Érdekes fizikai jelenségek

[Szilágyi András]

@mimindannyian (78643): Akkor sem a légköri nyomás tolja, hanem a cső két végén lévő nyomások különbsége.
A benzin leeresztésénél pedig nem kell szívni a csövet.

[mimindannyian]

@Szilágyi András (78645): de, a légköri nyomás tolja be , mi más hajtaná a csőbe a folyadékot felfelé?
A leeresztesnel a kint logó csőben lévő magasabb folyadékoszlop gondoskodik róla, hogy a cső tetopontjan kisebb legyen a nyomás, mint a légköri, ezért fogja a másik végén benyomni. Ha nem lenne légköri nyomás, nem lehetne így leszivni a benzint.

[ennyi]

@mimindannyian (78643):

Vacuumban hogy szivnád ki a szörpöt? Sehogy.

Vakumban (gravitacio jelenleteben) kifolyna-e a szorp, ha a pohar aljan kinyitsz egy csapot?
(a pohar teteje is nyitott)

[ennyi]

@mimindannyian (78646):

A leeresztesnel a kint logó csőben lévő magasabb folyadékoszlop gondoskodik róla, hogy a cső tetopontjan kisebb legyen a nyomás, mint a légköri

Hm. Hogyan gondoskodik rola?

[Szilágyi András]

@mimindannyian (78646):
Hehe, úgy látom, jó kis vitakérdésre bukkantunk. Még a Wikipedián is erről vitatkoznak:
http://en.wikipedia.org/wiki/Siphon

The factual accuracy of part of this article is disputed. The dispute is about The role of atmosphere to maintain a flowing siphon. Bernoulli's principle describes the entire operation for an incompressible, non-viscous fluid in an operating siphon. Gravitational potential energy, fluid pressure energy and kinetic energy are the only energy in the ideal siphon and the flow is entirely described by exchanges between these types of energy in the fluid. The atmosphere does not "push up" the liquid, rather fluid velocity and height changes create a fluid pressure gradient consistent with Bernoulli's principle and flow is sustained as fluid moves from a state of high gravitational potential energy to low without regard to the atmospheric pressure, surface area, siphon angle or volume difference in the sections of the siphon. Indeed, the atmospheric pressure at the output is higher than the input and would work against a siphon. Pressure of the fluid in the siphon tube is a function of height and fluid velocity as expected from Bernoulli's principle. The theoretical lift limit is reached when the fluid pressure equals 0. All of these parameters are independent of atmospheric pressure and can be calculated without regard to it.. Please see the relevant discussion on the talk page before making changes. (May 2014)

[mimindannyian]

@Szilágyi András (78649): hehe . Az én naiv fizikai érzésem azt sugallja, ami a láncos analógia kritikájában van leirva. Azaz szívni nem lehet, csak nyomni, és ezért a légköri nyomás a felelős. És ezért nem lehet bármilyen magas a cső.
Elfogadom, hogy vacuumban is működhet limitált módon a dolog, de akkor az valóban a lánchoz hasonlatos lesz. De sokkal kisebb helyzeti energia - potencialgatat fog tudni lekuzdeni, mint a videóban látott lánc esetén, ahol ugye a fémes kötés játszik szerepet, ami sokkal erősebb, mint a folyadék kohéziója.

[Solaris]

@mimindannyian (78639): Bocs Mimi, de ez már a vicc Gézoo kategória.

[ennyi]

Kiserletet kene vegezni.

A higanyt ugye kb 76 cm magasra nyomja fel a legkori nyomas.
Ha miminek van igaza, akkor egy 1m magas szifonban elszakad a higany es nem folyik ki a teljes mennyiseg.

Nincs valakinek keznel egy keves higany? Kivancsi lennek az eredmenyre.

