Energia, tömeg, impulzus

Örökmozgók, 100% feletti hatásfok
Gézoo
Hozzászólások: 3979
Csatlakozott: 2011.03.02. 10:22

Energia, tömeg, impulzus

Hozzászólás Szerző: Gézoo » 2014.07.23. 10:55

@mimindannyian (80083): Már megválaszolta valaki. Csupán arra voltam kíváncsi, hogy köztetek akad-e olyan aki tud róla. De úgy látszik akik tudhatnának róla azok letagadják, a többieket pedig nem izgatja a kérdés.
Te más "eset" vagy. Majd ha idősebb, komolyabb leszel remélem megérted azt is, hogy miért nem szabadna olyanokat tenned amiket most még megteszel.
0 x

Avatar
mimindannyian
*
*
Hozzászólások: 7917
Csatlakozott: 2011.04.23. 16:20
Tartózkodási hely: Szoboszló

Energia, tömeg, impulzus

Hozzászólás Szerző: mimindannyian » 2014.07.23. 11:02

@Gézoo (80086): Mellébeszélsz már megint. Ha dolgoztál volna eleget pszichiátrián, tudnád, hogyan kell kezelni a hozzád hasonló problémákkal küzdőket. De te ezen az oldalon (szerencsére) sosem fogsz állni.
Szó sincs róla, hogy te mások tudására lettél volna kíváncsi. Egyszerűen óvatos vagy, annyiszor felsültél már itt általános iskolás témákban is. De jól van, elfogadjuk, hogy nem mered elővezetni a legújabb sufni-fizikus elképzelésedet a hullámokról. Jobb is a világnak, ha fiókban marad. :evil:
0 x

ennyi
Hozzászólások: 3849
Csatlakozott: 2011.02.01. 00:01

Energia, tömeg, impulzus

Hozzászólás Szerző: ennyi » 2014.07.23. 16:04

@Gézoo (80082):
Nagy kár, hogy senki sem "tuggya". Ötletetek sincs mi okozhatja az eltérülést?
Virtualis spinfotonok okozzak.
0 x

Avatar
Aku-Aku
Hozzászólások: 266
Csatlakozott: 2011.08.12. 20:05

Energia, tömeg, impulzus

Hozzászólás Szerző: Aku-Aku » 2014.07.23. 19:01

Az a "nulla terjedési idő", az megfogott...
0 x

Avatar
Question
Hozzászólások: 1060
Csatlakozott: 2012.05.30. 14:38

Energia, tömeg, impulzus

Hozzászólás Szerző: Question » 2014.07.23. 19:36

@Aku-Aku (80096):
Azért a gömbfelszín alakú pálya sem rossz :)
0 x

Morcos
Hozzászólások: 1594
Csatlakozott: 2012.08.19. 14:02

Energia, tömeg, impulzus

Hozzászólás Szerző: Morcos » 2014.07.23. 20:42

Látom a tudomány már nyomokban sem lelhető fel :D

Ez volt a mai mélypont: "Virtualis spinfotonok okozzak" :mrgreen:
0 x

Avatar
mimindannyian
*
*
Hozzászólások: 7917
Csatlakozott: 2011.04.23. 16:20
Tartózkodási hely: Szoboszló

Energia, tömeg, impulzus

Hozzászólás Szerző: mimindannyian » 2014.07.23. 20:53

@Morcos (80105): Nem nevet! Gézoo élete fő művéről csak jót vagy semmit! :x
0 x

Gézoo
Hozzászólások: 3979
Csatlakozott: 2011.03.02. 10:22

Energia, tömeg, impulzus

Hozzászólás Szerző: Gézoo » 2014.07.30. 08:35

Senki sem tudott válaszolni erre az egyszerű kérdésre. Nagy kár. Akkor még egyszerűsítek:
Vákuumban a fény hogyan hajlítja el a fényt? (Egyik fény nyaláb egy másik fény nyalábot.)
0 x

Gézoo
Hozzászólások: 3979
Csatlakozott: 2011.03.02. 10:22

Energia, tömeg, impulzus

Hozzászólás Szerző: Gézoo » 2014.07.30. 08:41

@Morcos (80105): Kedves Morcos!
Kérdeztelek, mert az általad linkelt írásaidban nem szerepelt, és anélkül pedig tudománytalan agyalgásnál nem lettek többek.
Szerinted
Mi határozza meg az órák ketyegési sebességét?
Mi az a jelenség amitől megváltozik minden folyamat sebessége?
Tudod a választ?
0 x

Avatar
mimindannyian
*
*
Hozzászólások: 7917
Csatlakozott: 2011.04.23. 16:20
Tartózkodási hely: Szoboszló

Energia, tömeg, impulzus

Hozzászólás Szerző: mimindannyian » 2014.07.30. 08:44

@Gézoo (80197): Kár, hogy nem mertél válaszolni. Más viszont már megadta a választ, a virtuális spinfotonok felcsavarodnak és az összefonódási erő csomót köt a fénycsóvára.
0 x

Avatar
Rigel
Hozzászólások: 1492
Csatlakozott: 2013.05.15. 10:49

Energia, tömeg, impulzus

Hozzászólás Szerző: Rigel » 2014.07.30. 09:39

@Gézoo (80197):
Gézoo írta:Akkor még egyszerűsítek:
Vákuumban a fény hogyan hajlítja el a fényt? (Egyik fény nyaláb egy másik fény nyalábot.)
Sehogyan.

