Megőrülök még mindig rossz! A faxomért nem figyelek:Morcos írta: F=((ε0fE2)/2d)cos45°
ahol f a felület.
F=((ε0fE2)/2)cos45°
Megőrülök még mindig rossz! A faxomért nem figyelek:Morcos írta: F=((ε0fE2)/2d)cos45°
ahol f a felület.
Szerintem semmiféle erővonal nem létezik. Ez csak jó szemléltetés a mágneses és az elektrosztatikus tér jellemzésére.
Nagyon egyszerű. Mind elektromos, mind mágneses térben mechanikai erők lépnek fel. Az elektromos térbe helyezett vezető felületére ható erőt az F=((ε0fE2)/2) adja, a mágneses térbe helyezett testre ható erőt pedig F=((μ0fH2)/2)∙(μr-1).
Egy nagy frászt! Az elektromágneses térben csak akkor lép fel erő, ha térbe mágneses anyagot, vagy próbatöltést helyezel.
Neked világos, hogy a két lemezed szépen be fog állni párhuzamosan egymással és ennyi volt az össze forgás?
A próbatöltést a töltött fémlap elektromos tere által a fémlapáton indukált töltések jelentik.Solaris írta:Egy nagy frászt! Az elektromágneses térben csak akkor lép fel erő, ha térbe mágneses anyagot, vagy próbatöltést helyezel.
Az "Egy frászt!" az azt jelenti, hogy valaminek a micsodája a micsodádba! Mi hasonlóság van pld. egy tranzisztor működése és az égi mechanika között? Mik itt azok a hasonló "elvek", amelyekről beszéltél?
Az blődli. András világosan megírta neked, hogy miért forog a konzerves doboz. Nincs benne se boszorkányság, se többletenergia. A szerkentyűnek semmi gyakorlati hasznát nem látom. Turtur egy a sok lökött közül.
Ha báró Münchausennek sikerült önmagát lovastól felemelni, akkor Morcosnak is sikerülhet. Azóta fejlődött a technika.
Egy NAGY frászt!...így akkor már értjük egymást?
Ezt mondtam én is... Viszont a lemez erővonalai is elhajlanak, és a lapát felületét merőlegesen érik, amire erőhatást gyakorolnak.Szilágyi András írta:csak a lemez által keltett erővonalakat kell figyelembe venni, a lapát által keltetteket ki kell vonni az összegből. Egyszerűen azért, mert saját magát a lapát nem tudja se vonzani, se taszítani.
Dehogy hajlanak. Normális vagy? Mi a búbánattól hajlanának?
Tán te egyenesnek látod őket? Egyébként attól hajlanak, hogy az erővonalak nem keresztezhetik egymást. A te elméleted szerint kereszteznék egymást.
Te nem értesz magyarul, vagy mi a fene bajod van neked?
Nem értek veled egyet, de legyen neked igazad.Szilágyi András írta:Te nem értesz magyarul, vagy mi a fene bajod van neked?
Még egyszer: csak a lemez által keltett erővonalakat kell figyelembe venni, a lapát által keltetteket ki kell vonni az összegből. Egyszerűen azért, mert saját magát a lapát nem tudja se vonzani, se taszítani.
Ha pedig a lapát által keltetteket kivonod az összegből, akkor semmiféle hajlás nem marad!
Akkor ezt is viheti a cica, igaz? Szép lomtárat hordhatott már össze szegény jószág.
Persze, mert a függőleges irányú erőnek nyilván van vízszintes irányú komponense
Tehát:Lássuk az alapelveket TŐLED!
Nem vállalkozol ilyesmire ugye?Kiderülne hogy tökhülye vagy mindenhez de ugatni azt már tudsz.Honnan veszed a bátorságot hogy bárkit minősíts vagy kritizálj?(nem rólam van szó én már megszoktam Tőled ezt a primitív hangnemet).
Egy frászt, de inkább kettőt neked! Lapozd fel a fizika könyveket és megkapod a válaszokat. Igen diplomatikusan írtam neked, de látom, csak fröcskölni tudsz. Neked vannak képtelen ötleteid, kijelentéseid. Te írtad azt is, hogy "Az elektromosság és a mechanika nagyon hasonló "elven"működik.", de amikor kértem ezeket az elveket, még makogni sem tudtál primitív emberke, s azóta is csak mellé beszélsz. Nem is nevetséges, hanem egyenesen szánalmas vagy.idegen írta:Tehát:Lássuk az alapelveket TŐLED!Nem vállalkozol ilyesmire ugye?Kiderülne hogy tökhülye vagy mindenhez de ugatni azt már tudsz.Honnan veszed a bátorságot hogy bárkit minősíts vagy kritizálj?(nem rólam van szó én már megszoktam Tőled ezt a primitív hangnemet).