[Szilágyi András]

@mimindannyian (78651):
Úgy látom, a wikipediások már belefáradtak a vitába:
http://en.wikipedia.org/wiki/Talk:Siphon

De legalább megtudtam, hogy ez egy még ma is kutatott probléma. Ez a cikk most jelent meg áprilisban:
Exploring the boundary between a siphon and barometer in a hypobaric chamber
Stephen Hughes & Som Gurung
Scientific Reports 4, Article number: 4741

Siphons have been used since ancient times, but exactly how they work is still a matter of debate. In order to elucidate the modus operandi of a siphon, a 1.5 m high siphon was set up in a hypobaric chamber to explore siphon behaviour in a low-pressure environment. When the pressure in the chamber was reduced to about 0.18 atmospheres, a curious waterfall-like feature appeared downstream from the apex of the siphon. A hypothesis is presented to explain the waterfall phenomenon. When the pressure was reduced further the siphon broke into two columns - in effect becoming two back-to-back barometers. This experiment demonstrates the role of atmospheric pressure in explaining the hydrostatic characteristics of a siphon and the role of molecular cohesion in explaining the hydrodynamic aspects.

[Solaris]

@Szilágyi András (78638): Azt nem tudom most megmondani, hogy a benzint alkotó anyagok molekulái között mekkora kohéziós erők működnek, de a gyakorlatban nem is ezzel, hanem a viszkozitással számolunk, ami benzin esetében kb. 0,65 mPas 20 °C hőmérsékleten. (Táblázati adat.) Ezen kívül még a csősúrlódás játszik lényeges szerepet.

[Solaris]

@ennyi (78648): Életbiztosítást köt a javára.

[flygandeangel]

OFF
Fiuuuuuuuuuuk!
Akkor most valaki lerajzolna nekem, hogy miert is tud a tankbol kijonni az uzemanyag a muanyagcsovon a kannaba ?
78622 hszben ezt kerdeztem
/OFF Elnézést!

OFF
...Ugyanez zajlik le akkor, amikor muanyagcsovet dugnak az auto benzintankjaba,amikor megszivjak es ha megindul a
benzin, akkor beleillesztik a masik veget a talajon allo kannaba ?Tudod , amikor a benzin meg szepen atfolyik a tankbol a kannaba.
Ott a benzintank a videon levo uvegpoharnak felelne meg, a gyongysor meg maga az atfolyo benzin lenne ?
/OFF Elnézést!

[mimindannyian]

@flygandeangel (78669): Amikor megszívod a csövet, akkor egyértelműen a légnyomás tolja a csőbe a folyadékot. Ha túl magasra emeled a csövet, így el sem tudod tehát indítani a folyamatot. Utána, amikor már megtelt a cső, akkor folyadéktól függően elegendő lehet a kohéziós erő is ahhoz, hogy ne szakadjon szét a két irányba a folyadékoszlop, és összefüggően maradva átfolyik a kívánt módon - még akár vacuumban is. (Ha nem rázod a csövet túlzottan, amivel a kohéziót legyőzve megszakíthatod a folyadékot.)

Tehát a hétköznapi esetben két hatás is érvényesül egyszerre, a légköri nyomás és a kohézió is az átfolyást segíti.

[Solaris]

@mimindannyian (78673): Legalább ne írnál hülyeségeket. Az acél részei között elég nagy a kohézió. Próbáld acéllal és fokozd a légnyomást. A csövet épeszű ember nem szívja meg, hanem feltölti, de ezt már írtam korábban. Feltölteni a cső mozgatásával is lehet. Ha megindult az áramlás, nyugodtan rázhatod a csövet. Szétszakadozhat a folyadékoszlop, de az áramlás megmarad.

PS: Korábban a kohézió jelentőségét is tagadtad, most mégis? A folyadékszállítás megindulásához még az sem kell, hogy a cső teljesen teli legyen.

[ennyi]

@Solaris (78688): Gondolatkiserletet ajanlok.

Tolts meg egy hosszu csovet folyadekkel. Zard le az egyik veget. Emeld fel a zart veget magasra, mikozben a nyitott vege egy azonos folyadekkel toltott edenyben van. Nagyon magasra.

Bizonyos magassag (viz eseten kb 10.3 meter, higanynal 76cm) folott a folyadek elvalik a cso zart vegetol, es abban a magassagban marad.
Ez a jol ismert barometer.

Ismeteljuk meg a kiserletet ketszer ilyen hosszu csovel, megtoltjuk, mindket veget folyadekkal teli edenybe dugjuk, kozepet felemeljuk.
Egyelore a ket edenyben azonos magassagban van a folyadek szintje. Ha valamelyik edenyben megvaltoztatjuk a folyadek szintjet, a csoben aramlas indul es kiegyenlitodik a folyadekszint. Szifon.

