Szkeptikus Fórum

@ennyi (65029):

Ismeteld meg egy fadarabbal, sargarezzel stb stb... ugye maris latod, hogy altalaban nem igaz!

Egyfelől megismételhetjük akár szamócával is, az erő nagysága a polarizálható domének és a nem polarizálható vegyérték elektronok mágneses erőtereinek arányától függ.
Vagyis kellően nagy erősségű mágneses erőtérben még a szamóca is lebegtethető.

@Gézoo (65034):

Egyfelől megismételhetjük akár szamócával is, az erő nagysága a polarizálható domének és a nem polarizálható vegyérték elektronok mágneses erőtereinek arányától függ.

Tehat nem igaz az, hogy "minden mágneses hatás a vele azonos nagyságú és ellentétes irányú mágneses erőt hoz létre."

ennyi
ez gyors volt
sikerelmeny

@ennyi (65031):

Tenyleg?
Egy fadarabban egy sargarez darabban, egy jegdarabban is letezik a jelenseg?
Amit te leirsz az meg a vezetokre SEM igaz!

Nos, az összes aszinkron motor így működik. Tehát szerinted a világ villanymotorjainak a fele nem működik? Csak feltűnt volna már!

@Gézoo (65037):

Nos, az összes aszinkron motor így működik. Tehát szerinted a világ villanymotorjainak a fele nem működik? Csak feltűnt volna már!

Gezoo, ott a vezeto MOZOG, ezt magyarazom mar sokadszorra, hogy Lenz a MOZGO VEZETOBEN indukalodo ARAM IRANYAROL irt.

Te eddig azt allitottad, hogy az ALLO vezetoben a magenes ELLENTETES iranyu AQZONOS EROSSEGU MAGNESES TERET indukal.

@ennyi (65036):

Tehat nem igaz az, hogy "minden mágneses hatás a vele azonos nagyságú és ellentétes irányú mágneses erőt hoz létre."

Már hogyne lenne igaz?

Ha összesen egy darab domén van egy térfogatban, akkor csak arra az egyre gyakorol hatást a mágneses erőtér.
Mégpedig nem tud nagyobb hatást gyakorolni, mint annak az egy doménnek a mágneses hatása.

Ugyanis a hatás-ellenhatás törvényét a domének sem és a mágneses erőteret generáló külső mágnes sem szegheti meg.

@ennyi (65038): Na még egyszer!

Elektromos vezetőben Lorentz erő ébred. Megjegyezted?

Zárt áramkörben, zárt elektronpályákon haladó elektronok mágneses dipólust képeznek. Ezt is megjegyezted?

Na akkor most jön Lenz törvénye: Az egyik mágnes terében a másik mágnes mindig szembe fordul vele.
Északi pólusok a másik mágnes déli pólusa felé fordulnak. Ezt is megjegyezted?

Szólj ha ezeket megjegyezted és folytathatom!

@Gézoo (65040): Ne folytasd.

@ennyi (65042): Melyik részletet nem tudtad megjegyezni?

@Gézoo (65030):
Neharagudj Gézoo, a világért se akartam kötözködni, azt hittem sikerélménynek szánod!!

@Question (65044): Mint látod ha megnézed, hogy a wikipediás cikk kapcsán az általánosan hibásan használt kifejezés, helyes használatára szerettem volna felhívni a figyelmet.
Erre kiderült, hogy az alapokat sem értik egyesek. De még András is a vektorokhoz rajzolja az erővonalakat.
Nem pedig az erőméréssel kapott vonalak érintőit szerkeszti az indukcióvektor irányának meghatározásakor. Csík tolja a repülőt.

A te közreműködésed, már csak ... mindegy. Elfogadom az elnézés kérésedet.
Fátylat rá!

@Gézoo (65045):
Nagyon köszönöm, igazán kedves tőled! További mély tiszteletem nagy tudású Gézoo!!

@Gézoo (65043): Bocs, unom, hogy mellebeszelsz, nem parbeszedet folytatsz, es bosszant a tanarbacsis stilus.

Ha ki akarod fejteni egy osszefuggo hozzaszolasban a velemenyed, tedd azt.
Ha nem, hat hagyjuk.

