Energia, tömeg, impulzus

[Szilágyi András]

@Gézoo (78018): Visszaolvastam azt a témát, és elég szórakoztató volt, ahogyan körömszakadtáig védted a Monty Hall-problémával kapcsolatban azt a téves álláspontodat, hogy mindegy, hogy cserélünk-e. Képes voltál még azt is állítani ennek érdekében, hogy a számítógépes szimulációk nem jók, mert a véletlengenerátorok teljesen rosszak. Szóval az valóban egy emlékezetes tévedésed volt.

[Gézoo]

@Szilágyi András (78029): Kedves András!
Sajnálom, hogy csak így és csak ennyi maradt meg benned. Valóban érdekes vitázás folyt több fórumon is. Az eredmény is érdekes volt az 'a,a,k' lehetőségek egyikéből választva 2/3 eséllyel autót lehet választani. Hogy ez tévedés lett volna? Érdekes álláspont.

[Gézoo]

@ennyi (78027):
Kedves Ennyi!
Bizonyára ezt te is tudod: 2>1 és 1<2, mert az 1 képzéséhez 1 db egységelemet, a kettő képzéséhez kétszer annyi azaz 2 db egységelemet használunk fel.

A hogyan?

Mint említettem a Maxwell démon megoldásait lehet alkalmazni, valamint bizonyára van több lehetőség is. Ezek közül megemlítettem az olyan folyamatokat mint például a párolgás, vagy a halmazállapot váltás, valamint a felületi feszültség különbözetének közbeiktatásával "működő" folyamatok.
Szilárd Leó logikai úton vezette le a Maxwell démon "működtetését". ( A "démon" az a folyamat amelyik gondoskodik a szelektíven irányított energia áramlásról. )
Én említettem a lehűlés vagy a nedvesség hatására deformálódó anyagokat, a hősugárzó+hőelem párosítást, a "szomjas kacsát", a szórótükörrel illetve szórólencsével befolyásolt sugárzási teljesítmény sűrűség megváltoztatásán alapuló eszközöket.
Egyik ilyen alkalommal (tavaly vagy tavalyelőtt ) Vaskalapos azt írta, hogy szerinte a mozgó alkatrészek nélkül működő tükrös rendszer gépnek tekintendő, ezért nem tekinthető olyan folyamatnak ami a termodinamika főtételeiben szerepel.

[ennyi]

@Gézoo (78031):

Bizonyára ezt te is tudod: 2>1 és 1<2, mert az 1 képzéséhez 1 db egységelemet, a kettő képzéséhez kétszer annyi azaz 2 db egységelemet használunk fel.

Hova lett a relativan?

Szilárd Leó logikai úton vezette le a Maxwell démon "működtetését". ( A "démon" az a folyamat amelyik gondoskodik a szelektíven irányított energia áramlásról. )

Ez a demon egy gondolati kepzodmeny, vagy egy letezo entitas?
Lehet szelektiven iranyitani az energia aramlasat homogen terben?

Amiket emlitettel azok mind homersekletkulonbseget hasznalnak ki. Azt ismerjuk regen. Az nem a kornyezo testek homersekleti sugarzasanak a felhasznalasa.

Lezarhatjuk azzal, hogy homersekletkulonbseg nelkul nem lehet egy test homersekleti sugarzasat hasznositani?

[ennyi]

@Gézoo (78031):

a szórótükörrel illetve szórólencsével befolyásolt sugárzási teljesítmény sűrűség megváltoztatásán alapuló eszközöket

Mutass egyet.

[Gézoo]

@ennyi (78032):

Hova lett a relativan?

Benne van, a relációs jelek eleve viszonyítást jelentenek.

Ez a demon egy gondolati kepzodmeny, vagy egy letezo entitas?

Inkább egy olyan működést, cselekvést jelölő fogalom, amely Szilárd Leónál "tudattal, értelemmel" rendelkezik.

Lehet szelektiven iranyitani az energia aramlasat homogen terben?

Na ez az! Nem ismerünk tökéletes homogén teret!
Olyat igen amely valamilyen jellemző tekintetében homogén, de olyat nem ami egyszerre minden jellemző tekintetében homogén lehetne.
Ennek az az egyik oka, hogy a különféle anyagi rendszerek sajátosan viselkednek.
Például atomonként valamint molekulánként más összetevők következtében "egyéni" tömegeik, töltéseloszlásaik, rezonanciáik, stb.-ik vannak.
Ezért egy valamilyen szempontból homogén tér, más szempontok szerint nem homogén.
Tetejében ezen homogenitások-inhomogenitások megfelelő kombinációval olyan részekre bonthatók a folyamatok, amely részek egymástól elválasztva és akár felcserélgetve "beválthatók" energia jellemzőjű hatások koncentrálásaira.
Andrással sokat vitáztunk a perdület-lendület párosokról. Pedig a szimmetrikus perdületek "hatásainak eredője" lehet lendület is.
Vagyis a szimmetrikusan képzett aszimmetrikus párosítások azért érdekesek, mert így együtt teljesítik a szimmetria megmaradás tételét.
Ugyanakkor szétválasztva és páronként felcserélve, két egymástól független és önmagában aszimmetrikus rendszer hozható létre.
Ugyanez az elv alkalmazható az energia koncentrálásra is. Például egy szórólencse mindkét irányból egyforma törőszöggel rendelkezik.
Na de ha az egyik irányból egy gyűjtőlencsével fókuszált nyalábot vezetünk rá egy kúp alakú szigetelő paláston át, akkor a gyűjtőlencsén átjövő energia teljes egészében áthalad a szórólencsén.
A visszavert sugarak viszont a kúpszöggel eltérülnek és ezzel a visszafelé irányban az energiának csak töredéke jut el a gyűjtőlencséig és azon át a vissza irányba.
Vagyis ezzel például egy Galilei-féle távcső (némi igazítással,) egy irány függő karakterisztikájú energia vezető. Egyben példa az irányfüggő karakterisztika felhasználására az energia "egyenirányításában".
(Kiegészítő kúp nélkül a szórólencse sem elegendő az "egyenirányításhoz". )
Ezen példa esetén a "démon" maga a kúpos cső és a szórólencse ( vagy gömbtükör) együtt.

[ennyi]

@Gézoo (78034):
Mi a kulonbseg az alabbi ket allitas kozott? van koztuk kulonbseg?

A. 2 nagyobb mint 1
B 2 relativan nagyobb, mint 1

Na de ha az egyik irányból egy gyűjtőlencsével fókuszált nyalábot vezetünk rá egy kúp alakú szigetelő paláston át, akkor a gyűjtőlencsén átjövő energia teljes egészében áthalad a szórólencsén.
A visszavert sugarak viszont a kúpszöggel eltérülnek és ezzel a visszafelé irányban az energiának csak töredéke jut el a gyűjtőlencséig és azon át a vissza irányba.

Ket asztallap koze beteszel egy ilyen szerkezetet. Szerinted ettol az egyik asztallap felmelegszik, a masik pedig lehul?

Inkább egy olyan működést, cselekvést jelölő fogalom, amely Szilárd Leónál "tudattal, értelemmel" rendelkezik.....
...
Ezen példa esetén a "démon" maga a kúpos cső és a szórólencse ( vagy gömbtükör) együtt.

