Energia, tömeg, impulzus

[Gézoo]

@ennyi (46505):

Nem vagy tisztaban a fizika alapfogalmaival.

Nem vagy tisztában.
Tényleg nem mert ezt írtad:

A viz kilotyogese nem az ero nagysagat mutatja, hanem a gyorsulast

Na figyelj! F=m*a és a=F/m

Az erő nagysága egyenesen arányos a gyorsulás nagyságával és a gyorsulás nagysága egyenesen arányos az erő nagyságával!

Úgyhogy a kilöttyenés az erő ÉS az erő okozta gyorsulás hatására következik be.

Az állításod éppen ezért teljességgel butaság.

A legszomorúbb az, hogy butaságokat írkálsz, de az a téveszméd, hogy a butaságaid a helyes válaszok.

Tévedsz. Fogalmad sincs a fizika alapjairól.

"ha az automento huzza, akor visoznt az autmento hat az utra..." és? Nem az volt a kérdés! Még ezt sem érted.

[mimindannyian]

@Gézoo (46509):

Na figyelj! F=m*a és a=F/m
Idézet:
Az erő nagysága egyenesen arányos a gyorsulás nagyságával és a gyorsulás nagysága egyenesen arányos az erő nagyságával!

Ha a tömeget azonosnak veszed, figyeld meg, van ott egy m betű is. Bizony nagy pohár víz lehet az, hogy az autóval együttes tömege a föld tömegével azonos.

[ennyi]

@Gézoo (46509):

Úgyhogy a kilöttyenés az erő ÉS az erő okozta gyorsulás hatására következik be.

Kepletbuvesz.

Nem ket oka van a kilottyenesnek, hanem csak egy. Keves vizet ontottunk a poharba.
a=F/m
A kilottyenes forditottan aranyos a viz tomegevel. Minel kevesebb viz van a poharban, annal jobban kilottyen.

[Gézoo]

@ennyi (46531): Inkább képleteket írj, mint tévedéseket! Nem két ok az erő és a gyorsulás, hanem egy, ugyanis ok-okozat viszonyban állnak. Az egyik együtt jár a másikkal.
Az autó gyorsulásakor a pohár-víz tehetetlenségi ereje megmutatja, hogy melyik rendszerre hat a gyorsulást okozó erő.
Ha az út rendszerére hatna a gyorsulást okozó erő, akkor az úton lévő pohárból löttyenne ki a víz..
Bár nem értem, hogy miért olyan nehéz ezt értelmezned?

Leírtam: Az a részecske sugároz amelyikre a gyorsulást okozó erő hatott. A gyorsulást okozó erő munkát végzett a részecskén, azaz mozgási energiát adott neki. Ezt az energiát fogja lesugározni, részben vagy egészben.

[Gézoo]

@mimindannyian (46528): Ha azt olvasnád ami oda van írva, nem értenéd félre.

[mimindannyian]

@Gézoo (46544): Bla-bla.  **MODERÁLVA**  nem magyaráznád (ezt is) félre

[ennyi]

@Gézoo (46544):

Az autó gyorsulásakor a pohár-víz tehetetlenségi ereje megmutatja, hogy melyik rendszerre hat a gyorsulást okozó erő.
Ha az út rendszerére hatna a gyorsulást okozó erő, akkor az úton lévő pohárból löttyenne ki a víz..

Egyforma nagysagu, ellentetes iranyu ero hat az utra es az autora. Newton III.
Tenyleg nem erted?

[Gézoo]

@ennyi (46549): "Egyforma nagysagu, ellentetes iranyu ero hat az utra es az autora. Newton III.
Tenyleg nem erted?"
Tényleg nem érted, hogy az autóban nyugvó pohárban lévő vizet nem érdekli?

[ennyi]

@Gézoo (46552): A vizet nem erdekli, minket erdekel.

Szerinted a viz azt mutatja meg, hogy az ero csak az autora hat, es meg azt mondom, hogy pontosan ugyanakkora ero hat az autora es az utra is.

Az auto es az ut ellenkezo iranyba gyorsul, a gyorsulasuk forditottan aranyos a tomegukkel (ha mas ero nem hat).

[Gézoo]

@ennyi (46554): Egyszerű!