Gézoo mellébeszél, ostobaságokat terjeszt, nem válaszol érdemben a neki feltett kérdésekre, tanárbácsit játszik megfelelő tudás nélkül, egyszóval homokozóra vágyik. Adjuk meg neki ezt a homokozót. Javasolom, hogy zárjuk be a Gumiszobába! Jó helyen lesz ott pezo és osamuka társaságában. Úgyis az a sztár topik, csakúgy pereg, s egy ilyen sztárnak, mint Gézoo, ott a helye!

@Solaris (65048):

Egyszerű vagy gézu, mint a tekegolyó és eszed is annyi van, bár lehet, hogy tévedek és a tekegolyó okosabb nálad. Rólad minden lepereg, mint a falra hányt borsó, akarom mondani, falra hányt spínfoton. Ez az új hülyeséged az erővonalakról még nem érte el a megszokott gézui sikerélményt. Légy szíves jobban belemélyedni és publikálni, publikálni, publikálni, a sikerélmény nem marad el. Azt hiszem, azért etetnek téged az oldal gazdái, mert ez egy kis falu és minden faluba kell egy falubolondja. Rendes helyről már régen kivágtak volna a trollfizikáddal és a legendáddal együtt. Apropó gézu! Sikerült eladnod a repülőmodellt?

Kedves Moderátorok!

Solaris sorozatosan sértő, személyeskedő offtopic írásokkal rondítja tele a fórumot.
Kérem töröljék a szabályzat sértő bejegyzéseit!

Köszönettel: Gézoo

@Gézoo (65065): Kettőn áll a vásár. Neked azon lenne ideje elgondolkoznod, mivel provokálod ki az ő (és mások talán kevésbé éles) felhördüléseit. Ha ez megvan, és már úgy érzed nincs mit faragnod a szemedben lévő gerendán, akkor fordulj bizalommal az óvónénikhez mások szálkái ügyében.

@ennyi (65047): Úgy látszik, hogy a nagytudású Gézoo barátunk nem akarja összefüggően kifejteni a véleményét sem tanárbácsis, sem normális modorban. Vajh, mi lehet az oka? Arra gondolni sem merek, hogy lövése sincs a témáról, de azt sem hihetem, hogy tudja, érti, amiről beszél. Valószínűleg lőtt egyet a vakvilágba az erővonalakkal, hátha olvas itt valami okosat, amivel máshol csilloghat, mint eredeti Gézoo - féle elmélettel. Jómagam különösen azt a válaszát várom, amelyben elmondja, hogy kell megszámolni az erővonalakat. Izgalmas a lovaglása a Lenz törvényen. Ő csak egyet ismer, helyesebben egyről olvasott, a Faraday - Lenz törvényről. A másikról, a Joule - Lenz törvényről még nem is hallott a jámbor, de nagytudású Gézoo. Egyébként, azt hiszem, feladta.

Másnak lehet, hogy nem új de nekem az volt.

Egyszerre szupererős ÉS robbanékony üveg.




http://youtu.be/xe-f4gokRBs

Úgy látszik, hogy a nagytudású Gézoo barátunk nem akarja összefüggően kifejteni a véleményét sem tanárbácsis, sem normális modorban. Vajh, mi lehet az oka?
Valószínűleg beadták a gyógyszerét. De ha elmúlik a hatása megint megvilágosodik és kezdi elölről.

Egyébként, azt hiszem, feladta.
Azért erre ne fogadj nagyobb összegben.

@Mungo (69512): Ha egyszer a trollkodásod helyett valami értelmeset írnál, meglepnél! Próbáld ki!

@Mungo (69512): Igen, úgy látszik csakugyan elmúlt a nála a gyógyszer hatása.

Tavaly felfedezték, hogy a gravitációs vöröseltolódás nem a gravitációs gyorsulástól függ, hanem a gravitációs potenciáltól. Kísérletileg igazolták, hogy két tömeg között félúton is van vöröseltolódás, noha gravitációs erő szimmetriaokok miatt nem hat.
http://arxiv.org/pdf/1109.4887.pdf
A mágnességnél is megvan ez, ott Aharonov-Bohm-effektusnak hívják.

@bkercso (71025):
Amennyire én angolul tudok, a fordításom szerint más a helyzet.
Nem felfedezték ezt a dolgot, hanem feltételezik, hogy esetleg így is lehet.
A dokumentum idevonatkozó kísérletet javasol.
Fix me.

