Szkeptikus Fórum

Ez a fecskendo nem szivarog.

@ennyi (63471): Szuper!

Most ismételd meg úgy is, hogy a folyadékban is képződjenek buborékok a kihúzáskor!

Mert ugye az eredeti felvetés az volt, hogy azt igazolnád, hogy a forrásban lévő víz gőze maradéktalanul kondenzálódik és nem az, hogy csak a vákuum hatására képződő felszíni molekulák kondenzálódnak.

Vagy másként fogalmazva a forralással a gőzbuborékba kerülő molekulák energiája mindig nagyobb mint a folyadékfázisban maradt molekulák energiája. Így a kondenzáció sebességét, valamint a diffúziós sebességet a hőmérséklet és ezzel a tenzió nagysága meghatározza.

@ennyi (63431): Egyébként pedig azt írtad, hogy:

"Nem ez a mechanizmusa az elektrolizisnek,hanem az, hogy a vizben kis koncentracioban jelen levo H+ ionok a negtiv elektrodon egy elektront veszbek fel es H0 majd ket ilyen osszekapcsolodasakor H2 keletkezik.
A masik elektrodhoz az elletetes toltesu OH- ionok vandorolnak, leadnak egy elektront
2 OH- - e -> O0 +H2O majd 2O0 egyesul O2-ve. Nem kell sodorni-bodorni molekulakat.
A toltessel rendelkezo ionok az elektromos ter hatasara vandolonak. A keletkezett gazok meg a viznel konnyebbek leven buborekok fermajaban a felszinre emelkednek.

Ja igen, ez a jelenseg hideg vizben is lezajlik, nem kell hozza az hogy forrjon a viz, ha valaki visszalapoz, nezzen a homerokre is."

Eltekintve az egyenáram-váltóáram kérdésétől, az ionokról azt írod, hogy ezek vezetik az áramot. Oké!
Gondolom szerinted is érvényes, hogy az ionkazánban is. Oké

Azt írod, hogy az ionok az elektródákon gázzá alakulnak. Oké

Vagyis miután Faraday törvénye szerint mólonként és vegyértékenként
96500 C töltés kell az ionok gázzá alakításához, és I=1 A = 1 C/s áramlását jelenti, óránként I=96500/3600= 26,8 A ionmozgatásra és ezzel gázosításra felvett energia mólonként és vegyértékenként (normálonként).
(Pontosabban csak kerekítve 96500 C mert pontosan 96485 C de úgy is 96485/3600=26,8 A)

Ami nyilvánvalóan nem fűtésre fordítódik.

@Gézoo (63477):
Ne mar!

Leirtal egy jelenseget, reprodukaltam neked, megmutattam, hogy a jelenseg nem olyan, amilyennek hiszed. Most mutasd meg te, hogy miert gondolod, hogy olyan lenne, vagy fogadd el, hogy olyan amilyennek en demonstralom.

Tiszta vizet hasznalj, ne olyat, ami frissen jon a vizcsaptol es nyomas alatt vannak benne gazok oldva. Ja, es ne csalj, ne buborekos asvanyvizet hasznalj!

HA neked az elso dugattyzasnal gaz keletkezne, az meg nem a forras, hanem az oldodtt gazok tavozasa, azt nyomd ki a fecskendobol, es utana ismeteld meg a kihuzast, es azt fogod tapasztalni, amit en a tiszta vizzel (deszt viz volt, meg csak nem is gazmentesitettem).

Erre azt mondjak, hogy mas fxxxxval akarod verni a csalant.

Utoirat:

Lasd kivel van dolgod:
Megismeteltem a kiserlet csapvizzel, az eredmeny ugyanaz, megismeteltem melegitett csapvizzel, az elso kihuzasnal a viz belsejben keletkeztek a buborekok, de ezek is tokeletesen eltuntek, osszeomlottak, kondenzaltak a dugattyu elengedese es kiindulasi helyzetbe valo visszaterese utan. Kovetkezo ismetleseknel mar nem keletkeztek a folyadek belsejeben buborekok.

ennyi

Nem kell ide semmiféle tenzió, parciális nyomás, dinamikus egyensúly, főleg nem elektrolízis.
A tény az, hogy a hagyományos fűtőszálas vízmelegítés is 100% hatásfokú. Pont. Ehhez képest NEM lehet megtakarítani semmit, pláne nem 30-40%-ot. A többi meg tudományoskodó hablaty.
Praktikusan Mo.-on "éjszakai" árammal lehet esetleg gazdaságos az elektromos fűtés, amihez mindenképpen kell puffertároló. (Az esetleges megújulók /szél, nap/ integrálásához szintén.) Ez eseteben teljesen lényegtelen a ki-be kapcsoláskori "felfűtési idő" (Amit ráadásul az ő diagramjaikon nem lehet mennyiségre vonatkoztatni.), és az összes szabályozás ugyanúgy működhet. Amiben pedig még hátrányt is jelent az ionos bizbasz, hogy a használati meleg vízhez (ha jól értettem,) külön hőcserélő is kell, ami csak hatásfokcsökkentő lehet.
Nem veszek ionkazánt. Másnak sem ajánlom.

