Itt van ingyen te sóher! ISO formátum.
https://docs.google.com/document/d/1oNG ... ef=2&pli=1
szeptikus írta:Hogyne lenne valóságos fizikai tény. Nincs abban semmi csodálatos, hogy egy fizikai mennyiség értéke különböző rendszerekben más és más. Érdekes az miért nem csodálatos, hogy az egyik rendszerben a rúd sebessége 0, a másikban meg nem? A rúddal "közben" ekkor sem történik semmi.Tuarego írta: Mi történik tulajdonképpen a merev (etalon) rudakkal a töltésre fektetve, ha elhalad mellette egy relativisztikus sebességű vonat? Már többen, több helyen megfogalmazták, hogy rudakkal a valóságban, fizikailag nem történik semmi. Tehát a Lorentz-kontrakció nem valóságos fizikai tény, ilyenformán fizikai tényt nem lehet Lorentz-kontrakcióval magyarázni.
Amikor felgyorsítjuk egy másik sebességre, akkor átkonfigurálódik.Tuarego írta: A rúdban elhelyezkedő atomok száma és helyzete nem változik aszerint, hogy milyen sebességgel utaztatjuk
Ez nem igaz.
És szerinted mennyi az a hangsebesség? Az a bizonyos cca. 300 m/s amit az iskolában tanítanak?szeptikus írta:Amikor felgyorsítjuk egy másik sebességre, akkor átkonfigurálódik.Tuarego írta: A rúdban elhelyezkedő atomok száma és helyzete nem változik aszerint, hogy milyen sebességgel utaztatjuk
Egy rúdban a mechanikai hullámok maximum hangsebességgel terjednek, így ha a rudat például az elején húzzuk, a vége csak később indul meg.
A gyorsulás megszűnte után a rúd felveszi új egyensúlyi állapotát.
Így van. Tehát megnyúlik. Ha végét toljuk meg akkor, pedig rövidül. Más lesz a konfigurációja.Aku-Aku írta: Azt gondolom ez teljesen mindegy, ha az elejét megrántjuk a vége mindenképpen később mozdul.
A kezdeti változások nem állandóak. Akár toljuk, akár húzzuk, miután magára hagytuk, ugyanazt az állapotot veszi fel. (Egyensúlyi állapot.)Aku-Aku írta: 1. Ezt az "átkonfigurálódik" dolgot nem értem. Mi történik? Mi az ami átkonfigurálódik?
Az egyik a másik Lorentz-transzformáltja.Aku-Aku írta: 2. Az "új egyensúlyi állapot" dolgot sem értem. Volt egy régi egyensúlyi állapota ami nem azonos az új egyensúlyi állapottal? Miben tér el a két egyensúly(i állapot) egymástól?
Így van.Aku-Aku írta: És szerinted mennyi az a hangsebesség? Az a bizonyos cca. 300 m/s amit az iskolában tanítanak?
Mert akkor a rúd levegőből van. Azt hiszem nem írtam hülyeséget.
Azt állítod, hogy a Lorentz trafó amiatt áll elő, mert a gyorsulás miatt fizikai változás megy végbe a testben, "átkonfigurálódik egy új egyensúlyi állapotba"?
Vegyük a newtoni fizikát F=ma.mimindannyian írta:Azt állítod, hogy a Lorentz trafó amiatt áll elő, mert a gyorsulás miatt fizikai változás megy végbe a testben, "átkonfigurálódik egy új egyensúlyi állapotba"?
Troll.mimindannyian írta:Egy eldöntendő kérdést tettem fel.
Azt állítod, hogy a Lorentz trafó amiatt áll elő, mert a gyorsulás miatt fizikai változás megy végbe a testben, "átkonfigurálódik egy új egyensúlyi állapotba"?
"Ha végét toljuk meg akkor, pedig rövidül. Más lesz a konfigurációja. "
"Miben tér el a két egyensúly(i állapot) egymástól?"
