Szkeptikus Fórum

@Gézoo (46946):
Na látod. Ez a felírás épp azt bizonyítja, hogy nem "alakíthatóak át szabadon egymásba". Hiszen az egyik meghatározza a másikat. Hogy sikerült ezt neked úgy értelmezned, hogy "az egyik szabadon átalakítható a másikba"?

@Szilágyi András (46948): A függvény éppen a szabadon átalakíthatóságot mutatja. Zárt függvénykapcsolatban áll egymással az impulzus és az impulzusmomentum, vagy magyarul a lendület és a perdület.

De különben nincs értelme annak, hogy vitasd! Próbáld ki magad! Teniszezz a műjégpályán na de cipőben! Már az első adogatásnál látványos az átalakíthatóság

Oldalsó ütésnél perdület-lendület párok képződnek

@Gézoo (46932):

Nem zavar, hogy az általad citált pdf fájl 56. oldalán, amire hivatkozol, ilyen képletborzalmak nincsenek? Azért csak nyugodtan hivatkozol rá... Azt még mindig nem érted mi különbség a hullámhossz és frekvencia között, és dopplerrel próbálod kiszámolni a Hubble állandót. Ciki.

@Gézoo (46951):
Ja, már jezdem érteni: a szabadon átalakíthatóság alatt te azt érted, hogy ha az egyiket megszorozzuk valamivel, akkor megkapjuk a másikat? Ilyen értelemben mondjuk a kör területe és kerülete is szabadon átalakítható egymásba, hiszen ha a kerületét megszorozzuk r/2-vel, akkor a területét kapjuk. Így értetted?
A jégpályán szerinted nincs súrlódás?

@Gábor (46955): jaaa aki nem tud arabosul..
v_f=v_a*(1-gh/c²) nincs ott?

Nocsak? Kitörölték? Ja nem.. Csak nem tudod, mi-miért van ott.
Na akkor ne erőlködj! Ha nem ismered fel, hogy g=GM/R² és a példámban h=R , akkor nyilván azt sem értetted, hogy v a nű azaz a frekvencia..

És még mielőtt megismételnéd, hogy nem frekvencia, jelzem λ=c/f =c/v
Minden mivel jelöljük.
Szóval javaslom ne fáradj ezzel. Főleg ne itt. Mert ez nem csillagászat, hanem energia, tömeg, impulzus topic,

"Természetről tizenéveseknek" - Azt hittem, azért ezt a szintet sikerül venni.





Kiemeltem egy kis részt az inkriminált oldalon pirossal, a költőúr kedvéért

@Szilágyi András (46959): Egy űrhajós kinyújtott karral a karjára merőleges irányba tartott fegyverrel lő egyet.
Ettől éppen úgy forgásba kezd, mint az Apolló-13 a kifújó gázok miatt..

Na és ennek a szegény űrhajósnak a másik kezében tartott teniszütővel eltrafál egy teniszlabdát.
A forgás leáll, --> -perdület,
a labda egyenes vonalú mozgásba kezd --> lendület
Azaz képződött ott is egy perdület-lendület pár..

Ja csak a teljesség kedvéért a lövéskor is éppen egy perdület-lendületpár képződött.

@Gézoo (46966):
Nézzük az első példádat. A lövés után az űrhajós nemcsak forogni kezd, hanem a golyóval ellentétes irányban repülni kezd, azaz lendületet nyer. A golyóval együtt az összlendület 0, tehát megmaradt, nem alakult át mássá. Ami a perdületet illeti, a lövés után a golyó perdülete az űrhajóséval azonos nagyságú és ellentétes irányú, az összperdület nulla, tehát ez is megmaradt, nem alakult át másba.