@Gézoo (63478): Gezoo, ha az ionkazanban durranogaz keletkezne, az kinos meglepeteseket okozhatna.

Nem a kazan mellett ervelek, de ilyen nyilvanvalo veszelyforrast valoszinuleg nem engedhetnek meg maguknak.
Talald ki, hogyan akadalyozzak meg a vizbontast!

@Popula(c)tion (63482): Egyetertek veled, am fenntartom, hogy igazat mondanak, csak csavarosan mondjak. Megtakaritast eredmenyezHET a futoszalashoz kepest, a gyorsabb felfutesi ido HA a futoszalasat nem optimalisan szabalyozod.
Magyarul ha a futoszalasat mindig hazaerkezes elott fel oraval kapcsolod be, de csak tavozaskor kapcsolod ki, mig az ionosat elegendo hazaerkezes elott tiz perccel bekapcsolnod.
Igazad van, hogy a futoszalasat hamarabb kikapcsolhatod tavozas elott, es ha igy teszel, akkor pontosan ugyanott vagy, de ezt nehezebb optimalizalni.

Raadasul Gezoo szerint veszelyes is, mert durranogazt keszit.

En megneznem, mennyibe kerul a futoszalashoz kepest, mekkora a helyigenye, mennyi karbantartast igenyel egyik es masik...

Nyilvanvalonak tunik, hogy itt egy mukodo berendezesrol van szo, az nem atveres, hogy ez az elektromos energiat hove alakitja, ez nem a vizzel hajtott auto vagy magnesese vizlagyito, vagy a falszarito ketyere esete.

Az, hogy jobb, rosszabb vagy azonos hasznalati erteku, mint mas hasonlo celu berendezesek, az kerdeses lehet.

@ennyi (63485):
Te elolvastad amit a puffertárolóról írtam?
Jellemzően a haza érkezéskori, meg egyéb ki-be kapcsolgatás NEM a fűtőközeg hőfokának pillanatnyi változtatásával történik, hanem, ha fúj a szél, süt a nap, kegyeskedik az elektromos szolgáltató ún. csúcsidőn kívüli (olcsóbb!) áramot adni, akkor azt a hőmennyiséget eltárolod, és a hőfokszabályozást egyéb eszközökkel valósítod meg.
Ők 30-40%-os megtakarítást ígérnek. Én ezt vitatom. (Igaz, soha nem mondják, hogy bevitt kWh-ra értenék-e.)

@Popula(c)tion (63487):
Megint csak igazat kell adjak.

Amiert en mashogy latom, az, hogy konnyuszerkezetes, amerikai hazban elek, aminek nagyon kicsi a hokapacitasa, meleg levegot fujo gazkazannal futok, es programoztt termosztattal: ebredes elott kicsivel kezd melegiteni es munkaba indulas elott fel oraval visszaveszi alacsonyabb hofokra, varhato haazerkezesem elott uja meleget csinal, majd ejszakara alacsonyabb homersekletet tart...

Ebben az elrendezesben ha tovabbi fel oraval korabban kene bekapcsoljam, es ugyanakkor kapcsolnam ki (mert buta vagyok), akkor ahhoz kepest a gyors felfutes megtakaritas.
Egyebkent parasztvakitas a megtakaritas, a kazan az kazan, csinal meleg vizet, fut.

Ahogy az autoknal is gyartok ideonkent irrealaisan alacsony fogyasztast adnak meg... konkurenciaharc, ez sem mas.

@ennyi (63481): Oké, nálad a forralt langyos vízből csak egy kihúzáskor keletkeztek buborékok a folyadék belsejében. Vélelmezem, hogy a pV szorzat T függése révén "hidegebb" vízzel próbálkoztál.
Azt, hogy maradék nélkül minden alkalommal visszaoldódott a gőz, még a dugattyúd jobb minőségével magyarázhatod is.
Viszont az ionos vezetés gázfejlődését Vaskalapos kísérletében igazolta. És ha jól rémlik, akkor ha a te kísérleted tényleg tökéletes (hiszen erről szólt,) akkor nagyon jelentős mennyiségű O₂ és H₂ gáz képződhet Vaskalapos kísérletei szerint 50 Hz váltakozó feszültség mellett is.
Lásd, az emlegetett videóját, amelyről állítottad, hogy nem gőz, hanem csak gázfejlődés látható.

