Szkeptikus Fórum

Szilágyi András írta:Na írtam egy kis szimulációt, ebben a rúdmágneseket 10-10 ponttöltésből álló dipólusként modelleztem (ez jó modellje a rúdmágnesnek):

...

Nem mutatom az egészet, csak a 0-36 fok tartományt, a többi ugyanolyan. Egy szép, periodikus függvény 4 fok periódussal. Szóval ennek 4 fokonként van egy kedvező helyzete. Abból kicsit kibillentve bármely irányba, ugyanoda tér vissza; jobban kibillentve a szomszédos minimumba ugrik. Látszik, hogy még csak nem is racsniszerű a potenciál, tehát nincs iránypreferenciája.

Miből gondolod, hogy a csúcspontból egy picit is kimozdítva a rotort, az visszatér oda? Ott instabil a helyzete és egy légyfing is kilöki onnan. A minimum azonban stabil, onnan magától nem mozdul ki soha.

"Kedvező helyzete" miért lenne "csúcspont"?

Gondolkodni ér.

mimindannyian írta:"Kedvező helyzete" miért lenne "csúcspont"?

Az még semmi!
De András konkrétan szó szerint "minimumokról" írt:

jobban kibillentve a szomszédos minimumba ugrik.

Igen, az értő olvasás nem hátrány...

He? Nem értem, miért írta volna rosszul. A minimummal nyilván a szimulációban kijött kölcsönhatási függvény minimumát nevezte, ami az elfordulás tekintetében egy stabil egyensúlyi pont. A "csúcs" szót te hoztad be, hibásan.

mimindannyian írta:He? Nem értem, miért írta volna rosszul. A minimummal nyilván a szimulációban kijött kölcsönhatási függvény minimumát nevezte, ami az elfordulás tekintetében egy stabil egyensúlyi pont. A "csúcs" szót te hoztad be, hibásan.

Összekeverted Solarist Rigellel

Szilágyi András írta:

mimindannyian írta:He? Nem értem, miért írta volna rosszul. A minimummal nyilván a szimulációban kijött kölcsönhatási függvény minimumát nevezte, ami az elfordulás tekintetében egy stabil egyensúlyi pont. A "csúcs" szót te hoztad be, hibásan.

Összekeverted Solarist Rigellel

Pontosan.

Azonban keverés ide, vagy keverés oda, ez a szar "mágnesmotor" soha nem fog magától forogni. Ha beszereled a sztátorba a rotort, az billeg egy kicsit ide - oda, aztán szépen megáll és ennyi volt.
Az ilyen hülyeségekre kár időt pocsékolni.

Solaris írta:Az ilyen hülyeségekre kár időt pocsékolni.

Miért? Még András is pocsékolt

Holnap pedig én pocsékolok a MEG kísérletre

Morcos írta:

Solaris írta:Az ilyen hülyeségekre kár időt pocsékolni.

Miért? Még András is pocsékolt

Csak a te érdekeben, a rossz szimulációd miatt mutatta meg, hogy mi a helyzet a valóságban. Téged okított, ez nem időpocsékolás. Ha azt akarta volna bizonyítani, hogy működhet egy ilyen kütyü, no, az időpazarlás lett volna.

nyemi írta:

Solaris írta:
Irány a monopólus, nemde?

Á dehogy . "Fogadjunk" hogy otthon is van nálad Halbach array, csak nem tudsz róla.
Úgy nevezi a köznyelv, hogy Hűtő mágnes .

Nincs.

Nos összeraktam a MEG kísérletet !
Hamarosan közzéteszem a videót is, ördögi lesz

Annyira ördögi lett, hogy a mágneses tér gyakorlatilag azzal a lendülettel tönre is vágta a kis sony kamerámat Viszont annyi kiderült, hogy a szerkezet nem egyáramú, hanem csak váltóáramú indítással működik.

Solaris írta:

nyemi írta:

Solaris írta:
Irány a monopólus, nemde?

Á dehogy . "Fogadjunk" hogy otthon is van nálad Halbach array, csak nem tudsz róla.
Úgy nevezi a köznyelv, hogy Hűtő mágnes .

