MÉRT SIKERES A FIZIKA?

[vilsi]

HIT ÉS TUDOMÁNY

A hit és tudomány kapcsolatát nem kerülhetjük, mert a kettő ugyanaz. Ez nemcsak Th. Kuhn és P. Feyerabend óta gyanítható, hanem B. Russel előtt I. Kant is figyelmeztetett. (Vannak-e természeti törvények, vagy csak hiszünk bennük, rendszeretetünk okán; ill. a fizika azért sikeres, mert önmaga teremti meg sikereinek föltételeit.)

Nemcsak a tudomány, de az egész világ közmegegyezés. Minél nagyobb a távcső, annál több a csillag. Minél több tudomány, annál kevesebb isten. A tudomány egy problémát megold, kettőt gerjeszt: a kórházak tele civilizációs betegekkel.

- A tudomány/technika hozta a szakosodást és a teljesítménynövelést;
- a szakosodás a pénzt, a szétköltözést és az elidegenedést;
- a pénz a kényelmet, a fényűzést (10 000 tárgy a házban) és a civilizációs betegségeket.

Ez az ember tragédiája, a 7 főbűn: superbia (kevélység), avataria (kapzsiság), ira (harag), gula (torkosság), invidia (irígység), acedia (restség).

[Mojjo]

Nekem erről az jutott eszembe, hogy mi a különbség egy krokodil között?
Hogy inkább hosszú, mint zöld.

[Szilágyi András]

Szerintem azért sikeres a fizika, mert jól leírja a világot.

[Rigel]

Szerintem meg azért sikeres a fizika mert OBJEKTÍVE LÉTEZŐ dolgokkal foglalkozik. Azaz olyasmivel, ami nem a hit vagy meggyőződés kérdése, hanem ami bárki számára megtapasztalhatóan (pláne ugyanúgy!) létező. A fizika ezen dolgok közötti összefüggéseket próbálja leírni, és mivel a dolgok is tőlünk függetlenül létezők, a köztük lévő összefüggések is valósak. Ez lemérhető azon, hogy ugyanezeket az összefüggéseket például gyakorlati alkalmazásokban mindennap felhasználhatjuk.

És itt vitába szállok a témanyitó vilsi-vel. A hit és a tudomány nem ugyanaz. A tudományban nem kell hinni, működik hit nélkül is. Lásd: hiszed vagy sem, a repülő (az aerodinamika tudományára alapozva) elvisz téged A-ból B-be.
Az sem apró különbség, hogy míg hitekből többszáz - egymásnak is ellentmondó - nagyobb rendszer van a Földön, a tudományból egyetlen egy. Ez azért árulkodik valamiről...

[Rigel]

A tudomány egy problémát megold, kettőt gerjeszt: a kórházak tele civilizációs betegekkel.

A "civilizációs betegségek" egyszerű következményei a biológiai evolúció és a kulturális "evolúció" nagyságrendekkel eltérő sebességének. Nem a "tudomány" a bűnös, hanem a mémek, amik azonnal felbukkantak, amikor a megfelelő "közeg" létrejött. A kulturális "evolúcióban" a mémek többezerszer vagy milliószor gyorsabban változnak, mint a biológiai rendszerek. Valójában biológiailag még mindig azok a max. 25-30 évre optimalizált nagymajmok vagyunk, amik az evolúciós történetünkben évmilliókig voltunk. Természetes hogy a konstrukciónk minden olyan problémája előjön, amire az evolúció - megfelelő környezet hiányában - nem tudott minket felkészíteni, vagy amik a bekódolt átlagéletkort húsz-harminc évvel meghaladva jelentkeznek.

Amúgy inkább szerintem a civilizációs betegségek, minthogy a valódi természetes életkörülményünk. Ott ugyanis "örökös félelem uralkodik, az erőszakos halál veszélye fenyeget, s az emberi élet magányos, csúnya, állatias és rövid".

[mimindannyian]

Önjelölt megmondó barátunk ismét néhány fórumon publikálta a hónapok alatt megszült zabolátlan csúsztatásait. Válasz tőle sejthetően annyi fog jönni, mint a "nevesek és névtelenek" címen indított, tudományfikázásnak készült, s magába roskadt badarság témájában: zéró.

