érzéki csalódás-e a kozmosz gyorsuló tágulása?

[vaskalapos]

Talaltam egy erdekes cikket.

http://galaktika.postr.hu/sotet-energia ... o-tagulasa

Most egy új elmélet született, ami szerint a gyorsuló tágulás egy egyszerű optikai illúzió, olyasmi, mint egy délibáb.

Egy NASA-tudós felfedezésére alapoz, akinek sikerült bebizonyítania, hogy a tér-idő egy nagy szelete, amiben mi is élünk (kb. 2,5 milliárd fényévnyi rész) más irányban és más sebességgel mozog az univerzum további részéhez képest.

Christos Tsagas, a Thessaloniki-i Arisztotelész Egyetem kozmológusa szerint a mi relatív mozgásunk és sebességünk miatt látszik úgy, mintha a kozmosz tágulása gyorsulna, valójában azonban lassul, ahogyan a gravitációról való tudásunk is sugallná.


Mi a velemenyetek? Elso olvasasra nekem tetszik.

[sötétvödör]

Nekem is fura volt,hogy a gravitáció miért nem húz mindent egymás felé,de igy már érthető

[lorenz]

"ugyanis egy olyan állapothoz vezet, amikor a tér-idő annyira kitágul, hogy a tágulás még az atomokat is elemeikre szaggatja egy Nagy Reccsbe"


Az állandó vagy gyorsuló tágulás az Univerzum hőhalálához vezet.
A Nagy Reccs pedig akkor következik be,ha a tágulás összehúzódásba fordul át.

Ezek meglehetősen közismert forgatókönyvei az Univerzum jövőjének,nem értem miért hibázik már az elején ekkorát a cikkíró.
A jelenlegi mérések szerint a Világegyetem gyorsulva tágul.

Így első olvasatra szkeptikus maradnék(még szép!).
Mi van a buborékon kívül mért tágulással?
A haladási irányunkkal szemben mért tágulás(a gömbön kívül) kisebb kellene legyen,nem?
Vagy rosszul látom?

[mimindannyian]

@vaskalapos (28732): Nekem elsőre csak egy triviális kérdésem van. Ha valamerre száguldunk ezzel a bizonyos buborékkal, akkor miért minden távolodni látszik, s miért gyorsuló ütemben? Amerre megyünk arrafele pont, hogy fokozottan közeledőnek kellene látnunk az égitesteket.

[Csillaghamu]

Érdekes cikk, nem tudom mennyire hiteles, lévén, hogy nem vagyok szakmabeli, viszont..

Nem is oly régen, csupán néhány évtizede a tudomány furcsamód azt hitte, hogy a Föld a világ közepén van?
Miért?
Nem holmi vallásos szájhabzásból, hanem egész egyszerűen, mert úgy néz ki az űr: Minden elrohanni látszik felőlünk és ha nem állunk meg egy kicsit elgondolkodni ezen, akkor nem jövünk rá, hogy ez csak egy illúzió.

Lawrence Krauss mesésen elmagyarázza az angolul tudóknak a 8. perctől kezdve, hogy miért is:

(már elkezdtem lefordítani magyarra)

Úgy gondolom, hogy a fizikusok eltűnődtek azon, amit a cikk állít és ha épkézláb magyarázatnak találták volna, akkor most az lenne a hivatalos álláspont..
Viszont tudományunk még igencsak gyerekcipőben jár és nem ez lenne az első alkalom, hogy tévedtünk volna és korrigálnunk kellett volna a nézeteinket, s nem is az utolsó.

[ge3lan]

@lorenz (28740):
"ugyanis egy olyan állapothoz vezet, amikor a tér-idő annyira kitágul, hogy a tágulás még az atomokat is elemeikre szaggatja egy Nagy Reccsbe Big Rip-ben"
Így lenne helyes, csak biztosan nem tudták hogyan fordítani inkább oda írtak valami mást, amiről már hallottak.

A buborékon kívüli anyagról érkező fény is, amíg elér hozzánk megkapja azt a vöröseltolódást, ami a mi buborékunk tágulása miatt van. Így érthető, ha kapásból azt mondjuk, hogy minden tágul, mert homogének gondoljuk a világegyetemet.

[lorenz]

@ge3lan (28778):


A tágulás nem szaggatja elemeire az atomokat.De lapozzunk.

