Oldal: 3 / 29

Antigravitáció

Elküldve: 2012.09.02. 11:01
Szerző: Morcos
@alagi (53448):

Csak néhány megjegyzés a leírtakhoz...

Először is több mint 30 publikációja van az ENU modellnek az arxivon, íme:

http://arxiv.org/find/grp_physics/1/au: ... /0/all/0/1

Másodszor az ENU egy leegyszerűsitett modellje a világegyetemnek. Ezért nem veszi figyelembe a gyorsulva tágulást.

Harmadszor csak akkor lehet az univerzum sík ha a sűrűsége nagyon pontosan megegyezik a kritikus sűrűséggel. Márpedig a WMAP és egyéb mérések alapján úgy tűnik finomhangolva van amin maguk a kutatók ís elképedtek.

És negyedszer az univerzum egy irányban nem tágulhat gyorsabban mint a fénysebesség, mert ugye a fénynél semmi sem lehet gyorsabb. Az hogy egy megfigyelő a felfúvúdó lufi példájából kiindulva az univezum átellenes pontjáról gyorsabbnak látná az csak érzékcsalódás.

Antigravitáció

Elküldve: 2012.09.02. 11:55
Szerző: Szilágyi András
@Morcos (53451):
És negyedszer az univerzum egy irányban nem tágulhat gyorsabban mint a fénysebesség, mert ugye a fénynél semmi sem lehet gyorsabb.
De igen. Ezt már több topikban megbeszéltük. A fénysebesség mint korlát a térben történő mozgásra vonatkozik, a tér tágulása okozta mozgásra nem.

Antigravitáció

Elküldve: 2012.09.02. 12:18
Szerző: mimindannyian
@alagi (53448): vixra vs. arxiv trükkös! :mrgreen:

Antigravitáció

Elküldve: 2012.09.02. 13:06
Szerző: Morcos

Antigravitáció

Elküldve: 2012.09.02. 13:23
Szerző: alagi
@Morcos (53451):
Először is több mint 30 publikációja van az ENU modellnek az arxivon,
Mar az is elmond valamit a dologrol, hogy nem az ENU-ra keresel ra, hanem a mukso nevere.
Ilyen modon a spinfotonok mellett is lehet ervelni, hiszen sok publikacio van ra: google: Geezo
Másodszor az ENU egy leegyszerűsitett modellje a világegyetemnek. Ezért nem veszi figyelembe a gyorsulva tágulást.
Megprobalja, csak egy teljesen blod magyarazatot ad ra, mint fentebb irtam.
Harmadszor csak akkor lehet az univerzum sík ha a sűrűsége nagyon pontosan megegyezik a kritikus sűrűséggel. Márpedig a WMAP és egyéb mérések alapján úgy tűnik finomhangolva van amin maguk a kutatók ís elképedtek.
Elolvastad amit irtam? Az inflacio legyartja a finomhangolt kezdofeltetelt egy nem finomhangolt kezdofeltetelbol.
És negyedszer az univerzum egy irányban nem tágulhat gyorsabban mint a fénysebesség, mert ugye a fénynél semmi sem lehet gyorsabb. Az hogy egy megfigyelő a felfúvúdó lufi példájából kiindulva az univezum átellenes pontjáról gyorsabbnak látná az csak érzékcsalódás.
Elolvastad amit irtam? Kulon belinkeltem egy korabbi hozzaszolasom ahol elmagyaraztam hogy miert hulyeseg az univerzum tagulasat a fenyesebesseggel osszevetni.

Antigravitáció

Elküldve: 2012.09.02. 15:24
Szerző: lorenz
John Wheeler a gravitációról:

"A tömeg nyakon csípi a teret, mert megszabja, miként görbüljön, a tér pedig nyakon csípi a tömeget, mert megmondja, miként mozogjon."

Antigravitáció

Elküldve: 2012.09.02. 15:30
Szerző: lorenz
@Morcos (53451):

A fénysebességkorlát a négydimenziós téridő két pontja között érvényes.
Az Univerzum tágulásánál hogyan veszed fel a két pontot?

Antigravitáció

Elküldve: 2012.09.02. 15:37
Szerző: lorenz
@Morcos (53451):


Kifejtenéd, hogy miként szenvednek el a mérőműszerek érzékcsalódást?
Vagy a komputerek az adatfeldolgozás során?
Ha egy távolabbi kvazár távolodását gyorsabbnak mérjük, mint egy közelebbiét, akkor hol az érzékcsalódás?