@Szilágyi András (46967): András! A golyónak nincs perdülete, csak és kizárólag lendülete van. Egyenes vonalú, egyenletes sebességű mozgást végez. A fegyverrel az űrhajós tömegrendszert alkot, amelynek tömegközéppontja körüli forgást végez.
Ugyanez történik a teniszlabda megütésekor, csak ellentétel előjellel forgatónyomaték negatív perdületet okoz és ezzel megállítja a forgást. A teniszlabda a lövedék irányára merőleges irányban egyenes vonalú egyenletes sebességű mozgást végez.
A lövedék lendülete és a teniszlabda lendülete egymásra merőleges irányú. Eredőjük > 0
Minden rossz abban ami írtál.
Ha ilyen tévedéshalmazt írogatsz nem tudlak komolyan venni. És akkor pedig, bár köszönöm szépen a lelkesedésedet, de sajnos semmi értelme nincs a beszélgetésünknek.

@Gézoo (46968): Már hogy a túróba ne lenne a golyónak perdülete.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Perd%C3%BClet

idézem: "Egy mozgó tömegpont perdületét az alábbi kifejezés adja meg:

,

ahol r a tömegpont valamely vonatkoztatási ponttól vett helyvektora, p a lendülete."

Ezt te nem ismerted, idáig már nem ér a tudományod?

Még én írok tévedéshalmazt, te szerencsétlen ökör?

@Szilágyi András (46969): Nincs neki.. De ha zavar az elnevezés, legyen csúzli és kavics.. A csúzlival kilősz egy kavicsot. A kavics útvonala érinti a csúzlihoz tartozó tömegrendszer külső szélét, azaz nem megy át a tömegközéppont irányán.
A kavicsnak sincs perdülete.

@Gézoo (46970): De van neki, ott a képlet, te ostoba. Vagy azt is el kell magyarázni, mi az a vektor, mi a vektoriális szorzás, hogyan kell alkalmazni? Na menj a francba most már.

Gézoonak az egy rendszer, amit annak nevezünk. Egyik tömegpont lendületét, perdületét innen számoljuk, a másikét onnan, majd amikor kedvünk tartja más inerciarendszerekhez viszonyítva összegzünk megint, és lám-lám, nincs se lendületmegmaradás, se perdületmegmaradás, ezek nyilván egymásba átkonvertálhatók!

@Szilágyi András (46971): Egyenes vonalú mozgást végez.
Ezért elemi ismeret: Nincs neki perdülete.
A sértéseidet és a perdületedet tartsd meg magadnak! Én ezennel befejeztem a veled való beszélgetést.

@Gézoo (46975): Gondolkozz már, egy teljes rendszer összperdületét hogy számolod ki? Az egyik pontját innen nézve, a másikat onnan? Hogy lesz ebből így fizika? Sehogy. Magas neked még ez a "Természetről tizenéveseknek" fizika.

@Gézoo (46975):
Tömegpont perdülete:

Értsd meg, tanuld meg, alkalmazd!

@Szilágyi András (46977): Forgástengely körül mozgó tömegpontnak van perdülete:

"A perdület, szögmomentum (más néven anguláris mozgási momentum vagy forgási momentum), vagy ritkán forgásmennyiség, általában véve egy test azon törekvése, hogy fenntartsa forgómozgásának állapotát. Mértéke arányos a tehetetlenségi nyomatékkal és a szögsebességgel.

Jele L. Mértékegysége a kg·m2/s, vagy az ezzel ekvivalens N·m·s. Egy test perdületének megváltozása a szögimpulzus (ΔL). A két, elvben különböző, de a gyakorlatban egyként kezelhető fogalmat legtöbbször szinonimaként használják. A régebbi fizikakönyvek a nem éppen konzekvens impulzusmomentum elnevezést használják."

Olvasd el, értsd meg, jegyezd meg és hagyj vele békét másoknak!

Ahol az elmozdulás, elfordulás ill. az elforgatás szöge zéró ott nincs perdület.

Perdület mentes mozgást végző testnek lendülete van:

"A lendület, momentum (egészen pontosan lineáris mozgási momentum), vagy ritkán mozgásmennyiség, általában véve egy test azon törekvése, hogy fenntartsa mozgásának állapotát. Mértéke arányos a tömeggel és a sebességgel.