Ha jól értettem,azt is állítja a cikk,hogy a buborékunk száguld a világegyetemben.Ez pedig mindenképpen eltéréseket kellene indukáljon a különböző irányokban mért vöröseltolódásokban.

[ge3lan]

@lorenz (28785):
A tágulás maga nem is, de itt a gyorsulva tágulásról van szó, tehát a sötét energia (vákuum energia, kozmológiai konstans) anyagtól függetlenül jelen lévő taszító hatása szakítana szét mindent.

Írják is, hogy a háttérsugárzásban és Sn mérésekben is találtak már kis anizotrópiákat.

[lorenz]

@ge3lan (28825):

A gyorsulva tágulás a mi esetünkben azt jelenti,hogy a folyamat soha nem fog átfordulni összehúzódásba,következésképpen nem lesz Nagy Reccs.
Az állandó tágulás csak a Világegyetem anyageloszlására lesz hatással,az atomok szerkezetét nem befolyásolja.
A háttérsugárzás majdnem teljesen izotróp,leszámítva egy pici eltérést,ami a Tejútrendszerünk mozgásából adódik(627km/s a Szűz csillagkép irányába).

[mimindannyian]

@lorenz (28847): Többféle elmélet van az egyre táguló univerzum végére, a big rip szerint nem csak a galaxisok távolsága nő, de maguk a galaxisok is szétesnek, aztán az atomok és azok építőkövei is...

[vaskalapos]

@lorenz (28785):

Ha jól értettem,azt is állítja a cikk,hogy a buborékunk száguld a világegyetemben.Ez pedig mindenképpen eltéréseket kellene indukáljon a különböző irányokban mért vöröseltolódásokban.

Igen, ez az amit nem ertek a "sötét folyam" elkepzelesben.

[ge3lan]

@lorenz (28847):
A Nagy Reccs elkerülésének nem feltétele a gyorsulás. A Big Rip (erre szerintem nincs magyar kifejezés) nem ugyanaz mint a Nagy Reccs. Vagy lehet nem értem mi a problémád ezzel.
Találtak a háttérsugárzásban más anizotrópiát is a a 627km/s mozgásból adódóan felül. Ezek már 120 illetve 800 Mpc nagyságú skálán jelentkeznek.

[lorenz]

@mimindannyian (28852):

A spontán protonbomlásról már volt szó.
Eddig nem sikerült kísérletileg igazolni.


Én még leragadtam Hawkingnál és a többieknél(Kaku,Green,Barrow).

[lorenz]

@ge3lan (28872):

"A Big Rip (erre szerintem nincs magyar kifejezés) nem ugyanaz mint a Nagy Reccs. Vagy lehet nem értem mi a problémád ezzel."

A cikk Nagy Reccsről ír.Helytelenül.Nem értem, mi a problémád ezzel.
A Big Ripről nem hallottam.
Mesélj!

[lorenz]

@ge3lan (28872):


Ezek az ingadozások a COBE szerint csupán 1/100000-nyi mértékűek.

[ge3lan]

@lorenz (28890):
A cikk amit ír, az a Big Rip forgatókönyve, de helytelenül Nagy Reccsnek nevezi, ennyi az egész.
A wikipedian megnézheted, amit mimindannyian linkelt.

A COBE 10^-5 fluktuációt mért 7 fokos szögfelbontáson. De azóta már precízebben, kisebb szögfelbontásokkal is mértek (WMAP és most a Planck dolgozik). A kisebb szögfelbontású fluktuációknak más az amplitúdója és azokból egyéb mozgásokra lehet következtetni.

[lorenz]

Itt egy magyar nyelvű,csak nem annyira részletes.

http://pcforum.hu/hirek/1295/Szetszakad ... yetem.html

[lorenz]

@mimindannyian (28852):

Látom ,ez másmilyen forgatókönyv.

Nincs köze a spontán protonbomláshoz.

[Robur]

Én hallottam olyat, hogy a világegyetem gömb alakú. Ha ez így van akkor igazából nincs is igazi tágulás hanem ezen a gömbön belül mozognak az objektumok.

[lorenz]

@Robur (29006):

Gömbszerűen tágul.
Nincs gömbön kívül vagy belül.