Pontosabban: az általános relativitáselmélet téregyenletei jobb oldalára az energia-impulzus tenzorba a térfogatelem energiasűrűségét és energiaáram sűrűségét kell beírni, mint ami meghatározza a bal oldali téridő geometriát leíró görbületi tenzort. A fénysugár is beleszámít az energia-impulzus tenzor adott elemébe, viszont a hatása olyan elenyészően csekély, hogy gyakorlatilag kimutathatatlan két fénynyaláb egymásra kifejtett hatása. Minden gyakorlati - sőt a legtöbb elméleti esetben - a hatás elhanyagolható. Mintha nem is lenne.
0 x

Gézoo
Hozzászólások: 3979
Csatlakozott: 2011.03.02. 10:22

Energia, tömeg, impulzus

Hozzászólás Szerző: Gézoo » 2014.07.30. 10:15

@Rigel (80204): Kedves Rigel!
Pontosabban: az általános relativitáselmélet téregyenletei jobb oldalára az energia-impulzus tenzorba a térfogatelem energiasűrűségét és energiaáram sűrűségét kell beírni, mint ami meghatározza a bal oldali téridő geometriát leíró görbületi tenzort. A fénysugár is beleszámít az energia-impulzus tenzor adott elemébe,
Pontosan! Már másodszorra illetlek dicsérettel! Jól szóltál.

Persze a mérték az ált.rel. szerinti energia sűrűség függvénye, miután a két fénysugár érintkezési helyén értelmezendő a tenzor értéke.
És ugye ami néhány Joule energiánál semminek tűnhet, az bizony 1023J/s/mm2 felett már jól mérhető eltérítést okoz.
Nagyobb energia sűrűség esetében (, ahol a felső határ a csillagos ég, ) pedig a teljes visszaverődés vagy akár a teljes elnyelés is bekövetkezhet ha elegendően nagy az energia sűrűség.
Nyilván a hétköznapi gyakorlatban alkalmazott (zseblámpa, autó fényszóró, lézer pointer) fényforrások energia sűrűségére, némi túlzással érvényes a "Sehogyan" kijelentésed.
És bár még az említett hétköznapi fényforrások energia sűrűsége csak nagyon pici eltérítéshez elegendő, és ezt a kicsit szokás pongyolán elhanyagolni, a jó válasz az említett ált.rel. szakaszban található.
0 x

Avatar
Rigel
Hozzászólások: 1492
Csatlakozott: 2013.05.15. 10:49

Energia, tömeg, impulzus

Hozzászólás Szerző: Rigel » 2014.07.30. 12:17

@Gézoo (80207):
Gézoo írta:Persze a mérték az ált.rel. szerinti energia sűrűség függvénye, miután a két fénysugár érintkezési helyén értelmezendő a tenzor értéke.
NEM!

Mind a két fénysugár teljes hosszával elfoglalt térfogat minden egyes elemi térfogategységének energiaáram-sűrűsége beleszámít a teljes tér minden pontjában kialakuló görbületi tenzorértékbe. (Ami meg majd meghatározza a pályákat.)
Van tehát egy tizenvalahány darabból álló differenciálegyenlet-rendszer, nosza nekiugorhatsz a megoldásnak, amiből - ha ügyes vagy - kapsz egy téridő alakját leíró sima függvényt.

A lényeg: az adott pontbeli (térfogategységbeli) energia-impulzus tenzor mindenhová máshová is kifejti a térgörbítő hatását, éppen emiatt van gravitációs tér (téridő görbület) az anyagi testeken KÍVÜL is a "semmiben"!
Gézoo írta:Nagyobb energia sűrűség esetében (, ahol a felső határ a csillagos ég, )
Egy fenét.
A határ az az energiasűrűség, ahol önmagába zuhanna a cucc egy fekete lyukat alkotva.
0 x

ennyi
Hozzászólások: 3849
Csatlakozott: 2011.02.01. 00:01

Energia, tömeg, impulzus

Hozzászólás Szerző: ennyi » 2014.07.30. 12:31

A gorbitesnel sokkal erdekesebb kerdes, hogy miert terjed egyenes vonalban a feny. Erre kosson valaki virtualis spinfotont amirol ugye koztudott, hogy nem egyenes vonalban terjed.
0 x