Ha pedig visszalapozol a Vaskalapossal folytatott vita elejére akkor láthatod, hogy onnan indult, hogy beszámoltam hajdani középiskolás éveimben hat szál gyufából és két darab borotvapengéből készített vízforraló használatáról.

Vagyis már a hatvanas években használtuk az "ionkazán" elvet tea készítésre.

És ha jól megfigyeled Vaskalapos videóját, akkor láthatod, hogy bizony a buborékok bepárásították a gázt-gőzt felfogó kémcsövet, és a víz hőmérséklete pár másodperc alatt több fokkal emelkedett közben.

Egyébként pedig Popula(c)tion hozzászólásával mindketten egyetértünk, így felesleges szőrszálhasogatásnak tartom a vitázásunkat.

@Gézoo (63492):

Oké, nálad a forralt langyos vízből csak egy kihúzáskor keletkeztek buborékok a folyadék belsejében.

ES azok is mind visszakondenzaltak azonnal, szemben a te allitasoddal. Nem maradt gaz a dugattyu elengedese utan egyetlen esetben sem, szemben a te allitasoddal.

visszaoldódott a gőz

A goz nem oldodik. Kondenzal, lecsapodik, halmazallpottot valt.
Lenyeges kulonbseg: ha a gozt szeparalod, akkor is folyadekka alakul maradek nelkul, nem kell hozza oldoszer.
Az oldodashoz meg oldoszer kell.

@ennyi (63493): Látom a vita érdemi részében egyetértünk.

Akkor csak a pontosság kedvéért, a gáz és a gőzt az különbözteti meg egymástól, hogy ?

@Gézoo (63496):

Gázok esetében a kondenzálódás önként nem következhet be, a gőzök pedig olyan gáz-halmazállapotú rendszerek, amelyben az önkéntes gőz − folyadék kondenzációs folyamat termodinamikailag lehetséges.

@Gézoo (63496):

http://hu.wikipedia.org/wiki/G%C5%91z

1. Gőz olyan légnemű közeg, amely még nem viselkedik ideális gázként, mert hőmérséklete a forráspontja felett, de a kritikus hőmérséklet alatt van. Emelkedő hőmérsékletnél ez a közeg egyre inkább az ideális gáz tulajdonságait veszi fel, és innentől kezdve már gáznak nevezik. A különbség másképpen is definiálható: a gázállapot számítására elegendő az ideális gázok törvényeit alkalmazni; gőzöknél viszont a Van der Waals állapotegyenlettel kell számolnunk.
2. Ha a légnemű közeg hőmérséklete a kritikus hőmérséklete alatt van, azt gőznek nevezhetjük. Kritikus hőmérséklet fölött a gőz elnevezés helytelen (az anyag ekkor gáz, szuperkritikus, vagy plazma állapotú lehet).
3. A köznapi szóhasználatban a gőz olyan légnemű anyag, amely általánosan ismert körülmények között (légköri nyomáson, szobahőmérsékleten) a tapasztalat szerint folyadékként, esetleg szilárd anyagként viselkedik. A folyékony anyagok valamely mértékben mindig gőzölögnek (párolognak), és egy hőmérséklet felett (forráspont) teljesen gőzzé alakulnak.

Kiserletunkben (az en kiserletemben, mert szerintem te nem vegezted el a kisetletet, amirol irtal)
az N₂ az O₂ es a CO₂ gazok, a H₂O pedig folyadek vagy goz halmazallapottol fuggoen.

@Gézoo (63446):

Felszívsz bele például 1 ml langyos vizet, bedugaszolod a "csőrét" és kihúzod 5 ml térfogatra.
A víz felforr benne. Majd a forrás befejeződése után visszaengeded a "dugattyúját". De a gőz nem oldódik bele a vízbe.

Belegondoltal? Szerinted a tiszta viz szobahomersekleten normal nyomason stabilan gaz halmazallapotban kepes maradni?

A folyadékok állandóan veszítenek mennyiségükből gőzölgés útján, ugyanakkor gáz formájukból kondenzáció útján újra lecsapódnak. Dinamikus egyensúlyról beszélünk akkor, ha a folyadék párolgása és a gázból kondenzálódó folyadék kiegyenlíti egymást. Egy folyadék gőznyomása (tenzió) az a parciális nyomás, amelynél adott hőmérsékleten kiegyenlített a gőzölgés és lecsapódás.
A víz gőznyomása 20ºC hőmérsékleten 2338,54Pa.

Ilyen nyomason letezhet stabilan egyszerre folyadek es gazfazisban a viz.

A legkori nyomas 101 325 Pa. Ilyen nyomason a 20C-os viz folyadek allapotu a klasszikus fizika szerint. A gozolges es lecsapodas egyensulya nagyon erosen folyadek fazis iranyaba tolodik el.

