Tiltott találmányok?

[Morcos]

De még maga Flynn se jött rá. Milyen ostoba! Ott van az asztalán az örökmozgó és nem veszi észre!

Tudta ő azt, nem véletlenül szabadalmaztatta.

[mimindannyian]

Hozzászólás forrása Ezzel szemben, ha egy tekercs és egy állandómágnes tere adódik össze, ott nem lesz köcsönönös indukció, mivel az állandómágnes tere állandó, nem változik idővel.
V

Szerinted nem igényel több energiát a tekercs által létrehozott erőtér kialakítása, ha benne van egy mágnes? Nem lesz más a tekercs impedanciája, amikor vasmaggal, vagy épp mágnessel a hasában növeled az áramot?

[Morcos]

Szerinted nem igényel több energiát a tekercs által létrehozott erőtér kialakítása, ha benne van egy mágnes? Nem lesz más a tekercs impedanciája, amikor vasmaggal, vagy épp mágnessel a hasában növeled az áramot?[/quote]

Nem, hiszen kimértem, fel is tettem két videót róla.

[mimindannyian]

Ez már itt nem stimmel. Vasmagtényező. Ha nem légréses a tekercs, nagyobb lesz az induktivitása, azaz ugyanakkora árammal nagyobb mágneses teret épít fel, több energia is kell hozzá - a változást tekintve nagyobb lesz az impedanciája. Ebből a szempontból mindegy, hogy mágnes van-e benne, vagy ugyanaz az anyag lemágnesezve, de ebből már kiderül, hogy rossz volt a mérésed.

[Krokodil Dundee]

Eperjessy András mondta a videóján hogy neki nem működött a M.E.G. Ennek két oka lehet:
1. A két B összege olyan nagy hogy telítésbe mágnesezte a vasmagot. Egely a könyveiben és a Flynn féle trafóknál mások is írják hogy a telítődést el kell kerülni.
2. Vagy jelen esetben nem a két B összegződése a többletenergia magyarázata.

Egy másik lehetséges magyarázat a többletenergiára:
A többletenergia forrása a MEG-nél és a Flynn féle trafóknál az állandó mágnes lehet. Transzformátorok bekapcsolási (mágnesezési) áramlökéseiként ismert az a jelenség amikor a trafót úgy kapcsoljuk a hálózatra hogy a vasmagjában már van egy bizonyos mágneses fluxus. Ekkor a zárlati áramnál is jóval nagyobb áramlökés keletkezhet.
Mechanikai analógiával szemléltetem a magyarázatot. A Φ = L·I mágneses fluxusnak feleljen meg az N = Θ·ω perdület. Értelemszerűen az I áramnak az ω szögsebesség, az L induktivitásnak meg a Θ tehetetlenségi nyomaték.

http://www.kepfeltoltes.eu/images/hdd1/ ... /22510.jpg

Az ábrán a nagyobbik forgó korong perdületének felel meg az állandó mágnes fluxusa. A kisebbik korong perdületének meg a tekercs fluxusa. A kicsi korong energiát nyer a nagytól mikor összekapcsolódnak, szögsebessége megnő. Ahogy a tekercs árama is megnövekszik az állandó mágnes fluxusától.
Itt egy érdekes videó erről:
Magnet Transformer (free energy)
https://www.youtube.com/watch?v=2kosQIrDCWM
Látható hogy a megfelelő irányú mágneses fluxus hatására az áramfelvétel csökken.
Itt meg az ábra:

http://www.kepfeltoltes.eu/images/hdd1/ ... /81040.jpg

De az energiaképlet négyzetes részének összegzésével nyert energia nem hülyeség. Levezethető ezzel is. A tekercs árama mágnes nélkül I, a mágnes miatt megnövekedett árama ΔI, akkor az energia: W = ½L·(I+ΔI)².

[Szilágyi András]

Hozzászólás forrása Eperjessy András mondta a videóján hogy neki nem működött a M.E.G. Ennek két oka lehet:
1. A két B összege olyan nagy hogy telítésbe mágnesezte a vasmagot. Egely a könyveiben és a Flynn féle trafóknál mások is írják hogy a telítődést el kell kerülni.
2. Vagy jelen esetben nem a két B összegződése a többletenergia magyarázata.

3. Mégis igaz a fizika és teljesül az energiamegmaradás.

Hozzászólás forrása Egy másik lehetséges magyarázat a többletenergiára:

Előbb ki kellene mutatni, majd azután magyarázgasd.

[Morcos]

Eperjessy András mondta a videóján hogy neki nem működött a M.E.G. Ennek két oka lehet:
1. A két B összege olyan nagy hogy telítésbe mágnesezte a vasmagot. Egely a könyveiben és a Flynn féle trafóknál mások is írják hogy a telítődést el kell kerülni.
2. Vagy jelen esetben nem a két B összegződése a többletenergia magyarázata.

