Itt lehet a továbbiakban találgatni, hogy akkor miről is lehet szó.
Új interjú a témában:
http://www.magyarhirlap.hu/magyarorszag ... aradicsoma
És akkor idézném a a vélhetően hivatkozott fizikust:... Aki egyébként veszi a fáradságot, és végigböngészi a bejegyzéseimet, tisztában lehet azzal, hogy milyen teljesítményű az energiacella, hány háztartás számára ad majd folyamatos energiát, mekkora a súlya, még az árát is ki tudja mindebből kalkulálni. Nem beszélve arról, hogy a kisvállalkozások tömegét teremti majd meg. Bizonyos szempontból már elég sokat elárultam a projekttel kapcsolatban a világhálón, igaz, nem egyszerre, hanem fokozatosan.
– Egy dologra azonban még nem derült fény: honnan nyeri a készülék az energiát?
– Nem elsősorban a nagyfeszültségen keresztül, hanem a nagy áramon keresztül csatolja ki a készülék az energiát „a levegőből”. Ennél többet nem szeretnék erről mondani.
– Pedig egy fizikus már úgy nyilatkozott a hírek kapcsán, hogy akár Nobel-díjat is érhet az energiacella megvalósítása.
– Lehet, hogy egyszer majd a feltalálók ezért Nobel-díjat kapnak, de hangsúlyozom, nem vagyok a feltalálók között, én a projekt gyártói között vagyok. Általában azt tudom mondani, hogy azoknak a berendezéseknek a tömeges gyártása, amelyek új vagy nem ismert elven működnek, csaknem annyi problémát okoz, mint a prototípus kifejlesztése. Még egyszer hangsúlyozni szeretném, hogy az én ipari potenciálomban és a nagy sorozatgyártásban lévő tapasztalatunkkal mi a gyártásra koncentrálunk. Tehát nem foglalkozunk olyan elméletekkel, amelyek még kísérleti fázisban vannak. Egyszerűen azért, mert tudom, hogy egy ötlet felvetésétől a prototípus elkészítéséig hány év telhet el. Csak emlékeztetőül, mielőtt 1981-ben a Műszertechnika magánvállalkozást létrehoztam, közel tizenhat évig dolgoztam egy kutatóintézetben, tehát mint kutatásfejlesztő mérnök tisztában vagyok a kutatásfejlesztés buktatóival, hogy a kész termékig mennyi mindenen kell keresztüljutniuk a fejlesztőknek. Felhasználva kutatásfejlesztési tapasztalataimat ezért ragaszkodom ahhoz, hogy csak olyan termékkel foglalkozzunk, ahol a prototípus kész, kellően le van tesztelve, és csak a sorozatgyártást kell megoldani. A berendezés nemzetközi kooperációban készül, magyar részről Székesfehérvárott lesz a gyártás központja, az elektronikai egységek a Videotonban, a logisztikai és szállítmányozási rész pedig az Ikarusban. Bizonyos részek gyártása pedig más országban történik, onnan fog hozzánk érkezni végösszeszerelésre. Ősztől indítjuk a gyártást, először húsz-ötven darabos sorozattal, utána kétezer, majd százezer, és a következő években már évente egymillió darabot kívánunk gyártani. Célunk az is, hogy a projekt mellé álljon több ország kormánya is, és szinte egyszerre jelentse be három-négy ország miniszterelnöke, hogy ez fontos a számukra, illetve az Európai Unió országai számára.
http://index.hu/gazdasag/2013/04/10/energiacella/Széles állításaival kapcsolatban megkerestük Härtlein Károlyt, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem fizikusát. A szakember szerint az energiacella koncepciója valószínűleg minden tudományos alapot nélkülöz: bár a szövegből nem lehet pontosan megállapítani, mire gondol a vállalkozó, az biztos, hogy az energiatermelésnek ilyen módja manapság nem lehetséges. Aki esetleg megoldja, Nobel-díjat érdemel.
Kérem tegyék meg tétjeiket. Az "energiatermelésnek ilyen módja manapság nem lehetséges" vagy a "Nobel-díj" lesz a végpont?
De a magyar hirlapos interjúban egy új találmány is körvonalazódik:
Ez csak nekem hasonlít nagyon vízbontásos-hidrogénhajtásos kamura?– Csak ezen a projekten dolgozik?
– Természetesen nem, a másik három téma kommunikálásában azonban más stratégiát követek. Összességében négy kulcstémával foglalkozom. Az energiacella mellett egy másik találmány is nemzetközi fontosságú. Erről csak annyit mondhatok, hogy a dízelmotorok fogyasztásának és környezetszennyezésének redukálásáról szól. Titoktartási kötelezettségből és más okokból sem nyilatkozhatok a részleteiről, de annyi bizonyos, hogy világviszonylatban ez is számottevő projekt lesz. Alapvetően módosíthatja az autógyárak fejlesztési stratégiáját a következő években.
– Mégis, nem tudná körülírni, miként képzeljük el?
– A dízelmotorok fogyasztását körülbelül húsz százalékkal lehet csökkenteni, a környezetszennyezését pedig a nullához tudjuk közelíteni, még használt motorok esetében is. Így lehet, hogy értelmét veszítheti a benzines Otto-motorok gyártása. Az Egyesült Államokban és Kanadában szabadalmi oltalom alatt van a találmány, Európában most folyik a szabadalmaztatási eljárás. Ennek végén a titoktartási kötelezettség is megszűnik. Személygépkocsiban már kipróbáltuk a találmányt, nagyon jól működik, most kezdjük a buszos teszteket. Ez óriási előnyt jelenthetne a régi dízelmotorok használatánál, mert a legmagasabb szintű, Euro–5-ös szabványnak is megfelelnének ezen egység beszerelése után.
http://totalcar.hu/magazin/technika/201 ... unk_benne/