Energia, tömeg, impulzus

[ennyi]

@Szilágyi András (46617): Ha olyan nem letezik (ezt gyanitom a valszodbol), akkor a vegtelen energia is csak elvi lehetoseg.
A valodi toltes honnan szedi az energiajat amikor gyorsul es sugaroz? Ha jol ertem valodi toltes (pl elektron, proton) nem pontszeru, igy nincs vegtelen energiaja az elektromos terenek, tehat sugazaskor fogy az energia.

[Szilágyi András]

@Gézoo (46618): minek dumálsz bele folyton baromságokat?
Számold már ki: integrál 0-tól végtelenig 1/x^4 dx.

[Szilágyi András]

@ennyi (46619): De nem is tudod akármeddig gyorsítani: eléred a fénysebességet.

[Gézoo]

@ennyi (46619): Ez még elvileg sem áll fent.
Ahhoz, hogy egy-egy R sugarú gömbhéjon végtelen sok töltést helyezzünk el, a töltéseknek valóban végtelenül kicsiny, azaz valóban ponttöltéseknek kellene lenniük..
De ez csak az elhelyezhetőség geometriai feltétele lenne. Viszont van egy másik feltétel is, a töltések közötti kölcsönhatás azaz a vonzás vagy a taszítás.
Ez pedig kizárja azt a lehetőségét, hogy végtelen sok töltésen végezzen munkát egy ponttöltés mezeje.
Ugyanis minden felhelyezett ponttöltés erőtere végtelen nagy munkát végezne a többieken, azaz kölcsönösen a végtelenbe távolítanák el egymást.

[Gézoo]

@Szilágyi András (46620): na ja, de az elhelyezhető ponttöltések száma nem követi az integrálodat

[ennyi]

@Szilágyi András (46621): De igen, akarmeddig tudom gyorsitani, ha megkozelitettem a fenysebesseget, akkor folytatom az ellenkezo iranyba, es igy tovabb (akkor is sugaroz ugye ha a mas iranyba folytatom a gyorsitasat?).

De a kerdes nem ez, hanem az, hogy honnan hianyzik a gyorsulaskor kisugarzott energia?
Ha van energiamegmaradas, akkor pont annyival kevesebb energia kell legyen valahol, amennyi a sugarzas energiaja.

[Szilágyi András]

@Gézoo (46623): Gyakori szokásod, hogy többszörösen is hülyeséget írsz.
1. ponttöltés, nincs kiterjedése, ezért akárhány elhelyezhető belőle akármekkora helyen
2. nem kell több, már két ponttöltésből is kinyerhető a végtelen energia.

[Szilágyi András]

@ennyi (46624): már mondtam, hogy a töltés terének energiájából.

[ennyi]

@Szilágyi András (46626): A toltes terenek az energiaja csokken minden egyes gyorsitassal? Bocs, nem kotekedek, tenyleg erteni szeretnem.

[Gézoo]

@Szilágyi András (46625): Hahó! Ponttöltések vagy taszítják vagy vonzzák egymást. Végtelen sok pedig végtelen nagyon

nem az "elférés" hanem a végtelen nagy taszítóerő miatt nem lehet értelmezni végtelen nagynak a mező energiáját

Azért gondolkozhatnál egy kicsit! Folyton sértegetsz, ugyanakkor butaságokat írsz.

[Gézoo]

@Szilágyi András (46625): Egyébként a kinyerhető a munka..
Az energia az csak képesség a munka végzésre.. csak lehetőség.
Fizikusként fogalmazz pontosan!

[Szilágyi András]

@ennyi (46628): Nem, mert a töltés sebességének növelésével a terének az energiája is nő.

[Szilágyi András]

@Gézoo (46633): Téged le kéne csapni egy légycsapóval!

[ennyi]

@Szilágyi András (46637):

Nem, mert a töltés sebességének növelésével a terének az energiája is nő.

Jol ertem, hogy ezt az energianovekedest a gyorsito ero munkaja okozza?

Meg mindig az energiamegmaradast probalom kovetni.
1. sugaroz, azaz energiat ad le
2. ezt a toltes elektromos terenek energiajabol adja le
3. a toltes elektromos terenek az energiaja novekszik a gyorsito ero hatasara

Igy OK?

[Szilágyi András]

@ennyi (46639): Valahogy így.
Kicsit másképp:
Ha a töltés áll, a terének az energiája annyi, amennyi, mondjuk E₀.
Ha konstans v sebességgel megy, akkor nagyobb a terének az energiája, mondjuk E_v. Nem sugároz.
Ha viszont v sebességgel megy, de eközben még gyorsul is a-val, akkor a terének az energiája nem tudja felvenni az E_v értéket, mert le van maradva. Ehelyett E_av az energiája.
A kettő közti különbség: E_av-E_v a Schott-energia.
Ha a gyorsulás és a sebesség azonos irányú, E_av < E_v, vagyis a tér energiája kevesebb a kelleténél a gyorsulás miatt. A különbözet sugárzás formájában távozik.

