Szkeptikus Fórum

Dehogynem. Gondold csak át még egyszer.
Azt is, hogy ütközések által keletkezik a hőenergia az Ohm-os ellenállásban.

Na jó, tényleg nem lesznek irdatlan gyorsak, de akkor is a mozgási energiájukról van szó.

Nem volt képcsöves tévétek otthon?

szabiku írta: Na jó, tényleg nem lesznek irdatlan gyorsak, de akkor is a mozgási energiájukról van szó.

Szerintem az ellenálláson bonyolultabb módon keletkezik a hő, az inkább a hőmozgás miatti rácshibákkal van összefüggésben. Egy szupravezetőben pl. nincs veszteség, pedig az elektronoknak ott is van mozgási energiájuk.

De a lényeg, hogy egy ilyen körben, ha eltekintünk az ellenállástól, akkor sokkal inkább a mágneses mezőt kell figyelembe venni. Tegyük fel, hogy nincs ellenállás, mondjuk minden szupravezető. Az áramnak azonnal végtelenre kellene ugrania, és annyinak is kéne maradnia, amíg a két kondi közt van feszültségkülönbség. Hogy mégsem lesz végtelen, az annak köszönhető, hogy a vezetéknek van indukciója. Tehát az eltűnő energiát is sokkal inkább ebben kell keresni, mint az elektronok mozgási energiájában.

A te modelled szerint az elektronok felgyorsulnak a kondik feszültségének megfelelő energiára. Vegyünk csak 1 V-ra töltött kondit. Az annak megfelelő sebesség nagyjából 500 km/s. Gondolod, hogy az elektronok képesek ekkora sebességet elérni a vezetékben?

Krokodil Dundee írta: A mechanikus példához:
Itt egy videó amin a jégtáncosnővel ellentétben egy élettelen inga végzi automatikusan a tehetetlenségi nyomatékának változtatását. A képernyőt képzeletben el kell forgatni az óramutató járásával ellentétesen 90 fokkal.
https://www.youtube.com/watch?v=iCfs_7OFaAs

Na ez egy nagyon jó kis fizikapélda!



Vegyük észre, hogy a rúd rögzítve van a Földhöz, így ebben az esetben az energia- és perdületmegmaradás úgy érvényes, ha a Földet is belevesszük a rendszerbe.

Antares írta:Szerintem az ellenálláson bonyolultabb módon keletkezik a hő, az inkább a hőmozgás miatti rácshibákkal van összefüggésben. Egy szupravezetőben pl. nincs veszteség, pedig az elektronoknak ott is van mozgási energiájuk.

De a lényeg, hogy egy ilyen körben, ha eltekintünk az ellenállástól, akkor sokkal inkább a mágneses mezőt kell figyelembe venni. Tegyük fel, hogy nincs ellenállás, mondjuk minden szupravezető. Az áramnak azonnal végtelenre kellene ugrania, és annyinak is kéne maradnia, amíg a két kondi közt van feszültségkülönbség. Hogy mégsem lesz végtelen, az annak köszönhető, hogy a vezetéknek van indukciója. Tehát az eltűnő energiát is sokkal inkább ebben kell keresni, mint az elektronok mozgási energiájában.

Én úgy vettem, mintha nem lenne távolság a két kondenzátor között, és így pl. induktivitás sem. De mint írtam, nem fizikai folyamat a töltések potenciál ugratása. Ennek pontos vizsgálata érdekes lehet. (Elemi hosszúságú áramot kell vizsgálni..) Valóban elhagytam egy leválaszthatatlan dolgot.

Antares írta:A te modelled szerint az elektronok felgyorsulnak a kondik feszültségének megfelelő energiára. Vegyünk csak 1 V-ra töltött kondit. Az annak megfelelő sebesség nagyjából 500 km/s. Gondolod, hogy az elektronok képesek ekkora sebességet elérni a vezetékben?

Igazad van, figyelmen kívül hagytam a mágneses energiát. Úgy gondoltam Dundinak az is elég lesz.

szabiku írta: Úgy gondoltam Dundinak az is elég lesz.

