Energia, tömeg, impulzus

[vaskalapos]

@Gézoo (20931):
Engem is erdekelne a miert, meg a levezetese is, en nem tudom a letezik-e valasz.

Abbol, hogy csak kerulgeted, mint macska a forro kasat, ugy sejtem, te sem tudod sem a miertet, sem semmifele levezetest.

[mimindannyian]

@Gézoo (20931):

Még nem is olvastad?

Miért te se?

[Tamási Jocó]

Figyelmeztetés Kedves Hozzászólók. Kérem, hogy a személyeskedő hangnemet mellőzzétek. Nincs sem időm sem energiám a már jelenleg is tűrhetetlen hangnemű hozzászólások visszamenőleges moderálására, de ha folytatjátok ezt a stílust szánok rá időt, de egyúttal ki is tiltom azokat, akik erre - a kulturált vitában egyébként teljesen felesleges - munkára kényszerítenek. Remélem érthető volt.

[Gézoo]

@mimindannyian (20942): Dehogynem.. Itt:http://gezoo-vilaga.blog.hu/2011/6
Sőt! A levezetést én magam írtam! Nektek csak elolvasni, megérteni és megtanulni kellene. Akkor nosza!

[Gézoo]

@vaskalapos (20939): Itt megtalálod:http://gezoo-vilaga.blog.hu/2011/6

[mimindannyian]

@Gézoo (20962):
Olvastam a blogod, meg is írtam róla a véleményem. Röhejes katyvasz. Legjobb, ha beraklak a szűrőfeltételbe. Viszlát.

[Gézoo]

@mimindannyian (20968): Köszönöm szépen! Kicsit túl szűkszavú a kommented, semmi alap, semmi tényszerű igazolás, .. Csak üres sértegetés.. Az is csak pár szóban..
De azért köszönöm!

[tomkahaw]

@Gézoo (20986): na mi lesz már azzal a gyorsuló neutron sugárzásával?

[vaskalapos]

@Gézoo (20963):

@vaskalapos (20939): Itt megtalálod:http://gezoo-vilaga.blog.hu/2011/6

Nem, ott nincsen. Mar nem tetszel tudni, mit tetszettel odairni?

Engem is erdekelne a miert, meg a levezetese is, en nem tudom a letezik-e valasz.

Abbol, hogy csak kerulgeted, mint macska a forro kasat, ugy sejtem, te sem tudod sem a miertet, sem semmifele levezetest.

"Lenyűgöző kóklerség, remélem Egelyvel nem vesztek össze a felfedezésen! "
Irja egy komment.
En nem ertek egyet, ebben semmi lenyugozo nincsen... kozonseges koklerseg, az meg fajdalmasan kinos, hogy az excel pontatlanaga is szobajon a "levezetesben".


A zaro mondat az idezett weblaprol:

Nincs semmilyen olyan erőhatás amelyért felelősség tehető a feltételezett Higgs bozon.

Tessek sokszor elolvasni. Azutan kijavitani, mert igy ertelmetlen.

[Gézoo]

@vaskalapos (21021): Teljesen igazad van.. "Túl tömény" ahogy írni szoktam erről a témáról.

Akkor talán itt és most elkezdem a "szöveges" leírást..

Mint kísérleti tapasztalatból tudjuk, a távoli tárgyakról akkor szerzünk tudomást, ha valamilyen jelhordozó jelenség, mint a hang vagy a fény hírt hoz róluk.

Ezzel a jelhordozó jelenség a megfigyelés részesévé válik a tulajdonságai által.
Hiszen minden jelhordozónak van saját sebessége, térbeli és időbeli eloszlása, kiváltó oka, jellemző energia sűrűsége és változási sebessége.

Ezért ha egy távoli, hozzánk viszonyítva álló tárgy méretét szeretnénk meghatározni, akkor ha eléggé türelmesek vagyunk és van például a tárgy és köztünk olyan közeg amelyben a jel terjedhet, akkor megmérhetjük ezt a hosszot akár két zsinórral is, mint jeltovábbító eszközökkel..

Vagy akár egyetlen zsinórral is, mint mércével, ha közvetlenül a távoli tárgy mellett akad egy segítőnk aki a zsinórt-a mércét - odailleszti a távoli tárgy "nevezetes" pontjaihoz.

Természetesen lehet a mérce anyagi hullám is, mint a hang, vagy anyagtalan energia csomag mint a fény.
Csak az a fontos a pontos méréshez, hogy ismerjük a méréshez felhasznált "eszköz" illetve jelenség tulajdonságait, és bele tudjuk kalkulálni a kapott mérési eredményekbe.

Így akár hang radarral vagy elektromágneses radarokkal is megmérhetjük egy tárgy méreteit a jel visszaverődési idejének megmérésével.

És/Vagy akár a visszavert jel irányának pontos észlelésével, mert ha az irányszög ismert, a távolság a visszaverődési idő méréséből szintén ismert, akkor egyszerű geometriai számításokkal meghatározható a tárgy pontjai közötti távolság..