Leteszel egy pohár vizet az útra és egyet az autóra.

Az a víz fog kilöttyenni, amelyik testre erő hat a gyorsulásához.

Ne tévesszen meg az a lehetőség, hogy az utcán csak az autó kereke és az út közötti erők kellenek az autó gyorsulásához!

Most az autó gyorsulását okozza pl. rakétahajtás.

Melyik víz fogja jelezni azt az erőt ami az egyik test gyorsulását okozza?

Az úton álló pohárban lévő vagy az autón nyugvó pohárban lévő?

[ennyi]

@Gézoo (46555):

Most az autó gyorsulását okozza pl. rakétahajtás.

Melyik víz fogja jelezni azt az erőt ami az egyik test gyorsulását okozza?

Az úton álló pohárban lévő vagy az autón nyugvó pohárban lévő?

Mindketto Gezo, es elobb az uton allo pohar, a raketa sugara elfujja az utol allo poharat.

[ennyi]

@Gézoo (46555):

Most az autó gyorsulását okozza pl. rakétahajtás.

Most legyen a nagymama sarga, csogessen, es legyenek kerekei... o a villamos!

[Gézoo]

@ennyi (46558): ne vicceld el!

"Mindketto Gezo, es elobb az uton allo pohar, a raketa sugara elfujja az utol allo poharat."

Üvegdobozban van, nem tudja elfújni.

A rakéta hajtásnál nem az útra gyakorol a gyorsulásához szükséges erőt az autó a kerekén át közvetítve.

Tehát marad a gyorsulást okozó erő ami az autóra a rakétából hat.

Na melyik víz fogja jelezni a gyorsulást okozó erő jelenlétét? Az úton álló víz, vagy az autón lévő?

[mimindannyian]

@Gézoo (46562): Ha újabb test(eket) veszel fel, nevezetesen a rakétából távolzó hajtóanyagot, attól még nem dől meg newton iii.

[feri]

@Szilágyi András (46449):

Tehát a töltés elektromos terének megváltozása során elektromágneses hullám csak akkor keletkezik, ha van olyan megfigyelő, aki nem mozog együtt a töltéssel (és a valóságban olyan mindig van). És az mindegy, hogy melyik gyorsul, a lényeg, hogy egymáshoz képest gyorsuljanak. Jól értem?

És ebből következően a gyorsító erőhatásnak (természetesen a tehetetlenségen kívül) akkora plusz munkát kell végeznie a töltésen, amekkorát annak az egyéb jelen lévő elektromos (mágneses?) terekben történő elmozdítása igényel. (kicsit bonyolultan fogalmaztam, remélem érthető)

Mert ha igen akkor kezdem érteni...

[Gézoo]

@feri (46572):

"Tehát a töltés elektromos terének megváltozása során elektromágneses hullám csak akkor keletkezik, ha van olyan megfigyelő, aki nem mozog együtt a töltéssel (és a valóságban olyan mindig van). És az mindegy, hogy melyik gyorsul, a lényeg, hogy egymáshoz képest gyorsuljanak. Jól értem?"

Nem egészen. Ha mozogsz egy töltéshez relatívan akkor csak mozgási polarizációt, gyorsulás esetén a polarizáció gyorsuló változását tapasztalhatod, de foton sugárzást nem.

"És ebből következően a gyorsító erőhatásnak (természetesen a tehetetlenségen kívül) akkora plusz munkát kell végeznie a töltésen, amekkorát annak az egyéb jelen lévő elektromos (mágneses?) terekben történő elmozdítása igényel. (kicsit bonyolultan fogalmaztam, remélem érthető)"

Vedd észre, hogy a gyorsulás létrehozására fordított energiával közel azonos nagyságú a kisugárzott foton energiája.

[mimindannyian]

@Gézoo (46574):

mozgási polarizációt

Milyen érdekes, hogy ez a fogalom csak gézooval kapcsolatban merül fel a neten... Bűvész-költőúr.

Ez tetszett a legjobban:

Privatti 2012.03.27 12:07:35 © (570)
"A mozgási polarizáció akkor jön létre ..."

