Szkeptikus Fórum

@Gézoo (46737):

Vizsgáztam ebből ( pedagógus is vagyok, nem emlékszel? )

Ekkora hazugságot... Pedagógus komplexus! Azt a hét meg a nyolcát. Ilyen rossz tanárt csak megformálni lehet, állhatatos munkával felépíteni, az életben nem terem. Apopó tanár úr, még mindig várom, hogy a "történelmi tényt" bármi forrással igazolja, mely arról szól, hogy Lorentz megfigyelte, a mozgó töltés körüli polarizációt.

Igazán helytálló a mondás, hogy a legrosszabb kombináció, amikor a butasággal nagy szorgalom párosul .

@mimindannyian (46752): Olvasd el magad.. ja és ne rágalmazz.

@Gézoo (46753): Tehát nincs válasz a "történelmi tényedre"? Erre sem tud a "pedagógus úr" anyagot hozni?

@mimindannyian (46760): Olvasd el magad. Már többször leírtam, hogy nem vagyok hajlandó alap evidenciákról linket keresni a lustáknak.

@Gézoo (46761): pajdagogus... gezoo, te ragalmazod a pedagogusokat, amikor azt allitod, hogy kozod van hozzjuk

@ennyi (46767): Személyeskedés helyett inkább idézted volna a Hubble törvényt, mert akkor láttad volna azt, hogy miben tévedtél..

@Gézoo (46770): Gezoo, a szemlyeskedest te kezded, amikor azt probalod elhitetni, hogy pedagogus vagy (a fene sem kerdezte, de aki olvas, az latja, hogy nem lehetsz az).

Esetleg kiscsoportban az oviban, de abba az oviba nem vinnem az unokamat!

 **MODERÁLVA** @Gézoo (46761):

Olvasd el magad. Már többször leírtam, hogy nem vagyok hajlandó alap evidenciákról linket keresni a lustáknak.

1) Nincs ilyen link, kamuzó ál-pedagógus. Én kerestem, nem voltam rest. Lám, vagyok olyan naiv, hogy felteszem, néha igazat is mondhatsz. Sajnos mindig ki kell ábránduljak.
2) Roppant nagy szorgalommal keresel a legnagyobb trivialitásokról is linket, ha az a lelki nyomorodnak kedves visszavágás. Most is dobálóznál vele, ha lenne ilyen.

Kaptál két egyest hazudozásért.[/moder]

@ennyi (46774): A személyeskedést folyton te teszed.
Te indokoltad a válaszodat a kognitív disszonancia idézésével. Te sértegetsz folyton.
Én nem vetettem a szemedre, hogy biológusként nem tanítasz több évtized óta hozzád hasonló képességű emberkéket. Pedig hidd el nekem, sokszor megtehettem volna a produkcióid láttán.

Maradjunk a fizikánál:

Idézet:
Leírtam: t1 időpontban (t1=r1/c, ) v1=r1*H sebességgel mozogtak,

t2 időpontban (t2=r2/c, ) v2=r2*H sebességgel mozogtak a galaxisok.

Megérted végre?

@mimindannyian (46775): Nem írtam, hogy link. Hanem azt írtam, hogy olvasd el magad. Figyelj, mert folyton másra felelsz mint amit én írtam.

@Gézoo (46778): Ennyire feltűnően ne hazudj azért!

nem vagyok hajlandó alap evidenciákról linket keresni a lustáknak.

Nem írtam, hogy link.

Kiszálltam. Gyöngyszem.

@mimindannyian (46779): Ez nem hazugság.
Nem vagyok hajlandó linket keresni neked. keress magadnak!
És nem utasítottalak arra, hogy linken olvasd.

Ezek tények.

@Gézoo (46731):

Gezoo, az előbb gyorsulást írtál, most azt írod sebesség a Hubble állandó. Döntsd már el. Az idővel meg mit akarsz folyton?

