Energia, tömeg, impulzus
Energia, tömeg, impulzus
@Gézoo (78263):
a levezetést is írjad, meg a magyarázatot is... 30 éve tanítod, és csak ennyire telik? a diákjaid nagyon sokat megtanulhatnak, ha csak a végeredményt írod fel.
a levezetést is írjad, meg a magyarázatot is... 30 éve tanítod, és csak ennyire telik? a diákjaid nagyon sokat megtanulhatnak, ha csak a végeredményt írod fel.
0 x
- mimindannyian
- *
- Hozzászólások: 7917
- Csatlakozott: 2011.04.23. 16:20
- Tartózkodási hely: Szoboszló
Energia, tömeg, impulzus
@Gézoo (78261):
Ez hasonló csapda ahhoz, mint amikor úgy építenek örökmozgót, hogy mágneseket "leszigetelnek", hogy csak vonzani tudjanak, de egy ponton túllendülve már ne legyenek egymásra hatással...De mi van ha az egyik a dobozban van és a sugárzási teljesítmény sűrűségének csak ezredrésze lép ki a doboz ablakán?
0 x
Energia, tömeg, impulzus
@tomkahaw (78264): Leírtam. Azt felelted, hogy a végeredményt szeretnéd látni. Tudod azt a végeredményt amit nem tudtál kiszámolni.
0 x
Energia, tömeg, impulzus
@Gézoo (78266):
aha értem, akkor az addigi levezétsemmel egyet értesz? de hisz ez nagyszerű, mert akkor egyet értesz azzal is, hogy Tk nem lesz nagyobb T2-nél. vagyis rosszul mondtad, hogy az lehetséges. végre sikerült megtanulnod, hogy a Nap hőmérsékleténél nem lehet jobban felmelegíteni semmit, akármilyen közel teszed is a Naphoz (nagyító), vagy akármennyi sugárzást is irányítasz rá (tükrök) a Napból. Csak nem értem, miért tartott idáig?
aha értem, akkor az addigi levezétsemmel egyet értesz? de hisz ez nagyszerű, mert akkor egyet értesz azzal is, hogy Tk nem lesz nagyobb T2-nél. vagyis rosszul mondtad, hogy az lehetséges. végre sikerült megtanulnod, hogy a Nap hőmérsékleténél nem lehet jobban felmelegíteni semmit, akármilyen közel teszed is a Naphoz (nagyító), vagy akármennyi sugárzást is irányítasz rá (tükrök) a Napból. Csak nem értem, miért tartott idáig?
0 x
Energia, tömeg, impulzus
@tomkahaw (78267): Kedves tomkahaw!
Ettől még nem igaz a nem egy dobozban lévő testekre!
Egy parabola legyen A=1000 m2 felületű, melyre Pössz=1000*1200= 1,2 MW napsugárzás érkezik.
Ezt koncentráljuk A2=0,01 m2 felületre - ha kell további tükrökkel - akkor P=1,2*100=120 MW/m2 sugárzási teljesítmény sűrűséget kapunk ami
egy T= 6783 K fokos test felszínén mérhető. Vagyis itt a Föld felszínén jóval melegebb mint a Nap felszíne.
Ezt megértetted?
Ha egyetértettem volna akkor nem írtam volna fel a helyes alakban. Egyébként pedig az egy dobozba bezárt testekre igaz, mint az már korábban többször is leírtam.aha értem, akkor az addigi levezétsemmel egyet értesz? de hisz ez nagyszerű, mert akkor egyet értesz azzal is, hogy Tk nem lesz nagyobb T2-nél.
Ettől még nem igaz a nem egy dobozban lévő testekre!
Vagyis nem erről az esetről van szó itt, már lassan egy hete. Így nem mondhattam rosszul.vagyis rosszul mondtad, hogy az lehetséges.
Drága Okoskám! Ezt olvasd el nagyon figyelmesen:végre sikerült megtanulnod, hogy a Nap hőmérsékleténél nem lehet jobban felmelegíteni semmit
Egy parabola legyen A=1000 m2 felületű, melyre Pössz=1000*1200= 1,2 MW napsugárzás érkezik.
Ezt koncentráljuk A2=0,01 m2 felületre - ha kell további tükrökkel - akkor P=1,2*100=120 MW/m2 sugárzási teljesítmény sűrűséget kapunk ami
egy T= 6783 K fokos test felszínén mérhető. Vagyis itt a Föld felszínén jóval melegebb mint a Nap felszíne.
Ezt megértetted?