A hit és tudomány kapcsolatát nem kerülhetjük, mert a kettő ugyanaz.

Ha valóban ugyanaz lenne, akkor nem lenne miről beszélni, ez a poszt is értelmetlen lenne.

Ez nemcsak Th. Kuhn és P. Feyerabend óta gyanítható, hanem B. Russel előtt I. Kant is figyelmeztetett. (Vannak-e természeti törvények, vagy csak hiszünk bennük, rendszeretetünk okán; ill. a fizika azért sikeres, mert önmaga teremti meg sikereinek föltételeit.)

Kant éppenhogy abba az irányba törekedett, hogy a morális törvényeket, és magát a vallást is a biztos, megmásíthatatlan természeti törvényekre vezesse vissza, így nemhogy megkérdőjelezte a fizika mibenlétét, hanem éppen szilárd alapnak tekintette. De, ha nem így lenne, ez akkor sem lenne semmiféle érv; egy filozófus dolga, hogy megkérdőjelezzen téziseket - nem azért, mert kételkedik benne, hanem, hogy az összefüggések mélyebb struktúráját napfényre hozza.

Nemcsak a tudomány, de az egész világ közmegegyezés.

Ez üres, haszontalan relativizmus.

Minél nagyobb a távcső, annál több a csillag.

Nem igaz. Ha így lenne, az asztrofizikáról máris nem lehetne elmondani, hogy sikeres. Pedig az.

Minél több tudomány, annál kevesebb isten.

Végre egy igazság. Le lehet fordítani közérthetőbb nyelvre is: minél több ismeret, annál kevesebb a hely az üres képzelgésnek.

A tudomány egy problémát megold, kettőt gerjeszt: a kórházak tele civilizációs betegekkel.

A tudomány nem old meg problémákat, az ember old meg. A tudomány ebben csak eszköz. De bármely eszközhasználattal így van ez: a zeneszerző a zene iránti igény "problémáját" oldja meg. Minél több zene, annál kifinomultabb ízlések, annál több igény újabb zenékre. És jó ez nekünk? Jó - ahogy a tudomány is.

- A tudomány/technika hozta a szakosodást és a teljesítménynövelést;
- a szakosodás a pénzt, a szétköltözést és az elidegenedést;
- a pénz a kényelmet, a fényűzést (10 000 tárgy a házban) és a civilizációs betegségeket.

Mojjo helyesen írja, hosszabb, mint zöld.
- A tudomány/technika nem hozott semmit, csak lehetőségeket ad. A szakosodás és teljesíménynövekedés az ember, s minden élőlény vágya, tudománytól függetlenül is.
- a pénzt nem a tudomány hozta,
- a szétköltözést?... Mi az, hogy szétköltözés? Aki akar, ma is élhet 3 generációs putriban, sőt, ma már 4 generációsban is, hála a várható élettartamnak. Aki tehát szétköltözik, az az őbenne szunnyadó vágyat elégíti ki, a fejlettség csak lehetőséget nyitott rá, hogy igényeink szerint éljünk.
- elidegenedést? Egyre szorosabb a kapcsolat a világ igen távol élő, egyedi individuumai között.
- a kényelem sem kötelező, akinek nem tetszik, irány vissza a barlangba
- fényűzés? Majd, ha már nincs több hely az univerzumban, akkorák a háztartások, akkor van miért hátrább parancsolni az agarakat.

Ez az ember tragédiája, a 7 főbűn: superbia (kevélység), avataria (kapzsiság), ira (harag), gula (torkosság), invidia (irígység), acedia (restség).

És a nulladik, a legfontosabb, mely minden továbbinak megágyaz: eszetlenség. A téves gondolkodás visz ugyanis arra, hogy a rendelkezésünkre álló szabadságot és hatalmat olyanra használjuk, ami magunknak vagy az élőhelyünknek (ide sorolva embertársainkat is) hátrányára szolgál. Bizony mondom néled tehát, egyetlen igaz bűn van, s ebben te vétkes vagy. Menj a te istenedhez és tanulj, mielőtt szólásra nyitod a szád.