A klasszikus vöröseltolódás szerint z = Δλ-λ de a kozmológiában Gezoo által hiányolt spercrel figyelembevételével kell megadni, vagyis a vöröseltolódás:
1 + z = megfigyelt/nyugvó
A galaxisok távolsága és vöröseltolódása között lineáris összefüggés van (v = cz = d H₀) vagyis relativisztikus alakban tehát a távolság:
d ~ (c / H₀) [(z + 1) 2 - 1] / [(z + 1) 2 + 1]

Nehéz értelmezni, Gezoo mit szeretne, mert zagyvál össze vissza. Távolságot, vöröseltolódást, gyorsulva tágulást, Hubble állandót? Ezt mind szépen összekeveri és azt hiszi ezek a szavak szinonimái egymásnak. Pedig nem.

@Gábor (46798): Gábor, figyelj jobban!

"Nehéz értelmezni, Gezoo mit szeretne, mert zagyvál össze vissza." Gábor! Olvasd el, ne értelmezd.

Két sebesség, időegységre eső különbözete a gyorsulás!

@Gézoo (46813): Visszaolvastam, halandzsáztál, mint most. Látom, szokásos módon nem sikerült a mondanivalóm megérteni és arra válaszolni!

@Gábor (46828): Ezt ismered?
v=c*(f²-f₀²)/(f²+f₀²)
Gondolom igen, mert ha f₀ a referencia színképvonalhoz tartozó frekvencia, és f a galaxis színképében lévő megfelelőjének a frekvenciája akkor a Hubble féle
v sebességet ezzel a relativisztikus függvénnyel kapjuk meg.

Szóval visszaolvastál.. Kétlem mert ezt ezen a fórumon is levezettem én is korábban..

Ja, hogy én miért nem írom azt, hogy csak mellébeszélsz és halandzsázól?
Csak azért mert az már olyan személyeskedés lenne amit te művelsz.

Én maradok a fizikánál. Jó lenne, ha követnéd a példámat!

Én maradok a fizikánál.

Nagyon jó, marad a fizikánál! Annál a fizikánál, amit éppen vélemény státuszba degradált. Neki van egy véleménye a relativisztikus invariáns mennyiségről, meg a fizika összes többi művelőjének egy másik. Szépen megférnek. Elvégre csak vélemények, milyen szép a sokszínűség! LOL.
A fizika fogalomtárát használó költőúr. A költészetben tényleg mindenkinek igaza lehet, ízlés kérdése az egész.

@mimindannyian (46834): Ó, klassz, hogy ismét nem offoltad a topic-ot a személyeskedéseddel. Ja, hogy csak személyeskedést írtál?
Nos, hagy kérdezzelek: Valaha írtál olyan hozzászólást amelyik az adott topic témájáról szólt?

Évek óta készítenek ilyen szerkezeteket..
[yt]http://www.youtube.com/watch?v=pcEdpb-r ... plpp_video[/yt]
http://www.youtube.com/watch?v=pcEdpb-r ... plpp_video
Zárt rendszer impulzusainak eredője zéró.. helyett a filmen is láthatóan nem zéró.

"Hatás ellenhatás (Newton III) érvényesülése nélkül nem lehet mozgást kelteni"- mondják sokan, pedig a filmen láthatóan lehet..
És ezzel is lehet:
[yt]http://www.youtube.com/watch?v=kk5s9M4L ... ure=relmfu[/yt]
http://www.youtube.com/watch?v=kk5s9M4L ... ure=relmfu

És még sokféle módon.. lehet.

Ideje lenne már annak, hogy helyesbítsük a hibás megfogalmazású fizikai törvényeket.

Az is érdekes probléma, hogy a rezonancia frekvencián keltett rezgésről azt tanultuk-tanítjuk, hogy a rezonáló testet a saját frekvenciáján kell gerjeszteni ahhoz, hogy maximális kilengést elérhessünk.