Nem, sajnos nem elég az eddig leírtak, egyik sem győzött meg. Főleg a mechanikus esetben nem. A jégtáncosnőnek szinte csak a karjainak tartásába kell munkát fektetnie, mert a centrifugális erő segíti is hogy széttárja karjait. Nem lenne egyértelmű a helyzet abban az esetben amikor behúzza karjait a centrifugális erő ellenében, majd a forgása felgyorsul.
Nem nehéz elképzelni egy kb. 50 kg-os forgó hengert, ami a behúzott karú jégtáncosnő modellje. Ennek jelentős forgási energiája van. Aki már forgott egy konditermi forgózsámolyon, az tudja hogy a testét milyen nehéz lefékezni akkor ha a földre teszi az egyik lábát hogy lefékezze a forgását. Ekkora energia nem alakulhat át hővé például a karok széttárása közben az izmokban, hisz akkor ízületi gyulladása lenne szegény jégtáncosnőnek.

Antares írta: De a lényeg, hogy egy ilyen körben, ha eltekintünk az ellenállástól, akkor sokkal inkább a mágneses mezőt kell figyelembe venni. Tegyük fel, hogy nincs ellenállás, mondjuk minden szupravezető. Az áramnak azonnal végtelenre kellene ugrania, és annyinak is kéne maradnia, amíg a két kondi közt van feszültségkülönbség. Hogy mégsem lesz végtelen, az annak köszönhető, hogy a vezetéknek van indukciója. Tehát az eltűnő energiát is sokkal inkább ebben kell keresni, mint az elektronok mozgási energiájában.

A mágneses mező nem fogja az energiát eltüntetni, rezgőkört fogsz kapni, ami szépen oszcillálni fog.
Inkább az induktivitástól tekintsünk el, és az ellenállást tartsuk meg. Azon disszipálódik hőként az energia, és kész.

Szilágyi András írta: az ellenállást tartsuk meg. Azon disszipálódik hőként az energia, és kész.

És a mechanikai analógiánál, a képen látható esetben?

Amikor a rúdról lecsavarodik a fonál, akkor az egyre nagyobb tehetetlenségi nyomaték (villamos megfelelője a duplájára megnövekedett kapacitás) miatt egyre csökken a szögsebesség (feszültség) és a forgási energia (kondiban tárolt energia). Tegyük fel azt a képtelenséget hogy a forgási energia hővé disszipálódik a légellenállás miatt. (Mivel a villamos analógiánál is azt állítottuk). Viszont amikor ismét felcsavarodik a rúdra a fonál, akkor gyakorlatilag ismét visszanyeri eredeti nagy forgási energiáját. Márpedig a felmelegedett levegőből nem kaphatta vissza forgási energiáját.

A kondenzátoros példánál két kondi párhuzamos összekapcsolásával növeltük meg a kapacitást. De meg lehet növelni a fegyverzetek közé helyezett dielektrikummal is:

http://www.puskas.hu/ttk/fizika/esztat/26.html

Vagy egyszerűen úgy hogy a síkkondi fegyverzeteit hagyjuk hogy maga a villamos tér egymáshoz közelítse addig amíg egy kis mechanikus ütköző engedi. Ezekben az esetekben is lecsökken a feszültség és az energia, mivel megnő a kapacitás és a Q = CU töltés állandó marad. A dielektrikum ismételt kihúzásával vagy a fegyverzetek ismételt eltávolításával ismét megnő a feszültség és az energia. Akár a rúdra csavarodó mechanikus analógiánál.

Krokodil Dundee írta:Amikor a rúdról lecsavarodik a fonál, akkor az egyre nagyobb tehetetlenségi nyomaték (villamos megfelelője a duplájára megnövekedett kapacitás) miatt egyre csökken a szögsebesség (feszültség) és a forgási energia (kondiban tárolt energia). Tegyük fel azt a képtelenséget hogy a forgási energia hővé disszipálódik a légellenállás miatt. (Mivel a villamos analógiánál is azt állítottuk). Viszont amikor ismét felcsavarodik a rúdra a fonál, akkor gyakorlatilag ismét visszanyeri eredeti nagy forgási energiáját. Márpedig a felmelegedett levegőből nem kaphatta vissza forgási energiáját.

