Oldal: 4 / 19

Érdekes fizikai jelenségek

Elküldve: 2012.03.12. 22:34
Szerző: lorenz
@mimindannyian (43495):

Így gondoltam én is.
Például az egyik nyelv balra lendül ki, ekkor a lécet alul jobbra mozdítja el, ez viszont fékezi(és balra mozdítaná) a másik nyelvet, amely az elsővel ellentétesen jobbra mozdult.

Egy idő után az erőhatások kiegyenlítődnek és a nyelvek szinkronban mozognak.

Érdekes fizikai jelenségek

Elküldve: 2012.03.15. 09:03
Szerző: Gézoo
@mimindannyian (43215): Szép példája a csatolt rezgőkörök kölcsönhatására.
Egyben arra is rámutat, hogy egy-egy rezgő esetében a gerjesztő fázisnak sietnie vagy késnie kell a rezonancia frekvencia azonossága mellett ahhoz, hogy növelje vagy csökkenthesse a rezgés amplitúdóját.

(Eltérő frekvenciák esetében a frekvenciák különbözeteinek és összegeinek megfelelő frekvenciák megjelenését tapasztaljuk.)

Érdekes fizikai jelenségek

Elküldve: 2012.03.20. 18:55
Szerző: ennyi

Érdekes fizikai jelenségek

Elküldve: 2012.03.22. 07:22
Szerző: csang0421
Nem tudom, hogy ide tartozik-e, de miután megnéztem, azóta meg vagyok zavarodva, mint csecsemő a topless bárban. :)

http://www.vizenergia.hu/videok/nyir.wmv

Érdekes fizikai jelenségek

Elküldve: 2012.03.22. 10:05
Szerző: Gézoo

Érdekes fizikai jelenségek

Elküldve: 2012.03.22. 15:53
Szerző: sötétvödör
Érdekesek, főleg az elején az önmagát töltő pohár

Érdekes fizikai jelenségek

Elküldve: 2012.03.22. 16:00
Szerző: ennyi
@csang0421 (44058): Tobbszor ki lett targyalva, csalas.

Érdekes fizikai jelenségek

Elküldve: 2012.03.22. 16:23
Szerző: ennyi
@sötétvödör (44101):

1. pohar 45-47-50 masodpercnel latszik a trukk: nem szabadon folyik a zold lotty az edenybol a csobe, hanem kesleltetve (merre jarhat?), es utana buborekosan jon egy darabig, akkor tolti fel a szivattyut?

2. a fekete kup sulypontja lefele halad, a sin szettarto

3. nem is indul el magatol... nem igaz... ennyi

4. ez tetszik!

5. ez is jo!

6. ez is ugyanaz az elv, tetszik

Érdekes fizikai jelenségek

Elküldve: 2012.03.22. 19:02
Szerző: csang0421
@ennyi (44102):
Hol nézhetném meg a "kitárgyalást"?

Érdekes fizikai jelenségek

Elküldve: 2012.03.22. 19:14
Szerző: ennyi

Érdekes fizikai jelenségek

Elküldve: 2012.03.22. 20:45
Szerző: monolit
@Gézoo (44065):

Az 1:35 nél levő, emelkedőn felmenő tárgy trükkjét ismerem. A kettős kúpban egy súly van elrejtve, attól indul el és megy végig. A tetőponton kell legyen a súlyt, úgy kell elengedni.

Érdekes fizikai jelenségek

Elküldve: 2012.03.22. 20:52
Szerző: ennyi
@monolit (44128):
Nem.

ha megnezed a targy lefele megy
huzz egy vonalat a kepernyore, es ahhoz viszonyitsd a kupot
ahogy szelesedik a sin, egyre lejjebb ereszkedik a sinben a kup

(Honnan "ismerted" amit irtal?)

Érdekes fizikai jelenségek

Elküldve: 2012.03.22. 21:40
Szerző: monolit
@ennyi (44129):

Valóban igazad van, tényleg süllyed a kúp. Látni a tengelyvonalán.

Azt hiszem kevertem egy hasonló trükkel. (?) :oops: Ott mutathattak beépített súlyt, ami mozgatta a tárgyat. Emlékeimben él még egy papírkarika ami az emelkedőn megy felfelé. Talán a gyerekkor Rodolfó könyve?

Mindenesetre felejtenem kell a beidegződést.

