Oldal: 6 / 12

Fekete Gábor atomfizikája

Elküldve: 2012.06.22. 11:49
Szerző: Blackhawkhu
@sajnos_kacat (49738):

Kedves sajnos_kacat, miért lenne ez instant bizonyítéka kvantumfizika, és a relativitáselmélet érvényessége mellett?

Feketének is megvan a maga verziója erre mégsem foglalkozik vele senki:

"Einstein relativitáselmélete azt "tanítja", hogy mozgó inerciarendszerekben az óra lassabban jár. Na, és mi van akkor, ha ez tényleg így is volna? Nézzünk néhány mérőberendezést! A víz- és gázórák a bennük áramló közeg mennyiségét mérik az által, mert a közeg mozgatja az órák szerkezetét. A villanyóra a rajta átáramló elektromos áram energiamennyiségét méri azáltal, hogy az átáramló elektromos áram mozgásba hozza az óra szerkezetét. A rugós óra a rugó ereje által mozgásban tartott mutatók azonos rezgésfázisait, a kvarcóra a kvarckristályok azonos rezgésfázisait, az atomóra a cézium atom elektromágneses rezgésének az azonos rezgésfázisait számlálja, és nem pedig az idő múlását mutatja. A homokóra sem azáltal működik, mert az idő átpaszírozza a homokszemeket a szűkítőcsatornán, hanem azért mert a homokszemek a gravitáció hatására mozgásba jönnek és átfolnynak azon. Már csak azon csodálkozom, hogy modern fizikusaink még nem áltak elő azzal, hogy a Mír űrállomáson megáll az idő, mert ott nem működik a homokóra, vagy a Holdon hatszor tovább tart az élet, mert ott hatszor lassabban folynak át a homokszemek, mint a Földön. A speciális relativitáselmélet egyik bizonyítékának tekintik, hogy a repülőgépre feltett atomóra kevesebbet mutat, mint a Földön maradt társa. Nos ez nem a relativitáselmélet bizonyitéka, hanem a gyorsulás következménye. A cézium atom a repűlőgéppel együtt gyorsul, melynek következtében a gyorsulással szemben munkavégzésre van kényszerítve az elektromágneses mezeje, ezáltal energiát és azzal egyenes arányban rezgésszámot is veszít a gyorsulás intervallumában. Ezáltal a repülőgépen elhelyezett atomóra rezgésszámlálója kevesebb azonos rezgésfázist regisztrál, mint a Földön maradt társa."
(forrás: http://atomfizika.boxhost.me/masodik_oldal.html)

Ugyan arra a fizikai jelenségre mind a kettőtöknek megvan a maga verziója. Miért pont a tiétek lenne az igaz? Kérlek, magyarázd meg / bizonyítsd be, hogy amit belinkeltem az egy rossz elmélet.

Tényleg kíváncsian várom a válaszod (remélem normális baráti hangnemben).

Fekete Gábor atomfizikája

Elküldve: 2012.06.22. 12:02
Szerző: sajnos_kacat
@Blackhawkhu (49741):
Ugyan arra a fizikai jelenségre mind a kettőtöknek megvan a maga verziója. Miért pont a tiétek lenne az igaz? Kérlek, magyarázd meg / bizonyítsd be, hogy amit belinkeltem az egy rossz elmélet.
Ismét egyszerű a bizonyítás: ami működik, abba a cégek milliárdokat ölnek, hogy profitot termelhessenek rajta. A fizika hivatalosan elfogadott elméletei működnek, mert lehet azok alapján különböző gépeket, épületeket, satöbbit gyártani. Ami nem működik, abból nehéz profitot termelni, bár nem lehetetlen, lásd homeopátia.
Ha Fekete úr fizikája tényleg használható lenne bármire, akkor már biztosan megkereste volna pár befektető. De mivel nem működik, ezért Fekete úr inkább jogi csűrcsavarral próbál szert tenni némi zsebpénzre, ahelyett, hogy az elmélete bizonyítására szolgáló mérési összeállítást publikálná. Az a html katyvasz, amit több ingyenes tárhelyszolgáltató oldalaira odaokádott, az nem egy tudományos publikáció.
OFF
Viszont olyan szép szivárványszínű, hogy a következő melegfelvonulás reklámja észrevétlenül elbújhatna rajta.
/OFF Elnézést!

Fekete Gábor atomfizikája

Elküldve: 2012.06.22. 12:10
Szerző: Blackhawkhu
@pounderstibbons (49739):

Nem tudom miért kell a különcségén ennyire csodálkozni.
100 éves dogmákat akar lerombolni és közben persze beszól a világ leghíresebb fizikusainak. De legalább érvel mellette és megcáfolja a elméleteiket. Teszi mindezt számomra rendkívül szórakoztató formában.

Kár, hogy azzal vagytok elfoglalva, hogy minél jobban lejárassátok.

Cáfoljátok meg az elméletét korrekt módon és akkor utána tovább lehet lépni.

Fekete Gábor atomfizikája

Elküldve: 2012.06.22. 12:19
Szerző: solarboat
.

Fekete Gábor atomfizikája

Elküldve: 2012.06.22. 12:23
Szerző: Blackhawkhu
@sajnos_kacat (49744):

Egy villámgyors kérdésem lehet?
A CERN-ben álltak már elő valami világrengető dologgal?
Amit most így hirtelen a google kidobott a "CERN felfedezések" keresésre az nem túl bíztató:

http://www.vilagtudomany.hu/index.php?d ... a-cern-ben

és a folytatás:
http://index.hu/tudomany/2012/03/30/lem ... rofesszor/

Ezt most nem kötözködés miatt linkeltem be, hanem azért mert nagyon furcsának találom, hogy igazán eget rengető felfedezések nincsenek.