Mire gondol a tudattal, értelemmel" rendelkez kúpos cső és a szórólencse, amikor athalad rajta sugarzas?

[Solaris]

@Gézoo (78019): Kedves Gézoo! Nehezen fogunk közös nevezőre jutni. Próbáljuk meg másként. Vegyünk egy n dimenziós lineáris vektorteret és válasszunk ki n db. lineárisan független vektort, melyek normájukban is különböznek egymástól. E vektor n-es nyilván bázisa a szóbeli vektortérnek. Mit szólsz ahhoz az állításhoz, hogy mindegyik kiválasztott vektor egységvektor/egységelem a saját bázisában? Ezek után hogyan értelmezzük az a > b relációt?

[Solaris]

@Gézoo (78024): Kedves Gézoo!

Solaris említette nagyon helyesen, hogy a számegyenesen, egységelemet képezünk, majd ezen egységelem számtani sorozataként definiáljuk a nulla értékhez viszonyítva a számok értékét.

Ne haragudj, de ilyen marhaságot én nem állítottam. Annyit mutattam meg, hogy a valós számhalmazban létezik az egységelem, illetve megadtam az egységelem értelmezését, s erre hivatkozva azt állítottam, hogy pld. a 2 abszolút értelemben nagyobb az 1 - nél. Számegyenesről nem ejtettem szót. Épületes hülyeség azt állítani, hogy a valós számok számtani sorozatként megadhatók - ha mégis, akkor add meg légy szíves a differenciát -, annak meg semmi értelme, hogy az "egységelem számtani sorozata". Ugyanilyen épületes hülyeség azt állítani, hogy a számok - gondolom, a valós számokra gondoltál - értékét a nullához viszonyítva definiáljuk. A nullához viszonyítva bármely szám abszolút értéke végtelenül nagy.
A jelzőkért szíves elnézésed kérem, de mi tagadás, ennyi tévedés láttán bedagadt a fejem. Légy szíves, ha a jövőben számokról beszélsz, akkor add meg, hogy valós, komplex, hiperkomplex számokról, vagy ezek milyen részhalmazairól beszélsz!

[Question]

@Solaris (78037):
Azért már az ötlet sem semmi, hogy valaki a számegyenes fogalmát felhasználva akarja a számokat felépíteni

[Question]

Ezeket a kis megfigyeléseimet kb. fél éve írtam:

Csináld magad Gézoo-vitatechnika:

0. lépés: Az Alap
Tételezd fel, hogy zseni vagy, és értesz mindenhez, amihez hozzászólsz. Soha, véletlenül se vizsgálj felül semmit, amit írsz! Soha!

1. lépés: Generálj valami tudományosat!
A hangsúly a "generálj" szón van. Olvass valamit, mindegy, hogy valójában érted-e (ha nem értenéd, gondolj a 0. lépésre), majd ezt a tetszőleges, számodra szimpatikus állítást bizonyítandó, írj egymás után valójában teljesen véletlenszerű, de azért odaillő szavakat, hátha jelenteni fog valami értelmeset, ami kijön!

2. lépés: Védd minden állításod mindhalálig
Erre remekebbnél remekebb technikák vannak, mint például:
a, Hivatkozz nem létező tekintélyedre, vagy ennek egy változataként hivatkozhatsz arra, hogy mennyi de mennyi ember szerint van igazad. Akár kollégákat, barátokat is kitalálhatsz ehhez!
b, Hivatkozz arra, hogy aki veled vitatkozik, az valójában ezen emberek közül vitatkozik valakivel:
1, Einstein, 2,Newton, esetleg 3,Schrödinger 4,Planck. Közülük ugyan egyikőjükről sem igazán tudsz semmit, de ez egy percig se zavarjon, gondolj csak a 0. pontra
c, Kiálts személyeskedést! Ez nagyon jó módszer annak alátámasztására, hogy miért nem válaszolsz, pedig nyilván simán tudnál, dehát ha személyeskedés van....
Persze mindenki átlát ezen, de tudod, ott a 0. pont. Harc a végsőkig!
d, Kérdésre felelj kérdéssel! Remekül eltereli a saját figyelmedet arról (sajnos másét nem, de te hidd ezt!), hogy nem érted miről van szó, így még a 0. ponthoz sem kell ez esetben folyamodnod. Ennek egy alpontjaként, a választól függetlenül kijelentheted, hogy a válaszadó nem ért semmihez, és eljuthatsz az e, pontig.
e, Ha valamit sokszor elmondasz, az igaz lesz! Ismételd el minél többször a hülyeségeket, hátha megunja a vitapartner! Ennek egy továbbfejlesztett változataként nyugodtan hivatkozhatsz bármilyen "tényre", amit épp generáltál úgy, mint egy igazságra.

Ennyi az egész, mint látjuk, nem is bonyolult. Innentől kezdve, ha ráérek, csak erre a hozzászólásomra hivatkozva fogom demonstrálni a különböző pontok megjelenését egy-egy Gézoo-hozzászólásban, hogy működés közben is láthassuk az algoritmust!

A megfigyelések pontosságát mutatja, hogy most is igaznak bizonyulnak.

[Gézoo]

@ennyi (78035): Kedves Ennyi!

Mi a kulonbseg az alabbi ket allitas kozott? van koztuk kulonbseg?

A. 2 nagyobb mint 1
B 2 relativan nagyobb, mint 1

A különbség csupán annyi, hogy az egyikben duplán megerősíted a relációt. Mindkettő arról szól, hogy az egyhez viszonyítva a kettő az nagyobb.

Ket asztallap koze beteszel egy ilyen szerkezetet. Szerinted ettol az egyik asztallap felmelegszik, a masik pedig lehul?

Természetesen igen. Miután az egyik lap sugárzás teljesítményének sűrűsége a másik lap felszínén eltér a fordított irányétól.

Mire gondol a tudattal, értelemmel" rendelkez kúpos cső és a szórólencse, amikor athalad rajta sugarzas?

Nem szabadna összekeverni a különféle "démon" megközelítéseket. Maxwell idejében érzékelővel ellátott ajtó "látta el" a démon szerepét.
Maxwell és Szilárd Leó megoldásában az érzékelés eredményeként "reagáló" ajtó, illetve dugattyú olyan értelemben volt intelligens, hogy döntőképesnek tekintették.
Például a szórólencse esetében pusztán a fizikai tulajdonságai okozzák az eltérő "választ".

[Gézoo]

@Solaris (78036): Kedves Solaris!

? Ezek után hogyan értelmezzük az a > b relációt?

Relációnak.
A reláció jelentése: viszony. Ebből képezték a "relatív" szóval jelölt fogalmat.
Mint a magyarban a viszonyításból a viszonyított és a viszonyítva fogalmainkat.

[Gézoo]

@Solaris (78037): Kedves Solaris!
Rád hivatkozásomat idézted:

számegyenesen, egységelemet képezünk, majd ezen egységelem számtani sorozataként definiáljuk a nulla értékhez viszonyítva a számok értékét.

