Fekete Gábor atomfizikája

[Rb28]

@Fekete Gábor (50391):


És a Föld saját tengelye körüli forgásból származó kinetikus energia hová tűnik? Mivel ahogy írtad kiterjedt testről van szó.
Kin. energ=1/2 m*v^2 + 1/2 Theta(súlypontra) * omega^2


http://www.mm.bme.hu/targyak/bsc/dinami ... pletgy.pdf

Második oldal közepén ott van bekeretezve

[Fekete Gábor]

@Molly (50384):

Biztos tévedés. Én másolt oldalak, mert úgy gondoltam, érdemes közzétenni korlátozás nélkül.
De kaptam egy e-mailt a szolgáltató, hogy Fekete nem szeretnék lenni ismételt itt, ezért kérjük, ne engedjük egy csomó országban. Szóval megváltozott a jogosultságokat. Elnézést a kellemetlenségért, de most nem volt más út.

És ugyebár senkinek nem szúr szemet, hogy ez a Molly a június elsejei bemutatkozása óta, amikor is bejelentette, hogy ellopta és feltöltötte az oldalamat, most jelenik meg itt másodjára, pontosan akkor, amikor nyilvánvalóvá vált mindenki számára, hogy a lopott oldalt csak azért is reklámozó mimindannyian nem más mint Molly. Mimindannyian megírta Molly levelét, aztán hozzáfogott a sajátjához. Csak meg kell nézni, hogy időben ez pont ki is jön! Jó ez a magyart törő humbuk stilus. Az pedig egy kamu duma, hogy te eféle emailt kaptál volna.

[Fekete Gábor]

@Rb28 (50394):

És a Föld saját tengelye körüli forgásból származó kinetikus energia hová tűnik? Mivel ahogy írtad kiterjedt testről van szó.
Kin. energ=1/2 m*v^2 + 1/2 Theta(súlypontra) * omega^2

Ezzel csak annyi van, hogy a forgásából erdő energia a keringés során nem számol bele a centrifugális erőbe. Tehát az előző példa szempontjából nem oszt és nem szoroz! Ha valami csak forog, de nem kering egy másik test körül, akkor a gravitációt nem ellensúlyozza centrifugális erő.

[mimindannyian]

@Fekete Gábor (50395): Nézzenek oda, vastagon ordítva azt nyilatkoztad, hogy eltűnsz, ha nem leszek innen eltakarítva. Erre nekiállsz magyarázkodni. Hát van is mit! Csak így tovább. A szorzásjeleket nagyon példásan írod ki a tényezők közé. Második elemiben ezt tényleg így követelik meg, ügyes vagy, a szorgalomra kapsz egy négyest.

Ez a molly téma téged nagyon bosszant , nagyon szórakoztató. Nyilván magadból kiindulva mindenhol ugyanazon személyek megsokszorozódását látod. Gyakori tünet, ismét csak a pszichiátert tudom javasolni.

[Szilágyi András]

@Fekete Gábor (50391):
Na végre egy kis fizika.

Ha például a Föld keringéséből számazó kinetikus energiája is 1/2m.v2 nagyságú lenne, akkor már rég nem keringene a Nap körül, mivel a tömegére ható, a gravitációt ellentételező centrifugális erő is csak 1/2m.v2/r nagyságú lenne. A gravitációs és a centrifugális erő között az egyenlőség csak abban az esetben állhat fenn, ha a kinetikus energiája 1/2m.v2 helyett m.v2 nagyságú.

Sajnos ezt nem tudom követni. Miből gondolod, hogy a centrifugális erőt úgy kapjuk, hogy a kinetikus energiát elosztjuk a sugárral?

Továbbra is fennáll, hogy ha egyik test az ütközéskor egyesül a másik testtel, akkor a kinetikus energiájuk igen, az impulzusuk nem marad meg. Némileg átírtam az alábbi példát

Nem, ez továbbra sem áll fenn. Épp fordítva áll fenn: a kinetikus energiájuk nem marad meg, az impulzusuk igen.
Úgy tűnik, nemcsak a példát, hanem a fizikát is átírtad.

A 8kg tömegű mágnesgolyóbis legurulva egy lejtőről, 20m/s sebességre gyorsulva a lejtő végén a egy 10kg-os vaskocsi puttonyában landol, és átadja a 18kg ösztömegűvé lett vaskocsinak a 3200J kinetikus energiáját.

Nem, nem adja át neki, a kinetikus energia egy része hővé alakul és így elvész.

[mimindannyian]

@Fekete Gábor (50391): Meggyőző a levezetésed, csak épp sehol nem használtad fel a kinetikus energiát, azon kívül, hogy részeredményként helytelenül odabiggyesztetted:

Kinetikus energia.
A föld sebessége AE = 1.495.10¹¹m Nap-Föld közepes távolságnál: v = 2.974429^.10⁴m/s
A sebesség négyzete: v² = 8.84723^.10⁸m²/s²
A Föld kinetikus energiája: E_k = m^.v² = 5.308338^.10³³J
A Föld tömegére ható centrifugális erő: F_cf = m^.v²/r = 5.308338^.10³³J/1.495.10¹¹ = 3.550728^.10²²N
...

Írhattad volna akár ezt is: a kinetikus energia 88^.m^.v², hiszen:

Kinetikus energia.
A föld sebessége AE = 1.495.10¹¹m Nap-Föld közepes távolságnál: v = 2.974429^.10⁴m/s
A sebesség négyzete: v² = 8.84723^.10⁸m²/s²
A Föld kinetikus energiája: E_k = 88^.m^.v² = 4.671337^.10³⁵J
A Föld tömegére ható centrifugális erő: F_cf = m^.v²/r = 5.308338^.10³³J/1.495.10¹¹ = 3.550728^.10²²N
...

[tomkahaw]

@Fekete Gábor (50391):

jól mondod, valóban marhaságokat írtál Higgszről. ne is folytasd!
inkább olvasgasd figyelmesen Szilágyi és mimindannyian hozzáértő írásait, amint kioktatnak a kinematika és dinamika alsó általános alapvető tananyagából

[Bundáskutya]

@Fekete Gábor (50391):

,,Mert eleve az atommodellt kötöjellel írja, és ahelyett, hogy olvasná az írásaimat, idejön az okosságnak gondolt hülyeségeivel bombázni engem. Ha olvasná az oldalaimat és nem lenne alapból buta, akkor nem tenné fel ezt a rakás fölösleges kérdését nekem. Egyikőtök sem veszi a fáradtságot, hogy elolvassa az írásaimat, csak löki az idiótábbnál idiótább értetlenkedéseit.''

Ezúton is elnézést kérek, én nem vagyok fizikus, nem vagyok otthon a szakmai magyar helyesírásban (mentségemre legyen mondva, az én területemen sok modellt írnak kötőjellel).

De jól értem, ezért nem válaszolsz? Látod, én válaszolok neked, pedig nem 'veszi a fáradtságot', hanem 'veszi a fáradságot':).

Egyébként megpróbáltam olvasni az oldaladat. Megmondom őszintén, nem sokat értettem belőle: a fogalmakat nem definiálod, igazából fogalmak sincsenek; a modellek mögött bizonyítás nincs, kísérlet nincs, egyszerű szobaelmélkedésről van szó. Sajnos a modern fizikát se nagyon értem. Valahogy mégis döntenem kell. A modern fizika használható, a tiedről nem látom, hogy használható lenne bármire is. Amennyit a kanonizált fizikából értek, arról értem, hogy helyes; amennyit a te fizikádból értek, arról értem, hogy hibás (ld. ütközés: konkrétan hülyeséget beszélsz, játsszál már el otthon pár labdával, kérlek). Mégis, te hogyan törnél pálcát a helyemben?

Annyit biztosan tudok, hogy ha valaki a tudománnyal szembeni egyetlen helyes hozzáállást választja, akkor a nagy elődökkel szemben még akkor sem tiszteletlen, ha tévedéseiket akarja kimutatni. Belőled ez a tisztelet hiányzik. Bár ez sajnos az önjelölt zsenikkel gyakran előfordul, te még ebben a mezőnyben is példátlanul tiszteletlen vagy: sok olyat olvastam már, hogy 'Euler, Gauss, [Jacobi, Dirichlet, Kummer, Taniyama, Shimura, Weil, Linnik, Rényi, Vinogradov stb.] ezt az egyszerű dolgot biztos nem vették észre, de én most igen', de olyat még soha, hogy 'Euler, Gauss, [Jacobi, Dirichlet, Kummer, Taniyama, Shimura, Weil, Linnik, Rényi, Vinogradov stb.] egy csapat idióta volt'.