Mi tortenik, ha a kozepet nagyon magasra (viz eseten 10.3 meter fole, higany eseten 76cm fole) emeljuk?

Ugye most is barometert kapunk, csak ket csovu barometert? 10.3 m illetve 76cm folott nem lesz folyadek egyik csoagban sem.
Ha valamelyik edenyben megvaltoztatjuk a folyadek szintjet, a csoben nem indul aramlas a masik edeny iranyaba, a folyadekoszlop magassaga a folyadekszint folott allando marad.

Az Andras altal idezett kiserlet (ott nyomascsokkentessel dolgoztak) alapjan en a fent leirt eredmenyt varom.

[mimindannyian]

@Solaris (78688): Látom tökfejkém, képtelen vagy felülemelkedni azon a rút tényen, hogy képtelen vagy revideálni a butaságaid, s erre néhányan rámutatunk.

Az acél részei között elég nagy a kohézió.

Én is ezt mondtam, olvasni úgy látszik, nem sikerül: "lánc esetén, ahol ugye a fémes kötés játszik szerepet, ami sokkal erősebb, mint a folyadék kohéziója."

A csövet épeszű ember nem szívja meg, hanem feltölti, de ezt már írtam korábban.

Még ezt sem érted? Hogyan töltöd meg a nevezett benzintankos esetben? Előbb teletöltöd benzinnel, majd befogod a végeit, s befogott végével teszed bele a tankba? Elég vékony kezed lehet, talán csak az agyad tekervényei vékonyabbak.

Feltölteni a cső mozgatásával is lehet.

Okoska, ez ugyanaz, mint a szívás. Ezt sem tudod megcsinálni légköri nyomás nélkül.

Ha megindult az áramlás, nyugodtan rázhatod a csövet. Szétszakadozhat a folyadékoszlop, de az áramlás megmarad.

Hülyeség, miért maradna meg szétszakadt folyadékoszloppal? Akkor se kohézió, se légköri nyomás, legfeljebb a lendület vihetné a cuccot, viszont kellő megszakadás esetén minek a lendületéről beszélünk, a vacuum lendülete. Csatlakozz Gézoohoz, okosakat tudok mondani egymásnak, biztos.

PS: Korábban a kohézió jelentőségét is tagadtad, most mégis?

Nem tagadtam, csak sokkal kisebbnek véltem, mint ami itt számottevő lehet. Azonban az érvek meggyőztek. Látod, ez a nagy különbség köztünk, én képes vagyok elismerni, ha valamit rosszul sejtettem/tudtam. Te nem. Ha ebben a nyomdokaimba lépsz, meglásd, embernek fogunk tekinteni.

[Solaris]

@ennyi (78689): Érdekes gondolatkísérlet. A szivornya, vagy szifon szállítóképessége a Bernoulli - egyenlettel számolható ki, s figyelembe kell venni a veszteségeket is. A végeredmény egy bonyolult formula lesz, amit most nincs kedvem képletszerkesztővel beírogatni. A lényeg, hogy a képletben meghatározó a két edényben lévő folyadék, vagy a szabad vízfelszínek "H" magasságkülönbsége. A szállítóképesség a magasságkülönbséggel növekszik. A szifon érdekessége, hogy a cső egy szakasza magasabban van, mint a tárolóedény fala, vagy az alvizet és a felvizet elválasztó gát koronája. A képletben ugyanakkor nem szerepel a külső nyomás, ami a például hozott benzintartály, vagy nyílt vizek esetében értelemszerűen a külső légnyomás. Ez a tag a Bernoulli - egyenlet mindkét oldalán szerepel, így a rendezéskor kiesik.
A kérdés az, hogy mi történik, ha emeljük a csővezeték legfelső "h" magasságú pontját? Meddig emelhetjük? Itt ismét figyelembe kell venni a veszteségeket. Érdekes módon azt kapjuk h - H, vagyis a legfelső pont felvíz feletti magassága kisebb, legfeljebb egyenlő kell legyen mint a külső nyomás és a "h" magasságban lévő folyadéknyomás különbsége osztva a sűrűség és a gravitációs állandó szorzatával. Utóbbiból még a veszteségeket - amit magasságként is kifejezhetünk - le kell vonni. Ebben a határesetben a szifon vízszállítása megszűnik, de a folyadékoszlop még nem szakad meg, ha a legkisebb nyomás még nagyobb, mint a szállított folyadék telített gőznyomása. Gondolom, neked is világos, hogy a csővezeték minden pontjában más és más nyomás uralkodik. Ha fokozatosan emeled a csővezeték legmagasabb pontját, ott a nyomás fokozatosan csökken. Amint eléri a szállított folyadék telítettségi gőznyomását, gőzbuborékok válnak ki, felléphet a kavitáció jelensége. Ha ezek a buborékok teljesen kitöltik valahol a cső keresztmetszetét, a vízszállítás azonnal megszűnik.

