Szkeptikus Fórum

Mi az a monoatomos arany? Mivel más, mint a "sima" "anyag"? Mivel jobb?
Itt hallottam róla először:
http://www.youtube.com/watch?v=vwCbQk3QobU

@wmiki (18795):

Monoatomos = az anyag azon formája, ami szabad, egymással kötést nem létesítő atomokból áll. Triviális példa: nemesgázok igen széles hőmérséklet-tartományban.
Az arany is lehet monoatomos, kellően magas hőmérsékleten és alacsony nyomáson (próbáltam fázisdiagramot találni, de csak aranyötvözetekről találtam).
Elég nagy ostobaságok vannak a videóban (pl. szupravezető idegek), nem kell minden mesét elhinni.

Nem tudom megítélni mi az ostobaság, és mi nem mivel nem tudok mindent a világról (
van aki szerint marhaság, hogy a gyermekágyi lázat láthatatlan lények okozzák
...vagy hogy az atom osztható...
ezek biztos ostobaságok...

A monoatomos dolgot lehet részletesebben? mitől jobb ez, mint a sima? Mi a különbség? és milyen a rendes anyag?

@wmiki (18799):

wmiki írta: A monoatomos dolgot lehet részletesebben? mitől jobb ez, mint a sima? Mi a különbség? és milyen a rendes anyag?

Leírtam, hogy mit jelent a monoatomos (ez alapján a különbséget is értened kell).
Hogy a videó milyen monoatomos aranyról beszél, azt nem tudom, nem én találtam ki, így azt sem tudom megmondani, "jobb"-e. A "rendes anyag"-ról általános és középiskolában eleget hallhattál mindezek megértéséhez.

jó, ha nem tudod, nem kell leírnod

@wmiki (18799): Nincs rendes meg nem rendes, jobb meg rosszabb anyag. Monoatomosnak akkor nevezzük az anyagot, ha az atomjai külön-külön lebegnek. Ez tehát egy gáz halmazállapotot jelent.

Az aranynak lehet ilyen állapota magas hőmérsékleten és alacsony nyomáson, ahogy Marci írta. Lényegében aranygőzről van szó.

Rákeresve a neten a "monoatomic gold" kifejezésre viszont csak egy rakás zagyvaság jön be. Néhol azt írják, hogy ez egy fehér por, és meg kell enni, mert életelixír. Mások azt állítják, hogy ez egy szabadkőműves összeesküvés része. Megint mások szerint szobahőmérsékleten szupravezető.

Ez mind erősen ostobaságnak tűnik. Alighanem arról van szó, hogy valakik valamilyen fehér port árusítanak azzal a szöveggel, hogy ez monoatomos arany, és örökké fogsz tőle élni.

:0
tehát akkor az atomok között SEMMILYEN kapcsolat nincs ilyenkor?

a gőz esetén ez a helyzet?

@Szilágyi András (18803):

Szilágyi András írta: Rákeresve a neten a "monoatomic gold" kifejezésre viszont csak egy rakás zagyvaság jön be. Néhol azt írják, hogy ez egy fehér por, és meg kell enni, mert életelixír.[...]

Hasonló értelmes találatokat kaptam én is (ami persze nem meglepő).

(Szerintem a középiskola elvégzése után illene tudni az embernek, hogy a szilárd - kristályos - anyagok nem monoatomosak, mint a gázok/gőzök.)

@wmiki (18799):

Nem tudom megítélni mi az ostobaság, és mi nem

Jajj dehogynem tudod.
Amivel te egyetertesz - az az ostobasag.

Kivalo erzekkel tudod megkulonboztetni az ostobasagot a nem ostobasagtol.
Csak valami furcsa okbol az ostaobasagot teratod igaznak es a nem ostobasagot tamadod vele.

@wmiki (18805):

wmiki írta: tehát akkor az atomok között SEMMILYEN kapcsolat nincs ilyenkor?

a gőz esetén ez a helyzet?