Jele p. Mértékegysége a kg·m/s, vagy az ezzel ekvivalens N·s. Egy test lendületének megváltozása az impulzus (Δp, néha I-vel is jelölik, de ez megtévesztő lehet, mivel az a tehetetlenségi nyomaték szokványos jele). A két, elvben különböző, de a gyakorlatban egyként kezelhető fogalmat legtöbbször szinonimaként használják.

Megmaradó mennyiség, azaz zárt rendszer összes lendülete állandó. Ez a lendületmegmaradás (vagy impulzusmegmaradás, momentummegmaradás) törvénye."

Értsd meg, jegyezd meg és ne keverd össze !

Lendület és perdület N=I*R és I=N/R függvények szerint egymásba szabadon átalakítható:


Értsd meg, jegyezd meg és ne keverd össze !

@mimindannyian (46976): A teljes rendszer perdületét-lendületét azaz kinetikai energiáit értelmezhetjük a Maxwell–Boltzmann-eloszlás alapján:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Maxwell%E2 ... szl%C3%A1s

Egyébként köszönöm, hogy bescannelted a tankönyv idézett oldalát. Nagy kár, hogy a bekeretezett részben szereplő szöveg értelmezésével gondod támadt.

@Gézoo (46980): Siralmas, hogy még a tanítási szándéknak is ellenállsz. Ragaszkodsz a fizikáról alkotott végtelenül naiv és hibás egyéni elképzeléseidhez. Belenéztem a "tizenéveseknek" szóló fizikakönyvedbe, még azt se tudtad megérteni. Olvasd csak el a 107-edik oldalt. Ott a teljes rendszerről szóló perdületmegmaradás tétele. A fizikakönyved egyik része igaz, a másik nem? Vajon nem arról van szó, hogy nem érted az egészet? De.

Ez egy jó szándékú dedós könyv, a vektoriális szorzás felfoghatatlan rejtélyével nem háborgatja a cseperedő - vagy sokkal inkább: megkeményedett öregemberi - elme hétköznapjait, és csak egyszerű példákon mutatja be az alapfogalmakat. DE van annyira korrekt, hogy megjegyzésként odaírja, hogy ez a tárgyalási mód, és a felhozott szemléltető példák igen limitáltak, olvasd csak el.



Megint egy reprezentáns mintát kaptunk belőle, hogy miről szól Gézoo világa: a gyerekek számára leegyszerűsített fizikai tárgyalás hiányos megértése, majd ezen hibás alapokra való bátor, áltudományos építkezés. Reménytelen.

@mimindannyian (46982): Nagy kár, hogy olvasod de nem érted:
A perdületek egymáshoz képesti viszonyát írta le!

Nem a lendület és a perdület viszonyát! Olvasd el újra és értsd meg azt ami szó szerint oda van írva!

@Gézoo (46983): Funkcionális analfabéta. A zárt rendszer perdülete állandó.
Hogyan tudod ezt félreértelmezni? Állandó, de mégsem az?

@mimindannyian (46985): A válasz csak annyi: "Maxwell-Boltzmann " olvasd el, értsd meg, tanuld meg! És ne írogass se sértő se buta értelmetlen válaszokat!

@Gézoo (46987): Reménytelen. Középiskolás anyagból egyes.

@Gézoo (46963):

Jelezed ha akarod, csak jelezném mielőtt nagyon elszállsz, hogy a frekvencia f = 1/T. A probléma veled (szokásos módon) az volt, hogy összekevered a hullámhosszal. Segítek jó?

A hullámhossz, (λ) a terjedés irányában két legközelebbi, azonos fázisban lévő pont közötti távolság. Mértékegysége hosszúságdimenziójú, jelen esetben: nm. Az egy hullámhossznyi út befutáshoz szükséges idő a periódusidő (T), amelynek reciproka a frekvencia (f) vagyis f = 1/t, mértékegysége Hz (1/s).

u.i.:
...és igen a a (λ) hullámhossz és az (f) frekvencia között fordított arányosság van, így a hullámhosszt megkapjuk a frekvenciából IS, ha elosztjuk a hullám sebességével, vagyis λ = c/f. A hullámhossz és frekvencia nem ugyanaz! Érted?

