Éreztem, hogy az a mondat nem az enyém, de nem volt időm végigbogarászni az írásaimat.
Ebből is látszik, hogy én kijavítom magam, ha végül úgy találom, nem egészen jó valami.
Egyébként ebből a dologból az is látszik, hogy ha kiveszel egy mondatot a szövegkörnyezetéből, és berakod egy másikba, ezzel meghamisítva a vonatkozásait, már nem ugyan azt jelenti. Úgyhogy ilyen szempontból nem keltem a védelmére, mert beleolvastam jócskán az írásaiba, és rettenetesen gyatra. (Szerintem azt a mondatot talán nem is a gravitációs Einstein-egyenlet levezetésével kapcsolatban fogalmazta meg, hanem az E=mc
2-tel kapcsolatban..) A középiskolás gondolkodási elmeszintet sem üti meg. Az ő (Tassi Tamás) ilyen elméjének az a betegsége, hogy ezt észre sem véve annak alkalmasságát egyáltalán nem fejlesztve olyan magasságokba tör, hogy az már túlontúl sok.
G.Á írta:Én a személyeskedéseket figyelmen kívül szoktam hagyni, de úgy látom hogy ... Ha képes vagy rá, szokj le róla.
Értékelem a mondanivalódat, hogy megértsd, még miért vagyok ilyen, látnod kellene, milyen kemény szavakkal, mondatokkal bombázott le nagyon gyakran DGy, ha nem értettünk valamiben egyet, és én azt kifejtettem cáfolva őt (a fizikust). (Úgyhogy ez csupán egy kis bosszú, semmi egyéb. Sőt, még próbálom valamennyire viccesen is előadni, bár lehet, hogy az mégsem mindenkinek hat úgy, de erről nem tehetek. Kellő elégtételt véve abba fogom hagyni, mint ahogyan egy tömeges rugó is megnyugszik, ha nem kap gerjesztést..) Nekem a célom csupán bizonyos dolgok helyrerakása, javítása az elméleti fizikában. Függetlenül attól, hogy az DGy, vagy pl. Landau, vagy HP, vagy Novobátzky, vagy ... stb, akiket olvasok. Nem személy szerint őket kívánom helyrerakni, hanem az írásaikban, könyveikben, tanaikban az általam vélt tévedést, mert ez szerintem hasznos a témát valóban megérteni kívánók számára, aki kezdetben én is vagyok. Érzem a téma nehézségét, és így az önvállalt feladatom súlyát, ezért kellően felkészülve teszem ezt, mert csak így van értelme, és csak így lehet hasznos. Készül egy internetes oldal, ott rendbe szedve az írásaim össze lesznek gyűjtve, kis javításokkal, toldásokkal (ahol szükséges), és mindenki (akit persze érdekel) magáévá teheti, segítséget szerezhet onnan a megértéshez.
G.Á írta:az energiaimpulzus-tenzor nulla divergenciája a lehető legáltalánosabb kifejezése annak, hogy statikus téridőben az energia lokálisan megmarad.
aláhúzás: Lenne, ha az energiaimpulzus-tenzor nem energia
sűrűség jellegű lenne, hanem egyből energia jellegű. Ezen egy egyszerű térfogati integrálás még nem segít. Az energia az energia-impulzus
vektor komponense, és az nem csupán az energiaimpulzus-tenzor egyik (T
00) komponensének térfogati integrálja. (Ez benne van a Novobátzky könyvben is, nehogy valaki azt higgye csupán én találtam ki.. A Landau könyv ezen csúnyán elhasal.)
G.Á írta:Nem értek a kozmológiához, de a szimulációkban sem szoktak egyenletes eloszlást venni, ...
Így kellett volna írnom:
G.Á írta:..., mint pl. mikor a kozmológiában egyenletesen elosztottnak vesszük az anyagot, ...
G.Á írta:Az Einstein-egyenleteket viszont első elveknek tekintik, közelítések nélkül.
Nem tudnak egyszerűen mást tenni, mert a divergenciaprobléma már magát az Einstein-egyenleteket omlasztja össze. Persze lehet, hogy a divergenciazavarás általában elhanyagolható mértékű. (Nyilván csak így használhatóak az Einstein-egyenletek.) De az anyag bizonyos (pl. dinamikusan erősen aktív) helyein szerintem ez nem biztos, hogy így van, és ott gondot kell, hogy okozzon szerintem. Ezen, ha akarnak, majd elgondolkodnak a kozmológusok, asztrofizikusok, én inkább csak az elmélet gyökerével foglalkozom.