Rajtad a sor mutasd hát meg miben vagy a "legjobb"...mert ha csak ebben a gyalázkodásban és mocskolódásban akkor inkább hagyjuk a francba,
Frászt...érted?
Fölöslegesen ne koptasd a billentyűzeted.
Szélkerék sincs meg vízturbina?Szilágyi András írta:Persze, mert a függőleges irányú erőnek nyilván van vízszintes irányú komponense
A szélnek meg a vízáramnak van impulzussűrűsége, a statikus elektromos mezőnek meg nincs. Pechedre.
Igen valóban nagyon diplomatikus és kulturált válaszokat adtál.Idézzem?...vagy a mostani elég?
És honnan tudod, hogy ez elektromos mező statikus? Még a részecskefizikusok is úgy gondolják, hogy virtuális fotonokból áll.Szilágyi András írta:A szélnek meg a vízáramnak van impulzussűrűsége, a statikus elektromos mezőnek meg nincs. Pechedre.
Idézz csak nyugodtan bármikor.idegen írta:Igen valóban nagyon diplomatikus és kulturált válaszokat adtál.Idézzem?...vagy a mostani elég?
Akkor most megkérlek hogy írd le azt a frászt amivel megcáfoltad az elektromosság és a mechanika(folyadék) hasonló elvű működését.
Makogva primitíven is meg fogom érteni,ha helytálló a cáfolatod.
Ha nem akkor csak mellébeszélsz és az tényleg szánalmas,és inkább ne beszélgessünk.
Rendben?
Onnan, hogy statikus térről beszélünk eleve.
Nem is kell. Ha a test teljes mértékben elnyeli a virtuális fotonokat, akkor a hullámnyomás p=u, ha visszaveri akkor p=2u. Ahol u az elektromos mező energiasűrűsége. Tehát a lapátok az elektromos mező hullámnyomása miatt forogni fognak.Szilágyi András írta:Onnan, hogy statikus térről beszélünk eleve.
A virtuális fotonok a kölcsönhatást közvetítik úgy, hogy az egyik test kibocsátja a virtuális fotont, a másik meg elnyeli. Nem pattan vissza a virtuális foton.
Lópikulát fognak. Ez csak a vonzást írja le, szépen vonzza függőlegesen fölfele a lemez a lapátot. Oldalra nem nyomja, a virtuális foton felülről jön, nem oldalról.
Szóval ami nincs, az egy felhőből áll. Kösz.
Hja, de a virtuális fotonokra ez nem vonatkozik, azok akármennyivel mehetnek, fénysebességnél gyorsabban is.
Pedig a QED szerint az elektromos és mágneses teret virtuális fotonok felhője alkotja.Szilágyi András írta:Szóval ami nincs, az egy felhőből áll. Kösz.
Ebben meg neked van igazad.Hja, de a virtuális fotonokra ez nem vonatkozik, azok akármennyivel mehetnek, fénysebességnél gyorsabban is.
Szerinted...Szilágyi András írta:Lópikulát fognak. Ez csak a vonzást írja le, szépen vonzza függőlegesen fölfele a lemez a lapátot. Oldalra nem nyomja, a virtuális foton felülről jön, nem oldalról.
Egy nagy frászt!Írd le hogy miben különbözik!Az elektromosság tudománya is sok fejezetre oszlik!
Látom, ismét zagyválsz jó szokásodhoz híven. A tranzisztor működését nem lehet folyadékáramokkal modellezni, mi több, az elektromos áram sem modellezhető folyadékáramlással. Kisiskolásoknál biztosan bevetik ezt a fogást és az ezofizikusoknál is, de itt nyugodtan mellőzheted. A motoros vasúti jármű a sínpályán és a tranzisztoros áramkör összevetése meg egyenesen hajmeresztő.idegen írta:Egy nagy frászt!Írd le hogy miben különbözik!Az elektromosság tudománya is sok fejezetre oszlik!
Könnyítésképp legyen csak a mechanika:folyadék a csőben,szivattyú és szelep.(persze lehet akár vasúti kocsi motorral felszerelve a sínen...ahogy jobban érted)
Az elektromosság legyen egy vezető,egy táp és egy kapcsolóelem.(tranzisztorról már írtál úgyhogy legyen az...)