Ha nem ismered fel, hogy g=GM/R² és a példámban h=R , akkor nyilván azt sem értetted, hogy v a nű azaz a frekvencia..

Ha beakadt a lemez, akkor én is egy ismétlést adnék neked Ennyi tollából:

Nem, olyan nincs, hogy gyorsulas hat. A gyorsulas az idoegyseg alatti sebessegvaltozas.
Ami hat az a gravitacios ero, es a test gyorsul tole, ha mas ero nem ellensulyozza a hatasat. Peldaul, ha epp H magassabga emeljuk, akkor nem gyorsul a vonzo tomeg iranyaba, hanem egyenletes mozgassal tavolodik tole.

Maskor epp Gezoo szokta fontosnak tartani, hogy a vonzo tomegtol valo tavolsaggal valtozik a vonzas. Fura egy kepleten belul latni R es h parametereket, hiszen ha h magassagra emeltuk a testet, akkor mar nem R hanem R+h negyzete kene legyen a nevezoben.

A keplet helyesen E=m* G*M/(R+h)² *h meg pontosabban egy integrallal kene szamolni, ahol a nevezo R-tol R+h-ig valtozik az emeles soran.

Továbbá össze vissza halandzsázol a képletekkel, ha jól olvasom ez a már negyedik gravitációs vöröseltolódás képleted. Magaddal sem vagy összhangban, nemhogy a citált pdf-el... Vicces a kínlódásod.

Gravitációs vöröseltolódás:

@Gábor (46989):

Jelezed ha akarod, csak jelezném mielőtt nagyon elszállsz, hogy a frekvencia f = 1/T. A probléma veled (szokásos módon) az volt, hogy összekevered a hullámhosszal. Segítek jó?

c=f*λ Érted?

A hullámhossz, (λ) a terjedés irányában két legközelebbi, azonos fázisban lévő pont közötti távolság. Mértékegysége hosszúságdimenziójú, jelen esetben: nm. Az egy hullámhossznyi út befutáshoz szükséges idő a periódusidő (T), amelynek reciproka a frekvencia (f) vagyis f = 1/t, mértékegysége Hz (1/s).

λ=c/f és f=c/λ Érted?

Ha nem ismered fel, hogy g=GM/R² és a példámban h=R , akkor nyilván azt sem értetted, hogy v a nű azaz a frekvencia..

Ha beakadt a lemez, akkor én is egy ismétlést adnék neked Ennyi tollából:

Madarat tolláról?
Amatör megoldás, mert ezt a függvényt:

itt írtam le neked: viewtopic.php?p=46932#p46932
és ezeket:

v_f=v_a*(1-gh/c²) nincs ott?

g=GM/R²

itt: viewtopic.php?p=46963#p46963

Arról nem volt szó, hogy függvényeket olvasni és felismerni is tanítsalak!

@mimindannyian (46988): Olvasni azért csak kellene tudnod!

@Gézoo (46993):

c=f*λ Érted?

λ=c/f és f=c/λ Érted?

Értem, szerinted a frekvencia és hullámhossz, csak azért mert egymásból számolható, ezért neked felcserélhető, tök mindegy melyikről beszélsz.

@Gézoo (46993):

itt írtam le neked:

Igen, leírtál valamit, ami hibás, és az 56. oldallal köszönő viszonyban sincs. Azt hiszem a módszered a következő:

képlet halandzsa
másra hivatkozás
személyeskedés

@Gábor (46996): Hertz óta mindenkinek mindegy.. Mert c=f*λ minden rendszerben. Így bármelyiket mondjuk azzal a másikat is mondjuk..
Példa: f=600e12 Hz ezzel λ=3e8/6e14=500e-9 [m] ( ez λ=500 nm)

Így valóban úgy ahogy írod: Mindegy!