ennyi
Hozzászólások: 3849
Csatlakozott: 2011.02.01. 00:01

Energia, tömeg, impulzus

Hozzászólás Szerző: ennyi » 2014.07.30. 12:33

@Gézoo (80207):
Nagyobb energia sűrűség esetében (, ahol a felső határ a csillagos ég, ) pedig a teljes visszaverődés vagy akár a teljes elnyelés is bekövetkezhet ha elegendően nagy az energia sűrűség.
Ahogy az energiasuruseg no eloszor gorbul a palya, utana a teljes visszaverődés es meg nagyobb energiasurusegnel a teljes elnyelés?
Es akkor a masik feny is elnyeli az egyiket?
0 x

Gézoo
Hozzászólások: 3979
Csatlakozott: 2011.03.02. 10:22

Energia, tömeg, impulzus

Hozzászólás Szerző: Gézoo » 2014.07.30. 13:18

@Rigel (80215): Bocs! Túl korán előlegeztem neked a dicséretet. Ezennel visszavonom.
Egyébként gondold át mit írtál a teljes hosszról:
"Mind a két fénysugár teljes hosszával elfoglalt térfogat minden egyes elemi térfogategységének energiaáram-sűrűsége beleszámít a teljes tér minden pontjában kialakuló görbületi tenzorértékbe."
Mert ugye ahol áthalad csak ott hat. Csak azon pontban okoz, az ott lévő energia és csakis az áthaladás pillanatában téridőgörbületet. Ami elment az elmúlt. A tér nem gyurma amit ha meggörbítesz akkor úgy marad. Gondold át alaposan.
0 x

Gézoo
Hozzászólások: 3979
Csatlakozott: 2011.03.02. 10:22

Energia, tömeg, impulzus

Hozzászólás Szerző: Gézoo » 2014.07.30. 13:30

@ennyi (80217): Kedves Ennyi!
Ha felteszed a kérdést: "A fény fogalma honnantól meddig tart?" Akkor eljutsz a foton fogalmához. Ha pedig azt kérdezed, hogy a foton fogalma honnantól meddig tart, akkor szintén eljutsz egy felbontási szinttel lejjebb, a fotont alkotó térerősség változás elemeiig.
Ha ez megtörténne, akkor eljutnál ahhoz a gondolathoz, hogy a térerősség változás kvantumai alkothatják a fotonokat. Innentől nincs egyik és másik fény, hanem a találkozásukkor van egy olyan kvantum felhő, amelyben az energia térerősség nagyobb mint külön külön a fotonokban, azaz a téridő görbület okozó hatás a kettő foton által közösen keltett mértékű és mindkettő fotonra, azaz mindkettő "kvantum felhőre" hat.
Erről a pontról csak az a kérdés, hogy milyen mértékű téridőgörbületet okoz a kettős felhő, az eredmény "alakja" már csak következmény.
0 x

Avatar
Solaris
Hozzászólások: 3584
Csatlakozott: 2012.07.25. 17:32

Energia, tömeg, impulzus

Hozzászólás Szerző: Solaris » 2014.07.30. 13:35

@Rigel (80215): OFF
Olvastam a Csillagváros fórumot. Van egy olyan érzésem, hogy te semmiből nem tanulsz. :)
/OFF Elnézést!
0 x

Avatar
Solaris
Hozzászólások: 3584
Csatlakozott: 2012.07.25. 17:32

Energia, tömeg, impulzus

Hozzászólás Szerző: Solaris » 2014.07.30. 13:37

@Gézoo (80207): Kedves Gézoo!

Mi a tenzor értéke általában?
0 x

Gézoo
Hozzászólások: 3979
Csatlakozott: 2011.03.02. 10:22

Energia, tömeg, impulzus

Hozzászólás Szerző: Gézoo » 2014.07.30. 14:03

@Solaris (80221): Kedves Solaris!
Mi a tenzor értéke általában?
Úgy általában?
0 x

Avatar
Solaris
Hozzászólások: 3584
Csatlakozott: 2012.07.25. 17:32

Energia, tömeg, impulzus

Hozzászólás Szerző: Solaris » 2014.07.30. 15:30

@Gézoo (80224): Kedves Gézoo!