A tekercsek közötti kölcsönös indukció miatt nem működik a MEG. Megfelelő vezérléssel el kell kerülni, hogy a tekercsek visszahassanak egymásra. Ezt valósította meg Bóday Árpi.

[Antares]

Hozzászólás forrása

Ez az erő mihez képest "négyszereződik meg"?

A tekercs mágneses tere által keltett vonzóerőhöz képest, mert ugye ott van a mágnes mágneses tere is.

De amikor csak a tekercs van ott, akkor az mit vonz?

[Morcos]

Ez már itt nem stimmel. Vasmagtényező. Ha nem légréses a tekercs, nagyobb lesz az induktivitása, azaz ugyanakkora árammal nagyobb mágneses teret épít fel, több energia is kell hozzá - a változást tekintve nagyobb lesz az impedanciája. Ebből a szempontból mindegy, hogy mágnes van-e benne, vagy ugyanaz az anyag lemágnesezve, de ebből már kiderül, hogy rossz volt a mérésed.

Nem volt rossz a mérésem. Amikor betettem a mágnest a tekercsbe, valóban nőtt az induktivitás, mint az a videó elején is látszik. Mivel megnőtt a telercs induktivitása csökkentek a teljesítmények így a Ψ=LI képlet értelmében az áram csökkent, míg a feszültség nem változott.

[Krokodil Dundee]

Ruslan Kulabuhov (Akula0083) generátoraival célszerűbb foglalkozni.
http://realstrannik.com/media/kunena/at ... anovka.jpg
Bóday Árpád generátorát még ha teljesen meg is értjük amit kísérlettel is igazolhatunk, még mindig ott van az hogy nagy tömegű a teljesítményéhez képest és az alkatrészeit is nehéz beszerezni. Flynn motorjáról nem is beszélve.

[Morcos]

De amikor csak a tekercs van ott, akkor az mit vonz?

A forgórészt vonzza természetesen, mivel motorról beszélünk.

[mimindannyian]

Hozzászólás forrása Mivel megnőtt a telercs induktivitása csökkentek a teljesítmények

Miféle teljesítmények? Mit akarsz a videóval demonstrálni? Változik egy áramkör egyik paramétere, erre változik a felvett teljesítmény? Döbbenet.

[Antares]

Miféle teljesítmények? Mit akarsz a videóval demonstrálni? Változik egy áramkör egyik paramétere, erre változik a felvett teljesítmény? Döbbenet.

Szerintem pont azt akarja demonstrálni, hogy a teljesítmény nem változik (számottevően), miközben a mágneses terekben "plusz" energia keletkezett.

Csak én továbbra sem értem, hogy a mért teljesítményeknek miért kellene bármi köze legyen a mágneses terek energiájához. A terekhez szükséges energiát a felépülésük idején lehetne lemérni, ami itt egy tízezred másodpercig tart, és amiről ez a mérés nem mond semmit.

[mimindannyian]

Hozzászólás forrása Csak én továbbra sem értem, hogy a mért teljesítményeknek miért kellene bármi köze legyen a mágneses terek energiájához.

Naja, ha maradunk az energiamegmaradás maradi tanainál, akkor a tekercs váltóáramot kapva nem vesz fel semmi teljesítményt, pontosabban, amit felvesz, azt vissza is pumpálja, kicsit eltolva így a fesz/áram fázisát. Ami hasznos teljesítményt felvesz az áramkör, az a veszteségeken megy el.

[Morcos]

A terekhez szükséges energiát a felépülésük idején lehetne lemérni, ami itt egy tízezred másodpercig tart, és amiről ez a mérés nem mond semmit.

Csinálok majd erről is egy mérést.

[Morcos]

Ruslan Kulabuhov (Akula0083) generátoraival célszerűbb foglalkozni.
http://realstrannik.com/media/kunena/at ... anovka.jpg

Én az akula generátorokat nem értem. Mitől lenne ott többletenergia szerinted?

[Krokodil Dundee]