@ennyi (63513): Mindketten alapvetően helyesen válaszoltatok a kérdésemre.
Viszont egyiketek válaszában sem említettétek a folyamat lezajlásának egyik létfontosságú összetevőjét a diffúzió sebességet.

Amikor egy edényben elkezdünk forralni vizet, akkor megfigyelhető, hogy alul, a melegítés helyén felszabaduló buborékok, felemelkedés közben a fentebb lévő víz hőmérsékletétől függő ( és természetesen a hidrosztatikai nyomás helyi értékének nagyságától is függő ) sebességgel változtatják méreteiket.

Abban az esetben ha a felemelkedés közben a buborék-víz határfelületéből a buborék felé történik több vízmolekula kilépés, mint ellentétes irányban akkor a buborék mérete növekszik.
Ha pedig fordított irányban nagyobb a molekulák száma akkor a buborék mérete csökken.

Viszont mindkét esetben a növekedés és a csökkenés sebességét a kilépés-elnyelődés mellett a két fázisban lévő molekulák diffúziós sebességei is meghatározzák.

A gőzt alapvetően azért látjuk fehér színűnek, mert benne kolloid méretű vízcseppek egyenletlen térbeli eloszlásban vannak jelen.
Így ahol gőzt látunk, ott nem csak a diffúzió, hanem a cseppek áramlási sebessége is befolyásolja a buborék méretváltozásának sebességét.

Megállapíthatjuk, hogy az ionkazán elnevezésnek semmi reális alapja nincsen. A név csak reklámértékkel bír. Egyszerű ellenállásfűtésről van szó, ahol a fűtőellenállás megfelelő vezetőképességű folyadék. Ennek a kazánnak itt van az egyetlen előnye az ellenálláshuzalos kazánnal szemben. Az ellenálláshuzalban/fűtőbetétben keletkezett hőt át kell adni annak a folyadéknak, amit melegítünk és itt jelentősége van a hőátadási tényezőnek ami kezdetben annyi, amennyi - függ a fűtőbetét/fűtőszál formájától, a melegítendő közegtől, stb. -, de később romlik a lerakodások - pld. vízkő, iszap - miatt. Az elektródás kazánnál - az ionkazán helyes megnevezése - a romlás lassabban következik be.
Az orosz dokumentáció magyar fordítása szerint jelentős megtakarítás érhető el, ha a teljes fűtőrendszer felújításra kerül korszerű radiátorokkal, csövekkel és megfelelően beszabályozzák benne az áramlást.
Ma a legolcsóbb fűtés kondenzációs gázkazánnal fűtött központi fűtéssel és korszerű mikroeletonikás szabályozó rendszerrel érhető el. A legdrágább és a legkényelmesebb fűtés a villamos fűtés. Az építtető akkor jár el helyesen, ha a fűtést is szakemberrel tervezteti meg a pénztárcájához alkalmazkodva, beleértve az épület hőszigetelését és szellőztetését is.
Az internet pár éve teli van ionkazán hirdetésekkel, s némelyik nem általlja leírni, hogy a kazánja kb. 160% hatásfokot ér el, amit megfejel azzal, hogy az orosz hadiipar féltett, nagyjelentőségű találmánya kerül a polgár lakásába. A reklámszöveg csaknem színtiszta bla - bla. Gusztustalan, ami megy.
Akadt itt, aki leírta, hogy az elektromos fűtőszál hatásfoka 100%. Ez nem így van, mert figyelembe kell venni az elektromos tápvezeték veszteségeit is.
Ugyancsak felmerült a teljes fűtési rendszer hőtehetlensége is, vagyis az a hőmennyiség, ami a teljes rendszer üzemi hőmérsékletének eléréséhez szükséges. Ha ez az érték "nagy" - pld. eléri a 2 - 3 órai üzem hőszükségletét -, akkor nem célszerű a kazánt kikapcsolni, hanem "állandósult" üzemállapotban kell hagyni, azaz az egyedi szabályozókat és a központi szabályozót be kell állítani a helységek optimális hőmérsékletének megfelelően és hagyni kell a rendszert dolgozni.
Jó lenne, hogy aki nem tud a témához szólni, hanem gőzbuborékokkal foglalkozik és hülységeket firkál, átballagna a Gumiszobába, ahol elélvezésig nyomhatja a sódert, a trollfizikát.

@Solaris (63524):

Megállapíthatjuk, hogy az ionkazán elnevezésnek semmi reális alapja nincsen. A név csak reklámértékkel bír. Egyszerű ellenállásfűtésről van szó, ahol a fűtőellenállás megfelelő vezetőképességű folyadék. Ennek a kazánnak itt van az egyetlen előnye az ellenálláshuzalos kazánnal szemben. Az ellenálláshuzalban/fűtőbetétben keletkezett hőt át kell adni annak a folyadéknak, amit melegítünk és itt jelentősége van a hőátadási tényezőnek ami kezdetben annyi, amennyi - függ a fűtőbetét/fűtőszál formájától, a melegítendő közegtől, stb. -, de később romlik a lerakodások - pld. vízkő, iszap - miatt. Az elektródás kazánnál - az ionkazán helyes megnevezése - a romlás lassabban következik be.

