külömbség?
1. esetben 2 x 1 kg ütközött.
2. esetben 1 x 2 kg ütközött.
Vagyis mindkét esetben 2kg ütközött.
Ha mindkét esetben egyenlő az ütközési sebeség,akkor mindkét esetben egyforma impulzust kap a golyósor. Viszont nem egyformán reagál! A 2. esetben is azt várhatnánk,hogy szintén 2 darab golyó lendűl mozgásba,ehelyett az összes megmozdúl. Miért?

[sötétvödör]

Ha rés van köztük akkor mindnek meg kell mozdulni,különben nincs ami átadná az energiát az utolsó két golyónak.

Ha nincs köztük rés akkor marad az eredeti newtoni törvény

Mellesleg,ha nincsenek rögzítve vagy felfüggesztve a golyók,mind meg fog mozdulni.
Ezt elég egyszerű kísérlettel igazolni.
Jössz egyet billiárdozni ?
Vákuumban,illetve zárt rendszerben más a helyzet,de a világ nem zárt rendszer

[Pezo]

@sötétvödör (32391):
Már bocs,de te miről irsz??

[sötétvödör]

Inkább te írsz miről ? Vagy egyáltalán érted amit írsz ?

Először is,a golyók súlya 10 N,mivel newtonban mérjük.
A gramm és a kilogramm tömeg mértékegységek.
A golyók hol vannak ? Lebegnek az űrben,vagy asztalon vannak,netán felfüggesztve?

Másodszor,ha egymás mögé állitasz 7 golyót,és nincs köztük rés,akkor is elfognak mozdulni,ha az egyiket meglököd.
Próbáld ki,gyere billiárdozni

[mimindannyian]

@Pezo (32390): Pont erre válaszoltam. Ha a golyóknak csak az impulzusával számolsz, akkor pontszerű tömegeknek tekinted őket, és ez hibás leegyszerűsítés az adott esetben. Ezek kiterjedt testek, melyekben a mozgás nem végtelen gyorsan terjed, hanem hullámként vonul végig bennük. Másféle hullámot indítasz útjára, ha egy 2kg-os golyót löksz a többinek, mintha egy darab, két golyóból álló "hosszabb" rendszer csapódik hozzájuk. A másféle hullámforma felelős a különböző viselkedésekért.

Azonos golyók esetén az egy vagy két golyó által keltett hullámot pontosan "befogadja" a másik oldalon álló egy vagy két golyó, pont akkora kiterjedésű és erősségű hullám alakzat indul az egyik oldalon, mint ami a másik oldalon az egy vagy két golyó eltávolodását jeleníti meg makroszkopikus szinten. Ha csak a lendülettel törődsz, és egy dupla golyóval lököd meg az elsőt, akkor az ezáltal keltett rövidebb, de erősebb hullám nem talál tökéletes "antennára" a sor többi helyén, és változó mértékben hat a különböző helyeken elhelyezkedő golyókra. Hogy világosabb legyen, vegyél egy 1milligramm tömegű golyót az elején és a sebessége legyen 2 milliószorosa az 1kg-osnak, amivel az eredeti kísérletben számoltál. Ha csak a lendülettel számolnál, ettől is várhatnád, hogy majd ugyanúgy működik. De nem, akár át is fúrhatja a többi golyót egy kis lyukon: az ütközés már annyira más hullámot ad át, ami nem is rugalmas ütközéshez vezet, hanem deformálódnak a szomszédok (miközben szinte meg sem moccannak). Vagy a másik irányban is elmehetsz: egy 1t tömegű golyó lökje a többit, ezred akkora sebességgel, mi lesz? Marha lassan mindegyiket arrébbtolja: a hullám olyan hosszú amit ő átad, hogy a többi golyó a belső kohéziós erőknek gyakorlatilag 100%-ig engedelmeskedve, simán csak helyet változtat, mintha lassan eltolnád őket.

[Pezo]

@sötétvödör (32393):
Az a kérdés,hogy az 1. és a 2. esetben miért külömbözö a golyók visekedése??????