A gáz-halmazállapotú anyagok esetében a részecskék közötti kölcsönhatás általában elhanyagolhatóan kicsi (minél nagyobb a hőmérséklet és minél kisebb a nyomás, annál elhanyagolhatóbb).

(Ideális/tökéletes gázokról nem tanultál?)

biztos nehezen érthető kérdést írtam le, megpróbálom még egyszer:
"
tehát akkor az atomok között SEMMILYEN kapcsolat nincs ilyenkor?

a gőz esetén ez a helyzet?
"

@wmiki (18811):
Nincs.
Attól függ, minek a gőze.

(faskalapos, örülök, hogy ilyen nagy szakértője vagy az ostobaságnak, nyugodtan szólj hozzá a témához)

@Szilágyi András (18812): akkor mi van, ha lehűtöm ezt a gázt?

kész a szilárd monoatom!

@wmiki (18814): Kondenzálódik, és az már nem monoatomos.

@wmiki (18814):

wmiki írta: akkor mi van, ha lehűtöm ezt a gázt?

kész a szilárd monoatom!

Csakhogy ilyenkor már nem monoatomos az anyag. A gázt ha nagyon lehűtöd, megszűnik gáznak lenni, és folyadékot vagy szilárd anyagot kapsz.

szilárd lesz, de az atomok külön állnak
marad monoatom, nem?

mitől kapcsolódnának össze az atomok? és hogyan? hiszen energiát veszít! ha összekapcsolódnának, az ellentmondana az energiamaradás törvényének!!

:0
nektek nem kellett fizikát tanulni, általános iskolában?

wmiki!

Csodálkoztam volna, ha nem kötekednél ........

Nem tudom megítélni mi az ostobaság, és mi nem mivel nem tudok mindent a világról (
van aki szerint marhaság, hogy a gyermekágyi lázat láthatatlan lények okozzák
...vagy hogy az atom osztható...
ezek biztos ostobaságok...

Miért állítod, hogy ostobaság, ha beismered, hogy nem tudsz mindent a világról?
Ráadásul az általad lenézett szkeptikus fórumra jössz ismeretekért, mikor a neved a butaság és a tévhitek logója lehetne.

tudom, tudom...

én hiszek olyan ostobaságokban, mint pl. hogy az atom osztható, a föld lehet gömb alakú, a gyermekágyi lázat okozhatja láthatatlan dolog, és a gőzmozdony mehet 30km/h-nál többel...
pedig általatok nagyrabecsült, tévedhetetlen szent emberek megmondták, hogy NEM

de abban is hiszek, hogy ma már mindenki szabadon hihet abban, amiben akar, anélkül, hogy mások kigúnyolnák a hite miatt...

és miért ne tehetnék fel egy kérdést ezen a fórumon, azt is elképzelhetőnek tartom, hogy van itt értelmes élet, bár bizonyíték az nincs rá, az igaz ((

OFF
Az előbb félfordulattal elkaptam egy 13éves srácot,meg egy 10 éves leányzót.Megkérdeztem tőlük,hogy a monoatomos anyag az lehet-e szilárd,vagy folyadék.Némi gondolkozás után közölték,hogy nem és meg is indokolták.
Ennyit az "ítélőképesség" és a "szürkeállomány megléte" közti összefüggésről.Ki-ki vonja le a megfelelő konzekvenciát.
/OFF Elnézést!

@Várhegyi Márton (18810):
Márton!
Itt azért egy kis korrekciót engedj meg!;
"Normál" állapotban is igen sok (kovalens kötésre hajlamos) gáz kétatomos (ritkábban 3 atomos, vagy összetettebb)) molekulát képez, tehát az atomjaik igenis kölcsönhatásba lépnek. Pl: H₂, O₂, N₂, esetleg ózon( O₃) stb.
Ennek figyelembevételével a monoatomos arany pláne nyilvánvaló hülyeség szerintem is, wmiki újfent beletenyerelt a szószba... (Mondjuk az arany pont nemesfém!?)
(Arany forráspont: 2856 ^oC )

@Popula(c)tion (18824):
A nemesfém meg a nemesgáz közötti apró különbség, hogy a nemesfém szépen csillog, a nemesgáz meg monoatomos.
Nem tudok olyan anyagról, ami monoatomos formában létezne, kivéve a nemesgázokat. Esetleg talán még a csillagközi hidrogén.