Nincs.

Látom nem győztelek meg . Akkor néz meg egy gépkocsikba levő felhasználást:http://autotechnika.hu/cikkek/9193,i-st ... modra.html
Igen jó látod, indító motor és generátor egyben. A 180A maximális töltés meg magáért beszél.

Leszimuláltam a MEG-et, ahogy az eredeti szabadalomban Bearden leírja nem fog működni, de mint azt korábban megírtam váltakozófeszültséggel meghajtva tulajdonképpen működik. A teljes leírásom itt:

http://morcos.weebly.com/

Morcos írta:Leszimuláltam a MEG-et, ahogy az eredeti szabadalomban Bearden leírja nem fog működni, de mint azt korábban megírtam váltakozófeszültséggel meghajtva tulajdonképpen működik. A teljes leírásom itt:

http://morcos.weebly.com/

Mindkét kimeneti tekercs háromszög jelalakban változó, úgynevezett lüktető egyenáramot indukál

Ez tévedés, váltóáram indukálódik bennük.

Nézd meg az indukcióvonalak irányát a kimenő tekercseknél, nem váltanak irányt csak pulzálnak. Ez lüktető egyenáramot jelent.

Morcos írta:Nézd meg az indukcióvonalak irányát a kimenő tekercseknél, nem váltanak irányt csak pulzálnak. Ez lüktető egyenáramot jelent.

Nem kell, hogy irányt váltson a mező, a változás iránya számít, az pedig váltakozik, hol, nő, hol csökken a mező. Ld. 3. Maxwell-egyenlet.

Szilágyi András írta:

Morcos írta:Nézd meg az indukcióvonalak irányát a kimenő tekercseknél, nem váltanak irányt csak pulzálnak. Ez lüktető egyenáramot jelent.

Nem kell, hogy irányt váltson a mező, a változás iránya számít, az pedig váltakozik, hol, nő, hol csökken a mező. Ld. 3. Maxwell-egyenlet.

Ne viccelj már velem... váltakozóáramnál az áramnak irányt kell váltani.

Morcos írta:

Szilágyi András írta:

Morcos írta:Nézd meg az indukcióvonalak irányát a kimenő tekercseknél, nem váltanak irányt csak pulzálnak. Ez lüktető egyenáramot jelent.

Nem kell, hogy irányt váltson a mező, a változás iránya számít, az pedig váltakozik, hol, nő, hol csökken a mező. Ld. 3. Maxwell-egyenlet.

Ne viccelj már velem... váltakozóáramnál az áramnak irányt kell váltani.

Persze, azért váltakozóáram, de ezzel mit akarsz mondani?

Azt akarom mondani hogy ebben az esetben az áram nem vált irányt csak nő és csökken. Ez nem váltóáram.

Morcos írta:Azt akarom mondani hogy ebben az esetben az áram nem vált irányt csak nő és csökken. Ez nem váltóáram.

De épp azt mondom, hogy irányt vált. Faraday indukciótörvényével ismerkedj meg.

Morcos írta:Nézd meg az indukcióvonalak irányát a kimenő tekercseknél, nem váltanak irányt csak pulzálnak. Ez lüktető egyenáramot jelent.

Igaza van Andrásnak, ez így ritka nagy baromság.
Te semmit nem tanultál elektrodinamikából???????? Az "önindukció" mond neked valamit?
Hogyaszondja a felépülő (erősödő) mágneses tér olyan indukált elektromos teret gerjeszt, ami a tekercsben ELLENHAT az áramiránynak, a leépülő (gyengülő) mágneses tér pedig olyat, ami FENNTARTANI igyekszik a tekercsben az áramot. Következtetés: az erősödő mágneses tér ellentétes irányú áramot indukál, mint az ugyanolyan irányultságú de gyengülő mágneses tér.

Azon csodálkozom, hogy honnan van a magabiztosságod, merthogy a tudásodból nem, az biztos.