Ez nem így van. Ugyanis ha a lengést keltő frekvenciája azonos a sajátfrekvenciával, akkor a keltő és a gerjesztett egymáshoz képest áll, azaz nincs és nem lehet munkát végző erőhatás kettőjük között.

Ergo a gerjesztő nem tud energiát közölni a gerjesztettel és ezért nem is végezhet gerjesztést.

Vagyis a gerjesztő hatásnak nem csak fázisban kell sietnie a gerjesztett mozgásához viszonyítva, hanem még gyorsulnia is kell hozzá képest ahhoz, hogy energiát adhasson át a gerjesztendőnek.

Másként fogalmazva nem szinkron, hanem csak aszinkron fázis és amplitúdó viszony lehet a gerjesztő hatás és a gerjesztett lengés között.


Na igen, és ez a felállás érvényes minden gerjesztett lengésre..

Csak ugye a terheléssel csökkentett amplitúdójú lengések esetén úgy tűnhet, hogy elegendő az is, ha a gerjesztő amplitúdója gyorsabban növekszik, mint a gerjesztetté, ekkor is van "vontatási" lehetőség kettőjük között.

Csak az a baj, hogy ezzel egy újabb téves megközelítésre világítunk rá.
Az amplitúdó növekedési sebesség és a frekvencia viszonyára.

Ugyanis szintén úgy tanuljuk, hogy két, egymástól eltérő amplitúdójú lengés esetén, ha ugyanaz a vizsgált fázishelyeik közötti időszakasz hossz, akkor azonos a frekvenciájuk.

Vagyis például a nulla átmeneteik közötti távolságuk azonos, akkor a frekvenciájuk is azonos.

Csak hogy ez ugyan definíció szerűen így van, de a jelváltozási sebességeik (jelszint vagy másként az amplitúdó változási sebességeik) eltérőek.

Így, ha a frekvenciát a jelváltozási sebességgel definiáljuk, akkor azonnal világos az is, hogy nem elegendő a nullátmenetek közötti távolság azonossága ahhoz, hogy azonos frekvenciáról beszélhessünk, hanem az amplitúdók azonossága is kell hozzá.

Jó példa erre a víz hullámainak terjedése. Ahogy csökken az amplitúdójuk, úgy növekszik a hullámhossz és csökken a frekvencia.

A víz egy anyagi hullámzás, éppen úgy viselkednek a vízmolekulák hullámai, mint az elektronfelhőben az elektronok hullámai.

Vagyis ugyanaz a hatás érvényes a mechanikai hullámok esetében és az elektromágneses hullámok esetében is.

Sőt! A mágneses eszközökre is ugyanez érvényes!

@Gézoo (46829): Gezzo, nem frekvencia hanem hullámhossz. Nincs Hubble féle sebesség, csak sebesség van! A Hubble-állandót még véletlenül sem így kapjuk meg! Halandzsa halandzsa hátán.

@Gábor (46887): Gábor! Nagy tragédia hogy ilyet írtál:
"Gezzo, nem frekvencia hanem hullámhossz."
Nem az a baj, hogy "Gézoo" -nevet sem tudod helyesen leírni, hanem az a tragédia, hogy
nem tudod azt, hogy hullámhossz=c/frekvencia és ezen ismertet hiányában képes vagy minősítgetni.
Sajnos barátom, amit leírtam az csak annak halandzsa aki egyáltalán nem ért hozzá.

@Gábor (46887):

Azt hiszem, értem hol tévedtél el. A kozmológiai vöröseltolódást nem a Doppler-effektus okozza, így azzal számolni butaság.

@Gábor (46889): "Azt hiszem, értem hol tévedtél el. A kozmológiai vöröseltolódást nem a Doppler-effektus okozza, így azzal számolni butaság."

Nos, minden frekvencia változást csak a rel.Dopplerrel lehet számolni. A kozmológiait éppen úgy mint a trafipaxét. Ezért nem butaság, hanem az egyetlen hiteles számítási mód.

@Gézoo (46890): Ez nem igaz.

@Gábor (46891): Vezesd le..