Aham! Szóval, mi a tenzor értéke?
0 x

Gézoo
Hozzászólások: 3979
Csatlakozott: 2011.03.02. 10:22

Energia, tömeg, impulzus

Hozzászólás Szerző: Gézoo » 2014.07.30. 15:48

@Solaris (80226):Kedves Solaris!
Aham? Szóval, általában mi az a tenzor, aminek általában szeretnéd az értékét ismerni?
0 x

Avatar
mimindannyian
*
*
Hozzászólások: 7917
Csatlakozott: 2011.04.23. 16:20
Tartózkodási hely: Szoboszló

Energia, tömeg, impulzus

Hozzászólás Szerző: mimindannyian » 2014.07.30. 15:49

@Gézoo (80228): És amire általában nem tudsz válaszolni.
0 x

ennyi
Hozzászólások: 3849
Csatlakozott: 2011.02.01. 00:01

Energia, tömeg, impulzus

Hozzászólás Szerző: ennyi » 2014.07.30. 16:54

@Gézoo (80219): Es mindketto teljes visszverodest szenved?
vagy mindketto elneylodik?
0 x

Gézoo
Hozzászólások: 3979
Csatlakozott: 2011.03.02. 10:22

Energia, tömeg, impulzus

Hozzászólás Szerző: Gézoo » 2014.07.30. 17:13

@ennyi (80230): Kedves Ennyi!
Mi a visszaverődés és mi az elnyelődés?
Arra mondjuk, hogy visszaverődik a fény, amikor sok-sok töltéssel rendelkező részecske befogja a sok-sok fotont, majd ezzel az energia készlettel gyorsuláson mennek át amely gyorsulás hatására csökkentett energia adagokként kisugározzák a fotonokat.
Ennek a folyamatnak része az általad említett másik lehetőség: az elnyelődés is.
Kézenfekvő kérdés: Hogyan történik ez az elnyelődés-kisugárzás folyamata? Hogyan és milyen formában van jelen a foton, mint a töltések keltette térerősség kvantuma az elnyelődése és a kisugárzása közti időben?
Neked van ötleted? Mit és hogyan csinál a foton a részecskékben?
0 x

Avatar
alagi
Hozzászólások: 1275
Csatlakozott: 2011.01.29. 23:09

Energia, tömeg, impulzus

Hozzászólás Szerző: alagi » 2014.07.30. 17:49

@Rigel (80204):
Pontosabban: az általános relativitáselmélet téregyenletei jobb oldalára az energia-impulzus tenzorba ...
Ennel van azert egy nagyobb effektus is (de meg az is eleg kicsi): A fotonok kolcsonhatnak egymassal, ugyanis a virtualis elektron-pozitrok parok kolcsonhatnak a masik fotonnal. Lehet pl olyan folyamat hogy az egyik foton szetvalik egy elektron pozitron parra, abbol mondjuk az elektron elnyeli a masik fotont, igy mind a ket foton eltunik es lesz egy elektron pozitron par. (Persze olyan folyamatok is vannak ahol a ket foton megmarad, csak szorodik, de azokhoz magasabb rendu diagram, azaz kisebb valoszinuseg tartozik)
0 x

ennyi
Hozzászólások: 3849
Csatlakozott: 2011.02.01. 00:01

Energia, tömeg, impulzus

Hozzászólás Szerző: ennyi » 2014.07.30. 18:13

@Gézoo (80231): Ezert jarok ide, minden "tanulok" valami ujat.
Arra mondjuk, hogy visszaverődik a fény, amikor sok-sok töltéssel rendelkező részecske befogja a sok-sok fotont, majd ezzel az energia készlettel gyorsuláson mennek át amely gyorsulás hatására csökkentett energia adagokként kisugározzák a fotonokat.
Eddig azt hittem, ez a fluoreszcencia jelensegenek pongyola megfogalmazasa, Ugy tudom, hogy visszaverodesnel (tukor) nem valtozik az energia (hulamhossz, frekvencia).
Neked van ötleted? Mit és hogyan csinál a foton a részecskékben?
Miert engem kerdezel? Nem te vagy a szakember?
Nyilvan virtualizalodik benne es ido-oda pattog, amig meg nem talalja a kijaratot. Ha megtalalja: kiszivarog.
0 x

Gézoo
Hozzászólások: 3979
Csatlakozott: 2011.03.02. 10:22

Energia, tömeg, impulzus

Hozzászólás Szerző: Gézoo » 2014.07.30. 18:35

@ennyi (80234):
Nyilvan virtualizalodik benne es ido-oda pattog, amig meg nem talalja a kijaratot. Ha megtalalja: kiszivarog.
Ötletes! Ez tetszik! :)
Persze felveti azt a kérdést, hogy akkor miből van a részecskék fala?
Ugy tudom, hogy visszaverodesnel (tukor) nem valtozik az energia (hulamhossz, frekvencia).
Nos, csökken a frekvencia, ezzel arányosan növekszik a hullámhossz. Mindez azért van, mert az elnyelő (például elektron) nem együl van a térben, hanem a környező részecskék erőterében végez mozgást. Éppen ezzel m tömegét F erővel s úton fékező környezet okozza a gyorsulását, miközben maga a környező részecskék hada (hatás-ellenhatás) egymásra is hat, egymást is mozgatja, ezzel hővé alakítja a befogott energia egy részét (Alu esetén 8%-ot, Ezüst tükör esetén 37%-ot, a többi anyag még kevesebbet ad vissza) és a maradékot "kapja vissza" az elektron, ennyit tud kisugározni (visszaverni).
Még szemmel is látható a beeső és a visszavert frekvencia különbsége. (A tárgyak színéről már nem is szólva. Hiszen ott a hővé vagy egyes esetekben Pi-kötés vándorlássá vagy akár kémiai változássá (például fotoszintézis) alakuló energia elnyelése utáni maradékot sugározzák ki az anyagok. )
0 x