[Robur]

@lorenz (29007):

A szemléltetés amit láttam úgy nézett ki mint amikor például a föld felszínén távolodik tőlünk valami. Igazából előbb-utóbb visszatér a kiindulási pontra. Lehet, hogy én értelmeztem rosszul de nekem így tünt. Eszerint nincs igazi tágulás.

[lorenz]

@Robur (29010):

A leginkább elterjedt szemléltetés szerint úgy kell elképzelni,mintha pontokat festenél egy léggömbre,majd elkezded felfújni.A léggömbön minden pont távolodni fog egymástól.
Első közelítésnek nem rossz,de pontatlan,mert csak a léggömb kétdimenziós felszínére vonatkozik.

Ehelyett a következőt javaslom:
A háromdimenziós tér pontjait képzeletben kössük össze rudakkal.Kapunk egy háromdimenziós négyzetrácsot.
Most ugyancsak képzeletben az összes összekötő rudat kezdjük el egyszerre megnyújtani.
A tér minden pontja távolodni kezd egymástól,mégpedig minél messzebb vannak ,annál gyorsabban teszik ezt.
A távolodás sebessége arányos a távolsággal.
Hubble törvénye szerint v=h.r,ahol v a távolodás sebessége,r a távolság és h a Hubble-állandó,amelynek értéke 74,2 km/s/Mpc (Mpc=megaparszek)

[Gézoo]

@lorenz (29013):

"A távolodás sebessége arányos a távolsággal.
Hubble törvénye szerint v=h.r,ahol v a távolodás sebessége,r a távolság és h a Hubble-állandó,amelynek értéke 74,2 km/s/Mpc (Mpc=megaparszek)"

Nyilván így lenne, ha a távolsággal egyenesen arányos lehetne a sebesség.. Sőt!
Ha a távolság eléggé nagy, akkor ezzel a függvénnyel átlépjük a fénysebességet,..
Ismét sőt! Akár a többszörös fénysebességet is.. Nagyon vicces. de nekem tetszik.

Na persze, a függvény akkor helyesen egyenes arányossággal is érvényes lehetne, ha mondjuk a "v" sebesség okozta Doppler eltolódás helyett, valamilyen a távolsággal egyenesen arányos hatás nagyságát lehetne vele kiszámítani..
Na de mi lenne az a hatás?
Ó, meg van! Ha a fény ( a fotonok) a távolsággal egyenes arányú ideig haladnának a forrásuktól az érzékelőikhez, akkor távolsággal és egyben idővel egyenes arányban éppen ilyen mértékben veszíthetnének energiát..

Na jó, de akkor el kellene fogadnunk azt a lehetőséget is, hogy a fotonok időben energiát veszthetnek.. ami pedig a mai szemléletünk szerint hú, de nagyon lehetetlen..
Vagy nem is annyira lehetetlen?

[lorenz]

@Gézoo (29383):

A térben a fénysebesség az elérhető legnagyobb sebesség.
Az Univerzum tágulásakor maga a tér tágul.
Fénysebességet meghaladó tágulás történt már az Ősrobbanás korai szakaszában,amikor egy mikroszkopikus térrész egy pillanat alatt csillagászati méretűvé növekedett.



Úgy emlékszem,mintha kissé megszorongatták volna úttörő jellegű fizikai meglátásaidat ezen a fórumon.
Újabb próbálkozás?

[Gézoo]

@lorenz (29403):

A térben a fénysebesség az elérhető legnagyobb sebesség.

Kihez viszonyítva? Mert a térhez nem lehet viszonyítani.. Ez tény. Legfeljebb a térhez ismeretlen relatív sebességű testekhez viszonyíthatsz sebességet..

Azaz ezzel a térhez ismeretlen marad a fény relatív sebessége.. Sőt! A térhez relatívan bármekkora lehet.. Miután a relativitás alapjának sebessége ismeretlen..

Bár nem csodálom, hogy a "megszorongatásra" így emlékszel, ha arra sem emlékszel, hogy nincs a térben éter, amihez lehetne véges térbeli sebességet maximálni..

[Robur]

@lorenz (29403):

Azt igazából nem értem, hogy lehet fénysebességnél gyorsabban tágulni. Ha A pont elindul B ponttól és mondjuk B is A-tól és mindkettő fénysebességgel, akkor max 2c lehet a tágulás. Jól sejtem?