Minden felcsavarodásnál illetve lecsavarodásnál veszít az energiájából nem is keveset. Ezzel nem fogsz többletenergiát nyerni, ahogy a kondenzátoros példánál is csökken az energia, amikor egyik kondenzátorból a másik felé áramlik át a töltés.

Krokodil Dundee írta: Viszont amikor ismét felcsavarodik a rúdra a fonál, akkor gyakorlatilag ismét visszanyeri eredeti nagy forgási energiáját. Márpedig a felmelegedett levegőből nem kaphatta vissza forgási energiáját

Figyeld csak meg jobban! Ahogy tekeredik föl a fonál, a súly emelkedik! Mit mond ez neked?

Morcos írta: Ezzel nem fogsz többletenergiát nyerni

Nem is a ház fűtésének és teljes energiaellátásának megoldása volt a célja ennek a két példának. Hanem az hogy célszerű vizsgálódni hogy tényleg átverés-e minden örökmozgó ami például a YouTube-on van. Nem tehetjük azt amit az inkvizíció, hogy bele sem néztek a tudósok távcsövébe, arra hivatkozva hogy a papok által írt könyvek szerint nem létezik az amit távcsővel látni lehetne.
Sokat beszélgettem Vajda Jánossal aki Az energiatétel sérülése hullámterekben https://feprinciples.files.wordpress.co ... rekben.pdf
című könyvet írta. Rengeteg példát mondott az energianyerés hasznosítására amit például a harcászatban vagy a sportban alkalmaznak. Valamint be is mutatta házilag készített készülékét ami két rádióhullámot erősíteni is meg teljesen kioltani is tudott. És kioltás esetén semmi nem melegedett, pedig kW-os nagyságrendeket észre lehetett volna venni hő formájában. Úgy hogy én nem hiszek az energiatétel szentírásában, van az alól kivétel is jócskán.
Valaki említette hogy nem hiszi hogy a győri műszaki egyetemen (a 90-es években még főiskolán) felvállalták volna egy Schauberger féle cső mérését. Nem csak mérték, de az akkori Kisalföld című megyei napilapban is vállalták név szerint hogy egyértelműen többletenergiát mértek.
Az ígéretes készülékek közül valóban például az Akula0083 féle generátorral célszerű foglalkozni. Ami legalább 500 W-os illetve 3-4 kW-os is van közte.

Krokodil Dundee írta:

Morcos írta: Ezzel nem fogsz többletenergiát nyerni

Nem is a ház fűtésének és teljes energiaellátásának megoldása volt a célja ennek a két példának. Hanem az hogy célszerű vizsgálódni hogy tényleg átverés-e minden örökmozgó ami például a YouTube-on van. Nem tehetjük azt amit az inkvizíció, hogy bele sem néztek a tudósok távcsövébe, arra hivatkozva hogy a papok által írt könyvek szerint nem létezik az amit távcsővel látni lehetne.
Sokat beszélgettem Vajda Jánossal aki Az energiatétel sérülése hullámterekben https://feprinciples.files.wordpress.co ... rekben.pdf
című könyvet írta. Rengeteg példát mondott az energianyerés hasznosítására amit például a harcászatban vagy a sportban alkalmaznak. Valamint be is mutatta házilag készített készülékét ami két rádióhullámot erősíteni is meg teljesen kioltani is tudott. És kioltás esetén semmi nem melegedett, pedig kW-os nagyságrendeket észre lehetett volna venni hő formájában. Úgy hogy én nem hiszek az energiatétel szentírásában, van az alól kivétel is jócskán.
Valaki említette hogy nem hiszi hogy a győri műszaki egyetemen (a 90-es években még főiskolán) felvállalták volna egy Schauberger féle cső mérését. Nem csak mérték, de az akkori Kisalföld című megyei napilapban is vállalták név szerint hogy egyértelműen többletenergiát mértek.
Az ígéretes készülékek közül valóban például az Akula0083 féle generátorral célszerű foglalkozni. Ami legalább 500 W-os illetve 3-4 kW-os is van közte.

Nem átverés mindegyik, a flynn motor például többletenergiát állít elő, ki is mérték. A hullámterekkel (gömbterekkel) az a probléma, hogy az egyik térrészben valóban erősíteni fogják egymást, viszont a másikban meg gyengíteni. Két síkhullám összeadódásából lehet többletenergia, amennyiben fázisban vannak.

