Az a bizonyos "Fordított Fizika"

[lorenz]

"Sci-fi ötletként próbáltam becsempészni a köztudatba, de Ceauşescu Romániájában minden gyanús volt, a fantasztikus írások is! 1990-ig összesen két írásom jelenhetett meg."


Már régóta gondolkodom,hogy tudnék-e valami pozitívumot is találni Ceausescu diktatúrájában.
Úgy érzem egyet már találtam.

[mimindannyian]

@lorenz (35570):

[mimindannyian]

@Adrew Augustin Asyg (35533):

A Földön élő 7 milliárd ember 5 – 10 százaléka imádkozik egyszerre a nap bármely pillanatában istenéhez (Istenéhez?). Érdekes módon egyikük fejében sem fordult meg soha, hogy az istenség esetleg éppen foglalt és nem tudja azonnal felfogni üzenetünket.

De, ez nagyon is sokak fejében megfordul. Lám a tiédben is megfordult, még le is írtad.

[lorenz]

Ha belegondolok,én még szerencsétlenebb vagyok.Nekem ugyanis egyetlen írásom sem jelenhetett meg annak idején.

[Adrew Augustin Asyg]

@Gézoo (34673):
Motto: Soha, sehol nem találkoztam egyszerre ennyi felfuvalkodott, oktalan, szószátyár emberrel.

Plasztikus ez a magyar nyelv.
Felfuvalkodott: egy teli zsákba nehéz még bármit begyömöszölni. Az ilyen embert szinte lehetetlen valami újra megtanítani.
Oktalan: képtelen ok-okozati alapon megindokolni mondanivalóját. A Fórumon általában ez a gyakorlat: „Ez hülyeség” ez a leggyakrabban használt érv. (Ha mégis találkoztam valamilyen indoklással, megpróbáltam válaszolni rá.)
Szószátyár: A teli zsákból kikívánkozik mindig valami. De mivel találkoztam itt másfajta véleményekkel is, kénytelen vagyok a kedvükért még egy utolsó reagálásra.
[Gézoo] “Ez sem igaz így.. csupán azon múlik, hogy milyen sebességgel-idővel rendelkezünk.. ha kellően gyorsak lennénk-vagyunk a másik test idejéhez viszonyítva, akkor, mint a vákuumon úgy haladhatunk át rajta..” Hát ahhoz bizony energiává (anyagtalanná) kellene alakulj! (Olvass utána Einsteinnél!) De ahogy te leírod, az már sci-fi! Amúgy, mindezt a te esetedben kizártnak tartom…
„Nos, az axióma és a posztulátum is két külön fogalom.. mást jelentenek..” - ennyi? Ezt fogadjuk el, mert te egy csúcs vagy a tudományban? Az tény, hogy különböző szavak különböző jelentést takarnak. De léteznek erős átfedések (szinonimák) is.
Euklidesz ötödik axiómája így szól: „A rész kisebb az egésznél.”
Az ötödik posztulátum viszont így: „egy háromszög szögeinek összege két derékszög.” (Ha netán valaki másképp tanulta volna az iskolában, az, amit ma így hívunk a geometriában: „egy egyeneshez egy ponton keresztül…” egy ekvivalens tétel, melyet, ha felcserélünk a szögek összegéről szólóval, az válik tétellé.)
Ha megvizsgáljuk Euklidesz kijelentéseit, mindegyikük bizonyítás nélkül fogad el egy tapasztalati tényt, majd ráépít egy elméletet. A görög bölcs szerinti különbség a két szó között abban van, hogy az egyik szélesebb hatósugarú, mint a másik, ami szűkebb körben alkalmazható. (Tehát általánosabb igazság.) de ez nagyon relatív! Merész leszek, és saját példával illusztrálom mindezt:
Az «M» posztulátumokat a „Megismerés posztulátumai” néven vezettem be. Ez így mint filozófiai kategória, a posztulátum nevet kívánja. Így is indokoltam meg őket. Például a második posztulátumot így: Mi indokolja a kapcsolatosság posztulátumát? Az, hogy tulajdonképpen csak egy megismerési mód létezik számunkra: a modellezés. Úgy mondjuk: „Ez a valami olyan, mint…” Egy jelenséget mi önmagában nem vagyunk képesek megismerni, csak kapcsolataiban, másokhoz való viszonyában, ellentéteiben. (Ezért dialektikus a gondolkodásunk.) Érzékszerveink a természet törvényein alapulnak, s ha azok nem kapcsolhatók a vizsgált jelenséghez, nem érzékelhetjük őket. „Ha a világon csak a kék szín létezne, és az is egyszínű, színárnyalatok nélküli lenne, akkor eltűnnének a színek. A kék is megszűnne, összehasonlítási lehetőség híján.”
Később a világ működésének feltételeiként beszéltem róluk. Így váltak axiómává, alapfeltétellé. De ezzel nem üresedett ki a filozófiai értelmezés, csak „más szempontból, másképp látszik ugyanaz!”
(…) “az utak feleződésével az idők feleződése [végtelen] mértani sort alkot, amelynek eredője egy (…) azaz hozzáérünk a célhoz egy egységnyi idő alatt” - mondod te! És közben megtesszünk egy egységnyi utat? Na ne mondd! Egy krumpli meg egy répa az, hatökör? A végtelen új fogalma, amit Gauss pedzegetett, arról szól, hogy a sorozat végtelen, még ha véges is lenne az eredménye! Azt az egyest csak a végtelenben érjük el!
Némi olvasás rád is rád férne. De egy kis gondolkodás is! Meg egy kis szerénység…
Nem az volt a célom, hogy bebizonyítsam, hogy nem vagytok különbek Hofi Géza futballbírójánál. De az sem célom, hogy úgy járjak majd veletek, mint Lenin, akivel Szibériai száműzetésében háromszor beszélt egy muzsik. (Talán valaki ismeri a viccet..) Ezért elegendő ennyi, most befejezem. Dolgoznom kell, folytatnom kell hiábavaló életemet.
Egy élmény volt… bár amit tőletek kaptam, nem tudtam értékelni…
Asygnus
(Nektek asinus, hisz elég szamár voltam, hogy szóba álltam veletek.)