Például a képen láthatónak a TV Yoke nevű ferritmag lehet a "lelke". Ez periodikusan telítődik mágnesesen. Telítődéskor leesik a µ permeabilitás és emiatt az L induktivitás is. Viszont a fluxusmegmaradás törvénye (fluxusállandóság) miatt a fluxus nem tűnhet el bármilyen hirtelen. És hogy a Φ = L·I fluxus állandó maradjon az L lecsökkenése esetén az eredeti I áram meg fog ugrani egy ΔI értékkel. Így az energiaképlet így fog kinézni:
W = ½(L-ΔL)·(I+ΔI)².
Az induktivitás hirtelen történő lecsökkenésével működnek az ún. Magnetic Flux Compression Generator-ok is.
Az induktivitás lecsökkentős energianyerésnek is van mechanikai megfelelője, a parametrikusan gerjesztett inga:
http://www.kepfeltoltes.eu/images/hdd1/ ... 9/6701.gif
Ennél az L induktivitás megfelelőjét, a Θ tehetetlenségi nyomatékot csökkentjük le a legjobb pillanatban, amikor az ω szögsebesség maximum, vagyis az inga legalsó pontján. Ekkor az N = Θ·ω perdületmegmaradás miatt az I áram megfelelője, az ω szögsebesség fog megugrani egy Δω értékkel. Az energiaképlet:
W = ½(Θ-ΔΘ)·(ω+Δω)²
Persze van kapacitás változtatós megfelelője is, amikor a feltöltött kondi lemezeit húzzuk szét, és a töltés megmarad, de a feszültség és az energia megugrik.
De térjünk vissza az L-változtatós áramkörhöz. A ΔI áram növekmény iránya azonos a vasmagot gerjesztő I árammal, tehát normál esetben az energia növekedés terhelés növekedésként észlelhető. Erre találták ki az oroszok például a telített vasmagos frekvenciasokszorozónál alkalmazott megoldást, és ezt a trükköt alkalmazta Akula is a generátoránál. A telített vasmagos frekvenciasokszorozónál a gerjesztő frekvencia f, viszont a kimeneti frekvencia 3f, 5f, 7f, stb. Tehát páratlan egész számú többszöröse. Ez két okból van:
1. A kimenet nem fog visszahatni a bemenetre mert f frekvenciára hangolt LC szűrővel megakadályozható hogy az f frekvenciájú bemenetre hasson a 3f frekvenciájú kimenet.
2. Ekkor találkozik hullámhegy hullámheggyel, hogy az eredő rezgés amplitúdója nagy legyen. Jobb oldali ábra:
http://www.kepfeltoltes.eu/images/hdd1/ ... 9/1462.gif
Vagy itt tetszőleges hullámokat lehet összeadni, a függvény második tagjának előjelét mínuszra kell változtatni:
Desmos Graphing Calculator
https://www.desmos.com/calculator/ad2mhsb7rn
Az angol (és orosz) nyelvű fórumokon összeszedhető sok részlet, egy ilyen generátor nem hagyja hidegen az embereket.

[Krokodil Dundee]

Itt egy kezdetlegesnek mondott kapcsolási rajz:
http://www.kepfeltoltes.eu/images/hdd1/ ... 9/4513.gif
Itt meg némi útmutató a mechanikai méretekről:
http://www.kepfeltoltes.eu/images/hdd1/ ... 9/9524.jpg
A kapcs. rajzon látható egy sehova be nem kötött rezgőkör (idler). Ezt egy katscher nevű mini Tesla trafóval helyettesítette, aminek frekvenciája például 1,7 MHz, és páratlan egész számú többszöröse a kb. 27 kHz-es ellenütemű meghajtásnak.
http://www.kepfeltoltes.eu/images/hdd1/ ... 9/1905.jpg
Persze még vannak kiderítendő részletek, van amire csak kísérlet ad választ, van amire meg pl. az internet.

[Krokodil Dundee]

De azt javaslom hogy senki ne az építéssel kezdje. Hanem bármit is választ, először annak működését és más infót minél mélyebben értse meg, szedje össze. A szabadenergia készülékekre fokozottan érvényesek Abraham Lincoln szavai:
"Ha hat órám van egy fa kivágására, akkor az első négyet biztos, hogy a fejszém élezésével töltöm."

[Morcos]

Itt meg némi útmutató a mechanikai méretekről:
http://www.kepfeltoltes.eu/images/hdd1/ ... 9/9524.jpg
A kapcs. rajzon látható egy sehova be nem kötött rezgőkör (idler). Ezt egy katscher nevű mini Tesla trafóval helyettesítette, aminek frekvenciája például 1,7 MHz, és páratlan egész számú többszöröse a kb. 27 kHz-es ellenütemű meghajtásnak.

A videót a Ruslan ingyenenergia generátorról pedig lefelejtetted

[idegen]

Hozzászólás forrása Igen, ha nem lenne ott több energia mint amit befektettél. Csak van.

Van?Hol ? Papíron számokkal vagy a szkóp képernyőjén?Vagy csak a fejedben?
Ember ébredj fel!Ha ilyen lenne az már nem lenne titok!

[idegen]

Hozzászólás forrása A tekercsek közötti kölcsönös indukció miatt nem működik a MEG.

Saját magadat cáfoltad meg ezzel(is).
Hogy adódik össze a két mágneses tér "négyzetesen,ha a kölcsönös indukció miatt beláttad hogy nem működhet egy ilyen baromság.
Hmm?