[sötétvödör]

Mivel a kísérlet fizikailag hülyeség ezért nem lehet értelmezni.
Ha értelmesen leírod,vagy végig gondolod,akkor nincs különbség a kettő közt,ugyanolyan energiaátadás mindkettő

[sötétvödör]

1. Balról 2 darab golyó ütközik a sornak,jobb oldalt 2 darab golyó lendül mozgásba,a többi nyugalomban marad.

A többi mitől marad nyugalomban ? Ha a golyó ütközik,akkor a mozgási energiája nagyobb,mint a többinek,tehát mindnek átadja az energiát,mely arányosan eloszlik a golyók közt ezáltal kimozditva őket. Kivéve,a középső golyók valahogy rögzitve vannak


2. Balról 1 darab,de két golyó tömegű (tehát két kg) golyó ütközik a sornak. Mi történik? Az ütközö golyó megáll,de az összes többi golyó mozgásba lendül.

Ez történik két golyóval is,az energia ugyanakkora,feltételezzük,hogy a golyó térfogata ugyanakkora (más anyagból van)

Tehát nem lehet különböző a golyók mozgása. (nem tudom honnan veszed,hogy különbözők lennének,mutatnál ilyen videót ?)

[Pezo]

[reply=p=32394?style=7#p323
94]@mimindannyian (32394):[/reply]
Nos,ez már elgondolkozdtatóbb válasz.
Sötét meg gyujtson lámpát a vödrében.

[sötétvödör]

Szerintem próbáld ki,megfogsz lepődni!

[Pezo]

@sötétvödör (32398):
''(nem tudom honnan
veszed,hogy különbözők
lennének,mutatnál ilyen videót''

Pedig igy van,Öveges professzor könyvében olvastam erröl. Mivel csak érintőlegesen van megemlitve,ezért a válasz nem szerepel ott.

[sötétvödör]

erre kíváncsi lennék,mert newton törvényéből,és egyáltalán a hétköznapi tapasztalatokból nem ez következik.

Ha az erő azonos,a reakciónak is azonosnak kell lenni,mindegy,hogy egy golyó,vagy kettő.
(amúgy nem tudsz két golyót halálpontosan a a célgolyókhoz küldeni)

Hm,elgondolkoztató valóban.

Ez esetben tegyen igazságot egy fizikus,addig újfent kiszállok a vitából.

(egy apró hiba,az 1. pontban súlyt írtál,a 2.-esben tömeget. A fizikában ez a kettő nem azonos,esetünkben a tömeg a lényeg,ami g-ban mérünk)

[Pezo]

Öveges József: Kisérletezzünk és gondolkodjunk.
43-45. oldal.

[sötétvödör]

Nincs meg a könyv és a MEK-en sem találom

[mimindannyian]

@sötétvödör (32402):

Ha az erő azonos,a reakciónak is azonosnak kell lenni,mindegy,hogy egy golyó,vagy kettő.

Nem pillanatszerűen adódik át az impulzus, hanem újra aláhúzom, anyagszerkezeti hullámok haladnak végig. És mint ahogy neked sem mindegy, hogy két eltérő dob hangjából melyiket hallod a kedvenc zeneszámodban, még akkor sem, ha pont ugyanolyan erősen szólnak - hiszen a dobhártyád máshogy rezeg meg, más felharmonikusok összegeként írható le az egyik, mint a másik -, úgy a golyóknál sem mindegy, hogy milyen szilárd testbeli hangot sugárzunk be (az ütköztetéssel), ahhoz, hogy megfelelően rezonáló hatást váltsunk ki a túloldalon. Nem csak a tömegük, de az alakjuk és az anyaguk is szerepet játszik a golyóknak - akárcsak a dob hangjában.

[Szilágyi András]

@Pezo (32404): Kár, hogy neked az utóbbi ennyire nem megy. Immunis vagy az okításra.

[Pezo]

@Szilágyi András (32407):
Nos,én úgy nyelem a tudást,mint kacsa a nokedlit. De engedtessék már meg nekem egy szkeptikus fórumon,hogy szkeptikus legyek. Mindkét irányban.

[Szilágyi András]

@Pezo (32409): Innen nem úgy néz ki. Nem vagy hajlandó gondolkodni, csak ismételgeted a magadét. Így nem lehet veled kezdeni semmit.

[Pezo]

@Szilágyi András (32410):
Persze,hogy ismételgettem a magamét,mert nekem meg úgy tünt, hogy nem vagyok érthető.
És lám,meglett az eredménye: Mimindannyian egy órával ezelőt egész jól megválaszolta a problémát.

[Szilágyi András]

@Pezo (32411): Ja hát ha az a ködösítő marhaság neked válasz, akkor legyél boldog vele

[vaskalapos]

figyeld meg alaposabban a kozbulso golyokat.

