Antigravitáció

[Gábor]

@Morcos (59166): Mármint Stephen Hawking - Az idő rövid története. - ismeretterjesztő könyvében? Megalol. Én le is vezetem neked, de te nem hiszem, hogy érted, mivel Hawking mesekönyvében ez nincs benne. Ahhoz másfajta könyveket kellene forgatnod, és főleg megértened. Egyébként van valami érdemi hozzászólsáod is, pl.: hogy nincs igazam mert ... ? Vagy csak sárral dobálózol? Ha utóbbi, akkor továbbra is figyelmen kívül hagyom amit írsz, főleg a faszfejezés után. Ez téged minősít, nem engem.

[Solaris]

@Gábor (59152): A Schwarczschild sugárral fogott mellé.

[Solaris]

@Mojjo (59151): Köszi a linket!

[Morcos]

@alagi (59164):

Nem latod at a matematikajat a dolognak, ezert osszevissza beszelsz. Van egy Einstein egyenlet ugye, vagy egyszerusitve a Friedmann egyenlet, ami megadja az univerzumban levo anyag energiaja alapjan az univerzum idofejlodeset. Ez az egyenlet nem fog valtozni azert, mert te raaggatod az anyag energiasurusegere a "gravitacios energia" tablat, azaz nem irhatod oda a jobb oldalra megegyszer mostmar a masik nevvel. Vagyis nem csinaltal semmit, csak uj nevet adtal egy regi dolognak, es azt hiszed ez most megold barmit is.

De ember könyörgöm! Ha egyszer megadtuk az univerzum energiasűrűségét és azt tudjuk hogy ezt a gravitációs mező negatív energiasűrűségének kompenzálnia kell, akkor elég csak egy negatív előjelet tenni és máris megkaptuk a gravitációs mező energiasűrűségét!

[Solaris]

@alagi (59154): Jaj, ez fájt! A Schwarczschild sugárral fogtál mellé. Erre mutatott rá Szilágyi. Én nem állítottam az Univerzumról semmit, legalább is eddig nem. Olvasni persze már sokfélét olvastam, hiszen szigorúan tudományosnak nevezhető Univerzummodell is többféle van.

[Morcos]

@Gábor (59167):

Öreg... Megadtam én egy másik forrást is! A Guth - The Inflationary Universe... De ha neked Stephen Hawking megalol, hát akkor nincs miről tárgyalni te ügyeletes zseni.

[alagi]

@Solaris (59171):

Mit jelent a mellefogas szerinted?
Soha nem allitottam hogy a Schwarzschild sugar nem letezik, es nem lehetne a kepletebe barmilyen tomeget beirni. Arra probaltam ramutatni, hogy nem feltetlenul van ertelme abbol levonni valami kovetkeztetest, hogy talalomra beirunk a Schwarzshild sugard kepletebe valamit.

Ahogy ennyi is ramutatott, termeszetesen mindennek van schwarzshild sugara, nekem is, de nem sok mindenre lehet kovetkeztetni a konkret ertekebol.
Ahogy en ramutattam, ez pont olyan mint a suruseg. Barminek kiszamithatod a suruseget, es ez alapjan eldontheted hogy uszna-e a vizen, de ugye eleg nehez lenne a szaturnuszt valami tengerbe beledobni, es megnezni hogy tenyleg uszik-e.

[alagi]

@Morcos (59170):

De ember könyörgöm! Ha egyszer megadtuk az univerzum energiasűrűségét és azt tudjuk hogy ezt a gravitációs mező negatív energiasűrűségének kompenzálnia kell, akkor elég csak egy negatív előjelet tenni és máris megkaptuk a gravitációs mező energiasűrűségét!

es akkor mi van? Csak raaggattal egy masik nevet a jol ismert energiasuruseg -1-szeresere. Pont mint az F_morcos. Nem latod at mi tortenik abban a peldaban?

[Solaris]

@Gábor (59155): Nem tudok annyit, hogy döntőbíró lehessek. Úgy tudom, az Univerzum inflációs modellje széleskörűen elfogadott. Még régebben, sihederként olvastam Fodor L. István egy könyvét, ahol képet ad az Univerzumról, s emlékszem rá, hogy objektív határnak nevezi azt a távolságot, ameddig ma a műszereink ellátnak, vagyis a látható/észlelhető Univerzumon túl nincs semmi. Amikor a könyvét írta, már ismert volt a mikrohullámú háttérsugárzás is. Ha meggondolom a dolgot, valahol igaza van. Ha léteznek az Univerzumnak olyan tartományai, amelyekkel nincs semmiféle kölcsönhatás a távolságok miatt, mert még a fény sem ért ide, akkor mindegy, hogy a láthatáron túl van-e valami, avagy nincs.