Antigravitáció

Elküldve: 2012.09.02. 15:48
Szerző: Morcos
@lorenz (53460):

Nem hiszek a háromnál több dimenzó létében, pláne ilyenekben hogy 11. dimenzó. Ami matematikailag leírható, nem valószínű hogy létezik a valóságban.

Abban sem hiszek, hogy a gravitációt pusztán tér görbületével magyarázzam. A kölcsönhatásokat mindig részecskék közvetítik. Ez érvényes az elektromágnesességre a gyenge és az erős kölcsönhatásra is! Ez alól a gravitáció sem lehet kivétel.

Antigravitáció

Elküldve: 2012.09.02. 15:52
Szerző: Morcos
@lorenz (53461):

Ebbe ne is menjünk bele, mert a tér valóban gyorsabban tágulhat a fénysebességnél.

Antigravitáció

Elküldve: 2012.09.02. 15:58
Szerző: Gábor
@Morcos (53462):

Ez nem hit kérdése, mint úgy általában a tudomány nem arról szól, hogy ki miben hisz. A dimenzió fogalma fizikában, matematikában sok mindent jelenthet. A relativitás elmélet óta tudjuk, hogy a világunk (legalább) négy dimenziós.

Antigravitáció

Elküldve: 2012.09.02. 15:58
Szerző: lorenz
@Morcos (53462):

Ki kell hogy ábrándítsalak, mint már annyi mindenki mást itt a fórumon.

Ez nem hit kérdése.

Ráadásul még azt sem tudod, hogy negyedik dimenzión hagyományosan az időt értjük.

Szólj majd, ha tudományos alapú érvekkel is elő tudsz majd állni, és nem csak az erős hiteddel.

Antigravitáció

Elküldve: 2012.09.02. 15:59
Szerző: lorenz
Gábor megelőzött.

Antigravitáció

Elküldve: 2012.09.02. 16:02
Szerző: Gábor

Antigravitáció

Elküldve: 2012.09.02. 16:06
Szerző: Morcos
@lorenz (53466):

Muszáj nekem elhinnem mindent, amennyi elmélet születik a fizikában?

Ja és nem az én feladatom a bizonyítás! Én csak várom a bizonyítékot.

Antigravitáció

Elküldve: 2012.09.02. 16:11
Szerző: lorenz
@Morcos (53464):

Ha a fény az elektromágneses tér rezgése, és tömeg jelenlétében bizonyíthatóan elhajlik, akkor miért nehéz számodra befogadni a gravitáció kapcsán a görbült tér fogalmát?

Milyen alternatív magyarázatot ajánlasz a fenti jelenségre, illetve hol a hiba az én leírásomban?

De most hit nélkül, ha kérhetném.

Antigravitáció

Elküldve: 2012.09.02. 16:14
Szerző: lorenz
@Gábor (53468):

Bocs.Igen láttam, és nem nagyon értem.
Segíthetsz, ha van hozzá kedved.

Antigravitáció

Elküldve: 2012.09.02. 16:21
Szerző: Gábor
@lorenz (53471):

Mondok mást, amikor egy űrszonda (vagy akármi) egy nagybolygó mellet halad el, és pályája éppen megfelelő - mint a parittya - gyorsítja, vagyis taszítóerő lép fel.

Antigravitáció

Elküldve: 2012.09.02. 16:22
Szerző: lorenz
@Morcos (53469):

"Én csak várom a bizonyítékot."


Fényelhajlás, Eddington expedíció, Merkúr perihélium eltolódása,
gravitációs lencsék.

Antigravitáció

Elküldve: 2012.09.02. 16:23
Szerző: lorenz
@Gábor (53472):

A gravitációs csúzlira gondolsz?

Úgy tudom, az klasszikus háromtest probléma, és nem antigravitáció löki el az egyik testet, hanem két test a rendszer összenergiájából hirtelen lead a harmadiknak, és ez röpíti el.

Kaotikus rendszerek példájának szokták felhozni.