@Aku-Aku (71026):
Hmm, valóban... Az űrben szeretnék csinálni, ahogy a végén írja.

A grav. Aharonov-Bohm-effektust a Föld-Hold egyik Lagrange-pontjában is lehetne mérni, nem? Sőt, elég lenne megnézni, hogy ár-apálykor hogyan változik a vöröseltolódás. Apálykor nagyobb a grav. gyorsulás, de kisebb a potenciál.

@bkercso (71032):
Nem kell ehhez Lagrange-pont, meg árapály, meg egyéb úri huncutságok.
Elég az, hogy ha a komplett Asimov sorozatomat a nagyszobából átviszem a kisszobába.
Aztán tolómércével lemérem a vöröskülönbséget. Viola!

@Aku-Aku (71056):
OFF
Ez vicc, vagy komoly?
/OFF Elnézést!
Az ár-apály jelenséggel szerintem ez könnyen mérhető lenne, a térerősség- és potenciálváltozás jelentős.

@bkercso (71057): Igen, ezért szokott mindig ott szerepelni az érettségi fizikapéldákban, hogy apály van-e vagy dagály, tudniuk kell nebulóknak, mekkora g értékkel számoljanak.

@mimindannyian (71058):
Szerinted a grav. vöröseltolódást vonalzóval mérték meg? Nem, hanem Mössbauer-spektroszkópiával, ami nagyon érzékeny módszer. A ár-apály hatás nagyságrendje bőven kezelhető! Szerintem ezzel kimutatható lenne a gravitációs A.B.-effektus.

Hehe, ez érdekes. Tényleg igaz?
http://www.youtube.com/watch?feature=pl ... wfFBUVxpac

@Nsolt (71086):
Ehhez nem kellene anyagnak távoznia az elemből merülés közben?

@bkercso (71087): Azt mondja, hogy benne keletkezik gáz, s mivel le van zárva, benne is marad. Ez okozhatna belső szerkezetváltozást, mindenesetre ez ellentmond annak, amit magyaráz, hogy a kimerült elem jobban pattog. Ugyanis, ha a belső szerkezet gázokkal teli, porózusabb lesz, akkor ez inkább elnyeli/torzítja az anyagban ütközéskor keletkező hullámokat, vagyis inkább kellene úgy leesnie mint egy babzsáknak, mintsem jobban pattognia.

@mimindannyian (71094): Persze, hát a felfújt labdák sem pattognak, ezért használnak a kosárlabdázók is tömör labdát

@Szilágyi András (71096): Egyet mondok, nem lineáris függvény.
A kosárlabda van-e közelebb a porózussá vált, de amúgy szilárd elemhez, vagy a medicinlabda...

@mimindannyian (71094):
A térfogata láthatóan nem más, mint a teli elemnek. Így, ha gáz képződik, akkor eleinte vagy vákuumnak kelett benne lennie, vagy anyagnak kell távozni a gázfejlődés közben.
A pattogást meg a súlykülönbséggel lehetne csak magyarázni, mert a tokozása jóval keményebb annál, hogy számítson, mi van belül - szerintem.

@bkercso (71101): Szerinted máshogy pattog, ha változik a tömege?

@mimindannyian (71102):
Ha a súlypontja is elmászik, akkor valószínű.

@bkercso (71107): sőt, ha a gravitációs állandó is megvaltozik, akkor tuti! mellébeszélés, a kérdésre valaszolj.

Egy egy átverős videó. Nézzétek meg egy boltban, hogy az elemek alja gyártónként másként van préselve. Az egyikbe egy, a külső átmérőhöz közeli gyűrű van préselve, ez stabilabb, a másikba a közepén egy kiemelkedés, de van olyan is, amelyiken mindkettő megtalálható. Utóbbiak kevésbé stabilak, sőt, ha gondatlan a gyártás, instabil az elem az aljára állítva. Az első elem Energizer, láthatóan sík az alja, nyilván külső gyűrűs, a másik kettő noname vacak, a közepük domborodik ki. Az Energizert gondosan, közel függőlegesen ejtik, a másik kettőt nem.

Az elemen belül nincs gázképződés, sem súlypont átrendeződés, sem kimutatható tömegcsökkenés.