[vaskalapos]

@Pezo (32411):

Mimindannyian egy órával ezelőt egész jól megválaszolta a problémát.

Nem, az nem komoly valasz, es nem is magyarazat.
Nem alkalmas arra, hogy segitsegevel megoldj akar egyetlen kovetkezo kerdest is, peldaul azokat, amik az elozo ket videoban szerepelnek.

Ha viszont egyenkent ertekelned az utkozeseket, akkor megoldhatnad magad is.

[Pezo]

@Szilágyi András (32412):
Azt írtam,hogy egész jól. Nem pedig azt,hogy korrekten. Van külömbség!

[mimindannyian]

@Szilágyi András (32412):

hát ha az a ködösítő marhaság neked válasz

LOL! Ködösítő marhaság neked az anyagban terjedő hullám? Na, lássuk, magyarázd meg akkor anélkül! Ekkora arcot... Nem tudta elmagyarázni laikusnak, és akkor most szidja azt is aki kérdezett, meg azt is, aki tudott válaszolni.

[vaskalapos]

@Pezo (32415):

Van külömbség!

Nincs.
különbség lehet...

[vaskalapos]

@mimindannyian (32419):

Ködösítő marhaság neked az anyagban terjedő hullám?

Az. Nem magyaraz meg semmit.

[Pezo]

@vaskalapos (32414):

[mimindannyian]

@vaskalapos (32414):

Nem alkalmas arra, hogy segitsegevel megoldj akar egyetlen kovetkezo kerdest is, peldaul azokat, amik az elozo ket videoban szerepelnek.

Már miért ne lenne? Lássuk, a te magyarázatodat is, ami pontosabb leírást ad. (Előre segítek, nehogy zsákutcába menj, ha apró golyókkal magyarázol, akkor az anyagszerkezeti deformációkat, ergo a benne haladó hullámot magyarázod te is.)

[Pezo]

@vaskalapos (32414):
Hasonló videókat mellékeltem volna én is,de nekem az van irva a hozzászólásoknál,hogy nem tölthetek fel csatolmányokat.

[mimindannyian]

@vaskalapos (32421):

az anyagban terjedő hullám?

Az. Nem magyaraz meg semmit.

Amit nem értesz, arra nem azt kell mondani, hogy nem magyaráz meg semmit. Kicsit több tudományosságot öregem .

[Szilágyi András]

@mimindannyian (32419): Hát ahogy leírtad, az ködösítés. Hullámhosszakról mesélgetsz, meg hogy odaér a hullám és ellöki a golyót, wtf?
Van lökéshullámos magyarázat is természetesen, de az csak nyomokban hasonlít arra, amit te leírtál.

[mimindannyian]

@Szilágyi András (32426):

hullám és ellöki a golyót, wtf?

Melyik szót nem érted, what the fuck? Pontosan ez történik, a mozgó golyó is egy anyaghullám, még az ütközés előtt is, melyben történetesen minden részecske azonos sebességgel halad. Ez a hullám hatol be az addig álló golyókba, miközben persze visszaverődés is van (emiatt áll elvégre meg a kezdetben mozgó golyó, nemdebár?), belső súrlódás, a levegő is megrezeg, halljuk ahogy pattan, stb. Ha ennek semmi köze a lökéshullámos magyarázathoz, akkor Öveges professzor is marhaságokat mond, nem pontos fizikai leírásokat ad.
Ámde van még egy paraméter: pedagógia. Mond ez neked valamit? Lám a te "gondolkozz már, gondolkozz már!" magasröptű tanári megnyilvánulásodtól nem gyúlt fény a fejében. Más magyarázat kellett.
Ilyet is bedobhattál volna http://arxiv.org/abs/1008.1153 de nem biztos, hogy több haszonnal jár.

[Szilágyi András]

@mimindannyian (32427): Most se gyúlt fény a fejében. Sajnos a tiedben sincs. De legalább ő kérdezni tud, míg te nem is kérdezel, mivel abban az illúzióban vagy, hogy tudod a választ. Ez rosszabb, mint a nemtudás.

[vaskalapos]

@mimindannyian (32427):

a mozgó golyó is egy anyaghullám, még az ütközés előtt is, melyben történetesen minden részecske azonos sebességgel halad. Ez a hullám hatol be az addig álló golyókba

mozgó golyó is egy anyaghullám - a hullam az valami mas, az anyag vagy ter periodikus mozgasa, mozgo golyo egyszeruen halad, nem hullamzik

Ez a hullám hatol be az addig álló golyókba _ szerinted a mozgo golyo az a hullam... a mozgo golyo behatol az allo golyoba????