[Gábor]

@Morcos (59172): Igazad van, Alan Guth - The Inflationary Universe ismeretterjesztő könyvét kihagytam. A szövegben az ismereterjesztő könyvön van a hangsúly és nem az íróján. Ez nem tudományos könyv! Esetleg nem tudod mi a különbség a tudomány és ismeretterjesztés között? Ez lehet a hiba, azt hiszed tudományt olvasol, pedig csak annak kivonatát erősen hasonlatokra és kijelentésekre építve. De megint nem válaszoltál, mi a problémád azzal amit írtam?

[ennyi]

@Morcos (59165):

Koszi a valaszt, de ugye latod, hogy ez nem valasz? Az, hogy bizonyos okos nagyrabecsult emberek ezt allitjak az nekem nem eleg.

Baromi korlatolt vagyok, a negativ energiat, negativ munkat nem tudom ertelmezni.

[Solaris]

@alagi (59173): "Az univerzumnak nincsen Schwarzschild sugara mert az unverzum nem egy fekete lyuk."

Azt írtad, amit idéztem, Az a melléfogásod, hogy az Univerzumnak is van Schwarzschild sugara. Azt hiszem, ezt már eléggé kitárgyaltuk.

[Gábor]

@Solaris (59175): Ok, addig látnak el a műszerek, de ami azon túl van sem szubjektív, mivel közvetetten lehet objektívan "vizsgálni", feltéve ha az infláció valóban megtörtént. (Sőt, az sem biztos, hogy információ nem cserélődhet ki a látható és láthatatlan univerzum között, de ez egy másik történet...) Ezt egy rossz hasonlatnak érzem.

[Morcos]

@Gábor (59176):

De megint nem válaszoltál, mi a problémád azzal amit írtam?

A problémám az hogy összevissza vagdalkozol, a tudományos világban sokszorosan elismert (másrészől súlyos beteg) embert cikizel, és előadod hogy a téma nagy szakértője és zsenije vagy.

Ennek ellenére egy tudományos munkádat nem tetted még ide fel, mert NINCS is olyan, csak fellengzős dumával kábítasz mindenkit.

[Solaris]

@Gábor (59179): Ha az Univerzumnak csak része az észlelhető Univerzum, az észlelhetőn túli rész sem lehet szubjektív. Úgy tudom, az inflációs modell tudja egyedül megmagyarázni az észlelhető Univerzum méreteit és korát, ezért fogadják el. Az a másik történet, az információcsere elég érdekes lehet. Tudsz ajánlani valamit, ahol utána nézhetek?

[Gábor]

@ennyi (59177): Valójában ez egy kicsit bonyolultabb, és negatív energiája soha nem lesz, bár pongyolán tényleg szokták ezt mondani. A k érték vagyis görbület ami lehet negatív, persze az energia ez esetben is pozitív.

[alagi]

@Solaris (59178):

Igen, meg mindig az elirasokkal harcolsz. Tartom a kezem kormosre. Nyelvtanilag tenyleg azt irtam az elso hozzaszolasomban, hogy az univerzumnak nincsen Schwarzshild sugara, de azt hiszem mostanra mar eleg nyilvanvalo, hogy mi a konkret allaspontom az ugyben. Ha azzal van problemad, akkor szolj.

(Bocs, eliras volt, termeszetesen mint mar legalabb otszor leirtam azota, van Schwarzshild sugra, mint barminek, de sok ertelme kiszamolni nincsen, raadasul mint fentebb ramutattam nem is egyertelmu hogy hogy kene kiszamolni, mert van ugye a null-energia hipotezis, ami szerint a sugar vegtelen, vagy be lehet irni eppen a kepletbe az anyag energiasuruseget, de hogy melyiknek van tobb ertelme, ha egyatalan, az kerdeses. )

[Gábor]