A hétköznapi életben is ezt a mérést elvégezzük, néhány segéd mérce segítségével amikor például egy távoli ponton álló tárgy méretét becsüljük meg a "szemmértékünkkel".
A tárgy és köztünk lévő távolságot a Föld felszínén lévő testek "sorba rakásával", és a méretet az irányszögek különbözetével.
Sokszor az ismert tárgyak méreteit automatikusan felhasználjuk a távoli tárgy méretének meghatározására.
Mint egy átlagos ember magassága, vagy egy szabványos oszlop mérete.

A gondok akkor kezdődnek, ha a távoli tárgy mozog. Mert nehéz hozzá mérni még a környezetében álló, számunkra ismert méretű tárgyak méretéhez.
A tapasztalat szerint minél nagyobb a mozgási sebessége, annál nagyobb az összehasonlítással járó hiba mértéke is.

A mozgás következtében létrejövő összehasonlítási hibának a sebesség függését meghatározva, kapunk egy univerzálisan használható hiba javítási lehetőséget, más néven transzformálhatjuk a mozgás következtében hibásan megmért adatokat az álló környezetünkbe..

Azaz hiába van véges terjedési sebessége a mérésben közreműködő jelnek,
miután ismerjük a jel sebesség és a mozgási sebesség arányában létrejövő mérési hiba mértékét minden sebességen, az álló és a mérést segítő jel sebessége közötti teljes sebesség tartományban, ismerjük a javításhoz szükséges függvényt.

Így a méréssel kapott hibás adatokat át tudjuk "transzformálni" az álló állapotú mérések világába, azaz a mozgás okozta hiba nélküli "világunkba".

Ezt én hiba javításnak, vagy kompenzálásnak nevezném, de volt egy Einstein nevű gondolkodó, aki úgy képzelte, hogy jobb ha erre a mérési hibára felépít egy elmélet rendszert, vagy ahogy a tudósok nevezik, egy fizikai modellt.

Sajnos az a nagy baj, hogy miután minden ismeretünk, filozófiai értelemben csak egy modellje a bennünket körül vevő világnak, sokan úgy képzelik, hogy a modellek ha a világunk jelenségeire részben illenek, azaz a mérési tapasztalatokkal egyező eredményeket IS adnak, akkor bizonyára minden más esetre is érvényesek.
Azaz akkor érvényesek az egész világ, minden jelenségére, nem csak a mérési eredményekkel azonos eredményeket produkáló részére.

Így a tévedést tovább görgetve, sokan azt is feltételezik, hogy a modellből következő-következtethető jelenségeket a világunkban meg fogjuk találni.

Azaz ha egy modell nem zárja ki, a semminek, a térnek a görbíthetőségét és tetejében sorozatosan a koordináta rendszer osztásainak deformálását,
"görbületét" emlegeti, mert nem a sokak számára szokásos derékszögű koordináta rendszerbeli leírást, hanem a Gauss féle görbült koordináta rendszert használja a leíráshoz,
akkor ebből sokan úgy vélik, hogy maga az üres tér, az idővel együtt, azaz a "téridő" görbül el az energia, vagy éppen a tömegek kisugározta gravitációs "negatív" energia hatására.

Pedig csak az ábrázolásra használt koordináta rendszer osztásainak sűrűségét befolyásolják ezek az említett hatások, nem pedig a tér és idő tulajdonságait.

Amit még látványosabban mutat az is, hogy ugyanazon tömeg által okozott "téridő görbületen" különféle sebességgel egyszerre áthaladók számára,

teljességgel eltérő, akár nagyságrendekkel más és más lesz ugyanazon "téridő görbület".

Pedig ha valóban a téridő görbült volna el a tömeg hatására, akkor mindegyik szemlélő számára azonos mértékűnek kellene lennie a görbületnek.. de nem azonos.

Persze igaz! Minden relatív! Azaz Einstein már az előző művében leszögezte, hogy ugyanaz a jelenség, minden, egymástól eltérő mozgásállapotú megfigyelő számára másként jelenik meg.. Más hosszakkal, más időkkel..

Azaz amivel kezdtem a mozgók leírását, minden egymástól eltérő sebességű megfigyelőhöz a jeltovábbítás sebességének végessége következtében
más mértékben torzult mérési eredményt okozó jel érkezik.

Azaz nem a téridő egyedi, minden, egymástól eltérő körülmények között lévő megfigyelő számára,

hanem csak a saját maga által használt mércéi, és ebből következően a kizárólag saját maga által alkalmazott koordináta rendszerének osztásai egyediek..

Azaz a tér sem az idő sem deformálódik, csak a leírására használt mércék, koordináta rendszerek "deformálódnak".

Ebből pedig az következik, hogy bár sokan szeretnének hinni az időutazás, a múlt és a jövő összekuszálásának lehetőségében, de szerencsére erre soha senkinek sem lesz módja.

A nagy távolságú, pillanat alatti utazások, a féregjáratok létének képzetével, szintén nagyon csábító hitet keltenek..

És bár az időutazás is és a féregjáratok létezésének lehetősége is közvetlenül az Einstein féle téridő görbület lehetőségéből következne..

Sajnos, vagy szerencsére ezek egyike sem lehetséges a fizikai valóságban, mert nem a fizikai valóságnak, hanem a fizikai valóságot nagyon rosszul leíró modellnek a következményei.

Olyan nagyon rettenetesen rosszul leíró modell következményei, amely modell megenged ilyen hatalmas tévedéseket..