Antigravitáció

Elküldve: 2012.09.02. 16:25
Szerző: Gábor

Antigravitáció

Elküldve: 2012.09.02. 16:28
Szerző: Morcos
@lorenz (53470):

Én ezt írtam:

"Abban sem hiszek, hogy a gravitációt pusztán tér görbületével magyarázzam."

Tehát ez azt jelenti hogy pusztán a tér görbületével szerintem nem magyarátható a gravitáció, kell lenni közvetítő részecskéknek is! Ettől még térgörbület létezik, én sem vitatom!

Különben nálam rossz lóra tettél én nem Gezoo vagyok és nem is Fekete mittudoménki :mrgreen:

Antigravitáció

Elküldve: 2012.09.02. 16:30
Szerző: Gábor
@Morcos (53477):

Nem mondtad meg miért kell lennie közvetítő részecskének!

Antigravitáció

Elküldve: 2012.09.02. 16:32
Szerző: lorenz
@Gábor (53475):


"A három test között kölcsönösen ható gravitációs erők nagysága és iránya folytonosan, bonyolult módon változik. Ennek eredményeképpen a rendszer energiája nem fog egyenletesen megoszlani a résztvevők között, még abban az esetben sem, ha három azonos tömegű testről van szó. Ehelyett bonyolult csere-bere kezdődik, amelyben hol az egyik, hol a másik test birtokolja a rendszer összes energiájának oroszlánrészét. Hosszú időszakot vizsgálva a rendszer mozgása tökéletesen rendezetlennek tűnik, olyannyira, hogy a gravitációs dinamika háromtest-problémáját nyugodtan tekinthetjük az úgynevezett kaotikus viselkedésű rendszerek iskolapéldájának. Előfordulhat, hogy a három égitest közül kettő "összefog" és a rendelkezésre álló energiából olyan hatalmas részt ad át a harmadiknak, hogy az egyszer és mindenkorra kirepül a rendszerből, mint kő a parittyából. Innen ered a jelenség "gravitációs csúzli" elnevezése"


Paul Davies:Az utolsó három perc

Antigravitáció

Elküldve: 2012.09.02. 16:32
Szerző: Morcos
@Gábor (53478):

De sajna ezt is megmondtam:

"A kölcsönhatásokat mindig részecskék közvetítik. Ez érvényes az elektromágnesességre a gyenge és az erős kölcsönhatásra is! Ez alól a gravitáció sem lehet kivétel."

:mrgreen:

Antigravitáció

Elküldve: 2012.09.02. 16:40
Szerző: Gábor
@Morcos (53480):

Megint nem válaszoltál! Miért nem lehet kivétel, és miért kellene, hogy részecskék közvetítsék? Egyébként meg abban az értelemben nem kölcsönhatás, hogy a test hat egy másik testre, mert nem ez történik.

Antigravitáció

Elküldve: 2012.09.02. 16:40
Szerző: Gábor
@lorenz (53479):

??? - nem erről beszélek.

Antigravitáció

Elküldve: 2012.09.02. 18:06
Szerző: mimindannyian

Antigravitáció

Elküldve: 2012.09.02. 19:02
Szerző: lorenz
@Gábor (53482):

Hát, ha nem arra gondoltál, akkor fejtsd ki részletesebben, mert én még életemben nem hallottam ilyen összefüggésben említeni az antigravitációt.
Persze, ez nem jelent semmit, sietek hozzátenni.

Antigravitáció

Elküldve: 2012.09.02. 19:07
Szerző: lorenz
@mimindannyian (53486):

Most csúzli vagy hinta?

Antigravitáció

Elküldve: 2012.09.02. 19:13
Szerző: mimindannyian
@lorenz (53488): Most a nevéről vitatkozunk, vagy a jelenségről?

Antigravitáció

Elküldve: 2012.09.02. 19:18
Szerző: lorenz
@mimindannyian (53489):

Ok, hagyjuk az elnevezéseket.
Ez lenne az antigravitáció?

Antigravitáció

Elküldve: 2012.09.02. 20:04
Szerző: mimindannyian
@lorenz (53490): Azt mondod, hagyjuk az elnevezéseket, erre egy elnevezésre kérdezel rá? De lásd, jó vagyok hozzád, nem, nem ez az antigravitáció. A te háromtest problémád talán antigravitáció?

Antigravitáció

Elküldve: 2012.09.02. 20:16
Szerző: Morcos
Törölve.