Majd azt állítottad, hogy:

Ne haragudj, de ilyen marhaságot én nem állítottam. Annyit mutattam meg, hogy a valós számhalmazban létezik az egységelem, illetve megadtam az egységelem értelmezését,

Pedig te magad ezt te írtad:

Az 1 szám úgy van definiálva, hogy létezik az egységelem, melyre 1*a = a * 1 = a stb.

A reláció eredménye mindig relatív érték, mint ahogyan a viszonyítás eredménye a viszonylat, és a viszonyítottság is.

Épületes hülyeség azt állítani, hogy a valós számok számtani sorozatként megadhatók - ha mégis, akkor add meg légy szíves a differenciát -,

Az egész számok egységeleme a sorozat szomszédos tagjainak a differenciája. A valós számok azon részei amelyek az egész számok közé esnek, szintén viszonyítottak. Bármelyik sorukhoz rendelhető számtani sorozat.

" A nullához viszonyítva bármely szám abszolút értéke végtelenül nagy."

Zavarba ejtő kijelentésedről az ötödikes könyv ezt írja:

" Egy szám abszolút értéke a szám nullától való távolsága a számegyenesen. Jelölése: | –5 | = +5 (mínusz 5 abszolút értéke egyenlő plusz 5 ).
Mivel a távolság nem lehet negatív, ezért egy szám abszolút értéke mindig pozitív vagy 0 .
A pozitív szám abszolút értéke maga a szám.
A nulla abszolút értéke 0 .
A negatív szám abszolút értéke a szám ellentettje. "

Ugye ennél azért relatívan idősebb vagy? ( https://www.mozaweb.hu/Lecke-Matematika ... eke-105474 )

A relációban szereplő tagok relatívak. Nem értem ezt miért nem lehet elfogadni. Hacsak nem a terelés a cél. Persze tovább ragozhatjuk még, de szerintem a további terelés teljesen felesleges.

[Gézoo]

A terelések után visszatérve a kiindulópontra, a sugárzással terjedő energia hatásosságának vagy hasznosulásának a mértéke alapvetően a sugárzási teljesítmény sűrűségének a függvénye.
Hiába melegebb az egyik test mint a másik, nem csak önmagában a melegebbség volta határozza meg azt, hogy lehet-e munkát végeztetni a hőmérséklet különbséggel.
Rigel emlegette azt, hogy a Nap 6000 K fokos hőmérséklete miatt van munkavégző képessége a 21 C fokos asztalra érkező energiának.
Ez téves, mert például a Szíriusz 10 000 K fokos, mégsem lehet a sugárzásával kenyeret pirítani a 21 C fokos asztalon.
Solaris nagyon helyesen utalt rá, hogy a Stefan-Boltzmann törvény mellett a Krichhoff-féle törvény és a Lambert-féle törvény is meghatározó eleme a kialakuló energia áramlásnak.
Így van! A sugárzási teljesítmény sűrűségét (hagy rövidítsem STS-nek !) meghatározó összes tényezőt számításba kell venni. Így a mozgás, a távolság, de akár még a téridő hatásait is.
Hiszen már tudjuk mérni azt is, hogy ha gravitációs mezőben van egy "kamra", hiába "adiabatikus" azaz a környezettől teljes mértékben elszigetelt, a gravitáció miatt az alsó felében nagyobb lesz az energia sűrűség. Miután a felső felében az "idő gyorsabb" helyesebben gyorsabbak a folyamatok, a részecskék mozgásai is és az óra járása is, de még a fény sebessége is. Ezzel nem csak a fentről lefelé irányuló STS nagyobb mint a lentről felfelé irányuló, de még az oldalról vízszintesen haladó sugárzások is lefelé térülnek el.

Vagyis összességében minden olyan folyamat amelyben iránytól függő STS mérhető, már önmagában alkalmas az energia sűrítésére, egyenirányítására.

Az egy teljesen más kérdés, hogy ezeket hogyan hasznosíthatjuk és milyen "hatásfokkal" és a többi jellemzővel állíthatjuk a számunkra hasznos energiatermelés szolgálatába.
Nyilvánvalónak tűnik, hogy bármilyen módszert is szeretnénk fejleszteni, kialakítani, csak akkor tehetjük, ha a tévesen megfogalmazott termodinamikai tételeket az STS figyelembevételével átfogalmazzuk.
Ugyanazon cél, vagyis az energia termelési módszerek fejlesztésének érdekében az sem lenne egy utolsó szempont, hogy magának az energiának a fogalmát a helyére tegyük.
Mert ha tudatosul bennünk, hogy az energia az nem egy "Isteni beavatkozás", hanem a hatást okozó vagy hatás okozására nem képes állapot közötti különbség jelölésére használt fogalom, akkor egyértelmű lesz, hogy energia eltüntethető (megsemmisíthető) és előállítható.
Viszont az ilyen fejlesztő gondolkodás alapfeltétele lenne a tévesen bemagolt tételek helyesbítése, értelmezési tartományaiknak a kijelölése.
Na és hogy a végén Question-féle erőlködésekről is megemlékezzek:
Ne bíráljon az olyan aki folyton a személyemet, a stílusomat cincálja, sértegeti.
Írjon idézetet, levezetést, idézzen kísérleti tapasztalatot az energia-tömeg-impulzus témakörben. Ja és természetesen a valóságnak megfelelőt, ne folyton az ellenkezőjét.
De ha ilyet nem tud, vagy nem akar, akkor ne okoskodjon, ne sértegessen. Mert az ezen "művei" teljességgel értelmetlenek.

[Question]

@Gézoo (78045):
Akkor szemezgessünk:

A terelések után visszatérve a kiindulópontra, a sugárzással terjedő energia hatásosságának vagy hasznosulásának a mértéke alapvetően a sugárzási teljesítmény sűrűségének a függvénye.

1-es lépés

Így van! A sugárzási teljesítmény sűrűségét (hagy rövidítsem STS-nek !) meghatározó összes tényezőt számításba kell venni. Így a mozgás, a távolság, de akár még a téridő hatásait is.

Szintén 1-es lépés.

Nyilvánvalónak tűnik, hogy bármilyen módszert is szeretnénk fejleszteni, kialakítani, csak akkor tehetjük, ha a tévesen megfogalmazott termodinamikai tételeket az STS figyelembevételével átfogalmazzuk.

Egy kis 0. lépés.

Ne bíráljon az olyan aki folyton a személyemet, a stílusomat cincálja, sértegeti.
Írjon idézetet, levezetést, idézzen kísérleti tapasztalatot az energia-tömeg-impulzus témakörben. Ja és természetesen a valóságnak megfelelőt, ne folyton az ellenkezőjét.
De ha ilyet nem tud, vagy nem akar, akkor ne okoskodjon, ne sértegessen. Mert az ezen "művei" teljességgel értelmetlenek.

2,c

Illetve a 2,e folyamatos alkalmazása.

Nincs tehát semmi újdonság, ezt az ostoba trollt kiismertnek tekinthetjük.

[Gézoo]

@Question (78046): Kedves Question!
Már megint miért trollkodsz? Ennyire kényszeresen foglalkoztat a személyem?
Tényleg ennyire nem érted azt amiről szó van az írásomban?