E fogalom definícióját nem találtam meg a guglival. Áltudományos eszmefuttatást találtam csak

Akad még, aki nem szop be minden baromságot

[Gézoo]

@mimindannyian (46575): na te is jóra hivatkozol. Emil vagy Atti (Privátemil, privatti) fizetett pankrátor. Az a dolga, hogy "balhét" okozzon bármi áron.
Ugyanis akármilyen furcsa, de az olvasók nagyobbik része a veszekedésre jobban vevő, mint a tudományos elmélkedésekre.
A mozgási polarizáció jelenségét Lorentz fedezte fel. Ha a töltés U potenciálú térben áramlik akkor mágneses térerő veszi körül a vezetőjét, ha nem áramoltatjuk, hanem csak relatív mozgást végeztetünk mellette akkor csak a polarizáció figyelhető meg.

Egyébként a polarizáció mértéke függvény szerint alakul.
Lorentz-nek ez a megfigyelése vetette fel a hosszkontrakció lehetőségét.
Azaz a mozgó töltés előtti Q töltés tere Q*gyök((c+v)/(c-v)) nagyságú töltés által keltett térerősségűnek mérhető, és mögött pedig Q*gyök((c-v)/(c+v)) nagyságú töltés által keltett térerősségűnek mérhető.

Ebből a megfigyelésből jutott Lorentz arra a felvetésre, hogy a mozgó test környezetében a tér és benne a töltés mérete is kontrakciót szenved.
Ezt a felvetést használta fel Einstein a relativitás elméletének kidolgozásakor.

Ezek tudomány történeti tények. Ezért értelmetlen vitatni a jelenség létezését.

[ennyi]

@Gézoo (46576):

mozgó test környezetében a tér és benne a töltés mérete is kontrakciót szenved

Ez tetszik.
Elkepzelem, ahogy a mozgo auto mellett osszehuzodnak az elektronok a jardan.

[mimindannyian]

@Gézoo (46576):

Van olyan része a fizika-történelemnek, amit még nem írtál újra?

Ha a töltés U potenciálú térben áramlik akkor mágneses térerő veszi körül a vezetőjét, ha nem áramoltatjuk, hanem csak relatív mozgást végeztetünk mellette akkor csak a polarizáció figyelhető meg.

Mi az, hogy csak a polarizáció figyelhető meg? Ott integet a polarizáció? Minek a polarizációja?
Egyébként meg a mozgó töltés körüli mágneses tér ugyanúgy megfigyelhető, ha a töltés áramlik és mi állunk (mihez képes?), vagy fordítva - a mágneses tér nem a nyugvó éterben keletkezik.

Mutass egy linket, ahol Lorentz erről a te rejtélyes polarizációródról szól. Én nem találtam... (Nem attól lesz valami tény, hogy azt mondod, hogy tény.)

[Gézoo]

@ennyi (46577): Nos, ha elfogadod a járda kontrakcióját, akkor ezzel az elektronjainak a kontrakcióját, sőt! az erőtereik kontrakcióját is elfogadtad.. Még akkor is ha ez nem tudatosult benned..

[ennyi]

@Gézoo (46579): Nem Gezoo a "mozgó test környezetében" semmifele kontrakcio nem tortenik.

A toltes merete meg azert tetszik kulonosen, eddig azt sem tudtam, hogy van neki x,y es z kiterjedese, merete.

[Gézoo]

@ennyi (46581): Figyelj csak egy kicsit!
A mozgó test rendszerében a környezete mozog A környezet koordinátái kontrahálódnak. Neked ezt hányszor kell elmagyarázni ahhoz, hogy egyszer megértsd?

[ennyi]

@Gézoo (46582): En ertem, mit szeretnel irni, de borzalmasan nem tudod kifejezni a gondolataidat.

Arra gondolsz, hogy a megfigyelohoz kepest relativisztikus (azaz fenyt megkozelito) sebessegel mozgo vonatkozasi rendszerben latszolag megrovidulnek a tavolsagok.

De azt irod, hogy "a mozgó test környezetében" - ez butasag.
Nem a mozgo testtol valo tavolsag az ami szamit, hanem az, hogy megfigyelo es megfigyelt dolog egymashoz kepest relativisztikus (azaz fenyt megkozelito) sebessegel mozogjanak.