@Solaris (59181): Már hogyne lehetne? Egy big-bangból keletkeztünk, vagyis vissza lehet vezetni a kiindulásig, ott is ugyanazok a természeti törvények mint itt... persze a méretét még nem tudjuk, és még sok mást sem. (papír alapú adathordozón van meg, de keresek itt a neten, ha lesz időm, és cseszegetsz érte. )

[Solaris]

@alagi (59173): Tegyük már rendbe ezt a tenzor kérdést!
Azt hiszem, ott a probléma, hogy nem egy nyelvet beszélünk. Azt írod pld, hogy van a tenzoroknak olyan tulajdonsága, hogy izotrop. Én azt mondom, hogy nincs. Van olyan tenzor, amelyiknek a sajátértékei azonosak, de nem mindegyik tenzor ilyen. Amelyik ezzel a tulajdonsággal rendelkezik - azonos sajátértékek -, azt szokás gömbtenzornak, vagy izotrop tenzornak nevezni. A tenzor ez esetben nem önmagáért való valami, hanem egy fizikai teret reprezentál, s az izotrópia a térhez tartozik, nem a tenzorhoz. Más a felfogásunk.

[Solaris]

@alagi (59183): Testvérem, Alagi, itt a Szkeptikus Fórumon! Lapozzunk már!

[Morcos]

Látod Solaris, ezt magyaráztam.

Idegileg nem lehet kibírni Gábor vagdalkozását. Azt nem vitatom hogy tud bizonyos dolgokat, de ahogy látom azt is felületesen.

[Solaris]

@Gábor (59184): Mennyi mindent nem tudunk? Sokat, de van egy dolog, ami félő, hogy igaz, mégpedig az, hogy az Univerzumban a megszerezhető ismeretek határa alatt van az emberi agy felfogóképessége, vagyis soha nem fogjuk megérteni az Univerzumot.

[Gábor]

@Solaris (59188):

hogy az Univerzumban a megszerezhető ismeretek határa alatt van az emberi agy felfogóképessége, vagyis soha nem fogjuk megérteni az Univerzumot.

Na látod, ezt biztos, hogy nem tudjuk!

[Solaris]

@Morcos (59187): Várj kicsit Morcos! Aki jön egy új elmélettel, amivel megoldani véli a fizika, a kozmológia súlyos problémáit, annak bírnia kell a gyűrődést és türelmesnek kell lennie. A munkád akkor bizonyítja, hogy értékes, használható, ha elviseli az ízekre szedést és megfelelő válaszokat ad a felmerült kérdésekre. Galois türelmetlen volt, lásd hogy végezte!

[alagi]

@Solaris (59178):

Azt írtad, amit idéztem, Az a melléfogásod, hogy az Univerzumnak is van Schwarzschild sugara. Azt hiszem, ezt már eléggé kitárgyaltuk.

Igen, rosszul irtam, szorjal hamut a fejemre, de utana otszor leirtam hogy mire gondolok egeszen pontosan.
Az uzenet az akart lenni, hogy igen, van schwarzshild sugara mindennek, mert barmelyik keplettel lehet zsonglorkodni, de ez igy is csak zsonglorkodes marad.

Vessuk meg ossze azt is, hogy en semennyit nem lovagolok azon hogy te hogy egeted be magad izotrop tenzorokkal, te meg mar miota egy elirason lovagolsz.

[alagi]

@Solaris (59185):

Azt írod pld, hogy van a tenzoroknak olyan tulajdonsága, hogy izotrop. Én azt mondom, hogy nincs. [..]Amelyik ezzel a tulajdonsággal rendelkezik [..], azt szokás izotrop tenzornak nevezni.

Aha, tehat nem izotrop tulajdonsaggal rendelkezo tenzor, hanem izotrop tenzor. Teljesen vilagos. Ha te egy gerincesseg tulajdonsagaval rendelkezo ember lennel, most beismerned hogy tevedtel.

[Solaris]

@alagi (59192): Menj már a Sóhivatalba te balfácán! Egyáltalán felfogtad, hogy mit írtam? Aligha, de a szád az jár és mocsok módon csorbítva idézel. Ha lehetne, a fizimiskádra másznék! ugye tudod, ez mit jelent? Olvasd el újra:

Azt írod pld, hogy van a tenzoroknak olyan tulajdonsága, hogy izotrop. Én azt mondom, hogy nincs. Van olyan tenzor, amelyiknek a sajátértékei azonosak, de nem mindegyik tenzor ilyen. Amelyik ezzel a tulajdonsággal rendelkezik - azonos sajátértékek -, azt szokás gömbtenzornak, vagy izotrop tenzornak nevezni. A tenzor ez esetben nem önmagáért való valami, hanem egy fizikai teret reprezentál, s az izotrópia a térhez tartozik, nem a tenzorhoz. Más a felfogásunk.