Szerencsére mi már tudjuk, hogy a relativitás mint modell nem más, mint a jeltovábbítási sebesség okozta mérési hiba kompenzálására készült függvényeket:

hamisan, félrevezetően, és mondjuk ki: gonosz-csaló módon kitekert félremagyarázására épített csalás.

Vegyünk egy egyszerű példát a csalás leleplezésére:

"F, m, a, ß" F erő, m tömeg, a gyorsulás és ß a Lorentz faktor..

Newton óta tudjuk, hogy F=m₀*a összefüggés érvényes, azaz a gyorsításhoz szükséges erő nagysága egyenesen arányos a tömegnek és a gyorsulásnak a nagyságával.

Lorentz méréseiből azt is tudjuk, hogy az erőhatás terjedési sebessége is csak fénysebességű, ezért a helyes erő függvényt:

F = m₀*ß*a alakban követi a v/ sebesség növekedését.. azaz a gyorsulást.

Nagy kérdés, hogy ezt a ß-szorzót hova illesszük?

Einstein szerint m=m₀*ß azaz a tömeg növekszik meg...

Szerintem pedig a*ß azaz a tehetetlenség a relativisztikus Doppler hatására okoz növekvő ellenállást és az "m0" tömeg változatlan marad..

Hogyan lehetne eldönteni azt, hogy melyik álláspont a helyes?

Nagyon egyszerűen! Ha a relatív mozgás v sebességének növekedése az "m" tömeg növekedését okozná, akkor ezzel a gravitáló hatása is növekedne az "m" tömegnek..

Azaz ha Einstein elve érvényes, akkor ha a "v" sebesség közelít a "c" fénysebességhez, akkor az "m" tömegnek végtelen nagy gravitációja lenne..

Nos, a gravitáció, azaz az "m" tömeg súlyereje semennyit sem változik attól, hogy hozzá viszonyítva nagyon nagy v sebességgel, vagy akár c sebességgel mozog-e valami vagy nem mozog..

Nincs köze az m tömeg nagyságához a relatív mozgásnak.

Ha most valaki azt mondaná, hogy ne a fény c sebességéhez hasonlítsuk, akkor oké.. hasonlítsuk a fény sebességét 99,999999%-ra megközelítő sebességű elemi részecskékhez..

Miután ilyen részecskék ezrei érnek minden kilogrammunkat, minden percben, a tömegünknek az einsteini elv szerint:

(v=0,99999999c esetén) ß=7072 m=m₀*ß=m₀*7072 [kg]

azaz minden kilónk hét tonnát nyomna, akárhányszor elszáll mellettünk egy müon .. amelyhez relatív sebességünk v=0,9999999c Azaz szinte folyton sok ezer tonnásnak kellene lennünk..

Tehát ebből következik, hogy a relatív sebesség önmagában nem okoz tömeg növekedés, csak tehetetlenség növekedés okozhatna.

Na igen, de okoz-e tehetetlenség növekedést?

Gyorsítsunk F erővel egy testet majd szakítsuk meg a gyorsítást.
A test tehetetlenségi pályán halad tovább.. Azaz önmagához viszonyítva áll..

Semmit sem tud a tömege az einsteini állítólagos tömegnövekedésről..
Ezért aztán, ha odakocog mellé egy kisegér és picinyke f erőcskével elkezdi nyomni az m₀ azaz a nyugalmi tömeget, akkor

a=f/m₀ gyorsulást okoz rajta.. Sőt, még az is teljesen mindegy, hogy ez a gyorsulás és a korábbi gyorsulás iránya milyen mértékben függött össze..
Mert nincs semekkora jelentősége sem..

A kisegér okozta picinyke a=f/m₀ gyorsulás ugyanazon függvényt követi mint bármelyik korábbi F erő okozta a=F/m₀ gyorsulás.

Azaz az einsteini tömegnövekedés, kamu.. Az einsteini tehetetlenség növekedés kamu..

Tehát a függvény m=m₀*ß alakban biztosan rossz, hibás helytelen, és elvetendő..

Na jó, de akkor csak a másik alak marad az

F=m0* a*ß alak, mert az erőméréssel tudjuk, hogy m0*a*ß együtt ad helyes F erő értéket.

Na de, mi az a*ß értelme? Miért lenne jó ez az alak?

Azt tudjuk, hogy minden test a rá ható gyorsulás hatására energiát sugároz ki..

Ezt a jelenséget például elektronokkal .. TV vagy mobil telefon antennákban gyorsításkor létrehozott foton kisugárzás formájában hasznosítjuk.
Azaz gyorsulásra kényszerítjük az elektronokat és kisugározzák a TV adást vagy a mobilunkról azt az adást amely eljut a beszélgető partnerünk fülébe..

Ha ellenőrizzük a fentebbi állítást, akkor azt találjuk, hogy minden anyagban van elektron, és minden gyorsulásnak kitett elektron fotonokat sugároz ki..
Ha tovább vizsgálódunk, akkor pedig azt tapasztaljuk, hogy minden elektromos töltéssel rendelkező részecske szintén foton kisugárzással válaszol a rá ható gyorsulásra..

Sőt! Ha még tovább vizsgálódunk, akkor azt tapasztaljuk, hogy a részecskék gyorsulását kizárólag a rájuk ható fotonokkal tudjuk létrehozni..
Azaz minden mozgás vagy foton kisugárzás vagy foton elnyelés következtében jön létre..
Vagyis minden mozgásállapot változást foton elnyelés vagy foton kisugárzás kísér.