A továbbiakban legalább ennek az arcpirító, pofátlan és gyáva tiszteletlenségnek a mellőzését kérem. Nekem annyiszor írod le, hogy buta vagyok, ahányszor jólesik. DE!
Azoknak a szellemi óriásoknak, akik
- már meghaltak, tehát pusztán kegyeleti okokból is megérdemelnék, hogy ne nevezd őket idiótának;
- számunkra felfoghatatlanul kifinomult gondolkodással és óriási háttértudással rendelkezve,
- rengeteget és nagyon keményen dolgozva
- lélegzetelállító dolgokat alkottak (mindennapi életünkre is óriási hatást gyakorolva)
kijár, hogy ne gyalázzák őket.

[Szelki Lata]

Na jó, nem bírom tovább. Nem gondoltam, hogy idáig süllyedek, hogy megpróbálok érdemi vitába szállni egy elmegyógy esettel.

Fekete Gábor!

Eltöltöttem az oldaladon körülbelül 3x1,5 percet. Ezek alapján megállapítottam:
1. Ha a gyalázkodást leveszem, nem marad semmi.
2. Ha a hülye mellébeszélést leveszem, nem marad semmi.
3. Érdemi rész: azt mondod elfogadod a klasszikus fizikát. Mi több, abból csinálsz atomfizikát. Lelked rajta. De akkor legalább magadnak ne mondj ellent!

Az ütközése kinetikája nem mond ellent a klasszikus fizikának. Éppen abból van levezetve, valamint kísérletileg igazolva. Viszont az, amit itt előadsz, az ellentmond mind a klasszikus elméletnek, mind a kísérleteknek. Tehát ellentmondasz magadnak is. Ez amúgy gyakran előfordul irományaidban. Pont ezért találták ki a matekot, hogy ilyen ne történhessen meg, de te annak is ellentmondasz.

Eddig senki nem írta le, megpróbálok -számodra is érthetően - rámutatni a hibáidra. Nem is mindre, mert sok van, csak egyre. A kinetikát nem érted, ezért nem is hiszed el.(Bár klasszikus fizika, amiről azt írod magad, hogy elfogadod. Mi több, ezen áll az elméleted. ) Nem baj, van másik. Megpróbálom elmagyarázni számodra mindezt dinamikailag, bár ez egy kicsit bonyolultabb: ez rámutat arra, mi is történik valójában.

Newton törvényeit elfogadod-e? Azon belül a II. és III. törvényt elfogadod-e?

Ha igen, akkor haladhatunk tovább. A III. törvény (erő-ellenerő) miatt a puttonyos kocsit ugyanakkora erő gyorsítja, mint amekkora a golyót lassítja. Minden pillanatban, amíg hatnak egymásra. Ebben egyetértünk? Ha igen mehetünk tovább.

A II. törvény miatt a puttonyos kocsi gyorsulása a1=F1/m1. F1 az adott pillanatban a golyó által a kocsira ható erő.
A golyó "gyorsulása" (merthogy lassulás van): a2=F2/m2. F2 az adott pillanatban a kocsi által a golyóra ható erő.

F1+F2=0. Igaz? Ez volt a III. törvény.

Tehát m1*a1(=F1)+m2*a2(=F2)=0. Itt ugyebár a II. törvényt használtuk fel.

Na már most. Mondhatnám azt, hogy integráld fel ezt az egyenletet, de ezt úgy sem értenéd. Se Blackhawk. Ezért inkább másként mondom:

Jól látszik, hogy a gyorsulások:
1. ellentétes előjelűek. (GYK.: az egyik gyorsul, a másik lassul).
2. mértékük a tömegükkel fordítottan arányos. Ugye? Példádban a 10kg-os kiskocsi kevésbé gyorsul, mint ahogy a 8 kg-os golyó lassul. Tehát a gyorsulások, azaz a "sebességek megváltozása" (kínkeserves mindezt olyan embernek leírni, aki nem tudja, mi az a derivált) a tömegekkel fordítottan arányosak.
Matematikailag mindezt úgy mondhatjuk, hogy m1dv1+m2dv2=0.

No de mit ad Isten? (akarom mondani Newton, meg az én utolsó képletem)
Hát, ez itt fönt pont a lendületek megváltozása (Newtonnál). Azaz a 2 test összesített lendületváltozása 0! Azaz nulla. MINDEN EGYES PILLANATBAN!
Na, ezt hívják lendületmegmaradásnak.

Azt hiszem sikerült megmutatni, hogy aki a lendületmegmaradást tagadja, az Newton II és III. törvényét tagadja. A klasszikus fizikát elfogadni és a lendületmegmaradást tagadni egyszerre nem megy. Viszont te pont ezt tetted.

Hát ezért igaz a lendületmegmaradás mind (tökéletesen) rugalmas, mind (tökéletesen) rugalmatlan ütközésnél, valamint minden esetben a kettő között.

Amennyiben (tökéletesen) rugalmas ütközésről beszélünk, ott megmarad a kinetikus energia is.

Amennyiben rugalmatlan volt az ütközés (részben vagy tökéletesen), ott némi gyűrődés, surlódás közrejátszott, ami elvitt némi energiát. Ezért a kinetikus energia nem marad meg, csak az "energiák". Ami hiányzik a kinetikus energiákból az ütközés után, az elment a gyűrődésre vagy a súrlódásra.

Na, ennyi. Tudopm, hogy úgy sem érted, de ennyit tudtam tenni az érdekedben.

[sötétvödör]

@Szelki Lata (50410):

Teljesen felesleges, mintha egy fanatikus iszlám terroristát akarnál meggyőzni, hogy nincs Allah, és ne robbantson.

[mimindannyian]

Nekem tetszett. Ha Feketének nem is használ, de gyerekek így könnyen megértik.

[Szelki Lata]

@sötétvödör (50411):

Tudom. Eddig azon a véleményen voltam, hogy hagyni kell ezt az embert, írogassa csak a hülyeségeit. De kezdem ezt az egészet átértékelni, és nagyon remélem, hogy komolyan gondolja 10.-ét, és kiprovokálja magának a kényszerzubbonyt meg a lobotómiát.

[Fekete Gábor]

Ha megjelent a kép, akkor holnap/ma kaptok egy bizonyítást, ha nem, akkor én nem vesződök veletek.

[Fekete Gábor]

@Fekete Gábor (50414):
Ez a cikk az atomfizika oldalamról származik "Az atomok valós tömegváltozásának a matematikai bizonytása" c. fejezet bővítéséből.
Tény, hogy minden mozgást végző atomról bebizonyosodott, hogy rájuk is vonatkozik a de Broglie-féle hullámhossz-impulzus összefüggés, vagyis a mozgást végző atomok is hullámtulajdonsággal bírnak. Most vegyünk két hidrogénatomot, melyek egymáshoz viszonyítva nyugalmi állapotban vannak. Gerjesszük az egyik hidrogénatomot akkora energiára, hogy kisugározza az egyik spektrumvonalát létrehozó f = 7.3089082•10¹⁴Hz frekvenciájú fotont. A kisugárzott foton eltalálja a másik hidrogénatomot. A fotont ekkor a hidrgénatom elnyeli, pontosabban az elektromágneses kölcsönhatás révén egymással kötődnek. A foton ekkor, ha úgy nézzük lelassult, mivel a továbbiakban már azzal a sebességgel halad tovább, melyre a másik hidrogénatomot felgyorsította. Ha pedig úgy nézzük, akkor a megkötött foton a hidrogénatom vonatkoztatási rendszerében nyugalmi állapotban van, "állóhullámként". Most mutatok erre vonatkozóan két példaszámítást!