[Gézoo]

@Szilágyi András (46640):

Eav-Ev a Schott-energia.
Ha a gyorsulás és a sebesség azonos irányú, Eav < Ev, vagyis a tér energiája kevesebb a kelleténél a gyorsulás miatt. A különbözet sugárzás formájában távozik.

E=Eav-Ev < 0 és ez a mínusz távozik tovább növelve a mínuszt! Teljesen világos!
És mennyire nagyon növelheti a mínuszt? Hol a határa a mínusz növelésének?

És az nem bibi, hogy Ev az eleve relatív a v irányától függően Ev < E0 vagy Ev > E0 ?

Vagy az sem bibis, hogy a v-nek csak valakihez viszonyítva van iránya, de a gyorsulás irányához viszonyítva nyugvó a megfigyelőhöz és nem a töltéshez képest v sebességgel haladó?

Azaz semmi értelme Eav-Ev különbözetről beszélni, mert nincs olyan.. Ez ugye nem baj?

[Gézoo]

@Szilágyi András (46638): A légycsapótól sem lehet végtelen az energiája, a véges energiájú forrás erőterének. Ez ugye nem baj?

[mimindannyian]

@Gézoo (46642): A schott energia lehet negatív előjelű, nem olvastad el a feladott olvasmányokat.

[Szilágyi András]

@Gézoo (46642):

[ennyi]

@Szilágyi András (46640): Koszonom. Kezdem sejteni, azt hiszem.

[ennyi]

@Szilágyi András (46640):

Ha a töltés áll, a terének az energiája annyi, amennyi, mondjuk E0.
Ha konstans v sebességgel megy, akkor nagyobb a terének az energiája, mondjuk Ev. Nem sugároz.

Ez az energiatobblet a mozgo toltes terenek az ennergiatobblete az a sebessegvaltozast eloidezo munkavegzesbol adodik, jol gondolom?

Ha a gyorsulás és a sebesség azonos irányú, Eav < Ev, vagyis a tér energiája kevesebb a kelleténél a gyorsulás miatt. A különbözet sugárzás formájában távozik.

Jol sejtem, hogy ha a sebesseg es a gyorsulas ellekezo iranyu, akkor E_av > E_v es nem sugaroz, hanem esetleg elnyel?

[Gézoo]

@ennyi (46661): Schott az elvét még az áltrel előtt találta ki, nyilván a specrel-t sem fogadta el, miután Ev=E0/sin(arccos(v/c)) összefüggést sem alkalmazta a megfogalmazáskor.
Sőt az Ev=m*c²*(1/sin(arccos(v/c))-1) függvényt sem. Azaz a specrel szerint helytelen alapfelvetés az Ev -hez hasonlított Eav energia, és a különbözetük képzése.

A gyorsuló részecske sebesség változása a gyorsulása. Azaz teljesen mindegy a pillanatnyi sebesség értéke a gyorsulásra fordítandó energia nagyság szempontjából, mert csak a változás létrehozásához kell energia befektetés.

A Schott elvben a másik óriási hiba a saját maga által kisugárzott, azaz a részecskéhez viszonyítva fénysebességű kiterjedéssel létrejövő hatástól való elmozdulás, azaz a mező (vagyis az erőtér) lemaradása a forrás részecskétől.
Ugyanis ilyen csak anizotrop energia sugárzás esetén lenne lehetséges. És mint tudjuk, a fény és minden mező kiterjedése izotrop.

[Szilágyi András]

@Gézoo (46670):

Miért kell ennyi baromságot összeirkálni?
Miért nem bírsz kussolni, miért kell mindenbe belepofázni? Ráadásul MINDIG hülyeséget?
Troll!

[Szilágyi András]

@ennyi (46661):
1. persze
2. én azt hiszem, hogy akkor is sugároz. Ha lassítod a töltést, akkor ugye a töltés végzi a munkát. A Schott-energia pozitív, és még sugároz is a töltés. Ennyivel kevesebb munkát fog végezni a lassítás során.

[Gézoo]

@Szilágyi András (46678): András! A Schott elvben a gyorsulás előtt már meglévő kinetikai energia és a gyorsulással szerzett kinetikai energia viszonyától teszi függővé a sugárzás létrejöttét.

Minden részecske a saját rendszerében nyugvó, azaz NINCS kinetikai energiája.

Ez téves lenne? Hogy-hogy? Magyarázd meg!