"Igen, leírtál valamit, ami hibás, és az 56. oldallal köszönő viszonyban sincs. Azt hiszem a módszered a következő:"

ja kérem, aki olvasni tud annak nem haladzsa.

@Gézoo (46994):

Olvasni azért csak kellene tudnod!

Szóval csak személyeskedni tudsz? A megértés nem megy. Iratkozz be egy esti iskolába, hátha lesz olyan pedagógus, aki elmagyarázza neked külön korrepetáción a perdületmegmaradást.

@mimindannyian (47002): Szóval nem tudsz. Ezt már korábban is látta mindenki. Csak reméltem, hogy azóta megtanultál.

@Gézoo (47000):

Hertz óta mindenkinek mindegy.. Mert c=f*λ minden rendszerben. Így bármelyiket mondjuk azzal a másikat is mondjuk.. Példa: f=600e12 Hz ezzel λ=3e8/6e14=500e-9 [m] ( ez λ=500 nm)

Butaságokat beszélsz, megint. Másképpen: amikor egy hullám egyik közegből átlép egy másik közegbe, a frekvenciája ugyanaz marad, csak a sebessége és - ennek következtében - a hullámhossza változik meg! Nem ugyanarról van szó, de még egyszer nem írom le neked. Ha másból nem jöttél volna rá mértékegység is más. Nyilvánvalóan te az iskolából hiányoztál.

Egy másik példán keresztül Gezzo logika:

v = s/t
vagy
s = v*t
t = v*s

Vagyis mindegy, hogy útról, időről, vagy sebbégről vagy akármiről beszélünk! Igazi Gezoo fizika.

@Gábor (47005): Ezt a "butaságot" beszéld meg Hertz úrral.

v = s/t
vagy
s = v*t
t = v*s

Vagyis mindegy, hogy útról, időről, vagy sebbégről vagy akármiről beszélünk! Igazi Gezoo fizika.

Még a sebességet sem érted.. Oké, elmagyarázom:

Mindegy, hogy egy út hosszát méterben vagy másodpercben adod meg ha a v sebesség állandó!

Ugyanez érvényes Hertz törvényére is. Mindegy, hogy a hullámhosszot vagy a periódusidő reciprokát a frekvenciát adod meg, mert ezzel megadtad az út hosszát, azaz a hullámhosszot.

Sőt a periódusidővel is megadhatod az út hosszát azaz a hullámhosszot: c=1/(t*λ)

Mert f=1/t és t=1/f

Teljesen mindegy melyikkel adod meg!

@Gézoo (47006): Mellébeszélsz, gondom mert rájöttél. Kínos.

@Gábor (47007): Na majd ha megértetted, akkor nem fogod mellébeszélésnek hinni.

Ez a tökkelütött osamukával volt közös edzőtáborban. Ugyanaz a végtelenül primitív, érveket és megértést mellőző retorika.

@Gézoo (46979):
Hatalmas ostobaság, amit leírtál, sajnos.
A két golyós ábrád teljesen rossz. Az egy dolog, hogy a fizikát nem tudod, de még a fizikai intuíciónak is teljesen híján vagy.
Az ábrán alulról induló golyó lendülete nem veszhet el, a két golyó összetapadása után mindkét golyónak haladnia kellene tovább (fele akkora sebességgel) fölfelé.
Nem, nem alakul át a lendület perdületbe, ezt a baromságot egyszer s mindenkorra felejtsd el.

Nem, nem csak egy középpont körül forgó tömegpontnak van perdülete, bármilyen mozgást végző tömegpontnak van perdülete, egyenes vonalú mozgást végző golyónak is van perdülete, ott a képlet, az mutatja, teljesen egyértelmű és világos.

@Gábor (47007): Egyébként pedig az út hosszát még a hétköznapi életben is, ahol nem c állandóságú a v sebesség, gyakorta időben adjuk meg, mert a közúton a korlátozást jó közelítéssel betartja a többség.