[Solaris]

@alagi (59191): Biztosan elkerülte a figyelmed, esetleg nem érted ezt:

@alagi (59183): Testvérem, Alagi, itt a Szkeptikus Fórumon! Lapozzunk már!

[Morcos]

@Solaris (59193):

Na te se bírtad idegileg mint én Gábort

Figyu írd be a gugliba: "energy momentum tensor homogeneous isotropic" és enter

[mimindannyian]

az Univerzumban a megszerezhető ismeretek határa alatt van az emberi agy felfogóképessége, vagyis soha nem fogjuk megérteni az Univerzumot.

Na-na! A felfogás több, mint ismeret- avagy adatgyűjtés. Azt mondjuk valamire, hogy megértettük, ha valamilyen általunk felfogható modellbe tudjuk foglalni a számunkra lényeges tulajdonságait. Ilyen tekintetben nem zárható ki, hogy egyszer a késői leszármazottjaink megértik az Univerzumot.

[Solaris]

@Morcos (59195): Aha! Alagi kihozott a béketűrésből a sunyiságával. Ez a tenzor téma éppen az, amiből nem engedek sem magyar, sem angol, sem orosz, sem francia, sem hottentotta nyelvű idézeteknek és kész. Attól, hogy a szamaramat Alaginak nevezem, a szamár még nem lesz írástudó, Alagi meg nem lesz okosabb a szamaramnál. Éppen ő pampog mások felszínes kritikáiról, jelesül az enyémről, de elnézve a dolgozatodra adott reakcióit, az övé sem különb.

[alagi]

@Solaris (59193):

Eloszor ezt irtad:

"Hagyd már ezt a hülyeséget! A tenzornak nincs olyan tulajdonsága, hogy homogén és/vagy izotrop."

Aztan mikor kiderult hogy autoriter ervek is vannak (ugy tunik te csak azt vagy hajlando megfontolni), akkor mar ezt irod:

"...azt szokás gömbtenzornak, vagy izotrop tenzornak nevezni."

Nekem nagyon ugy tunik, hogy megvaltozott a velemenyed. Nem is baj, mert tevedtel. Hidd el, meg velem is elo szokott fordulni. De hogy ezt ne tudd ertelmes emberhez meltoan elviselni, anelkul hogy lehulyezd aki erre ramutat, az nem vet rad tul jo fenyt.

(mocskolodj tovabb nyugodtan ha ez kell a kis lelkednek, engem az sem zavar, magadrol allitasz ki vele bizonyitvanyt)

[Morcos]

@Solaris (59197):

"Ez a tenzor téma éppen az, amiből nem engedek sem magyar, sem angol, sem orosz, sem francia, sem hottentotta nyelvű idézeteknek és kész."

Tényleg nem kötekedésből, mert engem nem zavar mi a véleményed.

De az energia-impulzus tenzor homogén és izotrop, véleményedtől függetlenül.

Mondhatom, hogy a Föld banán alakú, amikor az gömb. Nem érdekli hogy mit gondolok, gömb lesz attól függetlenül is.

Remélem érthető

[Solaris]

@mimindannyian (59196): Úgy látszik, hogy megérkeztünk uraságod szakterületére.

[mimindannyian]

@Solaris (59200): Bizony, őrködöm!

És ha már itt tartunk, tényleg nem kötekedésből, de én sem értem, mi a különbség aközött, ha valamit izotrop tenzornak nevezünk, vagy ha azt mondjuk, hogy a tenzor izotrop. Szerintem semmi, a jelzős szerkezetek így működnek.

[Szilágyi András]

@alagi (59173):

Ahogy ennyi is ramutatott, termeszetesen mindennek van schwarzshild sugara, nekem is, de nem sok mindenre lehet kovetkeztetni a konkret ertekebol.

No azért vannak, akik következtetnek, pl.:
http://van.physics.illinois.edu/qa/listing.php?id=13892
http://blogs.discovermagazine.com/cosmi ... lack-hole/

[Morcos]

Gábornak üzenem,

hogy egyes hozzászólásain néha tényleg kiakadok, és túllépek egy határt, de a faszfejezésért elnézést kérek.