Antigravitáció

Elküldve: 2012.09.02. 23:58
Szerző: Morcos
HA MÁR ANTIGRAVITÁCIÓ! Vegyük komolyra!

Nemrégiben két fizikus olyan elmélettel állt elő, mely, ha igaznak bizonyul lehetővé teszi, hogy az ember három óra alatt elérje a Marsot, és 80 nap alatt egy 100 fényévnyire lévő csillagot!

Jochem Häuser fizikus szerint az alapelmélet kimondja, ha egy hatalmas forgó gyűrűt helyezünk egy szupravezető tekercs fölé és elég áramot vezetünk át a tekercsen, akkor a létrejövő hatalmas mágneses mező "olyannyira lecsökkenti a gyűrűre ható gravitációs vonzást, hogy egy idő után az szabadon lebeg".

Ezen "taszító antigravitációs erő" és a hipermeghajtó eredete a német kutató, Burkhard Heim munkáján alapszik. A tudós elmélete felvázol egy hatdimenziós univerzumot, melyből kettő úgynevezett szubtér. Heim két extra dimenziója miatt a gravitáció és az elektromágnesesség összehozható, így lehetővé válik az elektromágneses energia konvertálása gravitációs energiává és vice versa. Mindez egy olyan lehetőséget villant fel, mely Einstein négydimenziós elméletében nem lenne kivitelezhető, mivel "az ember nem tudja megváltoztatni a gravitáció erejét mindössze azáltal, hogy némileg felturbózza az elektromágneses mezőt."

Heim, később azt állította, hogy "egy forgó mágneses mező annyira tudná csökkenteni a gravitáció hatását egy űrhajóra, hogy az felszállhat" - ez az elmélet megragadta Werner von Braun figyelmét is. Az először 1959-ben ismertetett elméletet később rakétafejlesztők is alaposan kielemezték az amerikai Saturn alkotása közben.

Amint a kezdeti lelkesedés alább hagyott, Heim más problémák felé fordult, így hipermeghajtó elmélete lassan eltűnt a süllyesztőben, egészen Walter Dröscher 1980-as belépőjéig. A kutató továbbfejlesztette Heim munkáját, egy olyan elméletben, melynek során két további dimenziót adott a már meglévő hathoz.

Így született meg a "Heim-Dröscher űr", egy nyolcdimenziós elmélet. Az említett extra erők egyike "a taszító antigravitáció, mely hasonló a sötét energiához. Ezen energia a tudományos elméletek szerint az univerzum tágulását gyorsítja fel". A másik erő pedig "Heim ötödik - hatodik dimenzióinak és azon extra dimenzióknak kölcsönhatása, melyet Dröscher vezetett be. A kutató szerint ennek eredményeképpen "gravitofoton" párok keletkeznek. Ezek olyan részecskék, melyek közbenjárnak az elektromágneses és gravitációs energia egymásba történő átalakulásában.

Azt hiszem az alábbi Häuser publikációk önmagukért beszélnek majd:

http://arxiv.org/pdf/1104.3247v1.pdf
http://www.hpcc-space.de/publications/d ... Hauser.pdf
http://www.hpcc-space.de/publications/d ... PC2008.pdf

További publikációk:

http://www.hpcc-space.de/index.html
illetve:
http://www.hpcc-space.de/publications/index.html

Kísérleti bizonyítékok és mérések(!!!):

http://arxiv.org/pdf/gr-qc/0610015.pdf
http://arxiv.org/pdf/0707.3806.pdf
http://arxiv.org/pdf/0806.2271.pdf

Antigravitáció

Elküldve: 2012.09.03. 00:41
Szerző: lorenz
@mimindannyian (53493):


Elbeszélünk egymás mellett.
Nem én hozakodtam vele elő, és mindössze annyit jegyeztem meg, hogy én más vonatkozásban olvastam erről.
Hol állítottam, hogy a háromtest probléma kapcsolódhat az antigravitációhoz?

Te linkelted a hintamanővert.Megnéztem.Soha nem láttam szebbet.
Most akkor mi van?

Antigravitáció

Elküldve: 2012.09.03. 00:49
Szerző: lorenz
@Morcos (53497):


Szóval 11 dimenzió elfogadhatatlan számodra, de 6 már igen.
Igen szép előremenetelt tanusítottál, tekintve, hogy néhány órája még csak
3-ban hittél.A negyediket is úgy kellett rádtukmálni.