A flynn motor el is lehetne készíteni akár egy gyári reluktancia léptetőmotorból. Iparvárosunk MÉH-telepén rengeteg léptetőmotort lehet látni, mivel gyakran van fejlesztés akár az Audiban és olyankor komplett gépsorok kerülnek kidobásra. Egy forgácsolóműhellyel rendelkező vállalkozó ismerős kellhet még hozzá aki az állandó mágnes helyét kimarja az állórészen.

Az SZT társaság mai közleményéhez csak annyit, hogy pártunk és kormányunk hamarosan ingyenenergia kutató és fejlesztő központot is létre fog hozni, amilyen ütemben halad ez a dolog.

Krokodil Dundee írta:A kondenzátoros példánál két kondi párhuzamos összekapcsolásával növeltük meg a kapacitást. De meg lehet növelni a fegyverzetek közé helyezett dielektrikummal is:

http://www.puskas.hu/ttk/fizika/esztat/26.html

Vagy egyszerűen úgy hogy a síkkondi fegyverzeteit hagyjuk hogy maga a villamos tér egymáshoz közelítse addig amíg egy kis mechanikus ütköző engedi. Ezekben az esetekben is lecsökken a feszültség és az energia, mivel megnő a kapacitás és a Q = CU töltés állandó marad. A dielektrikum ismételt kihúzásával vagy a fegyverzetek ismételt eltávolításával ismét megnő a feszültség és az energia. Akár a rúdra csavarodó mechanikus analógiánál.

Ezeknél is mind munkavégzések vannak. Ezért írtam a mechanikai energiát (és hívtam fel rá a figyelmet), mert az közvetlen résztvevője az elektrodinamikának. Lásd energiamegmaradásra épülő levezetésem is. Ez kapcsolatos azzal, hogy tömeg nélkül nincs elektrodinamika sem.

Morcos írta: Az SZT társaság mai közleményéhez csak annyit, hogy pártunk és kormányunk hamarosan ingyenenergia kutató és fejlesztő központot is létre fog hozni, amilyen ütemben halad ez a dolog.

Erre a mágnesmotor kutató-fejlesztő cégre gondolsz?
http://halna-duna.hu/blog/2015/02/27/szekesfehervar-2/

szabiku írta: Ezeknél is mind munkavégzések vannak.

Olyan készülék nincs amelyiknél ne lenne bemenő energia. Az más kérdés hogy mennyi a hatásfoka.

Krokodil Dundee írta:

Morcos írta: Az SZT társaság mai közleményéhez csak annyit, hogy pártunk és kormányunk hamarosan ingyenenergia kutató és fejlesztő központot is létre fog hozni, amilyen ütemben halad ez a dolog.

Erre a mágnesmotor kutató-fejlesztő cégre gondolsz?
http://halna-duna.hu/blog/2015/02/27/szekesfehervar-2/

Na igen ezek fél milliárdot kaptak ingyenenergia kutatásra, de a szkeptikusok szemét ez nem szúrta

Krokodil Dundee írta:Nem, sajnos nem elég az eddig leírtak, egyik sem győzött meg. Főleg a mechanikus esetben nem. A jégtáncosnőnek szinte csak a karjainak tartásába kell munkát fektetnie, mert a centrifugális erő segíti is hogy széttárja karjait. Nem lenne egyértelmű a helyzet abban az esetben amikor behúzza karjait a centrifugális erő ellenében, majd a forgása felgyorsul.

Az erő-ellenerő mindig kiegyenlíti egymást. Ez ne tévesszen meg senkit. Karszéttárás közben munkát kell felemésztenie a piruettezőnek. Mégpedig annál többet, minél nagyobb a centrifugális erő. Visszafelé is annál több munkát kell végeznie.

Krokodil Dundee írta:Nem nehéz elképzelni egy kb. 50 kg-os forgó hengert, ami a behúzott karú jégtáncosnő modellje. Ennek jelentős forgási energiája van. Aki már forgott egy konditermi forgózsámolyon, az tudja hogy a testét milyen nehéz lefékezni akkor ha a földre teszi az egyik lábát hogy lefékezze a forgását. Ekkora energia nem alakulhat át hővé például a karok széttárása közben az izmokban, hisz akkor ízületi gyulladása lenne szegény jégtáncosnőnek.