Avatar
Solaris
Hozzászólások: 3584
Csatlakozott: 2012.07.25. 17:32

Energia, tömeg, impulzus

Hozzászólás Szerző: Solaris » 2014.07.30. 19:32

@Gézoo (80228): Kedves Gézoo!

Ezt te írtad:
Persze a mérték az ált.rel. szerinti energia sűrűség függvénye, miután a két fénysugár érintkezési helyén értelmezendő a tenzor értéke.
Ismét kérdezem tehát, hogy mi a "tenzor értéke"?

Vegyük pld. a mechanikai feszültségtenzort egy rugalmasnak tekintett test esetében. Vegyük a test egy tetszőleges pontját, ahol nem nulla a mechanikai feszültség. Mi ebben a pontban a "tenzor értéke"?

Szeretném, ha elmagyaráznád.

PS: Valami magyarázatot adhatnál arra is, hogy miféle mértékről és milyen értelemben beszélsz az idézett mondatodban?
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára Solaris 2014.07.30. 20:39-kor.
0 x

ennyi
Hozzászólások: 3849
Csatlakozott: 2011.02.01. 00:01

Energia, tömeg, impulzus

Hozzászólás Szerző: ennyi » 2014.07.30. 19:47

@Gézoo (80238):
Persze felveti azt a kérdést, hogy akkor miből van a részecskék fala?
Teermeszetesen virtualis spinfotonokbol van a faluk, meghozza ugy, hogy az energiatenzor erteke kozeliti lokalis maximumot, relativisztikusan.
0 x

ennyi
Hozzászólások: 3849
Csatlakozott: 2011.02.01. 00:01

Energia, tömeg, impulzus

Hozzászólás Szerző: ennyi » 2014.07.30. 19:58

@Gézoo (80238):
Ugy tudom, hogy visszaverodesnel (tukor) nem valtozik az energia (hulamhossz, frekvencia).
Nos, csökken a frekvencia, ezzel arányosan növekszik a hullámhossz.
Ez egyszeruen nem igaz. Tevedsz, vagy szandekosen megprobalsz engem felrevezetni. Tukrokkel nem tudsz frekvenciat csokkenteni. Legfeljebb ha oreg es sarga vagy mas szinu maszat van a tukrodon. Ezt dobd ki es vegyel egy uj tiszta tukrot es abban nezz bele.
ha zold az arcod, az nem a tukor hibaja.
Még szemmel is látható a beeső és a visszavert frekvencia különbsége.
Rossz a szemed, oreg baratom.

Ajanlok egy kiserletet. Probalj meg interferenciat letrehozni egy monokromatikus lezer fenye es annak tukorrol visszavert resze kozott.

Vagy meg egyszerubb. Fenykepezz le egy tukorben lathato targyat es a valodit egyetlen kepre. Nezd meg a szineket. Mas szinu a tukorkep, mint az eredeti? Ha igen, dobd ki a tukrot es vegyen egy uj tiszta tukrot.
Alu esetén 8%-ot, Ezüst tükör esetén 37%-ot, a többi anyag még kevesebbet ad vissza)
Ez a feny mennyisege, enm a hullamhossza.
Belegondoltal egyaltalan? Veszel mondjuk egy 550 nm hullamhosszu fenyt, aluminium tukorrel nezve 6875 nm hullamhosszu tavoli infravoros vagy annal is kisebb energiaju fenyt latsz, ezust tukorben meg 1486 nm lesz a hullamhossza? Na neee...