Javaslom, hogy aki ennyi valótlanságot, butaságot ilyen kis helyen képes leírni, tudományos magyarázatként feltüntetve, azt irányítsák át a gumiszobába.

Folyadékokban az ionok vezetik az elektromos áramot. Nem "ellenállásos" vezetésről van szó, ezért az ionos vezetőknek nem ellenállását, hanem vezetőképességét foglalták táblázatokba.
A folyadékokban az elektromos áramra az ionpotenciál feletti elektromos feszültségek esetében mindig érvényes Faraday törvénye!

Az elektródokon kiváló anyagok a vezetőképesség és a felület nagyságának csökkentésével
az ionkazánok nagyon érzékenyek a vízben oldott sók hatásaira.

A folyadékokba merülő fűtőszálon felszabaduló hőmennyiség teljes egészében a folyadékba jut, a fűtőtest alakjától függetlenül.

És sorolhatjuk tovább, mondatról mondatra az idézett hozzászólás kijavítását.

@Gézoo (63521):

Mindketten alapvetően helyesen válaszoltatok a kérdésemre.

Midig orulok, ha valami ujat tudok mondani es azt elfogadod.

Viszont egyiketek válaszában sem említettétek a folyamat lezajlásának egyik létfontosságú összetevőjét a diffúzió sebességet.

Mert nem tartozik ide.
Amit utana fejtegetsz, az raadasul nem is a diffuzio sebessege, de tovavvra is irrelevans.

Hogy megint tanulhass valami ujat:

Diffúzió:
Kis anyagi részecskék (atomok, molekulák, elektronok stb.) áramlása, melyet az illető részecskék helytől függően változó koncentrációja okoz. Az áramlás mindig a nagyobb koncentrációjú helyről a kisebb koncentrációjú hely felé történik. Az áramlás nagysága, intenzitása arányos az egységnyi hosszra eső koncentrációváltozással.

Read more: http://www.kislexikon.hu/diffuzio.html#ixzz2KPH09qJy

@ennyi (63526): Látszik, hogy a képzelgésed félreviszi a tisztánlátásodat. Vegyésznek, kémia tanárnak "segítettél" ? Ne már! Az évezred vicce!
A diffúzió és az áramlás sebességéről olvastál, de csak az egyiket ismerted fel? Meglátszik, hogy sokat kell még tanulnod!
Egyébként is oximoron újdonságnak nevezni olyat amire válaszolsz. És már nem először csinálsz ilyet. Gondolkozz egy kicsit! A kérdésemre válaszoltál. Nem te álltál elő újdonsággal!
Tetejében diffúzióval és cseppek áramlásával lezajló folyamatnál kijelenteni azt, hogy irreleváns az említésük, kifejezetten nagyzolós tudatlanság jele.

@Gézoo (63531):

A kérdésemre válaszoltál. Nem te álltál elő újdonsággal!

Nyilvanvalonak tekintem, hogy nem tudod a valaszt, azert kerdezel.

Ha ismerted volna a helyes valaszt, akkor egy modatban leirtad volna, es erveltel volna vele.

Ha ismerted volna a helyes valaszt, nem allitottal volna olyan keptelenseget, hogy szobahomersekleten es legkozi nyomason vizgoz marad afecskendodben illetve a felfoditott poharadban.

Miutan elfogadtad a helyes valaszt, mar nem is tersz vissza ezekre a tegnapi teves allitasaidra, amit tovabbi bizonyiteka annak, hogy szujseged volt a helyes informaciora, nem voltal annak birtokaban.

Vegyésznek, kémia tanárnak "segítettél" ?

Nem tudom mi a foglalkozasod, de ha vegyesz, kemiatanar, az az oktatasi rendszer szegyene.
Segitsegre szorulsz alapveto fiziko-kemiai ismeretekbol. Feluletes tajeokozttsagod eszmeletlen zurzavarral tarsul a fejedben, mar megbocsass.

@ennyi (63534):

Nyilvanvalonak tekintem, hogy nem tudod a valaszt, azert kerdezel.

A magyarázatokat mindig kérdésekkel színezem. Azért, mert így a diákok nem alszanak el az óráimon miközben a válaszon törik a fejüket.
Ha pedig jól válaszolnak, akkor a sikerélményük még aktívabbá teszi a figyelmüket.