0 x
Energia, tömeg, impulzus
@Gézoo (78268):
az egy másik feladat, meg hibás is, mert a Napot nem lehet olyan kis felületre leképezni. De örülök, hogy a házi feladatodat sikerült kiszámolnod.
az egy másik feladat, meg hibás is, mert a Napot nem lehet olyan kis felületre leképezni. De örülök, hogy a házi feladatodat sikerült kiszámolnod.
0 x
Energia, tömeg, impulzus
@tomkahaw (78269): a
Mondod te aki nem tudtad levezetni az egy dobozba bezárt testek közös hőmérsékletének számítását.
A Napot is lehet olyan kicsi, akár bármilyen kicsi felületre vetíteni.
Drága Bogaram!z egy másik feladat, meg hibás is, mert a Napot nem lehet olyan kis felületre leképezni. De örülök, hogy a házi feladatodat sikerült kiszámolnod.
Mondod te aki nem tudtad levezetni az egy dobozba bezárt testek közös hőmérsékletének számítását.
A Napot is lehet olyan kicsi, akár bármilyen kicsi felületre vetíteni.
0 x
Energia, tömeg, impulzus
@Gézoo (78261):
Es ha teljesen zart dobozban van, akkor semmi teljesitmeny nem lep ki, abszolut nulla fokosnak latszik kivulrol, es kozben a homersekletete vegtelen nagra no.
Az az uveghaz.De mi van ha az egyik a dobozban van és a sugárzási teljesítmény sűrűségének csak ezredrésze lép ki a doboz ablakán?
Es ha teljesen zart dobozban van, akkor semmi teljesitmeny nem lep ki, abszolut nulla fokosnak latszik kivulrol, es kozben a homersekletete vegtelen nagra no.
0 x
Energia, tömeg, impulzus
@Gézoo (78270):
mit nem vezettem le? én írtam fel az egyenletet neked. a Nap meg nem lehet tetszőlegesen kicsi.
újabb házi feladat:
adott egy f fókusztávolságú nagyító, R sugarú Nap, d távolságban. Mekkora a Nap képének a sugara a nagyítóval képezve?
mit nem vezettem le? én írtam fel az egyenletet neked. a Nap meg nem lehet tetszőlegesen kicsi.
újabb házi feladat:
adott egy f fókusztávolságú nagyító, R sugarú Nap, d távolságban. Mekkora a Nap képének a sugara a nagyítóval képezve?
0 x
Energia, tömeg, impulzus
@Gézoo (78257):
Van egy ilyen elv az interneten (amit figyelmen kivul hagytam), hogy ne irj szatirat, mert lesz aki komolyan veszi...@ennyi (78242):
Kedves Ennyi!
Egészen jó a leírásod! Kérlek folytasd! Érdekel a folytatás.
0 x
Energia, tömeg, impulzus
@ennyi (78271): Kedves Ennyi!
Majdnem. Ha a dobozban például 1000 K fokos test van, és a doboz belső felülete példaként 1000 m2, valamint 0,01 m2 a rajta lévő ablak felszíne akkor
az ablak felületére jutó sugárzás teljesítményének sűrűsége
P=56700 *0,01/1000= 0,567 W /0,01m2
Azaz 1 m2 esetén P=56,7 W/m2 ami egyenlő egy 0,01 m2 felületű és T=178 K fokos ( -95 C fokos) test sugárzási teljesítményével.
Vagyis hiába van a dobozban 1000 K hőmérsékletű test, amíg az ablakon kívüli test hőmérséklete nagyobb mint -95 C fok addig befelé több hő fog sugárzódni mint kifelé.
Majdnem. Ha a dobozban például 1000 K fokos test van, és a doboz belső felülete példaként 1000 m2, valamint 0,01 m2 a rajta lévő ablak felszíne akkor
az ablak felületére jutó sugárzás teljesítményének sűrűsége
P=56700 *0,01/1000= 0,567 W /0,01m2
Azaz 1 m2 esetén P=56,7 W/m2 ami egyenlő egy 0,01 m2 felületű és T=178 K fokos ( -95 C fokos) test sugárzási teljesítményével.
Vagyis hiába van a dobozban 1000 K hőmérsékletű test, amíg az ablakon kívüli test hőmérséklete nagyobb mint -95 C fok addig befelé több hő fog sugárzódni mint kifelé.
Ez érdekes meglátás!Van egy ilyen elv az interneten (amit figyelmen kivul hagytam), hogy ne irj szatirat, mert lesz aki komolyan veszi...