A mozgás állapot változás pedig egyben sebesség változást jelent.. Azaz például a nulláról v nagyságúra növekvő sebesség esetén a nulláról
gyök((c+v)/(c-v)) -szeresére növekszik a kisugárzó oldali frekvencia, és ezzel a térben az impulzus és energia sűrűség is..

Vagyis ha elmozdulásra kényszerítünk egy testet, azaz ezzel sok sok részecskét, akkor mindegyikükre a mozgatás irányával szembeni oldalon
rel. Doppler okozta impulzus sűrűsödés hat a saját maga által a gyorsulás hatására kisugárzott fotonok visszahatásaként,

a másik azaz a távolodó oldalon pedig szintén a rel.Doppler következtében frekvencia csökkenés és ezzel impulzus és energia sűrűség csökkenés következik be.

Vagyis miután minden részecske spinnel, azaz perdülettel rendelkezik.. És a perdület bizony centripetális gyorsulás nélkül nem lehetséges,

ezért minden spinnel rendelkező részecske folyamatosan foton sugárzó.. és ebből következően, minden gyorsulás esetében a folyamatosan kisugárzott fotonjaikat a rel.Doppler a térben, időben sűríti és a másik oldalon ritkítja..

Ezen két oldali impulzusok eredőjét képezve megkapjuk azt az impulzust, amellyel minden tömeg szembeszáll a rá ható gyorsító hatással..

azaz a szembe oldalon m*k*i*gyök((1+(v*c))/(1-(v/c)))
a "hátsó" oldalon pedig m*k*i*gyök((1-(v*c))/(1+(v/c)))

A két impulzus eredője pedig:
I =m*k*i*( gyök((1+(v*c))/(1-(v/c)))-gyök((1-(v*c))/(1+(v/c)))) ahol k=c/2
azaz egyszerűsítésekkel

k*( gyök((1+(v*c))/(1-(v/c)))-gyök((1-(v*c))/(1+(v/c)))) = v/gyök(1-(v²/c²))

azaz mivel ß=1/gyök(1-(v²/c²))

k*( gyök((1+(v*c))/(1-(v/c)))-gyök((1-(v*c))/(1+(v/c)))) = v*ß

ahol k=c/2 és a rel. Dopplerek különbözete pedig: (2*v/c)*ß azaz c/2*2*v/c*ß = v*ß

így I =m*dv*ß impulzus hat ellent dv sebesség változásnak ezért

a gyorsulás a=dv/dt azaz az erő a rel. Doppler különbözetek hatásaként

F= m* a*ß

Vagyis, ismert fizikai mérési tapasztalat szerint, a testek tömegének tehetetlensége a relativisztikus Doppler mértékétől függő időben és térben bekövetkező impulzus "sűrűsödés és ritkulás " következménye.

Azaz ha befejezzük a gyorsítást, akkor a test tömege éppen annyi mint a gyorsítás előtt volt.. Sőt a tehetetlensége sem változik..
Jöhet az a kisegér és a picinyke f erejével létre tudja hozni a Newton függvénye szerinti gyorsulást..

Na igen! - mondhatnánk.. Minden spinnel együtt jár a centripetális gyorsulás, akkor - mint írtam, - folyamatosan sugároz minden spinnel rendelkező részecske fotonokat..
Viszont ilyen "világítást" nem tapasztalunk! Akkor hol vannak azok a folyamatosan kisugárzott fotonok?

A kérdés nagyon helytálló és jogos is.. Több szempontból is..

Egyrészt nem "látjuk" ezeket a fotonokat, akkor honnan tudhatjuk, hogy vannak?

Másrészt ha folyamatosan kisugározza minden spinnel rendelkező részecske, akkor folyamatosan kellene energiát veszíteniük, aminek az lehetne a következménye, hogy előbb vagy utóbb elfogy az energia készletük.

Nos, igen. Ahhoz valóban nagyon kicsiny lehet az energiája a spin centripetális gyorsulásának hatására kisugárzott fotonoknak, hogy "látható" - érzékelhető hatást váltsanak ki.

Ezért megkülönböztetésül ezeket a fotonokat nevezzük Mikro Energiájú Fotonnak, azaz röviden MEF-nek.

Ha viszont a forrást azaz a MEF sugárzó részecskét gyorsulásnak tesszük ki, akkor a folyamatos MEf áram térben és időben a rel.Dopplernek megfelelően
"sűrűsödik" azaz térben is időben jól behatárolható csomagokká formálódik.

Ezeket a MEF csomagokat már érzékeljük. Ezeket a MEF csomagokat nevezzük fotonoknak.

A logika szerint ha a gyorsulással egyenesen arányos a sűrűsödés mértéke, akkor a fotonok, azaz a MEF sűrítmények energia tartalmának is egyenesen arányosnak kell lennie a gyorsulással.

És lőn csoda.. Ha fogunk egy vezetőt (nevezzük antennának), és különféle gyorsulással változó elektromos áramot vezetünk át rajta, akkor a képződött fotonok energiája ténylegesen egyenesen arányosan változik az elektronáramra ható gyorsulással.