Én inkább a húrelmélet tanulmányozását javasolnám a maga 26, 10, és 11 dimenziójú változataival.Ha már ilyen szépen haladsz.

Antigravitáció

Elküldve: 2012.09.03. 00:56
Szerző: Morcos
@lorenz (53499):

Te gyerek! Attól hogy én nem hiszek benne hogy a valóságban(!) létezne 11. meg 26. dimenzió, attól még matematikailag leírható, sőt segítségével sokminden értelmezhető is.

Már megmondtam neked rossz lóra tettél, de próbálkozz nyugodtan.

Antigravitáció

Elküldve: 2012.09.03. 01:12
Szerző: mimindannyian
@Morcos (53497): Te specializálódtál az önjelölt zsenik hajmeresztően zöldség elméleteire?

Antigravitáció

Elküldve: 2012.09.03. 01:21
Szerző: lorenz
@Morcos (53500):

Ismered Gézoot?
Zseniális az ürge.Felépített magának egy igen komplex rögeszmét csupa spinfotonból.

Antigravitáció

Elküldve: 2012.09.03. 11:13
Szerző: Gábor
@Morcos (53497):
Nemrégiben két fizikus olyan elmélettel állt elő, mely, ha igaznak bizonyul lehetővé teszi, hogy az ember három óra alatt elérje a Marsot, és 80 nap alatt egy 100 fényévnyire lévő csillagot! Jochem Häuser fizikus szerint az alapelmélet kimondja, ha egy hatalmas forgó gyűrűt helyezünk egy szupravezető tekercs fölé és elég áramot vezetünk át a tekercsen, akkor a létrejövő hatalmas mágneses mező "olyannyira lecsökkenti a gyűrűre ható gravitációs vonzást, hogy egy idő után az szabadon lebeg".
A szupravezetést 1911-ban fedezték fel, és nem mostanában.
1933 fedezték fel a Messiner-effektus, vagyis hogy lebeg.
Nem atigravitál, mágnesesen lebeg, vagyis egy másik erő tartja fenn. Mint ahogy a repülőgép, madár sem antigravitál, hanem a felhajtóerő tartja fent.

Kép

Szupravezetés

Van ilyen elven működő eszköz, Maglevnek, vagy mágnesvasútnak hívják. Sajnos ezzel nem tudsz felszállni, ugyanazért amiért a saját hajadnál fogva sem tudod magadat felemeni. Csupa baromságot hordasz itt össze. Minek, kinek? :(
Kép

Antigravitáció

Elküldve: 2012.09.03. 11:34
Szerző: Morcos
@Gábor (53503):

Igaz rossz a megfogalmazása a magyar cikkenek, de nem volt türelmem szórakozni a megírással.

Itt van az eredeti New Scientist forrás: http://www.newscientist.com/article/mg1 ... space.html

Mivel ez már csak regisztrálva olvasható, így a teljes cikk itt olvasható: http://www.bibliotecapleyades.net/cienc ... ions11.htm

Különben az elmélet annyira hülyeség hogy:

"In 2005, a team consisting of Dröscher and Jochem Häuser (University of Applied Sciences in Salzgitter, Germany; Physicist & Professor of Computer Science) received one of the 21 Best Paper awards that year from the AIAA for their application of Heim-Dröscher theory to space propulsion.[2][3] It is also noteworthy, that this particular award was delivered by the subcommittee of which Hauser was a member.[4]"

(http://en.wikipedia.org/wiki/Walter_Dröscher)

De nem kell aggódnod soha többé nem rakok ide fel semmit!

Antigravitáció

Elküldve: 2012.09.03. 11:41
Szerző: Gábor
@Morcos (53504):

Ez úgy zöldség ahogy van, leírtam miért. Szavakkal dobálózik, ennyi.

