@lorenz (38424): Nos, 100 éve még nem volt foton fogalom.
Nem csoda, ha még az a rettenetesen kevés információ, amit a fotonokról megismertünk, sokak számára tévhitekben dogmatizálódtak.
De ne aggódj! Még száz év és utódaink ezeken a beszélgetéseken fognak kacarászni..
Hogy például Maxwell után 150 évvel is még voltak olyanok akik hullámzónak hitték a fotonokat, vagy egyáltalán a gráfok után 40 évvel még nem tudták, hogy a fotonoknak nincs hullám tulajdonsága, csak hullámokkal kelthetjük őket és hullámokat okoznak, de önmaguk, mint ahogyan a kő sem hullám, úgy a fotonok sem hullámok..
Ha nem egyenes vonalban terjed, akkor a fenysebessegnel gyorsabban kell tejedjen, ugye belatod?
Feynman sem látta be, akkor én miért látnék be ilyet?
Egyrészt nincs köze az állításod két felének egymáshoz, másrészt éppen ezért se megerősíteni sem cáfolni nem tudja az állításod két fele egymást.
Mert ha például a foton csupán egy időhullám, vagy másként mondva egy óra járási sebességének megváltozását okozó téridő görbület.. egy téridő "pukli", akkor a foton a fizikai értelemben vett "mozgó semmi". Azaz nem kell egyenesen haladnia a cél felé.. bőven elegendő az is, hogy a cél távolságán, mint c sebességgel növekvő sugáron a palástja érinti a célt, azaz a "befogó" elektront.
Miután mi a kisugárzót és a befogót látjuk, az időpuklit nem, így gondolatban egyenes vonallal azokat kötjük össze amiket látunk és nem a tényleges haladási irányt jelöljük ki.
fotonoknak nincs hullám tulajdonsága, csak hullámokkal kelthetjük őket és hullámokat okoznak, de önmaguk, mint ahogyan a kő sem hullám, úgy a fotonok sem hullámok..
A feny az nem mas, mint elektromagneses hullam, a lathato feny az 400-800nm hullamhosszusagu elektromagneses hullam.
A feny legkisebb egysege a foton.
A ko az nem hullam, ebben egyetertunk, felesleges ismetelgetned, nem vitatjuk..
Az a bizonyos "Fordított Fizika"
Elküldve: 2012.01.13. 22:02
Szerző: vaskalapos
@Gézoo (38439): Van olyan elemlampam, amivel kanyarban is tudok vilagitani.
A feny egy resze egyenesen halad belole, masik resze eloszor lemegy a sarokra megnezni, nem ott vagyok-e, es csak azutan megy tovabb celtargyra, amire vilagitok.
A feny az nem mas, mint elektromagneses hullam, a lathato feny az 400-800nm hullamhosszusagu elektromagneses hullam.
Nos ennek a mondatnak sincs olyan részlete ami a valóságnak megfelelhetne.. Hacsak nem infra szemed vagy ultraibolya esetleg röntgen szemed van.. mert akkor rád érvényes lehet..
A többi ember számára láthatatlanok a 800 nm hullámhosszú lengéseket keltő fotonok.
(A vörös 640-680 nm, vörös lézer pointer 652 nm+-8nm )
"A feny egy resze egyenesen halad belole, masik resze eloszor lemegy a sarokra megnezni, nem ott vagyok-e, es csak azutan megy tovabb celtargyra, amire vilagitok."
A feny az nem mas, mint elektromagneses hullam, a lathato feny az 400-800nm hullamhosszusagu elektromagneses hullam.
Nos ennek a mondatnak sincs olyan részlete ami a valóságnak megfelelhetne.. Hacsak nem infra szemed vagy ultraibolya esetleg röntgen szemed van.. mert akkor rád érvényes lehet..
A többi ember számára láthatatlanok a 800 nm hullámhosszú lengéseket keltő fotonok.
(A vörös 640-680 nm, vörös lézer pointer 652 nm+-8nm )
az ultraibolya az 400nm alatti tartomany, a rontgen az egeszen mas tartomany
Én úgy vélem Feynman pályaösszegzős kvantummodelljében egész komoly szerepet kap a foton hullámtermészete.
És mit nem látott be?
Mi ez a zagyvaság már megint?
Kiborítasz elénk egy csomó legót, néha ötletszerűen felkapsz egyet belőlük és azt állítod, ez is egy alkotóeleme az általad kigondolt alakzatnak.
De soha nem rakod össze az egészet előttünk, és bizonyítod be a működését.
Időhullám?Mozgó semmi?