A mechanikai és az elektromos indukció ugyanaz a jelenség.Gyorsulás/lassulás...Egyenletes sebességnél nincs sem mechanikai sem elektromágneses indukció.
Van tovább de Te jössz!
Olvasni olvastad, de meg nem értetted jó szokásod szerint. Bohr atommodelljével jönni enyhén szólva is ciki. Véletlenül nem olvasnál egy kis fizika történetet?Morcos írta: Olvastam egy régebbi Hraskó cikket a vákuumenergiáról: http://www.termeszetvilaga.hu/X-Aknak/cikk/zpe/zpe.html
Részben ebből indultam ki. Ha a nullponti energiát a harmonikus oszcillátor - például lengő inga - segítségével modellezzük, látható, hogy még a klasszikus értelemben nyugvó ingának is van E = 1/2 hf = hπ√(l/g) nullponti energiája. Azaz minél magasabb az oszcillátor frekvenciája, annál nagyobb a kinyerhető nullponti energia. Mivel a harmonikus rezgőmozgás és az egyenletes körmozgás bizonyos szempontból azonos, pontosan kiszámolható, hogy a Bohr modell szerint az atommag körül keringő elektron azért nem esik az atommagba, mert a pályán maradásához szükséges kinetikus energia pontosan megegyezik a pályáján f frekvenciával keringő elektron által nyert E = 1/2 hf nullponti energiával.
Mit is jelent ez? Egyenletes körmozgást vagy harmonikus rezgőmozgást végző részecskék energiát nyernek (csatolnak ki) a vákuumból. Felvetődik a kérdés, ezen a módon hogyan nyerhetnénk energiát a vákuumból.
Képzeljünk el egy nagy fordulatszámmal forgó gyűrűt, amelynek anyaga poláris molekulákból áll. A poláris molekuláknak az a tulajdonsága, hogy dipólusokként viselkednek, vagyis látszólag pozitív és negatív töltéssel bírnak. Ha a gyűrűt egyenletesen forgatjuk, a molekulák látszólagos töltéseinek mindegyike a forgás frekvenciájának megfelelő E = 1/2 hf nullponti energiát nyer. Ha összesítjük a gyűrűben lévő töltések számát, akkor a kinyert összenergia Eössz = Nhf, ahol N a molekulák száma. Az így kicsatolt nullponti energia a gyűrű kinetikus energiáját fogja növelni.
Befejeztem mert annyira setét vagy és minden szavamat kiforgatod...így ennek semmi értelme.
Olyan szinten nem érted amit írok,mint ha friss betonba szeretnék búzát ültetni.Solaris írta: Látom, ismét zagyválsz jó szokásodhoz híven. A tranzisztor működését nem lehet folyadékáramokkal modellezni, mi több, az elektromos áram sem modellezhető folyadékáramlással. Kisiskolásoknál biztosan bevetik ezt a fogást és az ezofizikusoknál is, de itt nyugodtan mellőzheted. A motoros vasúti jármű a sínpályán és a tranzisztoros áramkör összevetése meg egyenesen hajmeresztő.
Megpróbálom elmagyarázni...Neked Nagyokosok gyöngye.Beleülsz egy Corvette ülésébe(vagy bármilyen nagytudású járműbe amiben hosszában van elhelyezve a motor)Üresben adsz egy padló gázt és azt érzed mintha fel akarna borulni a jármű.Egyszerű hatás-ellenhatás.
...alapvető hiba.
Példálózol a tranzisztorral és azt sem tudod, hogy eszik, avagy isszák. Szerintem tapogasd végig a buksidat. Valahol biztosan megtalálod rajta a beragadt biztonsági szelepet. Kicsit megpiszkálod és kimegy a fejedből a lila köd. Igaz, utána nem marad ott semmi, de eddig is elvoltál agytekervények nélkül. Ezofizikusnak nem is szükséges.
Naja, pontosan úgy zakatolnak az áramok, mint a vonat szokása. Az alapvető hiba nálad van, s az egyszerű: Nem érted a fizikát. Helyette összefantáziáltál valamit, de az nem fizika.
Aha, szóval nem csak az áram zakatol, mint a vonat, de beálltál váltóőrnek. Vigyázz, ha jön a nagyfeszültség! Időben ugorj el a sín mellől jó messzire!