A hidrogénatom tömege:

Az egyik hidrogénatom által kisugárzott foton frekvenciája:

A kisugárzott foton elektromágneses mezejének az energiája:

A foton elektromágneses mezejének az energiája és a kinetikus energiája egyenlőek:

A kisugárzott foton kinetikus energiája:

A kisugárzott foton tömege:

A kisugárzott foton impulzusa:

A hidrogénatom össztömege az elektromágnesesen megkötött foton tömegével:

Itt a hidrogénatom tömegében még nincs észrevehető változás, mivel a hidrogénatom tömege 3.1041306•10¹⁰-szer nagyobb a megkötött foton tömegénél.
A megkötött foton E = m•c² nagyságú kinetikus energiája átmegy az m_ö össztömegű hidrogénatom kinetikus energiájába, melynek hatására az

nagyságú sebességre gyorsul fel.
Az m_ö össztömegű hidrogénatom impulzusa:

A hidrogénatom hullámhossza a kísérletekkel igazolt de Broglie formulából:

A hidrogénatom hullámhossza a hidrogénatom sebességéből és a megkötött foton elektromágneses mezejének a rezgésszámából:

Mivel a de Broglie-féle hullámhossz-impulzus törvény már kísérletileg igazolt, így az itt leírtak nem igényelnek további kísérleti bizonyítást.
Most nézzünk egy olyan esetet, amikor egy jelentősebben nagyobb tömegű gamma-foton kötődik meg a hidrogénatomon! Legyen a gamma-foton tömege:

A gamma-foton kinetikus energiája:

A kisugárzott gamma-foton impulzusa:

A gamma-foton elektromágneses mezejének az energiája és kinetikus energiája egyenlőek:

A gamma-foton elektromágneses mezejének a rezgésszáma:

A hidrogénatom össztömege a gamma-fotonnal:

Mint az látható, a megkötött gamma-foton tömege itt már 1.1195716-szorosára emelte a hidrogénatom tömegét.
Az elektromágnesesen megkötött gamma-foton E_k nagyságú kinetikus energiája átmegy az m_ö össztömegűre növekedett hidrogénatom kinetikus energiájába, melynek hatására a hidrogénatom

nagyságú sebességre gyorsul fel.
Az m_ö össztömegű hidrogénatom impulzusa:

A hidrogénatom hullámhossza a kísérletekkel igazolt de Broglie formulából:

A hidrogénatom hullámhossza a hidrogénatom sebességéből és a megkötött gamma-foton elektromágneses mezejének a rezgésszámából:

Ezeknél az elektromágneses megkötődésekkel járó ütközéseknél a kinetikus energia nem tud általakulni se hő, se deformálódási energiává. A foton és a gamma-foton kinetikus energiája teljes egészében átment az m_ö össztömegűre növekedett hidrogénatom kinetikus energiájába. Az impulzus egyik esetben sem maradt meg.

[Fekete Gábor]

@Fekete Gábor (50418):
Bocs! Elb...tam a gamma-foton impulzusának az img url-jét! Itt van helyesen:

A kisugárzott gamma-foton impulzusa:

[Szilágyi András]

@Fekete Gábor (50418):
Nem jó. Hiba van benne:

A megkötött foton E = m•c2 nagyságú kinetikus energiája átmegy az mö össztömegű hidrogénatom kinetikus energiájába

Itt a hiba. Nem ez történik, hanem az, hogy a hidrogénatom a fotont elnyeli, ezáltal magasabb energiájú állapotba kerül. Ez nem kinetikus energia, hanem a hidrogénatom elektronjának magasabb energiaszintre kerülése, vagyis gerjesztési energia.
Innentől kezdve rossz a levezetés.

Ezeknél az elektromágneses megkötődésekkel járó ütközéseknél a kinetikus energia nem tud általakulni se hő, se deformálódási energiává. A foton és a gamma-foton kinetikus energiája teljes egészében átment az mö össztömegűre növekedett hidrogénatom kinetikus energiájába. Az impulzus egyik esetben sem maradt meg.

A foton energiája valóban nem hő- vagy deformálódási energiává alakul, hanem gerjesztési energiává.
Az impulzus természetesen megmarad.

[mimindannyian]

@Fekete Gábor (50419): Brávó! Tehát azért nem érted a hétköznapi Newtoni fizikát, mert az atommodelledben ilyen események nem történnek. Milyen szép kimenekülés!
"10+10=25, lássa be minden kretén! - Ja, 20? Dehát én nem szoktam ekkora számokkal számolni!"

Kár, hogy
1) bármilyen is legyen az atommodelled, ha a makroszkopikus fizika nem megy, az ultra gáz,
2) pláne, hogy a levezetésed is hibás, mint az előbbi hozzászólásból világossá vált.

Tessék ismét komoly választ kaptál, az oldaladhoz kapcsolódva. Vajon mit kezdesz vele? Gerjesztési energia nincs a modelledben? Ez valahogy kimaradt?

[vegyati]

Gábor!

A mai, általad el nem ismert fizika tökéletesen magyarázza pld. a magfúziót, szupenovák kialakulását, az UV-VIS, IR spektroszkópiát. Te "tökéletesebbnek vélt" modelled hogyan magyarázza ezeket? Komolyan érdekelne és szívesen olvasnék egy "alternatív" magyarázatot. Esetleg a NAA (neutron aktivációs analízis) magyarázata? Kovalens, ionos kötés elmélete? Ezek mind nagyon érdekelnének. Végigolvasván oldaladat sajnos a te általad adott elméletet az általunk ismert fizikai tényekre és magyarázatokra nem tudom ráilleszteni.

[Fekete Gábor]

@Szilágyi András (50420):

Itt a hiba. Nem ez történik, hanem az, hogy a hidrogénatom a fotont elnyeli, ezáltal magasabb energiájú állapotba kerül. Ez nem kinetikus energia, hanem a hidrogénatom elektronjának magasabb energiaszintre kerülése, vagyis gerjesztési energia.
Innentől kezdve rossz a levezetés.

A te atomodban az elektron amikor magasabb energiaszintre kerül, akkor ugyebár egy az atommaghoz közelebbi pályára ugrik át, ahol is nagyobbnak kell lennie a kinetikus energiájának, vagyis az elektronod sebessége megnövekszik a foton elnyelésével, így az elektronoddal is ugyanaz a folyamat játszódna le, mint fentebb a valódi hidrogénatommal, melyről éppen a fentiekben lett 8 számjegy pontossággal bebizonyítva, hogy nem protonból és elektronból, hanem elektrománeses mezőkből épül fel. A hullámtulajdonságát a kinetikus energiáját átadó foton és gamma-foton elektromágneses mezeje és a hidrogénatom haladó mozgása okozza. Az elektronnal "parittyaként" összevissza röpködő hidrogénatomodnak mi okozza a hullámhosszát? SEMMI. Szánalmas és röhejes a szerencsétlenkedésed! A ti taktikátok nem egyéb, minthogy kitartóan állítjátok, hogy a hülyeségetek az igazság.

A foton energiája valóban nem hő- vagy deformálódási energiává alakul, hanem gerjesztési energiává.
Az impulzus természetesen megmarad.

Tényleg? Akkor ezt talán be kellene bizonyítanod egy ugyanolyan matematikai levezetéssel, mint az enyém odafent!

A mai, általad el nem ismert fizika tökéletesen magyarázza pld. a magfúziót,

Miféle magfúziót? 60 éve szerencsétlenkednek vele a kretének. A múltkoriban az egyik sokeszű azt nyilatkozta, hogy (a 60 év elteltével) már olyan jól haladnak a kutatásokkal, hogy a befektetett energia 50%-át már sikerül visszanyerniük. Ez mindjárt nem hangzik olyan jól, ha úgy nézzük, hogy a 60 év után még mindig a "magfúzióba" befektetett energia 50%-a pocsékba megy, és sehol sincs még magfúzió!!!! Teller hidrogénbombájának a valós müködéséről és a többi általad felvetett témáról az oldalaimon olvashatsz.

Végigolvasván oldaladat sajnos a te általad adott elméletet az általunk ismert fizikai tényekre és magyarázatokra nem tudom ráilleszteni.