[lorenz]

@Adrew Augustin Asyg (35829):

"Ezért elegendő ennyi, most befejezem. "

Eddig már kétszer elköszöntél.
A legutolsót mennyire vehetjük biztosra?

A posztulátumokat és axiómákat meglehetősen önkényesen kezeled.Fogalmad sincs a kettő közti különbségről.
Pongyolán és pontatlanul fogalmazol.
Az ellenvetéseinkre nem reagálsz érdemben,hanem épületes példabeszédekkel szolgálsz a görög bölcsekről.
Magas lóról beszélsz velünk és közben te vádolsz minket felfuvalkodottsággal.
Az elméleteddel csak az idődet (és a mienket) vesztegeted.

Az írásaid,amire már korábban utaltál viszont érdekelnek.Ha tudod, küldd el privátban az anyagot vagy a linket,ahol olvasható.
Persze csak ha akarod.

[mimindannyian]

@Adrew Augustin Asyg (35829): Nocsak, Sir Robin megfutamodott

[similarthings]

@Adrew Augustin Asyg (35829):

Igazából ez nem is neked lesz válasz hanem sokkal inkább a többieknek. Mivel már túl sokszor találkoztam hasonló emberel virtuálisan és valóságosan is, így nem volt számomra kérdés mit is akarsz Adrew, aki igazából Andrew.

Vallásos istenhívő vagy és ehhez szeretnél természettudományos (fizika tárgyköréből) igazolást. Így legalább annyi értelme van bármiféle fejtegetésednek, mintha ugyanezt a Repülő Spagetti Szörny létével kapcsolatosan tennénk meg (szerintem semmi, de sok FSM hívő felhördülne erre )

Szóval tényleg az alapoknál vagy eltévedve: a természettudomány nem így működik és nem így művelik. Fuss neki még egyszer, de az alapoknál kezdd! Szerintem nem találsz semmi olyasmi alapvetést, hogy bármiféle minimálisan sem definiált fogalmú isten léte fontos lenne vagy nem fontos. A természettudomány szükségszerűen a-teista, ilyenné csiszolódott, mert kizárólag így működik. Ezért tűnik még valllásos és hívő művelője is ateistának szakmai megnyilvánulásában.

Amivel te szeretnél foglalkozni az közelebb áll szvsz. a teológiához. Az pedig nem való a fizika topikba.

Valószínűleg emiatt is volt/van ez a "furcsa" ellenszenv az írásoddal kapcsolatosan. Beszélgethetnénk a dinnyetermesztés fizika tárgyköréből levezethető posztulátumaival is. Van valakinek ehhez kedve?

[mimindannyian]

@similarthings (35927):

Beszélgethetnénk a dinnyetermesztés fizika tárgyköréből levezethető posztulátumaival is. Van valakinek ehhez kedve?

Igeeeen!

[lorenz]

@similarthings (35927):

"Beszélgethetnénk a dinnyetermesztés fizika tárgyköréből levezethető posztulátumaival is. Van valakinek ehhez kedve?"

Egész izgalmasnak tűnik!
Halljuk!

[Gézoo]

@Adrew Augustin Asyg (35829): Érdekes.
A' helyett, hogy a hibáidat javítottad volna támadsz.
Így nem csoda, ha az axiómát és a posztulátumot felcseréled.
Talán ha megszívlelnéd a kritikát és kijavítanád a hibákat.. érdemesen "lehetne" vitázni az irományod tartalmáról.

[lorenz]

@Gézoo (37114):

Már azt hittem, csak én látom, hogy nem tesz különbséget axióma és posztulátum között.

[Gézoo]

@lorenz (37125): Sajnos nem ezek a legnagyobb hibák az írásában. Csupán egy-két kiragadott példát soroltam fel.

[lorenz]

@Gézoo (37133):

Nézd, tudod jól, hogy elég egyetlen hibás kiindulópont, amiből téves következtetések egész sorát lehet levezetni.

[Gézoo]

@lorenz (37136): Tökéletesen igazad van!

[lorenz]

@Gézoo (37139):

Érzékeltem a finom gúnyt!