"Az egyik a másik Lorentz-transzformáltja."
mimindannyian írta:Igen, a trollok nem szoktak egy egyszerű eldöntendő kérdésre válaszolni, helyette mellébeszélnek.
Lefordítva: A természettörvényeknek nem az az oka, hogy valami történik. Én nem tudom, hogy mi miatt áll elő az F=ma, és azt sem, hogy miért Lorentz transzformációval lehet leírni egy óvatosan gyorsított testben fellépő változásokat. Biztos, hogy nem amiatt, hogy gyorsítjuk.Vegyük a newtoni fizikát F=ma.
Az F=ma amiatt áll elő, mert ha egy testre erővel hatunk, az gyorsul?
Nem. Sokféle lehetőség elképzelhető arra, hogy a test hogyan gyorsul. A newtoni fizika azt állítja, hogy így. Ez kísérletekkel ellenőrizhetően igaz.
Próbálj 20 g-vel gyorsulni! Meglátjuk, hogy van-e szerepe a gyorsításnak.mimindannyian írta: Már az elején gyanús volt az "óvatosan" gyorsított rudak példája. Mintha a gyorsításnak érdemi szerepe lenne a hosszkontrakcióban.
Tipikus troll szöveg. Általános vádaskodás. Halljuk a konkrétumokat! Az alábbi állításokból mi az amit tagadsz, és miért?mimindannyian írta: Úgy tűnik, hogy alapokkal tényleg gond van nálad.
"Ha végét toljuk meg, akkor pedig rövidül. Más lesz a konfigurációja. "
"A kezdeti változások nem állandóak. Akár toljuk, akár húzzuk, miután magára hagytuk, ugyanazt az állapotot veszi fel. (Egyensúlyi állapot.)"
"Miben tér el a két egyensúly(i állapot) egymástól?" (a gyorsulás előtti és utáni)
"Az egyik a másik Lorentz-transzformáltja."
Tehát azt mondod, hogy ha 20g-vel gyorsítunk fel egy testet 0,99c-re, akkor más mértékű lesz a hosszkontrakció, mintha 0,1g-vel gyorsítanánk fel?
Ha téged, akkor biztos. Nem éled túl.Mojjo írta:Tehát azt mondod, hogy ha 20g-vel gyorsítunk fel egy testet 0,99c-re, akkor más mértékű lesz a hosszkontrakció, mintha 0,1g-vel gyorsítanánk fel?
Nem igazán a gyorsítás emberi szervezetre gyakorolt élettani hatásaira gondoltam (mint ahogy nem is ez a téma), hanem arra, hogy a hosszkontrakció más mértékű lesz-e különböző mértékű gyorsításokkor. Ha nagyon bezavar neked a képbe az emberi test sérülékenysége, akkor maradjunk az eredeti példánál és rúddal képzeljük el. Ugye te rudakat akartál gyorsítani óvatosan. Adott tehát két rúd, az egyiket 20g-vel, a másikat 0,5g-vel gyorsítjuk 0,99c-re. Így szerinted lesz-e különbség a hosszkontrakcióban?szeptikus írta: Ha téged, akkor biztos. Nem éled túl.
Komolyan nem érted?Mojjo írta:Adott tehát két rúd, az egyiket 20g-vel, a másikat 0,5g-vel gyorsítjuk 0,99c-re. Így szerinted lesz-e különbség a hosszkontrakcióban?
És ennek mi köze a specrelhez? Nem arról volt szó, hogy egyszerű, alapokat tisztázó témát hozol elő? Erre itt gyorsulás, anyagszerkezeti kérdésekbe bonyolódsz.
Azt tagadom, hogy a hosszkontrakciónak az anyagban létrejövő változáshoz van köze, valamiféle "átkonfigurálódáshoz". Semmi köze az anyaghoz, a rúd helyett lehet két térbeli pont is, ami a rudat reprezentálja. A specrel a téridő tulajdonságairól szól, nem a benne lévő anyagról.