Antigravitáció

Elküldve: 2012.09.03. 15:00
Szerző: alagi
@Gábor (53503):

Itt nem errol van szo.
A cikkek alapjan van valami kis effektus ami forgo szupravezeto mellett lep fel. Ez vagy tenyleg valami furcsa gravitacios effektus, vagy megint csak kilazult az egyik kabel :)

Morcos ugyan kiserleti bizonyiteknak hozta fel a cikkeket, szerintem ezt meg korai bizonyiteknak nevezni, legalabbis rogton azutan hogy csillagkozi utazasrol meg Heim-Droscher urrol beszel. Mar csak azert sem mert a bizonyiteknak felhozott cikkben konkretan arra van bizonyitek, hogy a Droscher-Hauser elmelet nem a valosagot irja le, egy szazas faktorral tul nagy erteket josol. (az osszes elmeletet, ami jo nagy effektust josol most a kiserlettel kizartak). Ugy tunik valami kis effektus tenyleg van, de azert ez meg odebb van az antigravitacios hajtomutotol. Mindenesetre en annak drukkolok hogy tenyleg legyen ott valami erdekes es hasznos, nem csak megint a laza kabel. :)

Antigravitáció

Elküldve: 2012.09.03. 15:05
Szerző: Gábor
@alagi (53510):

Rendben, de ő nem ezt írta. Milyen gravitációs effektus? Mit mérnek? Erről az effekrtől tudsz egy hiteles forrást mutatni? Amúgy meg így már nagyon érdekesen hangzik...

Antigravitáció

Elküldve: 2012.09.03. 15:09
Szerző: alagi
@Gábor (53511):

A harom arxiv cikk amit az aljan hozott az nekem hitelesnek tunik, mas kerdes hogy pont arra bizonyitek hogy amit felette irt az nem igaz. :)

Antigravitáció

Elküldve: 2012.09.03. 15:42
Szerző: Morcos
@alagi (53512):

Vesd össze az alábbi elméleti Hauser anyagot Tajmar kísérleteivel:

http://arxiv.org/pdf/1104.3247v1.pdf

Látni fogod hogy az EHT elméleti számítások és a Tajmár féle kísérleti eredmények nagyjából azonosak. Különben Hauser a 9. oldalon össze is veti a kettőt.

Vagyis a Heim elmélet nem hülyeség, sőt bizonyíték is van rá, hogy működik.

(Ja és nem tudom honnan vetted a 100-as faktort.)

Antigravitáció

Elküldve: 2012.09.03. 16:14
Szerző: alagi
@Morcos (53513):

Nem tudom ez valami uj elmelet-e (EHT), a masik cikkben (0707.3806) a kettes tablazatban osszevetik a merest az elmeletekkel, (EHT itt nem szerepel)
a Droscher-Hauser elmelet joslata mindig 130, a harom kulonbozo kiserlet pedig harom kulonbozo erteket ad: 3, 37, 0.1, a faktor eszerint 40, vagy 4, vagy 1000. azaz roviden 100 ;)


Ezt is felreerted:
Így született meg a "Heim-Dröscher űr", egy nyolcdimenziós elmélet.
Ez nem a terido dimenzioja, a cikk szerint ugyanis
" H^8 = Heim space, 8 dimensional internal space attached to each point of spacetime"

Ezzel a (hibas) szohasznalattal peldaul az elektrodinamikat hat dimenzios elmeletnek nevezhetned, hiszen minden pontban van ugyebar egy hat dimenzios alter (3 az elektromos es 3 a magneses ternek)

Antigravitáció

Elküldve: 2012.09.03. 16:24
Szerző: Morcos
@alagi (53514):

Naszóval: EHT = EXtended Heim Theory
Ja és nézed meg végre a Hauser anyagokat is, csak a kísérleteket.

Amit írtam sajnos gagyi, mert egy régi cikkből származik, és éjjel sajna lusta voltam rá hogy rendesen megírjam. Ígyhát másoltam. Innen: http://www.mtv.hu/modernkepmesek/cikk.php?id=86722

Antigravitáció

Elküldve: 2012.09.03. 16:29
Szerző: alagi
@Morcos (53515):
Naszóval: EHT = Etended Heim Theory
Ez vilagos, de nem latom hogy ebben a cikkben reszleteznek hogy mi is ez az elmelet.
Amit írtam sajnos gagyi, mert egy régi cikkből származik, és éjjel sajna lusta voltam rá hogy rendesen megírjam. Ígyhát másoltam.
Mikor bemasoltad akkor mar tudtad hogy gagyi? (egyebkent illene jelezni ha bemasolsz valamit)