Nem izzadtál még meg a konditeremben?
A súlyok a konditeremben szoktak maradni, tehát az átlagos kinetikus energiájuk nulla.
Többnyire a gravitáció ellenében húzzuk vagy toljuk a súlyokat, és a gravitáció segítségével engedjük vissza. Az első fázisban potenciális energiát adunk neki, amit a másodikban vissza is kell venni. (Tegyük fel kellően meg vannak kenve a gépek, és nem nyikorognak, súrlódnak erősen.) Egy jól megrakott lábtoló gép szép visszaengedésénél szerinted hova kerül az a sok energia, amivel előtte kitoltuk?

Krokodil Dundee írta:Olyan készülék nincs amelyiknél ne lenne bemenő energia. Az más kérdés hogy mennyi a hatásfoka.

A teljes (zárt) rendszert kell látni és így az átalakulásokat. A Maxwell-egyenletek sem jönnek ki energiamegmaradás nélkül. Tehát ha abban nem hisztek, akkor az elektrodinamikában sem, és azt állítjátok, hogy a Maxwell-egyenletek hamisak.

Morcos írta:Na igen ezek fél milliárdot kaptak ingyenenergia kutatásra, de a szkeptikusok szemét ez nem szúrta.

Hát pedig ez baj.. Inkább adnák ide azt a pénzt nekem.

Morcos írta: Na igen ezek fél milliárdot kaptak ingyenenergia kutatásra, de a szkeptikusok szemét ez nem szúrta

Folyamatban van az ügy.

Morcos írta: Na igen ezek fél milliárdot kaptak ingyenenergia kutatásra

Én nem sajnálom tőlük mert ingyenenergia kutatásra fordítódik, a jövőt építik. De Paks bővítésétől még 5 Ft-ot is sajnálok.

Krokodil Dundee írta:Amikor a rúdról lecsavarodik a fonál, akkor az egyre nagyobb tehetetlenségi nyomaték .. miatt egyre csökken a szögsebesség .. és a forgási energia .. . Tegyük fel azt a képtelenséget hogy a forgási energia hővé disszipálódik a légellenállás miatt. .. Viszont amikor ismét felcsavarodik a rúdra a fonál, akkor gyakorlatilag ismét visszanyeri eredeti nagy forgási energiáját. Márpedig a felmelegedett levegőből nem kaphatta vissza forgási energiáját.

aláhúzás: Ez félrevezetés. Nem ez játszik lényeges szerepet.
Ebben a mechanikai játékban több összetettség is van (a kötél lengőrészének rövidülése és hosszabbodása kényszerítő jellegű). Mégpedig úgy, hogy a folyamatban potenciális mechanikus energiák alakulnak át forgási kinetikus mechanikai energiába, és fordítva. De ezen kívül szerepe van a rugalmasságnak is, ugyanis egyrészt ezáltal tud megfordulni, vagyis fordított irányba elindulni a menet, mikor éppen teljesen fel van csavarodva. Másrészt pedig azért indul vissza, mert a gravitáció miatt esni szeretne. De ha egyáltalán nincs rugalmassági energiahalmozódás, akkor hamar teljesen leereszkedik a cucc, mert akkor felcsavarodásnál az összes forgási energiának fel kell emésztődnie, és csak a gravitációból eredő helyzeti energiából tud tovább indulni visszafelé a játék.
Tehát háromféle potenciális jellegű energiahalmozódás is van itt. Egyik a rugalmas, másik pedig a radiális helyzetből adódóan, valamint a kötél végén lévő tömeg magassághelyzetéből adódóan.

Jó kis példa, eléggé összetett a látszat ellenére.

Szilágyi András írta:A mágneses mező nem fogja az energiát eltüntetni, rezgőkört fogsz kapni, ami szépen oszcillálni fog.
Inkább az induktivitástól tekintsünk el, és az ellenállást tartsuk meg. Azon disszipálódik hőként az energia, és kész.