Ha ismerted volna a helyes valaszt, akkor egy modatban leirtad volna, es erveltel volna vele.

Csak olyan kérdést teszek fel amire tudom a választ. Tetejében a kérdés megfogalmazását úgy alakítom, hogy a megkérdezett képességét is felmérhessem a válaszával.

"Ha ismerted volna a helyes valaszt, nem allitottal volna olyan keptelenseget, hogy szobahomersekleten es legkozi nyomason vizgoz marad afecskendodben illetve a felfoditott poharadban."
Egyrészt ha nem "ejted vissza" a dugattyút, akkor neked is megmaradt volna. De a keltett lökéshullámmal elrontottad a kísérletet.
Másrészt, a folyadék belsejében keltett buborékok vizsgálatáról, buborékok keltése nélkül nem beszélhetünk.

Harmadrészt pedig az az egyik módszerem, hogy átlátható hibákat illesztek a beszélgetésbe szintén a sikerélmény indukálás érdekében.

Persze néha akadnak olyan kis csacsikák is, akik eltévesztik az ajtót és azt képzelik, hogy "jobban tudhatják" és ezért jogot formálnak a kritizálásomra.

@Gézoo (63536): Szanalmasan probalod magyarazni a butasagaidat, ez sokkal nagyobb eges, mint beismerni, hogy tevedtel.

Harmadrészt pedig az az egyik módszerem, hogy átlátható hibákat illesztek a beszélgetésbe szintén a sikerélmény indukálás érdekében.

Szanalmas, hogy ilyen sikerelmente van szukseged.

Ez itt ugye erre pelda, szandekosan ostobasagot illesztettel itt is:

Egyrészt ha nem "ejted vissza" a dugattyút, akkor neked is megmaradt volna. De a keltett lökéshullámmal elrontottad a kísérletet.

Nem lokeshullam... lököttség, amit írsz.

@Gézoo (63525):Meg sem lepődöm azon, hogy újra hülyeségeket írsz.

Fogalmad sincs arról, mi az elektromos áram és ellenállás, arról meg végképp nincs, hogy mi a konduktancia. A Faraday törvényt csak butaságból kevered ide. Lilád sincs róla, hogy működhet ez a ruszki kazán, azért írsz olyan marhaságokat, hogy pld.durranógázt fejleszt. A fűtéstechnikához sem értesz, a hővezetéshez sem, s egyáltalán, semmihez ami fizika. A trollfizika az más, abban trollfizika professzor vagy, különben nem írnál ekkora ménkű nagy baromságot, hogy:

A folyadékokba merülő fűtőszálon felszabaduló hőmennyiség teljes egészében a folyadékba jut, a fűtőtest alakjától függetlenül.

Menj vissza az általános iskolába tanulni és ne nagyjázd el, mindjárt az első évfolyamban kezdjél.

A témához szólj hozzá, ha tudsz, ha pedig nem, ahogy a mellékelt ábra is mutatja, húzz a Gumiszobába. Hülye troll!

@Gézoo (63536): Gézoo mondja:

Harmadrészt pedig az az egyik módszerem, hogy átlátható hibákat illesztek a beszélgetésbe szintén a sikerélmény indukálás érdekében.

Ósdi trükk a butaságod leplezésére. A röhögéstől majdnem lefordultam a székről. Gézoo, mint tanár, aki fizikát tanít! Javaslom, nyissunk egy vicctopikot a beírásaidnak. Nyilván az idézett módszered miatt fejtegetted, hogy a gömbfelület az sík, a hengerre csavart sík sík marad és a számítógépek RND generátora nem jó, nem megmaradó mennyiség az energia, az impulzus, Einstein nem csinált semmit és különben is tévedett, az időmúlási sebességek differenciáljai az energia és a sor vég nélkül folytatható.

Csak olyan kérdést teszek fel amire tudom a választ.

Újabb gyöngyszem. Az egész fórumos közönség látta, hogy pld. a Monty - Hall probléma megoldásáról gőzöd sincs, holott te hoztad fel.

Ne erőlködj a gőzbuborékkal Gézoo. Nem érted a kísérletet, nem érted a folyadékok forrását. A fejed is csak egy nagy buborék. Trollfizikus!

@Gézoo (63536):

Persze néha akadnak olyan kis csacsikák is, akik eltévesztik az ajtót és azt képzelik, hogy "jobban tudhatják" és ezért jogot formálnak a kritizálásomra.

Azt hiszem, a tudományos munkásságodra ezzel sikerült a feltenni a koronát és kellő mértékben megnyilvánult a szerénységed is.