[szabiku]

Ott van az észrevétlen tévedés ezzel a B-kétszerezéssel, hogy egyszerre nem lehet egy helyen az egyik B-t adó tárgy (pl. mágnes), és a másik B-t adó tárgy (pl. tekercs) anélkül, hogy ne változtatná meg valamelyik a másik jellemzőjét. Ha két mágnes van pontosan egy helyen, akkor az végül is egy mágnes . Ha két tekercs van pontosan egy helyen, akkor az végül is egy tekercs. Ha egy mágnes és egy tekercs van pontosan egy helyen, akkor azt nem tudom mi . (Fordítva ugyan az .) Ha nem pontosan vannak egy helyen, de a tekintett 2B körül közel (tekercsben a mágnes, mágnes légrésében vagy akörül a tekercs, (vagy mágnesben a tekercs )) akkor módosítják egymást, nem ugyan azok a fizikai jellemzői, mintha messze külön lennének. Az egy becsapás (és félrevezetés), hogy ha az egyik rögzített fizikai tulajdonságú, mint egy permanens mágnes, akkor ott ezért csoda lesz. Például a tekercs L induktivitását megváltoztatja a közeli mágnes anyaga. Ez is egyértelműen jelzi, hogy befolyásolják egymást, vagy egyik a másikat. Ha meg olyan távol vannak egymástól, hogy nem, vagy csak kicsit befolyásolják egymást, akkor meg a terük sem, vagy csak kicsit ér egybe. Nincs, vagy csak kicsit van összegződés. Ugyan ez a helyzet két tekerccsel. Két permanens (állandó) mágnest meg nem lehet egybe rakni, hanem legfeljebb teljesen egymás mellé így, vagy úgy, vagy amúgy, de ezzel semmire se megyünk... Hülyeség az egész! Nem energiakinyerés a semmiből... Sőt már nem is a semmiből, hanem a vákuumtérből , és akkor még az energiamegmaradást sem sértik a hívők.. Persze... Miért? Összemegy a vákuum?? Vagy fogyatéka keletkezik, mert valamilyen használható energiává alakult??

[szabiku]

De azt javaslom hogy senki ne az építéssel kezdje. Hanem bármit is választ, először annak működését és más infót minél mélyebben értse meg, szedje össze. A szabadenergia készülékekre fokozottan érvényesek Abraham Lincoln szavai:
"Ha hat órám van egy fa kivágására, akkor az első négyet biztos, hogy a fejszém élezésével töltöm."

Igen, erről van szó! A hasznos tudást, és helyes megértést kell élezni, hogy utána ne essünk ilyen könnyen csapdába, hogy egy egyszerű négyzetre emelésből ingyenenergiákat lássunk ki...
Hihetetlen, hogy milyen téveszmések egyes egyetemet végzett emberek. (Eperjessy, Egely, Bóday, ...)

[a.n]

akkor módosítják egymást, nem ugyan azok a fizikai jellemzői, mintha messze külön lennének. Az egy becsapás (és félrevezetés), hogy ha az egyik rögzített fizikai tulajdonságú, mint egy permanens mágnes, akkor ott ezért csoda lesz. Például a tekercs L induktivitását megváltoztatja a közeli mágnes anyaga. Ez is egyértelműen jelzi, hogy befolyásolják egymást, vagy egyik a másikat. Ha meg olyan távol vannak egymástól, hogy nem, vagy csak kicsit befolyásolják egymást, akkor meg a terük sem, vagy csak kicsit ér egybe. Nincs, vagy csak kicsit van összegződés. Ugyan ez a helyzet két tekerccsel.

Végül is igazad van.Befolyásolják egymást. Egy tekercs fluxusát nem csak saját árama,hanem egy másik vele csatolt tekercs árama is alakítja.A kérdés csak az,hogy mennyire hat vissza (vagy miként kerülhető el) a primer tekercsre.
https://www.youtube.com/watch?v=MxnIXIvdKG4 https://www.youtube.com/watch?v=YmI27EciEss&t=4s

[a.n]

Megfelelő vezérléssel el kell kerülni, hogy a tekercsek visszahassanak egymásra. Ezt valósította meg Bóday Árpi.

És ezt hogyan gondolod?Mivel?

[Morcos]

Megfelelő vezérléssel el kell kerülni, hogy a tekercsek visszahassanak egymásra. Ezt valósította meg Bóday Árpi.

És ezt hogyan gondolod?Mivel?

Itt a kapcsolási rajz egy két tekercses MEG trafó változat, azaz egy egyszerűsített Bóday generátor esetén:



V1 = egyenáramú áramforrás (20V),
L1 = primer oldali (bemeneti) tekercs (L=1mH),
S1 = kapcsoló a primer áramkör periódikus megszakítására,
V2 = feszültségforrás 50%-os kitöltésű négyszögjellel az S1 kapcsoló vezérlésére (1V), frekvencia 10kHz, nem váltakozófeszültségű.
L2 = szekunder oldali (kimeneti) tekercs (L=1mH),
R1 = szekunder kör ellenállás (100Ohm)
D1 = Schottky gyors kapcsolású egyenirányító dióda a szekunder áramkör periodikus megszakítására, U=600V, I=1A

A kövezkező ábrán a primer és szekunder kör jelalakjai láthatók:



Az első fél periódusban az S1-es kapcsoló zárva, ekkor az L1 primer tekercs árama felépíti a vasmagban a mágneses mezőt (a szekunder oldalon megduplázza), ebben az időszakban a D1 dióda zár, tehát a szekunder áramkörben nem folyik áram. Amikor a második fél peridusban az S1 kapcsoló nyit és ezzel megszakítja a primer áramkört, az összeomló megduplázódott mágneses mező miatt a szekunder áramkör L2 tekercsében nagy ellenindukció keletkezik, most a D1 dióda nyit, így az R1 ellenálláson keresztül kivehetjük a megduplázódott mágneses mező többletenergiáját. Vagyis ezzel a megoldással a két tekercs közötti kölcsönös indukciót megszüntettük, a generátor többletenergia kicsatolóként működik.

