@vendég (26849):
Ez jogos kérés.
Vegyük a földet mint alap. Annak összes tulajdonságával együtt a ” jelen idő síknak. ” Ebben természetesen van jelen , múlt és jövő idő..
A másik a ” múlt idő sík ” ebben az esetben ami ezen kívül esik.
Ez egy sajátos értelmezés, aláírom. Szerintem a tudomány úgy fogalmazná, vegyünk két inerciarendszert ami nem párhuzamos.
Pogácsa, elmehetsz megnézheted mikor készül, ez a földi jelen, megeheted két nap múlva az pedig a földi múlt idő. A viszonyítási alap a pogácsa keletkezése.
Konzekvencia. Egyszerre a kettőt készakarva sem teheted meg, illetve nem érzékelheted.
.
Telefon, Ha egy városból telefonálnak, és beszélsz v.vel ez a földi jelen idő. Elmehetsz megnézheted a múltban, honnan hívtak. Viszonyítási alap a beszélgetés ideje.
Konzekvencia. Egyszerre a kettőt készakarva sem teheted meg, nem is értelmezheted.
Ha a trójai háborút ismerem. Elmegyek megnézem, hogy volt a múltban. Tökéletesen ismerem minden részét mert olvastam könyvben.
Mégsem lehetek ott a helyszínen, pedig minden részletét ismerem, a bejárati kapu is ott van ahol a könyv írja.
Konzekvencia. Mégsem lehetek ott abban az időben soha nem is érzékelhetem, egyidőben.
Viszonyítási alap maga tény, hogy Trója létezett,és én a keletkezés, létezés helyén vagyok.
Majd felnézek a Holdra és meglepődve veszem észre, - igaz kis időeltolódással-, de látom a múltat.
Ha ezt a jelenséget az általam nevezett jelen idősíkban nem tudtam megtenni, hogyan lehetséges ez?
Nehogy azt mond. Ha lenne a földön egy fényt sugárzó pont, mondjuk akkor …. ez nem lehet cáfolat. Mert nincs.
Tudtam a Trójai háború legapróbb részletét is, mégsem voltam képes egyidőben észlelni azt.
Sem a pogácsát, sem a telefont.
Mi a különbség a kettő között? Az információ hordozója. Az írás nem időfüggő, csak tényközlő.
Tehát ha a Holdról olvasok valamit az igaz akkor is ha tegnap írták és csak holnap nézném meg. De ha látom akkor nem. igaz, legalább is a jelenben.
Ha ez az általam vélt múlt idő sík, egyen értékű a jelen síkjával miért nem ugyan az a helyzet?
Mi van akkor ha a Holdról nézném a Földet? Ugyan ez ,…” késett ” információ.
Ez semmi esetre sem a paradoxon feloldását jelenti.
Vizsgáljuk meg a fény sebességét, nézzük, 2 szer 3 szor, n szer nagyobb sebesség esetén , de
- ami még nem végtelen - egyre jobban közelítünk a realitáshoz, majd a végtelen esetében ” szinte ” ugyan az lesz mint a jelen idősíkban. Láthatom és nincs paradoxod a két idősík között.
Két eset lehetséges : Vagy a fény sebesség meghatározása nem jó, vagy a jelen idősík objektivitása nem jó.
Az objektivitás, pontosabban, a jelen és a múlt egyidejű észlelésének nem létezése, az általam fogalmazott jelen idősíkban, működik. Semmilyen sebességgel kapcsolatos vita, a paradoxont nem oldja, csak ha a sebesség végtelen.
Az én véleményem: a hiba oka: a két inercia párhuzamossága. Innen ered ugyanis a foton zérus tömege és meghatározása. izotróp
/ ez is paradoxon / mert egy o tömeget nem lehet gyorsítani. És a fény véges sebessége. A relativitás elmélet, nem is tiltja a fénynél gyorsabb sebességet,
miért ne lehetne akár ez is
Fizeau, Michelson mind a ketten födi méréseket végeztek csak. Az un. éterben tudomásom szerint nincs mérés.
Az utóbbi mérése, adta az alapot Einsteinnek az inercia párhuzamosság feltételezéséhez, és közben mindenki tudott az interferométer pontatlanságáról. Az eredmény is szinte mindenkit meglepett. Mert negatív, tehát O
IDÉZET
” Az, hogy látszólag a foton nyugalmi tömege zérus, két Nobel-díjas tudós
módszerének alkalmazásából adódik, ezért azt a fizikusok autentikusnak tekintik! Csakhogy a
hivatkozott eljárás az elektromos és mágneses térerősséget jellemző Maxwell-egyenleteken
alapszik, amely jelenlegi formájában nem tartalmazza a téridő k görbületi paraméterét – ám e
nélkül az nem fogadható el megbízható eljárásnak.
Egyébként itt is a foton energiája és impulzusa – a részecskékhez hasonlóan – négyesvektort
alkot. Ennek negyedik komponensében szerepeltetni kell a k görbületi paramétert is. Ha ezt
hogy a foton nyugalmi tömege már nem zérus3! (Hasonló a helyzet az ívelemnégyzet esetéhez,
ahol k=1 mellett a kvadratikus forma indefinit – ha viszont k>1, akkor pozitív definit.)megtesszük, akkor az eljárásban alkalmazott további korrekciók elvégzése után belátható, ”