Ejnye no, ez akkora eges, hogy facsarja az orromat a fustje.
0 x

Avatar
Rigel
Hozzászólások: 1492
Csatlakozott: 2013.05.15. 10:49

Energia, tömeg, impulzus

Hozzászólás Szerző: Rigel » 2014.07.30. 20:34

@alagi (80232):
alagi írta:Ennel van azert egy nagyobb effektus is (de meg az is eleg kicsi): A fotonok kolcsonhatnak egymassal, ugyanis a virtualis elektron-pozitrok parok kolcsonhatnak a masik fotonnal.
A fotonok nem hatnak kölcsön egymással, mivel a töltésük nulla, és csak töltéssel rendelkező részecskével lépnek kölcsönhatásba. Jól írtad viszont, hogy nemnulla a valószínűsége, hogy az úton lévő foton éppen egy elektron-pozitron párrá válik egy töredékpillanatra, és ha ekkor éri a másik foton, akkor tényleg lesz valami kölcsönhatás. A probléma az, hogy a jelenség még azon a foton-frekvencián is nagyon ritka, amely energiája élből fedezné a két részecske tömegét, azaz még kemény gammafotonok esetében is csak néha-néha lehet elcsípni egy ilyen eseményt. Hát még a kisebb energiájú fotonoknál...
0 x

Avatar
Rigel
Hozzászólások: 1492
Csatlakozott: 2013.05.15. 10:49

Energia, tömeg, impulzus

Hozzászólás Szerző: Rigel » 2014.07.30. 20:46

@ennyi (80216):
ennyi írta:A gorbitesnel sokkal erdekesebb kerdes, hogy miert terjed egyenes vonalban a feny.
A fény nem terjed egyenes vonalban. És annál jobban nem terjed, minél kisebb a befutandó távolság. Az csak egy hasznos idealizáció, hogy "a fény egyenes vonalban terjed". A fény megy, ahogy tud, kipróbálva minden lehetséges útvonalat, és majd az útvonalak végösszege (fázisok eredője) ki fogja adni, hogy legegyszerűbben modellezhetjük egy egyenes pályával is. Persze ez a modell nem fog tudni számot adni az átlátszó felületeken megjelenő visszaverődésről, vagy a nagyon finom rácsokon fellépő interferenciáról. Ahhoz az eredeti, minden girbegurba pályát figyelembe vevő modell kell, amit a kvantumelektrodinamika ír le.
0 x

ennyi
Hozzászólások: 3849
Csatlakozott: 2011.02.01. 00:01

Energia, tömeg, impulzus

Hozzászólás Szerző: ennyi » 2014.07.30. 22:16

@Rigel (80244): Van egy lezerpointerem, majd szolok neki, hogy ezentul gorben is vilagithat.
A fenykepezogepemet meg eldobom, mert annak az elvi alapja is hazugsag ezek szerint.
0 x

Gézoo
Hozzászólások: 3979
Csatlakozott: 2011.03.02. 10:22

Energia, tömeg, impulzus

Hozzászólás Szerző: Gézoo » 2014.07.31. 08:45

@Solaris (80239): Kedves Solaris!
Ó, már értelek! Lemaradtál az előzményekről. Így tényleg nem érthető, milyen mérték és milyen tenzor.
Az energiasűrűség, energiaáram-sűrűség és feszültségtenzor által közösen képzett energia-impulzus négyestenzorról volt szó az előzmény beszélgetésben. Miután ennek a négyestenzornak az értéke meghatározó tényezője a téridő görbület mértékének.
Nyilván így érthető, hogy ennek a tényezőnek az értéke (vagy ha úgy tetszik jobban, akkor a nagysága) határozza meg a téridőgörbület mértékét (nagyságát).
0 x

Gézoo
Hozzászólások: 3979
Csatlakozott: 2011.03.02. 10:22

Energia, tömeg, impulzus

Hozzászólás Szerző: Gézoo » 2014.07.31. 09:00

@ennyi (80242): Kedves Ennyi!
"Ez egyszeruen nem igaz. Tevedsz, vagy szandekosen megprobalsz engem felrevezetni. "
Több módon is megmérheted a visszavert és az eredeti fény adatainak eltéréseit.
A visszavert energia csökkentett voltát egyszerűen ellenőrizheted két, egymással párhuzamos türöző felülettel (két tükörrel) és a lézer pointereddel, ha a lézered fényének belépőszögét úgy állítod be, hogy a tükrök között legalább 30-szor oda vissza verődjön a fénye.
Még akkor is ha felületi, elektropolírozott Alu felületük van a nyaláb "elfogy" menet közben.
Pedig ha 10 cm a tükrök távolsága és a megtett út az oda-vissza verődésekkel 30*2=60 akkor a levegőben csak 6 m a fényút.
Az interferencia, mint frekvencia eltolódás mércéje nem jó megoldás, miután eltérő frekvenciájú jelek éppen úgy interferálnak, mint az eltérő fázisú, de azonos frekvenciájú jelek.
Inkább a tükrök közül kilépő fény frekvenciáját kellene megmérni egy prizmával vagy egy réssel és skálázott ernyővel.
Vagy még egyszerűbb, ha a lézeredet modulálod egy számodra is pontosan mérhető frekvenciával, majd a kilépő fény modulációs frekvenciáját méred. Hiszen a fény frekvenciájával együtt a modulált impulzusai adta frekvencia is lecsökken.