A mágneses mező megduplázását a permanens mágnessel nem tudtam modellezni, ezért csak egy sima trafómodellt készítettem.

[Morcos]

Hozzászólás forrása Ott van az észrevétlen tévedés ezzel a B-kétszerezéssel, hogy egyszerre nem lehet egy helyen az egyik B-t adó tárgy (pl. mágnes), és a másik B-t adó tárgy (pl. tekercs) anélkül, hogy ne változtatná meg valamelyik a másik jellemzőjét.

A mágnes remanens terét a tekercs tere nem fogja befojásolni, az csak hozzáadódik vagy levonódik, attól függően milyen irányú a gerjesztő áram. Így a további érvelésed sem helytálló.

[Morcos]

Saját magadat cáfoltad meg ezzel(is).
Hogy adódik össze a két mágneses tér "négyzetesen,ha a kölcsönös indukció miatt beláttad hogy nem működhet egy ilyen baromság.
Hmm?

A kölcsönös indukció probléma csak a tekercsek között áll fenn, az állandómágnes és a tekercs között nincs kölcsönös indukció.

[szabiku]

A mágnes remanens terét a tekercs tere nem fogja befojásolni, az csak hozzáadódik vagy levonódik, attól függően milyen irányú a gerjesztő áram. Így a további érvelésed sem helytálló.

Tehát akkor a remanens mágnes belső tere állandó. Akkor mi értelme van tekercsbe dugni? Semmi.
Ha meg a tekercs mellett van a remanens mágnes, és pl. annak a külső B teréhez ad hozzá a tekercs apránként dB-ket (hogy végül egy helyen 1B-ről 2B-re nőjön a térerősség), akkor meg a dB-khez dI áramelemeket (az mindegy, hogy elemi köráramokat, vagy áram(ív)elemeket, melyekből zárt áramkör épül) kell odavinni. Ez pedig csak munkával lehetséges. Mennél nagyobb a B, annál nagyobb munkavégzés kell ehhez a művelethez. Ezzel kezdődik egyébként Feynman Mai Fizika 6. könyve. Nem tudom, mit nem lehet ezen megérteni.. Ahogy a töltések sem jelennek csak úgy meg a semmiből (a párkeltéshez is energia kell...), úgy az áramok sem. Ezek potenciálra "rakásához" munka kell, nincs mese, ezt nem lehet okoskodva sem kikerülni. Energiamegmaradás van. Ebből jönnek a Maxwell-egyenletek is. Hamarosan elkészült a beígért levezetésem is.

[Morcos]

Tehát akkor a remanens mágnes belső tere állandó. Akkor mi értelme van tekercsbe dugni? Semmi.
Ha meg a tekercs mellett van a remanens mágnes, és pl. annak a külső B teréhez ad hozzá a tekercs apránként dB-ket (hogy végül egy helyen 1B-ről 2B-re nőjön a térerősség), akkor meg a dB-khez dI áramelemeket (az mindegy, hogy elemi köráramokat, vagy áram(ív)elemeket, melyekből zárt áramkör épül) kell odavinni. Ez pedig csak munkával lehetséges. Mennél nagyobb a B, annál nagyobb munkavégzés kell ehhez a művelethez. Ezzel kezdődik egyébként Feynman Mai Fizika 6. könyve. Nem tudom, mit nem lehet ezen megérteni.. Ahogy a töltések sem jelennek csak úgy meg a semmiből (a párkeltéshez is energia kell...), úgy az áramok sem. Ezek potenciálra "rakásához" munka kell, nincs mese, ezt nem lehet okoskodva sem kikerülni. Energiamegmaradás van. Ebből jönnek a Maxwell-egyenletek is. Hamarosan elkészült a beígért levezetésem is.

Mindig ugyanazon kérdés körül forgunk. Pedig világos. Ha egy mágnest teszel a tekercsbe, nincs kölcsönös indukció, ha két tekercset teszel egymásba van. Ez megadja melyik esetben mennyi energiát kell befetetned a két mágneses tér összeadására. Ilyen egyszerű, csak túlbonyolítjátok.

[szabiku]

Mindig ugyanazon kérdés körül forgunk. Pedig világos. Ha egy mágnest teszel a tekercsbe, nincs kölcsönös indukció, ha két tekercset teszel egymásba van. Ez megadja melyik esetben mennyi energiát kell befetetned a két mágneses tér összeadására. Ilyen egyszerű, csak túlbonyolítjátok.