G.Á írta:Szigorúan véve ezt nem is te írtad (én sem állítottam ilyet), hanem az " eléggé súlyos elmebeteg".
De azért jó látni, hogy a védelmére kelsz annak akin előtte gúnyolodtál.
Ha megérdemli valaki, és igaza van (most nem ezt a szövegkörnyezet-váltásos esetet értem), mellé állok. Ha nem érdemli meg, inkább nem mondok akkor semmit, de hamisan nem feketítem, mint pl. bosszúból DGy vagy SL.
G.Á írta:Ettől még lehet ez egy definíció, csak igényesebb helyeken nem ezt használják.
A kvantumos elméletekben valóban nem sok haszna van a relativisztikus tömegnek, de bizony a nemkvantumos relativisztikus elméletekben hasznos. Például a megvalósult potenciális energiákat, mint pl. a nyomáspotenciál, sem szabad kihagyni a tömegből, mert annak is van tehetetlensége. Az objektumok saját nyugalmi tömege ezt nem fedi le. De említhetném pl. a hőmérsékletből adódó energiát. Az objektumok saját nyugalmi tömege ezt sem fedi le. Az aláhúzott állítás egy elég rossz megtévesztés. Inkább azt kellene megtanítani a képződő fizikusoknak, hogy helyesen lássák a különbséget a
saját nyugalmi tömeg, és az általánosabb értelmű relativisztikus tömeg lényegisége között. De inkább egyes fizikusok vagy fizikus tanárok helyezkednek az imént felvázolt dolgot megérteni nem képes gyenge diákok szintjére. Ez roppant sajnálatos, főleg pl. az ELTE esetében. Sajnos ez az igazság. A szomorú igazság. Lehet, hogy kiváltképpen úgy érdemes tartani, hogy a foton tömege nulla, mert a kvantumelméletekben az objektumok
saját nyugalmi tömege kerül előtérbe, de fotonok, sőt, nagyon sok foton tömegére, a fény tömegére azt állítani, hogy nulla, bizony hamis. Hibás. A fény tömege ilyen értelemben nem nulla. Azt lehet mondani, hogy a fény nulla
saját (nyugalmi) tömegű fotonokból áll. De azt is mondhatom, hogy a foton tömege olyan értelemben vagy tekintetben nem nulla (
mivel energiája van, és tömeg-energia ekvivalencia van), hogy azok felösszegződéséből adódik ki a fény teljes tömege. Az is igaz, ha röviden fogalmazok, és azt mondom: a foton tömege nem nulla. Nem az esetlegesen adódó zavarodottságokkal kell itt foglalkozni, hanem a megértéssel, mert megérthető, és értelmes ez. Ha pl. a fény egy dobozon belül van, akkor azzal nyilván nem a doboz (fal)anyagának lesz nagyobb a tömege (
és semmiféle előbb belső energiává átalakulásról nincs szó (Hraskó Péter), mert az a felfogás is csupán kikerüli, elfedi a valódi lényeget..), hanem a tartalmának a (relativisztikus) tömege adódik hozzá a doboz (fal)anyagának tömegéhez, és a mérleg ezeket így együtt méri. Hát olyan nehéz lenne ezt megtanítani a diákoknak, hogy inkább az oktatók butulnak le. Vicces. Mégsem vicces. Nem tudom.
Szóval az nem igényességi dolog, hogy ebben a tekintetben (tömeg) kik mit használnak. A tömeg-energia ekvivalencia diktál, és csak ez után a praktikusság (ahol ez utóbbi felmerül).
G.Á írta:Majd ha "szerinted" is lehet fénnyel negatív nyomást (ha úgy tetszik vonzó-erőt) kifejteni, akkor érdemes visszatérni erre.
Helyezkedjünk egyetlen foton tekintetére, mert ugye a fény fotonokból áll. Azt akarod állítani, hogy létezik olyan foton, amelynek hármasimpulzusa a terjedésével ellenkező irányba mutat?? Mert akkor megeszem a kalapom.