[Question]

@Gézoo (78047):
Mert szerintem ezt érdemled. Nézd meg nyugodtan, szoktam tudni beszélni értelmesen szinte mindenki mással. Gondolkozz el azon, miért te vagy az egyetlen, aki kiérdemli részemről ezt a bánásmódot.

Egyébként most egy 2,c-t produkáltál.

[Gézoo]

@Question (78048): Kedves Question!
Te komolyan nem tudod, hogy nem velem teszed, hanem éppenséggel mindenki mással?
Ugyanis én csak sajnállak, de alapjában véve nekem nem számít a trollkodásod.
A többieket traktálod az üres trollkodásaiddal, minden ész és értelem nélkül. Nem veszed észre, hogy Fekete Gáborként viselkedsz?
Inkább arra válaszolj, hogy mi a véleményed a sugárzási teljesítmény sűrűségével leírható energia áramlásokról?

[Solaris]

@Gézoo (78042): Kedves Gézoo!

Lásd, ez a baj veled. Valahogy a matematika sem tűnik a szakterületednek, úgyhogy ezt a témát is kihagyhatjuk a további beszélgetésekből. Annyit azért elmondok neked, hogy a vektorok között a <, > reláció nem értelmezett. Helyette a "lexikografikusan kisebb", illetve a "lexikografikusan nagyobb" fogalmakat használjuk, de ezek nem azt jelentik, amire Te gondolsz. A vonatkozó relációs jelet sajnos nem tudom kiírni, mert nincs benne a karakterkészletemben.

[Solaris]

@Gézoo (78043): Kedves Gézoo!

Bocsáss meg az őszinte szóért, de szerintem célravezetőbb, mint a kertelés. Amit Te itt és most összehordtál, azt úgy nevezzük, hogy zöldségek gyűjteménye. Egy olyan ember szövege, aki lehet, hogy olvasott ezt - azt, de bizony nem értett abból egy mukkot sem.

ad 1) Ne kavarj itt a számegyenessel, nem a dedóban vagy! Én világosan megírtam az egységelem meghatározását a valós számhalmazon. Ez több annál, minthogy a számegyenesen kijelölöd az egységnyi távolságot és elkezdesz méricskélni, merthogy vannak nem összemérhető szakaszok is.

ad 2)

A reláció eredménye mindig relatív érték, ...

Hogyne, ahogyan Te elképzeled. Logikai relációkról hallottál már?

ad 3)

Az egész számok egységeleme a sorozat szomszédos tagjainak a differenciája.

Milyen sorozat, milyen számok, milyen hülyeség ez már megint? A valós számoknál az az egységelem, amelyre E*a = a*E = a teljesül.

A valós számok azon részei amelyek az egész számok közé esnek, szintén viszonyítottak.

Mi ez a hablaty Kedves Gézoo? A valós számok miféle részeiről beszélsz?

Bármelyik sorukhoz rendelhető számtani sorozat.

Ugyan Kedves Gézoo! Tudod mi a különbség a sor és a sorozat között? A valós számok miféle soráról beszélsz? Adj már példát az irracionális számok általad választott tetszőleges sorához rendelhető számtani sorozatra!

ad 4) Ha zavarba ejtett a kijelentésem, akkor tanulmányozd még az ötödikes matematika könyvet!

ad 5)

A relációban szereplő tagok relatívak.

Ez egy csinos bullshit Kedves Gézoo!

Nem értem, hogy miért nem azzal foglalkozol, amihez értesz? Tulajdonképpen mi is a foglalkozásod, vagy a szakképzettséged?

[ennyi]

@Gézoo (78041):

Mi a kulonbseg az alabbi ket allitas kozott? van koztuk kulonbseg?

A. 2 nagyobb mint 1
B 2 relativan nagyobb, mint 1

A különbség csupán annyi, hogy az egyikben duplán megerősíted a relációt. Mindkettő arról szól, hogy az egyhez viszonyítva a kettő az nagyobb.

Nem Gezoo.
A. egy egyertelmu kiejelentes.
B. tartalmaz egy felesleges es ertelemzavaro szot. A relativan azt jelenti, hogy valamitol figg, attol fugg honnan/hogyan nezzuk. Last relativitas elmelete.

Idézet:
Ket asztallap koze beteszel egy ilyen szerkezetet. Szerinted ettol az egyik asztallap felmelegszik, a masik pedig lehul?

Természetesen igen. Miután az egyik lap sugárzás teljesítményének sűrűsége a másik lap felszínén eltér a fordított irányétól.

Ennyi. Meg szolj Szelesnek, hogy epitse be az energiacellajaba.
Ha epitesz nekem egy ilyet, es bizonyithatoan mukodik zart terben, megvasarolom. Igerem, mindketten nagyon hiresek es nagyon gazdagok leszunk.

[Solaris]

@Gézoo (78045): Kedves Gézoo!

Solaris nagyon helyesen utalt rá, hogy a Stefan-Boltzmann törvény mellett a Krichhoff-féle törvény és a Lambert-féle törvény is meghatározó eleme a kialakuló energia áramlásnak.

Valamit ismét nem értesz. Javaslom, hogy tanulmányozd a Planck-féle sugárzási törvényt. Integráld és differenciáld. Nos? meglepődtél az eredményen? Nem? Mi is jött ki belőle neked?

Szépen kérlek, ne hivatkozz rám az érveléseidben, mert még azt hiszik, hogy egyet értek veled, amit nagyon nem szeretnék!

Emlékeztetnélek rá, hogy a téma, amit bevetettél arról szólt, hogy a környezetünk teli van hatalmas teljesítménnyel sugárzó energia forrásokkal, amiket hasznosítani lehetne. A sok szócséplés között konkrétan felmerült, hogy Szilágyinak(?) van egy asztala, amelynek a lapja a te értelmezésedben kb. 800 W teljesítménnyel sugároz. Ennek a rafkós Szilágyinak van egy 600 W teljesítményű kenyérpirítója is. Arra vagyunk kíváncsiak, hogy miképpen tudnád az asztallap kisugárzott teljesítményével működtetni Szilágyi kenyérpirítóját? Mivel csak a bla - bla megy a részedről, sokkal szerényebb óhaj is elhangzott, úgyhogy beérjük azzal is, ha megoldod egyetlen egy db. picinyke LED működtetését az asztallap sugárzásával! Erről beszélj kérlek, ne másról.

[Solaris]

@Question (78046): Figyusszá Question! Ne trollkodjál a fizikatudomány Toldijával! Zavarod abban, hogy ismét valami nagyon nagyot alkosson. Nem szép tőled, hogy ezt gátolod a fene az algoritmusodba! Szerintem javítsd ki, mert

1. lépés: Generálj valami tudományosat!

ilyen formában téves. Helyesen így hangzana: Generálj valami tudományosnak látszót!

[Gézoo]

Kedves Emberek!

Ennyi. Meg szolj Szelesnek, hogy epitse be az energiacellajaba.

Ennyi bizony!

Végre kibújt a szög a zsákból! Mindenbe belekötöttetek, félremagyaráztatok, meghamisítottatok csak azért, hogy bizonygathassátok, már pedig mekkora egy hülye írta a Stefan-Boltzmann törvényre hivatkozást.