Az egyenes vonalú terjedésben viszont igazad van. A fotonok csak a téridő görbületeket követik, egyébként még ott is számukra egyenes vonalban haladnak.
Rigel válaszát a sok-sok foton alkotta haladó hullámtérre kell érteni. Ott már a sok-sok foton alkotta eredő valóban az interferenciák eredménye, ami lehet akár cikk-cakk útvonalat leíró is.

***Ja még ez lemaradt:
Ez a feny mennyisege, enm a hullamhossza.
Belegondoltal egyaltalan? Veszel mondjuk egy 550 nm hullamhosszu fenyt, aluminium tukorrel nezve 6875 nm hullamhosszu tavoli infravoros vagy annal is kisebb energiaju fenyt latsz, ezust tukorben meg 1486 nm lesz a hullamhossza? Na neee...

Ejnye no, ez akkora eges, hogy facsarja az orromat a fustje.
Oké, küldjünk egyetlen 550 nm -hez rendelhető fotont, ráküldjük egy ezüsttükörre és az energiája 37 %-kal csökken. Mekkora lesz a hullámhossza?
Vagy úgy gondoltál a fény mennyiségére, hogy 100 db fotont küldesz egy tükörre és 37 db ott marad? A többi 63 db pedig ingyen megfordul és veszteség nélkül (???) visszaküldi az anyag?
Minden munkavégzés hőtermeléssel jár együtt. Még a tükrözés is. Vond le a tükörnek átadott hőenergia mennyiségét a ráküldött fény energiájából és amit visszakaphatsz az csak kevesebb lehet, mint az amennyit ráküldtél.
0 x

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6521
Csatlakozott: 2009.12.05. 09:31
Tartózkodási hely: Budapest

Energia, tömeg, impulzus

Hozzászólás Szerző: Szilágyi András » 2014.07.31. 09:47

@Gézoo (80247):
100 db fotont küldesz egy tükörre és 37 db ott marad? A többi 63 db pedig ingyen megfordul és veszteség nélkül (???) visszaküldi az anyag?
Így van, ez történik.
Összekevered az intenzitást - a fotonok számát - a frekvenciával - az egyes fotonok energiájával.
0 x

Gézoo
Hozzászólások: 3979
Csatlakozott: 2011.03.02. 10:22

Energia, tömeg, impulzus

Hozzászólás Szerző: Gézoo » 2014.07.31. 10:36

@Szilágyi András (80249): Kedves András!
Na jó, helytelenül fogalmaztam, de igazából a javításod is helytelen. Mert a visszavert fotonok energiái sohasem lehetnek azonosak a kisugárzott fotonok energiáival. Miután a visszaverődés során az elnyelő és kisugárzó elektron mozgást végez a többi töltés E térerősségű erőterében.
Kölcsönhatva a többi töltéssel, és a kölcsönhatás eredményeként a többi töltés is kölcsönhat egymással. Így az elektronra visszaható energia mindig annyival kisebb, mint amennyi a többi töltés egymás közötti kölcsönhatása során hővé alakuló energia hányad.
0 x

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6521
Csatlakozott: 2009.12.05. 09:31
Tartózkodási hely: Budapest

Energia, tömeg, impulzus

Hozzászólás Szerző: Szilágyi András » 2014.07.31. 10:49

@Gézoo (80250):
Ez téves okoskodás, ami annak tudható be, hogy kevered a klasszikus képet a kvantumelméletivel.
A tükörről visszaverődő foton tökéletesen rugalmas ütközést végez. Energiát csak akkor veszt, ha a tükörnek impulzust ad át, vagyis ha az egész tükör hátrafelé elmozdul. Rögzített tükör esetében azonban nincsen semmiféle energiaveszteség.

A tükörről visszaverődő fény intenzitása csökken, de ez csak annyit jelent, hogy a fotonok egy része teljesen elnyelődik. Amelyek visszapattannak, azoknak az energiája változatlan.
0 x

Gézoo
Hozzászólások: 3979
Csatlakozott: 2011.03.02. 10:22

Energia, tömeg, impulzus

Hozzászólás Szerző: Gézoo » 2014.07.31. 10:58

@Szilágyi András (80251): András, na és hogy rögzíted hátrasiklás ellen a visszaverő elektronokat?
0 x

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6521
Csatlakozott: 2009.12.05. 09:31
Tartózkodási hely: Budapest

Energia, tömeg, impulzus

Hozzászólás Szerző: Szilágyi András » 2014.07.31. 11:51

@Gézoo (80252):
Nem siklanak hátra, mert akkor kilépnének a tükörből, amit nem tudnak.
0 x

Gézoo
Hozzászólások: 3979
Csatlakozott: 2011.03.02. 10:22

Energia, tömeg, impulzus

Hozzászólás Szerző: Gézoo » 2014.07.31. 12:05

@Szilágyi András (80253): És persze gyorsulás azaz elmozdulás mentesen sugározzák a fotonokat. Érdekes.
Ha nem mozdulnak el akkor nincs visszaverés, ha elmozdulnak akkor van energia veszteségük.
Na akkor most hogyan van?