Mint a fenti szimuláció mutatja, az indukcióvonalak sűrűsége egyszer a jobboldali, másszor a baloldali kimeneti tekercseknél megduplázódik, így a bemeneti tekercsben folyó váltakozó áram effektív átlagértékének a kétszeresét mérhetjük kimeneti tekercsekben...
Tehát ideális esetben a kimeneti tekercs a bemeneti tekercs teljesítményének kétszeresét adja le, vagyis a hatásfok 200 százalék.

Ez miből következik? Ilyen alapon egy közönséges transzformátor is energiát termel. No, meg ha nem üresben jár a kimeneti tekercs, hanem terhelést raksz rá, onnantól az is befolyásolja a fluxust, tehát az is "terelőtekercs" lesz.

mimindannyian írta:

Mint a fenti szimuláció mutatja, az indukcióvonalak sűrűsége egyszer a jobboldali, másszor a baloldali kimeneti tekercseknél megduplázódik, így a bemeneti tekercsben folyó váltakozó áram effektív átlagértékének a kétszeresét mérhetjük kimeneti tekercsekben...
Tehát ideális esetben a kimeneti tekercs a bemeneti tekercs teljesítményének kétszeresét adja le, vagyis a hatásfok 200 százalék.

Ez miből következik? Ilyen alapon egy közönséges transzformátor is energiát termel. No, meg ha nem üresben jár a kimeneti tekercs, hanem terhelést raksz rá, onnantól az is befolyásolja a fluxust, tehát az is "terelőtekercs" lesz.

Igazad van, érthetőbbé tettem:

Mint a fenti szimuláció mutatja, az indukcióvonalak sűrűsége egyszer a jobboldali, másszor a baloldali kimeneti tekercseknél megduplázódik, ugyanakkor az indukcióvonalak iránya nem változik. Ez a kimeneti tekercsben háromszög jelalakban változó, úgynevezett lüktető egyenáramot indukál, amelynek effektív középértéke éppen kétszerese a bemeneti tekercsben folyó váltakozó áram effektív középértékének (4. ábra). Ebből kifolyólag, ideális esetben a kimeneti tekercs a bemeneti teljesítmény kétszeresét adja le, vagyis a hatásfok 200 százalék. A két kimeneti tekercs együttes hatásfoka összesen 400 százalék.

A másik kérdésedre a válasz, hogy nem kell üresben járatni

Morcos írta:Mint a fenti szimuláció mutatja, az indukcióvonalak sűrűsége egyszer a jobboldali, másszor a baloldali kimeneti tekercseknél megduplázódik, ugyanakkor az indukcióvonalak iránya nem változik. Ez a kimeneti tekercsben háromszög jelalakban változó, úgynevezett lüktető egyenáramot indukál,

Mikor érted már meg, hogy az VÁLTÓÁRAM LESZ?????

Amikor növekszik a fluxus, akkor egyik irányba indukál áramot, amikor meg csökken a fluxus, akkor az ellentétes irányba! VÁLTÓÁRAM!!!!

Sajnos nem.
1) mint már többször elhangzott, az áram iránya nem az indukcióvonalak irányától függ. Hiszen, ha az számítana, akkor egy tekercsben nyugvó állandó mágnes is állandó áramot kellene, hogy indukáljon. De nem teszi, nulla áramot indukál. S ha csökkented a fluxust (pl. távolítod a mágnest), akkor egyik irányú áram keletkezik, ha növeled, a másik. Itt is erről van szó.
2) azért az 200 majd a 400 százalékból már sejtened kéne, hogy ez a teljesítménysokszorozás így marhaság. Rakjál rá 10 kimeneti tekercset, akkor már 2000%-os a hatásfok? Gondold meg, mit jelentenek ezek a tekercsek. Egy tekercs is lehetne mind, összekötheted őket, azaz kaptál egyetlen transzformátort, ami annyiban más, mint a szokásos, hogy van benne egy állandó mágnes is, hogy rosszabb hatásfoka legyen . Szerinted tehát egy rossz vasmagos, nagy szekunder menetszámú trafónak a hatásfoka 200, 400, 2000%?