Idézet egy ionkazán szakértő eladótól:

Az elektródás kazán működési elve

Ha az elektrolit oldatba merített elektródákra váltakozó áramforrást kapcsolunk, az oldat ellenállásként viselkedik, vagyis melegedni kezd, ugyan úgy mint a fűtőszál. A melegedést a vezetőben mozgó elektronok súrlódása okozza. A váltakozó áramban az elektronok rezgő mozgást végeznek. Az elektronok mozgásiránya a súrlódás során keletkező hőt nem befolyásolja, így az egyen ill. a váltakozó áram hőhatása megegyezik. Ha az egyenáram elektrolit oldatra kifejtett hatására gondolunk (elektrolízis), felmerül a kérdés, hogy vajon a jelen alkalmazás is gázképződéssel jár-e. A válasz nem, miszerint a pólusok felcserélődése miatt elektrolízisre alkalmatlan a váltakozó áram. Ebből következik, hogy elektródás fűtésnél sem lép fel gázfejlődés

Dőlt betűvel kiemeltem a szövegben lévő egyik blődlit. No Gézoo, mi itt a hiba?

@Solaris (63547):

Az elektronok mozgásiránya a súrlódás során keletkező hőt nem befolyásolja, így az egyen ill. a váltakozó áram hőhatása megegyezik.

Azt leszámítva, hogy nem súrlódnak az elektronok, más hiba nincs benne.

@ennyi (63542):

Szanalmas, hogy ilyen sikerelmente van szukseged.

Szánalmas, hogy még írni sem tudsz.

@Solaris (63543): Egyszerre felelve minden kommentedre:
Elképesztő, hogy ennyi teljességgel értelmetlenséget képes voltál felsorolni. Egyetlen értelmes mondatot sem írtál.

@Gézoo (63549): Sajnos, nem nyert Gézoo.

Mit gondolsz, váltakozó áram esetén miért vezették be az effektív feszültség és az effektív áramerősség fogalmát?

@Solaris (63552): Hülyeséget feltételezel. Az ohmos ellenállás melegedésének kalorimetrikus vizsgálatával bebizonyítható, hogy L=0 és C=0 esetén
Z=R azaz nincs különbség a váltóárammal és az egyenárammal keltett hőmennyiség között.

Az általános iskolások számára másként fogalmazva: A melegítés vizsgálatával azt tekintjük effektív azaz egyenértékű feszültségeknek és áramoknak amelyekre igaz:
U=U_eff és I=I_eff
Így W=U*I*t =U_eff*I_eff*t
Mindkét esetben a görbe alatti terület nagysága ugyanakkora.

@Gézoo (63553): Nem egészen gézu. Csak azért, hogy a számodra is érthető legyen:

Váltakozó áramnál ohmos ellenállás esetében az effektív feszültséget és az effektív áramot úgy értelmezzük, mint olyan egyenáramot és egyenfeszültséget, amelyek teljesítménye megegyezik az adott váltakozó áram teljesítményével. A munkára felírt formulád ostobaság.
Az effektív értékeket pedig így definiálták: U_eff = U₀/SQRT(2), illetve I_eff = I₀/SQRT(2).
Ez pedig onnan származik, hogy egész számú periódusra a váltóáram munkája:
W(t₁,t₂) = P_(állandó)*(t₂ – t₁) = [(U₀* I₀)/2]*cos(fi) (t₂ – t₁).
Ez meg onnan jön, hogy a váltakozó áram teljesítményét egy időben állandó és egy időben változó tag összegével fejezhetjük ki, így:
P_(állandó) = [(U₀*I₀)/2]*cos(fi)
P_(változó) = [(U₀*I₀)/2]*cos(2*omega*t + fi)

@Solaris (63583): Ismét sikeresen bizonyítottad, hogy iskolába nem jártál.
U_eff=U_csúcs/2^0,5
L=0 és C=0 esetében φ=0° cosφ=1 Z=R mint ahogyan már leírtam.

Ha L>0 és/vagy C>0 esetében Z=Gyök(R²+(X_L-X_C)²)
( X_L=ωL és X_C=1/(ωC) ahol ω=2*Pi*f ahol f=frekvencia)
Akkor φ=arctg((X_L-X_C)/R) és cosφ=R/Z

Tehát miután az ohmos fűtőtest esetében L=0 és C=0 így ( X= X_L-X_C)=0

ezért φ= arctg(0/R)= 0° és ezért cosφ=1

Egyébként is marhaságot írtál:

P(állandó) = [(U0*I0)/2]*cos(fi)
P(változó) = [(U0*I0)/2]*cos(2*omega*t + fi)

Mert P_egyenáram=U*I
és P_váltóáram=U_eff*I_eff

valamint L>0 és/vagy C>0 esetében ahol, X=X_L-X_C>0
ezért φ= arctg(X/R)> 0° és ezért cosφ<1

P_váltóáram=U_eff*I_eff*cosφ

@Gézoo (63593): Ne olyan hevesen gézu! Marhaságot te írtál és most csak folytatod a szokásos mantrádat. Inkább nézz utána az elektrotechnikának. A váltakozó áramról szóló fejezetet böngészd és ne az általános iskolai anyagokban kotorássz.
Amit leírtam, az mind ül gézu.