Amit írtál, hogy a cégek mibe fektetik a milliárdjaikat az mind szép és jó, de hol lehet az életben tetten érni?

Fekete Gábor atomfizikája

Elküldve: 2012.06.22. 12:38
Szerző: pounderstibbons
@Blackhawkhu (49747):

Korábban linkeltem három esetet is, amikor Fekete úr nem válaszolt a hozzá intézett kérdésekre. Ha válaszolna rájuk, avval foglalkoznék.

A Cernben meg olyan apró dolgokkal álltak eddig elő, mint pl. az Internet.
http://public.web.cern.ch/public/en/abo ... ry-en.html

Fekete úr, meg eddig leginkább a saját honlapjáról letiltásokkal és nevetséges jogi-jellegű fenyegetőzésekkel állt elő.
Azt nem vitatom, hogy szórakoztató bizonyos szempontból.

Fekete Gábor atomfizikája

Elküldve: 2012.06.22. 12:39
Szerző: Fekete Gábor
@Blackhawkhu (49736):
Ezt a címet nem fogom újra aktiválni. Az email szűri a begépelt szavakat, így ha olyan kerül bele, akkor a sender automatikusan eltünik az oldalról.

Fekete Gábor atomfizikája

Elküldve: 2012.06.22. 12:44
Szerző: Fekete Gábor
@sajnos_kacat (49744):

Már mgint zagyválsz hülyegyerek!

Na mégegyszer!

Kretének és a Szilágyi haverjuk!
Még mindig a melléduma megy!

Ezt kommenteljétek!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
http://atomfizika.uw.hu/atomtudosok.htm
Ezt kommenteljétek!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
http://atomfizika.uw.hu/atomtudosok.htm
Ezt kommenteljétek!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
http://atomfizika.uw.hu/atomtudosok.htm
Ezt kommenteljétek!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
http://atomfizika.uw.hu/atomtudosok.htm
Ezt kommenteljétek!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
http://atomfizika.uw.hu/atomtudosok.htm
Ezt kommenteljétek!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
http://atomfizika.uw.hu/atomtudosok.htm
Ezt kommenteljétek!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
http://atomfizika.uw.hu/atomtudosok.htm
Vagy ez nem megy?? Már háromszor is beraktam ide, de kurvára kerülitek!


Borda László (48244): viewtopic.php?p=48244
Szilágyi András (48455): viewtopic.php?p=48455
De itt van mégegyszer:
Mivel láthatólag a docens komád innét megpattant, és hogy eszedbe se jusson elektronokat ugraburáltatni a fentieket "cáfolandó"; szépen meséld el nekünk, hogy milyen is az a csiriz a neutron felületén, amelyik a két proton között a 23000N nagyságú taszító erőt, ugyanekkora erővel képes ellensúlyozni! Ha ez a CSIRIZ nincs, akkor ilyen atommag sincs, és következésképpen a nonszensz atommag körül sem tudnak keringeni meg ugrabugrálni az elektronok sem. Na ez az atommodell a nálatok tudományos szintre emelt Móricka-fizika! Ebből a Móricka-fizikából tovább eszkalált bődületetes baromságokból diplomáztatok, doktoráltatok, Ph.D-ztetek, kandidáltatok szerencsétlen hülyék.

Kép

és legutóbb:

mimindannyian (49685): viewtopic.php?p=49685

Ezt most itt elmentettem, hogyha vált az oldal, akkor majd újra kiteszem, ha nem kommentelitek.

Fekete Gábor atomfizikája

Elküldve: 2012.06.22. 13:04
Szerző: Pezo
@Fekete Gábor (49751):
Annak ellenére, hogy a durva "anyázás" nem épp szimpatikus, a linken található logikai levezetés tetszik, valamint a másik linken található anyagot is nagy érdeklődéssel olvasom. A logikai következesség az, ami megfogott benne.

(én csak egy idetévedt optimista vagyok, akit a nézetei miatt már számos alkalommal illettek a következő jelzőkkel: idióta, hülye, buta)

Fekete Gábor atomfizikája

Elküldve: 2012.06.22. 13:07
Szerző: Blackhawkhu
@pounderstibbons (49748):

Nagyon szép és derék dolog, de vajmi kevés köze van a modern fizikához, hacsak nem görbülnek a bit-ek...
Egyéb előremutató a fizikával kapcsolatos felfedezés?

Fekete Gábor atomfizikája

Elküldve: 2012.06.22. 13:10
Szerző: Blackhawkhu
@Fekete Gábor (49749):

Ohh, I see!
Erre utaló figyelmeztetés nem volt, csak a e-mail címeknél volt infó.

Fekete Gábor atomfizikája

Elküldve: 2012.06.22. 13:17
Szerző: pounderstibbons
@Blackhawkhu (49753):

Itt is el lehet kezdeni:
http://en.wikipedia.org/wiki/CERN#Scien ... hievements
Vagy itt:
https://library.web.cern.ch/library/Ann ... ?year=2011

Most éppen a Higgs Boson felfedezésének a küszöbén állnak saját bevallásuk szerint, de persze Fekete Gábornak ebben is ellenvéleménye van.