NEM! Félrevezetsz minket. Nem a kölcsönös indukció számít ebben a kérdésben. Hanem, hogy a mágneses térbe (akármivel is állítod azt elő, pl. egy (megtévesztő) permanens mágnessel, vagy pl. egy másik áram járta tekerccsel (aminek, ha rögzítem az áramát, ugyan azt érem el, mint a permanens mágnessel...)), szóval a mágneses térbe áramot vezetek, ami pl. egy tekercsben folyik. Az áramot nem tudom odavarázsolni! Oda kell vezetni. Ehhez munka kell. Még ha egy kémiai akkumulátorból is vennéd elő (mint nyuszit a kalapból ), ami már ott van a B mágneses térben, akkor a kémiai előállító folyamatot terheled meg az előállítás közben ezzel a munkával. Mit nem lehet ezen érteni???

[Morcos]

Hanem, hogy a mágneses térbe (akármivel is állítod azt elő, pl. egy (megtévesztő) permanens mágnessel, vagy pl. egy másik áram járta tekerccsel (aminek, ha rögzítem az áramát, ugyan azt érem el, mint a permanens mágnessel...)), szóval a mágneses térbe áramot vezetek, ami pl. egy tekercsben folyik. Az áramot nem tudom odavarázsolni! Oda kell vezetni. Ehhez munka kell. Még ha egy kémiai akkumulátorból is vennéd elő (mint nyuszit a kalapból ), ami már ott van a B mágneses térben, akkor a kémiai előállító folyamatot terheled meg az előállítás közben ezzel a munkával. Mit nem lehet ezen érteni???

Mindjárt beteszek erről egy szimulációt.

[szabiku]

Párral feljebb kicsit én is meglovagoltam ezt a kölcsönös befolyásolást, de egyáltalán nem ez a lényeg, hanem, hogy oda kell vezetni az áramot, azaz vinni az áramelemeket (vagy más esetben pl. oda kell vinni a töltést) matematikailag a nulla potenciálú helyről pl. a végtelenből. És ehhez bizony munkavégzés kell.

[idegen]

Hozzászólás forrása A kölcsönös indukció probléma csak a tekercsek között áll fenn, az állandómágnes és a tekercs között nincs kölcsönös indukció.

Dehogynincs!
Ugyanaz a helyzet.Egy "bekapcsolt tekercs"is csak egy állandó mágnes.Az hogy időben hogy reagál egyik vagy a másik az csak azért fontos mert mindenképpen egymás ellen hatnak.Vagyis valójában nem is fontos.
Egyszerű Hatás-ellenhatás (megcáfolhatatlan természeti törvény).Nekem tökmindegy hogy kiről nevezték el.Newtonról vagy másról....a lényeg az hogy működik és a Természet is így működik.Az energia (és anyag )megmaradás is jól működik ...
Többlet NEM lehetséges!Egyensúly van és lesz is de ehhez az élőlények születése és pusztulása is kell.

[Morcos]

Párral feljebb kicsit én is meglovagoltam ezt a kölcsönös befolyásolást, de egyáltalán nem ez a lényeg, hanem, hogy oda kell vezetni az áramot, azaz vinni az áramelemeket (vagy más esetben pl. oda kell vinni a töltést) matematikailag a nulla potenciálú helyről pl. a végtelenből. És ehhez bizony munkavégzés kell.

Na akkor itt a szimuláció. L1 tekercs szimbolizálja magát a tekercset, L2 tekercs a mágnest, a "K1 L1 L2 0.99" felirat a két tekercs közötti kölcsönös indukciót, V1 a feszültségforrást 10kHz-es frekvenciával, és I1 az áramforrást. L2 tekercs DC árama 1 amper, ami a szimbolizált állandómágnes B1 mágneses terét hozza létre. Az L1 tekerccsel a mágnes teréhez periódikusan 10 kHz ferkvencián hozzáadunk 1 amper csúcsértékű árammal létrehozott B2 mágneses teret.

Az L1 primer áramkör által felvett teljesítményt és energiát a V1 feszültségforráson mértem. Értelemszerűen az L2 szekunder áramkör szimbolizálja a mágnest, tehát itt teljesítményt és energiát mérni felesleges.

Mi az eredmény? Amikor a "tekercsben benne van a mágnes", azaz a két mágneses tér összeadódik, a primer áramkör által felvett hatásos teljesítmény illetve az egy periódusra vonatkozatatott energia: 723.49mW azaz 723.49uJ. Amikor nincs benne a mágnes (a kölcsönös indukció és az I1 áramforrás megszüntetve) a felvett teljesítmény lényegében nem változik 723.45mW ahogy az egy periódusra vonatkoztatott energia sem 723.45uJ.

[szabiku]

Nem érted. Én értem mit csináltál. Villamosmérnök vagyok. (meg fizikus is..)

[szabiku]

Miért kellene változzon az eredmény a két esetben?