@Popula(c)tion (18824):

Popula(c)tion írta: Itt azért egy kis korrekciót engedj meg!;
"Normál" állapotban is igen sok (kovalens kötésre hajlamos) gáz kétatomos (ritkábban 3 atomos, vagy összetettebb)) molekulát képez, tehát az atomjaik igenis kölcsönhatásba lépnek. Pl: H2, O2, N2, esetleg ózon( O3) stb.

Wmiki András hozzászólására reagált, tehát monoatomos gázokról beszéltünk, én is erre írtam, amit írtam.
Azért azt még én is tudom, hogy vannak többatomos gázok

Popula(c)tion írta: Ennek figyelembevételével a monoatomos arany pláne nyilvánvaló hülyeség szerintem is, wmiki újfent beletenyerelt a szószba...

Önmagában nem hülyeség (mivel az aranynak is van atomos formája), csak könnyen leforrázza az ember a nyelvét, ha 3000 K-es életelixírt fogyaszt

@sajnos_kacat (18825):

sajnos_kacat írta: Nem tudok olyan anyagról, ami monoatomos formában létezne, kivéve a nemesgázokat.

Bármely elem előállítható atomos formában megfelelő körülmények (nyomás, hőmérséklet, tisztaság) között (vegyületek értelemszerűen nem).
Ha a tiszta hidrogént fölmelegítjük, akkor a hidrogénmolekulák atomokra disszociálnak (ha még tovább melegítjük, akkor meg ionizáció játszódik le, és plazmaállapotú rendszert kapunk).

@Várhegyi Márton (18826):
Ezt írtad:

A gáz-halmazállapotú anyagok esetében a részecskék közötti kölcsönhatás általában elhanyagolhatóan kicsi...

Éppen erre, és Sajnos Kacattal (is) egyetértve vetettem fel, hogy még a hétköznapi gázok is...
Sajnos Kacat!
Én is tudom, mi a különbség a nemesgázok és nemesfémek között, de, ugye azért láttad a kérdőjelet, ami azt jelenti, hogy csakugyan nem tudom, hogyan viselkednek az arany atomjai mondjuk 4000^o-on. (Viszont azt is tudom, hogy egészen biztosan fogyaszthatatlan, sőt, egészségtelen ilyen hőmérsékletű gázokat belélegezni, még,ha olyannyira monoatomosak volnának is. )

@Popula(c)tion (18828): Teljesen jól írta, kár volt beleszólnod. Tanuld meg a részecske és az atom közötti különbséget.

@Szilágyi András (18829):
Igazad van, tényleg nem atomot, hanem részecskét írt. Benéztem, bocsánatot kérek Mártontól is!

@Popula(c)tion (18828):

Popula(c)tion írta: Ezt írtad:

OK, értem már, mit mondasz, de: Amikor egy gáz részecskéiről beszélünk, akkor az egymástól különálló részecskéket értjük alatta, tehát atomos gázoknál az atomokat, "molekulagázok"-nál a molekulákat (vagy akár az ionokat, pl. NaCl-gáz kellően magas hőmérsékleten).

(Nyilvánvalóan értelmetlen volna, ha minden egyes részecskére - molekula, atom, elektron, proton, neutron, kvarkok stb. - gondolnánk, amikor a gáz részecskéiről beszélünk.)