Ezek a után a gondolatkísérleted várt eredménye helyes. A folyadékszállítás azonban előbb megszakad a veszteségek miatt, mint amit a sűrűségek alapján várnál víz és higany esetében is.

[Solaris]

@mimindannyian (78690): Maradjunk abban, hogy egy közönséges [moderálva] vagy, mert ismét olyanba pofázol bele, amihez lövésed sincsen, s különösen azért vagy [moderálva], mert azt hiszed, hogy mindenhez értesz. Nem kiskomám, "timindannyian" sem érthettek mindenhez. Igen, majd elfeledtem, ha megetted a fagyit, töröld meg a bugylibicskádat tőle, különben rozsdás lesz.

[mimindannyian]

@Solaris (78697): Idézem, hogy megmaradjon az utókornak, hogyan "érvel" az, aki képtelen szembesülni a tévedéseivel, s a vitatott kérdésben csúnyán felsül.

Maradjunk abban, hogy egy közönséges [moderálva] vagy, mert ismét olyanba pofázol bele, amihez lövésed sincsen, s különösen azért vagy [moderálva], mert azt hiszed, hogy mindenhez értesz. Nem kiskomám, "timindannyian" sem érthettek mindenhez. Igen, majd elfeledtem, ha megetted a fagyit, töröld meg a bugylibicskádat tőle, különben rozsdás lesz.

[Solaris]

@mimindannyian (78698): Nem bírsz magaddal?

[flygandeangel]

OFF
Fiuuuuuuuuuk ! Pengeeszes Fiuuuuuuuuuuuuk ! Koszonom a valaszaitokat a kerdesemre
maaaaaar mindent ertek ,csak kerlek hagyjatok abba mert ratok szabaditok egy neurologus /szociologus /magatartaskutatot hogy csinaljon elemzest
/OFF Elnézést!

Mimi ! Johet egy ujabb erdekesseg .

[ennyi]

@Solaris (78696):

A folyadékszállítás azonban előbb megszakad a veszteségek miatt, mint amit a sűrűségek alapján várnál víz és higany esetében is.

Ugy ertsem, hogy osszefuggo folyadekoszlop van a csoben, szintkulonbseg van, de a folyadek nem mozog?

[Solaris]

@ennyi (78701): A kései válaszért elnézésed kérem! Igen, úgy kell érteni, hogy az áramlás megáll, a szintkülönbség és az összefüggő folyadékoszlop marad valóságos, azaz veszteséges csővezeték esetén. A formulákból legalább is ez következik. Itthoni eszközökkel elvégeztem a kísérletet is, de eredménytelen maradt. Csak nagyon sima falú csövem van, s nem tudtam akkora hidraulikai ellenállást létrehozni, ami szükséges lett volna. Kb. egy órai áramlás után a két tartály között 51 vo. mm szintkülönbség maradt, s látszólag leállt a szállítás. A szerelvényeket azonban úgy hagytam és reggelre, azaz mintegy 10 óra eltelte után már nem volt mérhető szintkülönbség a tartályok között. Vizet használtam, mert elpocsékolni való olajam nincs. (Az olaj ellenállása nagyobb. Pld. 160 bar belépő nyomás és mintegy 10 mm belső csőátmérő esetén a nyomásesés 12m hosszú szakaszon már elérheti a 80 bar értéket is.) Vizsgaidőszak után nagyobb hidraulikai ellenállással megismétlem a kísérletet.