[mimindannyian]

@Robur (29411): A tér tágulásának sebességéről beszélni eleve egy érdekes kérdés, mert ha nem vigyáz a gyanútlan gondolkodó, titkon úgy vizionálja, hogy van egy szupertér, ami állandó, és abban kezd szépen tágulni a mi terünk. Ez persze téves kép (gézoo).
Ott kellene kezdeni az univerzum terének tágulásáról a diszkussziót, hogy egyáltalán mit jelent a tér mérete. Mert ugye, ha nem egy külső szupertérhez mérjük, akkor csak a téren belül van mód méréseket végezni, amely mérésekből áttételesen a tér méretét definiáljuk.
Van ugye a felfújódó lufi modell, mint kocsmafilozófiai analógia. Ennek értelmében a tér méretét abból származtathatjuk, hogy annak távoli objektumai között mennyi idő alatt ér célba mondjuk a fény. Ha fújódik fel a lufi, egyre több idő alatt. De vajon ez jó analógia?

[Gábor]

@Gézoo (29407):

Kihez viszonyítva? Mert a térhez nem lehet viszonyítani.. Ez tény. Legfeljebb a térhez ismeretlen relatív sebességű testekhez viszonyíthatsz sebességet..

A a fény sebessége minden megfigyelő számára ugyanakkorra, nem kell viszonyítani.

[Gézoo]

@Gábor (29414):

"A a fény sebessége minden megfigyelő számára ugyanakkorra, nem kell viszonyítani."

Nocsak.. Egy sebesség ami nem relatív? És ezt te komolyan így hiszed..

Van ilyen.. Csak azt abszolút sebességnek nevezik.. Ja és az nem a fény sebessége

[Gézoo]

@mimindannyian (29413):

A tér tágulásának sebességéről beszélni eleve egy érdekes kérdés, mert ha nem vigyáz a gyanútlan gondolkodó, titkon úgy vizionálja, hogy van egy szupertér, ami állandó, és abban kezd szépen tágulni a mi terünk. Ez persze téves kép (gézoo).

"A tér".. és a test|energia "tere".. na ez két külön fogalom.. Az előbbi nem szuper.., de minden hely összessége.. Az utóbbi pedig matematikai/fizikai leképezés azon térrészre, amelyre kimutatható/számítható hatással van|lehet a test|energia..

Mert ugye ami tapinthatatlan, mérhetetlen, kölcsönhatás nélküli hely.. az ugyebár a méréséhez szükséges és elengedhetetlen kölcsönhatások hiányában nem mérhető..
Ez ugye érthető..

[Robur]

@mimindannyian (29413):

Értem, de ha definiálunk szuperteret ha nem akkor is a térben lévő objektumok egymáshoz viszonyított távolsága a mérvadó, legalábbis szerintem. Tehát ha az objektumok egymáshoz képesti közeledését, távolodását mérjük akkor pl. viszonylag fix távolság esetén A-ból B-be elvileg nem juthat fénynél gyorsabban információ. Tehát nem értem, hogy mégis ezt hogyan lehet áthágni.

[mimindannyian]

@Gézoo (29416):

Ez ugye érthető..

Egy szavadat se. Próbáld meg mondjuk magyarul.

[mimindannyian]

@Robur (29417): De nem is jut át infó fénynél gyorsabban. Az objektumok távolsága nem hordoz információt. Maguk az objektumok hordoznak.

[Gábor]

@Gézoo (29415): A fény sebességét hogyan méred meg?

[Gézoo]

@Gábor (29615): Érdekes, hogy tőlem kérdezed.. Neked nincs neted ahonnét megnézhetnéd? Esetleg tankönyved? És egy barátod sincs, aki elmondta volna, hogy hogyan mérjük a sebességet? Vagy talán a tancsinéni vagy a tancsibácsi nem mesélte el?

[Gézoo]

@mimindannyian (29419): A google fordítóját próbáltad már?

[mimindannyian]

@Gézoo (29899): Aha, miért? Hülyeség ellen nem véd.

[Gábor]

@Gézoo (29898): A lekezelő-személyeskedésed hidegen hagy, de folytasd csak, legalább a moderátoroknak lesz munkájuk! Na akkor elő a tankönyvet, googlét és olvassad el - újra, mert az itt feltett kérdésedre viewtopic.php?p=29415#p29415 a válasz ott van. De azért röhej, hogy nem értetted miért kérdezem.