[mimindannyian]

@Gézoo (46680): Olvasd el az anyagokat. Miért villogsz azzal, hogy semmit sem értettél meg belőlük - avagy blöfföltél, és nem is olvastad? A kinetikai energia kevés, pont erről van szó, hogy más, ha egy állandó v sebességű töltést tekintünk, vagy egy gyorsulót, ami éppen a vizsgálat pillanatában a v-vel halad.

[Gézoo]

@mimindannyian (46681):

ami éppen a vizsgálat pillanatában a v-vel halad.

Minden pillanatban nyugvó a részecske a saját rendszerében. Nincs v sebessége saját magához viszonyítva.

[Szilágyi András]

@Gézoo (46680): Mi a tököm az a "Schott-elv"? Nincs is ilyen. Micsoda marhaságokat hordasz itt össze??? Inkább hallgass!

[Gézoo]

@Szilágyi András (46685): A kérdés ez volt:

"Minden részecske a saját rendszerében nyugvó, azaz NINCS kinetikai energiája.

Ez téves lenne? Hogy-hogy? Magyarázd meg!"

Erre is válaszolsz?

[Gábor]

@Szilágyi András (46685): Gondolom ugyanaz, mint a Hubble-módszer.

[Gézoo]

@Gábor (46687): Azt hittem, hogy megértetted:
a gyorsulás a= (v2-v1)/(t2-t1)
ahol v1=H*r1 és v2=H*r2 ezekben H a Hubble állandó
valamint t1=c/r1 és t2=c/r2 ezekben c a fénysebesség

[Gábor]

@Gézoo (46688): Igen értem: halandzsázol.

[Gézoo]

@Gábor (46690): Sajnálom, hogy nem hiszed el azt, hogy az időegységre eső sebesség változást nevezzük gyorsulásnak.

[ennyi]

@Gézoo (46688): Kepletbuvesz.

Gezoo, a kepleteknek semmi ertelme, ha nem irod le, hogy melyik betu mit jelent, es mire, milyen korulmenyek kozott akarod alkalmazni kepletet.

a gyorsulás a= (v2-v1)/(t2-t1)
ez nagyjabol igaz, amennyiben egy dolog, test, stb t1 idopillanatban v1, t2 idopillanatban meg v2 sebesseggell halad, akkor a t1 es t2 kozotti idoben "a" az atlagos gyorsulasa.

ahol v1=H*r1 és v2=H*r2 ezekben H a Hubble állandó
ez viszont nem igaz altalaban hanem csak nagyon specialis esetre. r-rel aaltalaban egy kor vagy gomb sugarat jeloljuk. A nagyobb gomb gyorsabban megy?
De ket gombs sebessegenek a kulonbsege nem gyorsulas...

valamint t1=c/r1 és t2=c/r2 ezekben c a fénysebesség

Ugy erted, a nagyobb gomb kesobb van, mint a kisebb gomb? A gomb sugaraval aranyos az, hogy melyik idopillanatban nezed?

Gaborral kell egyetertsek: halandzsazol.

[mimindannyian]

@Gézoo (46692): Hol írt ilyet? Ha nem tudsz vitatkozni, a másik szájába adsz valami szalmabábot? Egyébként meg az időegységeddel megint kibodorítod, hogy gőzöd nincs a deriválásról. De kár is mentegetőzni, azt az oldalad már ismerjük, csak azt ismerjük.

[Gézoo]

@ennyi (46693): Abban az esetben igazad van, ha van okunk azt feltételezni, hogy r1 és r2 távolságokról t1 és t2 idő alatt érkezett fény megfigyelésével kapott H állandó nem valós értékű,
vagy akkor ha lenne okunk azt feltételezni, hogy a látott világmindenségre ismeretlen fékezőerő különféle mértékű hatást gyakorolt a t2-t1 időpont közötti időszakaszon.
De ilyen okaink nincsenek. Ha te tudsz ilyen okot, akkor kérlek oszd meg velünk!

Miután a fenti lehetőségek kiesnek, így a különféle távolságokról érkező és ezzel különböző időpontokbeli sebességekről tudósító fény adta eredmények felhasználásával kiszámítható,
hogy a két időpont között mennyivel változott a tágulás sebessége.

Így érthető? Vagy van érved, ismereted ami ezek ellen szól?

[ennyi]

@Gézoo (46695): Gezoo, en nem szallok be a halandzsa-versenybe, csak ramutattam, hogy semmi ertelme nem volt amit irsz.
Rohogok, hogy te valami ertelmet lattal bele abba mit en altalanossagban irtam. En nem az agymenesedet korrigalom, csak mutatom, hogy mennyire nincs ertelme a keplethalmazodnak.

Van egy gomb ami gyorsul es van egy masik gomb maskor, ami nagyobb? Es most mar feny is jon... Vilagito gombok! Fekezni is tudnak...

Ne ragozad tovabb.