Nem tudom, hogy a fejedben is ilyen kaosz van, amilyet az irasaid mutatnak (felo), vagy jol gondolod, csak keptelen vagy kifejezni a gondolataidat.

utoirat: relativisztikus (azaz fenyt megkozelito) sebesseg =/= relativ (valamihez viszonyitott) sebesseg

[mimindannyian]

@Gézoo (46582): Varom a linket, a lorentz által felfedezett polarizációról...

[Szilágyi András]

@feri (46572):

Tehát a töltés elektromos terének megváltozása során elektromágneses hullám csak akkor keletkezik, ha van olyan megfigyelő, aki nem mozog együtt a töltéssel (és a valóságban olyan mindig van). És az mindegy, hogy melyik gyorsul, a lényeg, hogy egymáshoz képest gyorsuljanak. Jól értem?

Akkor észlel a megfigyelő sugárzást, ha gyorsul a töltéshez képest.
Ha a töltés gyorsul, de a megfigyelő vele együtt gyorsul és a töltést állni látja, akkor ő nem látja a sugárzást, számára a fotonok virtuálisak lesznek.

És ebből következően a gyorsító erőhatásnak (természetesen a tehetetlenségen kívül) akkora plusz munkát kell végeznie a töltésen, amekkorát annak az egyéb jelen lévő elektromos (mágneses?) terekben történő elmozdítása igényel. (kicsit bonyolultan fogalmaztam, remélem érthető)

Az egyéb terekkel most ne foglalkozzunk. Alapesetben a gyorsító erőhatásnak nem kell semmiféle plusz munkát végeznie a töltésen.

Az egyenletesen gyorsított töltés sugárzásának energiáját a gyorsulással arányos Schott-energia fedezi. Ez az állandó sebességgel mozgó, valamint az ugyanakkora pillanatnyi sebességgel mozgó, de gyorsuló töltés elektromágneses energiája közötti különbség.

Minden töltést elektromos tér vesz körül (ha mozog, akkor mágneses is), ebben a térben energia van tárolva, az energiasűrűség a térerősség négyzetével arányos, pl. ha csak E tér van: u=(1/2)ε₀E². Ha a töltést gyorsítjuk, a tere eltorzul, a benne tárolt energia egy része sugárzódik ki elektromágneses sugárzásként.

Ennélfogva ha egy protont és egy neutront leejtünk, pontosan egymás mellett fognak esni, annak ellenére, hogy a proton sugározni fog, a neutron pedig nem.

[ennyi]

@Szilágyi András (46585): Jol gondolom, hogy az energiamegmaradas itt is fennall, azaz a Schott-energia csokken?

Errol mi a velemenyed?
http://ajp.aapt.org/resource/1/ajpias/v ... horized=no
"We emphasize that the instantaneous power supplied by the applied force not only gives rise to radiation (acceleration fields), but it can change the kinetic energy of the electron and change the Schott energy of the velocity fields."

[Gézoo]

@Szilágyi András (46585):

by András: Az egyenletesen gyorsított töltés sugárzásának energiáját a gyorsulással arányos Schott-energia fedezi.
"Ha a töltést gyorsítjuk, a tere eltorzul, a benne tárolt energia egy része sugárzódik ki elektromágneses sugárzásként."

By Gézoo: Vedd észre, hogy a gyorsulás létrehozására fordított energiával közel azonos nagyságú a kisugárzott foton energiája.

By Gézoo: Leírtam: Az a részecske sugároz amelyikre a gyorsulást okozó erő hatott. A gyorsulást okozó erő munkát végzett a részecskén, azaz mozgási energiát adott neki. Ezt az energiát fogja lesugározni, részben vagy egészben.

Kösz András, hogy bár sokszor leírtam már korábban is és ma is többször eddig, de végre megerősítetted a helyességét!

[Gézoo]

@ennyi (46583): Figyelj csak! A "környezete" végtelen kiterjedésű.
Annyira nem érted, hogy hiába írom le én, példákkal pohárral, de nem tudod vagy nem akarod megérteni.

Most, hogy András leírta ugyanazt, elolvashattad a linken ugyanazt végre hajlandó vagy megérteni?

[ennyi]

@Gézoo (46588):

Figyelj csak! A "környezete" végtelen kiterjedésű.