0 x
Energia, tömeg, impulzus
@Gézoo (78274): Ablak sem kell, elegendo a ket doboz kozul az egyiket csillogo hofeherre festeni, kiveve egy fekete pottyot rajta, mig a masik azonos doboz koromfekete feker pottyel.
Elmeleted szerint a feher doboz fekete pottyel melegebb lesz, mint a fekete doboz feher pottyel.
(a feher pottyra azert van szukseg, hogy ne sertsuk meg a szimmetria-torvenyeket)
Elmeleted szerint a feher doboz fekete pottyel melegebb lesz, mint a fekete doboz feher pottyel.
(a feher pottyra azert van szukseg, hogy ne sertsuk meg a szimmetria-torvenyeket)
0 x
Energia, tömeg, impulzus
@tomkahaw (78272): 1/f=1/t+1/k
t=150e9 m (A Nap távolsága)
k= a képtávolság
f=fókusztávolság
valamint K/T=(k-f)/f
ahol K a kép mérete
és T a tárgy mérete ( 1,392e9 m)
Egyszerűen be kell helyettesíteni és olyan pici K képet csinálhatsz amilyet csak akarsz.
t=150e9 m (A Nap távolsága)
k= a képtávolság
f=fókusztávolság
valamint K/T=(k-f)/f
ahol K a kép mérete
és T a tárgy mérete ( 1,392e9 m)
Egyszerűen be kell helyettesíteni és olyan pici K képet csinálhatsz amilyet csak akarsz.
0 x
Energia, tömeg, impulzus
@Gézoo (78276):
Mi az atmeroje ennek a lencsenek?
Elvileg letezhet 1m atmeroju, 1 mm gyujtotavolsagu lencse?
Mi a fokusztavolsaga az altalad ismert legnagyobb nagyitasu lencsenek?1/f=1/t+1/k
t=150e9 m (A Nap távolsága)
k= a képtávolság
f=fókusztávolság
valamint K/T=(k-f)/f
ahol K a kép mérete
és T a tárgy mérete ( 1,392e9 m)
Egyszerűen be kell helyettesíteni és olyan pici K képet csinálhatsz amilyet csak akarsz.
Mi az atmeroje ennek a lencsenek?
Elvileg letezhet 1m atmeroju, 1 mm gyujtotavolsagu lencse?
0 x
Energia, tömeg, impulzus
@Gézoo (78276):
na baromkodj már megint, helyettesítsd szépen be az adatokat és számold ki szépen, mekkora lesz a Nap képének átmérője. Ismersz minden adatot.
na baromkodj már megint, helyettesítsd szépen be az adatokat és számold ki szépen, mekkora lesz a Nap képének átmérője. Ismersz minden adatot.
0 x
Energia, tömeg, impulzus
@tomkahaw (78280): Kedves tomkahaw!
Nagyon szépen kérlek fogalmazz tisztességesen!
Egyébként pedig bizonyára te is be tudod helyettesíteni az adatokat, olyanokat amiket csak akarsz. Ne folyton velem számíttasd ki azt ami eszedbe jut!
Nagyon szépen kérlek fogalmazz tisztességesen!
Egyébként pedig bizonyára te is be tudod helyettesíteni az adatokat, olyanokat amiket csak akarsz. Ne folyton velem számíttasd ki azt ami eszedbe jut!
0 x
Energia, tömeg, impulzus
@ennyi (78279): Kedves Ennyi!
Ma már nem alkalmazunk nagy átmérőjű lencséket, mert ugyanazon felszínt sok kicsi és pontosabb geometriájú lencsével vagy tükörrel be lehet borítani és ezáltal sokkal kisebb pontra fókuszálhatunk.
A logikus gondolatmeneteddel jó úton jársz!
Ha fogunk két fényes fém lemezt és mindkettőnek az egyik oldalát fényesre hagyjuk a másik oldalukat matt feketére festjük, (vagy Alumínium esetén oxálás után festjük,) akkor érdekes jelenséget figyelhetünk meg.
A fényes feleknek kisebb az abszorpciós tényezőjük, de az emissziós tényezőjük is éppen annyival kisebb, mint a fekete oldalaiknak.
Így ha homogén hősugárzás felé fordítjuk mindkettő lemezt a fényes felével akkor kevesebb hőt nyelnek el, mintha a fekete felükkel fordítanánk a hőforrás felé.
Mert ugyan a fekete felük több hőt nyel el, de több hőt is sugároz le.
Vagyis ha az egyiket a fényes a másikat a fekete felével fordítjuk a hőforrás felé, akkor a fekete oldalával több hőt vesz fel, mint a másik a fényes oldalával.