@Solaris (63595): Egyetlen helyes tartalmú mondatot sem írtál.

@Gézoo (63596): No-no aggszakáll.

@Solaris (63598): Ne legyél tiszteletlen!

@Gézoo (63600): Ugyan mit tiszteljek rajtad aggszakáll?
Te egyedül magadat véled kompetensnek a fórumos témákban és kivétel nélkül mindenkire ráhúztad a vizes lepedőt magánlevélben. Ha van benned gerinc, itt írd meg nekik, hogy mit gondolsz róluk te polihisztor.
Mutass egy témát, ahol neked valamiben is igazad volt! Ne erőlködj, ilyet nem fogsz találni.
A váltóárammal és a hálózatokkal ismét olyanba tenyereltél, amihez lövésed sincs. Inkább hallgatnál.

@Solaris (63602): Mellé.
Ajánlom figyelmedbe a 10. osztályosoknak szóló Fizika (Mozaik kiadó) tankönyv 179-184 oldalait.
Ott szintén megtalálod az általam leírtakat.

@Gézoo (63603): No-no aggszakáll! Már mondtam, hogy fentebb keresgélj, de látom, meghaladja az értelmi képességeidet.

@Solaris (63610): Na! Fizika 10. Érdekes, hogy te neked ilyen könyved nem volt.
De azt áruld el, hogy a P/2-őt honnak a túróból tudtad előkaparni?

@Gézoo (63613):

Gézoo írta:@Solaris (63610): Na! Fizika 10. Érdekes, hogy te neked ilyen könyved nem volt.
De azt áruld el, hogy a P/2-őt honnak a túróból tudtad előkaparni?

Ha elárulnád, hogy miről beszélsz ...

@Solaris (63626):
Erről:

P(állandó) = [(U₀*I₀)/2]*cos(fi)

Tudod nagy butaság egyenáramnál *cos(fi)-ről írni

Az még nagyobb butaság, hogy P=U*I/2*cos(fi) függvényt úgy képes voltál bemásolni, hogy

P=U*I függvény (1/2)-vel szorzását fel sem fogtad, hogy egyenértékű a P/2-vel.

Siralmas, hogy semmihez sem értesz.

@Gézoo (63633): Idefigyelj hülye troll! Ki írt egyenáramokról, ha nem te? Írd fel a váltakozó áram feszültségét és áramerősségét. Vedd a szorzatukat, hogy megkapd a pillanatnyi teljesítményt. Elég szép eredmény jön ki, amit aztán trigonometrikus azonosságokkal két részre, egy időben állandó és egy időben változó részre bonthatunk. A többi már matematika. Integrálással megkaphatod az átlag teljesítményt. Ja, hogy ez neked magas? Akkor minek pofázol bele? Tudod aggszakáll, a képletemben az alsó 0 index jelezte, hogy váltóáramról beszélünk.
Tudod agszakáll troll, a képletek jók, csak arról van szó, hogy neked lövésed sincs a dolgokról, de a pofád az jár. Ritka nagy büdösgyökér vagy.

PS: A #63583 - ban világosan leírtam amit erről tudni kell, de neked nyilván magas.
Még egy kis továbbképzés neked: Nincs a világon olyan ellenállás, amelyiknek ne lenne egyidejűleg ohmos, kapacitív és induktív ellenállása. A kérdés csak az, hogy melyik mekkora és milyen a feladat, mikor, melyiket szabad elhanyagolni. Tanulj troll, ne hiába töltsd az idődet.

@Solaris (63636): Fogalmad sincs a 10.-es tanagyagról.
egyenáram esetén P=U*I W=U*I*t
váltóáram esetén
csak ohmos terhelés esetén P=U_eff*I_eff W=U_eff*I_eff*t

nem csak ohmos terhelés esetén P=U_eff*I_eff*cos(φ) W=U_eff*I_eff*cos(φ) *t

@Gézoo (63638): Ne ezzel gyere trollpapa, hanem végezd el, amit leírtam, utána beszélhetünk. Hogyan számítod ki az effektív értékeket troll?

@Solaris (63643): U_csúcs = U_eff*2^0,5 összefüggést U_eff=U_csúcs/2^0,5 alakban már a viewtopic.php?p=63593#p63593 írásomban láthattad. Nem ismerted fel. Azt sem.

@Gézoo (63646): No-no trollpapa! Vezesd csak le szépen.

@Solaris (63648): Minek vezetném le?
Közismert: U_eff=U_csúcs/2^0,5

http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A1lta ... _%C3%A1ram