Rigel írta:

Morcos írta:Mint a fenti szimuláció mutatja, az indukcióvonalak sűrűsége egyszer a jobboldali, másszor a baloldali kimeneti tekercseknél megduplázódik, ugyanakkor az indukcióvonalak iránya nem változik. Ez a kimeneti tekercsben háromszög jelalakban változó, úgynevezett lüktető egyenáramot indukál,

Mikor érted már meg, hogy az VÁLTÓÁRAM LESZ?????

Amikor növekszik a fluxus, akkor egyik irányba indukál áramot, amikor meg csökken a fluxus, akkor az ellentétes irányba! VÁLTÓÁRAM!!!!

Ez úgy marhaság ahogy van. Önmagában attól nem változik az áram iránya, hogy egy irányban csökken vagy nő a fluxus. Amikor a tekercsbe betolod a mágnes északi oldalát, az indukált áram az egyik irányba folyik, mert mágnest a tekercs irányába mozgatod. Az indukcióvonalak az egyik irányban mozognak. Amikor viszont kihúzod a mágnest, az áram iránya is megváltozik, mert a mágnest az ellenkező irányba mozgatod, így az indukcióvonalak is az ellentétes irányban mozognak.

Morcos írta:

Rigel írta:

Morcos írta:Mint a fenti szimuláció mutatja, az indukcióvonalak sűrűsége egyszer a jobboldali, másszor a baloldali kimeneti tekercseknél megduplázódik, ugyanakkor az indukcióvonalak iránya nem változik. Ez a kimeneti tekercsben háromszög jelalakban változó, úgynevezett lüktető egyenáramot indukál,

Mikor érted már meg, hogy az VÁLTÓÁRAM LESZ?????

Amikor növekszik a fluxus, akkor egyik irányba indukál áramot, amikor meg csökken a fluxus, akkor az ellentétes irányba! VÁLTÓÁRAM!!!!

Ez úgy marhaság ahogy van. Önmagában attól nem változik az áram iránya, hogy egy irányban csökken vagy nő a fluxus. Amikor a tekercsbe betolod a mágnes északi oldalát, az indukált áram az egyik irányba folyik, mert mágnest a tekercs irányába mozgatod. Az indukcióvonalak az egyik irányban mozognak. Amikor viszont kihúzod a mágnest, az áram iránya is megváltozik, mert a mágnest az ellenkező irányba mozgatod, így az indukcióvonalak is az ellentétes irányban mozognak.

Faraday indukciótörvénye szerint a tekercsben ébredő elektromotoros erő:



ahol N a tekercs menetszáma és Φ a rajta átmenő fluxus.
Van még kérdés?

Morcos írta:Amikor viszont kihúzod a mágnest, az áram iránya is megváltozik, mert a mágnest az ellenkező irányba mozgatod, így az indukcióvonalak is az ellentétes irányban mozognak.

Ez történik a te kütyüdben is. Egyszer az egyik oldali vasmagba "mennek be", aztán onnan jönnek ki, és mennek a másikba. Az áram iránya megváltozik.

Szilágyi András írta: Faraday indukciótörvénye szerint a tekercsben ébredő elektromotoros erő:



ahol N a tekercs menetszáma és Φ a rajta átmenő fluxus.
Van még kérdés?

Van. És ezzel most mit akarsz bizonyítani? Egyébként hogy a kimenő tekercsen lüktető egyenáramot kapsz tény. Kár ezen vitatkozni. Ez nem egy szokványos transzformátor. Itt az állandómágnes mágneses indukcióvonalait terelgeted egyik oldalról a másikra. A mágnes észek déli pólusának iránya pedig nem váltakozik.

Morcos írta:

Szilágyi András írta: Faraday indukciótörvénye szerint a tekercsben ébredő elektromotoros erő:



ahol N a tekercs menetszáma és Φ a rajta átmenő fluxus.
Van még kérdés?

Van. És ezzel most mit akarsz bizonyítani?

Azt, hogy váltóáramot kapsz. Próbáld már meg értelmezni a képletet. Nem megy?

Morcos írta: Egyébként hogy a kimenő tekercsen lüktető egyenáramot kapsz tény.

Attól nem lesz valami tény, hogy kijelented. A fizika nem vallás . Talán kellene némi bizonyíték, ha már 200 év fizikáját akarod felülírni.