@Gézoo (46892):

Vöröseltolódás

A vöröseltolódás három lehetséges okát meg kell különböztetni:

a forrás és a megfigyelő relatív mozgása (Doppler-effektus, relativisztikus Doppler-effektus)
a forrás és a megfigyelő gravitációs potenciálja eltérő (gravitációs vöröseltolódás)
a Világegyetem tágulása (a forrás és a megfigyelő között)

A kozmológiai vöröseltolódás megfigyelés eredménye, nincs mit levezetni. Pár sorral lejjebb leírtam.

@Gábor (46893): A logikai levezetés is elegendő lett volna.
Példaként ilyen is lehetett volna a levezetésed.
Azt írtad:

A vöröseltolódás három lehetséges okát meg kell különböztetni:

a forrás és a megfigyelő relatív mozgása (Doppler-effektus, relativisztikus Doppler-effektus)
a forrás és a megfigyelő gravitációs potenciálja eltérő (gravitációs vöröseltolódás)
a Világegyetem tágulása (a forrás és a megfigyelő között)

1. egyetérthetsz, rel.Doppler
2. egyetérthetsz, hiszen erről szólt a vitánk nem régen, a Föld gravitációjában létrejövő frekvencia és metrika torzulásról.

Marad a Világegyetem tágulása.. mint nem egyeztetett lehetőség.

Mit takarhat ez a tágulás?

A tér tágulását? - A tér egyetlen jellemzője az üresség, ilyen értelemben nincs minek tágulnia.

Az anyag és sugárzások kölcsönhatásaként alkotott képzetes tér tágulását?

Ez már jó gondolat.. 14 milliárd fényév távolságról elindult az a fény amit vizsgálunk és a haladási ideje alatt, induló pontját is beleértve áthaladt olyan térrészeken ahol az időmúlás sebessége eltérő volt a megfigyelőnél érvényes értékétől..

Oké.. Vizsgáljuk meg ezeket a lehetőségeket!

1. Az indulás helyén nagyobb volt a téridő görbület mint most itt nálunk.
Akkor a téridő görbületet okozó tömeg és ezzel a galaxis sűrűség is ezt mutatná.
Ilyen megfigyelési adat nincs.

Ekkor pedig felvethető az, hogy nem látható gravitáló tömeg volt jelen.
Felvethető, de igazolás nélkül ez a lehetőség puszta spekuláció lenne.

Egyébként pedig az a tömeg valahol lenne ma is.. Ha nem a forrásnál, akkor azon túl vagy azon innen, de a mozgási sebessége az áltrel szerint nem lehetett nagyobb mint a fény sebessége, azaz az elmozdulásának nyoma lenne a megfigyelt adatok között.

A gravitáló hatás volt nagyobb térfogat sűrűségű mint most itt nálunk.
Ez lehetséges lett volna akkor ha gravitációs hullámok áradatában indult volna a vizsgált fény.


2. Menet közben haladt át lassult idejű térrészeken.
Ez esetben a gömbszimmetrikusan megfigyelt távolság függő vöröseltolódás felveti azt a lehetőséget, hogy a teljesüléséhez a teljes Világegyetemben azonos a gravitáló tömeg eloszlása. Mert minden azonos távolságú galaxis fényére ugyanakkora időlassulás hatott a látott galaxis eloszlás inhomogenitásától függetlenül.
Igazolás nélkül ez a lehetőség sem több spekulációnál.

Ezek után joggal merülhet fel az a kérdés, hogy a téridő görbületet okozó hatás, miként határozza meg a fény terjedési sebességét?
Einstein szerint a lassult idejű térben a fény is lassabban terjed. Azaz ezzel az összes ismert fénysebességgel terjedő fizikai kölcsönhatás "hatósugarát" a helyi idő sebessége határozza meg.