Érdekes fizikai jelenségek

Elküldve: 2012.03.23. 14:30
Szerző: csang0421
@ennyi (44120):
Kösz, nézem ezeket, mert egy barátomnak kell válaszolnom a témában (aki küldte nekem a linket)

Közben megnéztem mindet és két linket el is küldtem az érintetteknek. Mivel erősen a jobb oldalról jött a magyarságot gazdaggá tevő áltudományos baromság, így kutyaharapást-szőrével elv alapján 2 linket küldtem válaszul. Mindkettő erősen lefikázza a "feltalálót". Az egyik a kurucinfón, a másik a jobbik.hu-n található. Erre varrjanak gombot az Osamukák :D

Érdekes fizikai jelenségek

Elküldve: 2012.03.28. 20:57
Szerző: Pezo
@Gézoo (44065):
''Na és ebben hol vagy hogyan csalnak?''

Tisztán látszik,hogy az összes szerkezet működése a gravitáción alapul. A tömegvonzást alakitják át mozgási energiává.

Érdekes fizikai jelenségek

Elküldve: 2012.03.30. 17:57
Szerző: sammy

Érdekes fizikai jelenségek

Elküldve: 2012.03.30. 18:01
Szerző: Szilágyi András
@Pezo (44572): Az látszik tisztán, hogy mindegyik készülék működése egy rejtett villanymotoron alapul.

Érdekes fizikai jelenségek

Elküldve: 2012.03.30. 18:10
Szerző: Pezo
@Szilágyi András (44748):
''Az látszik tisztán, hogy
mindegyik készülék működése egy
rejtett villanymotoron alapul.''

Ez a lehetőség sem kizárt. De az általam felvetett magyarázat sem lehetetlen ott,ahol forgó mozgást látunk.

Érdekes fizikai jelenségek

Elküldve: 2012.03.30. 18:17
Szerző: Szilágyi András
@Pezo (44749): Ez a videó egy múzeum videója, az eszközök arra készültek, hogy bemutassák, hogyan működnének az örökmozgók - ha működnének. Természetesen tudjuk, hogy nem működnek, ők sem állítanak mást.

Érdekes fizikai jelenségek

Elküldve: 2012.03.30. 18:17
Szerző: mimindannyian
@Pezo (44749):
A tömegvonzást alakitják át mozgási energiává.
El fog fogyni a tömegvonzás, jaj nekünk!

Érdekes fizikai jelenségek

Elküldve: 2012.03.30. 18:28
Szerző: Pezo
@Szilágyi András (44750):
Én sem hiszem azt,hogy létezne örökmozgó.
Úgy tudom, akik örökmozgót akarnak csinálni, azok a legtöbb esetben a gravitációval és a mágnesességgel manipulálnak.

Érdekes fizikai jelenségek

Elküldve: 2012.03.30. 18:34
Szerző: Pezo
@mimindannyian (44751):
''El fog fogyni a tömegvonzás, jaj
nekünk!''

Forgó mozgásnál lehetséges a tömegvonzás által végzett működés. Persze ettől még a szerkezet nem lesz örökmozgó, mert ha megszünne a gravitáció,akkor a szerkezet is megállna.

Érdekes fizikai jelenségek

Elküldve: 2012.03.30. 18:39
Szerző: Szilágyi András
@Pezo (44754): Igen, lehetséges, pl. egy lejtőn lefelé guruló kerék esetében. Egyébként nem.

Érdekes fizikai jelenségek

Elküldve: 2012.03.30. 18:54
Szerző: mimindannyian
@Pezo (44754): Csak annyit akartam jelezni, hogy keverednek a fogalmak:
"A tömegvonzást alakitják át mozgási energiává."
Talán inkább a helyzeti energiát?

De most gazdagítottál egy újabb gyöngyszemmel:
"tömegvonzás által végzett működés".
Működést hogyan lehet végezni? :)

Érdekes fizikai jelenségek

Elküldve: 2012.03.30. 19:10
Szerző: Pezo
@Szilágyi András (44755):
Azért van valami feltünő, pl. azon a ''sok golyós keréken''.
Tetszőleges helyen megállítva a videót, mindíg azt lehet látni,hogy a kerék forgástengelyén átmenő,a vizszintesre merőleges képzeletbeli egyenes nem esik egybe azon szintén képzeletbeli,a gravitációs hatással párhuzamos egyenessel,melynek virtuális metszéspontja a szerkezet alján kijelölné azt a pontot, ahol a készülék súlypontja van.
Tehát ez a külömbség (vagyis a geometriai és a fizikai súlypont eltérő helyzete) tartja fent a forgást.