Te nem olvastad végig az oldalamat! Én látom, hogy ki és mennyi időt tölt el rajtuk. Ha végig olvastad volna őket, akkor minimum két óra hosszát kellett volna eltöltened rajtuk Tudod hogy mit csináltok? Egymásutánban megnyitjátok mindkét oldalamat, én meg az eseménynaplóban azt olvasom, hogy az oldalak inaktivitás miatt kiléptek maguktól. Azzal próbáltok hülyére venni, hogy azt hiszitek, hogy én nem látom, hogy a néhány perces ott tartózkodásaitok alatt nem olvassátok az oldalt. Nekem még arról is infóm van, hogy milyen sebeséggel (scroll/perc) haladt az illető az oldalamon, és hogy meddig jutott el rajta. JavaScript. Tehát te hazudsz!

[Szilágyi András]

@Fekete Gábor (50428):

A te atomodban az elektron amikor magasabb energiaszintre kerül, akkor ugyebár egy az atommaghoz közelebbi pályára ugrik át

Dehogyis! Pont fordítva. Magasabb energiaszint az atommagtól távolabbi pályának felel meg.

Tényleg? Akkor ezt talán be kellene bizonyítanod egy ugyanolyan matematikai levezetéssel, mint az enyém odafent!

Ez olyan egyszerű, hogy nem nagyon van mit levezetni rajta.
Legyen a foton impulzusa p, energiája E. A hidrogénatom impulzusa legyen 0 (azaz legyen nyugalomban), és legyen alapállapotban, azaz elektronja legyen a 0 energiaszinten.
A foton elnyelődik a hidrogénatomban, és magasabb energiaszintre gerjeszti azt. Ekkor a hidrogénatom impulzusa p lesz, elektronja pedig az E energiájú energiaszinten lesz.
Ennyi.

[alagi]

@Fekete Gábor (50428):

Tényleg? Akkor ezt talán be kellene bizonyítanod egy ugyanolyan matematikai levezetéssel, mint az enyém odafent!

Jajj. Az ovodaban lehet ezt matematikai levezetesnek nevezni. Ez pont ugyanolyan kepletzsonglorkodes, mint amit Gezoo is szokott csinalni. Kulon vicces hogy
konkret szamok nelkul nem tudsz gondolkodni, ezert azt hiszed hogy csak 8 szamjegyre bizonyitottal be valamit, holott atrendeztel egy kepletet.

Van ugye ket helyes kepleted:



Zsonglorkodjunk az elsovel egy kicsit.



Az a baj hogy kozben jonehany hamis dologot felhasznaltal.
pl. ezeket:
-A foton energiaja nem lesz egyenlo az elnyeles utan az atom kinetikus energiajaval, az impulzusmegmaradas torvenye ezt nem engedi meg, afoton energiaja az atom gerjesztesere forditodik
-A kinetikus energia keplete:

[alagi]

@Szilágyi András (50429):

Ez olyan egyszerű, hogy nem nagyon van mit levezetni rajta.
Legyen a foton impulzusa p, energiája E. A hidrogénatom impulzusa legyen 0 (azaz legyen nyugalomban), és legyen alapállapotban, azaz elektronja legyen a 0 energiaszinten.
A foton elnyelődik a hidrogénatomban, és magasabb energiaszintre gerjeszti azt. Ekkor a hidrogénatom impulzusa p lesz, elektronja pedig az E energiájú energiaszinten lesz.
Ennyi.

Azt hiszem erre erdemes ramutatni, hiszen Feketenek eppen a megmaradasi tetelekkel van problemaja:

Egy hangyanyit bonyolultabb. A hidrogenatomnak van kinetikus energiaja, azaz energia forditodik a gerjesztesre. Ha az atom tomege nagy, akkor persze ez nagyon kozel lesz az eredeti E-hez. Azaz az impulzus es az energiamegmaradas egyszerre teljesul.

[Fekete Gábor]

@Szilágyi András (50429):

Ez olyan egyszerű, hogy nem nagyon van mit levezetni rajta.
Legyen a foton impulzusa p, energiája E. A hidrogénatom impulzusa legyen 0 (azaz legyen nyugalomban), és legyen alapállapotban, azaz elektronja legyen a 0 energiaszinten.
A foton elnyelődik a hidrogénatomban, és magasabb energiaszintre gerjeszti azt. Ekkor a hidrogénatom impulzusa p lesz, elektronja pedig az E energiájú energiaszinten lesz.

Mit számít? Fentebb van bizonyítva, hogy a hidrogénatomban nincs elektron. Miről beszélsz Vakegér? Itt van a te aTOMmoDelEd: http://atomfizika.uw.hu/atomtudosok.htm


Alagi!

A bizonyítás nem abból áll, hogy ide biggyesztesz két képletsort. A bizonyítás abból áll, hogy a képletekkel szmámításokat végzel. Ha az egyik meghatározás képletével végzett számítás eredményét egy másik meghatározás képletével végzett számítás eredménye is visszaadja, és ez még egzakt egyezik is a kísérlet eredményével, akkor bizonyítottál, úgy mint én tettem odafent. Az ide kevés, hogy ti most lehazudjátok a csillagokat az égről! De ugyebár ez a ti kretén fejetekbe nem fér már bele.

[alagi]

@Fekete Gábor (50432):

tt van a te aTOMmoDelEd: http://atomfizika.uw.hu/atomtudosok.htm

Mar megbeszeltuk, hogy ez kb 90 eve nem a legjobb atommodellunk, es nem is hasznaljuk masra, mint torteneti erdekessegkent megemliteni a diakoknak.

A bizonyítás nem abból áll, hogy ide biggyesztesz két képletsort. A bizonyítás abból áll, hogy a képletekkel szmámításokat végzel.

Altalanos iskola also tagozatat sikerult abszolvalni? "Keplet" fogalma megvan?

Ha az egyik meghatározás képletével végzett számítás eredményét egy másik meghatározás képletével végzett számítás eredménye is visszaadja, és ez még egzakt egyezik is a kísérlet eredményével, akkor bizonyítottál, úgy mint én tettem odafent. Az ide kevés, hogy ti most lehazudjátok a csillagokat az égről! De ugyebár ez a ti kretén fejetekbe nem fér már bele.

Pont errol beszelek, felesleges konkret szamokat behelyettesiteni, mert amit csinaltal az kepletatrendezes. A problema meg mindig az, hogy egyreszt rossz kepletet hasznalsz a kinetikus energiara, masreszt a fizikai keped is hibas: a foton energiaja nem konvertalodik az atom kinetikus energiajava. Ilyen hozzaallassal barmit le lehet vezetni barmibol.

[Fekete Gábor]

Látom meging jól eljátszadoztok 4-en az uw és zxq oldalaimon. Ordenari kretének vagytok. Ennyit tudtok!

[Szilágyi András]

@alagi (50431):
Igen, kösz a pontosítást.
Atomoknál ezt a kinetikus energiát nem szokták figyelembe venni, mert nagyon kicsi az abszorpciós/emissziós energiák bizonytalanságához képest. Ezért lehetséges az, hogy az egyik atom által kibocsátott fotont a másik atom elnyeli, miközben fölgerjesztődik ugyanarra az energiaszintre, amin az első volt. Gamma fotonok és atommagok viszonylatában már jelentősek a kinetikus energiák, ott hasonló transzfer már nem lehetséges.

[Szilágyi András]

@Fekete Gábor (50432):

Fentebb van bizonyítva, hogy a hidrogénatomban nincs elektron.

Ezen úgy látszik, átsiklottam. Hol van ez a bizonyítás?

[sötétvödör]

http://index.hu/tudomany/2012/07/04/higgs-bozon/

[Fekete Gábor]

Röhej a Köbön!

Július másodikán 10 év 500 billió ütköztetését hirtelenjében elemezeve a FemiLab-ban bejelentik a CERN számára presztizsveszteséget okozó világhírt, hogy valószinüleg ők már felfedezték a Higgs-bozont.