Az egesz vilag osszehuzodik allandoan.

[Gézoo]

@Szilágyi András (46585):
By András:

Hozzászólás Energia, tömeg, impulzus #46456
@Gézoo (46454): Nem a gyorsító erő adja a fedezetét a sugárzásnak! Ne terjessz hülyeségeket!
(46475)

de abban egyetértek vele, hogy egy töltés gyorsításkor keletkező sugárzás a gyorsító erő munkájából nyeri az energiát.

Akkor te is tévedsz, ugyanúgy, ahogy ő.

"Az egyenletesen gyorsított töltés sugárzásának energiáját a gyorsulással arányos Schott-energia fedezi. "


Szóval tévedtél amikor azt írtad, hogy nem a gyorsulásra kényszerített töltés sugároz, majd rádöbbentél és javítottad:

"Ha a töltést gyorsítjuk, a tere eltorzul, a benne tárolt energia egy része sugárzódik ki elektromágneses sugárzásként."

Oké. Legközelebb figyelj jobban!

[mimindannyian]

@Gézoo (46587):

Gézoo: Az a részecske sugároz amelyikre a gyorsulást okozó erő hatott. A gyorsulást okozó erő munkát végzett a részecskén, azaz mozgási energiát adott neki. Ezt az energiát fogja lesugározni, részben vagy egészben.
András: Nem a gyorsító erő adja a fedezetét a sugárzásnak! Ne terjessz hülyeségeket!
Gézoo: Kösz András, hogy bár sokszor leírtam már korábban is és ma is többször eddig, de végre megerősítetted a helyességét!

LOL.

[Gézoo]

@ennyi (46589): A mozgási kontrakcióra is igaz, bár ez csak virtuális hatás.

Sokkal érdekesebb az energia sűrűség okozta időlassulás során képződő valós méret kontrakció, mert részecske szinten eltérő idő és méret változást okoz.

[Gézoo]

@mimindannyian (46591):

by András: Az egyenletesen gyorsított töltés sugárzásának energiáját a gyorsulással arányos Schott-energia fedezi.
"Ha a töltést gyorsítjuk, a tere eltorzul, a benne tárolt energia egy része sugárzódik ki elektromágneses sugárzásként."

Már csak olvasni kell megtanulnod!

[ennyi]

@Gézoo (46592): bla bala bla...

[Gézoo]

@ennyi (46594): Bocsánatkéréssel tartozol.

[mimindannyian]

@Gézoo (46593):

Már csak olvasni kell megtanulnod!

Mindig ez az igeragozás... nehéz mi? Tényleg meg kéne tanulnod, jó érzed .

Bocsánatkéréssel tartozol.

Hogy nem sül le a bőr a képedről. Végtelen nagy ostobaságokat ontasz, mindenkit kioktasz, semmi hibád nem ismered be, és te vársz bárkitől bocsánatot! A gerinctelenségednek nincs határa

[Szilágyi András]

@Gézoo (46590):
Te semmit sem értesz, azt is félremagyarázod, amit írtam. Kár veled vesződni.

[Gézoo]

@Szilágyi András (46597): by András: gyorsított töltés sugárzásának energiáját a gyorsulással arányos Ezen nincs mit félremagyarázni.
Szó szerint azt írtad amit én.

[Gézoo]

@Szilágyi András (46597): Van még ezt is

""Ha a töltést gyorsítjuk, a tere eltorzul, a benne tárolt energia egy része sugárzódik ki elektromágneses sugárzásként.""

Mindketten leírtuk, én előbb, te később, de leírtad.
Ezen sincs semmi félreérthető.

[Szilágyi András]

@ennyi (46586): Persze hogy érvényes az energiamegmaradás, ezért használtam a "fedezi" szót.
A külső erő hatására a kinetikus energia nő, a Schott-energia csökken, és pont annyi energia sugárzódik ki, amennyivel a Schott-energia csökken. Ebből következően a sugárzásnak nincs fékező hatása a töltésre, a mozgás pont olyan, mintha a test töltetlen lenne.
Hozzáteszem, ez csak egyenes vonalban, egyenletesen gyorsított töltésre érvényes. Körmozgásnál már pl. más a helyzet.