Uraim! Tök mindegy ki vagy mi vagyok én!

Attól hogy engemet cincáltok még továbbra is a Stefan-Boltzmann törvénynek, a Kirchhoff-törvénynek, a Lambert törvénynek. és bizony a Planck-féle eloszlási törvénynek, stb.-törvényeknek megfelelően két test között az energiaáram eredőjét a sugárzási teljesítmény sűrűségeik határozzák meg.

Ja hogy ti ragaszkodtok az 1850-ben íródott Clausius féle feltevéshez? Szívetek joga!

Vagy például a relációk (viszonyítások) eredménye nálatok nem viszonyított (relatív)
az is a szívetek joga. Nem kell mindenkinek tudnia a szavak jelentéseit.

Még hogy a Boole algebrában a relációk nem viszonyítások? Egyszerűen képtelenség ennyi butaságot összefirkálni, hogyan teszitek?

Vagy például ez is:

Nem Gezoo.
A. egy egyertelmu kiejelentes.
B. tartalmaz egy felesleges es ertelemzavaro szot. A relativan azt jelenti, hogy valamitol figg, attol fugg honnan/hogyan nezzuk. Last relativitas elmelete.

Drága Bogaram! Ezek így vagy úgy megfogalmazott, relációk azaz viszonyítások! Tanuld meg és ne agonizálj már rajta ennyit!

Bocsáss meg az őszinte szóért

Az őszinte szóért sohasem haragszom. Ellenben a szándékolt hülyeség néha kiakaszt.

Én világosan megírtam az egységelem meghatározását a valós számhalmazon

Pontosítsunk, már másodszorra idézzem be amit te ennek véltél? Oké:

Az 1 szám úgy van definiálva, hogy létezik az egységelem, melyre 1*a = a * 1 = a stb.

Ez még pongyolának is kevés.

A vonatkozó relációs jelet sajnos nem tudom kiírni, mert nincs benne a karakterkészletemben.

Ferdítesz, Dehogy a jelekről beszéltünk! Hanem a reláció eredményeként mindig megkapott relatív eredményről.

Próbáld ismételgetni: " Viszonyítok, eredménye viszonyított! " - mire százszor elmondod még meg is jegyezheted. Vagy nem.

"

Idézet:
Solaris nagyon helyesen utalt rá, hogy a Stefan-Boltzmann törvény mellett a Krichhoff-féle törvény és a Lambert-féle törvény is meghatározó eleme a kialakuló energia áramlásnak.

...
Szépen kérlek, ne hivatkozz rám az érveléseidben, mert még azt hiszik, hogy egyet értek veled, amit nagyon nem szeretnék!"

Nocsak? Talán attól félsz, hogy értelmes válaszon kapnak? Ugyan már!
Te magad soroltad fel a Stefan-Boltzmann törvény mellett a Krichhoff-féle törvény és a Lambert-féle törvény idevonatkozó részét:

"A válaszaid enyhén szólva, nem pontosak.

ad 1) Bármely test sugárzóképességének és elnyelési tényezőjének hányadosa azonos, éppen az abszolút fekete test sugárzóképességével egyenlő! (*** Kirchoff tétel)
ad 2) Valamely felületelem által egy másik felületelem irányába kisugárzott energia a sugárzó felületelem normálisa irányába kisugárzott energia, a besugárzott felületelemhez tartozó térszög és a sugárzás valamint a felületi normális által bezárt szög cosinusának szorzatával egyenlő! (*** Lambert tétel)
ad 3) Ez zanza Gézoo. Nincs szó a megoldásban kisebb, nagyobb, álló, mozgó stb. felületekről. Nem írok képletet, de erre majd akkor térjünk vissza ha érted és alkalmazni tudod a redukált feketeségi fok fogalmát."

Csak nem felejtetted el azt, hogy ezeket te írtad? A zanza hablatyolással együtt. ( *** zárójelben a megjegyzéseim.)

Arról már nem is szólva, hogy folyton odaírtátok: " A részetekről a téma lezárva!" Aztán másnap vagy pár óra múlva újrakezditek ugyanazokkal a csacskaságokkal.

Lassan azért már rá kellene jönnötök, hogy mindegy az, hogy én ki vagy mi vagyok. Lényegtelen! Csak az számít amit írtam. És nem hamiskodással, kiforgatással, önmagatok rendszeres meghazudtolásával kellene beszélgetnünk. Hanem szimplán a tartalmakat összevetnünk ütköztetnünk, egyeztetnünk.

[Rigel]

@Gézoo (78045):

Rigel emlegette azt, hogy a Nap 6000 K fokos hőmérséklete miatt van munkavégző képessége a 21 C fokos asztalra érkező energiának.
Ez téves, mert például a Szíriusz 10 000 K fokos, mégsem lehet a sugárzásával kenyeret pirítani a 21 C fokos asztalon.

Elárulom, hogy lehet, csak k...va sokáig tart.

Ugyanaz a fotodióda, amit a Napsugárzás 400-800 nanométeres fotonjaira elektromos feszültség (és ha rákötsz valamit akkor áram) létrehozásával reagál, a Szíriusz 400-800 nanométeres fotonjaira is pont ugyanígy reagál. Csakhát a Szíriuszról időegység alatt sokkal kevesebb foton érkezik, ezért csak úgy használhatod fel kenyérpirításra, ha valahol összegyűjtöd a fotodiódában megmozduló elektronokat. Mondjuk egy kondenzátorban.

A lényeg itt is abban van, hogy a beérkező 400-800 nanométeres fénynek megfelelő hőmérséklet sokkal nagyobb a fotodióda hőmérsékleténél, így a trükkös rész (ami a foton energiájából szabadon mozgó elektronok szétválasztásával feszültséget generál) nyugodtan felhasználhatja a HŐMÉRSÉKLETKÜLÖNBSÉGBEN lévő energiát. Ezt nem tudná megtenni, ha maga a fotodióda is olyan hőmérsékletű lenne, mint a beeső fénynek megfelelő hőmérséklet, hiszen ami bejött energia a fotonokkal, az folyamatosan megy is kifelé a fotodióda hősugárzásával. Nincs különbözet!

[ennyi]

@Gézoo (78055):

Viszonyítok, eredménye viszonyított!

Nem.
A viszonyitas eredmenye aboszolut ertek.

Az orokmozgodat ne probalt felreertelmezett fizikai torvenyekkel hitelesiteni, epitsd meg, probald ki, ha nekunk nem hiszel.

[Gézoo]

@ennyi (78057): Kedves Ennyi!

Nem.
A viszonyitas eredmenye aboszolut ertek.

Oké! Ügyes vagy!

[Rigel]

@Gézoo (78055):
Ez most hányadik lépés volt Question programjában? Vagy megpróbálod az összes lépést egy hozzászólásba belesűríteni, hátha sikerül?

[Rigel]

@Gézoo (78055):

Lassan azért már rá kellene jönnötök, hogy mindegy az, hogy én ki vagy mi vagyok. Lényegtelen! Csak az számít amit írtam.

Látod! Most az egyszer igazad van. Tényleg az számít, amit leírtál. Az meg hülyeség.