Végülis nem haragszom rá, nem is ismerem.

[alagi]

@Szilágyi András (59202):

Kosz, relevans linkek.

A masodikbol idezek: (ez a cikk pont amellett ervel, hogy miert hulyeseg azt gondolni hogy az univerzum egy fekete lyuk)

Still, some folks will stubbornly insist, there has to be something deep and interesting about the fact that the radius of the observable universe is comparable to the Schwarzschild radius of an equally-sized black hole. And there is! It means the universe is spatially flat.

Ugy tunik, megis van aki azt hivja Hubble sugarnak amit Morcos is annak hivott, en mast hivtam volna ennek, de ugy tunik ez is elfogadott szohasznalat.

Az is kiderult hogy hogy csempeszte be Morcos a sik univerzum feltetelet (nem volt vilagos a kepletseregebol, es hosszan bogozgatni nem volt idom/kedvem) Hat igy (ahogy a fenti idezetben is mar tulajdonkeppen le van irva):

It’s a straightforward exercise to calculate the amount of mass inside a sphere whose radius is the Hubble length (M = 4π c3H-3/3), and then calculate the corresponding Schwarzschild radius (R = 2GM/c2). You will find that the radius equals the Hubble length, if the universe is spatially flat.

Morcos: A kifogasom meg mindig ervenyes (amit az F_morcos kornyeken irtam).

[Solaris]

@mimindannyian (59201): Őrködj csak. A tenzort illetően: Hozzunk létre egy Hooke - szerint rugalmas, továbbá homogén és izotrop - annak tekintett - anyagban háromtengelyű feszültségállapotot úgy, hogy a tér minden irányában azonos nagyságú legyen a mechanikai feszültség vektora. Ehhez a feszültségállapothoz olyan tenzor tartozik, amelynek a sajátértékei azonosak. Az "azonos sajátértékek" most a tenzor tulajdonsága, a homogenitás és az izotrópia az anyagé. A geometriai szemlélet miatt az e fajta tenzort nevezik gömbtenzornak, de a tenzornak nincs olyan tulajdonsága, hogy gömb. Mondják az e fajta tenzort izotropnak is, de a tenzornak nincs olyan tulajdonsága, hogy izotrop. Van neki éppen elég más.

[Solaris]

@alagi (59198): A véleményem egy csöppet sem változott.

"(mocskolodj tovabb nyugodtan ha ez kell a kis lelkednek, engem az sem zavar, magadrol allitasz ki vele bizonyitvanyt)"

Mások szerint nagylelkű vagyok. Rámutatnál, hogy hol mocskolódtam?

[mimindannyian]

@Solaris (59205):

Az "azonos sajátértékek" most a tenzor tulajdonsága, a homogenitás és az izotrópia az anyagé.

Én értem ezt a kifogást, vagy amikor azt mondod, hogy

A tenzor ez esetben nem önmagáért való valami, hanem egy fizikai teret reprezentál, s az izotrópia a térhez tartozik, nem a tenzorhoz.

De vegyük észre, hogy ilyen alapon nagyon sok mindenben kínos határt kellene húznunk ott, ahol pedig nem szoktunk. A Föld pl. nem lapos, nem gömb, nem is forgás ellipszoid, hiszen mindezen fogalmak a föld alakjára vonatkozhatnak csak. Avagy mondhatnánk, hogy a szám, az nem önmagáért van, ezért számok tulajdonságairól beszélni csacsiság, kizárólag a mennyiség, mely egy számot megtestesít arra lehet jellemző, hogy páros.
Bizony az absztrakció nagy mutatvány, el tudunk vonatkoztatni, és az eszközökkel, mint önmagukban megálló objektumokkal foglalkozni, és ennek folyományaként bizonyos tulajdonságokat örököltetni.

De még csak nem is kell érteni mi az a tenzor, egyszerűen nyelvészeti szempontból is megfogható a kérdés. Használják a tudományos nyelvben elfogadott módon ezen szókapcsolatot vagy nem? Ha igen, akkor ez valid, nincs apelláta. Márpedig használják.

Egyet ki is emelek, mert egy szép felvezetés: http://www.ig.utexas.edu/people/student ... cture1.pdf Aholis pl. ez áll:

The terms isotropy and anisotropy are basically meant to describe tensors.

