Szilágyi András írta:De még maga Flynn se jött rá. Milyen ostoba! Ott van az asztalán az örökmozgó és nem veszi észre!
Tudta ő azt, nem véletlenül szabadalmaztatta.
Szilágyi András írta:De még maga Flynn se jött rá. Milyen ostoba! Ott van az asztalán az örökmozgó és nem veszi észre!
Szerinted nem igényel több energiát a tekercs által létrehozott erőtér kialakítása, ha benne van egy mágnes? Nem lesz más a tekercs impedanciája, amikor vasmaggal, vagy épp mágnessel a hasában növeled az áramot?Morcos írta:Hozzászólás forrása Ezzel szemben, ha egy tekercs és egy állandómágnes tere adódik össze, ott nem lesz köcsönönös indukció, mivel az állandómágnes tere állandó, nem változik idővel.
V
Szerinted nem igényel több energiát a tekercs által létrehozott erőtér kialakítása, ha benne van egy mágnes? Nem lesz más a tekercs impedanciája, amikor vasmaggal, vagy épp mágnessel a hasában növeled az áramot?[/quote]mimindannyian írta:
Krokodil Dundee írta:Hozzászólás forrása Eperjessy András mondta a videóján hogy neki nem működött a M.E.G. Ennek két oka lehet:
1. A két B összege olyan nagy hogy telítésbe mágnesezte a vasmagot. Egely a könyveiben és a Flynn féle trafóknál mások is írják hogy a telítődést el kell kerülni.
2. Vagy jelen esetben nem a két B összegződése a többletenergia magyarázata.
Krokodil Dundee írta:Hozzászólás forrása Egy másik lehetséges magyarázat a többletenergiára:
Krokodil Dundee írta:Eperjessy András mondta a videóján hogy neki nem működött a M.E.G. Ennek két oka lehet:
1. A két B összege olyan nagy hogy telítésbe mágnesezte a vasmagot. Egely a könyveiben és a Flynn féle trafóknál mások is írják hogy a telítődést el kell kerülni.
2. Vagy jelen esetben nem a két B összegződése a többletenergia magyarázata.
Morcos írta:Hozzászólás forrásaAntares írta:Ez az erő mihez képest "négyszereződik meg"?
A tekercs mágneses tere által keltett vonzóerőhöz képest, mert ugye ott van a mágnes mágneses tere is.
mimindannyian írta:Ez már itt nem stimmel. Vasmagtényező. Ha nem légréses a tekercs, nagyobb lesz az induktivitása, azaz ugyanakkora árammal nagyobb mágneses teret épít fel, több energia is kell hozzá - a változást tekintve nagyobb lesz az impedanciája. Ebből a szempontból mindegy, hogy mágnes van-e benne, vagy ugyanaz az anyag lemágnesezve, de ebből már kiderül, hogy rossz volt a mérésed.
Antares írta:De amikor csak a tekercs van ott, akkor az mit vonz?
Miféle teljesítmények? Mit akarsz a videóval demonstrálni? Változik egy áramkör egyik paramétere, erre változik a felvett teljesítmény? Döbbenet.Morcos írta:Hozzászólás forrása Mivel megnőtt a telercs induktivitása csökkentek a teljesítmények
mimindannyian írta:Miféle teljesítmények? Mit akarsz a videóval demonstrálni? Változik egy áramkör egyik paramétere, erre változik a felvett teljesítmény? Döbbenet.
Naja, ha maradunk az energiamegmaradás maradi tanainál, akkor a tekercs váltóáramot kapva nem vesz fel semmi teljesítményt, pontosabban, amit felvesz, azt vissza is pumpálja, kicsit eltolva így a fesz/áram fázisát. Ami hasznos teljesítményt felvesz az áramkör, az a veszteségeken megy el.Antares írta:Hozzászólás forrása Csak én továbbra sem értem, hogy a mért teljesítményeknek miért kellene bármi köze legyen a mágneses terek energiájához.
Antares írta:A terekhez szükséges energiát a felépülésük idején lehetne lemérni, ami itt egy tízezred másodpercig tart, és amiről ez a mérés nem mond semmit.
