Nekem nem jelenti azt, sot, az, hogy letezik olyan c ami (ezmegaz) az kifejezetten megengedi, hogy masfajta c is letezzen, ami nem (ezmegaz)2. Létezik olyan c, hogy minden m megfigyelőre ...
Ez azt jelenti, hogy egyetlen c van.
Tudod, en angol nyelvteruleten elek, igy szamomra a ketfajta irasmod ugyanazt jelenti, kulonbozo nyelveken.photos kérdésedre:
Igen, ha azt irom, hogy foton, akkor a fényrészecskére gondolok.
Ha azt irom, hogy photon, akkor a jegyzetben bevezett logikában fotonnak nevezett matematikai konstrukcióra.
Ha van jobb ötleted a megkülönböztetésre, ne tartsd vissza magad.
De, ellentmond.Én azt állítottam, hogy a Fényaxióma nem mond ellent a fény terjedése klasszikus nem relativisztikus leírásának.
Jol ertem, hogy a fenyaxioma azt mondja, hogy feny minden megfigyelo szamara minden iranyba azonos (c) sebesseggel halad?Én azt állítottam, hogy a Fényaxióma nem mond ellent a fény terjedése klasszikus nem relativisztikus leírásának.
) Nekem nem jelenti azt, sot, az, hogy letezik olyan c ami (ezmegaz) az kifejezetten megengedi, hogy masfajta c is letezzen, ami nem (ezmegaz)2. Létezik olyan c, hogy minden m megfigyelőre ...
Ez azt jelenti, hogy egyetlen c van.
Nem ertem, mi a kifogasod a matematikai gondolkodasommal.Ennél azért egy kicsit több matematikai gondolkodára vagy képes, csak valamiért nem bízol magadban.
Az, hogy létezik olyan n szám, hogy minden m számra m+n=m.
Az jelenti, hogy ugyanarról az n-ről van szó n=0.
(Ez nem zárja ki, hogy más n számra is igaz)
Az elektromágneses hullámok terjedését leíró Maxwell egyenletek így néznek ki:Jol ertem, hogy a fenyaxioma azt mondja, hogy feny minden megfigyelo szamara minden iranyba azonos (c) sebesseggel halad?
A klasszikus fizika szerint ha az egyik megfiygelo szamara c a sebessege a fenynek, akkor a masik, az elsohoz kepest v sebesseggel mozgo megfigyelo szamara a feny sebessege c+v kene legyen, nem?
klikk ide
Ezt igy ertelmezne egy szakmabeli:a fény terjedése klasszikus nem relativisztikus leírásának"
Egyetertunk, hogy nem hipotetikus allitas, hanem kiserleti teny.Szóval a fénysebesség állandósága nem egy hipotetikus axióma, hanem van mögötte komoly matematikai indoklás is.
Akkor indulnak visszafele, mikor az elso odaert. (az t'=1-nel kell legyen mindket oldalon)Hogyan is biztosítottad azt, hogy a fotonok az A és B pontokból "egyszerre" induljanak az origó felé?
Felteszem hogy az "aligi"-vel ram akarsz utalni. Miben tevednek?Ha egy t,x,y,z koordinátajú rendszerben egy hatás minden irányban egyenletesen terjed, felhetjük a kérdést, hogy milyen más rendszerekben terjed ugyanígy. E feladat pusztán matematikai. (Tudjuk, hogy a matematikai megoldás a Lorentz-transzformációkhoz vezet. /Így aligi biztosan téved./)
Jobbra gyorsan indul majd lassan tér vissza,
Balra lassan indul majd gyorsan tér vissza.
BS.A háromszög mentén dettó.
Annak, hogy "egyszerre" semmi értelme nincs (csak ha a távolság nulla).Igen, ezert is irtam hogy az origoban talalkoznak. Ezutan a balra elcammog az egyik a x'=1-ig a masik meg elszaguld x'=-1-be. holott egyszerre kellene odaerniuk
No akkor, ha eddig helyettem számoltál, most számolj magad helyettEz a ketto egyenlo? Nem tunik ugy.
nem egyszerubb azt mondani, hogy a ter kulonbozo iranyaiba mas erteku az adott parameter - anizotrop;(Kvalitatíve: Az anizotrópia irányába eső pályakomponensen mindketten "oda-vissza" végighaladnak, így útkülönség nem alakul ki. Másképpen: Ha Galilei transzformációval áttérünk egy b sebességű koordinátarendszerre, abban a jelenség izotróp.)
Ugy gondolod, hogy meg egy egyenesvonalu, egyenletes mozgast vegzo, vagy nyugvo rendszerben sem lehet az idot merni?Annak, hogy "egyszerre" semmi értelme nincs (csak ha a távolság nulla).
Dehogy nincs.Annak, hogy "egyszerre" semmi értelme nincs (csak ha a távolság nulla).
Te allitasz valami nemtrivialisat, ami az intuicionak ellentmond, neked kell szamolni.No akkor, ha eddig helyettem számoltál, most számolj magad helyett
Mutattam neked egy kepletet is, aszerint nem egyszerre ernek oda. Mi kell meg?(Kvalitatíve: Az anizotrópia irányába eső pályakomponensen mindketten "oda-vissza" végighaladnak, így útkülönség nem alakul ki. Másképpen: Ha Galilei transzformációval áttérünk egy b sebességű koordinátarendszerre, abban a jelenség izotróp.)