Fekete Gábor atomfizikája

Elküldve: 2012.06.22. 13:34
Szerző: Fekete Gábor
@pounderstibbons (49748):

Pounderstribbons!

A Cernben dolgozó angol fizikust az angol királynő lovaggá ütötte a World-Wide-Web protokoll a kidolgozásáért. Azért nem kapott érte fizikai Nobel-dijat, mert a World-Wide-Web protokollnak köze nincs a fizikához. Én 2010-ben a cerni "Who Is Who" oldalakat letöltöttem. Csak fizikusból 10528 személy linkje található rajtuk. Tehát a technikusok meg egyebek nincsenek köztük. Hol a produktum? Nem az LHC, az ATLAS meg egyebek megépítésére gondolok, hanem az azokban elvégzett kísérletekből származó, nulla felfedzésekre.

Kedves BTW!

Ha emailt akarsz küldeni, akkor küld el a webprophysics@gmail.hu fiókomra. Ezt a fiókot már nem használom, de a leveled erejéig még ránézek. Ha a leveled fejlécében stimmel az IP, akkor válaszolok rá.

Fekete Gábor atomfizikája

Elküldve: 2012.06.22. 14:29
Szerző: Blackhawkhu
@Fekete Gábor (49758):

Küldtem mailt!


A linkeket átnéztem, sajnos nekem a boson-os dolgok már túl magasak. A gyárkorlati haszna nálam nem közelíti meg a GPS-es példáét.
A grafikonokról is nagyon szépek, csak éppen azok sem visznek előre minket.

Fekete Gábor atomfizikája

Elküldve: 2012.06.22. 14:44
Szerző: Szilágyi András
@Fekete Gábor (49751):
Ezt kommenteljétek!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
http://atomfizika.uw.hu/atomtudosok.htm
Az oldalon:
Nos így néznek ki az atomok Niels Bohr meg a mai "atomtudósok" szerint
Fekete Gábor! Téged elfelejtettek értesíteni, hogy az 1913-ban felállított Bohr-féle atommodellt már 1925-ben meghaladták?
Mivel is hadakozol te itt?
meséld el nekünk, hogy milyen is az a csiriz a neutron felületén, amelyik a két proton között a 23000N nagyságú taszító erőt, ugyanekkora erővel képes ellensúlyozni!
Nem csiriz, hanem magerők, más néven erős kölcsönhatás, gluonok.
Az BME-ről REPLY küldött emailedben nagyon tetszett a
Nem küldtem semmit a BME-ről, mivel nem dolgozom ott. Egy névrokonomat csesztetted.

Fekete Gábor atomfizikája

Elküldve: 2012.06.22. 20:24
Szerző: Nsolt
@Fekete Gábor (49758):
Nekem az lenne a kérdésem, hogy mely területe az a fizikának, ahol a te elméleted más kísérleti eredményt jósol mint a jelenleg leginkább elfogadott elmélet? Tudsz ilyent mondani?

Fekete Gábor atomfizikája

Elküldve: 2012.06.22. 20:56
Szerző: mimindannyian
@Nsolt (49767): Ezt a kérdést kicsit más formában már én is feltettem: viewtopic.php?p=48231#p48231 , egyből utána megtalálod a választ is. Röviden: semmi újat nem tud mondani a Feketefizika, és semmi mást sem jósol. Csak jó, és a fizikusok fejezzék be a munkát, mert már mindent tudunk. Amiket kutatnak, keresnek, az úgysem lesz meg, mert hülyeség.

Fekete Gábor atomfizikája

Elküldve: 2012.06.22. 21:13
Szerző: Caspi
@Blackhawkhu (49747):
A CERN-ben álltak már elő valami világrengető dologgal?
Ezt most nem kötözködés miatt linkeltem be, hanem azért mert nagyon furcsának találom, hogy igazán eget rengető felfedezések nincsenek.
Elég naiv gondolat ebből levezetni, hogy semmi érdekes nem történik a CERN-ben.
Egyébként vicces, hogy a CERN-n publikációk forrásánál eszedbe sem jutott keresni: http://cdsweb.cern.ch/collection/CERN%2 ... cles?ln=en
Innentől már csak az lesz érdekes, amikor kellő mélységű szakismeret nélkül megállapítod, hogy melyik publikáció tartalmaz eget rengető felfedezést, illetve melyik nem.

Fekete Gábor atomfizikája

Elküldve: 2012.06.22. 22:41
Szerző: Fekete Gábor
@Szilágyi András (49762):
Fekete Gábor! Téged elfelejtettek értesíteni, hogy az 1913-ban felállított Bohr-féle atommodellt már 1925-ben meghaladták?
Osztán mivel is haladták meg? Egy újabb hülye elmélettel? Bocs, de lemaradt a farka.
Nem csiriz, hanem magerők, más néven erős kölcsönhatás, gluonok.
Bizony, hogy magerők, meg erős kölcsönhatás. Még hozzá 23000-nal kölcsönható taszító erők. Milyen hihető is, ha kitalált dolgoknak még jól hangzó nevet is tudtok adni: Gluonkok. Egy jól hangzó név egy kitalált dolognak még turbózhatja is a néphülyítés hatásfokát. A kitalált gluonok meg aztán olyan természet feletti tulajdosággal bírnak, hogy a 23000N erővel egymást utáló protonokat rögtön megszerettetik egymással. Hol van természetben ilyen, te hülye? Mi a tömege a gluonnak? Hogy lehet kimutatni? A 20 perc élettartamú neutronhoz ragad jobban vagy az egymást taszító protonokhoz? :P Gluon vagy csiriz, eben guba.
Nem küldtem semmit a BME-ről, mivel nem dolgozom ott. Egy névrokonomat csesztetted.
Akkor meg miért vagy ilyen ideges miatta? Ha nem te lennél az, akkor én a helyedben hagytam volna, hogy azt higgyem, hogy te vagy az. :oops:

Fekete Gábor atomfizikája

Elküldve: 2012.06.22. 22:52
Szerző: mimindannyian
@Fekete Gábor (49785):
Osztán mivel is haladták meg? Egy újabb hülye elmélettel?
Tanulj tinó, ökör lesz belőled!
Bizony, hogy magerők, meg erős kölcsönhatás. Még hozzá 23000-nal kölcsönható taszító erők. Milyen hihető is, ha kitalált dolgoknak még jól hangzó nevet is tudtok adni: Gluonkok. Egy jól hangzó név egy kitalált dolognak még turbózhatja is a néphülyítés hatásfokát.
Jellemző érvelési hiba: nem értem, tehát nem lehet igaz.
Vajon Blackhawkhu megelégszik az ilyen cáfolatokkal? :D
Akkor meg miért vagy ilyen ideges miatta?
Ebben a topicban eddig csak te szólaltál meg idegesen. A többiek váltakozva néznek bambán, röhögnek, vagy épp megrökönyödnek. :shock:

Fekete Gábor atomfizikája

Elküldve: 2012.06.22. 23:10
Szerző: spojli
Nyilván mindenféle próbálkozás hasztalan Fekete Gábor és követői meggyőzésre. A kreacionistákat és Jehova tanúit sem lehet semmiféleképpen meggyőzni az evolúcióról.
Teljesen mindegy mi az igazság, nyilvánvalóan az nem érdekel senkit aki ebben a ,,fizikában" hisz. Ha akárkit is érdekelne az venné a fáradtságot hogy utánanézzen a dolgoknak, és nem egy ,,ősemberkori" atommodellt piszkáló úrnak hinne, aki sajnos lemaradt a elmúlt 100 év fizikai fejleményiről.

Fekete Gábor atomfizikája

Elküldve: 2012.06.22. 23:27
Szerző: mimindannyian
@spojli (49790):
Így van. Érdemes tehát eljutni arra a konklúzióra, hogy itt bár fizikaként van emlegetve ez az izé, de valójában tudományosságnak nyoma sincs benne, egy hitrendszer a hajtóereje: a modern tudomány és azok művelőivel szembeni vádaskodás. Ez pedig nagyon gyakori.

Általában is igaz, hogy amit az ember nem ért, nem ismer, azzal nem rokonszenvez. Amikor pedig még erről a nemértett dologról az is kiderül, hogy lépten-nyomon körbevesz, akkor különösen irritálóvá tud válni az ismerethiány. Tovább fokozza az unszimpátiát egyenesen haraggá, ha a megértésre tett kísérlet csúnya kudarcot vall. Nem csoda hát, ha tudomány, és annak képviselőit oly sokan utálják, és teóriákat szülnek, a tanok hamisságáról, a követők összeesküvéséről, csupán, hogy ne kelljen a saját inkompetenciájukkal és lemaradottságukkal elszámolniuk. Lám, a jó öreg kognitív disszonancia újfent...

Fekete Gábor atomfizikája

Elküldve: 2012.06.22. 23:37
Szerző: Szilágyi András
@Fekete Gábor (49785):
A gluonokat részecskegyorsítóban lehet kimutatni, ezt megtették már 1978-ban és 1979-ben Hamburgban a DESY nevű szinkrotronban. Az egyik lehetséges kimutatás:
Kép
Egy elektront és egy pozitront kell egymással ütköztetni, ezek annihilálódnak és gamma-fotont bocsátanak ki, ami azután szétesik egy kvark-antikvark párra, melynek egyik tagja kibocsát egy gluont.
Lévén a gluon a fotonhoz hasonlóan egy vektorbozon, tömege nulla.

Fekete Gábor atomfizikája

Elküldve: 2012.06.23. 00:14
Szerző: sajnos_kacat
@Szilágyi András (49795):

Az ábrádon úgy tűnik, legalábbis számomra, hogy az a pozitron az időben visszafele halad, ezt az ellentmondást pedig csak úgy tudom feloldani, hogy az valójában az időben előrefele haladó elektron.
Az e+ és a q- nyilacskái szerintem rossz irányban állnak.

Az ábrát értelmezem rosszul, vagy léteznek időutazó részecskék?

Fekete Gábor atomfizikája

Elküldve: 2012.06.23. 00:47
Szerző: Szilágyi András
@sajnos_kacat (49796):
Ez a konvenció a Feynman-diagramok rajzolásánál. Az antirészecskéket ellenkező irányú nyíllal kell szerepeltetni. A pozitron ugyanis értelmezhető időben visszafelé menő elektronként is.

Fekete Gábor atomfizikája

Elküldve: 2012.06.23. 01:07
Szerző: sajnos_kacat
@Szilágyi András (49797):
Pont ezért nem értem. Ha az időbeli haladási irányt, és a töltést is ellenkező előjelűre változtatjuk, akkor effektíve visszakaptuk az eredetit, nem?

Fekete Gábor atomfizikája

Elküldve: 2012.06.23. 01:21
Szerző: mimindannyian
@sajnos_kacat (49798): Dehát nem térbeli mozgást jelöl az ábra, nem egy buborékkamrában történt esemény fényképe. A nyíl iránya nem időbeli irányt jelent, hanem szimbolikus. A t tengelyt csak úgy tekintsd, hogy az események sorrendjére utal: először e-, e+, majd foton, majd q, anti-q, g.