Pont ugyanúgy, ahogy nem élettani hatásokról, nem is anyagszerkezeti hatásokról szól a kérdés. A hosszkontrakció szó a fizikában egy jól meghatározott jelenségre értendő, a relativisztikus sebességeknél fellépő hosszrövidülésre. Ha valamiről megpróbálunk beszélgetni, elengedhetetlenül fontos, hogy egy-egy fogalom alatt ugyanazt értsük. Te, mint fizikusként végzett ember, alighanem tudod, hogy a fizikában mire értik a "hosszkontrakció" szót, és, hogy nem keverendő ez össze különféle hatásokra fellépő szerkezeti torzulásokkal. Fogd fel a kérdést gondolatkísérletként, ahogy azt oly sokszor szokás, és koncentrálj a kérdés lényegi részére, egyéb hatásokat pedig hanyagoljunk most el - tekintve, hogy nem azok képezik a vizsgálat tárgyát. Ha ez megvan, fussunk neki még egyszer: szerinted a hosszkontrakció (tudod, a relativisztikus jelenség) mértéke függ-e attól, hogy egy testet 0,1g-vel, vagy 20g-vel gyorsítunk? (Vagy úgy egyáltalán, függ-e a gyorsulás nagyságától bármilyen módon?)szeptikus írta:Komolyan nem érted?Mojjo írta:Adott tehát két rúd, az egyiket 20g-vel, a másikat 0,5g-vel gyorsítjuk 0,99c-re. Így szerinted lesz-e különbség a hosszkontrakcióban?
A rúd anyagától, szerkezetétől függ. Az a határ ami alatt a gyorsítást "óvatosnak" tekinthetjük, a gyorsított fizikai rendszer tulajdonságaitól függ.
Felmondtad a hiszekegyet. Állításaimmal semmi érdemit nem állítottál szembe.mimindannyian írta: tagadom, hogy a hosszkontrakciónak az anyagban létrejövő változáshoz van köze, valamiféle "átkonfigurálódáshoz". Semmi köze az anyaghoz, a rúd helyett lehet két térbeli pont is, ami a rudat reprezentálja. A specrel a téridő tulajdonságairól szól, nem a benne lévő anyagról.
De, hiszen te gyorsulással, az anyagban létrejövő "átkonfigurálódással" hozakodtál elő.
Hazugság, mindenféle megynyúlás, átkonfigurálás hangzott el, meg a merev rúd definíciójába belemerülés.(Szerintem eddig is erről volt szó. A rúd elejéről és végéről.)
Mivel már többször részletesen kifejtettem, és ez az egész csak arról szólt, hogy miért használtam az óvatosan szót (amit a főtroll sérelmezett), válaszom most is ugyanaz: nem.Mojjo írta:Vagy úgy egyáltalán, függ-e a gyorsulás nagyságától bármilyen módon?
Pontosan. És ezzel te a saját hitedet állítottad szembe: "tagadom, hogy a hosszkontrakciónak az anyagban létrejövő változáshoz van köze".
Nem.mimindannyian írta:Hazugság,szeptikus írta:(Szerintem eddig is erről volt szó. A rúd elejéről és végéről.)
Pontosan.mimindannyian írta: mindenféle megnyúlás, átkonfigurálás hangzott el,
Ez csak egy mellékes kitérő volt.mimindannyian írta:meg a merev rúd definíciójába belemerülés.
szeptikus írta:Lássuk legalább azt a példát konkrétan, amikor két térbeli pont a rudat reprezentálja!
Tehát a te kijelentéseddel ellentétben van a "saját hitem", amiről meg fentebb azt írtad, hogy felmondtam a hiszekegyet. Szóval az én hitem látszólag a fizika fősodrásával megyezik, és ez ellentétben áll a te állításoddal. Erről van szó. Kezd tisztulni, hogy annyira végeztél te fizika szakon, mint ahogy Gézoo fizikatanárÉs ezzel te a saját hitedet állítottad szembe: "tagadom, hogy a hosszkontrakciónak az anyagban létrejövő változáshoz van köze".