Ugyanakkor a hátsó oldalukon a fényesnek a hátsó fele fekete, így elölről kevesebb hőt vesz fel, de hátrafelé többet sugároz le, mint
a másik lemez amely elölről többet vesz fel és többet is sugároz előrefelé, de hátrafelé lényegesen kevesebbet tud a fényes felével lesugározni, ezért a hőmérséklete ugyanazon hőáramban a fekete elejűnek magasabb, a fényes elejűnek alacsonyabb lesz a hőmérséklete.
Annyira nagy ez a különbség, hogy ha a lemezek közelében ritkított levegőben például alkohol gőz is van, akkor a fekete oldalon sokkal nagyobb tolóerőt okoznak a fekete oldal előtt lévő és ezzel a jobban felmelegített molekulák impulzusai, mint a fényes oldal előtti molekulák az ütközéseik impulzusaival.
Ettől forgásba jön. (Lehet kapni. A neve fénymalom.)
Ma már nem alkalmazunk nagy átmérőjű lencséket, mert ugyanazon felszínt sok kicsi és pontosabb geometriájú lencsével vagy tükörrel be lehet borítani és ezáltal sokkal kisebb pontra fókuszálhatunk.
A logikus gondolatmeneteddel jó úton jársz!
Ha fogunk két fényes fém lemezt és mindkettőnek az egyik oldalát fényesre hagyjuk a másik oldalukat matt feketére festjük, (vagy Alumínium esetén oxálás után festjük,) akkor érdekes jelenséget figyelhetünk meg.
A fényes feleknek kisebb az abszorpciós tényezőjük, de az emissziós tényezőjük is éppen annyival kisebb, mint a fekete oldalaiknak.
Így ha homogén hősugárzás felé fordítjuk mindkettő lemezt a fényes felével akkor kevesebb hőt nyelnek el, mintha a fekete felükkel fordítanánk a hőforrás felé.
Mert ugyan a fekete felük több hőt nyel el, de több hőt is sugároz le.
Vagyis ha az egyiket a fényes a másikat a fekete felével fordítjuk a hőforrás felé, akkor a fekete oldalával több hőt vesz fel, mint a másik a fényes oldalával.
Ugyanakkor a hátsó oldalukon a fényesnek a hátsó fele fekete, így elölről kevesebb hőt vesz fel, de hátrafelé többet sugároz le, mint
a másik lemez amely elölről többet vesz fel és többet is sugároz előrefelé, de hátrafelé lényegesen kevesebbet tud a fényes felével lesugározni, ezért a hőmérséklete ugyanazon hőáramban a fekete elejűnek magasabb, a fényes elejűnek alacsonyabb lesz a hőmérséklete.
Annyira nagy ez a különbség, hogy ha a lemezek közelében ritkított levegőben például alkohol gőz is van, akkor a fekete oldalon sokkal nagyobb tolóerőt okoznak a fekete oldal előtt lévő és ezzel a jobban felmelegített molekulák impulzusai, mint a fényes oldal előtti molekulák az ütközéseik impulzusaival.
Ettől forgásba jön. (Lehet kapni. A neve fénymalom.)
0 x
Energia, tömeg, impulzus
@tomkahaw (78282):Kedves tomkahaw!
Áruld már el nekem, hogy miért viselkedsz úgy mint egy kisgyerek?
Behelyettesíted azokkal az adatokkal amit akarsz és kész. Vagy talán ezt sem tudod egyedül megoldani? Tényleg megint én szorozzak helyetted?
Áruld már el nekem, hogy miért viselkedsz úgy mint egy kisgyerek?
Behelyettesíted azokkal az adatokkal amit akarsz és kész. Vagy talán ezt sem tudod egyedül megoldani? Tényleg megint én szorozzak helyetted?
0 x
Energia, tömeg, impulzus
@Gézoo (78283):
Elvileg lehetseges 1m2 feluletrol 1mm gyujtotavolsag?
Adtal egy kepletet.
A kepleted szerint igen, es igy kiszamolhatszt tetszolegesen nagy nagyitast, es energia koncentralast.
A kerdesem arra vonatkozott, hogy van-e realitasa annak, amit kiszamoltal, vagy van valami gyakorlati vagy elvi hatar?
Gondolj bele: a lencse, vagy lencserendszer szeleirol milyen szogben kellene a fenynek kiindulnia, hogy a kozepen az optikai kozepponttol 1 mm-re jusson.