Alagi példájában a részecskék úgy terjednek, hogy egy adott c nagyságú sebességhez hozzáadódik egy adott b vektor mozgás irányú komponense.Galilei transzformacio, b sebesseg....
Ebbe még nagyon korai belemenni.egyideju
, ez is ott le volt mar irva )Magyarul: Alagi peldajaban a reszecskek az egyik iranyba gyorsabban , a masikba lassaban mentek (anizotro). Ugyanezeket a reszecskeket egy a gyorsabb mozgas iranyaba halado koordinatarendszerbol nezve a sebesseguk egyforma lesz mindket iranyba (izotrop).Alagi példájában a részecskék úgy terjednek, hogy egy adott c nagyságú sebességhez hozzáadódik egy adott b vektor mozgás irányú komponense.
Ha érhető jó,ha nem, akkor sajna így nem tudom elmondani.
Ekkor ha egy olyan rendszert veszünk, amely b-vel mozog az anizotrópia megszűnik, ha az új mértékrendszert általános iskolás módon építjük ki (Galilei transzformáció). Azaz időtartam- és távolságtartó módon. (t'=t , (x',y',z')=(x,y,z)-b*t )]
Kár ezt most bekeverni, de legyen. Vannak valós fizikai mennyiségek és vannak azoknak mérési reprezentánsai. Mondjuk két hegy magassága adott, mégis lehet nézeteltérés, hogy milyen magasak. Mondjuk az egyik ember azt állítja, hogy egyenlő magasak, mert tengerszintfeletti magasságuk azonos, mindkettő 6000 m magas. A másik azt mondja, hogy ez nem igaz, mert közvetlen környezetükből nem egyenlően magasodnak ki , az egyik 1500, a másik 800 m magas. Mindkettőnek igaza van a maga szempontjából és mindkettő úgy értelmezi az egyenlő magasságot, hogy ha az ő mérési eredményei a két hegyre egyenlőek. Ettől még a hegy olyan magas amilyen. Az analógia sosem jó, de több mint a semmi.az elobb azt allitottad, hogy olyan, hogy egyidejuseg nincs, akkor hogyan irhatod le, hogy t'=t
Amit en irtam az linearis rendben (ha b<< c ) ugyanaz, bonyolithatod a dolgot az egzakt keplettel ha akarod, de ha mar a linearis kozelites sem egyezik...Tehát nem alagi példájáról van szó, ahol egy konstans vektor komponensei adodnak a sebességhez, hanem arról amit te irsz:
"a részecskék úgy terjednek, hogy a sebességukhoz hozzáadódik egy konstans sebesseg (vektorialisan adodik hozza).
Ekkor ha egy olyan rendszert veszünk, amely ezzel a konstans sebesseggel mozog mozog az anizotrópia megszűnik."
te irtal rola itt korabban, neked szabad, ha en irom, akkor belekeveres?az elobb azt allitottad, hogy olyan, hogy egyidejuseg nincs, akkor hogyan irhatod le, hogy t'=t
Kár ezt most bekeverni, de legyen. Örülnék, ha egyelőre az első axiómánál maradnánk.
Vannak valós fizikai mennyiségek és vannak azoknak mérési reprezentánsai. Mondjuk két hegy magassága adott, mégis lehet nézeteltérés, hogy milyen magasak. Mondjuk az egyik ember azt állítja, hogy egyenlő magasak, mert tengerszintfeletti magasságuk azonos, mindkettő 6000 m magas. A másik azt mondja, hogy ez nem igaz, mert közvetlen környezetükből nem egyenlően magasodnak ki , az egyik 1500, a másik 800 m magas. Mindkettőnek igaza van a maga szempontjából és mindkettő úgy értelmezi az egyenlő magasságot, hogy ha az ő mérési eredményei a két hegyre egyenlőek. Ettől még a hegy olyan magas amilyen. Az analógia sosem jó, de több mint a semmi.
Egyébként miért nem írja le egybe az egész bizonyítást?Mi értelme van mondatonként csöpögtetni az információt?
Valóban, az axióma még annál is kevesebbről szól, mint amit a megértés reményében eddig állítottam.Miért kellett itt egyáltalán előjönni azzal, hogy mi van az olyan megfigyelőkkel, akik nem azt tapasztalnak?
Most épp körüljárjuk őket.Jöjjenek hát az axiómak. Érdemes lesz odafigyelni az axiómákra és egy kicsit körüljárni őket, mert ezekkel fogunk együttélni 3 hónapig.
Tekintsünk el a telefonvonal késésétől? Pont a lényegtől?nem jo analogia, ez csak olyan, hogy budapesti idoben ejfel van, Chicagoban meg delutan 5, de ettol meg precizen tudjuk, hogy egyidejuseg all fenn, felhivjuk egymast telefonon es megkerdezzuk mennyi az ido (tekintsunk el telefonvonal kesesetol)
Erre azt válaszoltam, hogy mert éppen körüljárjuk a kérdést.Miért kellett itt egyáltalán előjönni azzal, hogy mi van az olyan megfigyelőkkel, akik nem azt tapasztalnak?
Azért mert éppen körüljárjuk a kérdést.Az axióma az IOb-beli megfigyelőkkel foglalkozik, te meg itt az IOb-on kívüliekről okoskodsz valamit, hogy azok mit merrefele hogyan korrigálhatnak. Miért? Hogy jön ez ide, kit érdekel ez?