Érdekes fizikai jelenségek

Elküldve: 2012.03.30. 19:15
Szerző: Pezo
@mimindannyian (44757):
Kevered,mint paraszt a moslékot. :mrgreen:
Nembaj,fő hogy élvezd.

Érdekes fizikai jelenségek

Elküldve: 2012.03.30. 19:24
Szerző: mimindannyian
@Pezo (44760): Borzalmas zagyva amit írsz, de a lényeg valóban ilyesmi, hogy a naiv szemlélő ilyen okokból hiheti, hogy ez örökmozgó. Pedig nem.

Érdekes fizikai jelenségek

Elküldve: 2012.03.30. 19:30
Szerző: Szilágyi András
@Pezo (44760):
Nem.
Kép
Az egyik oldalon nagyobbak az erőkarok, a másik oldalon viszont több súly van. Így az eredő forgatónyomaték nulla.
Ezért beáll egy egyensúlyi helyzet, és nincs forgás.

Érdekes fizikai jelenségek

Elküldve: 2012.03.30. 20:38
Szerző: Pezo
@Szilágyi András (44764):
Tehát a forgásponttal egybeesik a szerkezet súlypontja. Belátom,ebben az esetben nem működőképes.
Egyébként arra a videórészletre gondoltam, amelyik 3 perc 5 mp-nél kezdődik. Szerintem az a kerék működhet ''gravitációs'' elven.

Érdekes fizikai jelenségek

Elküldve: 2012.03.30. 21:37
Szerző: Szilágyi András
@Pezo (44766): Nem, az is ugyanez az elv.
Az ilyen nem működhet, mert a gravitáció konzervatív erőtér. A súrlódás felemészti a mozgási energiát, a szerkezet pedig egy energiaminimumban megáll és ott marad.

Érdekes fizikai jelenségek

Elküldve: 2012.03.30. 22:04
Szerző: Pezo
@Szilágyi András (44770):
Rendben,elfogadom. Nem szándékozom okoskodónak látszani. :)

Érdekes fizikai jelenségek

Elküldve: 2012.04.18. 05:03
Szerző: Pezo
Van egy akusztikai jelenség,ami első ránézésre érthetetlennek látszik. Alább konkrét adatokat adok,mert a paraméterek akár tetszőlegesek is lehetnek.

1. Pl. van egy hanszóró. Adjunk rá 30 Hz-es szinuszjelet 10 W teljesítménnyel. A membrán kitérése ekkor legyen 1 mm. Mekkora összutat tesz meg a membrán 1 mp alatt? > 30 x 2 x 1 = 60. Azaz 6 cm-t.

2. Növeljük a teljesítményt 100 W-ra. A membrán kitérése ekkor 15 mm.
Ekor a membrán 1 mp alatt >
30 x 2 x 15 = 900 , azaz 90 cm összutat tesz meg.

Hol itt a paradoxon?
Ami fix: a frekvencia (30 Hz)
az időintervallum (1 mp)
Ami megváltozik:
A merán mozgásának összútja: 6 cm vs. 90 cm.

Mivel mindkét esetben 1 mp alatt kell a membránnak az utat megtennie, ezért világos,hogy a 2-ik esetben NAGYOBB SEBESSÉGGEL kell mozognia. Pontosan 15-ször GYORSABBAN, mint az első esetben.

Adódik a kérdés:
A hangerő növekedésével egyidejűleg miért halljuk a hangszint változatlannak?

Érdekes fizikai jelenségek

Elküldve: 2012.04.18. 07:27
Szerző: ennyi
@Pezo (45697):
Adódik a kérdés:
A hangerő növekedésével egyidejűleg miért halljuk a hangszint változatlannak?
Ez miert kerdes?

Masodpercenkent 30 surusodes-ritkulas az ammit hallasz mindket esetben.
Ugyanaz a hang.

Nem a membran sebesseget hallod, hanem a levego surusodes-ritkulas periodikus valtakozasat. Az masodpercenkent 30, kellmes mely hang.
Az elso esetben halkabb, a masodikban hangosabb, de ugyanaz a hang.

Nem ertem, ez miert problema neked?
Azt gondoltad, hogy hangszoromembran sebesseget hallod? Nem, nem azt.

ennyi

Érdekes fizikai jelenségek

Elküldve: 2012.04.18. 09:18
Szerző: Pezo
@ennyi (45698):
Mielőt fölényeskedsz,előbb fogd fel,hogy miről is van szó.

