@Szilágyi András (34892): Talán érthetőbb lenne a jelenség akkor ha egy téglatest alakú folyadék térfogatban a folyadék tetején mozdulna el az a felület ami ezen a filmen forog..
Az áramlásoknak két típusát különböztetjük meg. A laminárist (azaz lapszerűen sík,) és a turbulenst (azaz kavargót).
A jelenség alapja a "van der Waals" erők fellépése az edény fala és a folyadék molekulái között.
Így az alaplemezzel közvetlenül érintkező rétegben (lapban) a legnagyobb az erő és a rétegek távolságával arányosan csökken és hatásának helyét átveszi a folyadék rétegei közötti erőhatás.
Ezért az áramlás Osborne Reynolds vizsgálatai szerint egy adott sebesség alatt sík-lap szerű..
Ha pedig a felső réteg mozgási sebessége olyan nagy, hogy a rétegek közötti erőhatás a diffúzióval már nem tud kiegyenlítődni, akkor a folyadék molekulái között meglévő helyi "lyukasabb" (inhomogén) eloszlása miatt, ezen részek élei mentén felhasad egy-egy alsóbb réteg és a felsőbb réteg sebességét felvéve, mint egy feltekert palacsinta, forgásba jön. Ekkor válik turbulenssé az áramlás.
Természetesen a felsőbb rétegbeli eloszlási inhomogenitás esetében a felsőbb rétegből lecsavarodó molekula réteg "csavarodik fel".. helyesebben ez esetben az iránya szerint "lefelé csavarodik fel"..
A filmen láthatóan mindvégig lamináris, azaz lapszerű az áramlás.. Vagyis az álló henger lapjával párhuzamos palástok mentén, kintről befelé haladva egyre nagyobb elmozdulást szenvednek az egyes rétegek és természetesen a bennük lévő színező anyag is.
Így nem spirál hanem egymással párhuzamos hengerpalástok sorozata menti elfordulásokat látunk..
Amit egyébként szépen szemléltet az a tapasztalat is, hogy a visszafelé áramlás során a festék cseppek széleihez tartozó hengerpalástok újra fedésbe hozhatók egymással és ezzel a két réteg közötti többi palást is, szintén fedésbe kerül.
Azaz nem spirál, hanem koncentrikus hengerpalástok menti elfordulásokról van szó..