@vaskalapos (21413): En ugy tudtam, hogy a sebesseg az ut/ido es emiatt fuggetlen a meroszama a meres idejetol.
A gyorsulás alatt? Amikor az idő függvényében növekszik az időegység alatt megtett út, azaz a sebesség?
Vagy már elfelejtetted, hogy a sugár irányban az érintő egyeneséről, a kör kerületére gyorsulással kényszerítjük a pont mozgását?
"Azert hozza allandoan a szuperpoziciot (ami ugyan nem sebessegekre vonatkozik, hanem erokre, csak o alkalmazza a sebessegre),"
Sokat segítene ha tudnád!, Hogy minden eredőre vonatkozik a szuperpozíció elve.
(Az igaz, hogy Newton kezdetben csak az erők eredőjére írta fel, majd először minden erőből származtatott vektoriális mennyiségre levezették. Majd matematikai evidenciája miatt minden vektor eredőre. Arra már nem emlékszem, hogy melyik matematikus bizonyította.. Utána lehetne nézni a könyvtárban.. vagy esetleg a neten is.)
A kőrt az egyenes vonalú mozgásból származtatva, valóban úgy is értelmezhető, hogy előbb távolodik, majd a gyorsulással ébredő sebességgel közeledik..
De mégsem. Mert egyidejű a két folyamat, mindkét sebesség egy időbeli haladást okoz. Ezért nem zeg-zug, hanem folyamatosan ezért az eredő pálya "simulókört" alkot.
Ezért a pálya alakja a két sebesség eredője és nem letér és visszatér, hanem folyamatosan a simulókörön halad a pont.
A letérés-visszatérés folyamatának jelzése azt feltételezi, hogy felváltva leáll az egyik, majd a másik irányú mozgás.
Ez pedig nyilvánvalóan azt feltételezni, hogy érintő irányú sebességet is és a sugár irányú sebességet is periodikusan hozzuk létre a gyorsulásokkal..
Miután nincs érintő irányú erőhatás, ezért nem lehet érintő irányú gyorsulás-pár sem. Sőt! Még a sugár irányú gyorsulás is folyamatosan egy irányú, azaz a fűrészlap alakú mozgáshoz, két pár, páronként felváltva "üzemelő" erőt- és ezzel gyorsulást kellene alkalmazni.