A kérdés az,hogy a membrán mozgási sebességének a változása miért nem változtat az általa lesugárzott hangon?

Érdekes fizikai jelenségek

Elküldve: 2012.04.18. 09:32
Szerző: mimindannyian
@Pezo (45711):
A kérdés az,hogy a membrán mozgási sebességének a változása miért nem változtat az általa lesugárzott hangon?
Változtat, mert nem ideális hangforrás. Egy hangszóró karakterisztikája sem lineáris a teljesítmény függvényében.

Érdekes fizikai jelenségek

Elküldve: 2012.04.18. 09:39
Szerző: Pezo
@mimindannyian (45712):
''Egy hangszóró
karakterisztikája sem lineáris a
teljesítmény függvényében''

Ezt én is tudom már legalább harminc éve.
Ennek egyébként semmi köze nincs a kérdéshez.

Érdekes fizikai jelenségek

Elküldve: 2012.04.18. 09:59
Szerző: Szilágyi András
@Pezo (45697): Hogy jött ki a 15 mm?

Érdekes fizikai jelenségek

Elküldve: 2012.04.18. 10:17
Szerző: Gézoo
@Pezo (45697): A kérdés jó, de nagyon csalóka..

A nagyobb teljesítményhez nagyobb áram kell, ugyanazon tekercsen. nagyobb áramhoz pedig változatlan frekvencián nagyobb feszültség.
Tehát elektromosan stimmel.

Nézzük a mozgást!

Nagyobb áramhoz nagyobb mágneses fluxus és ezzel? Nagyobb lengőtekercs gyorsulás jár..

Azaz a frekvencia változatlan, akkor az úthossz úgy változik, hogy nagyobb gyorsulással ér el az egyik véghelyzetből a másik szélső helyzetbe és vissza a membrán.

A nyomás felfutási sebessége a membrán gyorsulásával van szinkronban (ugyanis az okozza).

Na igen, de a felfutási sebesség úgy is tekinthető, (mint általában minden jelemelkedési sebesség,) mint egy frekvencia összetevőktől függő eredő..
(Példa az összes felharmonikus jelenléte négyszög jelet eredményez, a páratlanok vagy a párosok pedig fel ill. lefutó élű háromszögeket.)

Azaz igen. Az amplitúdó moduláció mindig együtt jár a frekvencia modulációval és viszont.

Jó meglátás!

Érdekes fizikai jelenségek

Elküldve: 2012.04.18. 10:39
Szerző: Szilágyi András
@Gézoo (45716): Szinuszjel. Annak csak egy komponense van: ő maga.

Érdekes fizikai jelenségek

Elküldve: 2012.04.18. 10:58
Szerző: Gézoo
@Szilágyi András (45719): Elvben igen, de a fizikai valóságban még a meghajtó jel sem szinusz, a keltett nyomáshullám pedig végképp nem szinuszos.

Érdekes fizikai jelenségek

Elküldve: 2012.04.18. 11:03
Szerző: mimindannyian
@Pezo (45713):
''Egy hangszóró
karakterisztikája sem lineáris a
teljesítmény függvényében''

Ezt én is tudom már legalább harminc éve.
Ennek egyébként semmi köze nincs a kérdéshez.
A hangszín változása nemlináris trafó, tehát torzítás. Úgyhogy a kérdés megválaszolva.

Érdekes fizikai jelenségek

Elküldve: 2012.04.18. 12:29
Szerző: Szilágyi András
Van ezzel kapcsolatban egy fogós kérdésem.
Ugye mint tudjuk, az intenzitás az amplitúdó négyzetével arányos, a teljesítmény pedig az intenzitással arányos.

Namármost vegyünk két hangszórót. Mindkettő sugározzon 10 wattal. Összesen tehát 20 wattot fogyasztanak. Tegyük őket egymás mellé. Ha fázisban sugároznak, az amplitúdók összeadódnak. Dupla amplitúdóhoz viszont négyszeres intenzitás, és ezáltal négyszeres teljesítmény tartozik, ami 40 watt. Na de hogyan sugározhat a két 10 wattos hangszóró 40 wattal?

Ugyanez persze fénnyel is elmondható: két azonos fázisú fénysugarat szuperponálunk, akkor az amplitúdó kétszeres lesz, az intenzitás pedig négyszeres. De honnan jön a plusz energia, hiszen a két fényforrás teljesítménye változatlan, tehát csak kétszeres teljesítményt várunk?

Érdekes fizikai jelenségek

Elküldve: 2012.04.18. 12:56
Szerző: Gézoo
@Szilágyi András (45727): :D nagyon vicces kérdés, de szuper!