Hú, ha felsorolnánk az eddig elsunnyogott kérdéseid... és még te követelőzöl. De nekem nincs mitől tartani:
x1=0, x2=1. A koordinátarendszer, mint koncepció remélem megvan hozzá
De bizony. Ha csak két pontról lett volna szó, akkor teljesen mindegy, hogy az egyiket húzzuk, a másikat toljuk. Akkor egyszerűen két gyorsuló mozgást végző pont szerepelt volna, s ezek közötti távolság a kérdéses. Sőt, mivel azóta beláttad, hogy a gyorsulásnak sincs szerepe, csak azt kellett volna mondanod, hogy két pont különböző sebességű megfigyelők általi sebessége a kérdéses. És erre már a legelején válaszoltam, hosszkontrakció, kész. Ehelyett "tanító célzattal" előhoztál egy zagyva példát, amibe te magad is belezavarodtál, és most igyekszel kihátrálni. Várom már, mikor jön az, hogy csak azért írtad ezt a példát, hogy lásd, figyelünk-eNem.Hazugságszeptikus írta:Szerintem eddig is erről volt szó. A rúd elejéről és végéről.
Jó, tehát van egy koordinátarendszer, amelyikben az x tengelyen lévő X1, X2 pontok reprezentálják egy rúd két végét.
Nem csalódtam benned. Amikor az a kérdés, hogy ha egy rudat v sebességre gyorsítunk, mi történik, akkor miért is kellene gyorsítani?mimindannyian írta:Már megint gyorsítani akarsz? Miért? Mi a cél? Fogalmazd meg végre a példát, mire akarsz kilyukadni? Ha nem tudod koordinátákkal megfogalmazni, ebben is segíteni kell, akkor elérkezettnek látom az időt, hogy nevetségesnek lássam a pedagógusi demonstrációd.
Tévedés, newton várja csak ezt.így azt várjuk, hogy
x2(t)−x1(t)=l, t minden értékére.
Rugalmas zsinór? Ez még a merev rúdnál is meredekebb. Gumikötélről van szó? Milyen elaszticitással, milyen előfeszítéssel, végtelen szakítószilárdsággal? Szerinted csak zsinórral jön létre lontentz trafó? A müonok milyen zsinrórral vannak hova kötve?Ha viszont rugalmas zsinór segítségével kötjük össze a tömegeket, akkor a zsinór (amely egy zárt rendszernek felel meg) a gyorsítás következtében igyekszik összehúzódni. Így tehát a zsinór hatása által fellép egy kontrakcióra vezető tendencia.
Ekkor viszont nem lett volna lehetőségem kipróbálni az integrálok írását.Gyorsítsuk a két pontot úgy, hogy `x_2(t)-x_1(t) = l`, legyen `t` minden értékére.Azaz a két testből képzett rendszer ne szenvedjen kontrakciót a gyorsítás miatt.
mimindannyian írta:Aha, eddig azért nem valtozott a távolság, mert ugyanúgy gyorsítottad őket, most azért, mert életerő erővel,
Tegyük fel, hogy eltérőt kívántál írni. A két tömegpontra ható erő természetesen eltérő, mert más a támadáspontjuk. Egyébként azonos nagyságúak és irányúak. Igen, kifejezetten ez biztosítja azt, hogy a két pont között a távolság állandó maradjon.mimindannyian írta: kifejezetten úgy, hogy ne változzon.
Troll szöveg. Mutass rá az ellentmondásra!mimindannyian írta: Remélem, látod az ellentmondást .
életerően gyorsított rudak??mimindannyian írta: De érdekes ahogyan fejlődik a példád, folytasd! Azt hiszem, ahhoz tényleg el kell hagyni az óvodát, és a bölcsibe szökni, hogy meglepő felfedezés legyen, amikor rés keletkezik a szándékosan életerően gyorsított rudak között.