[Gábor]

@mimindannyian (29905): Hagyd, nem tud angolul. Amúgy Gezoo tényleg a google fordítóval fordítja le az angol linket. Emiatt többször közröhej tárgya volt.

[lorenz]

@Gézoo (29899):

Barátom,soha nem hittem volna,hogy egyszer ezt leírom,de a te stílusod még a Gyusziénál is bicskanyitogatóbb.
Te egyáltalán nem tudsz normális emberszabásúként megnyilvánulni?

Valamiféle kivételes tudás birtokosának hiszed magad?
Gondolod,hogy ez már feljogosít erre a lekezelő ,gúnyos stílusra?

[Gézoo]

@Gábor (29906): Nos, sem lekezelő, sem személyeskedő nem voltam.
Te viszont szimplán sértegetsz, személyeskedsz. Ne tedd!

[Gézoo]

@lorenz (29913): Az előző hozzászólásom reád is érvényes.. Te se sértegess.. Főleg, hogy én sohasem sértegetlek.

[Gábor]

@Gézoo (29916):

Nos, sem lekezelő, sem személyeskedő nem voltam.

Nos, de. Csak engem nem érdekel a te sárdobálásod. Viszont ha kérdésre nem tudsz, nem akarsz válaszolni akkor hagyd el a topicot. Az emberek társalogni járnak ide. Viszont te két komment óta nem a témával foglalkozol, csak magadat fényezed.

[lorenz]

@Gézoo (29917):

Feltettek neked egy kérdést:
"Hogyan méred a fény sebességét?"


Gábor esetleg arra gondolt,hogy egészen új mérési módszerek birtokában vagy,amellyel bizonyítani tudod a fény sebességének relatív voltát.

Erre lekicsinylően visszakérdezel:"Vagy talán a tancsinéni vagy a tancsibácsi nem mesélte el?"


Neked ki mesélte?És mi baja volt?

[Gézoo]

@Gábor (29920): Kedves Gábor! Még eddig soha, egyetlen sornyit sem írtál érdemben az írásaim tartalmát érintően, kizárólag sértegettél, személyeskedő kijelentéseket tettél a személyemet illetően..
Ezért kénytelen vagyok a jövőben figyelmen kívül hagyni az írásaidat lévén, hogy ez a topic sem a hogyan sértegess engemet címet viseli.
Megértésedet megköszönve, további kellemes fórumozást kívánok!

[Gézoo]

@lorenz (29931): Kedves Lorenz! A fény sebességének mérési módját a szabványok egyértelműen rögzítik. Így a nemzetközi szabványokban rögzítettek szerint, kizárólag a forrásához relatívan nyugvó detektorral mért fénysebesség érték érvényes az egész bolygónk területén, minden tudomány ágban, így a fizikában is.
Természetesen lehetséges az is, hogy Gábor valamilyen más módszerre kíváncsi, és az is lehet, hogy te képes vagy az ő gondolatainak kitalálására.
Én sajnos nem vagyok olyan látnoki képességekkel megáldva, hogy a gondolatai között olvashassak, ezért csak a feltett kérdésére tudhattam válaszolni.
És mint láthatod a folytatásból, a kérdése csupán a sértő, személyeskedő hozzászólásának felvezetéséül szolgált. A topic tárgyához, valamint az általam leírt sorok tartalmához nem volt semmi köze.
Egyéb iránt a tér fogalmának lexikális idézése nem indokolta a fény sebesség mérésére vonatkozó kérdést sem.
A térbeli fénysebesség állandóságát a térhez viszonyított sebességként pedig még Einstein sem merte állítani.
Ezért nem értem, hogy miből feltételezted, hogy kellene a szabványokban rögzítettől eltérő fénysebesség mérésről tudnom.

[lorenz]

@Gézoo (29936):

Akkor ,légy szíves értelmezd a saját írásodat:

"Nocsak.. Egy sebesség ami nem relatív? És ezt te komolyan így hiszed...

Van ilyen.. Csak azt abszolút sebességnek nevezik.. Ja és az nem a fény sebessége"



Most relatív szerinted vagy sem a fény sebessége?
Miért kell minden egyes mondatoddal órákig foglalkozni?


"A térbeli fénysebesség állandóságát a térhez viszonyított sebességként pedig még Einstein sem merte állítani."