[Gézoo]

@lorenz (37145): Pedig nem annak szántam. Őszintén egyetértek veled. Valóban úgy gondolom én is, hogy a kiindulás helyes vagy hibás volta meghatározza a követő gondolatok helyességének mértékét.

[lorenz]

@Gézoo (37146):

Akkor bocs!
Azt hittem, az "ortodox" fizikára, azon belül is a relativitás elméletre célzol a hibás kiindulópont kapcsán.
Hogy fórumfüggő lettem, az tény, de lassan paranoiás is...

[Gézoo]

@lorenz (37165): Igazából minden "kinyilatkoztatott" fizikára és minden közfelkiáltással elfogadott "tudományra" értettem.

[lorenz]

@Gézoo (37292):

"Igazából minden "kinyilatkoztatott" fizikára és minden közfelkiáltással elfogadott "tudományra" értettem."

A baj az, hogy az eddigi próbálkozásaid(és másoké is) a"kinyilatkoztatott"(jelentsen ez bármit a te olvasatodban) fizika megdöntésére vagy módosítására, rendre kudarcot vallottak.
A levezetéseid tele voltak a már említett téves kiindulópontokkal,posztulátumokkal.
Most is érdeklődve várom mi sül ki az Andrással folytatott vitátokból.

[Gézoo]

@lorenz (37318): Ilyen az emberi természet:

"A levezetéseid tele voltak a már említett téves kiindulópontokkal,posztulátumokkal."

Miután a levezetéseimben egyetlen posztulátumot sem írtam, kiinduló pontjai pedig közismert, mindenki által megismételhető elemi kísérletek.
Talán ha konkrétumot írnál, mire célozgatsz?

[lorenz]

@Gézoo (38227):

"Talán ha konkrétumot írnál, mire célozgatsz?"

Az eddigi munkásságodra a többi fórumtémában.
Különben lehet, hogy rosszul fogalmaztam, előfordult, hogy helyes volt a kiindulópontod, de egészen elképesztő következtetésekre jutottál.
Ilyen volt például a fotonról alkotott elméleted.

[Gézoo]

@lorenz (38228):

de egészen elképesztő következtetésekre jutottál.
Ilyen volt például a fotonról alkotott elméleted.

Készséggel elismerem, hogy elképesztő az a lehetőség, hogy a foton fogalmát, nagyon sok piciny energiájú spinfoton csomagjaként értelmezem.
Bár, ha jobban belegondolsz, igazából Planck és Einstein is, de még Lorentz is energia csomagoknak nevezte azt ami ma fotonoknak nevezünk.
Így picit sem eretnekség annak a lehetőségnek a felvetése, hogy ha csomag, akkor elemi részekből áll össze.
Ha pedig az elemi részek "tömörülését fotonná" a kisugárzóik gyorsulásakor és csakis a gyorsulásakor tapasztaljuk, akkor már nem is olyan elképesztő ha ezt kiemelem. Hiszen ezzel még újat nem állítottam. Csak olyat amit már több mint száz éve, Nobel díjas tudósok állítottak.
Azaz ebben semmi elképesztőnek nem szabadna lennie..

Mint ahogyan abban sem, hogy azt vetettem fel, hogy mit tesznek ezek az elemi foton részek, azaz a spinen keltette "spinfotonok" olyankor, amikor a részecske gyorsulása nem sűríti össze őket fotonná..

Nyilván, miután a gyorsulás sűríti a spinfotonokat, akkor a tehetetlenségi erő keletkezéséért is ugyanezen spinfotonok a felelősek.
Mivel szintén nagy elődeim által szintén már leírt relativisztikus Doppler hatás következményeként a gyorsulás irányával megegyező irányban a spinfoton sugárzásra is érvényes a frekvencia növekedés, azaz ezzel az energia és az impulzus növekedése is. Ellentétes irányban pedig ugyanazon rel.Doppler függvény szerinti csökkenés.

Így logikusan: a visszaható impulzusok különbözetét szintén az időegység alatt kisugárzott spinfoton energia rel.Doppleres értékeinek különbözete adja. Aminek az ezzel az elvvel számított értéke egyébként megegyezik a mérési tapasztalatokkal.
Ezért bár a tehetetlenségre adott magyarázatom lehet, hogy elsőre szintén "elképesztő lehetőség", de mint mindenki beláthatja, tisztán az ismert, tapasztalati tényekből, szín tiszta logika szerinti levezetés eredményeként született. Tehát igazából nem kellene, hogy elképesztő legyen.

Ami talán elképesztőnek hathat, az a spinfotonok időlassító hatásának kiemelése. Mert bár, ma már mérési tapasztalatból tudjuk, hogy a tömegek közelében lassabban játszódnak le a folyamatok, mint tőlük távolabb, azaz az "idő lelassul" a tömegek okozta sugárzás következtében, a térerősség függvényében, mégis nehezen emészthető a hétköznapi felfogásunk szerint.

Pedig ha ebbe is jobban belegondolunk, akkor teljesen világos, hogy időben utazunk már akkor is, ha semmit nem teszünk.
Sőt! Ha összehasonlítjuk két olyan ember idejét, akik különböző emeleteken vannak, akkor azt tapasztaljuk, hogy a fentebbinek az ideje gyorsabb, a lenti ember pedig lassabban öregszik.. Azaz különböző sebességű idősíkokon vannak.
(Az teljesen más kérdés, hogy a közvetlen kontaktusok lehetősége folytán a két idősík egyes pontjait "szinkronizáljuk", azaz helyesebben egyeztetjük a két szint között, és ezért szinte soha sem tűnik fel a két idősík eltérése.)
Így az idősíkok képzete logikusan adja a folyamatos időutazások lehetőségét.