Beborithaszt 1m2 feluletet sok kicsi 1mm gyujtotavolsagu lencsevel. Lehetseges-e, hogy a felulet barmelyik ket, egymastol legalabb 1cm-re levo pontjan levo lencse ugyanabba a pontba fokuszalja fenyt?
Tukor:
Van egy 1m2 feluletu tukrod. Erre a Nap 1m2 feluleterol erkezik parhuzamosan a feny egy adott szogben (a nap tobbi reszerol mas szogben erkezik, azt nem fogja ugyanabba a pontba fokuszalni a tukrod).
Ha igy kezdesz szamolni, van-e hatara annak, hogy mekkora pontba kepezze le a tukrod a nap 1m2 feluletnyi darabjat?
A kerdes a nem pontossagra vonaltkozott.Ma már nem alkalmazunk nagy átmérőjű lencséket, mert ugyanazon felszínt sok kicsi és pontosabb geometriájú lencsével vagy tükörrel be lehet borítani és ezáltal sokkal kisebb pontra fókuszálhatunk.
Elvileg lehetseges 1m2 feluletrol 1mm gyujtotavolsag?
Adtal egy kepletet.
A kepleted szerint igen, es igy kiszamolhatszt tetszolegesen nagy nagyitast, es energia koncentralast.
A kerdesem arra vonatkozott, hogy van-e realitasa annak, amit kiszamoltal, vagy van valami gyakorlati vagy elvi hatar?
Gondolj bele: a lencse, vagy lencserendszer szeleirol milyen szogben kellene a fenynek kiindulnia, hogy a kozepen az optikai kozepponttol 1 mm-re jusson.
Beborithaszt 1m2 feluletet sok kicsi 1mm gyujtotavolsagu lencsevel. Lehetseges-e, hogy a felulet barmelyik ket, egymastol legalabb 1cm-re levo pontjan levo lencse ugyanabba a pontba fokuszalja fenyt?
Tukor:
Van egy 1m2 feluletu tukrod. Erre a Nap 1m2 feluleterol erkezik parhuzamosan a feny egy adott szogben (a nap tobbi reszerol mas szogben erkezik, azt nem fogja ugyanabba a pontba fokuszalni a tukrod).
Ha igy kezdesz szamolni, van-e hatara annak, hogy mekkora pontba kepezze le a tukrod a nap 1m2 feluletnyi darabjat?
0 x
Energia, tömeg, impulzus
@Gézoo (78283):
Nincs kulso behatas, es nincs veszteseg sem (pl ket szembe forditott felgomb, amik pontosan erintik egymast, zart gombot alkotnak?
Kivulrol hoszigeteltek.
Melyik felgomb lesz melegebb, az amelyik feher, vagy az amelyik fekete belul?
OK, most forditsd oket szembe egymassal. Mi lesz a homersekletuk, amikor egyensulyva kerul a rendszer.ezért a hőmérséklete ugyanazon hőáramban a fekete elejűnek magasabb, a fényes elejűnek alacsonyabb lesz a hőmérséklete
Nincs kulso behatas, es nincs veszteseg sem (pl ket szembe forditott felgomb, amik pontosan erintik egymast, zart gombot alkotnak?
Kivulrol hoszigeteltek.
Melyik felgomb lesz melegebb, az amelyik feher, vagy az amelyik fekete belul?
0 x
Energia, tömeg, impulzus
@ennyi (78286):Kedves Ennyi!
Általános elvi határ nincs. Csak egy-egy megvalósítási formánál állíthatunk el "határ kritériumokat".
A példa említésekor-számolásakor nem mérlegeltem azt, hogy mennyibe kerülne. A megoldások között a Fresnel elv éppen úgy szerepelhet, mint a lencsénkénti száloptika példaként az általad említett mini lencséknél, és még sok lehetőség van.
Természetesen a felületek alakjai és minden jellemzőjük meghatározza a sugárzás eloszlását még a dobozon belül is. Most hagy ne gondoljam át ezt az esetet.
Persze ha pont erről az eshetőségről van konkrét mondanivalód szívesen elolvasom.
Általános elvi határ nincs. Csak egy-egy megvalósítási formánál állíthatunk el "határ kritériumokat".
A példa említésekor-számolásakor nem mérlegeltem azt, hogy mennyibe kerülne. A megoldások között a Fresnel elv éppen úgy szerepelhet, mint a lencsénkénti száloptika példaként az általad említett mini lencséknél, és még sok lehetőség van.
Ebben igazad van akkor ha képalkotó rendszerről lenne szó. De itt csak a fókuszálás a cél, még akár a kép torzításának árán is.tobbi reszerol mas szogben erkezik, azt nem fogja ugyanabba a pontba fokuszalni a tukrod).