Te hogy tudnád megmérni a fény a térhez viszonyított sebességét és ezzel demonstrálni az esetleges relatív voltát?
A fény maga is az elektromágneses tér rezgése,önmagához képest eltérő a sebessége?

[Gézoo]

@lorenz (29940): Oké, mutass egy abszolút, azaz nem relatív sebességet, akár test, akár a fény abszolút sebességére egy példában.
Aztán megbeszélhetjük, hogy a sebesség, amikor relatív, akkor mi a relativitás, azaz a viszonyítás alapja..
De ha figyelmesen elolvasod azt amit fentebb írtam, akkor már most beláthatod, hogy csak relatív sebesség mérésére vagyunk képesek, a térbeli sebességnek nincs semekkora határa sem a testek, sem a fény vonatkozásában.
A testekhez relatív sebességek mérésére pedig amennyiben a fényt használjuk jeltovábbító jelenségként, akkor a mérési eredményeink nyilvánvalóan a relatív fénysebességek aránya azaz
ß= c/d arány függvényében függ a testek közötti v sebességtől, ahol a fénnyel mért v sebességből:
d=gyök(c²-v²).
Így ez a hiba arány a jeltovábbítás sebességéhez közelítő v sebességek esetében szembetűnő:
ß=c/d=c/gyök(c²-v²).

(Persze ha úgy jobban ismerős akkor: 1/ß=d/c=gyök(c²-v²)/c ahol a c-t a gyök alá bevíve:
1/ß=d/c=gyök((c²/c²-v²/c²)) majd c²/c²=1 azonosság felhasználásával:
1/ß=d/c=gyök((1-v²/c²)) .. így ß= c/d=1/gyök((1-v²/c²)) .. de ezt úgy is tudod, hiszen már a
ß=c/d arány említésénél felismerted a c és d relatív fénysebességeket.. )

Persze, ha szerinted nem relatív a c és a d fénysebesség, akkor miért nem írod egyből, hogy az éterbeli fénysebességről, azaz az éter hullámzásáról akartál írni?
Hiszen már éter rezgéseiről írtál eddig is, csak az éter szó helyett a tér szót írtad:

"A fény maga is az elektromágneses tér rezgése,önmagához képest eltérő a sebessége?"

Ekkor viszont javaslom keress olyat, aki még hisz az éter, azaz ahogy korábban hívták "elektromágneses tér rezgés"-ének lététben.. Mert én sajnos nem ismerek olyan élő embert aki még éter hívő lenne.. (Persze tégedet leszámítva.)
Én magam pedig mérési tapasztalatból tudom, hogy a fénysebesség relatív. Tetejében Lorentz és Einstein is, egyaránt a ß=c/d relatív fénysebességekre építették az elméleteiket. Így még irodalmat sem tudok ajánlani neked, az éteres abszolút térbeli fénysebességgel kapcsolatban.

[Szilágyi András]

@Gézoo (29944): Zavaros.

[Gézoo]

@Szilágyi András (29999): Oké, egyszerűbben..
A testek "tere" a testhez rendelt-rögzített koordináta rendszer tere együtt mozog a testekkel.
Azaz ez a képletes matematikai tér, a végtelen kiterjedésű térnek az a része amelyre a test hatással lehet a jelen ismereteink szerint.
Így ez a hozzárendelt térrész természetesen a hozzárendeléssel relatív térrész kijelölés.
Ebben a térrészben a fény sebessége a testhez relatív. A test pedig nyugvó..

A térben, azaz az ilyen hozzárendelések összességében a jelen ismereteink szerint nincs kitüntethető kapaszkodó, jel, karcolat.. amelyhez viszonyíthatnánk, amelyhez abszolút koordináta rendszert rögzíthetnénk.
Ezért a térbeli sebesség úgy a testek, mint a fény esetében egyaránt ismeretlen nagyságú.

Azt kijelenheted, hogy egy test terében véges sebesség a fénysebesség.. Mert ezzel a testhez relatív sebességről állítod, hogy véges sebesség, És ezen állításod alapja a sokszorosan megismételt mérési tapasztalat.
Ezért majdnem bizonyosra vehetjük, hogy legalább a testhez relatív fénysebesség állandó, ha a testen nyugvó a fény forrása.

Minden egyéb lehetőség esetén nincs igazolt mérési tapasztalatunk, ezért csak alaptalan feltevéseket, modelleket állíthatunk fel ezen esetekre..