Tévhit a foton hullámtulajdonsága?
Most olvasom lejjebb, te tényleg azt hiszed, hogy a foton egy hullámvölgy-hullámhegy útvonalán halad?
Hadd gondolkodjam ezen egy picit...JAJJ!!
Az a bizonyos "Fordított Fizika"
Elküldve: 2012.01.13. 22:38
Szerző: lorenz
Lengő fotonok?
Oda-vissza mozgást végeznek?
Lengeti őket valami, vagy már az örökmozgó problémáját is megoldottad?
Most olvasom lejjebb, te tényleg azt hiszed, hogy a foton egy hullámvölgy-hullámhegy útvonalán halad?
A többi is ilyen.. Én írok valamit, te meg teljesen másnak olvasod. Mint ezt is éppen az ellenkezőjének annak amit írtam. Nem lehet, hogy figyelmesebben kellene olvasnod?
Feynmanról megint zagyvaság? Időd nincs figyelmesen olvasni, vagy.. mi a baj?
Az a bizonyos "Fordított Fizika"
Elküldve: 2012.01.13. 23:15
Szerző: Gézoo
@vaskalapos (38446): Ha már "400-800nm" írtad.. Még a wiki szerint sem lát az emberi szem 750 nm feletti hullámhosszot..és a 750 nm-t is már csak halovány derengésként érzékeljük. Miután nappali fénynél már a 720 nm érzékelése sem megy..
(Összehasonlításul a vasaló lenvászon üzemben 250 C fokos "színe" a 800 nm.. A kobra látja, de az ember nem.)
És bár a wiki valóban 390 nm-t is ír, de a kék tartományban egyébként is több mint egy nagyságrenddel nagyobb intenzitás kell az érzékeléshez.. Azaz ha az ultraibolyával szinte már kiégetjük a retinát, akkor valóban igaz a 390 nm, egyébként az emberi szem jó ha 430 nm-ig érzékel.
"Minél több elnyelő és kisugárzó pont van a nyomvonalon, annál kevesebb esélye van az ugyanazon egyenesen haladó fotonok egyenes vonalú haladásának,
miután az elnyelő és egyben kisugárzó pontokon lévő anyag az útjában állt."
Ezt Feynman magyarázta így?Tudnád idézni a forrást?
Tehát, ha jól értem, úgy gondolod, a foton beleütközik egy elnyelő pontba, ott kilök egy másik fotont, az megy tovább és mi ezt látjuk összefüggő fénynek?
Gézoo, nagy vagy!De tényleg!
Vákuumban hogyan történik mindez?
/Ha az írásaidat másként értelmezik, azért nem mindig az olvasó a hibás./
Miután nappali fénynél már a 720 nm érzékelése sem megy..
Vakito napfenyben meg az 500-600 nm-es fenyt sem latod, ezert nem latod nappal a csillagokat. De hogy jon ez ide?
Szorszalhasogatas, es ervelesem szempontjabol teljesen mindegy, hogy 400-800 vagy 380-750 vagy 500-700 nm kozott van a lathato feny hullamhossza, a lenyeg, hogy a feny az elektromagneses hullam aminek van hulamhossza es frekvenciaja, es legkisebb egysege a foton.
Ha már "400-800nm" írtad... Még a wiki szerint sem lát az emberi szem 750 nm feletti hullámhosszot..és a 750 nm-t is már csak halovány derengésként érzékeljük. Miután nappali fénynél már a 720 nm érzékelése sem megy..
(Összehasonlításul a vasaló lenvászon üzemben 250 C fokos "színe" a 800 nm.. A kobra látja, de az ember nem
Vedd ugy, hogy az elolenyek altal lathato fenyrol beszeltem, igy OK?
A rovarok UV-ben is latnak, a kobra meg IR-ben is erzekel.
Akkor lepjunk tovabb.
Tehát nem jól érted. Az ellenkezőjét vagy nem is tudom, hogy mit akarsz érteni az helyett amit írtam.
Mi lenne ha elolvasnád figyelmesen az írásomat és arra felelnél?
Akkor talán fuss neki még egyszer.
Én nem tudom másként érteni.
Vagy megpróbálod másként magyarázni, vagy hagyjuk az egészet.
Mi az az elnyelő és kisugárzó pont?A levegő részecskéi?
És vákuumban?
Mi van a Feynmanra vonatkozó kérdésemmel?
Az ő interpretációját idézted?
@lorenz (38658): Oké, első lépés: Ha foton forrást és/vagy elnyelőt említek akkor arra a töltéshordozóra utalok ezzel, amelyik kisugározta vagy elnyelte a foton által szállított energiát.