Egyébként meg kár azon vitatkozni, hogy váltó vagy csak lüktető egyenáram, a kimeneti teljesítmény vátóáram esetén is kétszerese lesz a bemenetinek, mivel a kimeneti tekercsen az áram maximuma mindig duplája lesz a bemeneti áram maximumának.

Morcos írta:Egyébként meg kár azon vitatkozni, hogy váltó vagy csak lüktető egyenáram, a kimeneti teljesítmény vátóáram esetén is kétszerese lesz a bemenetinek, mivel a kimeneti tekercsen az áram maximuma mindig duplája lesz a bemeneti áram maximumának.

Na erre egy levezetést, ha kérhetek

Egyszerű. Mert a terelőtekercsnek mindig csak a mágneses fluxus egyik felét kell a másik oldalra terelni, míg a kimeneti tekercseknél pedig mindig megduplázódik a fluxus, így a kimeneten 2x akkora áramot mérhetsz.

Morcos írta:Egyszerű. Mert a terelőtekercsnek mindig csak a mágneses fluxus egyik felét kell a másik oldalra terelni, míg a kimeneti tekercseknél pedig mindig megduplázódik a fluxus, így a kimeneten 2x akkora áramot mérhetsz.

Nézd csak meg jobban, pont ugyanannyi fluxus megy át a terelőtekercsen is, mint a kimenetin.

Szilágyi András írta:

Morcos írta:Egyszerű. Mert a terelőtekercsnek mindig csak a mágneses fluxus egyik felét kell a másik oldalra terelni, míg a kimeneti tekercseknél pedig mindig megduplázódik a fluxus, így a kimeneten 2x akkora áramot mérhetsz.

Nézd csak meg jobban, pont ugyanannyi fluxus megy át a terelőtekercsen is, mint a kimenetin.

Azt kell figyelembe venni, hogy mekkora a váltóáram maximuma a bemeneten illetve a kimeneten. És a kimeneten 2x akkora. A többi mesebeszéd. És most ejtőzök egy kicsit, mert jön a Derrick.

Morcos írta:

Szilágyi András írta:

Morcos írta:Egyszerű. Mert a terelőtekercsnek mindig csak a mágneses fluxus egyik felét kell a másik oldalra terelni, míg a kimeneti tekercseknél pedig mindig megduplázódik a fluxus, így a kimeneten 2x akkora áramot mérhetsz.

Nézd csak meg jobban, pont ugyanannyi fluxus megy át a terelőtekercsen is, mint a kimenetin.

Azt kell figyelembe venni, hogy mekkora a váltóáram maximuma a bemeneten illetve a kimeneten. És a kimeneten 2x akkora. A többi mesebeszéd. És most ejtőzök egy kicsit, mert jön a Derrick.

Körkörösen érvelsz: ha azt kérdezem, miért kétszer akkora az áram, azt mondod, mert a fluxus kétszer akkora, ha meg azt kérdem, miért kétszer akkora a fluxus, azt mondod, hogy mert az áram kétszer akkora.
Bocs, de ez sehogy se stimmel. Amúgy levezetést szeretnék látni, nem magyarázgatást.

Szilágyi András írta: Amúgy levezetést szeretnék látni, nem magyarázgatást.

Rendben, akkor beszéljenek a tények, akarom mondani a szimulációk! Bocs de kicsit hosszabb leszek.

A weboldalam (http://morcos.weebly.com) ajlán letöltheted a VIZIMAG szoftvert, illetve a szimulációkat. Mindkettő egy-egy zip fileba van csomagolva. Ha telepítetted a vizimag programot, megnyithatod a szimulációkat.

A gensim1.vmg csak a terelőtekercs által létrehozott mágneses indukcióvonalakat mutatja a vasmagban 0.13 A árammaximumon (állandómágnes nélkül), amely a mágneses teret egyik oldalról a másikra áttereli.

A gensim2.vmg az állandómágnes által létrehozott indukcióvonalakat mutatja a vasmagban.

A gensim3.vmg a terelőtekercs maximális árama által az állandómágnes mágneses indukcióvonalait bal oldalra oldalra terelve mutatja.