@Popula(c)tion (18830):

Nem probléma, előfordul

@Popula(c)tion (18828):

Ez lemaradt:

Popula(c)tion írta: azért láttad a kérdőjelet, ami azt jelenti, hogy csakugyan nem tudom, hogyan viselkednek az arany atomjai mondjuk 4000o-on.

Hát a 4000 Celsius-fokot én sem tudom, de 3000 K környékén (3129 K a forráspont 1 atm-n) gáz-halmazállapotú.
Mindenféle fémet föl lehet forralni, csak sok kakaó kell hozzá.

@Várhegyi Márton (18833):

Mindenféle fémet föl lehet forralni, csak sok kakaó kell hozzá.

Világos. (Írtam is, a 2856^oC-os forráspontot...) A kérdőjelem arra vonatkozott, hogy vajon a nemesfémek gőzei másként viselkednek-e, mint pl. az egyéb fémekéi?

tehát a lehűtött arany miért nem lehet monoatomos, szilárd formában?
mondjuk mint egy fehér por... ott állnának külön külön az ici-pici atomok....

mitől is kapcsolódnának össze, hiszen energiát veszünk el tőlük... ez ellentmond a termodinamikának!
hogy alakulna ki kötés köztük, ha eddig se volt, és mi kötné össze őket? betonhíd???

@wmiki (18856):

wmiki írta: tehát a lehűtött arany miért nem lehet monoatomos, szilárd formában?
mondjuk mint egy fehér por... ott állnának külön külön az ici-pici atomok....

Azért, mert az aranyatomok között kémiai kötés (fémes kötés, ill. talán kovalens is, ezt nem tudom) alakul ki.

wmiki írta: mitől is kapcsolódnának össze, hiszen energiát veszünk el tőlük... ez ellentmond a termodinamikának!

Az atomok egymáshoz való kötődése során energia (hő) szabadul föl, nem pedig elnyelődik. Ez a termodinamika semelyik törvényének nem mond ellent.

wmiki írta: hogy alakulna ki kötés köztük, ha eddig se volt[...]?

Az, hogy kialakul-e kötés, a körülményektől (hőmérséklet, nyomás) függ, ahogyan a víz 100 Celsius-fok fölött gáz, 0 Celsius-fok alatt jég, a kettő között folyadék.
(1 atm külső nyomáson értendő.)

wmiki írta: és mi kötné össze őket? betonhíd???

Lásd: feljebb!

Általános kémia 9.osztály-os tankönyv (Villányi Attila - Műszaki kiadó)
29.oldal:
"A kötés felszakításához energiát kell befektetni."
"Kötési energián a kötésfelszakítási energiával ellentétes irányú változást értjük.Ez jobban összhangban áll azzal a szemlélettel,hogy az enegiaminumum-elv alapján a kötött állapotú testeket,illetve részecskéket egy energiagödör mélyén képzeljük el.A szabad állapotú atomokból tehát energiafelszabadulással jön létre a kovalens kötéssel összekapcsolt molekula,így a rendszer energiatartalma csökken."

az előbb írták, hogy ez a kötés felszabadítható rétike... x
csak energiát kell hozzá befektetni...
de úgy látszik neked nem kellett fizikát tanulnod annak idején...

a kérdésem az, hogy ha lehűtjük, energiát veszünk el, akkor miért alakul ki kötés?
csak lehűtenénk a monoaranyat, és kész a fehér por, ott a sok pici atom...

és miből van ez a kötés? betonból? és ki építi oda?

OFF
Igen...nálunk is voltak az általános suliban,akiket kegyelem kettessel engedtek át...fizikából is...kémiából is...igen...Ők sem tudták,hogy melyik témát melyik órán tanították...na ja...tényleg,már emlékszem rájuk...na igen,vannak ilyenek,hát Istenem,senki sem tökéletes...
/OFF Elnézést!

@wmiki (18860): A kötött állapot alacsonyabb energiájú, tehát ha energiát veszel el, akkor kialakul a kötés.