Persze, én csak addig a pontig követtem a dolgot, amíg a mágneses mező először felépül. Utána persze az energia visszakerül a kondikba, majd onnantól oda-vissza oszcillál. Azért fókuszáltam a mágneses hatásra, mert az ohmos kiküszöbölhető, ez viszont nem. Tehát Dundi azt egyből megtorpedózhatta volna szupravezetőkkel, de ezt az adut így előre kiütöttem a kezéből

Krokodil Dundee írta: Nem, sajnos nem elég az eddig leírtak, egyik sem győzött meg. Főleg a mechanikus esetben nem. A jégtáncosnőnek szinte csak a karjainak tartásába kell munkát fektetnie, mert a centrifugális erő segíti is hogy széttárja karjait. Nem lenne egyértelmű a helyzet abban az esetben amikor behúzza karjait a centrifugális erő ellenében, majd a forgása felgyorsul.

A behúzós esetet könnyű lenne kiszámolni (mert ott csak mechanikai energiák vannak). Biztos vagyok benne, hogy ott a forgási energia változása pontosan meg fog egyezni a karok által végzett munkával. De akkor kinyújtásnál sem nagyon tudok mást elképzelni. Csak ott nehezebb követni az energia útját a hő keletkezése miatt.

Nem nehéz elképzelni egy kb. 50 kg-os forgó hengert, ami a behúzott karú jégtáncosnő modellje. Ennek jelentős forgási energiája van. Aki már forgott egy konditermi forgózsámolyon, az tudja hogy a testét milyen nehéz lefékezni akkor ha a földre teszi az egyik lábát hogy lefékezze a forgását. Ekkora energia nem alakulhat át hővé például a karok széttárása közben az izmokban, hisz akkor ízületi gyulladása lenne szegény jégtáncosnőnek.

Azért nem olyan nehéz fékezni. Amikor egy 1 tonnás autót 100 km/h-ról 0-ra fékezel, akkor is elég nagy energia alakul hirtelen hővé pár másodperc alatt, pusztán a féktárcsákon. De akár ezt is ki lehet számolni, hiszen a súrlódási munka könnyen kiszámolható, és abból lesz a hő. Miért nem próbálod meg?

szabiku írta: Jó kis példa, eléggé összetett a látszat ellenére.

És az összes mechanikus vagy elektromechanikus készülékkel ez a probléma. Hogy látszólag egyszerűnek tűnnek, hisz a mechanikus szerkezeteket akár még a villamosmérnökök egy része is érdekesebbnek találhatja. De a gyakorlatban ami mechanikus részt tartalmaz az mind nagyon problémás. Ezért célszerű olyan elektromos energiát termelő generátorokkal foglalkozni ami nem tartalmaz mozgó alkatrészt. (Persze kivéve az elektronokat).

http://halna-duna.hu/szekesfevervar/palyazat/
Na ez azért durva.. Ennyi pénzt egy ilyen csalásra. Felháborító.

Krokodil Dundee írta:... a mechanikus szerkezeteket akár még a villamosmérnökök egy része is érdekesebbnek találhatja.

A pörgettyű pl. úgy alakítja át a forgási energiát, hogy közben a gravitáció ellenében felemeli saját tömegközéppontját.

Krokodil Dundee írta:Viszont amikor ismét felcsavarodik a rúdra a fonál, akkor gyakorlatilag ismét visszanyeri eredeti nagy forgási energiáját. Márpedig a felmelegedett levegőből nem kaphatta vissza forgási energiáját.

Egyszerűbb a dolgot elképzelni gravitáció nélkül, súlytalanságban, vagy mondjuk egy légpárnás asztalon. Így csak két dolgot kell nézni, a keringő tömeget és a tengelyt. De figyelembe kell venni, hogy tökéletesen mozdulatlanul rögzített tengely nem létezik. Ehhez az kéne, hogy a tengelyt egy végtelen nagy tömegű és tehetetlenségi nyomatékú tárgyhoz rögzítsük, ilyen pedig nincs.

Szóval amikor a kötél elkezd letekeredni a tengelyről, akkor egy forgatónyomatékot gyakorol a tengelyre, mert a tengely sugara nem nulla. Tehát a tengely az azt rögzítő nagy tömeggel együtt forgásba jön. Akkor is, ha ez a forgás kimérhetetlenül kicsi. Így a keringő test forgási energiájának és perdületének egy része átadódik a tengelynek és az azt rögzítő nagy tömegnek (mondjuk a Földnek, csak most tekintsünk el a gravitációjától).