Lassabb időben rövidebbek a részecskék közötti erőhatásokhoz rendelhető távolságok, azaz a tér metrikája rövidül.
Azaz a görbületet okozó hatás térfogatsűrűségének változása a fény által időegység alatt befutott út hosszát meghatározza.
Vagyis a világegyetemben ez a térfogatsűrűség csökkent a fény elindulása és beérkezése között, akkor a haladó fény a csökkenés arányában gyorsuló sebességgel érkezik hozzánk.
Vagyis kékeltolódást mérnénk.

Ha pedig növekedett a térfogatsűrűsége akkor szintén a növekedés arányában lassuló sebességgel érkező fény színképvonalainak vörös felé eltolódását tapasztalhatjuk.

Hacsak nem azonos a lassuló fény sebesség változási rátája a ránk gyakorolt hatás során a mi időnk lassulási rátájával.

Ha pedig a kettő hatás különbözete okozta eredő hatást érzékeljük, akkor megalapozottan még csak tippelni sem tudunk a tényleges tágulás jellemzőinek tekintetében.

Röviden kb. ennyi.

Tehát ha nem rel.Doppler akkor nincs igazolható függvénykapcsolat a frekvencia eltolódás és a forrás sebessége között.

Persze ha te tudsz igazolható függvénykapcsolatról, akkor bizonyára le tudod vezetni.
Örömmel látnám.

Tudsz ilyen függvény prezentálni?

@Gézoo (46896):

1. egyetérthetsz, rel.Doppler
2. egyetérthetsz, hiszen erről szólt a vitánk nem régen, a Föld gravitációjában létrejövő frekvencia és metrika torzulásról

Tévedtél ez bebizonyosodott itt, meg itt és most úgy adod elő mintha ez vita lenne köztünk, és nem elsunnyogtál volna.

Marad a Világegyetem tágulása.. mint nem egyeztetett lehetőség. Mit takarhat ez a tágulás? A tér tágulását? - A tér egyetlen jellemzője az üresség, ilyen értelemben nincs minek tágulnia

http://www.astro.ucla.edu/~wright/cosmology_faq.html

Ez már jó gondolat.. 14 milliárd fényév távolságról elindult az a fény amit vizsgálunk és a haladási ideje alatt, induló pontját is beleértve áthaladt olyan térrészeken ahol az időmúlás sebessége eltérő volt a megfigyelőnél érvényes értékétől.. 1. Az indulás helyén nagyobb volt a téridő görbület mint most itt nálunk. Akkor a téridő görbületet okozó tömeg és ezzel a galaxis sűrűség is ezt mutatná. Ilyen megfigyelési adat nincs.
stb.

Megint alaptan kijelentések halmaza.

Tehát ha nem rel.Doppler akkor nincs igazolható függvénykapcsolat a frekvencia eltolódás és a forrás sebessége között. Persze ha te tudsz igazolható függvénykapcsolatról, akkor bizonyára le tudod vezetni. Örömmel látnám.

Még mindig hullámhossz, nem frekvencia. Nem függvény, mérés. Na hogyan?

@Gábor (46898):

Tévedtél ez bebizonyosodott itt, meg itt

Jó példa, "ennyi" nem olvasta Hraskó idézetet és fordítva értette.. Ez tényleg bizonyító. A te válaszod szintúgy.
Mindkettő azt bizonyítja, hogy alaptalan állítást tettél.

és most úgy adod elő mintha ez vita lenne köztünk,

Én ugyan nem tüntetek fel ilyesmit!

és nem elsunnyogtál volna.

Elsunnyogtál? Ó, ez érdekes:
"Hozzászólás A relativitási elméletek #46399
@Gézoo (46394):

Einstein a gravitációs vöröseltolódásról írt. A Gezoo féle gravitációs vöröseltolódás (gv.) más mint az Einstein féle gv. Az Einstein féle gv. erős gravitációs térben számottevő (ráadásul meg kék lesz nem vörös). "[/quote]

ad 1. Hraskó professzor úr Einsteint idézve írta: http://www.hrasko.com/peter/full4.pdf 56. oldal tetejéről szólt az idézetem.