Azaz a mérési tapasztalat szerint a Planck által levezetett összefüggés: E=h*f érvényes a MEF sűrűsödésekre.

Már csak az a kérdés maradt nyitva, hogy honnan van mind erre energiája a spinnel rendelkező részecskéknek?

Nos, egyszerű.. Ha egyik spinnel rendelkező részecske sugárzó, akkor az általa kisugárzott MEF előbb vagy utóbb elér egy másik részecskét.

Így a részecskék mindegyike egyben MEF kisugárzóként és egyben MEF elnyelőként egyensúlyi állapotban van-lehet..
Amely egyensúly következtében az energia vesztesége egy-egy részecskének nagyon csekély lehet..

Ha pedig a részecskék gyorsulása következtében létrejövő ME fotonok sűrűsödések azaz az általunk fotonnak nevezett energia csomagok találnak el egy-egy részecskét, akkor sok-sok MEF energiáját kapja a részecske egy adagban.. egy nagyon rövid időszakasz alatt.

Azaz az esetleges energia hiányát automatikusan pótolhatja a foton energiájának "megvámolásával"..
Miután a jelenleg használt mérő módszereink, műszereink érzékenysége nem
tudja kimutatni egy-egy fotonnak azt az energia veszteségét amit a spinnel rendelkező részecske a MEF kisugárzása során fellépő energia veszteségének pótlására elvesz, így
sajnos jelenleg nem érzékeljük a fotonoknak az energia csökkenését illetve, esetleges energia növekményét sem.

Hogy teljesen pontos legyek, tudunk a fluktuációkról, de ezeket statisztikai valószínűségekkel, vagy éppen virtuális fotonok létével magyarázzuk jelenleg.

Ha pedig megemlítettem a virtuális fotonok "létét".. akkor illik hozzá tennem, hogy a ME Fotonok alkalmazása esetén a jelenleg "sántikáló" QED modellünk, is végre két stabil lábra állítható a MEF alkalmazásával.

Szövegesen kifejtve "röviden" ennyi.

[Szilágyi András]

@Gézoo (21022):
Atyaég! Ebben annyi minden rossz, hogy napokig tartana minden butaságot helyrerakni, amit leírtál.

Kezdjük rögtön itt:

F = m0*ß*a

Nos, az a helyzet, kedves Gézoo, hogy ez a képlet rossz. Newton második törvényét nem így kell felírni a relativitáselméletben, hanem így:



És minthogy



eszerint tehát

.

Ha pedig bevezetjük a gyorsulás sebességgel párhuzamos és arra merőleges komponenseit, akkor ezekkel

.

[Gézoo]

@Szilágyi András (21035): Atya Ég! Ennyire hogy tudtad elrontani?

dI=m₀* dv*ß

F=dI/dt= m₀* dv/dt*ß = azaz mivel a=dv/dt

F= m₀* a*ß

A "marhaság" az a tévhit amit Einstein terjesztett, a tömeg "növekedéséről"..
De még csak a tehetetlensége sem növekszik..

Ha Einstein ismerte volna Newton IV. törvényét akkor tudta volna, hogy kizárja a tömeg és a tehetetlenség növekedését Newton törvénye.

Ezért te se hivatkozz egy már Newton törvénnyel kizárt érvényességű állításra.

A többi pedig még a mozgások fogalmával is ellent mond. Annyira vicces:

"a gyorsulás sebességgel párhuzamos és arra merőleges komponenseit,"

Arról még nem hallottál, hogy a gyorsulás az sebesség változást jelent?

A sebesség változás időegységre eső részét nevezzük gyorsulásnak. A gyorsulás és az általa okozott sebesség változás mindig azonos irányú.

Nincs a gyorsulásnak a megváltoztatott sebességgel párhuzamos és arra merőleges komponensei.

A gyorsulásnak kizárólag a megváltoztatott sebességgel egybevágó hatásvonalú tenzora van.

[Szilágyi András]

@Gézoo (21040):
Teljesen rossz, teljesen rossz, teljesen rossz, amit felírsz!

Az erő az impulzus idő szerinti deriváltja:



és mivel az impulzus:



így hát ennek deriváltja:



Mármost te a -et úgy deriváltad, hogy:



Csakhogy ez hibás, ugyanis nem konstans időben, hiszen ! Benne van a sebesség, ami változik, tehát az idő szerinti deriváltja nem nulla!

Tehát a idő szerinti deriváltját is szerepeltetni kell a képletben, lásd előző hozzászólásom!

Úgy látom, hogy neked van egy nagy tévedésed: azt hiszed, hogy a relativitáselmélet képleteit úgy lehet nyerni a newtoni mechanika képleteiből, hogy odabiggyesztünk egy Lorentz-faktort, oszt kész. Nos, ez nem így van!

Ily módon teljesen hibásan használtad a Newton-törvényt, és onnantól kezdve a levezetésed többi részét nem is érdemes elolvasni, hiszen a kiindulás is hibás.

[Gézoo]

@Szilágyi András (21043): Elvarázsolt fizika.. Ha nem olvasod el a levezetést, akkor ne válaszolj rá..
Felesleges hasadra ütni és csak alaptalanul azt írni, hogy nem jó. Főleg akkor amikor ez az egyetlen jó levezetés.