[Gábor]

@Gézoo (46695): Gezoo szerinted a Hubble állandó az gyorsulás? Minek a gyorsulását számolod?

[ennyi]

@Gábor (46716):

Minek a gyorsulását számolod?

Van ket gombje, r1 es r2 sugaruak, azok gyorsulnak.
Az egyik t1 idopillatantban itt van, a masik t2 idopillanatban nagyobb.
Az egyik gyorsabb, mint ahogy masiknak vilagit a feklampaja.
Rel doppler, ha nem tudnad.

[Gézoo]

@ennyi (46696): Nem gömbök.. Harmadszorra írom, hogy r1 távolságra lévő azaz időben t1=c/r1 távolságra lévőkről szól!

[Gézoo]

@Gábor (46716): Nem Gábor! A Hubble állandóval két sebességet számolok:

Leírtam: t1 időpontban (t1=r1/c, ) v1=r1*H sebességgel mozogtak,

t2 időpontban (t2=r2/c, ) v2=r2*H sebességgel mozogtak a galaxisok.

t1 és t2 időpont közötti sebesség változásuk a gyorsulásuk.

a=(v2-v1)/(t2-t1)

[ennyi]

@Gézoo (46730):

Nem gömbök.. Harmadszorra írom, hogy r1 távolságra lévő azaz időben t1=c/r1 távolságra lévőkről szól!

OK, nem gömbök.
Micsodak?

Hagyomanyosan r az a sugar *radius*, es l az a tavolsag... csak ugy momdom... ugy jelolod, ahogy akarod, ha megmomdod, hogy melyik betu mit jelent. De te nem mondod meg.

Miknek a mitol valo tavolsaga az r?

[ennyi]

@Gézoo (46731):

Leírtam: t1 időpontban (t1=r1/c, ) v1=r1*H sebességgel mozogtak,

t2 időpontban (t2=r2/c, ) v2=r2*H sebességgel mozogtak a galaxisok.

Aha. Megtudtuk: galaxisok.
A v sebesseg mihez viszonyitott sebesseguk?
Van iranyuk is, vagy skalar mennyiseg a sebesseg?

[Gézoo]

@ennyi (46733): Gondolom segít ha ezt elolvasod:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Hubble-t%C3%B6rv%C3%A9ny

Sebesség, távolság benne van..

[ennyi]

@Gézoo (46734):
Gondolom segít ha ezt elolvasod:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Kognit%C3%ADv_disszonancia
Vagy megsem.
Remenytelen.

[Gézoo]

@ennyi (46736): Vizsgáztam ebből ( pedagógus is vagyok, nem emlékszel? )

Mi okoz neked feszkót? Nem érted a Hubble törvényt? Vagy ellent mond az eddig számodra nem ismert adatoknak?

[ennyi]

@Gézoo (46737):

Vizsgáztam ebből

Reg lehetett, vagy mar nagyon nem figyelt a vizsgaztato. Vagy mar elfelejtetted.

( pedagógus is vagyok, nem emlékszel? )

Pedagogus... remelem csak almodban! Egy kiscsoportos ovodast sem biznek rad! Remalom!

Gezooo, neked nincs jogod a wikit citalni, ha egyszer a gezoo-vilaga az igaz szerinted es nem az amit a fizika tudomanya allit!

[Gézoo]

@ennyi (46741): Nyilván nem személyeskednél, ha értenéd, hogy csak abban a rendszerben löttyen a víz amely rendszerre gyorsulást okozó erő hat.
Azaz ha értenéd, hogy csak a gyorsulást okozó erő fenntartásához szükséges energia bevitel esetében van energia fedezete a foton kisugárzásnak.

És ha András nem hülyítene az áltrel előtti éteres Schott energia forszírozásával tégedet, akkor talán azt is megérthetnéd, hogy soha nem hagyhatja el a saját erőterét semmi sem.

Sőt! Csak a külső megfigyelők számára létezik az Ek azaz a kinetikai energia, mert
minden test nyugvó a saját rendszerében, ezért a saját rendszerében a kinetikai energiája mindig nulla.

[ennyi]

@Gézoo (46744): A szemelyeskedest te kezded, amikor azt hazudod,hogy te ebbol vizsgaztal (sikeresen? he! ki volt vizsgaztato, megkerdezetjuk? hol diplomamunkad -ez ma divatos kerdes), amikor tanarnak hazudod magad.
Oszinten remlem, hogy hazudsz, tragedia lenne, ha te ezt tanitanad artatan gyerekeknek.

[Gézoo]

@ennyi (46746): Nos, nem.. A személyeskedést te kezdted a kognitív disszonancia emlegetésével. Hazudok? Nem! Te rágalmazol. Butaságokat írtál, de ahelyett, hogy megjegyeznéd a helyes válaszokat rágalmazol, sértegetsz.