Akkor ezt megbeszéltük. Fátylat rá, lapozzunk...

[Gézoo]

@Rigel (78056): Kedves Rigel!

A lényeg itt is abban van, hogy a beérkező 400-800 nanométeres fénynek megfelelő hőmérséklet sokkal nagyobb a fotodióda hőmérsékleténél,

Ebben is tévedsz. Pusztán a foton által az elektronoknak átadott energiának kell dióda potenciálgátjának legyőzéséhez elegendően nagynak lennie, éppen úgy mint a hő esetében az infradetektorban, vagy mint ahogyan a hő fotonjainál sokkal kisebb energiájú rádiófrekvenciás fotonok esetében már egy FET gate-jén elmozdított elektronok okozta térerősség változás esetében.
Lényegtelen az, hogy fény vagy hő. Még az is majdnem mindegy, hogy mekkora volt a forrás "hőmérséklete". A fotonok energiájának a nagysága számít. Mindegyikhez meg van az az eszköz amiben munkát végeznek a fotonok.

Ezt nem tudná megtenni, ha maga a fotodióda is olyan hőmérsékletű lenne, mint a beeső fénynek megfelelő hőmérséklet, hiszen ami bejött energia a fotonokkal, az folyamatosan megy is kifelé a fotodióda hősugárzásával. Nincs különbözet!

Még ezt sem tudod helyesen. Van olyan detektor amelyben izzószál árama okozta feszültségesés mérésével azt mérjük, hogy mennyi hő érte el az izzólámpa 1000 K hőmérsékletű izzószálát.
Ugyanis ha több, akkor nagyobb lesz az ellenállása, kisebb az átfolyó áram és a keltett feszültségesés. Ha kevesebb hő éri az izzót, akkor lehűl és nagyobb árama lesz a kisebb hőmérsékleten lecsökkenő ellenállásától.

Most a változatosság kedvéért írj olyat amit helyesen le tudsz írni!

Látod! Most az egyszer igazad van. Tényleg az számít, amit leírtál. Az meg hülyeség.

Akkor ezt megbeszéltük. Fátylat rá, lapozzunk...

Na ez az! Jó, hogy te tévedhetetlen vagy!

[Rigel]

@Gézoo (78061):

Még az is majdnem mindegy, hogy mekkora volt a forrás "hőmérséklete". A fotonok energiájának a nagysága számít.

Látom, rejtély előtted a "fekete test sugárzás" nevű nagy varázslat.
Akkor most tisztán oktató és ismeretterjesztő célból elmondom, hogy minden "hősugárzást" kibocsátó test egy jellegzetes alakú görbének megfelelő eloszlásban eregeti a különböző energiájú (=hullámhosszú vagy frekvenciájú) fotonokat:

Így pedig minden hőmérsékletértékhez hozzárendelhető az a hullámhossz (vagy frekvencia) tartomány, ahol az energia nagyját leadja. A csillagok (lásd Nap vagy Szíriusz) a 400-800 nanométer táján sugározzák ki a legtöbb energiát. Nem véletlenül erre a tartományra gyártják a napelemeket, vagy kisebb méretben a fotodiódákat. A dolog lényege az, hogy hiába van messze a Szíriusz, a hősugárzásának karakterisztikája nagyjából megegyezik a Napéval (egy kicsit a magasabb frekvenciák felé tolódott a görbe csúcsa), így pedig az onnan érkező fotonok ugyanúgy munkát tudnak végezni itt a Földön a HŐMÉRSÉKLETKÜLÖNBSÉG miatt, mint a Napból érkező fotonok. Ha nem hiszed, akkor javaslom a CCD érzékelők tanulmányozását, amik egyik felhasználási területe éppen a csillagok fényének a regisztrációja (munkavégzés ez is!).

[Gézoo]

@Rigel (78062): Kedves Rigel!

Látom, rejtély előtted a "fekete test sugárzás" nevű nagy varázslat.

Rosszul látod!

A csillagok (lásd Nap vagy Szíriusz) a 400-800 nanométer táján sugározzák ki a legtöbb energiát.

Folytatod a dezinformálást. A Nap sárgásfehér fénye azt mutatja a Szíriusz kékesfehér fényéhez viszonyítva, hogy a Napunk sokkal hidegebb és a sugárzási maximuma a 6000 K hőmérséklethez esik, szemben a Szíriuszéval amelynek 10 000 K foknál van a sugárzási maximuma.

ugyanúgy munkát tudnak végezni itt a Földön a HŐMÉRSÉKLETKÜLÖNBSÉG miatt,

Az ugye nem zavar, hogy kevesebb a Szíriusz teljes sugárzási spektrumának a sugárzási teljesítmény sűrűsége a Földön, mint a saját légkörünk nappali sugárzási teljesítmény sűrűsége. Miért is zavarna ha egyszer nem érted miről van szó?

Nem szívesen veszem el a kedvedet de a kék színű LEDekben nincs a színükhöz rendelhető T=12 000 K hőmérséklet.
Sőt a Röntgen készülékekben sincs a színükhöz rendelhető 100 000 K fokos hőmérséklet.
Ugye ezt sem érted.

A lényeg az, hogy csak akkor számít a sugárforrás hőmérséklete ha a belőle kijövő hőmérsékleti sugárzását vizsgáljuk.
Ez messze sem jelenti azt, hogy fordítva is igaz lenne. Nem lesz a fehér led 6500 K fokos, hiába van a spektrumának maximuma éppen ott ahol a 6500 K fokos izzásban lévő testek sugárzási maximuma.

Na egy próba meg volt. Megint csacskaságot írtál. Ezt nevezzük okoskodásnak?

Most próbálj olyat idemásolni amiről tudod is, hogy az mi!

[Szilágyi András]

@Gézoo (78041):

Idézet:
Ket asztallap koze beteszel egy ilyen szerkezetet. Szerinted ettol az egyik asztallap felmelegszik, a masik pedig lehul?

Természetesen igen. Miután az egyik lap sugárzás teljesítményének sűrűsége a másik lap felszínén eltér a fordított irányétól.

Ez remek! Tehát ha egy könyvespolc két polca közé beteszek egy állványon egy nagyítót, vízszintesen elhelyezve a lencsét, akkor az egyik polc lehűl, a másik fölmelegszik? Tök jó! És akkor a hőmérsékletkülönbséggel már lehet hőerőgépet működtetni.
Gézoo! Megoldottad az emberiség energiaproblémáit! Nobel-díjat neked, de rögtön!

[Solaris]

@Gézoo (78055): Kedves Gézoo!