Gondolom tudod, hogy a vákuum nem töltéshordozó. Ezért se forrása se elnyelője nem lehet a fotonnak.
Gondoltam azt is tudod, hogy a foton nyomvonalát csak akkor láthatjuk, ha a nyomvonalon a megfigyelést lehetővé tevő és ezzel a megfigyelésbe közvetlenül beavatkozó töltéshordozók is vannak. Különben a nyomvonal ismeretlen.
A töltéshordozók jelenléte viszont, bár lehetővé teszi a részleges megfigyelést, de egyben kizárja ( a határozatlansági elv révén) az objektív megfigyelési pontosságot.
Feynman gondolatait említettem, ez igaz, de sajnos nincs időm a szó szerinti idézetet kikeresni. Ignoráld az említést, vagy keresd ki magadnak.
Nem fog ártani ha olvasol Feymantól más is ebben a témakörben.
Gondoltam azt is tudod, hogy a foton nyomvonalát csak akkor láthatjuk, ha a nyomvonalon a megfigyelést lehetővé tevő és ezzel a megfigyelésbe közvetlenül beavatkozó töltéshordozók is vannak. Különben a nyomvonal ismeretlen.
Kepzelj el egy puskat es egy celtablat.
A kilott puskagolyot sem latod.
"a nyomvonal ismeretlen."
Gézoo írta:Nem fog ártani ha olvasol Feymantól más is ebben a témakörben.
Igazad lehet, mert a magyarul megjelent 9 könyvéből csak kettő van meg nekem, ezekben viszont nem olvastam ilyen jellegű értelmezést.
Marad a másik 7.
Igazán spórolhatnál nekem egy kis pénzt.
Van fogalmad milyen drágák manapság a könyvek?
"Ha foton forrást és/vagy elnyelőt említek akkor arra a töltéshordozóra utalok ezzel, amelyik kisugározta vagy elnyelte a foton által szállított energiát.
Gondolom tudod, hogy a vákuum nem töltéshordozó. Ezért se forrása se elnyelője nem lehet a fotonnak.
Gondoltam azt is tudod, hogy a foton nyomvonalát csak akkor láthatjuk, ha a nyomvonalon a megfigyelést lehetővé tevő és ezzel a megfigyelésbe közvetlenül beavatkozó töltéshordozók is vannak. Különben a nyomvonal ismeretlen."
Tehát, akkor hogyan láthatunk fénycsóvát a világűrben?
Ott mik a "megfigyelést lehetővé tevő töltéshordozók?"
7 perc 00 masodperc kornyeken a nyilat (vektort) megforditjak ha az uveg felszinerol verodik vissza, de nem forditjak meg, ha az also feluletrol tukdozodik.
Miert?
13-14 perc ujabb csusztatas: ugy tekinti, hogy a feny minden iranyba indul a fenyforrasbol, es minden iranyba visszaverodik rola. Korabban a keerkeziesi es visszaverodesi szog azonos volt a video szerint is. Bizarr.
Elvarazsolt.
Szamomra jol magyarazza a fizikusok hajlamat az ezoteriara. Szakmai artalom naluk.
"Kepzelj el egy puskat es egy celtablat.
A kilott puskagolyot sem latod.
"a nyomvonal ismeretlen."
persze-persze
Gyerek korom óta sokat járok lövészetre, egyik kedvenc sportom. Esetenként légpuskával lövünk, (a környéken lakók nyugalma végett,) és gyakorta megesik, hogy a lövedék spirál mozgást végez.
Azaz a cső végét a találat helyével összekötő egyenes helyett, nem csak a ballisztikus pályaívvel tér el, hanem még az elméleti pályaív is csak egy átlag ívnek tekinthető, amely körül végzi a spirál mozgást.
Ezen tapasztalatok nyomán teljes joggal feltételezhető, hogy mivel minden ismert mozgás esetében érvényes, hogy a mozgás kezdő és végpontja közötti egyenes helyett csak statisztikusan halad az "egyenesen" a mozgó,
hogy semmi sem halad a mozgás kezdő és végpontja közötti egyenes mentén. Azaz ezen tapasztalat alapján a fotonok sem ott haladnak.
...semmi sem halad a mozgás kezdő és végpontja közötti egyenes mentén. Azaz ezen tapasztalat alapján a fotonok sem ott haladnak.
de ezt nem gondolod komolyan, ugye? Azt akarod mondani, hogy dobjam ki a SpecRelt és AltRelt a kukába?
Newton már nem is említem meg.