Aztán amikor a keringő test eléri a legtávolabbi pontot, átlendül a tengely másik oldalára, és a folyamat megfordul. Innentől a keringő test már lassítja a tengely forgását (az pedig gyorsítja az övét). A tengely elkezdi visszaadni azt az energiát és perdületet a testnek, amit előzőleg elvett tőle.

Az energia és a perdület tehát itt is oda-vissza "áramlik" a két résztvevő között.

Szilágyi András írta:Folyamatban van az ügy.

A Ferrari meglesz belőle, mint vállalati kocsi

Hűű, akkor én is részt akarok venni a megcsapolásban!

Ez az igazi megcsapolás

szabiku írta: http://halna-duna.hu/szekesfevervar/palyazat/
Na ez azért durva.. Ennyi pénzt egy ilyen csalásra. Felháborító.

A mágnesmotorok is az alapján működnek ahogy az összes szabadenergia készülék: Az energiaképlet négyzetes részét két (vagy akár több) tagból összegzik. Például itt egy magyar által készített mágnesmotor:
Working V Gate Magnet Motor - SMOTOR by Enzo
https://www.youtube.com/watch?v=rzgOjJVKxNc
Ennél is ez a lényeg. Három olyan részt látunk ami egy ferde vaslemez és elmozduló mágnesből áll. A ferde vaslemez erőt fejt ki a mágnesre hisz a legközelebbi pontra igyekszik vonzani. Viszont ez az erő nem egyedül lép fel mert a kerület mentén a három közül mindig van legalább kettő ami ezt a vonzóerőt és forgatónyomatékot kifejti ami egy ω1 és egy ω2 szögsebességet okoz. Így az energia képlete így fog kinézni:
W = ½Θ·(ω1+ω2)².
A Perendev mágnesmotornál látványosabb mert ott egyszerre több ilyen erő is okozhat több szögsebességet.
Szinergetikus energiaforrásoknak is lehetne nevezni az ilyen készülékeket. Bár ezt a fogalmat csak a kémiában használják, például amikor két hatóanyag együtt erősebb mint ha külön fejtené ki a hatását a kettő.
Inkább az a felháborító hogy az emberiség még csak ma kezd foglalkozni ezekkel a szinergetikus hatáson alapuló energiaforrásokkal. Ennek egyik oka az lehet hogy csak ma terjedt fénysebességgel az információ az internet által. Míg például az 1200-as években élt Peregrinus korában hiába alkotott ő is mágnesmotort, azt kevés ember láthatta és mégkevesebb érthette a fizikáját.

link: Na, még egy örökmozgó..

Ezek szerint a mágnes a "bölcsek köve".

Krokodil Dundee írta:A mágnesmotorok is az alapján működnek ahogy az összes szabadenergia készülék: Az energiaképlet négyzetes részét két tagból összegzik.

Ez pontosan így van. És erre csak a mágneses terek vagy a síkhullámok interferáltatása alkalmas.

Gyerekek! Már kicsit kezd sok lenni a hülyeségből ám!
Egyetlen "mágnesmotor" sem működik, ahogyan nem létezik olyan sem, hogy "szabadenergia-készülék".

Szilágyi András írta:Egyetlen "mágnesmotor" sem működik, ahogyan nem létezik olyan sem, hogy "szabadenergia-készülék".

És hogy milyen igazad van! Valóban egyik sem létezik. Én nem is ezekről beszéltem

Morcos írta: És erre csak a mágneses terek vagy a síkhullámok interferáltatása alkalmas.

Bármelyik energiaképletre érvényes az hogy ha minimum két tagból összegezzük a négyzetes részét akkor többletenergia keletkezik. Például a Müller generátor és a Bedini motor áramokat összegez. Keletkezik egy I1 áram a mozgási indukció miatt, valamint azzal egyidőben egy ugyanolyan irányú I2 áram is a tekercs kikapcsolásakor az önindukció miatt.