Két nappal később, azaz ma CERN-ben gyorsan bejelentik ezer tapsoló hülyegyerek előtt, hogy ők meg egész biztosan éppen ma fedezték fel három év több százmilliárd ütköztetése után. De gyorsan azt is hozzátették, hogy ezt majd még egyszer bizonyítani kell. Hogy mekkora pofáraesés lesz ebből már megint

[Szelki Lata]

1. A Standard Modell előrejelzései eddig mind bejöttek. 30 éve, kivétel nélkül. Úgyhogy nem tudom, miféle pofáraesésről beszélsz "már megint", mert a modell eddig nem esett még pofára. Ellentétben veled. Te a saját lábadban elbotolva 5 percenként esel pofára.

2. Nem azt tették hozzá, hogy majd még bizonyítani kell. Egészen biztosan állítják, hogy új részecskét találtak. Ez már biztos. Azt kell megerősíteni, hogy ez tényleg a Higgs. És ez eléggé valószínűnek tűnik, csak tudod a valódi kutatók tényleg billiószor ellenőriznek mindent (szó szerint billiószor), nem úgy dolgoznak mint te: két képletből mindenféle fizikai megfontolás nélkül összegyúrnak egy AZONOSSÁGOT (gyk: amiben bármilyen számokat behelyettesítve az egyenlet 2 oldala MINDIG azonos lesz), kiszámolják két számmal és örülnek, hogy tényleg egyezik a két oldal, és mindezt mély értelmű felfedezésnek nevezik. Mint ahogy te csinálod, még észre sem veszed, hogy azonosságot alkottál. He-he. Matematikai bizonyítás neked azt jelenti, hogy konkrét számokat behelyettesítve egy azonosságba egyenlőséget kapsz. MegaLOL.

3. A Fermilab semmiféle presztízveszteséget nem okozott a CERN-nek, pusztán próbálta menteni a menthetőt. Az ő mérései messze voltak az 5 szigmától, ráadásul nem is volt 2 független mérés, mint a CERN-ben. Össze nem lehet hasonlítani a Fermilab bizonyítékát a CERN-ével.

4. Az meg, hogy nem érted a részecskefizikát, a bomlási folyamatokat a te bajod. Kritikád semmiképpen nem a kutatókat és az elméleted minősíti, csak téged.

[Szelki Lata]

Hozzátéve ahhoz, amire alagi rámutatott, miszerint 2 képletből hibás fizikai fogalmakkal hibás gondolatmenet révén csináltál egy azonosságot, amit te "matematikai bizonyításnak" nevezel, a saját elméleted a saját lábában esik pofára.

Ugyanis. Eltekintve mindentől amit tudunk, eltekintve párszáz év fizikia tapasztalatától (mert te Newtontól kezdve kezded átírni a fizikát)
1. a kísérletekkel ellenkező eredményre jutsz. Lásd ütközések.
2. Elméleted önmagában, mindenféle "konkurens" meg "hivatalos" elméletek nélkül is önelletmondások tömkelege.

Gerjesszük az egyik hidrogénatomot akkora energiára, hogy kisugározza az egyik spektrumvonalát létrehozó f = 7.3089082•1014Hz frekvenciájú fotont...

Tehát, csak és kizárólag a te elméletedet felhasználva: az eredetileg gerjesztett hidrogénatomnak nincs impulzusa (se kinetikus energiája), csak a gerjesztődött MÁSODIK hidrogénatomnak lett impulzusa és kinetikus energiája. Igaz?

Apám, még a te hülye elméletedben is megjelenik egy impulzusmegmaradás, csak nem veszed észre. Mondjuk nem is kell, mert totális marhaság az egész, de ha csak a te elméletedből indulok ki, még ott is van.

Gerjesszük az egyik hidrogénatomot

... mi által kibocsát egy fotont, aminek van impulzusa (és mozg. energiája), amit átad egy másik hidrogénatomnak (aminek ugyebár szerinted nincs), miáltal ez a 2. hidrogénatom nem gerjesztődik (mint ahogy az elsővel tetted), hanem impulzust nyer. Ja.

Az egy dolog, hogy az élet nem igazol.
Az egy dolog, hogy az elméleted semmit nem magyaráz.
Az egy dolog, hogy az elméleted semmit nem jósol.

De az, hogy a 100 oldalnyi irámányodban nincs két tagmondat, ami ne állna szöges ellentétben egymással, az már igazi művészet.

Nagyon beteg ember vagy, szerintem túlmentél egy bizonyos ponton, nagyon-nagyon rég. Ennek szörnyű vége lesz. Zárt osztály. Őszintén kívánom neked, hogy vidd végig amibe belekezdtél, 10.-én lépjél. Egész biztos pszichiáterrel fogsz találkozni az eljárás során, aki be fog téged varrni egy intézetbe. Boldog leszel. Ott hozzád hasonló tudósok, valamint híres hadvezérek és más történelmi személyiségek fognak körülvenni.

[sötétvödör]

Amit nem értesz, az nincs. Fekete Gábor-féle logika

[Fekete Gábor]

@alagi (50433):

Mar megbeszeltuk, hogy ez kb 90 eve nem a legjobb atommodellunk, es nem is hasznaljuk masra, mint torteneti erdekessegkent megemliteni a diakoknak.

Még mindig nyomod a süket dumád. Szépen ide írd be, hogy ma melyik a legjobb atommodelletek, amelyet használtok Tehát miután megemlititek a Móricka féle atommodelleteket a diákoknak, akkor utána miféle atommodellt ismertettek velük, amely jobb, mint a 20 perc alatt elbomló neutronból, az egymást 23000N erővel taszító protonkból és mind e fizikai képtelenség körül egy síkban keringeni próbáló elektronokból áll.

Pont errol beszelek, felesleges konkret szamokat behelyettesiteni, mert amit csinaltal az kepletatrendezes. A problema meg mindig az, hogy egyreszt rossz kepletet hasznalsz a kinetikus energiara, masreszt a fizikai keped is hibas: a foton energiaja nem konvertalodik az atom kinetikus energiajava. Ilyen hozzaallassal barmit le lehet vezetni barmibol.

Buta gyerek!
A képlet az egy egzakt meghatározási eljárás és arra való, hogy az értékeket beléjük helyettesítve kiszámoljuk azt, amit meg akarunk valósítani, vagy le akarunk ellenőrizni. Tehát te vagy a hülye! A foton energiája valóban nem konvertálódik az atom energiájáva, mivel konvertálódás helyett egész egyszerűen csak átmegy a kinetikus energiája az őt kölcsönösen és elektromágnesesen megkötő atom kinetikus eregiájába. Szégyeld össze magad és húzzál el innét a maszlag süketeléseddel együtt!

-----------------------------------------------------------------------
http://atomfizika.uw.hu/atomtudosok.htm ************* http://atomfizika.zxq.net

[sajnos_kacat]

@Fekete Gábor (50448):

és mind e fizikai képtelenség körül egy síkban keringeni próbáló elektronok

Schrödingerről, és az ő egyenletéről hallottál-e már? Ha nem, akkor nézz utána, mert az jobban leírja a valóságot, mint a Bohr féle atommodell. Az elektronok nem keringenek a mag körül, nem körpályán mozognak, és főleg nem síkban.
Nézd meg ezt a periodusos rendszert. Ha a 118-as elemszámra ráböksz, akkor a kis fel-le mutató nyilacskákra kattintva böngészheted az elektron orbitálokat. Kb. így néznek ki azok a térrészek, ahol a Schrödinger egyenlet szerint az egyes energiaszintekhez tartozó elektronok nagy valószínűséggel megtalálhatók.
Itt egy kis ízelítő az f orbitálok alakjáról:

[alagi]

@Fekete Gábor (50448):

Még mindig nyomod a süket dumád. Szépen ide írd be, hogy ma melyik a legjobb atommodelletek, amelyet használtok Tehát miután megemlititek a Móricka féle atommodelleteket a diákoknak, akkor utána miféle atommodellt ismertettek velük, amely jobb, mint a 20 perc alatt elbomló neutronból, az egymást 23000N erővel taszító protonkból és mind e fizikai képtelenség körül egy síkban keringeni próbáló elektronokból áll.

Ezekre a kerdesekre mar valaszoltam, itt kezdve: viewtopic.php?p=50033#p50033

A képlet az egy egzakt meghatározási eljárás és arra való, hogy az értékeket beléjük helyettesítve kiszámoljuk azt, amit meg akarunk valósítani, vagy le akarunk ellenőrizni. Tehát te vagy a hülye!

