Szkeptikus Fórum

"Mekkora lyuk eseten mukodik a lyukkamera 500 eve?"
válasz: http://hu.wikipedia.org/wiki/Camera_obscura

Camera obscura

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2012. január 15. 1 változtatás vár ellenőrzésre.
Pontosság ellenőrzött

[bevezető szerkesztése]
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiábólUgrás: navigáció, keresés

Camera obscura ábrázolása a francia EnciklopédiábólA camera obscura (latin, jelentése: sötétkamra) vagy lyukkamera optikai eszköz, mely a környezet vizuális leképezésére szolgál. Egy minden oldalról fénytől védett doboz vagy szoba, melybe a fény egy apró lyukon keresztül hatol be. Ez a fény fordított állású képet rajzol ki a camera obscurán belül a lyukkal ellentétes oldalon.

A fényképezőgép őse, mely nagy hatással volt a fotográfia kialakulására és fejlődésére. A mai fényképezőgépek is a camera obscura működésén alapulnak. A fényképezés előtti időkben mint rajzolási segédeszközt és mint fizikai, csillagászati eszközt tartották számon.

Al-Hajszam (Alhazen)) arab tudós 997-ben írt Opticae Thesaurus című könyvében már írt a camera obscuráról. A reneszánsz korában sokakat foglalkoztatott ez a bárki által elkészíthető, egyszerű optikai eszköz, például Leonardo da Vincit is.

Működése [szerkesztés]Ha teljesen elsötétítünk egy szobát és csak egy kis lyukon keresztül engedünk be fényt, a szemközti falra vetítődik a külvilág fordított állású, és oldal fordított színes képe. Ugyanezen az elven fényképezőgép is készíthető. Bármilyen üreges test alkalmas kamera-alapnak, egy megfelelő átmérővel rendelkező szabályos lyukat kell készíteni (az ideális lyukátmérőt a kamera mérete határozza meg), és fényérzékeny felületet kell a kamerába helyezni.

A camera obscurával készült kép jellemzői:

Rendkívül nagy mélységélességű kép
A kép színes, fordított állású és oldalhelytelen
A kép mérete nem korlátozott (lefelé csak a fizikailag előállítható legkisebb lyukátmérő és a lyuk peremén fellépő fényelhajlás szab határt), így például szoba vagy terem méretű is lehet
Hazai camera obscurák [szerkesztés]-Budapesten az Erzsébet híd pilonjainak kereszttartó elemeiben a vízelvezető nyílások is a camera obscura elvén vetítik ki az alattuk elhaladó forgalom fordított, színes képét a belső oldalfalakra. Sajnos elhelyezkedése miatt nehezen látogatható.

-A Magyar Képzőművészeti Egyetem régi bejárati főkapuján található nyílás képet vetít a külvilágról az épület belsejében található szemközti mattüveggel ellátott ajtóra.

-Az Egri líceum kupolájában található óriás camera obscura szerkezet. A kupola két oldalán hengeres formájú szerkezeteket helyeztek el. Az északi forgó hengerben levő tükör és lencse segítségével az alatta kialakított szinten kis besötétített szobában egy fehér asztalon megjelenik a város látképe.

-Hazai fotóművészek egy Barkas kisbuszt is alakítottak már át camera obscurává, ahol utána a papírra vetített képet helyben elő is hívták.

"foglalkozzál, amihez értesz. Gombfocizzál,"

FIGYELEM! A Wikiforrás és a Wikipédia szerkesztői nem vállalnak felelősséget a kiadott és az itt megjelenő példány közötti esetleges véletlen különbségekért.

FIGYELEM! A Wikiforrás és a Wikipédia szerkesztői nem vállalnak felelősséget a kiadott és az itt megjelenő példány közötti esetleges véletlen különbségekért.

"hát ezen most felröhögtem :DD mindig bizsergető érzés ilyet hallani egy olyantól, aki a körmozgással sincs tisztában "

Egyébként még az sem lényeges, hogy kettő vagy három.

Nem védem a kettőt. Ez a szabály, én csak tájékoztattalak. Ennyi.