Krokodil Dundee írta:Ruslan Kulabuhov (Akula0083) generátoraival célszerűbb foglalkozni.
http://realstrannik.com/media/kunena/at ... anovka.jpg
Krokodil Dundee írta:Itt meg némi útmutató a mechanikai méretekről:
http://www.kepfeltoltes.eu/images/hdd1/ ... 9/9524.jpg
A kapcs. rajzon látható egy sehova be nem kötött rezgőkör (idler). Ezt egy katscher nevű mini Tesla trafóval helyettesítette, aminek frekvenciája például 1,7 MHz, és páratlan egész számú többszöröse a kb. 27 kHz-es ellenütemű meghajtásnak.
Morcos írta:Hozzászólás forrása Igen, ha nem lenne ott több energia mint amit befektettél. Csak van.
Morcos írta:Hozzászólás forrása A tekercsek közötti kölcsönös indukció miatt nem működik a MEG.
Krokodil Dundee írta:De azt javaslom hogy senki ne az építéssel kezdje. Hanem bármit is választ, először annak működését és más infót minél mélyebben értse meg, szedje össze. A szabadenergia készülékekre fokozottan érvényesek Abraham Lincoln szavai:
"Ha hat órám van egy fa kivágására, akkor az első négyet biztos, hogy a fejszém élezésével töltöm."
szabiku írta: akkor módosítják egymást, nem ugyan azok a fizikai jellemzői, mintha messze külön lennének. Az egy becsapás (és félrevezetés), hogy ha az egyik rögzített fizikai tulajdonságú, mint egy permanens mágnes, akkor ott ezért csoda lesz. Például a tekercs L induktivitását megváltoztatja a közeli mágnes anyaga. Ez is egyértelműen jelzi, hogy befolyásolják egymást, vagy egyik a másikat. Ha meg olyan távol vannak egymástól, hogy nem, vagy csak kicsit befolyásolják egymást, akkor meg a terük sem, vagy csak kicsit ér egybe. Nincs, vagy csak kicsit van összegződés. Ugyan ez a helyzet két tekerccsel.
Morcos írta:Megfelelő vezérléssel el kell kerülni, hogy a tekercsek visszahassanak egymásra. Ezt valósította meg Bóday Árpi.
a.n írta:Morcos írta:Megfelelő vezérléssel el kell kerülni, hogy a tekercsek visszahassanak egymásra. Ezt valósította meg Bóday Árpi.
És ezt hogyan gondolod?Mivel?
szabiku írta:Hozzászólás forrása Ott van az észrevétlen tévedés ezzel a B-kétszerezéssel, hogy egyszerre nem lehet egy helyen az egyik B-t adó tárgy (pl. mágnes), és a másik B-t adó tárgy (pl. tekercs) anélkül, hogy ne változtatná meg valamelyik a másik jellemzőjét.
idegen írta:Saját magadat cáfoltad meg ezzel(is).
Hogy adódik össze a két mágneses tér "négyzetesen,ha a kölcsönös indukció miatt beláttad hogy nem működhet egy ilyen baromság.
Hmm?
Morcos írta:A mágnes remanens terét a tekercs tere nem fogja befojásolni, az csak hozzáadódik vagy levonódik, attól függően milyen irányú a gerjesztő áram. Így a további érvelésed sem helytálló.
szabiku írta:Tehát akkor a remanens mágnes belső tere állandó. Akkor mi értelme van tekercsbe dugni? Semmi.
Ha meg a tekercs mellett van a remanens mágnes, és pl. annak a külső B teréhez ad hozzá a tekercs apránként dB-ket (hogy végül egy helyen 1B-ről 2B-re nőjön a térerősség), akkor meg a dB-khez dI áramelemeket (az mindegy, hogy elemi köráramokat, vagy áram(ív)elemeket, melyekből zárt áramkör épül) kell odavinni. Ez pedig csak munkával lehetséges. Mennél nagyobb a B, annál nagyobb munkavégzés kell ehhez a művelethez. Ezzel kezdődik egyébként Feynman Mai Fizika 6. könyve. Nem tudom, mit nem lehet ezen megérteni.. Ahogy a töltések sem jelennek csak úgy meg a semmiből (a párkeltéshez is energia kell...), úgy az áramok sem. Ezek potenciálra "rakásához" munka kell, nincs mese, ezt nem lehet okoskodva sem kikerülni. Energiamegmaradás van. Ebből jönnek a Maxwell-egyenletek is. Hamarosan elkészült a beígért levezetésem is.