A tensor is said to be isotropic if its components with respect to some coordinate
system do not vary if either the coordinate system or the medium is rotated. (By
rotation we mean either a pure rotation where the determinant of the rotation matrix
is 1 or reflection where the determinant of the rotation matrix is ­-1.)
Else the tensor is said to be anisotropic.

[Morcos]

Na akkor itt OFF!

Ide is beteszem mert félelmetesen érdekes...

Egy jóslat amely tényleg valóra válik...

Az elmúlt évszázadok során, amikor a regnáló pápa életkora vagy egészségi állapota miatt aktuálissá vált az utódlás kérdése, újra és újra felbukkant a XII. században élt Szent Malakiásnak, az írországi Armagh püspökének tulajdonított lista. A profetikus felsorolásban rövid, általában néhány szavas jellemzések sora szerepel az egymást követő pápákról.

Malakiás jóslatai 112 orákulumszerű jövendölésből állnak, melyek a pápákra vonatkoznak I. Celestin (1143-44) pápától kezdve a világ végéig. Ezek egy 1595-ben kiadott kétkötetes műben láttak először napvilágot, mely a bencések híres tagjairól szólt, s melynek címe: „Lignum vitae, ornamentum et decus ecclesiae”. E mű 307-311 oldalát foglalta el Szent Malakiás jóslata a pápákról. A fejezet címe: „Prophetia S. Malachiae archiepiscopi de summis pontificibus”.

A hagyomány szerint Malakiás római útján élte át nevezetes látomását, amely után a "idők végezetéig" sorban következő 112 pápáról (más értelmezés szerint 111 pápáról plusz a számozás nélküli utolsó kakukktojásról) feljegyezte a meglátásait. Ezek a leírások legtöbbször a pápa családjának címerére, illetve az uralkodásuk során bekövetkezett fontos eseményre utalnak.

100 év pápái

A kortárs 20. századi pápák sora a listában 102.-ként következő XIII. Leóval (1878-1903) kezdődik, akit Malakiás a Lumen in coelo (fény az égből) leírással jellemez. A pápa címerét üstökös ékítette. Az Ignis ardens (lángoló tűz) X. Pius (1903-1914) volt, akinek uralkodása idején kitört az első világégés.

A 104. pápa, aki a Religio depopulata (elnéptelenedett vallás) jellemzést kapta, talán a kommunizmus térnyerése miatt, XV. Benedek (1914-1922) volt. Pastor angelicus (angyali pásztor) néven szerepel XII. Pius (1939-1958), Fides intrepida (rendíthetetlen hit) volt XI. Pius (1922-1939) névjegye, míg a Pastor et Nauta (pásztor és tengerész) a megválasztása előtt Velence püspökeként dolgozó XXIII. János (1958-1963) lehet.

Napfogyatkozás

A lista 108. rekordja a Flos florum (virágok virága) néven jellemzett VI. Pál (1963-1978), akinek milánói érseki címerét valóban három hercegi liliom ékesítette. A De medietate Lunae (a félholdból) I. János Pál (1978) volt, aki reformokat beharangozó, gyanúsan rövid (alig 33 napos) uralkodását éppen félholdkor kezdte.

A 1978-ban a pápai trónt elfoglaló II. János Pál a sorban a 110., a rá vonatkoztatott leírás pedig De labore Solis ("a nap vajúdásából", azaz "a napfogyatkozásból"). Karol Wojtyla, Krakkó érseke 1920. május 18-án született a lengyelországi Wadowicében, egy napfogyatkozás idején.

Itt az olajfa - a jóslat teljesült.

A Malakiás-lista innentől kezd érdekessé válni. Malakiás jóslata XVI. Benedek pápára ugyanis így hangzik: „Gloria olivae” – Az olajfa dicsősége.

Az Israelnetz hírügynökség 2011. október 27-i jelentése szerint Benedek pápa egy többszáz éves olajfát kapott Izraelből. Az ajándékot Netanjahu miniszterelnök utasítására a Vatikán és a zsidó állam közötti „virágzó” kapcsolatok szimbólumaként adták át a pápának. Az ajándékozás előzménye XVI. Benedek pápának egy kijelentése volt, melyet 2009. évi szentföldi zarándoklata alatt tett: a pápa ekkor egy nagyon régi olajfa mellett elhaladva azt mondta, hogy bárcsak egy hasonló fa díszítené a vatikáni kerteket is. Netanjahu kijelentette, hogy az ajándékba adott olajfa a népek és vallások közötti béke és testvériség iránti közös erőfeszítést reprezentálja.