De ahogy írtam, az elektromechanikus készülékek nem tűnnek szimpatikusnak, a tisztán mozgó alkatrész nélküliek a látszat ellenére is több sikert ígérnek. Úgy tudnám mondani hogy az elektromechanikusaknál a mechanikus alkatrészek paramétereit is optimalizálni kell, sőt össze kell hangolni a villamos jellemzőkkel, míg az elektromosaknál könyebb a csak villamos paraméterekkel játszadozni a fejlesztés során.

Krokodil Dundee írta: Bármelyik energiaképletre érvényes az hogy ha minimum két tagból összegezzük a négyzetes részét akkor többletenergia keletkezik.

Ez nagyszerű, mert szinte minden energiafajta ilyen négyzetes kifejezéssel számolható. Tehát ha bármilyen elven működő berendezésben legalább 2 dologból tevődik össze az energia, akkor ott ingyenenergiát nyerünk. Szuper!

Antares írta: Ez nagyszerű, mert szinte minden energiafajta ilyen négyzetes kifejezéssel számolható. Tehát ha bármilyen elven működő berendezésben legalább 2 dologból tevődik össze az energia, akkor ott ingyenenergiát nyerünk. Szuper!

Amelyik készüléktípusról erősen feltételezhető volt hogy nem csalás, annál mindig azt lehetett felfedezni hogy az energiaképlet négyzetes része min. két tagból összegződik.

Krokodil Dundee írta:Bármelyik energiaképletre érvényes az hogy ha minimum két tagból összegezzük a négyzetes részét akkor többletenergia keletkezik.

Egy sima tekercs a menetekkel áramot összegez.
Ott nem keletkezik többletenergia??

Egyébként a "szabadenergia" a nullponti energiának (ZPE) egy másik megnevezése.

szabiku írta: Egy sima tekercs a menetekkel áramot összegez.
Ott nem keletkezik többletenergia??

Miért összegezne áramot? Ha egy tekercset például 1 A árammal táplálsz, akkor annak mindegyik menetében 1 A fog folyni. És nem N Amper, ahol N a menetek száma.
Az áramjárta tekercs például akkor állít elő többletenergiát (ahogy a Magnetic Flux Compression Generator-ok esetében is teszi), amikor az L induktivitását valamilyen módon hirtelen lecsökkented. Ekkor hogy a Φ = L·I fluxus ne változzon hirtelen, az I áram meg fog ugrani egy ΔI-vel. Az új energiaképlet így fog kinézni:
W = ½(L-ΔL)·(I+ΔI)². Látható hogy a négyzeten lévő rész tényleg két tag összegéből áll. De a Flux Compression Generator-okról szóló cikkek egyszerűen így is írják az új energiaképletet: W = ½L·(I+ΔI)².

Morcos írta: Egyébként a "szabadenergia" a nullponti energiának (ZPE) egy másik megnevezése.

Nem szeretem az olyan elnevezéseket ami nem fejezi ki a működési elvet. Például a ZPE vagy vákuumenergia vagy térenergia köszönő viszonyban sincs a fizikai magyarázattal.
Szerencsésebb lenne szinergetikus hatáson alapuló energiaforrásoknak nevezni.
Bár a szinergetikus hatás csak a vegyiparban vagy a gyógynövény hatóanyagoknál használatos, a fizikában tudtommal nem, mégis kifejezné a működést. Ezt írja a műszaki lexikon a szinergetikus hatásról:

Szinergetikus hatás, szinergizmus: Két vagy több hatóanyag egyidejű hatása, mely nagyobb, mint a komponensek hatásának összege. ~ ismeretes a különböző kémiai vegyületek esetében, így pl. gyógyszereknél, növényvédő szereknél, gumiipari adalékanyagoknál, stb. A gumiiparban pl. a gyorsítók, ill. az öregedésgátlók eredeti hatásuk többszörösét érhetik el a ~ folytán. Növényvédő szereknél ~ tapasztalható piretrin és piperonil-butoxid egyidejű alkalmazásával.
(Forrás: Műszaki lexikon)

Krokodil Dundee írta:Miért összegezne áramot?

Hát a mágneses térnek nem mindegy, hogy hány menetről van szó?? A teljes összegzett (I+I+I+...)=NI áram számít a térenergiák szempontjából (és természetesen az áramút l hossza..), nem?