@toomuchdata (32222):
Az alábbiakban Orsovai Imre válaszát közlöm a topiknyitó kérdésére:
"A „Megújuló energiaforrások” c. előadás bevezetőjében szerepelt egy táblázat a jelenleg
ismert fosszilis tüzelőanyagok elfogyásának várható idejéről, az 1988. évi fogyasztást alapul
véve.
Minthogy az előadás a megújuló energiaforrásokról szólt, a táblázat csak azt illusztrálta,
hogy mennyi idő van a fosszilis tüzelőanyagokat valóban kiváltó új energiaforrások
kifejlesztéséhez, a számadatok tudományos hátterét nem volt időm kifejteni, amit az
alábbiakban megteszek:
A felhasználási időtartam egy hányados, a készletmennyiség osztva az éves kitermelési
mennyiséggel. Mind az osztandó, mind az osztó széles határok között változik.
Készletmennyiség: kőszénből a teljes földtani készlet 10 Pt, (legyen 100%), ennek kb.
egyhatoda alkalmas (műszakilag) szilárd állapotban történő felszinre hozatalra (16,6%), és kb.
egytizede (10%)termelhető ki gazdaságosan a jelenlegi világpiaci árak mellett.
Mi indokolja, hogy az élettartam- becslésnél a 100%-ot vettem figyelembe? Az energiaárak
várhatóan rohamosan emelkednek, így emelkedik a kitermelési gazdaságossági limit is,
továbbá jelenleg is vannak és erős továbbfejlesztés alatt állnak olyan technológiák, amelyek
a kőszenet in situ elgázosítják pirolízis módszerrel (UCG technológia), és a keletkezett
szintézisgázt (H
2, CO, CH
4 keveréke) hozzák a felszínre. E módszerrel minden kőszéntelep kitermelhető.
A szintézisgáz előállítási költsége 2-2,5 angolfont /GJ, összehasonlítva a földgáz 6
angolfont /GJ, 2007-es árakon. Szintézisgázból CTL (Coal to liquid) technológiával
folyékony termékek állíthatók elő (benzin, kerozin,gázolaj,).
Tovább bonyolítja a készletbecslést, hogy további nagy kőszéntelepek feltárása is
várható (D-Afrika, sarkvidéki területek, stb.), továbbá bizonytalan néhány ismert nagy
kőszénelőfordulás sorsa: pl. Ausztrália középső sivatagos részén óriási antracittelep van,
de erősen súlytólégveszélyes, és 1500km-es körzetben nincs nagyfelhasználó, Ausztrália
kormánya rövid és középtávon nem számol vele, hosszú távon ???
Évi kitermelt mennyiség változásai: Magyarországon a pártállami időkben kb. 26 Mt/év volt
a kőszéntermelés, a rendszerváltás után 10 Mt/év alá csökkent, jelenleg a 7 Mt/év felé tart.
A Földön sok országban ellentétes tendencia van, ismeretes Kína és India energiaigényének
rohamos növekedése, a jövőt illetően a prognózisok erősen szórnak: hány évig tarthat a
jelenlegi felhasználás-növekedési ütem, meddig lehet extrapolálni? Miként befolyásolja az
energiafelhasználás növekedését az energiaár növekedése az egyes országokban?
További prognózis-bizonytalanságot okoz a kieső kőolaj és földgáz, a társadalmi harctól
függően előbb-utóbb kieső atomenergia pótlásának iránya: szélsőséges becslések szerint, ha
mindezeket a kőszénnel kell pótolni, a kőszénkészletek 50-75 évre elegendők.
Bázisévnek ezért választottam az 1988.évet, mert ekkor még viszonylag leghomogénebbek
a prognózisok, ezután egyre jobban „elszabadult” a fantázia, egyre bizonytalanabbá váltak
a becslések, innen ered, hogy a legtöbb publikációban a kőszénfelhasználás időtartama 200-
1500 év között változik (pl. Füst A.-Hargitai R. (2007): A jövő potenciális energiaforrásai
Magyar Tudomány 2007/1.).
A fentiekből látszik, hogy a kérdés bonyolult, puszta számokat értelmezni tudományos
háttérrel is nehéz, anélkül pedig értelmetlen.
Számunkra az egyes fosszilis tüzelőanyagok élettartamánál sokkal fontosabb gazdaságilag a
várható nagy energia-árnövekedés, politikailag az energiafüggőség.
Dr. Orsovai Imre
geológus"