Tehát alapvető tévedésben leledzel! Nem tér el.

ad 2. 46394-46821 hozzászólások között végig itt voltam. Tehát valótlant állítottál.

ad 3. A "sunnyogás" pejoratív sértő kifejezés. Szégyeld magadat az alkalmazásáért!

ad 4. Valótlanságokat állító emberkével én nem beszélgetek.

Ha már a rel.Doppler "működésében" és a gravitációs vöröseltolódás Einstein által leírt és Hraskó által idézett leírásával sem értesz egyet, nincs miről beszélnünk.

Sajnálom. Ennyi.

De ne aggódj, időnként átnézek hozzád a csillagászat fórumcsoportba és ha majd azt látom, hogy az alapokkal tisztában vagy és az alapvető illemszabályokat elsajátítottad a beszélgetések tekintetében, akkor majd beszélgethetünk.

Szegény, hogy bekattant... mindenki ráhúzta a vízelepedőt.
De semmi vész, majd keres új témát. Lételeme, hogy kioktathasson olyanokat, akik értenek hozzá.

A trollok után folytatva, tehát odáig eljutva, hogy minden hullámjelenségre egyetemesen igaz az, hogy a gerjesztő frekvenciájának és amplitúdójának sietnie kell a gerjesztet frekvenciához és amplitúdóhoz képest legalább fázisban ahhoz, hogy a gerjesztendő és a gerjesztő között lehessen potenciál különbség.
Valamint a jelváltozási (azaz az amplitúdó változási ) sebességnek szintén eltérőnek kell lennie ahhoz, hogy ne legyen relatív nyugalom a gerjesztő és a gerjesztett között.

@Gézoo (46899):

Megint mellébeszélsz. Hraskó Gábor teljesen mást írt, mint amiket te halandzsázol. Ezzel már beégtél. Reloaded? Alapokról beszélsz, de nem tudod hogyan szól a Hubble törvény, csak gépiesen bemásolod a wikiről, a hullámhossz és frekvencia neked tökmindegy, és frekvenciával/gyorsulással/gezoo féle gravitációval (mikor hogy) számolod a vöröseltolódást! Ennél nagyobb nem kell. Köszönjük Gezoo!

@Gábor (46910): Olvasni tudsz?
Akkor talán elolvashatnád: http://www.hrasko.com/peter/full4.pdf mi áll az 56. oldal tetején: adó és vevő .. Adó a torony alján, vevő a tetején.. Ez tudod mit jelent?
A felül lévő vevő vöröseltolódást fog tapasztalni az adó frekvenciáját megmérve.

Szóval nem az van odaírva? Na akkor mi lenne, ha tényleg nem ez állna ott?
Akkor mit írnál? Ha már akkor ilyeneket írsz amikor mindenki látja, hogy nem igaz amit leírtál.

@Gézoo (46919):

Mit akarsz ezzel mondani? Azt, hogy van olyan, hogy gravitációs vöröseltolódás? Szuper.
(Mellesleg ha a vevő van alul, akkor kékelotolódást tapasztalnánk, ugye...)

@Gábor (46920): Nos, te hoztad "bizonyítékul" Ennyi válaszát amely Hraskó tanár úr jegyzetéből idézett sorokat "cáfolta". Ennyit is ért a "bizonyításod".

Ha már offolod a témát, akkor hagy csatlakozzak hozzád, kicsit off, de nagyon aranyos.
Az előbb egy e-Mailt kaptam.
Előzménye az volt, hogy az egyik fórumon nálad kicsit hozzáértőbb negyedéves fizikus hallgatóval és a levél írójával vitáztunk. A fizikus hallgató írta a másik vitázónak:

"Üdv. X!
Vigyázz! A Gézoo nevű egyén tanárnak adja ki magát! Ne dőlj be a szövegeinek!"

A másik vitázó válasza:

"Szia Z!
Tudom! Hozzá jártam."