[szabiku]

Elhanyagolható az 1 ohmos terhelésedhez képest az áramgenerátor belső ellenállása. Ugyanis a transzformátor segítségével azt kapcsolod sorba vele.

[szabiku]

Úgy értem, hogy sokkal nagyobb az áramgenerátor belső ellenállása, mint 1 ohm, tehát nem terheli az áramkört. Az 1 amperes áramával, csak a transzformátor munkapontját tolod el. A primeroldalon kialakult egyenáram is csupán ugyan ezt teszi, vagy a szekunder oldalival egy irányba, vagy ellentétesen. Ha ezzel, a működési ingadozást is rászámolva, nem nagyon közelíted meg a telítődést, akkor minden ugyan olyannak látszik a primer oldalon méregetve, mintha nem is kapcsolnád be azt az áramgenerátort. Oda-vissza megy a teljesítmény a feszültségforrás és a transzformátor tekercse között. Közben pedig fogyaszt az 1 ohmos terhelés. Ha bekapcsolod a szekunder oldali áramgenerátort, akkor oda-vissza megy a teljesítmény az áramgenerátor és szintén a transzformátor tekercse között. Na éppen itt van a B munkaponti szintkülönbségének eltolásából fakadó működés közbeni, és ugyanolyan B ingadozás melletti négyzetes energiadifi!! Ennyi. És egy bambi.. Rafinált vagy te, mert megint pont azt nem mutatod, ahol a magyarázatot kell keresni, mint jó múltkor, amikor szintén nem mutattál meg egy áramgenerátor fogyasztást. (Pedig kétszer is mondtam, de elsumákoltad..) Akkor is pont az hiányzott, ahol a megértést kellett keresni.

Ha pedig az egész bekapcsolt áramgenerátoros szekunder rész által adott B-t permanens mágnessel helyettesíted, akkor a primertekercses vasmagos cucc egy nemlineáris áramköri elem lesz, tehát az L induktivitása egyszerűen nemlineáris. Ezzel a szimulátorral, ha nincs benne mágnes, akkor nem tudod szimulálni.

[Morcos]

Hozzászólás forrása Úgy értem, hogy sokkal nagyobb az áramgenerátor belső ellenállása, mint 1 ohm, tehát nem terheli az áramkört. Az 1 amperes áramával, csak a transzformátor munkapontját tolod el. A primeroldalon kialakult egyenáram is csupán ugyan ezt teszi, vagy a szekunder oldalival egy irányba, vagy ellentétesen. Ha ezzel, a működési ingadozást is rászámolva, nem nagyon közelíted meg a telítődést, akkor minden ugyan olyannak látszik a primer oldalon méregetve, mintha nem is kapcsolnád be azt az áramgenerátort.

Megmondom őszintén ezt az egészet ahogy leírtad, nem értem.

[szabiku]

Egyszerű transzformátor elrendezést nézve (nincsenek össze-vissza elágazások a vasmagjának, és azokon össze-vissza tekercsek, hanem pl. egy gyűrűvasmag és rajta két tekercs) transzformátor munkapontja alatt a vasmag működés közben változó B-jének egyenkomponensét értem. A működése alatt ehhez adódnak hozzá a deltaB változások. Ha azt akarjuk, hogy lineáris legyen az egész, nem szabad elérni ugye a telítődést. Ha a B egyenkomponenst nem áramgenerátorral állítod elő, hanem mágnessel, akkor megint csak nem lesz lineáris ez a vasmagos tekercses alkatrészed. Azért, mert amit most sem, és jóval korábban sem néztél, lényeges, hogy minden generátorod (feszültség- és áramgenerátor) valamikor adja, és valamikor eszi a teljesítményt, és ezáltal szolgáltatja, vagy éppen nyeli az energiát. Még egyszer mondom, az áramgenerátor is! (Csak hiszed, hogy az mágnest szimulál..) Ha ez utóbbi nem lehetséges (teljesítmény adás-nyelés), mert nem áramgenerátort használsz, hanem egy (permanens) mágnest, akkor éppen ennek a munkának a hiánya miatt lesz nemlineáris a cucc (vagyis másik szemléletből nézve az áramgenerátor és ekkori normál vasmagrész helyetti permanens mágnes anyaga miatt), mert valahol az energiamegmaradás miatt el kell végződjenek a töltéseken (amik ugye megvalósítják az áramokat) azok a munkák, amik az elektromos és mágneses tér kialakításához vagy negatív értelemben elfogyasztásához kellenek. Energiamegmaradás van.

Értelemszerűen az L2 szekunder áramkör szimbolizálja a mágnest, tehát itt teljesítményt és energiát mérni felesleges.

Na éppen itt tévedsz. A szimbolizáció csupán egy ábránd. Ugyanahhoz a teljes működéshez ekvivalens helyettesítés kell. (Érdekes, hogy néha az emberek tudatalatti érzésből jól használnak bizonyos fogalmakat, de észre sem veszik, hogy azok pontos jelentése éppen kulcsként is szolgálhat az elgondolásuk hibájának kereséséhez...)
A szimulációdban, ha megnézted volna ezeket a szekunder oldali adatokat, láthattad volna, hogy nem ugyan annyi energiába kerül egy másik B szintről járatni ugyan úgy az egészet.