Az, hogy eldől az elem, avagy nem, az ejtés módjától és a tok aljának kialakításától függ. A dőlés utáni pattogás attól függ, hogy az acél tok milyen minőségű és milyen a tok alja és külső burkolata, továbbá milyen merevítés van a nyakba préselve mert ezek meghatározzák, hogy a tok mennyire rugalmasan viselkedik becsapódáskor. Az elemek tömege is számít, s utóbbi is a gyártónként eltérő, ahogy a belső kialakítás különbözősége miatt ugyancsak gyártónként máshol van az elem tömegközéppontja is.

A lényeg tehát az, hogy a videó lehet igazi, de az állítás kamu.

@Nsolt (71086): Kiprobaltam, valoban sokkal jobban pattog a hasznalt/kimerult elem, mint az uj.
Azonos markaju elemekkel kiserleteztem.

Megmertem, a sulyuk azonos.

Talan nagyobb a nyomas a belsejeben a hasznalt elemnek, es ahogy a kemenyebbre fujt labda is jobban pattog, ugy a hasznalt elem is.

A masik lehetoseg, hogy valami laza elrendezesu anyag van az uj elem belsejeben, ami elnyeli az utkozesi energiat, mint egy homokzsak, es a hasznalat soran ez tomorodik.

Tudja valaki a valaszt?

@ennyi (71113):

A masik lehetoseg, hogy valami laza elrendezesu anyag van az uj elem belsejeben, ami elnyeli az utkozesi energiat, mint egy homokzsak, es a hasznalat soran ez tomorodik.

Na, ez az ötlet még tetszik. Tehát pont nem laza szerkezetűvé válik valamiféle gáztól, hanem éppenhogy szilárdabb, keményebb struktúra alakul ki. Kipróbálni nem tudom, rég nem használok alkáli elemeket.

@ennyi (71113): Ez érdekes, mármint a kísérletező kedved. Megtennéd, hogy

ad 1) Megpróbálod megállapítani az új és a használt elem súlypontját?

ad 2) Tedd őket kis szögű lejtőre. Melyik ér le hamarabb?

@mimindannyian (71108):

a kérdésre valaszolj

OFF
Igenis! A fúziótól lehet. Vagy kamu.
Bár szerintem a kérdésfeltevés a rossz, mert már megint az ok-okozat illúziójával áltatjuk magunkat.
Az üres elem pattogott: ez a téyn. Minden más csak körítés. Azért pattogott, mert üres? Vajon ennek a kérdésnek van értelme?

A súlypont egyébként könnyen elmászhat, hiszen a teli elem elektromos tere nagyobb, ezért a részecskéi energiaszintjei felhasadnak, amitől a tömegük deltaE/c^2-tel megváltozik. Ha csak félig merült, akkor ez csak az elem felső felében következik be, hiszen fentről (poz. pólustól) lefelé merül.
/OFF Elnézést!

@bkercso (71116): Viccnek és terelésnek is gyenge.

@mimindannyian (71117):
Nem érhetek ilyen hamar a nyomodba!

Ha érdekel a véleményem: kísérletet úgy illik tervezni, hogy a vizsgálandó effektuson kívüli, ún. zavaró hatásokat kizárod. Sem az ejtés, sen az elemek különböző típusválasztása nem ebbe az irányba mutatott. Nem ez az első hoaxvideó, amit láttam, azt hittem, poénnak lett feldobva.

@Solaris (71115): Holnap megprobalom.

@ennyi (71113):
Köszönöm az infót! Mondjuk azt gondoltam, hogy te elvégzed a kísérletet.

@bkercso (71118): Itt nem az a kérdés, hogy a video korrekt kísérletet mutat-e be, hanem, hogy igaz-e amit állít. Attól még, hogy rossz a kísérlet, lehet, hogy működik a dolog.

@Solaris (71115):

Ez érdekes, mármint a kísérletező kedved.

Szakmai artalom?

@ennyi (71122): Szakmától függne?

És az megvan, hogy a pénzbedobós kóla automata és a parkolóóra nem veszi be a 100 Ft-ost, de ha jól földhöz vágod, vagy az automata oldalához csapod, akkor utána elfogadja? Én ezt a néphitet teszteltem kísérletileg.

@mimindannyian (71123):
Ez nekem bejött. Nem a lemágneseződéstől van?