En lennek a hulye, hogy megmutattam kepletekkel, hogy mit csinalsz? Te nem tudsz szamok behelyetesitese nelkul gondolkodni, de van aki igen, az o szamukra keszult az a bejegyzes. Ha nem erted ezt a pofonegyszeru dolgot, nem tudok rajtad segiteni.

A foton energiája valóban nem konvertálódik az atom energiájáva, mivel konvertálódás helyett egész egyszerűen csak átmegy

Egesz egyszeruen nem megy at. Akarmilyen szoval illetjuk is ezt a hipotetikus folyamatot, konvertalodasnak, atmenesnek, bukfencezesnek, a valosagban nem tortenik meg.

[Fekete Gábor]

@alagi (50463):
Lőköd itt a süket dumát! A képlet arra való, hogy számolj vele. Ha nem arra való lenne, akkor meg mi a fenék. A képletek törvényeket írnak le mérési eredmények, azaz számok alapján. És azért vannak, hogy ne kelljen mindent újból megmérni, kikísérletezni. Mi a szarnak a mérnöknek a képlet, ha nem arra, hogy számokat behelyettesítve tervezzen, szmoljon vele. Azért, hogy hülye modern fizikus módjára gyönyörködjön benne? Szofista iDIÓTA! Az atommodelledet pedig még abban a hozzászólásodban sem tártad fel!

[alagi]

@Fekete Gábor (50467):

A képlet arra való, hogy számolj vele. Ha nem arra való lenne, akkor meg mi a fenék. A képletek törvényeket írnak le mérési eredmények, azaz számok alapján. És azért vannak, hogy ne kelljen mindent újból megmérni, kikísérletezni. Mi a szarnak a mérnöknek a képlet, ha nem arra, hogy számokat behelyettesítve tervezzen, szmoljon vele. Azért, hogy hülye modern fizikus módjára gyönyörködjön benne? Szofista iDIÓTA!

A hegedu is jo peldaul arra, hogy masokat fejbe verj vele. De ha tiltakozol az ellen, hogy valaki egy szofisztikaltabb felhasznalasi modot is talal egy hegedunek, hogy "ez az idota nem ert hozza, a hegeduvel priman fejbe lehet verni masokat, arra valo", akkor teged fognak idiotanak nezni.

A modellemet feltartam, ugy hivjak hogy kvantummechanika, es itt is kaptal belole egy kis izelitot:

viewtopic.php?p=50455#p50455

[Fekete Gábor]

@sajnos_kacat (50455):
Mi van? Lufi eregetés volt modern fizikuséknál? Az biztos, hogy a fantáziatok nem ismer határokat, ha egy hülyeséget meg kell dumálnotok. Amit te ott fent szemlétetsz, az csupán a fantáziátok terméke. Nem megdumálni kell a dolgokat, hanem bizonyítani, ahogy én is teszem. A lufimodelljeiteket le kellene próbázni ionizált gázokkal megtöltve. Biztos nem kapnátok belőlük ilyen alakzatokat.

ahol a Schrödinger egyenlet szerint az egyes energiaszintekhez tartozó elektronok nagy valószínűséggel megtalálhatók.

Heiseinberg szerint meg nem található meg. Akkor meg miféle hülye duma a "nagy valószinűséggel"? A valószinűleg olyan, mint a majdnem meg az egyáltalán nem!

[alagi]

@Fekete Gábor (50471):

Mi van? Lufi eregetés volt modern fizikuséknál? Az biztos, hogy a fantáziatok nem ismer határokat, ha egy hülyeséget meg kell dumálnotok

Az is biztos mar regen, hogy szart se ertesz az egesz fizikabol, pl. a Newtoni mechanika utkozesekkel kapcsolatos reszet meg a kinetikus energia kepletet nem sikerult magadban helyretenni, valamint az is biztos, hogy _semmit_ nem tudsz a kvantummechanikarol, meg a letezese is ujdonsag neked, (hat meg az eros kolcsonhatas....), de akkora arcod van mint ide lachaza.

Tudom hogy pszichiatriai okai vannak, hogy te mindenkit leidiotazol es leokrozol, de sajnos a helyzet az, hogy egy ilyen felmondatos "lelufizasa" egy egesz tudomanyagnak csak arrol tanuskodik, hogy az egeszrol nulla ismereted van, most hallasz rola eloszor. Teljesen komolytalan amit csinalsz. Az mar csak hab a tortan hogy ezt az egeszet meg hamis emailek irogatasaval, meg az IP cimek paranoias szuresevel egyutt csinalod.

Heiseinberg szerint meg nem található meg. Akkor meg miféle hülye duma a "nagy valószinűséggel"? A valószinűleg olyan, mint a majdnem meg az egyáltalán nem!

Vilagos hogy a hullamfuggvenyrol meg nem is hallottal. Ha meg akarod tanulni a kvantummechanikat, ez az egyik elso fogalom amivel meg kell majd ismerkedned.

http://en.wikipedia.org/wiki/Wave_function

(Heisenberg ilyesmit sohasem allitott. A hatarozatlansagi relacio annyit mond, hogy nem lehet _egyszerre_ tetszoleges pontossaggal az elektron helyet es impulzusat meghatarozni. Ebbol nem kovetkezik, hogy az elektron helyet ne lehetne tetszoleges pontossaggal meghatarozni (ha igy teszunk akkor az impulzusrol nem tudunk semmit). )

[Fekete Gábor]

@alagi (50470):

A modellemet feltartam, ugy hivjak hogy kvantummechanika, es itt is kaptal belole egy kis izelitot:

Persze. Aztán szépen figylemen kívül hagytad, hogy az elektronjaitok nem hozhatnak létre egy 360x360 fokos elektron-gömbhéjat, mivel az általuk indukált mágneses mező forgatónyomatéka egy síkba rendezi az elektronpályákat, így lapossá téve az atomokat. Ez a hatás akkor is ott van, ha a magadfajta Móricka-fizikus hülye fejébe ez már egy hete nem fér bele. Ekkor a belső pályákon lévő elektronok árnyékolják a Coulomb-vonzást a külső pályákon keringeni próbáló elektronjaitok elől. A hidrogén körül keringő elektron semmiképpen sem hozhatna létre egy elektronhéjat, mivel a proton az elektronnal egy összvissza repkedő parittyaként viselkedik. Ha az elektront pofán veri a foton, akkor lelassul, ha hátba veri, akkor felgyorsul, ha alulról talája el, akkor kiesik az atomból, ha fellülről talája el, akkor beleesik az atomagba. Ez mind bagatel a magadfajta Móricka-fizikusoknak. A jelszvatok: Fizikai tényekkel nem, csak modern fizikával foglalkozunk. Aztán a ti elektronjaitok mindig úgy és olyan sebességgel érkeznek az atomhoz, hogy pont a szabad pályára tudjak állni. Olyan elektron a ti Móricka-fizikátokban pedig nem létezik, amelyik pont szemből érkezne a hidrogén protonjával vagy bármely más atom magjával. Olyan magyarázatotok miért nincs, hogy mi van olyankor, ha a proton vagy bármely más atommag összeragad az elektronnal pl. 23000N erővel. Miért nem történik ez meg a ti Móricka-fizikátokban? Ha a Lítium három protonja összeragad három elektronnal akkor mi fog keringeni körülötte, merthogy semlegessé válik? Mik a fizikai tulajdonságaik az eféle Lítium vagy bármely más atomnak? Hogy ilyenek nincsenek? Már miért ne lehetnének? Nem tiltja semmilyen fizikai törvény, hogy létre jöjjenek. A ti verziótokban egy elektron 10^-15m átmérőjű. Az anntenatörvény szerint a sugárzó-vevő dipól pólusainak a távolsága hullámhossz/2pi. Hogy a szarban tud a ti elektronotok elnyelni illetve kisugározni egy 10^-7m hullámhosszúságú fotont vagy egyáltalán bármiféle kölcsönhatásba lépni vele? A 10^-15m átmérőjű elektronotok hogy nem hatol át a szigetelőkön, ahol is az elektronok és az atommag, valamint az elektronok egymás közti távolság is 10^-10m? Arról nem szól a kvantuummechanikátok, hogy mi az a fizikai hatás, amelyik arra kényszeríti az elektront, hogy kiköpjön egy fotont, mert attól még én sem hányok, ha felgyorlsul vagy lelassul velem a ringlispill. Olyan sugarú orbitális pályára lősz fel műholdat amilyenre csak akarsz, Szintén nem magyarázza a kvantuummechanikátok, hogy mi az a fizikai hatás, amely kijelőli az atomokban a kizárólagos elektronpályák sugarát. A molekulák az atomok eletronpályái által kapcsolódnak egymáshoz, mint a fogaskerekek. Tegyél már össze három fogaskereket! Nem fog forogni egyik sem semerre, mert a fogak akasztják egymást, mint a víz, a szédioxid vagy egy kénhidrogén molekulában az elektronok. Egy ionos kötésben honnét tudja az elektronotok, hogy felváltva mindig egy kört az egyik, egy kört pedig a másik atom körül kell lejtenie? Ha két atom ütközik az elektronhéjak által, akkor hogy a szarban nem repülnek szanaszét a nem oda szegezett elektronok és repülnek tovább az atommagok? És még sorolhatnám azt a sok balfaszságot, amiből a te fizikád áll. A dedós, ovodás mesekönyvekbe nem tenném bele a kvantuummechanikátokat, mert megnövekedne a gyerekkori elhülyülések száma!