[szabiku]

Tehát mágnes esetében változó lesz az L induktivitás, vagyis nemlineáris az alkatrész, és ezért egészen másképpen fognak indukálódni a feszültségek, mint az áramgenerátoros lineáris esetben. Így úgy fog adódni, hogy a primer oldalról jönnek be, vagy mennek ki azok az energiák, amik a B mágneses tér változásaihoz kellenek. Az egyik dolog éppen úgy okozza a másikat, mint a másik az egyiket. Így is lehet nézni, vagy fordítva is. Ez azért van, mert az energiamérleg irányítja ezt az egész elektrodinamikai dolgot. Az energiamérleg egyensúlyához, vagyis az egyenlet két oldalának egyenlőségének törvényszerű tartásához a szereplő tagokra egyenrangúan lehet az "ok" és "okozati" fogalmakat használni.

[szabiku]

Ha pedig az egész bekapcsolt áramgenerátoros szekunder rész által adott B-t permanens mágnessel helyettesíted, akkor a primertekercses vasmagos cucc egy nemlineáris áramköri elem lesz, tehát az L induktivitása egyszerűen nemlineáris. Ezzel a szimulátorral, ha nincs benne mágnes, akkor nem tudod szimulálni.

aláhúzás: Talán ez az állítás nem kielégítő, mert ha az L induktivitás (ami egyébként lineáris alkatrészen konstans) működés közben már változó, de még csak (valahogyan) lineárisan változó, akkor már az alkatrész egy nemlineárisan viselkedő áramköri elem. Ha az L induktivitás valamilyen oknál fogva működés közben (valahogyan, valaminek a tekintetében) nemlineárisan változó, akkor az még jobban megbolondítja az egészet, az alkatrész még cifrábban nemlineárisan viselkedő áramköri elem lesz.

[szabiku]

A hitgyülekezet mesterkélten hamis és hazug vezérei: Egely, Eperjessy, és szerencsétlen "megboldogult" Bóday, erre azt mondanák: Nem baj, éppen az a jó! Bontjuk a szimmetriákat. Minden nindenhogyan szabálytalanul változik, és ekkor ingyen jön ki az energia... A vákuumenergia. (csak hogy megnyugtassuk az energiamegmaradásban is hívőket)

[Morcos]

Addig is amíg szabiku hozzászólásait végigolvasom, itt a teszt egy 175%-os hatásfokkal működő flynn motorról:

És néhány fotó:





Zseniális

[szabiku]

Olvasott már valaki Jehova tanúi könyvet? Vagy járt olyan hitgyülekezetbe?? Az ilyen embereknek, akik pl. nem csak pusztán kíváncsiságból tettek oda egyszer-kétszer látogatást, vagy kíváncsiságból néztek bele ilyen könyvekbe, lapokba, azoknak és csoportjuknak, vagy az irántuk és témájuk iránt komolyan érdeklődőknek megvan a hasonló baja és sérült lélektana, vagy egyszerűen csak tévútja. (Talán mondhattam volna bigott keresztény hasonló dolgokat is..)

A valódi és igaz, valamint értékes tudománynak (természettudománynak) megvan a maga (keresztje) (nem kis) nehézsége, akárcsak az életnek (és halálnak is..)... ámen.

[Morcos]

Hozzászólás forrása A hitgyülekezet mesterkélten hamis és hazug vezérei: Egely, Eperjessy, és szerencsétlen "megboldogult" Bóday, erre azt mondanák: Nem baj, éppen az a jó! Bontjuk a szimmetriákat. Minden nindenhogyan szabálytalanul változik, és ekkor ingyen jön ki az energia... A vákuumenergia. (csak hogy megnyugtassuk az energiamegmaradásban is hívőket)

Szegény Bóday most forog a sírjában. Pedig zseni volt.

[szabiku]

Morcos, gondold át, amiket feljebb írtam. Talán segíteni fog... (reménykedem )

[szabiku]

Szegény Bóday most forog a sírjában. Pedig zseni volt.

(Én sajnálom szegényt, hogy beteg lett... de ez más dolog.)
Azért, a nem is tudom mennyi, ha jól emlékszem 70% körüli bevallott hatásfokú monstrumai nem ezt sugallják...
Mennyi is egy jó toroid transzformátor hatásfoka, vagy egy jó impulzusüzemű tápegységé?? (Utóbbi tömegéről és méretéről nem is beszélve..)
Na és akkor azt állította egy videóra felvett és terjesztett interjún, hogy pl. a General Electric komoly mérnökei tettek nála reménykedve látogatást, hogy segítsen nekik kifejleszteni valami csodát... Igen, persze... (Magyarok vagyunk... stb... (és hazudunk, félrevezetünk..))