Vagy ami tényleg elképesztő lehetőség: Az időlassulások okozta hatás különbségek eredményei.
Na ezt tényleg nehezebb megérteni olyannak, aki az elvont gondolkodásra kevésbé "edzett"..
Hiszen, a tömeg távolságának függvényében V alakban távolodnak egymástól, a haladási irányukra merőleges irányban is az időlassulást okozó spinfotonok, akkor ennek egy-egy téridő pontban megint csak meglepő hatásai vannak.
Mert ugyanaz az energia csomag nem csak akkor ér többet ha föntről sugározzuk lefelé, hanem akkor is, ha egy pontban kijelölhető a "fönt és a lent".
Mert akkor a pont "lenti" oldalán "többet ér" ugyanaz az energia csomag, mint a pontot felülről érintő oldalon.
Azaz például a tömeg irányára, azaz a spinfoton sugárzás irányára merőleges irányban haladó ( azaz az érintő irányában haladó,) fotonok számára is a tömeg felőli oldalukon más értékű a saját energia csomagjuk is, mint az ellentétes oldali értéke.

Sőt! Miután maga a sebesség is út/IDŐ, a lassabb idő felőli oldalon megtett út hossza is eltér a fentebbi, azaz gyorsabb idejű oldalon megtett úttól. Azaz szimplán az idő sebességének különbözete okozza a fénysugár eltérülését.

Persze ezt elolvasva akár még úgy is tűnhet a számodra, hogy ezek eretnek gondolatok, mert Einstein általános relativitása teljesen másról szól, teljesen másként írja le a fénysugár útjának elgörbülését.
Pedig ha így gondolnád akkor nagyot tévednél. Hiszen az Albert Einstein által leírt téridő görbület is pontosan azt írja le, hogy a fénysugár követi a számára egyenes utat. Azaz azt az utat, ahol számára a meglévő téridő tulajdonságai között, a saját elmozdulása következtében halad egyenes vonalú úton.
Vagyis a kívülről nézve látszólag elgörbült irány, az a fénysugár számára olyan irány, amelynek mindkét oldalán azonos sebességű az időlassulás.
Na igen, de ehhez a fénysugárnak fénysebességgel kellett mozognia egy olyan spinfoton mezőben, ahol maguk a spinfotonok is fénysebességgel haladva alkotják azt a látszólag statikus időmezőt, amelyben a fénysugár halad.
És valóban! Ha ezeket a mondatokat, elveket valaki nem tudja követni, akkor az ő számára valóban "elképesztő következtetésekre" vezetőnek tűnnek a soraim.
Ha pedig tudja követni, akkor még akár azt is mondhatja, hogy "feltaláltam a langyos vizet.." hiszen mindaz amit leírtam, már ismert volt.
Csak legfeljebb nem rakták még így össze.

[lorenz]

@Gézoo (38230):

Az, hogy a fotonok további elemi fotonokból-részekből(spinfotonokból) állnak, axióma vagy posztulátum?

Én úgy tudtam, hogy a foton tovább már nem darabolható, de készséggel elhiszem, ha bebizonyítod az ellenkezőjét.
Arra is kíváncsi lennék, miért nem olvastam arról, hogy részecskegyorsítóban sikerült a foton alkotóelemeit detektálni.
Ebből induljunk ki, annál is inkább, mert a többit nem egészen értem.

[vaskalapos]

@Gézoo (38230):

Készséggel elismerem, hogy elképesztő az a lehetőség, hogy a foton fogalmát, nagyon sok piciny energiájú spinfoton csomagjaként értelmezem.

Spinfoton helyett irhattal volna barmit, peldaul lathatatlan rozsaszinu vizmanokat is.
Mi tobb, az realisabb lett volna, mert ugye a ha fotont irsz, akkor egybol adodik, hogy nosza rajta, merjuk meg, mutassuk ki...

Nyilván, miután a gyorsulás sűríti a spinfotonokat, akkor a tehetetlenségi erő keletkezéséért is ugyanezen spinfotonok a felelősek.
Mivel szintén nagy elődeim által szintén már leírt relativisztikus Doppler hatás következményeként a gyorsulás irányával megegyező irányban a spinfoton sugárzásra is érvényes a frekvencia növekedés, azaz ezzel az energia és az impulzus növekedése is. Ellentétes irányban pedig ugyanazon rel.Doppler függvény szerinti csökkenés.

Nem a gyorsulas, hanem az sebesseg az, ami suriti/ritkitja oket (azaz suritene/ritkitana, ha leteznenek). A Doppler elv is a sebessegre vonatkozik, nem a gyorsulasra. Ha jobban belegondolsz, akkor itt csunyan osszekeverted a sebesseg es a gyorsulas fogalmat.

Felhivom szives figyelmedet, hogy a sebesseg es a gyorsulas lehet kulonbozo iranyu.