@Szilágyi András (47010): András, tégedet mint fizikust arra biztatlak:
Próbáld ki!
Kellékek: 2 db csapágygolyó, 1 db neodym mágnes, és egy sík lap ahol elguríthatod az egyik golyót a mágnessel összetapasztott másik golyó mellett.
A kisfiamnak 10 évesen sikerült felismernie, akkor ha elmúltál 10 éves, akkor neked is sikerülhet.

"Nem, nem csak egy középpont körül forgó tömegpontnak van perdülete, bármilyen mozgást végző tömegpontnak van "

Leszámítva az egyenes vonalú mozgást végzőknek

@mimindannyian (46982):
Igen, már én is kezdem érteni. Gézoo a gyerekeknek szóló fizikakönyvek képleteivel dolgozik. A képletei mindig szimpla, egyszerű betűket tartalmaznak. N=I*r, s=v*t, stb. Ezekkel operál. Soha, sehol egy delta, egy deriválás, egy vektor. Csak Móricka-fizika. Ezért a picit is bonyolultabb példákat már nem tudja megoldani, mert csak a törvények Móricka-verzióit ismeri.

@Szilágyi András (47015): András, így sem érted! Akkor egy differenciálnál vagy egy integrálnál hogyan is érthetnéd?

@Gézoo (47013):
Gézoo, téged a súrlódás zavar meg, ha ezt a kísérletet élőben elvégzed, akkor a következő fog történni:
- a golyó gurul (csak a gördülési ellenállás fékezi)
- az összetapadás után már nem tud gördülni, a másik golyóval együtt csúszni fog, ráadásul a tömeg duplázódása miatt a sebessége felére csökken
- mindkét golyó elkezd mozogni az ábra szerinti fölfelé irányban, azonban a fele akkora sebességű, kétszeres, csúszó tömeget a csúszási súrlódás igen hamar lefékezi.
- a perdület eleve benne volt a rendszerben (lásd képlet!), ez meg is marad, amíg le nem fékezi a súrlódás a pörgést is - a perdület picit tovább megmarad, mint a lendület, mert a pörgő golyópárban a golyók inkább gurulnak, mint csúsznak, és a gördülés kevésbé fékez, mint a csúszás.

Tehát ha ezt egy asztalon végzed, akkor az már nem zárt rendszer, a súrlódás hat rá, és az veszi el a rendszernek előbb a lendületét, majd a perdületét.

De erre rég rájöttél volna magad is, ha egy csöppnyi érzéked lenne a fizikához. Arra is rájöttél volna, hogy a fizikai törvényeket nem olyan kísérletekkel érdemes demonstrálni, amelyeknél a súrlódásnak jelentős szerepe van. Ellenkező esetben olyan bölcsességekhez jutunk, mint "a mozgás fenntartásához erő kell", "a nehezebb tárgyak gyorsabban esnek", stb.

@Szilágyi András (47018):

Gézoo, téged a súrlódás zavar meg, ha ezt a kísérletet élőben elvégzed, akkor a következő fog történni:

jópofa felvetés!

Javaslom nézegesd a NASA EDU közvetítéseket! A fiammal együtt szoktuk nézni és pár hete a súlytalanságban
megforgatott doboznak dobtak neki egy ceruzát.

A ceruza visszapattant. Az ütközés előtt és után is egyenes vonalú mozgást végzett.

A doboz pedig forgásba jött.

Az igaz, hogy a forgás és a tömegközéppontjának a haladásának létrehozására oszlott meg a ceruza által átadott impulzus.
Idézve a múltkori levezetést v=(1/2)*K*f sebességgel haladt és f frekvenciájú pörgést végzett.

"Tehát ha ezt egy asztalon végzed, akkor az már nem zárt rendszer, a súrlódás hat rá, és az veszi el a rendszernek előbb a lendületét, majd a perdületét."
Hamis felvetés: Ugyanis a súrlódás minden résztvevőre hat. Az egyenes vonalú gördülőre éppen úgy mint a körben gurulóra.

