Szélenergia
Elküldve: 2011.04.13. 23:07
Szerintetek ez is kamu vagy lehet benne valami?
http://www.fmh.hu/cimlapon/20091001_sze ... _felcsuton
http://www.fmh.hu/cimlapon/20091001_sze ... _felcsuton
A Szkeptikus Társaság vitafóruma mindenki számára
https://forum.szkeptikus.hu/
Ez is érdekes:"We have a hard time convincing engineers working on wind power that the ultimate limitation isn't how efficient an engine or wind farm is, but how much useful energy nature can generate." As Kleidon sees it, the idea that we can harvest unlimited amounts of renewable energy from our environment is as much of a fantasy as a perpetual motion machine.
Tehát a szelet is be kell osztani. Hiába építesz nagy hatásfokú szélturbinát, ha mellékhatásként legyengíted a szelet, nem sokat érsz a nagy hatásfokkal."Large-scale exploitation of wind energy will inevitably leave an imprint in the atmosphere," says Kleidon. "Because we use so much free energy, and more every year, we'll deplete the reservoir of energy." He says this would probably show up first in wind farms themselves, where the gains expected from massive facilities just won't pan out as the energy of the Earth system is depleted.
Az, hogy mennyi energiát vonok ki belőle, még nem egyenlő azzal, hogy mennyit hasznosítok. Lehet 100%-ot kivonni, mondjuk magas épületekkel 0% hatásfokkal, és lehet valamennyi %-ot akár jó (80-90%) hatásfokkal. Az, hogy mennyi energiát vonok ki a szélerőből és, hogy abból mennyi hasznosul, na pont az, ami nem mindegy.Hogy mennyire fékezed le a szelet, az kizárólag attól függ, mennyi energiát vonsz ki belőle. A nagyobb hatásfokú több energiát von ki, tehát jobban lefékezi, mint a kisebb hatásfokú.
Ezt bizton állíthatod?A szélturbinák azt az energiát, amit kivonnak a szélből, gyakorlatilag 100%-ban hasznosítják.
Vagyis egyetlen ilyen frontban 54'545-szor akkora teljesítményt jelent 7 napon át, mint amit Paks összesen tud produkálni.Összehasonlításul Paks: "A megvalósult erőmű 4 db, egyenként 440 MW-os ún. VVER 440/V 213 típusú nyomottvizes, kétkörös blokkból áll. Egy reaktorhoz 2 db 220 MW-os gőzturbina tartozik. "
Nem értem miért a nagy tiltakozás. A szövegben az "elmélet" helyett az elméletem kifejezés szerencsésebb lett volna.„Megvizsgáltam a függőleges és vízszintes tengelyű turbinákat, és arra jöttem rá, hogy olyan szerkezetre van szükség, amely képes kinyerni a szélben rejlő és a sebességgel arányos energiát. A Budapesti Műszaki Egyetem áramlástani tanszékén végzett mérések során bebizonyosodott az elmélet helyessége.”
Jah, most látom, hogy mégsem.Végszó gyanánt meg tudná mondani, hogy hány szélkerékre van szükség a paksi atomerőmű termelésének teljes kiváltásához? Ez adja jelenleg a belföldi termelés 41,2 százalékát.
Ez a kérdés értelmezhetetlen, mi rendszerben gondolkodunk. Egyébként Paks névleges teljesítménye 2000 MW, 80-90 százalékos átlagos kihasználtsággal működik. Mi 1000 MW szélenergiát tűztünk ki célul, a szélenergia hatásfoka pedig kb. 20 százalék, tehát ehhez 5000 MW-nyi szélkerék szükséges. A fenntartható energiagazdálkodás nem ezen múlik, hanem azon, hogy a rendszert merre alakítjuk.
Az 59% hatasfok arra vonatkozik, hogy a lapatok altal bejart teruleten atfujo szel energiajanak 59%-at hasznositjak? (a bejart terulettoredeke a farm teljes feluletenek, egyreszt korokkel nem lehet kitolteni egy teglalapot, masreszt korlatozott a kerek merete es nem erhet le foldig, alatta es folotte szabadon fuj a szel)Ezért terjedtek el az ismert háromlapátos, vízszintes tengelyű szélturbinák (ezek felhajtóerő alapúak). Ezek maximális hatásfoka 59%, míg a közegellenállás alapú turbináké csak 18%.
Erdekes gondolat.1 turbina a rajta átfújó szél energiájának kb. 40%-át kivonja a mai technológiákat tekintve. Ha egymás mögé teszel többet, mindegyik 40%-ot kivesz, így végül el is állíthatod a szelet. Tehát ez limitálja, mekkora szélfarmot építhetsz.