Különben nem a síkból kifelé hanem a tükör síkjával párhuzamosan mozdulnak el. ( Lásd a potenciál változást az antennákon. )
0 x

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6521
Csatlakozott: 2009.12.05. 09:31
Tartózkodási hely: Budapest

Energia, tömeg, impulzus

Hozzászólás Szerző: Szilágyi András » 2014.07.31. 12:09

@Gézoo (80254):
Megint a klasszikus fizikát kevered a kvantumfizikával.
Ilyeneket, hogy "ha elmozdulnak, van energiaveszteségük", nem lehet mondani a kvantumfizikában. Energiát csak akkor veszít egy részecske, ha egy másik részecskének átadja.
0 x

Gézoo
Hozzászólások: 3979
Csatlakozott: 2011.03.02. 10:22

Energia, tömeg, impulzus

Hozzászólás Szerző: Gézoo » 2014.07.31. 12:15

@Szilágyi András (80255): Az elektronnal együtt mozog az erőtere, körülötte pedig ezernyi elektron a saját erőtereikkel. Hogyan mozdulhatna el egy elektron úgy, hogy ne adna át energiát a többieknek?
Ergo az elmozduló töltés mindig ad át energiát a többi töltésnek. Vagy szerinted nem ad át?
0 x

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6521
Csatlakozott: 2009.12.05. 09:31
Tartózkodási hely: Budapest

Energia, tömeg, impulzus

Hozzászólás Szerző: Szilágyi András » 2014.07.31. 13:17

@Gézoo (80256):
Elektronrendszereket nem szokás klasszikusan leírni, pláne ha még fotonnal való kölcsönhatást is vizsgálunk. Így a "ponttöltés, körülötte erőtérrel" nem megfelelő modell.
0 x

Avatar
Solaris
Hozzászólások: 3584
Csatlakozott: 2012.07.25. 17:32

Energia, tömeg, impulzus

Hozzászólás Szerző: Solaris » 2014.07.31. 15:42

@Gézoo (80246): Kedves Gézoo!

Nem érted, hogy mit kérdeztem. Megpróbálom másként:

Mi az energia - impulzus tenzor értéke mondjuk az általad leírt két fénysugár érintkezési helyén? Mi itt a téridő görbület mértéke?

Szeretném, ha erre is válaszolnál:

Vegyük pld. a mechanikai feszültségtenzort egy rugalmasnak tekintett test esetében. Vegyük a test egy tetszőleges pontját, ahol nem nulla a mechanikai feszültség. Mi ebben a pontban a "feszültségtenzor értéke"?

Az imént bizonyára elkerülte a figyelmed.
0 x

ennyi
Hozzászólások: 3849
Csatlakozott: 2011.02.01. 00:01

Energia, tömeg, impulzus

Hozzászólás Szerző: ennyi » 2014.07.31. 17:11

@Gézoo (80247): Nezd meg ezt a kepet, vagy ket szembe forditott tukorrel kiserletezz otthon.
Mas a tukorkep szine, mint a targye? 37%-kal valtozott a hullamhossz minden visszaverodesnel?
Komolyan gondoltad?

Kép
0 x

szemet
Hozzászólások: 265
Csatlakozott: 2011.10.03. 13:04

Energia, tömeg, impulzus

Hozzászólás Szerző: szemet » 2014.08.01. 07:17

0 x

Avatar
Solaris
Hozzászólások: 3584
Csatlakozott: 2012.07.25. 17:32

Energia, tömeg, impulzus

Hozzászólás Szerző: Solaris » 2014.08.01. 23:05

Úgy látszik, hogy sok korrepetálás összejött a szorzótábla használatából és előkerült pár tucat ZH, aminek a kijavításáról a barátunk elfeledkezett és most pótolja. Egyébként gyanúsan odakozmált főzet szaga terjeng a fórumon. :D
0 x

Gézoo
Hozzászólások: 3979
Csatlakozott: 2011.03.02. 10:22

Energia, tömeg, impulzus

Hozzászólás Szerző: Gézoo » 2014.08.04. 17:29

@Szilágyi András (80258): Kedves András!
Szokás vagy nem szokás, mindegy. A hatás-ellenhatás elv minden olyan elvben érvényes ahol egymásra hatók vannak. Bizonyára még számos olyan példát sorolhatnánk, amelyekben szintén figyelmen kívül hagyunk egyes jellemző összetevőt.
0 x

Válasz küldése