[Gézoo]

@Szilágyi András (46600): Egyébként a Schott féle elv hibás.
A szabadon haladó elektron az E energiájú foton p=E/c impulzusa hatására felvett sebességét megtartja.
Nem sugároz ki fotont, sőt éppen a gyorsulását okozó p impulzusú fotont befogva növekszik az impulzusa p nagysággal.

A foton p impulzusával gyorsított elektron mind addig nem tud fotont kisugározni, amíg nem szenved -p=E/c nagyságú impulzusváltozást okozó fékezést azaz negatív gyorsulást.
Ugyanis a p impulzust szállító foton kisugárzásához 2*p impulzus létrehozásához elegendő energiával kell rendelkeznie az elektronnak az impulzus megmaradás tételének érvényesüléséhez.
Miután a p impulzusú foton kisugárzásakor -p impulzusa képződik az elektronnak (Lásd: hatás-ellenhatás törvényét.) ezért kell a 2*p nagyságú impulzus létrehozásához szükséges energiának rendelkezésre állnia.

[Szilágyi András]

@Gézoo (46601):
Olvasd el a következő cikkeket:
Physical interpretation of the Schott energy of an accelerating point charge and the question of whether a uniformly accelerating charge radiates

On the energy and momentum of an accelerated charged particle and the sources of radiation

The significance of the Schott energy for the conservation of energy of a radiating charge

Ha ezeket elolvastad és megértetted, akkor folytatjuk.

[ennyi]

@Szilágyi András (46600):

Persze hogy érvényes az energiamegmaradás, ezért használtam a "fedezi" szót.
A külső erő hatására a kinetikus energia nő, a Schott-energia csökken, és pont annyi energia sugárzódik ki, amennyivel a Schott-energia csökken. Ebből következően a sugárzásnak nincs fékező hatása a töltésre, a mozgás pont olyan, mintha a test töltetlen lenne.

Amit nem ertek: nem fogy akkor el a Schott energia elobb-utobb? Vagy valami potolja azt?
Honnan szarmazik ez az energia?
Amig nem gyorsul a toltes, addig nincs neki ilyen Schott-energiaja, ugye?

Megpobaltam a cikkeket, amiket Gezoonak javasolsz, de azok tul tomenyek egy teknodugo biologusnak.

[Gézoo]

@Szilágyi András (46602): Oké, elolvastam a cikkeket. Megértettem. "Folytathatjuk."

Egyébként egészen jók de, mint írják, a lényeg feltételezéseken alapszik. "tegyük fel" illetve "ha a... akkor" ..

Ami pedig az általad emlegetett "állandó gyorsulást" illeti igen, a foton befogásakor fellépő gyorsulást tekinthetjük állandó gyorsulásúnak.
Két töltés kölcsönhatását viszont az idézett anyagok is a gyorsulás gyorsulásaként kezelik.

Azaz a gyorsulást okozó erő a részecskék közötti kölcsönhatásokban a köztük lévő távolság reciprokával négyzetesen arányos E térerősség következtében szintén négyzetes útfüggvényű.
( Tetejében a relativisztikus sebesség következtében még tovább növelt térerősség következtében nem is csak a távolságtól hanem a sebességtől is függő értékű.

A másik dolog, hogy a gyorsulás idő szerinti deriváltja, szerepel a Schott elvben, ez a fogalom a pedig a szökkenést, azaz a gyorsulás gyorsulásának a nagyságát jelenti.

[Szilágyi András]

@Gézoo (46604): Nana! Ne blöffölj!

[Szilágyi András]

@ennyi (46603): Az elektromágneses tér energiájából. Ponttöltésre ez végtelen, úgyhogy nem fogy el

[ennyi]

@Szilágyi András (46614): Akkor ebbol lehet orokmozgot kesziteni?
Vegtelen energia?
Komoly vagy viccelsz?

[Szilágyi András]

@ennyi (46615): Lehet, csak szerezz egy ponttöltést!

[Gézoo]

@Szilágyi András (46614): A mező munkavégző képessége azaz energiája az R_i távolsággal 1/R_i² távolság függésű sorozatot alkot.
Az 1/R_i² sorozat határértéke pedig nem végtelen, hanem egy elforgatott parabola függvényt követő, amelynek teljes energia tartalma korlátos.