Ez úton is köszönöm "Z", hogy megosztottad velem! tanulságos!


Bocs az offolásért!

@Gézoo (46921):

A kérdés nem az volt, hogy van-e gravitációs vöröseltolódás! Hanem, hogy az amiről Te beszélsz, ugyan az-e ami, Hraskó Gábornál 56. oldalán olvasható? Miután láttuk a saját verziódat, a válsz: nem! Innentől kezdve hiába linkelsz bármit is, ha te másról beszélsz!

@Gézoo (46885):
Szóval megint előszeded ezt a témát...

Zárt rendszer impulzusainak eredője zéró..

Ilyen törvény nincs. Csak akkor zéró, ha a koordinátarendszerünk origóját a tömegközéppontba helyezzük.

Évek óta készítenek ilyen szerkezeteket..
"Hatás ellenhatás (Newton III) érvényesülése nélkül nem lehet mozgást kelteni"- mondják sokan, pedig a filmen láthatóan lehet..

Ezek régóta ismert szerkezetek, van angol szakkifejezés is rájuk: oscillation thruster.
A Wikipedia is részletesen ír róluk: http://en.wikipedia.org/wiki/Reactionle ... n_thruster

Leírja részletesen a működési elvüket is: ciklikus mozgást végző tömegek vannak bennük, a ciklus egyik részében a tömegek gyorsan, másik részében lassan mozognak. A gyors részben a keletkező erő legyőzi a súrlódást, a visszaút viszont lassan történik, és ott az erő nem győzi le a súrlódást.

Nem sérül tehát az impulzusmegmaradás: a külső erőt a felület (vagy közeg) szolgáltatja, amin (vagy amiben) a szerkezet mozog.

Erre én egyébként rájöttem már kisgyerek koromban, amikor rájöttem, hogy tudok a forgószékben egy irányba forogni anélkül, hogy letenném a lábam a földre. Annyi, hogy a két karomat gyorsan balról jobbra lendítem (a szék elfordul), majd szép lassan visszahelyezem őket balra (a szék nem fordul el).

Ideje lenne már annak, hogy helyesbítsük a hibás megfogalmazású fizikai törvényeket.

Talán inkább annak lenne itt az ideje, hogy megtanuld és megértsd a fizikát.

@Gábor (46922): Jó reggelt kívánok! Hány nap is kellett ahhoz, hogy a megfigyelőnél érvényes téridő görbületnek a mérésre gyakorolt hatását elfogadd?
Egy hét? Klassz! Lassan, de sikerült..

Most már nézzük csak a vöröseltolódás mértékét!

f=f0*(1-g*h/c²) azaz mondjuk a Földtől 1 CsE távolságon mérnénk a Hubble vöröseltolódást, akkor f=f0(1- GM*149597870000/ 149597870000²/c²) azaz
f=f0(1- GM/149597870000/c²) frekvenciát mérnénk.
azaz a kapott
v=H*r sebességhez tartozó frekvencia eltolódás helyett

v_h=c*(f²+f₀²)/(f²-f₀²)

sebességgel helyesbített v sebesség lenne a mért érték:

H=(v-v_h)/r lenne a helyes Hubble állandó értéke.

Ezt érted?

@Szilágyi András (46930):

Csak akkor zéró, ha a koordinátarendszerünk origóját a tömegközéppontba helyezzük.

Bingó! Tehát van. Kössz!

zek régóta ismert szerkezetek, van angol szakkifejezés is rájuk: oscillation thruster.
A Wikipedia is részletesen ír róluk: http://en.wikipedia.org/wiki/Reactionle ... n_thruster

Ó, igen!
Ha súlytalanságban lenne olyan, hogy "csak az egyik irányban győzi le a surlódást.. Idézve a linkedről: "However on the "return stroke" the force is not high enough"
Csakhogy súlytalanságban ilyen erő nincs.. Tehát semmit sem ér az érved. De díjazom! Megpróbáltad, de nem sikerült!..