@wmiki (18860):
Mikinek igaza van, a monoatomos anyagot lehutve csak leall az atom, de nem kozeledik egymashoz, nincs is kihez kozeledjen, azert monoatomos, ha sokan lennenek, akkor poliatomos lenne (nem feher por lesz, a por az lathato, az osszecsapodott poliatomokbol allo multiplikacios stohasztikus halmaz), a monoatomos anyag az mindig gaz marad, vagy Bose-Einstein kondezatumot kepez, diatomos anyag az bifurkacioval kapcsolodik folyadekka ez a Cote-Zweinstein kondezatum , a triatomos anyag pedig Dove-Dreinstein torvenyet koveti es az a szilard anyagok alapja.

Ami kulon erdekes, hogy a monoatomos anyagban az elektronok paratlanok, ezert nincsenek egyensulyban es taszitjak egymast. Igy az allando magnes ellentetet az allando taszitot lehet belole eloallitani, csak sok monoatomot kell egymas melle tenni, ezen az elven mukodnek a leggombok (a monoatomok taszitjak egymast ettol felfujodik, kitagul a leggomb, es taszitjak a foldet, ettol felszall) es a helikopterek (a helikopter tetejen levo nagy ventillator dolga a pilota hutese).

OFF: felkerem a jelenlevoket, hogy csak a tema komolysagahoz igazodo hozzaszolasokat irjanak.

@vaskalapos (18864):

OFF: felkerem a jelenlevoket, hogy csak a tema komolysagahoz igazodo hozzaszolasokat irjanak.

OFF
Igen,kezdhetnénk az általános iskolai tankönyvek begépelésével...
Én azt gondolom,hogy ez az ember csak azért írogat,hogy a témát kevésbé értő emberek előtt lejárasson titeket.Értsd:Samu2...Bocs,ez így nem is igaz,mert ő ettől sokkalta többet tud.
Sokkal célravezetőbb lenne ezt a labdát hozzávágni.Megeheti.
Továbbá:
Én azt gondolom,hogy komolyan azzal az emberrel lehet értekezni,akinek vannak a témában alapszintű ismeretei.Ez a feltétel itt nyílvánvalóan nem áll fent.Minden tiszteletem és elismerésem a türelmes embereké.Én nem vagyok az.
/OFF Elnézést!

@Szilágyi András (18863):

az előbb adtunk neki energiát, amikor felmelegítettünk... x

szóval hogyan lesz ez a kötés? mi köti őket össze, ezeket a pirinyó atomokat, ha energiát veszünk el? és ki csinálja ezt a kötést?

@wmiki (18860):

és miből van ez a kötés? betonból? és ki építi oda?

@wmiki (18869): Kémiai kötés.

@wmiki (18795): Tételezzük fel, hogy egy - egy atomnyi aranyat "egymásra halmozunk" egy dobozba..

Ha nem vonjuk be az arany atomokat semmivel sem, például úgy mint ahogyan a pásztázó elektronmikroszkópban tesszük, akkor "automatikusan" rácsba egyesülnek. Ezzel a módszerrel készítünk egy-egy atom felpakolásával "atomi mintázatokat" ..

Ha pedig bevonjuk valamivel az atomokat, hogy ne érintkezhessenek az azonos neműek egymással, akkor elvben lehetséges lenne "monoatomos" anyagokat készíteni.

Csak itt meg azzal van probléma, hogy a csomagolást kell az atomokhoz rögzíteni. Az ilyen rögzítést kémiai vagy intermetallikus kötéseknek nevezzük.

Az első megoldás arany esetében ritka, de létező (Királyvizes oldás) de akkor ionos kötés és hidrát burok kizárja az "egyatomos" arany lehetőségét.

A második esetben például a higannyal lehetne csomagolni, de ott viszont a higany működik "ragasztóként" és amalgámmá összeolvad..

Én más eshetőséget nem ismerek.. Ha te tudsz, kérlek oszd meg velem! Nagyon érdekes lehet!