Érdekes, ez a dumálás.. Próbáld ki! Szólj ha elvégezted a kísérletet!

@Gézoo (47019):
Marhaságokat hordasz össze.

pár hete a súlytalanságban
megforgatott doboznak dobtak neki egy ceruzát.

A ceruza visszapattant. Az ütközés előtt és után is egyenes vonalú mozgást végzett.

A doboz pedig forgásba jött.

Az a doboz nemcsak forgásba jött, hanem mozogni is kezdett.
A rendszernek pedig eleve volt perdülete (ott a képlet!), ez csak átrendeződött.

a forgás és a tömegközéppontjának a haladásának létrehozására oszlott meg a ceruza által átadott impulzus

A "megoszlott" szó hibás. A teljes rendszer lendülete nem oszlott meg, megmaradt külön-külön a lendület is és a perdület is.

Hamis felvetés: Ugyanis a súrlódás minden résztvevőre hat. Az egyenes vonalú gördülőre éppen úgy mint a körben gurulóra.

Csak épp azt felejted el, hogy az összetapadás után a golyók már nem tudnak egyenes vonalban gurulni, hanem csúsznak, a csúszás pedig erőteljesebben fékezi a mozgást, mint a gurulás.

Súrlódás többféle van: tapadás, csúszás, gurulás, tehát a mozgások aszerint fékeződnek, hogy milyen fajta súrlódás hat rájuk.

Ezt próbáld megérteni és ne baromságokat szajkózz.

@Szilágyi András (47020):

Marhaságokat hordasz össze.

Röviden ezzel foglalható össze amiket írtál.
Bővebben:
1. Végezd el a kísérletet.
2. Nézd meg a filmet.
3. Hallgasd meg az űrben dolgozó fizikus magyarázatát az impulzus és az impulzus momentum egymásba átalakíthatóságáról.

4. "Csak épp azt felejted el, hogy az összetapadás után a golyók már nem tudnak egyenes vonalban gurulni, hanem csúsznak, a "
Végezd el a kísérletet és saját szemeddel látod a golyók összetapadás utáni gördülését.

5. "Ezt próbáld megérteni és ne baromságokat szajkózz." Ne csak leírd, hanem tartsd magadat ehhez!

Azt hiszi, hogy a perdületet a test saját forgástengelyére vonatkoztatva értelmezzük. Ha van két test a rendszerben, akkor egyiknek is van egy, saját tengelye szerinti perdülete, meg a másiknak is. Ha valamelyik nem végez forgómozgást, akkor nyilván nulla ez a perdület. Amikor pedig ütköznek, akkor lám, a nulla perdületű meglökte a forgót, ő forgás nélkül repült tovább, az eddig forgó szögsebessége pedig csökkent/nőtt. Tehát nem igaz a perdületmegmaradás tétele. Erre utaltam már x bejegyzéssel ezelőtt is viewtopic.php?p=46972#p46972 .

Ezért is vágtam be azt a megjegyzést a móricka könyvből, hogy "a perdülettel kapcsolatos kísérleteket csak párhuzamos helyzetben rögzített tengelyek körül forgó merev testekkel végeztük."

@mimindannyian (47022): Nem hiszi..

@Gézoo (47021):

Végezd el a kísérletet.

Semmi szükség rá, leírtam a jelenséget.

3. Hallgasd meg az űrben dolgozó fizikus magyarázatát az impulzus és az impulzus momentum egymásba átalakíthatóságáról.

Blöffölsz már megint. Fizikus ilyet nem mond.

@Szilágyi András (47024): Hát ez az.. Valóban semmi szükséged a fizika ismeretére. Oké. Ezt is megdumáltuk!

"Blöffölsz már megint. Fizikus ilyet nem mond."

Nézd meg, hallgasd meg.. A többi csak duma..

@Gézoo (47021): Megneznem a golyos kiserletet ha felvenned videora.

Nekem is az az intuiciom, hogy nem az tortenik, amit te elkepzelsz.