Újra, és kivételesen most nálad tér vissza a dobozba egymás mellé zárt testek esete.Kivulrol hoszigeteltek.
Melyik felgomb lesz melegebb, az amelyik feher, vagy az amelyik fekete belul?
Természetesen a felületek alakjai és minden jellemzőjük meghatározza a sugárzás eloszlását még a dobozon belül is. Most hagy ne gondoljam át ezt az esetet.
Persze ha pont erről az eshetőségről van konkrét mondanivalód szívesen elolvasom.
0 x
Energia, tömeg, impulzus
@Gézoo (78288):
ne is, meg megfajdulna a fejed.Természetesen a felületek alakjai és minden jellemzőjük meghatározza a sugárzás eloszlását még a dobozon belül is. Most hagy ne gondoljam át ezt az esetet.
Aprosag: a kivulrol hoszigetelt ureges gomb falanak a homerseklete fuggetlen attol, hogy feherre, feketere, simara vagy erdesre festjuk, ugyanaz, azonos lesz a homerseklet.Persze ha pont erről az eshetőségről van konkrét mondanivalód szívesen elolvasom.
0 x
Energia, tömeg, impulzus
@Gézoo (78288):
Nem is kerdeztem, mennyibe kerulne.Általános elvi határ nincs. Csak egy-egy megvalósítási formánál állíthatunk el "határ kritériumokat".
A példa említésekor-számolásakor nem mérlegeltem azt, hogy mennyibe kerülne.
Probalj meg lerajzolni, akar csak sikban egy olyan feluletet, ami nehany kulonbozo iranybol erkezo parhuzamos fenyugarat ugyanabba a pontba fokuszal.tobbi reszerol mas szogben erkezik, azt nem fogja ugyanabba a pontba fokuszalni a tukrod).
Ebben igazad van akkor ha képalkotó rendszerről lenne szó. De itt csak a fókuszálás a cél, még akár a kép torzításának árán is.
0 x
Energia, tömeg, impulzus
@Gézoo (78288):
A fokuszalasnal mindegy mekkora a fokusztavolsag, elvileg egyetlen pontba gyujti a gyujtolencse a raeso parhuzmos fennyalabot. Akkor is ha 1 mm es ekkaor is ha 10m a fokusztavolsaga.
Akkor miert hoztal a kepalkotasrol szolo kepletet az elobb?Ebben igazad van akkor ha képalkotó rendszerről lenne szó. De itt csak a fókuszálás a cél, még akár a kép torzításának árán is.
A fokuszalasnal mindegy mekkora a fokusztavolsag, elvileg egyetlen pontba gyujti a gyujtolencse a raeso parhuzmos fennyalabot. Akkor is ha 1 mm es ekkaor is ha 10m a fokusztavolsaga.
0 x
Energia, tömeg, impulzus
Igen, igen, a fizika Toldija ismét kitett magáért. Az általa farba rúgott termodinamikai tételek gyorsabban repültek, mint az ebek, kiket szarvával repülni tanított a bika, míg Gézoonk szarvon nem fogta. Úgy ám! A kérdés már csak az, hogy miért nem segít a fagyos északot lakó jámbor embereken Gézoonk? Csak egyszerűen elmagyarázná nekik, hogy elég néhány jókora jégtömb, pár nagyítólencse és máris serceghet a friss pecsenye a kunyhóban. Nem kell többé tűzifát gyűjtögetni, fázni. Bizám, az ágyikót is jól befűthetnék síklencsékkel, a jeget meg egyszerű pótolni, mi több, nem is kell, elég a kunyhó fala és mennyezete. Talpalni sem kell többé. Nagy jégtömb a szánra, nagyítólencse elé, máris kész a hőerőgép.
Gézoo ennél többet is tud. Végre megoldódhatna a fúziós atomerőmű. Egyszerű elérni a fúzióhoz szükséges hőmérsékletet. Mindössze lencsék kérdése az egész, lencse márpedig van. Üveg sem kell hozzá, terem az a magyar szántókon bőven, elvégre a lencse az lencse.
Mit érdekli Gézoot, hogy a geometriai optika érvényességi köre szűk - egy szerű modell csupán -, mert csak egy közelítése a valóságnak, amely a fényterjedést, közeghatáron való áthaladást geometriai alakzatok, ezúttal görbék segítségével írja le, s csak akkor érvényes, ha a teret lokálisan síkhullámnak tekintjük. Az utóbbi feltételének leírásához képletszerkesztő kellene, de mivel parciális differenciálegyenlet-rendszerről van szó, amihez Gézoonak lövése sincs, mellőzöm.