@Várhegyi Márton (18827):

"Ha a tiszta hidrogént fölmelegítjük, akkor a hidrogénmolekulák atomokra disszociálnak"

Bizony. Ki is használjuk ezt. Meglehetősen nagy az az energianyereség, amit akkor nyerünk, ha két hidrogénatom hidrogénmolekulává alakul. Ez azt mutatja, hogy milyen kedvező állapot a hidrogénatomok számára, hogy kovalens kötést hozhatnak létre és megoszthatják vegyértékelektronjaikat, ezzel hidrogénmolekulát alkothatnak.
Hidrogén atomok rekombinációjával járó folyamat kihasználása:
http://www.lateralscience.co.uk/AtomicH/atomicH.html

A jet of hydrogen gas is dissociated as it passes through an electric arc. H2 > H + H - 422 kJ. An endothermic reaction, with the intensely hot plasma core of the arc providing the dissociation energy. The atomic hydrogen produced soon recombines; and this recombination is the source of such high temperatures (easily outperforming oxy-hydrogen: 2800^oC and oxy-acetylene: 3315^oC).

@Szilágyi András (18803):

"Rákeresve a neten a "monoatomic gold" kifejezésre viszont csak egy rakás zagyvaság jön be. Néhol azt írják, hogy ez egy fehér por, és meg kell enni, mert életelixír."

Lehet, hogy a neten a "monoatomic gold" kifejezés a szemérmes körülírása a legújabb designer drug-nak?

@Gézoo (18883):

Ha pedig bevonjuk valamivel az atomokat, hogy ne érintkezhessenek az azonos neműek egymással, akkor elvben lehetséges lenne "monoatomos" anyagokat készíteni.

Teflonbevonattal kell oket bevonni, az biztosan nem tapad. Es akkor sutni is lehet a mono-atom-maglyan a leeges, odakozmalas veszelye nelkul.

@vaskalapos (18892): Húúú, de jó ötlet! Tényleg! monoatom minipizzát is!

faskalapossal ne foglalkozz, csak trollkodik, fogalma sincs miről beszélsz...

de még nekem is lennének kérdéseim.
A lehűtött atomok között miért alakul ki újra kötés? mi köti össze őket, és miért? miért nem maradnak magukban? miért kötődnek össze, ha nem fektetünk be energiát? és miért kell energia ha újra szétvágjuk? miért nem maradnak békén?

@wmiki (18894): Kicsit pongyolán, de közérthetően:
Minden atommagban protonok és neutronok vannak, a magot körülvevő felhőben elektronok.

Az elektronok pályáján spinpárok képződése okozza a semlegesítődést, azaz a legalacsonyabb energia állapot elérését.

Amíg egy elektronnak nincs meg a spinpárja, addig mágnesként működve vonzza a szintén spinpár nélküli elektronokat.

Ha lehetősége adódik két elektronnak arra, hogy spinpárt képezzen egy-egy pályán, akkor mivel ezzel a párképzéssel energiát tudnak leadni, képezni fognak spinpárt és le fogják adni az energia többletüket.

A szabad atomok ezért egyesülnek molekulákká a gázokban, ezért kristályosoknak rácsokba.

Jó ellenpélda a nemesgázok esete, amelyeknek minden elektronja spinpárokat alkotva a lehető legalacsonyabb energia szinten vannak, ezért hiába kerül egymás mellé két nemesgáz atom, az esetleges egyesüléssel nem kerülnének alacsonyabb energiára az elektronok, mivel már eleve mindegyiknek meg van a spinpárja.

köszönöm a választ

de engem (a hívőkkel ellentétben) érdekelnének a miért-ek is

szóval miért vannak az atomoknak elektronjaik? és miért mozognak? és miért akarnak spinpárt keresni? miért nem vannak békében?
és gáz állapotban miért nem keresik azokat a párokat? és mi van, ha megtalálja a párját? mi tartja össze ezt a rácsot?
és honnan van energiájuk?