[lorenz]

@vaskalapos (38233):

Mivel lehet, hogy nem ismered minden részletében Gézoo ötletét, elmondom, hogy valószínűleg a centripetális gyorsulásra gondol.Legalábbis így emlékszem a régebbi hozzászólásaiból.

Ha tévednék ,elnézést a félretájékoztatásért.

[vaskalapos]

@lorenz (38236):
Nem ismerem.
Semmi okunk feltetelezni, hogy barmi specialis gyorsulasra gondolt volna, mert nem specifikalta, de tokmindegy.
A doppler elv nem a gyorsulasokra, hanem a sebessegekre vonalkozik.

Ha kozeledik hozzank a kibocsajto forras, akkor magasabb, ha tavolodik, akkor alanyonyabb frekvenciat eszlelunk (hang, feny es hasonlo hullamok eseten).
Ehhez nem kell sebesegvaltozas, azaz gyorsulas.

[Gézoo]

@vaskalapos (38241):

Nem ismerem.

Nos, csak olvasni kell és megismered, mert le van írva. Sőt! Te magad is reagáltál rá.

Semmi okunk feltetelezni, hogy barmi specialis gyorsulasra gondolt volna,

Persze ezek után kérdéses az is, hogy minek reagáltál rá anno, ha még ma sem érted?

mert nem specifikalta, de tokmindegy.

Vagyis? "Tök mindegy?" Akkor meg miért vársz feleletet, ha azt sem olvasod el amit már leírtam.
Specifikáltam. Többször is. Konkrétan. Sőt! Még az elnevezés is a specifikációból utólag született.. Emlékszel? "Spin centripetális gyorsulása keltette fotonok, azaz nevezzük ezentúl spinfotonoknak őket!"

[Gézoo]

@lorenz (38231):

"Az, hogy a fotonok további elemi fotonokból-részekből(spinfotonokból) állnak, axióma vagy posztulátum?
"

Az ikerfotonokat a kiindulási fotonok "feldarabolásával" képezzük. A lézer effektus a "lézer-foton párok" létezésén alapul. A termolumineszcencia jelensége szintén. A Compton effektusról már nem is szólva.. vagy akár az önfókuszálás jelenségéről.
Szóval szinte nincs a fizikának olyan területe amelyikben ne szerepelne a fotonok "összeolvasztásának" vagy "szétvágásának" elemei-elvei.
Azaz se nem posztulátum, se nem axióma, hanem egyszerű fizikai kísérleti tapasztalat.

" Arra is kíváncsi lennék, miért nem olvastam arról, hogy részecskegyorsítóban sikerült a foton alkotóelemeit detektálni."

Nos, a kisebb energiájú fotonok alkotta nagyobb csomagokat szintén fotonoknak nevezzük mind addig amíg "egyenes vonalban" terjednek és nem egy zárt gömbhéjon oszlanak el.
Ez pedig minden fotonáramban érvényes, nem kell hozzá részecskegyorsító talán azért nem emlegetik külön. Legfeljebb a gyorsított részecskék "gyorsulási sugárzása" vagy más néven a ciklotronsugárzás energia veszteség értékének pótlása során került szóba. (Erről korábban itt, én magam is írtam, a függvényét megtalálod ott.)

[vaskalapos]

@Gézoo (38247):

"Spin centripetális gyorsulása keltette fotonok, azaz nevezzük ezentúl spinfotonoknak őket!"

Minek a centripetalis gyorsulasa? Mi az a "spin"?

Nyilvan nem az amit a fizika spin-kent definial, hiszen az nem egy dolog, hanem bizonyos dolgok tulajdonsaga. http://en.wikipedia.org/wiki/Spin_(physics)

Egy dolog tud gyorsulni egy tulajdonsag nem (pl az auto az gyorsulhat, de az auto szine az nem gyorsul).

[lorenz]

@Gézoo (38248):

"Az ikerfotonokat a kiindulási fotonok "feldarabolásával" képezzük. A lézer effektus a "lézer-foton párok" létezésén alapul. A termolumineszcencia jelensége szintén. A Compton effektusról már nem is szólva.. vagy akár az önfókuszálás jelenségéről.
Szóval szinte nincs a fizikának olyan területe amelyikben ne szerepelne a fotonok "összeolvasztásának" vagy "szétvágásának" elemei-elvei."


Soha életemben nem hallottam a fotonok feldarabolásáról.
A "lézer-foton" párokat sem tudom értelmezni.Ez kb. olyan, mintha elektromos áram-elektron párokat írnék.
Nem egészen világos az sem, miért bizonyítja a lézer és a Compton-effektus a foton tovább oszthatóságát.

[vaskalapos]

@Gézoo (38248):

Idézet:
"Az, hogy a fotonok további elemi fotonokból-részekből(spinfotonokból) állnak, axióma vagy posztulátum?
"

Az ikerfotonokat a kiindulási fotonok "feldarabolásával" képezzük. A lézer effektus a "lézer-foton párok" létezésén alapul. A termolumineszcencia jelensége szintén. A Compton effektusról már nem is szólva.. vagy akár az önfókuszálás jelenségéről.
Szóval szinte nincs a fizikának olyan területe amelyikben ne szerepelne a fotonok "összeolvasztásának" vagy "szétvágásának" elemei-elvei.
Azaz se nem posztulátum, se nem axióma, hanem egyszerű fizikai kísérleti tapasztalat.