[Szilágyi András]

@Gézoo (21040):
Erre még külön reagálnom kell:

Arról még nem hallottál, hogy a gyorsulás az sebesség változást jelent?

A sebesség változás időegységre eső részét nevezzük gyorsulásnak. A gyorsulás és az általa okozott sebesség változás mindig azonos irányú.

Nincs a gyorsulásnak a megváltoztatott sebességgel párhuzamos és arra merőleges komponensei.

Nos, nem a sebességváltozással párhuzamos és arra merőleges komponensekről beszéltem, hanem a sebességgel párhuzamos és arra merőleges komponensekről.

A gyorsulás és a sebesség is vektor. a=dv/dt.
A gyorsulás a sebesség idő szerinti deriváltja, ennélfogva az iránya a sebességhez képest tetszőleges lehet.

Egyetlen esetben azonos irányú vele: lineáris mozgás esetén.
Körmozgás esetén pedig merőleges rá, ekkor sebességgel párhuzamos komponense nulla.

[Szilágyi András]

@Gézoo (21045): Most mutattam meg részletes levezetéssel, hogy miért hülyeség, amit leírtál. Cáfold a levezetést, ha tudod!

[Szilágyi András]

@Gézoo (21040):
Erre is még muszáj reagálni:

A "marhaság" az a tévhit amit Einstein terjesztett, a tömeg "növekedéséről"..
De még csak a tehetetlensége sem növekszik..

Ha Einstein ismerte volna Newton IV. törvényét akkor tudta volna, hogy kizárja a tömeg és a tehetetlenség növekedését Newton törvénye.

Nos, egyfelől szegény Einstein nem terjesztett semmit a tömeg növekedéséről. Ő a "tömeg" szót egyedül a "nyugalmi tömeg" értelemben használta, és kifejezetten nem ajánlotta, hogy más értelemben használják. Ma sem javasolt használni a "relativisztikus tömeg" fogalmát, mivel ez félrevezető. Néha persze használjuk. De Einstein kifejezetten felhívta rá a figyelmet, hogy ehelyett csakis impulzusokról és energiákról célszerű beszélni.

Newtonnak pedig nincs IV. törvénye, mivel három törvénye van csak, sose volt több.

[mimindannyian]

Már bejött Newton 4. törvénye is?! Az nagyon komoly. Érdekes, hogy pont Gézooval kapcsolatos:Newton's fourth law. Innen hát a tudás!

[Gézoo]

@Szilágyi András (21046):

Nos, nem a sebességváltozással párhuzamos és arra merőleges komponensekről beszéltem, hanem a sebességgel párhuzamos és arra merőleges komponensekről.

Jó lenne ha tudnás:

Minden sebesség független a többi sebességtől. Minden sebességkomponensre érvényes Newton IV. törvénye.

"gyorsulás és a sebesség is vektor. a=dv/dt."

Hyelyesen: Mindkettő tenzor.

A gyorsulás a sebesség idő szerinti deriváltja, ennélfogva az iránya a sebességhez képest tetszőleges lehet.

Lenne, ha az idő szerinti deriválás megváltoztathatná a hatásvonalat. De sajnos nem teheti, mert az idő szerinti deriválásnak nincs sebesség komponense.

Körmozgás esetén pedig merőleges rá, ekkor sebességgel párhuzamos komponense nulla.

Hogy te még egy körmozgás jellemzését sem tudsz felfogni!

A körmozgásnál mindig két sebességvektor eredője mentén mozog a kerületi pont. Egy kerületi, azaz érintőirányú és egy sugár irányú sebesség eredője.

Szörnyű, hogy te vagy már a második gyerek akit úgy átengedtek hetedikben, hogy nem tudja, vagy helyesebben ennyire nagyon félreértette.

[Gézoo]

@Szilágyi András (21047): Megtetted helyettem,
amikor a 3. sorban dv/dt*ß helyett deriváltad ß-át: d(ß*v)/dt alakban. Addig azonosat írtál velem, azza jót, onnantól minden rossz.

[Szilágyi András]

@Gézoo (21071):

A körmozgásnál mindig két sebességvektor eredője mentén mozog a kerületi pont. Egy kerületi, azaz érintőirányú és egy sugár irányú sebesség eredője.

Oh irgalom atyja ne hagyj el!
Segítség!...... őrült!!!!!!

És ez az ember tanít! Fizikát!!!!!

[Szilágyi András]

@Gézoo (21073): Igen, onnantól minden rossz! NÁLAD! Mivel a ß-t is deriválni kell!!!!

[Gézoo]

@Szilágyi András (21051):

Newtonnak pedig nincs IV. törvénye, mivel három törvénye van csak, sose volt több.

Óóó.. Minő csoda! Egy fizikus akit elfelejtettek értesíteni Newton IV. törvényének létéről?

Nos, a múlt héten sem ismerted a szuperpozíció elvét. Kétszer jeleztem, nem esett le a tantusz. Igaz, hatodikban még nem tanultátok, de hetedikben kellett volna! Kérdés, hogy fel voltál mentve fizikából, vagy olyan iskolába jártál ahol nem tanítanak fizikát?

Newton IV. törvénye: A szuperpozíció elveként is emlegetett törvény kimondja, hogy egy eredő erő minden komponense egymástól függetlenül kifejti a hatását. Bármelyik erő kivehető vagy újabb erő helyezhető az eredőbe a többi erő nagyságának és irányának megváltozása nélkül.