Modelled, 'magyarazatod" hogyan irja le a ket golyos esetet, mi a kulonbsege ket kimozditott golyo es az egy kimozditott golyo kozott?
Mit josol a "hullammodell"?

[mimindannyian]

@Szilágyi András (32433): Látom, amióta rámutattam az érvelési hibáidra, csak arra tudsz koncentrálni, hogy miként köss bele a hozzászólásaimba. Szép, igazán emberi. A legrosszabb fajtából való . A kérdésre jobb magyarázattal viszont nem rukkolsz elő, ez viszont szégyen.

[mimindannyian]

@vaskalapos (32434):Vaskalapos, te vagy a másik nagy ego birkózó. Arról volt szó, hogy felveszel a szűrőlistádra. Most már meg mi van? Trollhiányban rámfanyalodsz?

mozgó golyó is egy anyaghullám - a hullam az valami mas, az anyag vagy ter periodikus mozgasa, mozgo golyo egyszeruen halad, nem hullamzik

Gondold csak át mégegyszer. Vegyünk mondjuk egy hanghullámot. Mi hullámzik? Az anyag, hol sűrűbb, hol ritkább. Nevezzük mondjuk longitudinálisnak e hullámot. Most nézd meg közelről ahogy az atomok ütköznek. Némelyek haladnak, majd meglöknek másokat, és ezen hatás terjed tovább. Vedd szemügyre a pillanatot, amikor épp csak haladó részecskék vannak, mert nincs ütközés: véges mennyiségű részecske esetén ilyen van. Ebben a pillanatban nincs hullám? De van, a haladó részecskék reprezentálják. QED.

Ez a hullám hatol be az addig álló golyókba _ szerinted a mozgo golyo az a hullam... a mozgo golyo behatol az allo golyoba????

Kinda. Deformációról már hallottál?

Modelled, 'magyarazatod" hogyan irja le a ket golyos esetet, mi a kulonbsege ket kimozditott golyo es az egy kimozditott golyo kozott?

Fentebb már írtam. Sajnálom, nem vagyok jó tanár, a figyelmetlen és értetlen diákokkal nem vesződöm . (Segítség: a hullám, amit elképzelni nem tudsz, nos az más: két golyó egészen máshogy néz ki, mint 1.)

Mit josol a "hullammodell"?

Milyen esetben?

Egyébként, újra jelzem, adós vagy a jobb modellel. Vagy csak fikázni tudsz?

[vaskalapos]

@mimindannyian (32438):

Arról volt szó, hogy felveszel a szűrőlistádra. Most már meg mi van? Trollhiányban rámfanyalodsz?

Igen, neha, amikor kedvem tarja, kivetelt teszek. Csak azert szoltam, hogy ha valamilyen hozzaszolasod valasz nelkul marad, az nem egyetertesem jele, hanem lehet, hogy el sem olvastalak.

mozgó golyó is egy anyaghullám - a hullam az valami mas, az anyag vagy ter periodikus mozgasa, mozgo golyo egyszeruen halad, nem hullamzik

Gondold csak át mégegyszer. Vegyünk mondjuk egy hanghullámot. Mi hullámzik? Az anyag, hol sűrűbb, hol ritkább.

A golyo csendben halad, nem hanghullam.
A golyo nem surusodik, nem ritkul.

Ez a hullám hatol be az addig álló golyókba _ szerinted a mozgo golyo az a hullam... a mozgo golyo behatol az allo golyoba????
Kinda. Deformációról már hallottál?

Nalam a behatolas nem deformaciot jelent. Ha nalad igen... hat sajnalom.
Magyarazzam?

Mit josol a "hullammodell"?
Milyen esetben?

1 golyo vagy ket golyo kilenditve a 7 golyos elrendezesben.
Mit josol a modell, es miert epp azt josolja? Reszletesen.

Egyébként, újra jelzem, adós vagy a jobb modellel. Vagy csak fikázni tudsz?

Elkerulte a figyelmedet, reszleteztem a magyarazatot. Utkozesek sorozatakent a legegyszerubb leirni: egy golyo rugalmasan utkozik a mellette alloval, az a kovetkezovel stb...

[mimindannyian]

@vaskalapos (32441):

Csak azert szoltam, hogy ha valamilyen hozzaszolasod valasz nelkul marad, az nem egyetertesem jele, hanem lehet, hogy el sem olvastalak.