Látom nem értesz a matematika nyelvén és azt hiszed ezzel a kérdéseddel ravasz csapdát állítottál. Mielőtt válaszolnék értelmezzük a kérdésedet.mimindannyian írta:Most már tényleg érdekel, mi az állításod. Két azonos gyorsulásnak kitett pontból álló rendszer nem szenved hosszkontrakciót az állva maradt megfigyelő inerciarendszeréből nézve?
`S` inerciarendszerben a `P1` és `P2` pontok nyugszanak. Távolságuk `l`. `t=0`-kor `a` gyorsulással elindulnak. Azonos ideig gyorsulnak, majd a gyorsulás megszűnik.
Nagyon gyorsan!
Értelmezd a saját kérdésedet!mimindannyian írta: Két azonos gyorsulásnak (szinkronizált órák vezérelte azonos hajtómű) kitett két pontból álló rendszer nem szenved hosszkontrakciót az állva maradt megfigyelő inerciarendszeréből nézve?
Ha nem tudod koordinátákkal megfogalmazni, ebben is segíteni kell, akkor elérkezettnek látom az időt, hogy ismételten nevetséges trollnak minősítselek.
Szomorú hírem van, ebben az esetben sosem fogsz tudni trollnak minősíteni, hiszen, ha nem fogalmazom meg koordinátákkal azt, (amit te magad sem tudsz, hogy mit akarsz mondani), abból nem következik, hogy nem tudom megfogalmazni.Ha nem tudod koordinátákkal megfogalmazni, ebben is segíteni kell, akkor elérkezettnek látom az időt, hogy ismételten nevetséges trollnak minősítselek.
Ezt hogyan értelmezed?mimindannyian írta: Az állandó gyorsulást is úgy szokás definiálni, hogy egy adott pontban a testtel együtt mozgó inerciarendszerből látható gyorsulás állandó.
Mit értesz az alatt, hogy két azonos gyorsulásnak kitett pontból álló rendszer?mimindannyian írta: Most már tényleg érdekel, mi az állításod. Két azonos gyorsulásnak kitett pontból álló rendszer nem szenved hosszkontrakciót az állva maradt megfigyelő inerciarendszeréből nézve?
Jól. Minden pontban a tárggyal együtthaladó, az aktuális sebességű inerciarendszerben tapasztalható mennyiség állandó.
Két: kettő darab. Az természetes számok közül nem az 1, hanem a rákövetkező elem, a kettő, mint mennyiségMit értesz az alatt, hogy két azonos gyorsulásnak kitett pontból álló rendszer?
Rosszul.mimindannyian írta:Jól. Minden pontban a tárggyal együtthaladó, az aktuális sebességű inerciarendszerben tapasztalható mennyiség állandó.szeptikus írta:Az állandó gyorsulást is úgy szokás definiálni, hogy egy adott pontban a testtel együtt mozgó inerciarendszerből látható gyorsulás állandó.
Ezt hogyan értelmezed?
szeptikus írta: Halljuk a konkrétumokat! Az alábbi állításokból mi az amit tagadsz, és miért?"Ha a rúd elejét húzzuk, akkor megnyúlik."
"Ha a végét toljuk meg, akkor pedig rövidül. Más lesz a konfigurációja. "
"A kezdeti változások nem állandóak. Akár toljuk, akár húzzuk, miután magára hagytuk, ugyanazt az állapotot veszi fel. (Egyensúlyi állapot.)"
"Miben tér el a két egyensúly(i állapot) egymástól?" (a gyorsulás előtti és utáni)
"Az egyik a másik Lorentz-transzformáltja."
Nem gondolom, hogy ezt cáfolnom kellene, hiszen egy Szilágyi András által hivatkozott cikk ezt megteszi: https://arxiv.org/abs/1105.3899
https://arxiv.org/abs/1105.3899 írta:We show below that, in order to keep a constant length in its rest system, the front and back
ends of the rod must have different constant accelerations in the rest system.