A gensim4.vmg a terelőtekercs maximális árama által az állandómágnes mágneses indukcióvonalait jobb oldalra oldalra terelve mutatja.

Ha az egérrel rámész az indukcióvonalakra, jobb oldalon azonnal megjelenik a fluxussűrűség értéke az adott ponton. Ha az egyes elemekre kattintasz (pl vasmag, tekercs, vagy mágnes) megmutatja az adott elem méreteit, permeabilitását, menetszámát és egyéb adatait...

Ha összehasonlítod a gensim1 vasmagjában lévő fluxussűrűség értékét a gensim3 vagy gensim4 vasmagjában lévő fluxussűrűség értékeivel láthatod, hogy kimeneti tekercs által létrehozott fluxus fele a jobb vagy bal irányba elterelt mágneses mező fluxusának, vagyis a kimeneti tekercs árammaximuma kétszer akkora lesz, mint a bemeneti tekercs árammaximuma.

Helyesen:

Ha összehasonlítod a gensim1 vasmagjában lévő fluxussűrűség értékét a gensim3 vagy gensim4 vasmagjában lévő fluxussűrűség értékeivel láthatod, hogy bemeneti tekercs által létrehozott fluxus fele a jobb vagy bal irányba elterelt mágneses mező fluxusának, vagyis a kimeneti tekercs árammaximuma kétszer akkora lesz, mint a bemeneti tekercs árammaximuma.

Morcos írta:Ha összehasonlítod a gensim1 vasmagjában lévő fluxussűrűség értékét a gensim3 vagy gensim4 vasmagjában lévő fluxussűrűség értékeivel láthatod, hogy bemeneti tekercs által létrehozott fluxus fele a jobb vagy bal irányba elterelt mágneses mező fluxusának, vagyis a kimeneti tekercs árammaximuma kétszer akkora lesz, mint a bemeneti tekercs árammaximuma.

Mindegyik tekercsen átmenő fluxus ugyanakkora tartományban változik. Ha az állandómágnes által az egyik ágban keltett fluxust F-fel jelölöm, akkor a bemeneti tekercs által keltett fluxus -F és F között váltakozik, azaz 2F szélességű tartományban. Ez adódik hozzá az állandómágnes F fluxusához. A kimeneti tekercseken pedig 0 és 2F, ill. -2F és 0 között váltakozik a fluxus, tehát ezekben is 2F a tartomány nagysága.

Valójában ebben a rendszerben az állandómágnesnek semmi szerepe nincsen. Csak egy sztatikus teret ad hozzá az indukált terekhez. Azonban a rendszer működése csak a terek idő szerinti deriváltjától függ, amiből a sztatikus tér kiesik. Tehát akár betesszük, akár kivesszük a mágnest, ez semmi változást nem fog okozni.

Azért gondolkodjunk el ha a Halbach array működik állandó mágnesekkel, akkor miért ne működne elektromágnessel is.
Nem azért hogy védjem Morcos-t de ha már a Valeo is mágneseket rak a generátorba, hatásfok növelése céljából. Csak van benne valami.


A képet a linkelt cikkből vettem, és feltételezésem szerint a berakott mágnesek polarizációját így képzelem.
Mert így van csak értelme, mert a forgórész áramot kap a állandó mágnes és a gerjesztő tekercs mágneses tere összeadódik , és az állórészben záródik. Evvel a megoldással a szabályzás mértéke is növelhető ~duplájára.

nyemi írta:Azért gondolkodjunk el ha a Halbach array működik állandó mágnesekkel, akkor miért ne működne elektromágnessel is.
Nem azért hogy védjem Morcos-t de ha már a Valeo is mágneseket rak a generátorba, hatásfok növelése céljából. Csak van benne valami.

A képet a linkelt cikkből vettem, és feltételezésem szerint a berakott mágnesek polarizációját így képzelem.
Mert így van csak értelme, mert a forgórész áramot kap a állandó mágnes és a gerjesztő tekercs mágneses tere összeadódik , és az állórészben záródik. Evvel a megoldással a szabályzás mértéke is növelhető ~duplájára.