Jaa, ez neked nem default? Nálad az az alapvető, hogy mindenre válaszolsz, amivel nem értesz egyet? Ez igen, szorgalom a javából. Akkor szólok, nehogy félreértésben legyél. Ez nálam akkor is így van, ha valakit nem szűrök ki. Nem mindenre válaszolok! Sőt, olyan is van, hogy arra válaszolok, amivel egyetértek. Most bizonyára új dimenziókat villantottam meg előtted a fórumon való részvételt illetően. Hajrá!

A golyo csendben halad, nem hanghullam.

Szerinted hang csak a levegőben van? Brávó.

A golyo nem surusodik, nem ritkul.

Á, nem. Merev test. Amiről a Einstein óta tudjuk, hogy nem létezik. Brávó².

Nalam a behatolas nem deformaciot jelent. Ha nalad igen... hat sajnalom.
Magyarazzam?

Végülis elmehetünk abba az irányba is, hogy szénné cincáljuk egymást megfogalmazását, de ezt már múltkor is megszívtad. Úgyhogy maradjunk annyiban, hogy a golyó bár hullámot képez, de nem a golyó maga nyomul be a másikba, mivel ütközik, és ezért a részecskék által hordozott energia halad tovább a másik golyóban, s eközben deformálódnak is, a fémnek hála elég rugalmasan, kevés hőt létrehozva.

1 golyo vagy ket golyo kilenditve a 7 golyos elrendezesben.
Mit josol a modell, es miert epp azt josolja? Reszletesen.

Válaszoltam, sajnálom, ha a fizikához nincs annyi intuíciód, hogy megértsd.

Utkozesek sorozatakent a legegyszerubb leirni: egy golyo rugalmasan utkozik a mellette alloval, az a kovetkezovel stb...

Abban az esetben oké, ha minden golyó egyforma. De a kérdés ott kulminált, amikor nem. Hogyan magyarázod ezzel a módszerrel, hogy az azonos lendületű, dupla tömegű golyó nem ugyanazt a hatást váltja ki, mint a két feleakkora?

[vaskalapos]

@mimindannyian (32444):

A golyo csendben halad, nem hanghullam.

Szerinted hang csak a levegőben van? Brávó.

Erdekes, hogy az idezett mondatombol miert gondolod, hogy szerintem hol van hang.
Mindenesetre, ha a golyo csendben halad (levegoben, legures terben, vizben, ahol tetszik, akkor nincs hang.
Es foleg: egy halado golyo az nem hang. Benne sincs hang.

A golyo nem surusodik, nem ritkul.

Á, nem. Merev test. Amiről a Einstein óta tudjuk, hogy nem létezik. Brávó2.

Nem tudom, Einsten hol allitotta, hogy a halado golyo az surusodik es ritkul?
Mire alapozod, hogy egy szabadon (felfuggesztve) halado golyo az surusodne es ritkulna?

Végülis elmehetünk abba az irányba is, hogy szénné cincáljuk egymást megfogalmazását, de ezt már múltkor is megszívtad.

He?

Úgyhogy maradjunk annyiban, hogy a golyó bár hullámot képez

ne maradjunk ennyiben, ez nem igaz, a golyo nem kepez hullamot

de nem a golyó maga nyomul be a másikba

elegansan megvaltoztatod amit korabban irtal, de orulok, hogy belattad, butasagot irtal

Válaszoltam, sajnálom, ha a fizikához nincs annyi intuíciód, hogy megértsd.

Fel sem merul benned, hogy a valaszod lehetett pocsek, ertelmetlen?

Abban az esetben oké, ha minden golyó egyforma. De a kérdés ott kulminált, amikor nem. Hogyan magyarázod ezzel a módszerrel, hogy az azonos lendületű, dupla tömegű golyó nem ugyanazt a hatást váltja ki, mint a két feleakkora?

A ket kulonallo golyo kis idokulonbseggel fuggetlenul utkozik, a ketszer akkor (vagy osszeragasztott) golyo eseten nincs idokulonbseg. Irtam, csak nem ertetted, vagy elkrulte a figyelmedet.

Hullamokkal hogyan magyarazod? De reszletesen, ne csak annyit irj, hogy a nagy golyo mas mint a ket golyo...
az nem magyarazat, azt az utozeses modellhez is lehetne irni, ott sem magyarazat.