"Nem sérül tehát az impulzusmegmaradás: a külső erőt a felület (vagy közeg) szolgáltatja, amin (vagy amiben) a szerkezet mozog."
Miután nem igaz az érvelésed, tehát van ilyen!

Sőt! Ilyen is:

A rugó elengedése után a jobboldali merev test impulzusa I2 a jojók tömegközéppontjának impulzusa I1

Nézzük I1 és I2 nagyságát!

A tehetetlenségi nyomaték: theta= m * R*R

körfrekvencia kisomega= delta fi/ delta t= 2*Pi*f
(ahol f a fordulatszám (=frekvencia))

Azaz
N= thete*kisomega
N = m*R*R * 2* Pi*f
N=I*R

I=N/R
I= m*R*R * 2* Pi*f /R
I= m*R * 2* Pi*f ahol pedig, a kerület K=2*R*Pi
I= m*K*f

I1=F*t-m*K*f
I2=F*t Ie=I2-I1

Ie=F*t - F*t-m*K*f

Vagyis a keletkező, "pár nélküli" szabad impulzus nagysága:

Ie= - m*K*f
v= (1/2)*K*f

Így érvényes rád: "Talán inkább annak lenne itt az ideje, hogy megtanuld és megértsd a fizikát."
Én még a talánt sem írom oda a te esetedben! Ugye megérted..

@Gézoo (46935):
Nézem az általad mutatott filmeket, de egyik sem súlytalanságban végzett kísérleteket mutat.
Akkor miről is beszélsz???

@Szilágyi András (46936): Ó, hát írtál közben.. Nem baj..
A filmeken vagy a levezetésben látható eszközöket bármikor kipróbálhatod súlytalanságban.

Bár ha te mint fizikus, nem tudod levezetni a mozgásegyenleteket, akkor kár is erről vitáznunk.

Ja igen! Az egyiknek a levezetését mellékeltem.. Oppá! Eggyel kevesebbet kellene levezetned.. ha igazolni szeretnéd, hogy "nincs olyan!"

@Gézoo (46937):
Ha nincs súrlódás (súlytalanságban, vákuumban), akkor ezek a készülékek nem működnek. Még soha, senkinek sem sikerült megmutatnia, hogy működnének. Ennyi.

@Szilágyi András (46938):

Ha nincs súrlódás (súlytalanságban, vákuumban), akkor ezek a készülékek nem működnek. Még soha, senkinek sem sikerült megmutatnia, hogy működnének. Ennyi.

Ha figyelembe vesszük, hogy milyen gyakori a súlytalanság, ez szuper érv lenne, ha az igazoláshoz nem lenne elegendő a matek

@Gézoo (46939):
Természetesen nem elegendő hozzá a matek.
A fizikában egyelőre még érvényes az impulzusmegmaradás.

@Szilágyi András (46940): impulzusmomentum és az impulzus szabadon átalakítható egymásba Jobb érved nincs?

@Gézoo (46941):
Ez baromság, kurvára nem alakíthatóak egymásba. Miért hordasz össze megint hülyeségeket?

@Szilágyi András (46943):

"Ez baromság, kurvára nem alakíthatóak egymásba. Miért hordasz össze megint hülyeségeket?"

Javaslom olvasd el: Mozaik kiadó Fizika 9. 111. oldal. meg fogsz lepődni mik vannak a fizika könyvekben!
Ja ez elsős fizika..

@Gézoo (46944):
Bocs, de nem fogom ezt beszerezni csak azért, hogy elolvashassam a 111. oldalt.
Másold ide vagy szkenneld be, ha olyan fontos.

@Szilágyi András (46945): Mindegy, hogy honnan olvasod.. I=N/R vagy R=N/I vagy N=I*R ahol I az impulzus jele, R a sugár jele, és N a perdület.
N = θ*ω azaz a perdület a tehetetlenségi nyomaték θ és a szögsebesség ω szorzata ..