Egyet árulj el nekem! Ha ennyire nem értesz a fizikához, akkor miért kötözködsz?

[vaskalapos]

@Gézoo (21071):

A gyorsulás a sebesség idő szerinti deriváltja, ennélfogva az iránya a sebességhez képest tetszőleges lehet.

Lenne, ha az idő szerinti deriválás megváltoztathatná a hatásvonalat. De sajnos nem teheti, mert az idő szerinti deriválásnak nincs sebesség komponense.

Talan egy pelda segit belatnod:
Gezoo, kepzelj el egy 1000m/s sebesseggel x iranyba halado testet.
Erre hasson egy akkora ero a haladasi iranyaval meroleges y iranyban, hogy 0.1m/s gyorsulast okozzon.

Az elso masodpercben a sebesseg es a gyorsulas egymasra meroleges.
X iranyba megy egyenletesen, y iranyba gyorsul. Az x iranyu (nagy) sebessege nem valtozik, y iranyba valtozik a sebessege.

[Gézoo]

@Szilágyi András (21074): Ne lopj a netről, hanem tanulj akkor nem csodálkoznál .. A körmozgáshoz, két, egymásra merőleges irányú sebesség vektor kell. Eredőjük a körmozgás.

Newton IV. törvéne értelmében, bármelyiket kihagyjuk, akkor egyenes vonalú mozgást kapunk.

[Gézoo]

@Szilágyi András (21077): Nem szabad deriválni a ß-át! Értelmetlenné válik mivel önmagában egy differenciál hányados, azaz egy derivált.

[vaskalapos]

@Gézoo (21080):

A körmozgáshoz, két, egymásra merőleges irányú sebesség vektor kell. Eredőjük a körmozgás.

Ket egymasra meroleges iranyu sebesseg eredoje a ferde iranyu, egyenes mozgas.

[Szilágyi András]

@Gézoo (21081): Hajmeresztő ostobaságokat beszélsz! Hogyne kellene deriválni? Benne van a v, a sebesség, ami időfüggő, hiszen van gyorsulás!

Most már komolyan megáll az eszem. Hogy lehet ennyi hülyeséget összehordani? És még te tanítasz, ember?!!!! Szegény hazám!

[Gézoo]

@vaskalapos (21079): Ne már! Te sem érted, hogy dt idejű R irányú gyorsulás eredménye mivel a_R=dv_R/dt --> dv_R=a_R*dt

amely eredő nagysága v_e=gyök(v_K²+dv_R²)

iránya pedig fi= arc tang (dv_R/v_K)

[Szilágyi András]

@Gézoo (21080): Jézusmária!!!!
És komolyan te ezt még tanítod is????
Hát ez elképesztő!

A körmozgásnál apukám csak kerületi irányú komponense van a sebességnek! A sugárirányú az nem sebesség, hanem gyorsulás!!!!

[vaskalapos]

@Gézoo (21086):
Ezt amit irtal, valoban nem ertem, ez zagyvasag.

[Gézoo]

@vaskalapos (21082): Igen, tulajdon képpen igen.

De miután dt végtelenül kicsiny, ezért dv_R szintén végtelenül kicsiny, ezért fi szintén végtelenül kicsiny.

De t/dt -szer ismétlődve 2*Pi elfordulás alatt , szintén 2*Pi elfordulást okoz.

[vaskalapos]

@Gézoo (21089): Ket egymasra meroleges iranyu sebesseg eredoje a ferde iranyu, egyenes mozgas.

Amirol te irsz, az egy a pillanatnyi sebessegre minden idopillanatban meroleges gyorsulas.
Kevered a sebesseg es a gyorsulas fogalmat.

[Gézoo]

@Szilágyi András (21085): Na figyelj csak!


Ezeket nagyon tanuld meg!

"A helyváltozás idő szerinti első deriváltját sebességnek, másodrendű deriváltját gyorsulásnak, harmadrendű deriváltját rándulásnak nevezzük!"

"A sebesség megváltozását, vagyis az idő szerinti deriváltját, tehát a sebesség idő szerinti első deriváltját
gyorsulásnak nevezzük."
"A sebesség megváltozását, vagyis az idő szerinti deriváltját, tehát a sebesség idő szerinti második deriváltját
rándulásnak nevezzük."

"A gyorsulás megváltozását, vagyis az idő szerinti deriváltját, tehát a sebesség idő szerinti második deriváltját rándulásnak nevezzük."

A ß már önmagában ß=1/gyök((ds/dt)²-(ds₂/dt)²)/(ds/dt) azaz az elmozdulások idő szerinti vegyes deriváltjai, így nem deriválhatod idő szerint, mert értelmetlen eredménye lenne a deriválásnak.

[Gézoo]

@vaskalapos (21091): Nincs olyan gyorsulás ami nem a=dv/dt lenne...Ezt értsd meg, hogy mit jelent! Szólj ha érted!

[Szilágyi András]

@Gézoo (21092): Színtiszta ostobaság, amit írsz, öregem! Színtiszta ostobaság!!!

Azért nem lehet deriválni, mert már maga is derivált? Könyörgök, akkor a gyorsulásnak sincs értelme, mivel az a sebesség deriváltja, és tudjuk, hogy a sebesség már maga is derivált!