A szel energiaja mozgasi energia. Ha ezt hasznositjuk, akkor vegso soron foleg hoenergiava alakitjuk.A klíma így is rossz irányban tolódott el. Egy kis energia kivonás csak segíthetne.
Igen, ezen gondolkoztam en is, de mi van, ha fak is vannak a hegy tetejen es oldalaban es azert az erdot elegge etformalja a szel. Tudom, hogy kisse eroltetett, amit irok, de csak gondoljunk a Tatraban a pusztito ereju szelre.A hegy nem vonja ki a szél energiáját, csak eltéríti a szelet.
A madarak nem nyomasfrontot lovagolnak meg (az akkor keletkezne ha a madar hangsebessegnel gyorsabban repulne), hanem az elozo madar altal keltett orvenyt.Ezt egy kicsit átfogalmazva, inkább úgy értsük, mint a hajó keltette hullámverést.. Csak a levegőben kevésbé látszik a V alakban szétnyíló nyomásfront.
Bár látszik, ha felnézünk a vonuló madarakra.. Hiszen a hátul repülők éppen ezt a nyomásfrontot "meglovagolva" pihennek.
A szel energiaja akkor is eltunne egy ido utan ha nem lenne ott szelkerek, a levego viszkozitasa miatt. Mivel a nap futese allandoan utanpotlast ad ezert a jelenlevo szelenergia atlagosan allando. Vagyis az energia kivonasa kozvetetten alakitana at az eghajlatot: nem azert mert hianyozna a szelenergia, hanem mert a nap futese altal adott szelenergia mas uton, mas mechanizmussal tavozna a legkorbolSzelenergia kivonodik...
Szomorúan jelzem, hogy ha lassan megemeled a kezedet, már ezzel nyomásfront indul el a kezedtől. Ha kifújod a levegőt a szádon,- orrodon, akkor úgy szintén nem hangsebességű nyomásfront indul el a fejedtől."A madarak nem nyomasfrontot lovagolnak meg (az akkor keletkezne ha a madar hangsebessegnel gyorsabban repulne), hanem az elozo madar altal keltett orvenyt."
Vidaman jelzem, hogy valami elindul a kezemtol, de azt hanghullamnak hivjak, es nem nyomasfrontnak. Az pedig nem segiti a masik madarat a repulesben, mert ugye akkor nem ertenenk hogy miert pont mogotte kicsit oldalt kell repulni, ugyanis a hanghullam minden iranyba terjed. Vagy akkor eszerint minnel tobbet kellene gagoniuk repules kozben, mert a segit? Es azert vidaman (bar a masik szemem sir) mert mar megint olyan temahoz szoltal hozza, amirol csak gyenge segedfogalmaid vannak (ha egyatalan).Szomorúan jelzem, hogy ha lassan megemeled a kezedet, már ezzel nyomásfront indul el a kezedtől. Ha kifújod a levegőt a szádon,- orrodon, akkor úgy szintén nem hangsebességű nyomásfront indul el a fejedtől.
Az osszenergia ami a napbol erkezik, valoban ugyanannyi, de az eghajlat megvaltozna. Ha nem fujna a szel, akkor pl. nem esne eso a szarazfoldek felett ugyebar.Akár beavatkozunk, akár nem, a hőenergia, ami a napból érkezve létrehozza a levegő nyomás különbségét, a mozgással így is úgy is hőenergiává alakul.
Legfeljebb akkor nem azonnal lenne így, ha kémiai energiává alakítanánk a generátorokkal termelt energiát. De amint ezt a tárolt kémiai energiát felhasználnánk, azonnal szintén hővé alakulna. Azaz semmilyen különbséget nem okozna a klímában.
Nem csak folyadekoknak van viszkozitasa?a levego viszkozitasa miatt.
Érdekes lenne 20 km magas kontinens széles fallal elzárni a szél útját."Az osszenergia ami a napbol erkezik, valoban ugyanannyi, de az eghajlat megvaltozna. Ha nem fujna a szel, akkor pl. nem esne eso a szarazfoldek felett ugyebar."
Hidrodinamikai szempontbol a levego is folyadek. (Vagy a viz is gaz. )Nem csak folyadekoknak van viszkozitasa?
A Wiki ugy latja a helyzetet, ahogy Alagi...Ezt egy kicsit átfogalmazva, inkább úgy értsük, mint a hajó keltette hullámverést.. Csak a levegőben kevésbé látszik a V alakban szétnyíló nyomásfront.
Hasonló helyzetben én is elutasítanám. Ha már megvan hozzá az eszközük, találjanak ki ők újdonságot .......... nem?Ismerve az árviszonyát, és a konstrukciót, egy alapos áttervezéssel drasztikusan lehetne javítani a gazdaságossági mutatóin. Csak tippelek, hogy ezt ajánlotta fel a tanszék is, cserébe a részesedésért.