Bizarr.

Szerintem ezek egyike sem tamasztja ala, hogy a fotonok apro spinfotonokbol allanak.
A foton spinje gyorsul es az kelt spinftonokat? Viccelsz?

[vaskalapos]

@Gézoo (38248):

Nos, a kisebb energiájú fotonok alkotta nagyobb csomagokat szintén fotonoknak nevezzük mind addig amíg "egyenes vonalban" terjednek és nem egy zárt gömbhéjon oszlanak el.

Ti Gezoo, lehet, hogy ugy nevezitek, a fizikusok nem.

WIKI: In physics, a photon is an elementary particle, the quantum of light and all other forms of electromagnetic radiation, and the force carrier for the electromagnetic force.

A modern fizika területén a foton az elektromágneses jelenségekért felelős elemi részecske.

A fotonok csoportja nem egy foton.
A tehenek csoportja sem egy tehen, hanem tehencsorda.

[lorenz]

@Gézoo (38248):

A wikit mikor szerkeszted át?
Volt már ez irányú próbálkozásod?Mi volt a válasz?

"A fizikában fotonnak nevezzük a kvantált elektromágneses mező gerjesztésének kvantumát (legkisebb egységét)."/Wikipédia/

[SZZ00392]

@Gézoo (38248):

A lézer effektus a "lézer-foton párok" létezésén alapul

Te, Gezoo, hallottál már Einstein-ről, Bozon-rol v. Bose-Einstein eloszlásról? Mert minden foton bozon, de nem minden bozon foton.
Egyszűen űbereled Einsteint. Paulit, Planckot etc. Csakhogy a Gezoo-féle lasered nem működik.

[Gézoo]

@lorenz (38250):

Soha életemben nem hallottam a fotonok feldarabolásáról.
A "lézer-foton" párokat sem tudom értelmezni.Ez kb. olyan, mintha elektromos áram-elektron párokat írnék.

Nos, lehet, hogy meglepő a számodra, de az elektronika elektronika elektronpárjainak a neve: Cooper-elektronpárok. És a szupravezetés nem létezik nélkülük. Ugyanis a Cooper párok végzik a szupravezetést.

Persze ha így nézzük, akkor mondj még példákat! Bizonyára az összes foton példának megtaláljuk a foton csoportokra érvényes párját is.

[Gézoo]

@lorenz (38254): Igazából nincs szükség átszerkesztésre. Így is értelmezhető. Feltéve ha tudja mindenki azt, hogy E=h*f azaz ahol f tart 0-tól -> végtelenig. Így a "legkisebb egység" az tetszőlegesen kicsiny lehet.

[Gézoo]

@SZZ00392 (38255): Kedves Sz.! Köszönöm a tartalmas hozzászólásaidat!

[Gézoo]

@vaskalapos (38252): Nos, miután eddig sem olvastad el figyelmesen azt amit Neked és csakis Neked írtam, igazán nem tudom azt, hogy vársz-e választ.

[lorenz]

@Gézoo (38256):

Az elektronpár-fotonpár rendben van.

De te nem erről beszéltél.

"Az ikerfotonokat a kiindulási fotonok "feldarabolásával" képezzük. "

Gézoo!Erről beszéltem.
Állítasz valamit és nem tudod alátámasztani.
Eddig egyik példád sem volt helyes.

Tisztázzuk:
Léteznek fotonok, mint az elektromágneses sugárzás kvantumai(amik tovább már nem oszthatóak),kisebb-nagyobb energiával, és fotonok összessége, árama , amit elektromágneses sugárzásnak hívunk,és szintén különböző energiájú lehet.
Mi a bánat az a spinfoton?
Van elsődleges, meg másodlagos foton?

[vaskalapos]

@Gézoo (38256):

Nos, lehet, hogy meglepő a számodra, de az elektronika elektronika elektronpárjainak a neve: Cooper-elektronpárok. És a szupravezetés nem létezik nélkülük. Ugyanis a Cooper párok végzik a szupravezetést.

Ez azok egy elektrom kettosztodasabol keletkeznek?
Mert ugye a fotonokrol azt hiszed, hogy ketteoszthatoak, meg sokfele oszthatoak...

[lorenz]

@Gézoo (38257):


"Feltéve ha tudja mindenki azt, hogy E=h*f azaz ahol f tart 0-tól -> végtelenig. Így a "legkisebb egység" az tetszőlegesen kicsiny lehet.


Nos, én E=h.v-nek ismerem, de gondolom nálad is a frekvenciát jelenti az utolsó tag.
Viszont én Plancktól úgy hallottam, hogy nem lehet "tetszőlegesen kicsiny" valami.
A frekvencia hogy a ..csába tarthat a végtelenbe?
Nem lehet, hogy ezt benézted,Gézoo?
Ráadásul úgy tudom, a foton spinje független a frekvenciától.

[lorenz]

vaskalapos:
"Mert ugye a fotonokrol azt hiszed, hogy ketteoszthatoak, meg sokfele oszthatoak..."