Hova tetted az eszedet, ember????

[vaskalapos]

@Gézoo (21092):

"A helyváltozás idő szerinti első deriváltját sebességnek, másodrendű deriváltját gyorsulásnak, harmadrendű deriváltját rándulásnak nevezzük!"

A negyedrendu derivaltja meg a ficam (rándulás derivaltja). Az otodik meg tores.

[Gézoo]

@Szilágyi András (21094): Vegyes derivált.. értelmetlen az idő szerinti deriváltja.

Megtanultad a deriváltakat?

[Gézoo]

@vaskalapos (21095): Látom nem tudod, de ne ellenem lázadj, mert ez a fizika, nem én miattam van így! Ezt minden első szemeszteres fizika hallgató alapként tudja..
"A helyváltozás idő szerinti első deriváltját sebességnek, másodrendű deriváltját gyorsulásnak, harmadrendű deriváltját rándulásnak nevezzük!"

Értsd meg, Jegyezd meg, és ne felejtsd el egy életen át!

[Szilágyi András]

@Gézoo (21078):
Newton eredeti munkája, a Philosophiae Naturalis Principia Mathematica:

Láthatod, hogy Newtonnak három törvénye van: Lex I., Lex II., Lex III. Több nincs neki!

[Gábor]

@Szilágyi András (21100): Biztos a következő oldalon van! Ne csalj!

[Szilágyi András]

@Gábor (21104): OK.
Itt az egész mű, lehet ellenőrizni.

[Gézoo]

@Szilágyi András (21100): A négy törvény: http://hu.wikipedia.org/wiki/Newton_t%C3%B6rv%C3%A9nyek
És még van több tucat .. de "kevésbé fontosak".. legalább is kevésbé emlegetjük őket.

Nos, látva a hadakozásod szintjét, ne csodáld, hogy számodra érthetetlen minden amit írok. Talán ha az alaptörvényeket megismernéd, tudnád, hogy a ß miért nem deriválható idő szerint, mit jelentenek azok a mondatok amiket leírok, akkor mindannyian jobban járnánk.

[tomkahaw]

EMBEREK!
nem értem miért vagytok meglepödve azon, h gezu nincsen tisztában Newton törvényeivel. aki ennyi hozzászólás alatt egyetlen egy értelmes gondolatot nem tud magából kisajtolni, majd pont most fogja elkezdeni? ez - lássuk be - nem túl valószínü

[Gábor]

@Gézoo (21126): Az hagyján, hogy nem tudod Newton törvényeit, de amikor az eredeti munkáját befénymásolva megkapod, és ott nincsen negyedik törvény, erre képes vagy pár évvel ezelőtt - ki tudja ki által - írt wikit idézni? Azt nem Newton írta oda, érted ugye? Eszméletlen vagy.

[Gézoo]

@Gábor (21129): 1,2,3,4 ezek a számok négyig.

Newton negyedik törvénye – az erőhatások függetlenségének elve

Más néven a szuperpozíció elve.

Ha egy testre egyenlő időközönként több erő hat, akkor ezek együttes hatása megegyezik a vektori eredőjük hatásával.

A törvény azt jelenti, ha egy m tömegű testen az F₁ erő egymagában a₁ gyorsulást hoz létre, és az F₂ erő szintén egymagában a₂ gyorsulást hoz létre, akkor az F₁ erő által létrehozott a₁ gyorsulás ugyanaz marad, függetlenül attól, hogy az F₂ erő hat-e a testre vagy sem, és fordítva.
Forrás : * Holics László: Fizika 1-2., Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1986.

Nem ártott volna ha te is tanultál volna fizikát hetedikben. De legalább számolni négyig!

[Szilágyi András]

@Gézoo (21126): Gézoo! Már bebizonyítottad, hogy nem tudsz integrálni. Miért lepne meg, hogy deriválni sem tudsz?

Newton sajnos nem tud róla, hogy lenne neki IV. törvénye is!

Ezt a mondást rád szabták: "Ez is tanít? Az istenit!"

[Gézoo]

@tomkahaw (21128): tomkahaw! Egy szavad sem lehet! A legalapvetőbb alapokat sem ismered. A kollégák már meg sem próbálnak rávezetni tégedet az alapokra.
Több fizikust kértem arra, hogy jöjjön ide fórumozni. Többségük azt felelte, hogy jártak itt. De azt tapasztalták, hogy kóklerek, alapismeretek teljes hiányával sértegetik az igazi szakembereket.
És a moderátoroktól sem kaptak védelmet. Úgy mint tőled sem védik meg a topicokat.

[Gábor]

@Gézoo (21132): Idézgetheted a wikit, amennyit jól esik, személyeskedhetsz is, de a wikit még mindig nem Newton írta - és az eredeti munkájában ha megnéznéd látnád, hogy nincs neki negyedik törvénye. De nem teszed, csak személyeskedsz.

[Gézoo]

@Szilágyi András (21133): Nem szép dolog hazudni András!
Még a világon sem voltál, amikor már integrálni tanítottam a hallgatókat.

Tanuld meg a deriváltak értelmét! Tanuld meg Newton törvényeit! Tanulj és ne sértegess! Tanulj és ne offolj!