Az a bizonyos "Fordított Fizika"
Elküldve: 2012.01.17. 08:54
Szerző: Gézoo
@SZZ00392 (38709): Nyilván ez úgy érthető, ahogyan írtam. Aki akarja az érti elsőre is, hogy az anyagi hullámok teljesen más világot alkotnak mint a fotonok okozta hullámzások, ezért nem szabad abba a hibába beleesni, hogy a jelenségcsoportok szabályszerűségeinek hasonlóságaiból azt a következtetést vonjuk le, hogy ha egy szabály azonos, akkor minden szabály azonos lenne.
Nyilvánvalóan ami érvényes az anyagi hullámok mozgására az nem lehet érvényes változatlan formában a fotonok keltette hullámokra sem, de semmiképpen nem lehet érvényes magukra a fotonokra.
a mai magyar fizikai szaknyelvben valo jelenteserol van szo
igen, részben igazad van. Quantum szerepel úgy mint mennyiség, de nem ez a igazi fizikai jelentése. A hangsúly a mennyiségek kvantálásán van, i. e. az energia agadogban (csomagogban) jön megy, de hát ezt te tudod. Lehet a mennyiség 13.7eV vagy akár 0.511MeV, de nincs sok jelentősége, ha nem ismerjük a fizikai jelenséget (például 0.511MeV, ugye felismered?).
Azaz semmi mást nem írtál csak egy példát a sok lehetséges leíró mód közül.
Bár lehet, hogy tévedek, de az biztos, hogy az esetleges tévedésemre vonatkozó igazolással nem álltál elő. Azaz a konklúziód alapvetően téves.
*** Kiegészítésként: A ló leírható betűkkel, szavakkal, de ettől még a ló nem betűkből és nem szavakból áll. A foton is leírható sokféleképpen, de ettől még nem lesz egyik leírási móddal sem azonos.
Vázolnád a napból felénk érkező fotonok útvonalát kibocsátás- elnyelés formájában, mert még mindig nem világos előttem a dolog.
Kezdjük onnan, hogy egy foton elhagyja a napkoronát és elindul az űrben felénk.
Ott beleütközik egy hidrogénatom elektronjába?
Az a bizonyos "Fordított Fizika"
Elküldve: 2012.01.17. 12:16
Szerző: Gézoo
@lorenz (38728): Első lépésben tudni illik, hogy a Nap koronából kilépő foton, amelyik végül is hozzánk érkezik, az nem felénk indul, lévén, hogy a Föld a Nap körül cc.30 000 m/s sebességgel halad és a Naptól a Földig 480 másodpercre van szüksége minden fotonnak.
Azaz 480*30 = 14 400 km vagyis az a foton amelyik hozzánk érkezik, az indulásakor 14 400 km-rel az útvonalunkon leendő helyünk felé indul.
Vagyis valamivel nagyobb távolságra előttünk, mit a teljes Föld átmérője, célozza meg a Földpályát.
Azaz az a foton ami pl. téged célozna meg induláskor, több mint egy Föld átmérőnyi távolságra tőled éri el a Földpályát.
Másodszorra, milyen hidrogénről kérdezel? A vákuumban nem látjuk a Napból hozzánk érkező fotonok nyomvonalát.. legfeljebb csak akkor amikor beérkeznek a légkörbe.
A légkörben viszont többnyire nitrogénnel és oxigénnel találkoznak lévén, hogy a légkör összetevői között a hidrogén igen csak parányi részesedéssel van jelen.
*** Folytatásként egyben hagy hívjam fel a figyelmedet arra a fotonok okozta csalafintaságra, hogy a beérkező foton "érkezési irányának" meghatározásakor mennyire nem a forrás valódi helye, azaz mennyire helytelenül nem a fotonok valós haladási útvonalát tekintjük útvonalnak.
Hiszen mint a példa is mutatta, egészen másutt látjuk a Nap irányát, mint amerről a fotonjai elérkeztek hozzánk.
vagyis az a foton amelyik hozzánk érkezik, az indulásakor 14 400 km-rel az útvonalunkon leendő helyünk felé indul.
Vagyis valamivel nagyobb távolságra előttünk, mit a teljes Föld átmérője, célozza meg a Földpályát.
Tévedés, mert ezzel implicite feltetted, hogy az irány meghatározását egy végtelen terjedési sebességű mérőeszközzel hajthatod végre. Pedig nem.
Bökd már ki, hogyan kerül a foton a retinánkra, és hagyd már a süketelést!
A vákuumon keresztül mi történik a fotonnal, tehát amíg nem látjuk?
Vagy ez mit akart jelenteni?