Morcos írta:Mindig ugyanazon kérdés körül forgunk. Pedig világos. Ha egy mágnest teszel a tekercsbe, nincs kölcsönös indukció, ha két tekercset teszel egymásba van. Ez megadja melyik esetben mennyi energiát kell befetetned a két mágneses tér összeadására. Ilyen egyszerű, csak túlbonyolítjátok.
szabiku írta:Hanem, hogy a mágneses térbe (akármivel is állítod azt elő, pl. egy (megtévesztő) permanens mágnessel, vagy pl. egy másik áram járta tekerccsel (aminek, ha rögzítem az áramát, ugyan azt érem el, mint a permanens mágnessel...)), szóval a mágneses térbe áramot vezetek, ami pl. egy tekercsben folyik. Az áramot nem tudom odavarázsolni! Oda kell vezetni. Ehhez munka kell. Még ha egy kémiai akkumulátorból is vennéd elő (mint nyuszit a kalapból), ami már ott van a B mágneses térben, akkor a kémiai előállító folyamatot terheled meg az előállítás közben ezzel a munkával. Mit nem lehet ezen érteni???
Morcos írta:Hozzászólás forrása A kölcsönös indukció probléma csak a tekercsek között áll fenn, az állandómágnes és a tekercs között nincs kölcsönös indukció.
szabiku írta:Párral feljebb kicsit én is meglovagoltam ezt a kölcsönös befolyásolást, de egyáltalán nem ez a lényeg, hanem, hogy oda kell vezetni az áramot, azaz vinni az áramelemeket (vagy más esetben pl. oda kell vinni a töltést) matematikailag a nulla potenciálú helyről pl. a végtelenből. És ehhez bizony munkavégzés kell.
szabiku írta:Hozzászólás forrása Úgy értem, hogy sokkal nagyobb az áramgenerátor belső ellenállása, mint 1 ohm, tehát nem terheli az áramkört. Az 1 amperes áramával, csak a transzformátor munkapontját tolod el. A primeroldalon kialakult egyenáram is csupán ugyan ezt teszi, vagy a szekunder oldalival egy irányba, vagy ellentétesen. Ha ezzel, a működési ingadozást is rászámolva, nem nagyon közelíted meg a telítődést, akkor minden ugyan olyannak látszik a primer oldalon méregetve, mintha nem is kapcsolnád be azt az áramgenerátort.
Morcos írta:Értelemszerűen az L2 szekunder áramkör szimbolizálja a mágnest, tehát itt teljesítményt és energiát mérni felesleges.
szabiku írta:Ha pedig az egész bekapcsolt áramgenerátoros szekunder rész által adott B-t permanens mágnessel helyettesíted, akkor a primertekercses vasmagos cucc egy nemlineáris áramköri elem lesz, tehát az L induktivitása egyszerűen nemlineáris. Ezzel a szimulátorral, ha nincs benne mágnes, akkor nem tudod szimulálni.
szabiku írta:Hozzászólás forrása A hitgyülekezet mesterkélten hamis és hazug vezérei: Egely, Eperjessy, és szerencsétlen "megboldogult" Bóday, erre azt mondanák: Nem baj, éppen az a jó! Bontjuk a szimmetriákat.Minden nindenhogyan szabálytalanul változik, és ekkor ingyen jön ki az energia... A vákuumenergia. (csak hogy megnyugtassuk az energiamegmaradásban is hívőket)
![]()
![]()
Morcos írta:Szegény Bóday most forog a sírjában. Pedig zseni volt.
Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 1 vendég