Valamint további fotonokat bocsájtanak ki.

[Gézoo]

@lorenz (38261):

Az elektronpár-fotonpár rendben van.

De te nem erről beszéltél.

"Az ikerfotonokat a kiindulási fotonok "feldarabolásával" képezzük. "

Gézoo!Erről beszéltem.
Állítasz valamit és nem tudod alátámasztani.
Eddig egyik példád sem volt helyes.

Nos, nem. A lézer-fotonpárról volt szó. Lévén ezt írtad:

"Soha életemben nem hallottam a fotonok feldarabolásáról.
A "lézer-foton" párokat sem tudom értelmezni."

Akkor most ne gyere azzal, hogy nem is azt írtad!

1ébként az azt megelőző írásomban a foton felhasítást is említettem. Azt viszont teljesen másként végezzük. Vagy relatív sebesség illetve sebesség változás alkalmazásával vagy speciális energia szintű elektronpályákat tartalmazó kristályokkal.

2ébként pedig, ha ezeket az alapismereteket tőlem kívánod megtanulni, akkor kérdezz és amit leírok jegyezd meg és ne vitasd.
Ha pedig nem tőlem, akkor szépen tanuld meg és ezek ismeretében ne vitasd a létezésüket.

A harmadik út járhatatlan.

[Gézoo]

@lorenz (38263): A ν (Görög nű) és a v (latin v(é)) alakilag hasonló, de nem azonos. És jelölhetünk vele frekvenciát is. 1ébként a frekvencia rövidítése(jele) kis "f"-betű. Mértékegysége Hertz (Hz).. ill. rezgés/másodperc.
Értéke pedig akár Planck függvényében amit leírtam, akár másutt zéró és a végtelen között bármekkora lehet.

(Ugyanis nincs kikötve, hogy valameddig frekvencia és onnantól pl. rózsaszín egyszarvú.. )

[Gézoo]

@vaskalapos (38262):

Ez azok egy elektrom kettosztodasabol keletkeznek?
Mert ugye a fotonokrol azt hiszed, hogy ketteoszthatoak, meg sokfele oszthatoak...

Már meg sem lepődöm azon, hogy nem arra felelsz amit leírtam.

[vaskalapos]

@Gézoo (38267):

Ez a kerdes nyilvan elkerulte szives figyelmedet:

Idézet:
"Spin centripetális gyorsulása keltette fotonok, azaz nevezzük ezentúl spinfotonoknak őket!"


Minek a centripetalis gyorsulasa? Mi az a "spin"?

Nyilvan nem az amit a fizika spin-kent definial, hiszen az nem egy dolog, hanem bizonyos dolgok tulajdonsaga. http://en.wikipedia.org/wiki/Spin_(physics)

Egy dolog tud gyorsulni egy tulajdonsag nem (pl az auto az gyorsulhat, de az auto szine az nem gyorsul).

Minek a centripetalis gyorsulasa? Mi az a "spin" ami gyorsul?
Hogyan gyorsul?

[lorenz]

@Gézoo (38265):

Gézoo!
Csak szólok, hogy elkezdtél mellébeszélni, és ezt írtam,azt írtamozni.
Nagyon jól tudom mit írtam én és mit írtál te.
Ezenkívül nem kértem görög nyelv oktatást és frekvencia definíciót sem.
Annyit kérdeztem, (többek között), hogy lehet a frekvencia és emiatt a foton energiája végtelen?
Ezenkívül hogyan tud a spin fotonokat kelteni?
És ne gyere nekem azzal, hogy a foton"felhasítása" a fizikai alapismeretek közé tartozik.

[Gézoo]

@lorenz (38277):

hogy lehet a frekvencia és emiatt a foton energiája végtelen?

Na ez érdekes kérdés! A Planck féle E=h*f függvény bármekkora frekvenciára érvényességéből - gondolom szerinted sem következik az, hogy a frekvencia ténylegesen felveszi a végtelen értéket.
Ugyanakkor ha a relativitás elvét ismerjük, akkor nyilvánvalóan belátható, hogy a fénysebességet végtelenül megközelítő relatív sebességű forrás fotonjainak frekvenciája és energiája is ("végtelenül") megközelíti a végtelent.

Ezenkívül hogyan tud a spin fotonokat kelteni?

No ha spin, akkor magyarul:perdület. És mint azt eredetileg értelmezték, a perdület forgó mozgás elválaszthatatlan velejárója. A forgó mozgásról viszont azt is tudjuk, hogy a centripetális gyorsulás tőle is elválaszthatatlan.
A gyorsulásról pedig azt tudjuk, hogy mindig fotonokat hoz létre a gyorsulással, mint energia átadással arányos nagyságú energiájú fotonokat.