"Tehát, akkor hogyan láthatunk fénycsóvát a világűrben?
Ott mik a "megfigyelést lehetővé tevő töltéshordozók?"
Általában elektronok, annak a hidrogénfelhőnek vagy porfelhőnek az elektronjai amik elnyelik és felénk kisugározzák a fotonokat."
Ha valaminek nem látjuk a nyomvonalát, akkor az nem is megy ott keresztül?
A vákuumon keresztül mi történik a fotonnal, tehát amíg nem látjuk?
Szerinted van olyan ember aki erre a kérdésre korrekt és pontos választ tudna adni? Szerintem nincs.
"Vagy ez mit akart jelenteni?
"Tehát, akkor hogyan láthatunk fénycsóvát a világűrben?
Ott mik a "megfigyelést lehetővé tevő töltéshordozók?"
Általában elektronok, annak a hidrogénfelhőnek vagy porfelhőnek az elektronjai amik elnyelik és felénk kisugározzák a fotonokat."
Láttál már üstököst?
A "fénycsóvát az űrben" én úgy értelmeztem.. mert magát a vákuumban haladó fotont nem láthatjuk, így fénycsóvának sem látszik.
Ha valaminek nem látjuk a nyomvonalát, akkor az nem is megy ott keresztül?
Na ez is egy nagyon jó kérdés!
Ha látjuk a nyomvonalat, mert beavatkoztunk akkor a beavatkozással bizonytalanná tesszük a valós útvonal ismeretének lehetőségét.
Ha pedig nem látjuk az útvonalat, mert nem tettünk az útvonalra "kijelzéseket", akkor pedig nyilvánvalóan még tippünk sem lehet az útvonalról.
Azaz sem az egyik, sem a másik módon nem szerezhetünk vitathatatlan információt a fotonok útjáról.
7 perc 00 masodperc kornyeken a nyilat (vektort) megforditjak ha az uveg felszinerol verodik vissza, de nem forditjak meg, ha az also feluletrol tukdozodik.
Miert?
Az egyik esetben optikailag ritkábból sűrűbbe, a másikban sűrűbből ritkább közegbe lép a fény.
13-14 perc ujabb csusztatas: ugy tekinti, hogy a feny minden iranyba indul a fenyforrasbol, es minden iranyba visszaverodik rola. Korabban a keerkeziesi es visszaverodesi szog azonos volt a video szerint is. Bizarr.
Hiszen épp az a célja az egész levezetésnek, hogy megmagyarázza, hogy miért tapasztaljuk a beesési és visszaverődési szög egyenlőségét klasszikus esetben.
Elvarazsolt.
Sajnos a valóság ilyen.
A dolog lényege, hogy a foton kvantummechanikai objektum. Nem modellezhető egy kis repülő golyóval. A viselkedése valószínűségekkel írható le. A filmecske azt mutatja be, hogy a foton úgy viselkedik, mintha az összes lehetséges útvonalat egyszerre bejárná. A beérkezési valószínűségét úgy számíthatjuk ki, hogy szuperponáljuk az összes lehetséges útvonalra számított valószínűségi amplitúdót.
"Nem modellezhető egy kis repülő golyóval. A viselkedése valószínűségekkel írható le."
Tudtommal a foton hullám-és részecske tulajdonságokkal egyaránt rendelkezik.
Az előbbire a kétréses kísérlet, a másikra a fotoelektromos jelenség utalhat.
Rosszul tudom?
Az a bizonyos "Fordított Fizika"
Elküldve: 2012.01.17. 13:43
Szerző: Szilágyi András
@lorenz (38741): A fény. A foton, mint neve is mutatja, részecske.
A kétréses kísérletben, ha jól emlékszem, egyenként kibocsátott fotonok is képesek önmagukkal interferálni, és ennek megfelelő interferencia mintázatot létrehozni a fényérzékeny ernyőn.
Az a bizonyos "Fordított Fizika"
Elküldve: 2012.01.17. 14:12
Szerző: mimindannyian
@lorenz (38744): Erről is szól a video, ill. amit András az imént ecsetelt: minden utat bejár, és ezek közül valségi alapon kerül kiválasztásra, hol csapódik be.
Az a bizonyos "Fordított Fizika"
Elküldve: 2012.01.17. 14:17
Szerző: lorenz
Ami pedig még szebb, az is bizonyítást nyert, hogy tömeggel rendelkező részecskék is rendelkezhetnek hullámtulajdonságokkal.
Az elektron hullámtermészetének köszönhetjük az elektronmikroszkóp nagyobb felbontását a hagyományos optikai mikroszkópokénál.