Fekete Gábor atomfizikája

Elküldve: 2012.06.23. 02:16
Szerző: Szilágyi András
@sajnos_kacat (49798):
Azt hiszem, az okozza a zavart, hogy oda van írva az e- és az e+. Valójában ezeket nem kéne odaírni. Eleve az a definíció, hogy az időben előre mutató nyíl elektron, a visszafelé mutató pedig pozitron. Tehát nem a pozitron halad az időben visszafelé, hanem attól nevezzük pozitronnak, hogy időben visszafelé halad.
Az ábrának van egy olyan olvasata, hogy nem az elektron-pozitron pár annihilálódik, hanem egyetlen elektronunk van, ami időben visszafordul.

Fekete Gábor atomfizikája

Elküldve: 2012.06.23. 02:55
Szerző: sajnos_kacat
@Szilágyi András (49800):
Az iőben visszaforduló elektront kicsit nehéz megemésztenem. Az világos, hogy matematikailag úgy néz ki a dolog, hogy ha egy két elektront tartalmazó rendszerben az egyik elekton időbeni haladásának irányát megfordítjuk, akkor az pont ugyanazt az eredményt fogja adni (az időben előrefele haladó megfigyelő számára), mintha az eredeti rendszer egy elektront és egy pozitront tartalmazott volna.
De ebből még nem következik az, hogy az elektronok(vagy akármelyik részecske) képesek visszafele haladni az időben. Ennek igazolására szeretnék látni valamilyen kísérletet, ahol először detektálták az annihilációt, és csak utána kapcsolták be a pozitronágyút. Vagy valami meggyőző érvet arra, hogy az időutazás létező jelenség.
Eddig úgy tudtam, hogy időben visszafele haladni csak gyorsan forgó fekete lyukak szingularitásán keresztül lehet, de ez a híd annyira instabil, hogy egyetlen foton sem tud átjutni rajta anélkül, hogy be ne zárná az alagutat.

Fekete Gábor atomfizikája

Elküldve: 2012.06.23. 03:12
Szerző: Szilágyi András
@sajnos_kacat (49801):
Senki nem mondta, hogy tényleg időben visszafele mennek a részecskék, ez csak egy interpretációja az egyébként matematikailag leírható jelenségeknek.

Nem arról van szó, hogy két részecskénk van és az egyiknek megfordítjuk az irányát.

Két értelmezése van az ábrának:

1. van egy elektronunk és egy pozitronunk, mindkettő előrefele megy az időben, találkoznak, annihilálódnak, fotont bocsátanak ki.

2. egyetlen elektronunk van, ami előre megy az időben, majd egy fotonnal találkozva időben visszafordul és ezáltal pozitron lesz belőle, innentől kezdve visszafele megy az időben.

A 2. értelmezésnél látni kell, hogy a pozitron, ami az elektronnal egyidejűleg létezik, nem másik részecske, hanem az eredeti elektron, az időbeli visszafordulás után. Tehát a rendszer csak egy részecskét tartalmaz, de mivel az időben visszafordult, ezért az két kópiában van jelen, amiből az egyik antirészecske. Ha pl. te 5 perc múlva időben visszafordulnál, akkor anti-sajnos-kacatként most is itt lennél, majd 5 perc múlva sajnos-kacat ütközne anti-sajnos-kacattal és annihilálódnátok.

Tehát amikor a Feynman-diagramon a részecskék útját a nyilak mentén végigköveted, akkor azt tekintheted úgy, mint egyetlen részecske útvonalát, ami némelykor időben is irányt vált.

Fekete Gábor atomfizikája

Elküldve: 2012.06.23. 16:06
Szerző: Fekete Gábor
@Szilágyi András (49802):
Lévén a gluon a fotonhoz hasonlóan egy vektorbozon, tömege nulla.
Mivel a gluonodnak nincs elemi töltése és a tömege nulla, így nincs impulzusa és kinetikus energiája sem, és e négy hiányzó elemi fizikai tényező miatt kísérletileg nem is észlelhető. Tehát NINCS! Ezután az már teljeséggel mellékes, hogy a nem létező gluonod nem egy atommagból pattan ki, ahol is csirizesdit kellene játszania. A fotonok kinetikus energiája E = e-19J és az impulzusuk P = e-27 kgm/s, így van tömegük is, ami m = E/c2 = P/c = ...e-36kg. A tömegüket az elektromágneses mezejük generálja, mivel a generált tömeg egyenesen arányos az elektromágneses mező rezgésszámával. m = h.f/c2. Amíg a foton az atomból ki nem lép, addig ott nyugalmi állapotban van (tehát nyugvó foton van), és a tömemegmaradás miatt a nyugalmi állapotban lévő foton tömege ugyanakkora, mint amikor a fény sebességével halad. Az idő ennek a világnak nem része, csak az emberi képzetben létezik, mivel az ember a vele történt eseményeket más eseményekhez kötve elraktározza az agyában, amiket aztán elő tud szedni onnét, így jön létre benne az idő képzete. Lehet példálózni olyan időmérő berendezésekkel, amelyek nem azonos rezgésfázisokat számlálnak, hanem az idő múlása hajtja a "kerekeit", hol előre, hol hátra! Ha ilyen szerkezet nincs, akkor ugyebár idő sincs, mivel a nem létező idő nem lép kölcsönhatásba a mi fizikai világunkal. így aztán a szerkezet nélküli teret sem fogja görbíteni. Az elektronotok meg haladhat amerre csak akar, ugyanis a töltésmegmaradás miatt mindenkor negatív lesz az elemi töltése. Elektronból pozitron = FÁBÓL VASKARIKA.
Az ábrádon úgy tűnik, legalábbis számomra, hogy az a pozitron az időben visszafele halad, ezt az ellentmondást pedig csak úgy tudom feloldani, hogy az valójában az időben előrefele haladó elektron.