[ennyi]

@Solaris (78703):
Nehez elkepzelnem olyan egyensulyi helyzetet, hogy a ket osszekotott tartaly kozott szintkulonbseg van, es az nem egyenlitodik ki.

A veszteseg/ellenallas nem fugg a sebessegtol vagy a belepo nyomastol?

[dozso]

Tiszteletem minden fórumtagnak!

Pár napja regisztráltam az oldalra, mert teljes letargiába taszított az a mértékű butasághalmaz, amit az emberek elhisznek.....

Megnyugtattatok, nem mindenki bólogató janika ( szándékos a kisbetű ), vannak olyanok akik gondolkoznak.

minden további önsajnálat helyett közzétennék két videót:


http://www.keptelenseg.hu/keptelenseg/e ... zika-39150

A kérdésem az ennél a videónál, hogy mi miatt pörög? a nagy hőmérséklet különbség miatt, ami a labda körül a meleg levegőt megmozgatja, vagy csak egy trükk? Pl mágnesnek lehet ilyen tulajdonsága erős hűtés hatására, szerintem......

http://www.keptelenseg.hu/keptelenseg/f ... nseg-46039

Ez szerintem egy videótrükk.... ötleteim vannak, hogy készítették el. a kamera beállítással lehet így manipulálni, hogy a vízszintes, vagy közel vízszintes talajt fényképezve a megfelelő szögböl, becsapható az emberi szem.....
A kísérleteknél sohasem mértek a videóban, minden mérést a kísérletek előtt vagy utána készítettek. a tájat nemigen lehet látni a kísérleteknél, így nem hihető a videó ( hiszen a csatorna darab videózásakor nem láthatjuk a víz kiöntésekor a mért lejtésszöget, és a lejtés irányát sem....

Nem vagyok fizikus, kémikus, sem mérnök, csak egy egyszerű szkeptikus ember....

Ha van helyesírási hiba, elnézést .

[dozso]

Ezt a két videót ajánlom azoknak, akik szeretnének kísérletezgetni otthon, kipróbálni, hogy mi miért történik:

http://www.erdekesvilag.hu/szorakoztato ... nterneten/

http://www.2perc.hu/ha-ilyen-lett-volna ... -volna-be/

minden kísérlet otthon elvégezhető, egy érdekes délutánt szereztem vele a négy, illetve hét éves fiaimnak

Remélem, nektek is tetszeni fog

[ennyi]

@dozso (78712): Az eslo videod alatt ott magyarazat egy hozzaszolasban:
Jelen esetben ping pong labdát fagyasztanak le folyékony nitrogénben. A labdán lyukak vannak, és a benne lévő levegő, amikor kitágulva kiáramlik, forgatja meg!

Magyarázat:
http://www.youtube.com/watch?v=MvatmPlKOYQ

Masodik videod: erdekes, hogy egy vizszintezot senki nem rakott az utra... optikai csalodas, en is lattam mar ilyet a hegyek kozott, mindtha apatak felfele rohant volna.

[dozso]

@ennyi (78717):

Köszönöm a magyarázatot.

Töredelmesen bevallom, hogy az én angol tudásom igencsak szerénynek mondható, így fordító programhoz fordultam..... többet nem teszem, elő a szótárral

Ez az oka annak, hogy nem jöttem rá hogyan pörög a labda. Figyeltem a videót, de csak a pörgő labda körüli "ködöt" láttam, nem vettem észre rajta furatokat. Csak a kék színt, meg a fekete vonalakat... Ezért gondoltam azt, hogy gumilabda. és ebből következtettem tévesen.

(Szerkesztve: Egy gondolat: Újra megnézve a videót az jutott az eszembe, hogy maga a labda térfogata elég kicsi, a benne lévő "levegő" a táguláskor ennyi ideig nem pörgetheti a labdát, főleg többszöri leállítás után. Szerintem amikor belenyomja a labdát a folyékony nitrogénbe, ez a folyadék a nyomáscsökkenés hatására a labdába áramlik. Ez szobahőmérsékleten elpárologva és a furatokon kiáramolva képes erre a hosszú pörgésre.)

A másodikat ezek szerint jól gondoltam.