Minden membrános hangszóró két, egymással ellentétes fázisú hullámot kelt.

Így ha a hátsó hullámot pontosan egész hullámhosszú csővel előre vezetjük, akkor a beadott 10W ellenére egy nesszenést sem fogunk hallani..

Miközben az amplitúdó a sokszorosára növekszik és ha nem védett a hangszóró, akkor a rezonancia folytán növekedő amplitúdó végül letépi a kosárról a membránt.

Akkor majd egy pillanatra hallunk egy durranást és utána végképp csend lesz.

Egyébként a kérdésedre adandó válasz is benne van. Az elektromos teljesítmény növelésével növekvő amplitúdó mellett az ellenfázisú amplitúdó ugyanolyan mértékben növekszik.

A fény egy teljesen más történet. A fotonok számára nem érvényes a megmaradási tétel.
Az intenzitás pedig csak a külön-külön lévő fotonok beérkezési darabszámára érvényes definíció.
Azaz a fotonok által átadott energia úgy is növekedhet, hogy a bozonszám nem, hanem csak az összes energia átadás növekszik. (Nyilván nem négyzetes arányban, hanem csak a bevitt energia növekedés arányában.)

Persze van gömbfelületű membrán is, ahol csak egy fázisú nyomásfront képződik.
Ilyeneket pedig csak egymás mellé lehet elhelyezni, azaz eleve interferencia teret generálnak.

Vagyis nem arányos az intenzitás növekedésük a bevitt energia növekedésével. Így az energia amit a környezetüknek összességében átadhatnak, szintén nem négyzetes függvényt követ.

Érdekes fizikai jelenségek

Elküldve: 2012.04.18. 13:10
Szerző: ennyi
@Szilágyi András (45727):
Van ezzel kapcsolatban egy fogós kérdésem.
Ugye mint tudjuk, az intenzitás az amplitúdó négyzetével arányos, a teljesítmény pedig az intenzitással arányos.

Namármost vegyünk két hangszórót. Mindkettő sugározzon 10 wattal. Összesen tehát 20 wattot fogyasztanak. Tegyük őket egymás mellé. Ha fázisban sugároznak, az amplitúdók összeadódnak. Dupla amplitúdóhoz viszont négyszeres intenzitás, és ezáltal négyszeres teljesítmény tartozik, ami 40 watt. Na de hogyan sugározhat a két 10 wattos hangszóró 40 wattal?
Mi az "intenzitas"?

Érdekes fizikai jelenségek

Elküldve: 2012.04.18. 13:15
Szerző: ennyi
@Pezo (45711):
Nem erted a valaszt?

30Hz hangot hallassz mindket esetben, mit vartal, lodobogast, szamarkohogest?

Mibol gondoltad, hogy mas hangot kene hallj? Tudod mi a hang? A levego periodikus surusodese-ritkulasa. Mindket esetben masodpercenkent 30-szor surusodik es ritkul a levego, ugyanazt a hangot hallod.

A hangszoromembran sebessege nem oszt, nem szoroz.
A kiteres nagysaga a hangerovel aranyos, nem befolyasolja a hangot.

Érdekes fizikai jelenségek

Elküldve: 2012.04.18. 13:32
Szerző: Szilágyi András
@Gézoo (45728): Rossz válasz mindkettő.

Érdekes fizikai jelenségek

Elküldve: 2012.04.18. 13:32
Szerző: Szilágyi András
@ennyi (45731): Nézz utána, ne kelljen mindent szájba rágni.

Érdekes fizikai jelenségek

Elküldve: 2012.04.18. 13:53
Szerző: ennyi
@Szilágyi András (45738): Angolul mi az intenzitas, ha ennyit kerhetek, vagy egy linket a wikin...

Ez nem segitett:

http://en.wikipedia.org/wiki/Energy_intensity

http://en.wikipedia.org/wiki/Intensity_(physics) ez sem

Ezek szerint az intenzitas ketszeres lesz.

Érdekes fizikai jelenségek

Elküldve: 2012.04.18. 13:59
Szerző: Szilágyi András
@ennyi (45751): Ugye hogy magadtól is megtaláltad. Akkor már csak értelmezni kéne.

Érdekes fizikai jelenségek

Elküldve: 2012.04.18. 14:04
Szerző: Gézoo
@Szilágyi András (45737): Ugye te fizikus vagy? Olyan fizikus aki már látott hangszórót?