A hegedű hasonlatodat meg értsd magadra!

[alagi]

@Fekete Gábor (50475):

Persze. Aztán szépen figylemen kívül hagytad, hogy az elektronjaitok nem hozhatnak létre egy 360x360 fokos elektron-gömbhéjat, mivel az általuk indukált mágneses mező forgatónyomatéka egy síkba rendezi az elektronpályákat, így lapossá téve az atomokat. Ez a hatás akkor is ott van, ha a magadfajta Móricka-fizikus hülye fejébe ez már egy hete nem fér bele.

Meg mindig nem fer a fejedbe, hogy a kvantummechanikaban nem palyakon keringo elektronok vannak. 90 eve halott szalmababbal harcolsz.

Az egesz iromanyod arrol tanuskodik hogy fogalmad sincs arrol hogy a modern fizika mit allit ezekrol a rendszerekrol. Remelhetoleg valaki aki tobb turelemmel rendelkezik mint en majd elcsepegtet meg egy par informaciomorzsat. En nem probalkozom ezzel, mert mint itt fentebb olvashato, tobbszor felhivtam a figyelmedet arra, hogy egyatalan nem azt a modellt hasznaljuk a modern fizikaban amit szerinted hasznalunk, de meg ezt a tenyt sem voltal kepes felfogni, hatmeghogy a modern fizikai modell reszletkerdeseit.

Hogy a szarban tud a ti elektronotok elnyelni illetve kisugározni egy 10-7m hullámhosszúságú fotont vagy egyáltalán bármiféle kölcsönhatásba lépni vele? A 10-15m átmérőjű elektronotok hogy nem hatol át a szigetelőkön, ahol is az elektronok és az atommag, valamint az elektronok egymás közti távolság is 10-10m? Arról nem szól a kvantuummechanikátok, hogy mi az a fizikai hatás, amelyik arra kényszeríti az elektront, hogy kiköpjön egy fotont, mert attól még én sem hányok, ha felgyorlsul vagy lelassul velem a ringlispill. Olyan sugarú orbitális pályára lősz fel műholdat amilyenre csak akarsz, Szintén nem magyarázza a kvantuummechanikátok, hogy mi az a fizikai hatás, amely kijelőli az atomokban a kizárólagos elektronpályák sugarát.

Ezekre kerdesekre is megtalalod a valaszt egy tetszoleges kvantummechanika tankonyvben.

A hegedű hasonlatodat meg értsd magadra!

A hegedu hasonlatot rad ertettem. (gy.k: Te ervelsz amellett hogy a kepletet tilos barmi masra hasznalni mint konkret szamok beirasara es szamolasra == a hegedut tilos barmi masra hasznalni mint fejbeveresre)

[Blackhawkhu]

@alagi (50476):

Kérlek, keresd ki nekem a megfelelő részeket belőle, mert ez így túl általános válasz!
Köszi!

[alagi]

@Blackhawkhu (50477):

A megfelelo reszeket mibol?

[Szelki Lata]

Az teljesen nyilvánvaló eddigi megnyilvánulásaiból, hogy - ahogy a neve is mutatja - Blackhawkhu és Fekete ugyanaz a személy.

Blackhawkhu(Fekete): az nem egy novelláskötet, amit tetszés szerint bárhol felcsaphatsz. Van egy felépítése, mint általában a természettudományoknak. El kell benne mélyedni és meg kell tanulni, érteni. Ehhez kell némi intelligencia.

Annyi IQ mindenképpen szükséges, amennyivel egy szempillantás alatt át lehet látni, hogy a Fekete fizika egy elég bénán és trehányul összehordott humbughalmaz. Akinek ez nem esik le pár perc alatt, abból hiányzik mindaz, ami viszont nélkülözhetetlen egy fizika könyv abszolválásához. Úgyhogy azt tudom mondani: veszett fejsze nyele.

[Blackhawkhu]

@Szelki Lata (50479):

Most komolyan, csak azért mert azt kérem tőletek, hogy tények alapján vitassátok meg az levezetését, ezért az elemi kérésért már én egyből Fekete vagyok?!?!?!? tessék itt egy smájli bár ez nagyon szánalmas hozzáállás

Tehát a ránézésre szar helyett, kérlek, cáfold meg ész érvvel, matematikával, stb.

Amúgy meg miért kell ilyen magas lovon ülnötök??? A tegnapi CERN-es világraszóló bejelentés engem nem győzött meg:

„amikor azt mondom, hogy megfigyeltük a részecskét, akkor azt állítom, hogy egyelőre csak annyi adatunk van, ami alapján biztosan tudjuk, hogy van ott valami, ami valószínűleg nem is fog eltűnni.”

[Szelki Lata]

Tehát a ránézésre szar helyett, kérlek, cáfold meg ész érvvel, matematikával, stb.

Megtettük. Tételesen. Minden egyes témában amit itt a Fekete felhozott, többször. Ha te ezeken átsiklottál, akkor mit mondhatunk? Téged, észérvekkel, matematikával? Na ne már...

Amikor kikérték a véleményedet pl. az ütközések kapcsán, akkor egy smájli-ra futotta tőled. Nem volt Fekete minden állítása megcáfolva? Kísérletileg, energetikailag, dinamikailag, hétköznapi tapasztalatokkal? Ha eltalál egy kamion egy legyet, akkor a kamion megáll és a légy bolygó körüli pályára áll? Ez történik?

Lendületmegmaradás. Amit írtam nem győzött meg? 2 törvényt kell hozzá ismerni. Newton II és III. törvényét. Ezen kívül kell egy iciripiciri matematika, és máris érthető a lendületmegmaradás. Ez mi volt, ha nem észérv és matek? Nem győzött meg? Téged észérvekkel és matekkal megygyőzni? Meg Feketét cáfolni? Na ne már...

Egy elmélettől az elsődleges követelmény a konzisztencia. Ellentmondásmentesség. Észérvekkel, matekkal nem győztelek meg, hogy Fekete elmélete ezer ponton ellentmondásos. Nem veszem a fáradtságot az egészet átnézni, erre senki nem fogja venni a fáradtságot. Ez az elmélet megalkotójának a dolga. Mi itt csak arra reagálunk, amit Fekete idecitál belőle. Abban viszont találtunk konkrét marhaságokat. Csak azt találtunk benne, semmi mást. Önellentmondásokat, amik miatt az "elmélet" akkor is a kukába való, ha ki sem tekintünk a barlang sötétjéből. Ugyanis ha egy elmélet ellentmondásos, az biztosan ROSSZ.
Én pl. felhívtam fekete figyelmét arra, hogy a gerjesztett és a gerjesztődött két H atomja netalántán, esetleg ugyanúgy kellene viselkedjen.... Ha a 2. nyerne impulzust a fotontól, meg mozgási energiát, akkor esetleg az 1. meg veszítene... Talán-talán.

