Segíthet.Ha ki akarod kapcsolni szerintem nem hátrány ha tudod mivel állsz szemben.
Nem feltétlen okozza valami. Az elektront mi okozza? Van. A gravitációnál dettó. Ez meg az hatással van rá, és ennek alapján modellek alkothatók róla, mint a gravitációs tér, a graviton vagy a tér metrika torzulása. Ezek modellek, egyik sem oka a gravitációnak.És akkor mi okozza?
Ha a gravitációt a tér görbületének értelmezzük, amit az anyag jelenléte okoz a térszerkezetben, tényleg pontosabb és elegánsabb megközelítés.
Egyébként még ezzel se lenne baj. Elméleti úton miért zársz ki egy ilyen "lepedő alatti gravitációs téret", melyet mi áttételesen érzékelünk? Ilyen alapon bármilyen fizikai elv és összefüggés létjogosultságát megkérdőjelezhetnéd. Miért olyan bonyolultak a kavantummechanikai egyenletek? Occam nem szereti a bonyolultságot, tessék egyszerűbb modellt alkotni! Vagy akár miért tételezzük fel, hogy van Nap? Occam nem szereti az ilyen fiktív feltételezéseket, tessék a csillagok handabandája nélkül megmagyarázni, hogy miért van nappal világos!ez a szemleltetes feltetelez egy gravitacios erot a lepedo ala iranyulo erot, amelyik huzza a testeket a gumilejton...
És akkor mi okozza?
Nem feltétlen okozza valami. Az elektront mi okozza? Van. A gravitációnál dettó. Ez meg az hatással van rá, és ennek alapján modellek alkothatók róla, mint a gravitációs tér, a graviton vagy a tér metrika torzulása. Ezek modellek, egyik sem oka a gravitációnak.
Jaj, ne kezd már te is... A tér görbülését nem szó szerint kell érteni. Vagy, amikor azt mondjuk, a tér 3 dimenziós, akkor is felháborodsz, hogy hogyan lehet valami 3 dimenziós, ha nem áll semmiből? A tér maga egy absztrakció. Ugyanígy a tér görbülete is absztrakció. Mindkettő a testekről és azok között megfigyelt általános összefüggésekről szól.Ugye itt a fórumon is a többség elfogadta, hogy a teret csak úgy lehet értelmezni, hogy anyag is van benne. Na már most a térszerkezet, hogy görbülhet? A térnek van anyaga?
Te fogtál már meg elektront? Netalán meg is kóstoltad?... Modellekről beszélünk, melyek jól leírják a tapasztalatainkat a hétköznapokban, távcsőbe vagy mikroszkópba nézve stb. Nem szükséges a gravitáció fogalmát bevezetni. Mindig magyarázkodhatunk meglepő módon egymás felé igyekvő testekről is, semmiféle összefüggést ezen jelenségek között nem észrevéve. Kicsit nehézkesebb lenne...Na jó de míg az elektront "meg lehet fogni" addig a gravitáció valami olyasmi amit csak érzékelünk de megfogni nem tudunk.
Ezért írtam idézőjelbe. De az elektron létezése ugyebár kimutatható. Míg a gravitációnak csak a hatását érzékeljük. Azt ,hogy mi okozza csak feltételezzük.Na jó de míg az elektront "meg lehet fogni" addig a gravitáció valami olyasmi amit csak érzékelünk de megfogni nem tudunk.
Te fogtál már meg elektront? Netalán meg is kóstoltad?...
A tér egy absztrakció, és a görbülete is. Nagyon hasznos, jól bevált absztrakció.Kísérletileg igazolt, hogy a tér valóban görbül. A téridő egy (nem passzív) kooridánarendszer, ami metrikus tenzorokkal leírható.
A téridőnek természetesen vannak tulajdonságai. De nem mérhetők, hanem pont fordítva, a méréseink eredményét magyarázzuk úgy meg, hogy ez itt kérem egy ilyen meg ilyen téridő.A téridőnek nincs tulajdonsága? Nem mérhető? Ne hülyéskedj, légyszíves.
Az infláció utáni lehűléskor kialakulhattak vákuum-doménok (melyekben a Higgs-mező különböző alapállapotokba került), és ezek határán olyan "doménfalak", ahol a Higgs-mező nem érte el az alapállapotát. Ez a "túlhűtött vákuum" olyan anyag-, energia- és nyomáseloszlást mutat, amelynek eredő térgörbítő, azaz gravitációs hatása taszító: egy részecske (amely amúgy nem hatna kölcsön a skalármezővel, tehát nem érzi a mező által kifejtett erőt) e doménfalhoz közeledve - tisztán az anyageloszlás térgörbítő hatása következtében - a faltól elfelé mutató, azaz taszító erőt érez.
Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 4 vendég