Ez siránkozásnak sok én unalmas, érdemi válasznak elfogadhatatlan!
Nem felejtettem el, hogy mit írtam, s ha mégis, módomban áll visszaolvasni. Továbbra is kérem, hogy rám ne hivatkozz semmiféle állításoddal kapcsolatban, mert hangsúlyozottan nem szeretném, ha bárki is azt hinné, hogy egyetértek veled valamiben, mert többnyire butaságokat állítasz.
A fizikát és általában a tudományt nem sufniban született ketyerékkel, nem a valósághoz köze sincs fantasztikus elméletekkel viszik előre a kérdéskörhöz nem is konyítók, hanem képzett tudósok, kutatók serege, akik megalapozott tudással rendelkeznek a szakterületeiken.
Biztosan van olyan témakör, amiben szakember vagy, de talán látnod kellene a korlátaidat is, egyben nem szabad azt képzelned, hogy nem látunk át a szitán, nem ismerjük fel önmagadról elmesélt hazugságaidat - pld. előadásokat tartasz, ZH-kat íratsz és javítgatsz, stb. -, a fizikáról, matematikáról tett képtelennél képtelenebb állításaidat. Ne nézd hülyének ezt a társaságot! Question algoritmusa remekül modellezi a fórumos működésedet. Elgondolkodhatnál rajta.

[tomkahaw]

@Solaris (78066):

teljesen feleslegesen győzköditek és vitatkoztok vele. ez a személy (gézoo) sajnos nagy valószínűséggel rögeszmés személyiségzavaros. nyilvánvalóan felépített magában egy világot, ahol ő egy fizikus, ért a dolgokhoz, szakértő, tudós, stb... ezt a kényszerképzetet fent kell valahogy tartani, számára végzetes lenne, ha fel kéne magában ismernie állapotát, ezért ehhez az elképzelt világhoz ragaszkodik minden áron. nem fogjátok tudni meggyőzni, hogy ostoba, azzal összeomlana a légvára. bármit is mondtok, azzal a légvárát építitek tovább.

- ha kioktatjátok, akkor megerősítitek abban, hogy ő a fizika következő Messiása, hiszen a Messiással az eddigi dogmatikusok nem érthetnek egyet, ezért nyilvánvaló, hogy ellene beszéltek.

- ha egyet értetek vele, akkor azzal is adjátok alája a lovat, mert akkor szintén a Messiás képében tetszeleghet, hisz a tanítványaivá váltok, akiket tanítani fog, miután a követőivé váltok. lásd "kostyállászló" effektus.

így vagy úgy, a kényszerképzeteit a ti reakcióitokból táplálja, legyen az pro vagy kontra, bármilyen módon, ha foglalkoztok vele, az neki pozitív visszacsatolás, hogy igen, ő mégiscsak "valaki", ha foglalkoznak vele.

[Gézoo]

@Szilágyi András (78065): Kedves András!
Azért ez annál, hogy egy lencsét odateszünk, kicsit bonyolultabb megoldásokat kíván.
Nobel sem jár érte, hiszen elvének minden részét már korábban tisztáztál Stefan, Boltzmann, Kirchhoff, Lambert, Planck és a többiek.
Azt viszont megtehetnénk, hogy a sugárzási teljesítmény sűrűségekkel helyesbítsük a termodinamika főtételeit.

[Gézoo]

@Solaris (78066): Kedves Solaris!
Ha majd a Boole-algebrában a logikai relációkat te is viszonyításnak fogod tekinteni, a viszonyítások eredményeit pedig viszonyított eredménynek, (idegen szóval a relációk eredményei relatív értékek, ) akkor talán érdemes lesz erre a válaszodra visszatérni.
Mert amíg nyafogásról írsz, ilyen és a vektoros, vagy Boole-algebrás előzmények után:

Idézet:
Én világosan megírtam az egységelem meghatározását a valós számhalmazon

Pontosítsunk, már másodszorra idézzem be amit te ennek véltél? Oké:

Idézet:
Az 1 szám úgy van definiálva, hogy létezik az egységelem, melyre 1*a = a * 1 = a stb.

Ez még pongyolának is kevés.

addig folytatódik az inkorrekt eszközökkel történő terelés az érdemi beszélgetés helyett.
Az ilyen:

Valamit ismét nem értesz. Javaslom, hogy tanulmányozd a Planck-féle sugárzási törvényt. Integráld és differenciáld. Nos? meglepődtél az eredményen? Nem? Mi is jött ki belőle neked?

általános iskolai, de legfeljebb közepes tudású középiskolai szintű gyerekek hablatyolásaihoz meglepően hasonló, azonos szintűnek látszó mondataid alapján, valamint az alapján, hogy folyton terelésbe kezdesz a beszélgetés témája helyett, azt kezdem hinni, hogy túlbecsültem a képzettségedet.
Említetted, hogy egyetemi hallgatókkal ülnél be az előadásaimra. Miért is? Egypár idétlenkedővel több embert kelljen fegyelemre inteni? Mert a szakmai tudásuk megkérdőjelezésére még csak szükség sincs. Ezért a véleményük csak érzelmi értékű lehetne.
Tudod mit! Ne kertelj tovább! Ne beszélj mellé!
Konkrétan indokold meg, hogy szerinted miért jó vagy miért rossz az a felvetés, hogy
"A testek közötti energia átadás nagyságát a testek által kibocsájtott sugárzási teljesítmény sűrűségek eredője határozza meg."

(( És most nagyon szépen kérlek ne lelkizz, ne gyere a Monty-Hall paradoxon kecskéivel, szóval ne kitérő szövegeket írj, hanem korrekt választ a kérdésre. Már ha tudsz olyat. ))

[Gézoo]

@tomkahaw (78067): Kedves Tomkahaw!
Megköszönném, ha pusztán személyeskedő, sértegető beírással nem off-olnád a topic-ot!

Mi lenne ha te is válaszolnál az aktuálisan felvetett kérdésre?

Konkrétan indokold meg, hogy szerinted miért jó vagy miért rossz az a felvetés, hogy
"A testek közötti energia átadás nagyságát a testek által kibocsájtott sugárzási teljesítmény sűrűségek eredője határozza meg."

[Gézoo]

Esetleg korrektebb lenne ez a megfogalmazás?

"A testek közötti energia átadás eredőjének nagyságát és irányát a testek által kölcsönösen kibocsájtott és elnyelt munkavégző képességű, sugárzási teljesítmény sűrűségek eredőjének nagysága és iránya határozza meg."

Egyrészt azért gondolom így, mert már a termikus spektrumban is van olyan energia sáv amely nem vált ki hatást. Alatta és felette lévő sávra pedig különösen érvényes a hatásosság kérdése.
Másfelől a különböző frekvenciájú részek behatolási mélysége és áthatolóképessége, hatóképessége az anyagi minőség és a környezeti paraméterek függvényében eltérő.
Ezért a felületi és a térfogati hatásra egyaránt értelmezettnek kellene lennie.
Valamint ebben a változatban az összes lehetséges (kölcsön)hatás megvalósítására képes spektrális összetevő szerepel.
Továbbá bár eredetileg az abszolút hőmérsékletek negyedik hatványával arányos Stefan-Boltzmann törvényre alapoztam, így a hősugárzásokra is érvényes, ugyanakkor ebben a megfogalmazásban érvényes a teljes hatás gyakorlásra képes spektrumra.

Persze nyilván lehetne még csiszolgatni.

Van erről indokolható véleményetek?

[aszfaltbetyár]

@Gézoo (78072):
Most mit érzékenykedsz?
Legalább megszakítja néha valami az okoskodó fingfűrészelésedet!

[Rigel]

@Gézoo (78070):

Azt viszont megtehetnénk, hogy a sugárzási teljesítmény sűrűségekkel helyesbítsük a termodinamika főtételeit.