Le kéne szimulálni mennyiven növelné a hatásfokot.

"Le kéne szimulálni mennyivel növelné a hatásfokot."

Szerintem inkább megépíteni kellene és levonni a következtetéseket. És persze mérni.A szimulációk semmit nem érnek ezen a szinten,sem a következtetések.
De vajon miért lesz inkább negatív az energia mérleg sok építő szerint is? Miért tapasztalhatták ezt.Ez viszont tény.

Akkor mi lehet a megoldás?

pingu írta:Akkor mi lehet a megoldás?

Hogy előveszed a fizikakönyvet, és megpróbálod felfogni, amit már rég kitaláltak és képletekben összefoglaltak.

mimindannyian írta:

pingu írta:Akkor mi lehet a megoldás?

Hogy előveszed a fizikakönyvet, és megpróbálod felfogni, amit már rég kitaláltak és képletekben összefoglaltak.

Igen,előveszed a könyvet és kiegészíted.Valamint megpróbálod felfogni azon jelenségeket amiket már mások (ha te magad nem is) megtaláltak:
https://www.youtube.com/watch?v=NpM6edGl_Lc
https://www.youtube.com/watch?v=N0INcKoGjFA
https://www.youtube.com/watch?v=DWo2tW_bpzs
https://www.youtube.com/user/PDiCanada1/videos
https://www.youtube.com/watch?v=U64DLuFfRm4
https://www.youtube.com/watch?v=SNNJOA0BPdI

stb..

Persze, érdekes dolog elszórakozni azon, hogy rájöjj, egy-egy videóban hol csapnak be, de emiatt nem hiszem, hogy könyveket kellene kiegészíteni. Te mit egészítenél ki, melyik ismert fizikai törvény hiányos?

pingu írta:

mimindannyian írta:

pingu írta:Akkor mi lehet a megoldás?

Hogy előveszed a fizikakönyvet, és megpróbálod felfogni, amit már rég kitaláltak és képletekben összefoglaltak.

Igen,előveszed a könyvet és kiegészíted.Valamint megpróbálod felfogni azon jelenségeket amiket már mások (ha te magad nem is) megtaláltak:

A BME-n több feltaláló 100% hatásfok feletti szerkezetét bevizsgáltak már, de eddig még mindegyikről kiderült, hogy ténylegesen nem állít elő többletenergiát. Úgyhogy ezekkel csínyján kell bánni.

Azokat a feltalálókat meg pláne fenntarásokkal kezelem, akik nagy csinnadrattával bejelentik a csodát, csak a gép a működése szigorúan titkos, és a fejlesztésekhez minimum 10 millió dollár kell.

Morcos írta:
A BME-n több feltaláló 100% hatásfok feletti szerkezetét bevizsgáltak már, de eddig még mindegyikről kiderült, hogy ténylegesen nem állít elő többletenergiát. Úgyhogy ezekkel csínyján kell bánni.

Azokat a feltalálókat meg pláne fenntarásokkal kezelem, akik nagy csinnadrattával bejelentik a csodát, csak a gép a működése szigorúan titkos, és a fejlesztésekhez minimum 10 millió dollár kell.

Aham, aztán ki volt az aki 200%-os transzformátor hatásfokról pampogott, sőt, még nagyobbról? Igen, te voltál.

Solaris írta:

Morcos írta:
A BME-n több feltaláló 100% hatásfok feletti szerkezetét bevizsgáltak már, de eddig még mindegyikről kiderült, hogy ténylegesen nem állít elő többletenergiát. Úgyhogy ezekkel csínyján kell bánni.

Azokat a feltalálókat meg pláne fenntarásokkal kezelem, akik nagy csinnadrattával bejelentik a csodát, csak a gép a működése szigorúan titkos, és a fejlesztésekhez minimum 10 millió dollár kell.

Aham, aztán ki volt az aki 200%-os transzformátor hatásfokról pampogott, sőt, még nagyobbról? Igen, te voltál.

Én voltam, és pontosan ismertettem is az elképzelésemet, ráadásul még 10 milliót sem kértem a fejlesztésre