Ez olyan, mintha arról értekeztél volna, hogy a mennyországban a jobbra röpködő angyalok jóságosak, a balra röpködők pedig nem angylok. :D Próbálj meg visszamenni az időben, hátha rátalálsz a sosem volt eszedre!

Mi van Spojli!?

Nem tudtál aludni az emailem miatt? Csatlakozott: Tegnap, 04:11. Az itteni balfaszoskodásod helyett az ultimátum közelgő lejártára koncentrálj! :D Azt hiszed, hogyha te meg még x hülye haverod idejön beszólogatni, akkor én nem foglak eltakarítani benneteket a modern fizikátokkal együtt? Ne legyél Szilágyi!

Bandus!

Te itt minden hülyeségre rábólogatsz, sőt még adod is alájuk a lovat, csak hogy el ne veszítsd a kretének támogatását. :oops: Azért látom jónéhányszor bajban vagy a haverok idióta eszmefuttatásainak a megválaszolásakor, hogy most ezekre a baromságokra mit is válaszoljál nekik. :mrgreen: De számodra nincs lehetetlen, ha a bugyuta Móricka-fizikádat kell megvédened. :D

Fekete Gábor atomfizikája

Elküldve: 2012.06.23. 17:07
Szerző: pounderstibbons
Egy hajszárító levegőfújását tekinthetem egy porszívó időben visszafele haladó levegőszívásának? Vagy ez rossz analógia?

Fekete Gábor atomfizikája

Elküldve: 2012.06.23. 18:33
Szerző: mimindannyian
@pounderstibbons (49825): Elég rossz :). A kvantumfizikában a CPT szimmetria, ami itt is befigyel; ha részecskéket az antirészecske párjukra cserélünk, a teret tükrözzük és az idő visszafelé halad, akkor ugyanolyan valid folyamatot kapunk.

Fekete Gábor atomfizikája

Elküldve: 2012.06.23. 20:18
Szerző: Fekete Gábor
@Szilágyi András (49802):
Ha pl. te 5 perc múlva időben visszafordulnál, akkor anti-sajnos-kacatként most is itt lennél, majd 5 perc múlva sajnos-kacat ütközne anti-sajnos-kacattal és annihilálódnátok.
De kár, hogy ez egy bődületes baromság!

Fekete Gábor atomfizikája

Elküldve: 2012.06.23. 23:08
Szerző: Szilágyi András
@Fekete Gábor (49821):
tömemegmaradás miatt a nyugalmi állapotban lévő foton tömege ugyanakkora, mint amikor a fény sebességével halad
Tömegmegmaradás?
S mi van a relativisztikus tömegnövekedéssel? m=m0/gyök(1-v2/c2)?
Erről még nem tetszett hallani?
A foton nyugalmi tömege ugyanúgy nulla, mint a gluoné.

Fekete Gábor atomfizikája

Elküldve: 2012.06.23. 23:10
Szerző: Szilágyi András
@pounderstibbons (49825):
Nem olyan rossz.
Az elektront más elektronok taszítják, távolodik tőlük. Időben visszafele tehát közeledik hozzájuk. Épp ezt teszi a pozitron is, időben előre.

Fekete Gábor atomfizikája

Elküldve: 2012.06.23. 23:16
Szerző: sajnos_kacat
@Szilágyi András (49837):

Ha videóra vesszük két elektron viselkedését, amik egymáshoz relative közeli pozícióból indulnak, akkor azt látjuk, hogy távolodnak egymástól. Ha megfordítjuk az időt, azaz visszafele játsszuk le a videót, akkor azt látjuk, hogy közelednek egymáshoz, tehát nem lehet azonos a töltöttségük, csak ellentétes. Azaz az idő megfordításával csak az egyik elektronból lesz pozitron.

A másik, ami nem egészen világos, hogyha egy foton szét tud esni egy elektron-pozitron párosra, amik később ismét annihilálják egymást, akkor ezt a jelenséget valahogy észlelnünk kellene, pl. úgy, hogy x távolságon nagyobb a fény sebessége, mint 1000x távolságon, mert az elektronok nem haladhatnak fénysebességgel, és nagyobb távolságon nagyobb esélye van a párkeltésnek.

Fekete Gábor atomfizikája

Elküldve: 2012.06.23. 23:20
Szerző: Szilágyi András
John Wheeler ötlete volt, és Feynman tette népszerűvé azt a gondolatot, hogy az elektronokat azért nem tudjuk egymástól megkülönböztetni, mert minden elektron voltaképpen ugyanaz az egy elektron, ami időben oda-vissza pattog. Így ahányszor előre ment, annyi kópia elektront, és ahányszor visszafele ment, annyi kópia pozitront látunk a világban. Arra a kérdésre, hogy akkor miért látunk sokkal kevesebb pozitront, mint elektront, Wheeler azt válaszolta, hogy talán azért, mert a pozitronok el vannak rejtve a protonokban.
Ez az egyelektronos univerzum hipotézise.
http://en.wikipedia.org/wiki/One-electron_universe

Fekete Gábor atomfizikája

Elküldve: 2012.06.23. 23:24
Szerző: mimindannyian
@Szilágyi András (49837): No, de mi lesz az entrópiával? Turbulens gázáramlás időben visszafelé?