Jelzem, hogy NEM KELL a termodinamika főtételeit semmivel sem helyesbíteni. Azok pont úgy jók, ahogy a tankönyvekben szerepelnek. Meg kell tanulni, meg kell érteni, és tudni kell helyesen használni.

Megjegyzem, hogy a főtételek többségébe nem is lehet a "sugárzási teljesítmény sűrűség" agymenésedet belerakni (pl. ilyen a harmadik), egyébként pedig éppen elrontaná a főtételek általános érvényét, mivel csak a sugárzásról szól, és kihagyja akár a mechanikai munkát, akár az egyszerű hőmozgás útján történő energiaátadást.
Kedves Gézoo, megalapozott tudás nélkül nehéz javítani a fizikai törvényeken, lám neked is csak rontani sikerült.

[Gézoo]

@Rigel (78075):
Kedves Rigel!
Nagyon jó észrevétel!

" megalapozott tudás nélkül nehéz javítani a fizikai törvényeken,"

Mi több! A vélemény alkotásod sem lehet így megalapozott. Ennek ellenére lám-lám, még te is majdnem helyes kiegészítésre hívtad fel a figyelmet.
Bár igaz, csak a második főtételről szóltunk eddig, de igazad van a többi tételben szereplő mechanikai munkára is érvényes definíciót kellene adnunk, ha azokról a tételekről is szót ejtünk.

Jelzem, hogy NEM KELL a termodinamika főtételeit semmivel sem helyesbíteni. Azok pont úgy jók, ahogy a tankönyvekben szerepelnek.

Ezzel viszont sajnos nem tudok egyetérteni, miután téves értelmezéssel készült a II. főtétel, abból fakadóan, hogy a sugárzott energiára nem lehet érvényes a jelenlegi formájában.
Két test közötti sugárzással átadott hő mennyisége a hatást kifejteni képes sugárzási teljesítményeik sűrűségének a függvénye. Ez pedig a II. tétel jelen formáját alapvetően megváltoztatva illeszthető bele.

egyébként pedig éppen elrontaná a főtételek általános érvényét

Ezzel ellenkezően! Pontosan kiterjesztené a teljes elektromágneses spektrumra és azon túlra is.

Mivel tudod indokolni a véleményedet? (Azon kívül, hogy szerinted így jó ahogyan van.)

[Rigel]

@Gézoo (78076):

Bár igaz, csak a második főtételről szóltunk eddig,

Te csak azt hiszed, hogy a második főtételről beszéltél. Te valami zavaros dologról beszéltél, ami szerinted a második főtétel.
A második főtételt számtalan formában meg lehet fogalmazni (amelyek egymással ekvivalensek, így matematikailag egymásba átalakíthatók), speciel a "sugárzási teljesítmény sűrűségek eredőjével" való megfogalmazásod bullshit.

de igazad van a többi tételben szereplő mechanikai munkára is érvényes definíciót kellene adnunk, ha azokról a tételekről is szót ejtünk.

Mutasd meg, hogy a harmadik főtételben hol van a mechanikai munka!
Az elsőben van, mert az az energiamegmaradásról szól. Egyik megfogalmazásában: egy rendszer energiájának megváltozása egyenlő a közölt hőenergia és a rendszeren végzett mechanikai munka összegével. Látod? Így kell megfogalmazni világosan egy általános érvényű fizikai összefüggést. Például a hőenergia közlését nem lekorlátozva a hősugárzásra. Gondolj a levesestálban bennefelejtett merőkanálra, ami megégette a kezedet!

Ezzel viszont sajnos nem tudok egyetérteni, miután téves értelmezéssel készült a II. főtétel, abból fakadóan, hogy a sugárzott energiára nem lehet érvényes a jelenlegi formájában.
Két test közötti sugárzással átadott hő mennyisége a hatást kifejteni képes sugárzási teljesítményeik sűrűségének a függvénye. Ez pedig a II. tétel jelen formáját alapvetően megváltoztatva illeszthető bele.

Továbbra is ostobaságokat írsz.
A második főtétel egyik legegyszerűbb megfogalmazása: Egy elszigetelt rendszer entrópiája nem csökkenhet.
A megfelelő fizikai összefüggések helyes használatával, ebből a megfogalmazásból kiindulva MINDEN LEHETSÉGES helyzetet le lehet vezetni. A hősugárzásosat is. Persze ehhez érteni kéne a fizikához, és nem csak visszaböfögni az összeolvasott fogalmakat pépesre rágva és összezagyválva.

[Gézoo]

@Rigel (78077): Kedves Rigel!
Kértelek, hogy érvet, indokot írj. Miért nem tetted? A sértegetés sem számít indoklásnak.

Továbbra is fennáll a kérdés: Tudsz indokot írni?

[Rigel]

@Gézoo (78076):

Idézet:
egyébként pedig éppen elrontaná a főtételek általános érvényét

Ezzel ellenkezően! Pontosan kiterjesztené a teljes elektromágneses spektrumra és azon túlra is.

Elárulok egy titkot. Csak itt. Csak neked.

A termodinamika főtételei a legáltalánosabb tankönyvi megfogalmazásukban MÁR MOST IS minden lehetséges fizikai folyamatra érvényesek. Az elektromágneses sugárzásra is.
Valójában a XIX. század óta érvényesek voltak mindenre, és ezt tudta mindenki, aki egy kicsit is tanult fizikát.

Első főtétel: energiamegmaradás
Második főtétel: a folyamatok során az entrópia nem csökkenhet
Harmadik főtétel: az abszolút nulla fok nem érhető el.

[Rigel]

@Gézoo (78078):
Bocs, de az, hogy ostoba vagy a fizikához, nem sértegetés, hanem ténymegállapítás.

[Gézoo]

@Rigel (78079): Kedves Rigel!
Bár ez sem indoklás, de oké:

A termodinamika főtételei a legáltalánosabb tankönyvi megfogalmazásukban MÁR MOST IS minden lehetséges fizikai folyamatra érvényesek.

Akkor fejezd csak ki a Nátrium spektrális sugárzás energiáját a második főtételből!

Első főtétel: energiamegmaradás

Mi van a 1e-1000 Hz frekvenciájú sugárzások munkavégző képességével?

Második főtétel: a folyamatok során az entrópia nem csökkenhet

Mi van a párolgással?

Harmadik főtétel: az abszolút nulla fok nem érhető el.

Mi van a lézercsipesszel?
Érted a kérdéseket?

[Gézoo]

@Rigel (78080): Ja és nem kellene ilyeneket írogatnod, amikor se a Planck-féle spektrális eloszlást, se a színhőmérsékletet, de még a fotoelektromos jelenségeket sem ismered.
Hülyeségnek nevezed a Stefan-Boltzmann törvényt, és ki tudja még miről nincs saját ismereted, véleményed?
Bullshift jahh..

[Question]

Köszönöm az algoritmusom működésének elismerését! Javaslom, senki ne erőlködjön, aki véletlen válaszolni akar Gézoo-nak, használja simán az én betűkódjaimat, úgy látszik nem tud semmi újat hozni