Jön az utolsó...

Utána szám nélkül következik Petrus Romanus (Római Péter, vagy római szikla), akinél az egyetlen hosszabb szöveg szerepel. "In psecutione extrema S.R.E. sedebit Petrus Romanus, qui pascet oues in multis tribulationibus: quibus transactis ciuitas septicollis diruetur, & Iudex tremędus iudicabit populum suum. Finis." Eszerint amikor ez az illető kerül a pápai trónra, a végső üldözés után "Róma leromboltatik, és a félelmetes Bíró fogja ítélni az ő népét. Vége."

Vagyis a jóslat eddig kivétel nélkül teljesült, és már csak egy pápa van soron az utolsó Római Péter. És hogy az Unióban már látszanak a jelei a keresztény gyökereket és kultúrát mindenáron eltörölni akaró uniós bürokraták ténykedésének az nem vitás. Ennek egyik igen fontos jele, hogy Brüsszelben évszázadok óta először nem állítottak karácsonyfát.

És hogy ki lesz az a félelmetes bíró aki Róma lerombolása után megítéli népét azt mindenkinek a fantáziájára bízom.

És akkor ismét ON

[lorenz]

@Morcos (59356):

Felelmetesen hatalmas baromsag.
Te tartod magad fizikusnak?
Eszre sem kene vedd az ilyeneket.
Viszont adok egy lehetoseget,hogy a jovobelatas hatasmechanizmusat a fizika torvenyei alapjan levezesd.

[Morcos]

@lorenz (59358):

Hülye vagy fiam 1-es. Leülhetsz

Ki mondta hogy ennek bármi köze van a fizikához? Szimpla érdekesség. Ezért is OFF-oltam.

De a tyúkeszed arra is képtelen hogy ezt felfogd.

[lorenz]

@Morcos (59359):

Szimpla erdekessegbol offolhattal volna orias noi melleket is.
Nostradamuson tulvagy mar a rengeteg eszeddel?

[Solaris]

@mimindannyian (59207): Akár igazad is lehet. Amikor azt mondjuk, hogy egy kvark színtöltése piros, nem arra gondolunk, hogy pirosra van festve. Biztosan jó példája ez annak, hogy a tudomány nyelve is a közbeszédből nőtt ki, s olykor - vagy talán nagyon is gyakran pongyolán fogalmazunk és beszélünk. Ebben a topikban azonban a tenzor nem mint a matematikában széleskörűen értelmezett és általánosított fogalom szerepel, hanem olyan objektumként, ami történetesen a tér valamilyen tulajdonságait reprezentálja. Ezért mondom és jól értetted a felfogásom, hogy az izentrópia és a homogenitás a teret jellemzi és nem a tenzort. Az egy más kérdés, hogy speciális tenzoroknak külön nevet adunk. Arra emlékeztet a történet, amikor a függvénynek nevezik a függvény grafikonját.
Amely hivatkozásokat tenzor témában megadtál, illetve mások megadtak, átnéztem. Egészen bizonyos, hogy az angol és a magyar szaknyelv nem fedi egymást, de nem azért, mert a magyar tudomány elmaradott a matematikában - jó néhány témában világelső a magyar matematika -, hanem azért, mert egyszerűen más a hagyomány, így a szaknyelv ott és itt. Jó példa volt erre, amikor Angliában középiskolát és egyetemet végzett kollégával egy matematikai témakört beszéltünk meg. Elég nehéz volt közös nyelvet találni. Gondolom, nem véletlenül alkalmaznak nyelvi szaklektort igényes fordítások közreadása előtt.

[Solaris]

@Morcos (59356): Úgy látom, humorodnál vagy Morcos! Már csak Nostradamus hiányzik.

[Solaris]

@Morcos (59359): Érdekes, hogy a jóslat nem tér ki az ellenpápákra, akikből pedig bőven volt.

[Solaris]

@lorenz (59361): Óriásiakat? Miért nem elég jó neked egy feszes 90C?

[lorenz]

@Solaris (59441):

Állítólag a férfiak szerint két dolog nem lehet soha elég nagy.
A TV képátlója és a női mell.
Na jó, egészséges léptékkel mérve.