Igen, a fizika Toldija, azaz a fizika Gézooja, vagyis a gézoofizika újra fényes diadalt aratott, s immár nem kérdés mit tanít Gézoo harminc éve. Na mit? Megmondom. Ugrani tanítja a bolhákat.
Gézoo ennél többet is tud. Végre megoldódhatna a fúziós atomerőmű. Egyszerű elérni a fúzióhoz szükséges hőmérsékletet. Mindössze lencsék kérdése az egész, lencse márpedig van. Üveg sem kell hozzá, terem az a magyar szántókon bőven, elvégre a lencse az lencse.
Mit érdekli Gézoot, hogy a geometriai optika érvényességi köre szűk - egy szerű modell csupán -, mert csak egy közelítése a valóságnak, amely a fényterjedést, közeghatáron való áthaladást geometriai alakzatok, ezúttal görbék segítségével írja le, s csak akkor érvényes, ha a teret lokálisan síkhullámnak tekintjük. Az utóbbi feltételének leírásához képletszerkesztő kellene, de mivel parciális differenciálegyenlet-rendszerről van szó, amihez Gézoonak lövése sincs, mellőzöm.
Igen, a fizika Toldija, azaz a fizika Gézooja, vagyis a gézoofizika újra fényes diadalt aratott, s immár nem kérdés mit tanít Gézoo harminc éve. Na mit? Megmondom. Ugrani tanítja a bolhákat.
0 x
Energia, tömeg, impulzus
@tomkahaw (78285): Ugyan kérlek, hagyd már ezt a bolhaugrasztót! Állítása szerint 30 éve tanít olyasmit, amiről itt pampog. Több ezer kelvines hőmérsékletekről regél, s egyenleteiben a fajhő állandó. Nyilván elfelejtette a 30 éves gyakorlata alatt, hogy a fajhő nem állandó, hanem a hőmérséklet függvénye. Méghogy szorozni! Nehéz művelet az őkelmének, megfájdul tőle a buksija amit különben is azon tör, hogy miképpen dobhatná be a témába a kedvenc MEF-jait, ahogy pár napja célzott rá. Gondolom, most számolja a fotonjai helikális pályáit, amelyek tekeregnek és bővülnek, meg bűvölnek, mint a fakír sípja a kobrát. Gézoo fizikus, s ebben nem szabad kételkedni, mert mindenki annak tartja magát a lipótmezei ápoldába illők között, amihez kedve van. Köreikben ez így a természetes. Ma Einstein, amint kijavítja a korábbi hibáit, holnap Clausius, netán Abel, vagy épp Kopernikusz, de akár Napóleon is lehet, elvégre utóbbi rendes tagja volt a Francia Akadémiának.
0 x
Energia, tömeg, impulzus
@Solaris (78292):
Megjegyzem, hogy jégből is lehet lencsét csinálni. Úgyhogy Herr Zeissnek nem kell márkaboltot nyitnia az Északi-sarkon, hiszen az eszkimók megcsinálják maguknak tiszta jégből. (Tehát nem a sárgából az iglu mellől!)Solaris írta:A kérdés már csak az, hogy miért nem segít a fagyos északot lakó jámbor embereken Gézoonk? Csak egyszerűen elmagyarázná nekik, hogy elég néhány jókora jégtömb, pár nagyítólencse és máris serceghet a friss pecsenye a kunyhóban. Nem kell többé tűzifát gyűjtögetni, fázni. Bizám, az ágyikót is jól befűthetnék síklencsékkel, a jeget meg egyszerű pótolni, mi több, nem is kell, elég a kunyhó fala és mennyezete. Talpalni sem kell többé. Nagy jégtömb a szánra, nagyítólencse elé, máris kész a hőerőgép.
0 x
-
- *
- Hozzászólások: 6521
- Csatlakozott: 2009.12.05. 09:31
- Tartózkodási hely: Budapest
Energia, tömeg, impulzus
@Gézoo (78288):
A napenergia hasznosításával foglalkozó tankönyvek már az első fejezetekben leírják és levezetik ezt. 46000-szeresére lehet maximálisan koncentrálni a napfényt. Ez egy elméleti határ, ami teljesen általános.
De van. Ezt fejtegettem korábban.Általános elvi határ nincs. Csak egy-egy megvalósítási formánál állíthatunk el "határ kritériumokat".