[Gézoo]

@vaskalapos (38276): Rendben. Közelítsük meg másként:

A tudomány feladata a környezetünkben lévő jelenségek megfigyelése, leírása és a magyarázatok megtalálása.
Ugyanazon jelenséget sok szemszögből leírhatunk, sokféle következtetést, magyarázatot adhatunk rá, miközben megesik, hogy az egyes egymástól látszólag teljesen eltérő magyarázatokkal végeredményben ugyanazt a leírást vagy éppen ugyanazt az "eredményt" adjuk.
Így van ez Einstein általános relativitás elméletében kapott leírással is. Amíg a tapasztalatokkal egybevágóak a különféle szempontú megközelítések, addig nincs okunk egyik leírást sem előtérbe helyezni a többi megközelítés rovására.
Ennek tudatában nézzük azt, hogy az idő, az óra járási ütemének tempójának téridőbeli eltéréseit egy másik szemszögből megközelítve és ugyanakkor az áltrel.-ből ismert téridő elvek tiszteletben tartása mellett milyen logikus "folytatást" kapunk:

A sebesség, a gyorsulás, (és ide tartozhat az irány változtatás is,) és minden változással jellemezhető fizikai jellemző egyik paramétere az idő.
Így, ha az idő múlásának, azaz az óra járásának tempója változik, akkor ezzel az összes idő paraméterrel jellemzett mennyiség is változik.

Ezen ismeretből logikusan következik az is, hogy ezáltal a tempusz, azaz az idő múlási sebességével, vagy ha úgy jobban tetszik, az óra járási ütemének változásával is jellemezhető minden folyamat, minden paraméter..

Sőt! Ha az ütemek változásainak térbeli eloszlását ábrázoljuk, akkor talán meglepő módon, megkapjuk Einsteinnek az általános relativitás elvével leírt téridő "szerkezetet". Vagyis, igazából semmi új sincs az órák járási ütemeinek térbeli változásaiban-változási értékeinek térbeli eloszlásaiban. Hiszen Einstein is leírta már, csupán más aspektusból történt az ő általi leírás.

"Hogy kerül a csizma az asztalra?"

Nos úgy, hogy minden változás a tempó változási felületek-irányok mentén következik be.
Így a mozgások is, függetlenül attól, hogy a mozgást az általunk testeknek nevezett objektumok, vagy a fotonok végzik, az idő - helyesebben az óra tempuszok mentén történik.
Ezen okból a mozgások többi jellemzője úgy alakul, ahogyan azt az óra járási ütemek térbeli eloszlásai meghatározzák.

Ehhez a hatáshoz kapcsolódik és szerves egészt képez vele néhány olyan határ jellemző, mint például a fény sebességének korlátossága.

Szép megjelenési példája az itt leírtaknak a fénysugár útjának elgörbülése vákuumban, a téridő görbület ekvipotenciális azaz idő tepó-ekvipotenciális felületein haladva.

Ugyanis a megfigyelések szerint a fénysugár mindig a lassabb idő-óra tempójú irányba térül el. Mégpedig pontosan olyan mértékben, mint amilyen mértékű a tempó változás görbéjének meredeksége.
(Azaz az állandó idő-óra tempó gradiense mentén.)

Ebből viszont az is logikusan következik, hogy amikor a gradiens meredeksége elegendően nagy ahhoz, hogy statisztikusan néhány tized pikométer átmérőjű gömb felszínére hajlítsa rá a fényutat, akkor ezzel gömb pályára rögzítődnek a fotonok amíg a gradiens értéke fennáll. Ha pedig a gradiens alakját maguk a fotonok hozták létre, akkor ez esetben stabilan fennmarad az alakzat.
Ez esetben szintén statisztikusan a gömbfelszínen haladó fotonáram egy-egy téridő irányban csak végtelenül kicsiny ideig halad.

A gradiens alakját a foton forrás, azaz a részecske mozgatásával is befolyásolhatjuk, ez van akkor, amikor a forrás részecskére gyorsulással hatunk, mindegy, hogy az a gyorsulás - azaz sebesség változás - milyen jellegű. Lehet egyenes vonalú mozgásállapot változás, irányváltozás vagy akár olyan irányba való elmozdítás ahol a gradiens meredeksége eltérő az előző időpontbeli értékűtől.

Csakhogy ez esetben sem lehet a mozgások eredő sebessége nagyobb a részecske előző állapotához viszonyított fénysebességnél.
( Miután tapasztalati tényként alaptételnek tapasztaltuk a fény relatív sebességének állandóságát.)

Ezáltal a részecske azon része amely a forgás-elmozdulás eredményeként relatívan átlépné a lokális fénysebességet, egyszerűen "lemarad".. elveszti kapcsolatát a részecske többi részével.
Azaz innentől a számára "egyenes vonalú" mozgását folytathatja, semmi más típusú mozgásra nem kényszerül.
És igazából ebben az esetben is csak az idő-óra tempója az ami a "határsebességet" kijelöli. Miután az ilyen részecske részek a részecske többi részéhez relatívan a negatív idő-óra tempójú térrészben vannak. Vagyis a két rész között, úgy is nevezhetnénk, hogy "időtükör" képződött.

Ha pedig úgy szemléljük, hogy a gradiens meredeksége folytán gömbpályára kényszerült fotonáram azon része válik le, amely a gömb gyorsulása következtében relatívan kilépett a gömbpályára kényszeríteni képes gradiens felületéből, akkor nyilvánvaló, hogy miután foton volt addig is, csupán a kényszer "elmúltával" folytatja egyenes vonalú mozgását.

Azaz ugyanazt kapjuk eredményül: a gyorsulás hatására foton kilépés következik be.