[Szabolcs]

Ha 0 és 4°C között a víz hőtágulása nem különbözne a többi folyadékétól, bem lenne ilyen különleges, miben különbözne a mai életvilág? Létrejöhetett volna az óceánokban az élet? Kifejlődhetett volna az ember?

[Szilágyi András]

Ha 0 és 4°C között a víz hőtágulása nem különbözne a többi folyadékétól, bem lenne ilyen különleges, miben különbözne a mai életvilág? Létrejöhetett volna az óceánokban az élet? Kifejlődhetett volna az ember?

Bizonyosan sok minden másképp lenne, de alighanem akkor is létrejött volna az élet, és az evolúció eljutott volna egy értelmes lényig.

[Szilágyi András]

Ha két lufit egy csővel összekötünk, a levegő a kisebb lufiból a nagyobba áramlik. A kisebb lufi leereszt, míg a nagyobb felfúvódik:

[mimindannyian]

Ehhez két lufi sem kell. Aki már próbált hosszú lufit felfújni, vagy egy gömbölyűt elszorítva két kisebb gömböt képezni akarván, annak megvan az intuitív érzete, hogy ez így működik. Sőt, tovább megyek, ennél még egyszerűbb ezt érezni: egy akármilyen sima lufit amikor felfújunk, a legnehezebb az elkezdése, amikor még egyáltalán nincs kitágulva.
Az érzés intuitív magyarázata pedig szerintem az, hogy a kevésbé felfújt lufi esetén nagyobb az egységnyi térfogatváltozás okozta nyomásváltozás. A nagyra fújt lufit további egy szusznyival növelve alig nő benne a nyomás, a kicsiben sokkal inkább.

A lufi nem olyan szép lineárisan viselkedik, mint a(z ideális) rugó?

[szabiku]

Igen. Akkor nagyobb benne a nyomás, ha kisebb. Ezért megy át a levegő a nagyobba. Ez csak a laikusok első érzetét csalhatja meg.

[piciloo]

@Caspi (35078): A festékpötty mindig két sugár között helyezkedik el. E két sugár között jön létre a spirál. Az, hogy ez a két sugár a két hengerpalást sugarának felel-e meg (faltól falig megy a spirál) vagy két közbülső sugárról van szó, nem változtat a lényegen, ugyanaz a forma alakul ki.
Egyébként a tényleges kísérletben elég keskeny a rés a két palást között, tehát a festékcsöppek gyakorlatilag faltól falig tartanak:

A festékcseppek gondolom nem folynak át egymásba ,mert akkor keverednének. Talán mert mindig marad közöttük egy nagyon vékony réteg szirup, mert sűrűbb. Amúgy ha a 3 csík sokáig állna egymáshoz közel akkor sem keverednének?

[szabiku]

Csökkentette az entrópiát.

[Nsolt]

Gondoltam, feldobom itt ezt a témát, kíváncsi vagyok ti mit gondoltok erről a gondolat kísérletről.

https://www.youtube.com/watch?v=bHIhgxav9LY

[idegen]

Gondoltam, feldobom itt ezt a témát, kíváncsi vagyok ti mit gondoltok erről a gondolat kísérletről.

Semmi értelme.
Szerinted?

[Nsolt]

Gondoltam, feldobom itt ezt a témát, kíváncsi vagyok ti mit gondoltok erről a gondolat kísérletről.

https://www.youtube.com/watch?v=bHIhgxav9LY

Született rá egy magyarázó videó is. Mégis azt gondolom, hogy az eredeti kérdés nem megválaszolható azokból az adatokból. Ugyanis nincs megadva a kapcsoló távolsága az áramforrástól. Attól függően pedig lehet a válasz 1/300000 s -tól 0.5 s-ig bármi.

https://www.youtube.com/watch?v=oI_X2cMHNe0

[mis69]

Sziasztok!