Fekete Gábor atomfizikája

Elküldve: 2012.06.23. 23:35
Szerző: Szilágyi András
@sajnos_kacat (49839):
Nem az egész rendszer idejét fordítjuk meg, az antirészecskének a sajátideje múlik koordináta-időben visszafele.
ha egy foton szét tud esni egy elektron-pozitron párosra, amik később ismét annihilálják egymást
Ha ez történik, ott a közbenső elektron és pozitron virtuális részecskék, amelyekre nem vonatkozik a fénysebesség mint sebességkorlát.

Fekete Gábor atomfizikája

Elküldve: 2012.06.23. 23:58
Szerző: Szilágyi András
@mimindannyian (49841):
Hát ebbe itt inkább ne menjünk bele.

Fekete Gábor atomfizikája

Elküldve: 2012.06.24. 18:54
Szerző: Fekete Gábor
@Szilágyi András (49836):
S mi van a relativisztikus tömegnövekedéssel? m=m0/gyök(1-v2/c2)?
Egyrészről az, hogy a tömegmegmaradás törvénye értelmében a tömeg abszolút! Ez fizikai törvény, amit egy három elemit hat évig járt Albert Einstein nevezetű idióta és a szintén gyengeelméjű követői a relativitáselméletnek nevezett bődületes baromsághalamzukkal nem fognak felülírni!!!!

Másrészt pedig az, hogy a tömegmegmaradás törvénye értelmében tömeget csak tömeggel tudsz növelni, amiből egyérteműen látszik, hogy mekkora baromság a febességfüggő tömeg. Az atomok, a müonok és az elektronok esetében a tömegük fotonok, röntgen-fotonok és gamma-fotonok tömege által történik. mö = m + E/c2 = m/1-(v2/c2). Ez van többszörösen bizonyítva az oldalamon. Nem fogom ide bemásolni!
Az m/1-(v2/c2) képlet nem más, mint a klasszikus fizikából ismert, egyszerűsített Doppler-képlet.

Harmadszor a sebesség viszonyítás függvénye. Nincs gyors, csak gyorsabb és nincs lassú, csak lassabb.

Negyedszer pedig minden mozgásban van valamihez képest. A tömeg pedig nem egy "Kemény Henrik", aki a v1, v2, vn.... sebességű megfigylőknek mindig mást bábozik.

Ha a fotonodnak meg a gluonodnak nulla a "nyugalmi tömege", akkor nulla is marad bármilyen sebességénél is a kretén Einsteined ákombákomja szerint is.

0/gyök(1-v2/c2) = 0

Ebből is látszik, hogy mekkora Móricka-fizikus vagy és még ahhoz is hülye vagy, hogy a nullával történő minden matemaikai müvelet eredménye NULLÁT ad, ezért minden nullával történő matematikai művelet értelmetlen. A nullából legfeljebb egy még nagyobb nullát kapsz! :roll:
A foton nyugalmi tömege ugyanúgy nulla, mint a gluoné.
"Persze, hogy nulla", mivel figyelmen kívűl hagytad a fenti kommentemet. A te fotonodat ugyanúgy nem lehet kísérletileg kimutatni, mint a kitalált gluonodat, mivel a nulla tömegnek nulla az impulzusa és nulla a kinetikus energiája is, ami miatt semmivel és semmilyen kölcsönhatást nem hoz létre.
Ha ez történik, ott a közbenső elektron és pozitron virtuális részecskék, amelyekre nem vonatkozik a fénysebesség mint sebességkorlát.
Magyarra lefordítva: A közbenső semmikre nem vonatkozik a fénysebesség mint sebességkorlát. Sőt semmilyen fizikai törvény nem vonatkozik rájuk, így aztán nem is lépnek kölcsönhatásba semmivel sem, és soha nem lesz belőlük valóságos elektron és pozitron. A nevük pedig: " " és " ".
John Wheeler ötlete volt, és Feynman tette népszerűvé azt a gondolatot, hogy az elektronokat azért nem tudjuk egymástól megkülönböztetni, mert minden elektron voltaképpen ugyanaz az egy elektron, ami időben oda-vissza pattog. Így ahányszor előre ment, annyi kópia elektront, és ahányszor visszafele ment, annyi kópia pozitront látunk a világban. Arra a kérdésre, hogy akkor miért látunk sokkal kevesebb pozitront, mint elektront, Wheeler azt válaszolta, hogy talán azért, mert a pozitronok el vannak rejtve a protonokban.
Ez az egyelektronos univerzum hipotézise.
:evil: :evil: :evil: :evil: A magadfajta hülyéket betonba kell döngölni!!!! :evil: :evil: :evil: :evil: FEJJEL LEFELÉ! :evil: :evil: :evil: :evil:

Az utóbbi három napból nagyon is jól látszik, hogy személyedben mekkora kretén támadja az én fizikámat és hogy miből is áll a te "nagy fizikatudományod".
Ha videóra vesszük két elektron viselkedését,
Akkor Nobel-díjat kapsz!
hogyha egy foton szét tud esni egy elektron-pozitron párosra
De ilyen hülyének nem jár a Nobel-díj, mivel a fotonok tömege (m = 10-36kg) öt nagyságrenddel kisebb, mint az elektron és a pozitron 9.109558.10-31kg-os tömege; Bolhából-Elefánt-Fizikus komám. Figyelj csak Sajnos Tényleg Kacat! Te nem az a Privatti és Privát Emil vagy, aki másik fizika fórumokban - az ittenihez hasonlóképpen - osztogatja a nem létező eszét? Rád ismertem, mi?