A napenergia hasznosításával foglalkozó tankönyvek már az első fejezetekben leírják és levezetik ezt. 46000-szeresére lehet maximálisan koncentrálni a napfényt. Ez egy elméleti határ, ami teljesen általános.
0 x
Energia, tömeg, impulzus
Azt hiszem ebben a videóban bár csak zene van, mégis minden az energiáról, a tömegről, és talán az impulzusról szól.
http://www.youtube.com/watch?v=tNP5odWvJRk
Nekem vicces volt mégis.
Ja, és 27 éves titok tárulkozott fel! Az ilyet sose lehet kihagyni.
http://www.youtube.com/watch?v=tNP5odWvJRk
Nekem vicces volt mégis.
Ja, és 27 éves titok tárulkozott fel! Az ilyet sose lehet kihagyni.
0 x
Energia, tömeg, impulzus
@Rigel (78294): Nagyon helyes megjegyzés. Ahhoz, hogy az eszkimó ne fázzon semmi más nem kell, csak jég és gézoofizika. Jég még van elég és Gézoo is felette aktív. Biztosan nem íratott mostanában ZH-t a bolhákkal magasugrásból.
0 x
Energia, tömeg, impulzus
@Szilágyi András (78295): Nekem erre az értékre kmax = 1/sin2ß jött ki, ahol ß a Nap látószöge a Földről nézve. Ha ß kb. 0,55°, akkor kmax megközelítően 43400. Ezzel már majdnem elérhető a Nap kb. 5700 K "felszíni" hőmérséklete.
0 x
-
- *
- Hozzászólások: 6521
- Csatlakozott: 2009.12.05. 09:31
- Tartózkodási hely: Budapest
Energia, tömeg, impulzus
@Solaris (78298): Ez nem stimmt. A szöget felezni kell, másképp nem jön ki, amit írtál.
0 x
Energia, tömeg, impulzus
@Solaris (78298): A fel latoszog szerepel a kepletben.
Pl: http://ocw.mit.edu/courses/mechanical-e ... _lec09.pdf
http://www.opticsinfobase.org/view_arti ... in-Madison
Pl: http://ocw.mit.edu/courses/mechanical-e ... _lec09.pdf
http://www.opticsinfobase.org/view_arti ... in-Madison
0 x
Energia, tömeg, impulzus
@Szilágyi András (78300): Így igaz. A számításban a látószög fele szerepel.
0 x
Energia, tömeg, impulzus
@ennyi (78301): Köszi a hivatkozásokat! A jövő hónapban vizsgázom napelem, napelem rendszerek technológiából. Ezek jobb anyagnak tűnnek, mint amiket kaptunk, pedig a kapott anyagok nagy része német szakirodalomból készült.
0 x
-
- *
- Hozzászólások: 6521
- Csatlakozott: 2009.12.05. 09:31
- Tartózkodási hely: Budapest
Energia, tömeg, impulzus
@Szilágyi András (78304): Köszönöm, mennék is, de van más bajom is. Bevállaltam egy komoly rezgéstani tervfeladatot és ha nem leszek vele készen, akkor oda a szakmai becsület. Most is ezért kuvikolok még. Majd vizsgaidőszak után, ha lesz valami érdekes a Szkeptikus Társaság programjában, akkor kirándulunk a párommal Budapestre. Őt ugyan az ilyesmi nem érdekli, de eljön a kedvemért. Jómagam pedig szívesen megismernék néhányat az itteni fórumtársak közül.
0 x
- mimindannyian
- *
- Hozzászólások: 7917
- Csatlakozott: 2011.04.23. 16:20
- Tartózkodási hely: Szoboszló
- mimindannyian
- *
- Hozzászólások: 7917
- Csatlakozott: 2011.04.23. 16:20
- Tartózkodási hely: Szoboszló
Energia, tömeg, impulzus
@Solaris (78331): Majd, ha kiheveri a szégyenteljes felsülést, és begipszelt gerinccel jelentheti be az újabb örökmozgót.
0 x
-
- *
- Hozzászólások: 6521
- Csatlakozott: 2009.12.05. 09:31
- Tartózkodási hely: Budapest
- mimindannyian
- *
- Hozzászólások: 7917
- Csatlakozott: 2011.04.23. 16:20
- Tartózkodási hely: Szoboszló
Energia, tömeg, impulzus
@Rigel (78334): Félreérted, bizonyos helyeken a zárthelyi csak egy szinonima a zárt osztályra.
0 x
Energia, tömeg, impulzus
@mimindannyian (78335): Ezek szerint nem tévedek, ha azt mondom, hogy Gézoo minden fórumos irománya zárthelyinek számít?
0 x