Nem érdekes fizikai jelenségek "csak" alapvető amit kérdeznék. El tudnátok nekem magyarázni az elektromos, mágneses és elektromágneses mező és hullám definícióját? Amit (remélem) én tudok:

Elektromos mező: álló töltött részecskék körüli tér, közeg ami a töltések közötti hatást közvetíti. A töltött részecskékből indul ki és egy másik töltött részecskével kapcsolódik tehát nem önmagába, sugárirányú. Ha veszünk egy vezetőt egy áramkört, abban töltéssel rendelkező részecskék vannak (elektron,proton) és az elektron mozogni tud a feszültség hatására. Ha nincs feszültség az elektronok nem mozognak. Akkor is lehet érzékelni elektromos mezőt ha nincs mozgás akkor is van a töltött részecskék körül elektromos mező? Úgy gondolom igen, a protonokat és az elektronokat kötik össze elektromos erővonalak a mezőben. Azt nem tudom, hogy ezt kívülről lehet-e mérni, vagy az azonos de ellentétes töltések miatti semlegesség miatt nem. Szabad mindentől távoli töltés körül is van elektromos mező?

Mágneses mező: most egyszerűbben, mágnes körüli tér ami önmagába záródik. Ha lenne mágneses monopólus akkor úgy viselkedne mint a töltött részecske az egyik monopólusból a másikba tartana. Mozgó elektromos töltés is mágneses mezőt hoz létre. Egyenes vezető körül körkörös mágneses mező jön létre a jobbkéz-szabály szerint. Körkörös vagy spirális mező a mozgó töltés miatt? Nem vezetőben áramló hanem szabad töltés körül milyen mágneses mező jön létre? Pl. egy elektron vagy egy elektron nyaláb körül.

Elektromágneses mező: Mozgó töltött részecske körül kialakult elektromos és mágneses mező, tér. Ha áram alá helyezünk egy vezetőt, az elektronok mozogni kezdenek és a mozgó töltés mágneses mezőt hoz létre, és így lesz egy EM mezőnk. Ebből a mezőből EM hullám is távozik, vagy ahhoz kell valami más is? A vezető körül csak egy elektromos és mágneses mező lesz (ami egy EM mező lesz) ami bizonyos távolságra hat (mint egy mágnes rúd körül) vagy távozik EM hullám is? "A tapasztalat szerint elektromos és mágneses teret nem csak töltések illetve áramok képesek létrehozni, hanem az időben változó elektromos mező mágneses mezőt indukál". Az időben változó elektromos mező az nem az áram? A mozgó töltés? Vagy az időben változó elektromos mező az valami más is? Az időben változó az a gyorsuló és az egyenletes áramlás is egyben? Van különbség? A mozgó elektromos töltés körül pl. vezető körül körkörös vagy spirális mágneses mező alakul ki. De milyen lesz az elektromos mező alakja? Megmarad a sugárirányú elektromos mező? Elektromágneses mező van a vezető körül vagy csak mágneses mező? Milyen elektromágneses mező van a szabadon mozgó töltés körül?

Elektromágneses hullám: egymásra merőleges, periodikusan változó elektromos és mágneses tér, amely transzverzális hullám formájában terjed, miközben energiát és impulzust szállít. Elektromágneses sugárzás gyorsuló vagy lassuló elektromos töltések (a legtöbbször elektronok) körül keletkezik. Ez mit jelent pontosan? Ha gyorsítunk egy elektront energiát adunk neki akkor elektromágneses hullám indul el? Ez az egyenletesen mozgó elektronnál nincs? Ott nem indul el elektromágneses hullám?

Köszönöm a válaszokat előre is

[con]

Jókat kérdezel, de túl sokat ahhoz, hogy elégé hasznos választ adhassak rá egy ilyen fórumon.
A kérdéseidből látom, hogy az ismereteid a középfokú elektrotechnikai képzés szintjén mozognak. Ha innen el szeretnél jutni az elektrodinamika valódi megértéséhez, akkor Feynman Mai fizika c. tankönyvének 5.-6. kötetét ajánlom. (Nem az új kiadás, hanem az 1970-es évekbeli kiadás kötetszámozása szerint. Az 53. fejezettől a 81. fejezetig.) Antikváriumokban előjegyezhető.
Valamikor én is ezt az utat jártam be, a műszeripari technikumi előismeretektől így jutottam el a valódi megértésig.
Az egyetemen ugyan nem Feynman könyve szerint tanították az elméleti villamosságtant, hanem a legendás Simonyi Károly könyve alapján, de Feynman előadásmódja élvezetesebb, alkalmasabb az önálló tanulásra.
Arra azért számíts, hogy még kitartó szorgalommal is sok-sok hónapi program lesz.