Nem tettük meg? Nem cáfoltunk eleget? Észervekkel, matekkal? Na ne már...

Amúgy meg miért kell ilyen magas lovon ülnötök??? A tegnapi CERN-es világraszóló bejelentés engem nem győzött meg:

Ezzel szemben Fekete egy szempillantás alatt meggyőzött. Ez a sok észérv és matek itt még arra sem volt elég, hogy téged elbizonytalanítson. Ez nagyon karcsú így, tudod-e? Nincs olyan 5 éves gyerek sem, aki mindezek után még Fekete pártját fogná, de te igen. Már az 5 éveseknek is bőven van annyi hétköznapi tapasztalatuk, ami alapján azonnal leszűrik, hogy a Fekete fizika hablaty. Például minden 5 éves ment már neki bringával légynek.

Úgyhogy erősen úgy látszik, hogy az internetről is csak a szemét ragad rád. A CERN nem győz meg, de a Feketefizika az egy szempillantás alatt rabul ejt. Nem beszélve arról -amit itt például alagi bemutatott-, hogy az egész nem más, mint képletzsonglőrködés, azonosság gyártás, ahol a paraméterek véletlenszerűen (és rosszul) kiválasztott csoportjának ad Fekete egy-egy nevet, no az nem matematika és nem fizika. Ennek a felismerése általános iskolás ismereteket követel(ne) mindössze.

Szumma-szummárum, teljesen biztos, hogy Fekete vagy. Meg kell nézni a regisztrációd dátumát és elolvasni a hozzászólásaidat. Kétséget kizáróan. Na pá!

[Blackhawkhu]

@Szelki Lata (50482):

Már az elején leszögeztem, hogy én mint lelkes érdeklődő vagyok itt, csak a kíváncsiságom miatt.

Sajnálatos, hogy csak azért mert objektív vagyok ezért egyből ilyen következtetéseket vonsz le, hogy én=Fekete

A fáradtságot nem veszed, hogy az egészet elolvasd, de azért az persze egyből meg tudod állapítani, hogy blődség a dolog. Cserébe viszont rengeted időd marad, hogy lejárasd a másik felet. Ez aztán felvilágosult hozzáállás.

Engem egyik oldal sem győzött meg.
Nálam a schrödinger macskája című mese viszi eddig a prímet. Feketénél nincsenek ilyenek és ezért nekem szimpatikus az elmélete. Persze megítélni nem tudom, hogy mennyire helyes vagy helytelen. Egyszerűen csak jó lenne látni, hogy valamelyik fél végre meg tudná győzni a másikat az igazáról.

[Question]

@Blackhawkhu (50492):
Az a baj, hogy ebben a vitában egyik fél sem meggyőzhető. Egyik azért, mert igaza van, másik azért (F.G.), mert túl sok időt-energiát pazarolt eddig saját igazának bizonyítására ahhoz, hogy feladja. Az ellenérvek eddig is leperegtek róla, ez után is így lesz.

Csak logikusan megközelítve egyébként: tegyük fel, hogy van egy vezető fizikus réteg, akik tudják, hogy nincs igazuk, de védelmezik állításaikat minden erővel. Hogy létezik, hogy fizikushallgatók újabb és újabb generációi (akiknek még nem fűződik érdekük a meglevő eredményekhez) mindannyian bedőlnek nekik?

Egyszerűen nem értem hogy van valakiben annyi önteltség és naivitás, hogy egy egész, több száz év alatt felépített tudományról elhiszi, hogy egy (!!) ember kitalál ennél egy csapásra jobbat.

[Bundáskutya]

@Blackhawkhu (50492):

,,A fáradtságot nem veszed, hogy az egészet elolvasd, de azért az persze egyből meg tudod állapítani, hogy blődség a dolog.''

Mi a vérnek kellene elolvasni az egészet!? Ha valakinek az elméletéből az következik, hogy egy medicinlabdát kis sebességgel egy pingponglabdához gurítva előbbi megáll, utóbbi meg nagy sebességgel megindul, akkor az egész elolvasása nélkül is tudjuk, hogy marhaság. Ha valaki ilyen szinten nem érti a klasszikus mechanikát, de klasszikus mechanikával vezet le szubatomi részecskékre vonatkozó állításokat, akkor azt nem lehet komolyan venni. [Ha valaki csak az ujjain tud számolni, azt is rosszul, de azt állítja, hogy a Heegner egy hülye, és végtelen sok negatív kvadratikus diszkrimináns osztályszáma 1, akkor legalább két okom van arra, hogy ne vegyem komolyan: egyrészt tudom, hogy csak véges sok negatív kvadratikus diszkrimináns van 1 osztályszámmal, másrészt tudom, hogy az illető matematikailag nem vehető komolyan.] Gondolom, ha begyulladna a vakbeled, neked se lenne ilyen fene nagy ,,objektivitásod'', és elvárnád, hogy a sebész műtsön meg, ne az első jöttment, aki mellesleg a kezedet se tudja megkülönböztetni a lábadtól.

,,Sajnálatos, hogy csak azért mert objektív vagyok ezért egyből ilyen következtetéseket vonsz le, hogy én=Fekete''

Nem, nem vagy objektív: arra például nem válaszoltál, hogy szerinted Paks csak véletlenül működik-e. Ha objektív lennél, akkor beismernéd, hogy a Fekete-fizika kísérletileg igazolatlan (sőt, megcáfolt), az általa csepült fizikát pedig a valóság visszaigazolja. Amit csinálsz, az nem objektivitás, hanem a gátlástalan áltudományosság legalizálása. A tudomány objektivitása különben sem azt jelenti, hogy minden gondolatot egyformán komolyan kell venni.

,,Nálam a schrödinger macskája című mese viszi eddig a prímet. Feketénél nincsenek ilyenek és ezért nekem szimpatikus az elmélete.''

Igen, azt nehéz megérteni, kell hozzá egy nem hétköznapi szemlélet. Külön érdekes, hogy az alapján szimpatizálsz Feketével, hogy az ő elméletében semmi bonyolult nincs.

És hogy miért gyanús, hogy Fekete vagy? Ő se válaszol a kellemetlen kérdésre (mi a helyzet a kísérletekkel, alkalmazásokkal), ő is szereti a 'bonyolult->nem értem->nem szeretem->hülyeség' gondolatmenetet. Ja, és Fekete rendszeresen teremt magának közönséget, javasolt már magának Nobel-díjat, a honlapján dicsekedett vele, hogy fizikatanárnak kiadva magát vitázott valamelyik egyetemi fizikussal stb. Ezért ártatlanul is gyanús az ember, ha nagyon a pártján áll.

,,Egyszerűen csak jó lenne látni, hogy valamelyik fél végre meg tudná győzni a másikat az igazáról.'' Jó lenne, de ne reméld (és ne is tegyél úgy, ha Fekete vagy)! Az egyik félnek igaza is van, a másiknak (már?) belátási képessége sincs (ha lenne, gurigázna egy kicsit a labdákkal otthon, és rögtön látná, hogy hülyeséget beszélt).

Apropó, gurigázás. Nem Fekete vagy? Guríts otthon neki egy nehéz labdát egy sokkal könnyebbnek! Ha az igazság érdekel, megteszed. Várjuk a beszámolót az eredményről...

[Szilágyi András]

@Blackhawkhu (50492):

A fáradtságot nem veszed, hogy az egészet elolvasd

Te elolvastad az egészet?

de azért az persze egyből meg tudod állapítani, hogy blődség a dolog.

Ezt a verset Vargha Dénes írta:

A révletek herándosai

Szeládon fágva száll a máfor
Homondok? Remélve feltereng
S mi ketten, bús herándozók
Csak fégtünk, fántunk át a révleten.
Hajahó! Visszamánt a táka!
Hajahó! Lepönt a vádatás!
Nincs lardaság, csak májó kérbedöntés,
Nincs éldelem, csak rétő álmarás.
Mi nem kárálva, nem sipogva bágunk,
Mi nem hemeghetünk rohátnokok mögén,
Csak halk s homálló harsadások estén
Egybeferengünk ketten: te meg én."

El kell olvasni az egészet, ahhoz, hogy megállapítsuk, blődség-e?