Ha a foton két, egyenként m = 9.109558.10-31kg-os tömegű gázatomnak ütközik, akkor pozitív és negatív elemi töltésű részre válva megkötődik a két gázatomon, és így jön létre az elektron és a pozitron, melyek ellentetten ionizált gázatomok. Amikor pedig ez a két ellentetten ionizált gázatom egymással ütközik, akkor a fotonok újra egysülnek és kisugárzódnak. A két gázatom pedig nem annihilálódik, csak észrevétlen marad a kísérleti berendezésben, mivel az ütközéskor elvesztik a kinetikus energiájukat és az elemi töltéseiket.

Mi van Gyerekek!

Olyan szépen elhablatyoltok itt az idióta Móricka-fizikátokkal és elsiklotok afölött, amit én ide beírok, mint a huzat. Úgy csináltok, mint a serényen szimatólgató tacskó kutyák, amikor lecseszik őket. ;)

Hogy tisztában legyetek vele, hogy miről is szól az itteni idióta eszmefuttatásotok, hát itt van mégegyszer:
Lehet példálózni olyan időmérő berendezésekkel, amelyek nem azonos rezgésfázisokat számlálnak, hanem az idő múlása hajtja a "kerekeiket", hol előre, hol hátra! Ha ilyen szerkezet nincs, akkor ugyebár idő sincs, mivel a nem létező idő nem lép kölcsönhatásba a mi fizikai világunkal, így aztán nem intéz itt semmit sem, nem mozog benne semmisem, sem előre se hátra se, és a szerkezet nélküli teret sem fogja görbíteni (mivel meggörbíteni csak azt lehet, aminek szerkezete van), és minden vele kapcsolatos érvelés, magyarázat nem egyéb, mint egetverő baromság és hiábavalóság.

Az itteni hülye eszmefuttatásaitok a NIHIL-ről szólnak!

Fekete Gábor atomfizikája

Elküldve: 2012.06.24. 19:02
Szerző: Szilágyi András
@Fekete Gábor (49870):
0/gyök(1-v2/c2) = 0

Ebből is látszik, hogy mekkora Móricka-fizikus vagy és még ahhoz is hülye vagy, hogy a nullával történő minden matemaikai müvelet eredménye NULLÁT ad
Talán hiányoztál az iskolából, amikor ezt a részt tanították.
0/0 az nem 0.

Fekete Gábor atomfizikája

Elküldve: 2012.06.24. 19:15
Szerző: Szilágyi András
@Fekete Gábor (49870):
két, egyenként m = 9.109558.10-31kg-os tömegű gázatom
Ugyan milyen gáz az, aminek az atomjai ennyire könnyűek?
Egyetlen protonnak is három nagyságrenddel nagyobb a tömege.
Nagyon el vagy te tájolva.

Fekete Gábor atomfizikája

Elküldve: 2012.06.24. 19:28
Szerző: Nsolt
@Fekete Gábor (49870):
Ebből is látszik, hogy mekkora Móricka-fizikus vagy és még ahhoz is hülye vagy, hogy a nullával történő minden matemaikai müvelet eredménye NULLÁT ad, ezért minden nullával történő matematikai művelet értelmetlen. A nullából legfeljebb egy még nagyobb nullát kapsz!

:D :D Látom, hamarosan a matematikusokat is helyreteszed és megreformálod e tudományágat is. Egy szám nulladik hatványa mennyi?

Fekete Gábor atomfizikája

Elküldve: 2012.06.24. 19:44
Szerző: Nsolt
@Fekete Gábor (49870):
Másrészt pedig az, hogy a tömegmegmaradás törvénye értelmében tömeget csak tömeggel tudsz növelni, amiből egyérteműen látszik, hogy mekkora baromság a febességfüggő tömeg. Ez van többszörösen bizonyítva az oldalamon. Nem fogom ide bemásolni!

:D :D Szerinted a fizikában a bizonyítás úgy történik, hogy beírogatsz egy weboldalra színes betűkkel valami zagyvalékot?

Fekete Gábor atomfizikája

Elküldve: 2012.06.24. 21:08
Szerző: sötétvödör
...

Fekete Gábor atomfizikája

Elküldve: 2012.06.24. 21:11
Szerző: mimindannyian
.

Fekete Gábor atomfizikája

Elküldve: 2012.06.24. 21:11
Szerző: sötétvödör
hm, igen, közben rájöttem

törölni akartam, de nem tudom...

Fekete Gábor atomfizikája

Elküldve: 2012.06.24. 21:14
Szerző: mimindannyian
Ennyi butaságot összehordani, nem semmi!
@Fekete Gábor (49870):
meggörbíteni csak azt lehet, aminek szerkezete van
Egyszer gondolkozz el azon, mit jelent, ha valami görbe. Az egyenesnek van szerkezete? Vagy a síknak? Miből áll a sík, kis csavarokkal van összefogva? És a tér?... Nem folytatom. Egy általános iskolás felfogja.

Én csak azt nem értem, hogy magát kiröhögtetni jár ide ez az ürge?