High End Audio

Örökmozgók, 100% feletti hatásfok
ennyi
Hozzászólások: 3849
Csatlakozott: 2011.02.01. 00:01

High End Audio

Hozzászólás Szerző: ennyi » 2012.02.21. 17:22

@Gézoo (41852): Szerintem nem alkalmazák. Szerintem most sem írtál igazat.

Azt állítom, nem tudod bemutatni, alátamasztani az állításodat.
De beismerni sem vagy hajlandó, hogy nem igaz, amit írtál.
0 x

Gézoo
Hozzászólások: 3979
Csatlakozott: 2011.03.02. 10:22

High End Audio

Hozzászólás Szerző: Gézoo » 2012.02.21. 17:31

@ennyi (41855):
Azt állítom, nem tudod bemutatni,
alátamasztani az állításodat.
Na az más! Ha állítod, akkor bizonyítanod kell!
Én csak elmondtam amit elmondhattam erről a témáról. Ennek nincs bizonyítási kényszer vonzata..
Magamat ismételten idézve:
"De mint már mondtam, nem tisztem és nem feladatom ezekről győzködni senkit sem.
felhívtam rá a figyelmedet.. Innentől vagy ellenőrzöd, vagy átlépsz felette.. A te dolgod a döntés.."

De te állítod, akkor bizonyítsd!
0 x

ennyi
Hozzászólások: 3849
Csatlakozott: 2011.02.01. 00:01

High End Audio

Hozzászólás Szerző: ennyi » 2012.02.21. 17:39

@Gézoo (41857):
Nem kell bizonyítanom, én pszeudoszkeptikus vagyok, én kijelenthetem, hogy nem mondtál igazat.

Meggyőzhetnél bizonyítékkal, de nem fogsz, meg sem próbálod.
0 x

Gézoo
Hozzászólások: 3979
Csatlakozott: 2011.03.02. 10:22

High End Audio

Hozzászólás Szerző: Gézoo » 2012.02.21. 20:24

@ennyi (41859): Nő vagy? Mert egy férfi értené.. Egy nőtől pedig bocsánatos bűn..
0 x

zenesz
Hozzászólások: 67
Csatlakozott: 2010.06.25. 12:33

High End Audio

Hozzászólás Szerző: zenesz » 2012.02.22. 00:47

@Gézoo (41636):
Sorry, ha azt jött le, hogy kételkedek a képészlelő képességedben.

Ezt írtad:
"Az első ilyen esetben azt gondoltam véletlen. Amikor pedig az évek alatt szinte rendszeresen ismétlődött, más tananyaggal, más hallgatókkal, akkor kezdtem arra gondolni, hogy az emberek bizonyos lelki állapotban szinte "látják" egymás gondolataiban megjelenő képeket.
Nem tudom.. Nem jártam utána. Minden esetre elgondolkodtató, hogy ha ilyen látás létezhet, akkor bizony az élőt körülvevő többi kisugárzást is lehet érzékelni."

És mivel minden kisugárzás energia mező, ezért előbb vagy utóbb lesznek olyan finom felbontású műszereink, amikkel ilyen parányi téridő anomáliák kimutatására is alkalmasak lesznek."

Ennek okán írtam azt, hogy ha nem ismerjük még a jelenség mechanizmusát, attól még vak tesztekkel ki lehet mutatni, hogy az illető képes-e arra, amit mond.

Tehettem volna ezt külön ablakba az orgonasípos hozzászólástól, valóban. Nem állt szándékomban összemosni.
0 x

zenesz
Hozzászólások: 67
Csatlakozott: 2010.06.25. 12:33

High End Audio

Hozzászólás Szerző: zenesz » 2012.02.22. 01:21

Lehet, hogy én vagyok alul művelt, de még nem láttam orgonát fém sípok nélkül. Nálunk a zenekarnál van egy hordozható, asztal méretű "játék masina", beépített pici kompresszorral, nem szintetizátor, igazi sípos orgona. Ennek is vannak fém sípjai. Összesen van vagy 3 regiszter rajta, de minimum egy fém sípsort tartalmaz. Kicsi templomokban vannak kicsi orgonák, egy manuál, kb 5-10 regiszter, itt több fém sípos regiszter is található.

Tisztán fém sípos orgonának nem látom értelmét.
Az, hogy pl a sok lábas basszus sípokat a pedál regiszterekbe- csak fából csinálnak spórolásból, még el tudom képzelni.
De ha van pénz több ón sípsorra, akkor miért hagynák ki a fa sípokat?

A hozzászólásomban csak arra akartam rámutatni, hogy egy valamire való orgonának legalább 40 regisztere van. 40 különálló sípsor, amiket rengetegféle variációban lehet egymás mellé tenni. Így egy adott zenemű ugyanazon az orgonán is szólhat egészen máshogy, az előadó fantáziájától függően.
0 x

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6521
Csatlakozott: 2009.12.05. 09:31
Tartózkodási hely: Budapest

High End Audio

Hozzászólás Szerző: Szilágyi András » 2012.02.22. 01:33

0 x

zenesz
Hozzászólások: 67
Csatlakozott: 2010.06.25. 12:33

High End Audio

Hozzászólás Szerző: zenesz » 2012.02.22. 01:57

Te nyertél :)
Meghallgatnám azért ezen a D-moll toccata és fúgát. :)
0 x

Gézoo
Hozzászólások: 3979
Csatlakozott: 2011.03.02. 10:22

High End Audio

Hozzászólás Szerző: Gézoo » 2012.02.22. 07:48

@zenesz (41891): Oké.. Értelek én.. Velem is megesik néha, hogy "első felindulásomban ajtóstól rontok a házba.."
Ami a csak fa sípos orgona hangját illeti, tényleg megdöbbentően "lágy".. sajnos régen hallottam a felvételt, és nem emlékszem arra, hogy hol készült.
A másik jelenségről ( a gondolatok látása,) mint írtam is lehet, hogy csak véletlenek egybeesése okozza. Ha pedig nem, akkor pedig előbb vagy utóbb csak lesznek olyan finom érzékenységű műszereink amikkel az energia kisugárzások mindegyikét képesek leszünk detektálni.
A mechanizmusának megismerése pedig csak azután várható, ha tudni fogjuk, hogy mi okozza a jelenséget..
Én speciel minden olyan jelenséggel foglalkoztam több-kevesebb ideig, amelynek a korrekt megfigyelésére láttam esélyt.. Ez a jelenség nem tartozott közéjük. Túl megfoghatatlannak tűnt akkoriban is és bevallom még a mostani technikai szint mellett sem látok rá érdemi lehetőséget.
A hozzászólásomban csak arra akartam rámutatni, hogy egy valamire való orgonának legalább 40 regisztere van. 40 különálló sípsor, amiket rengetegféle variációban lehet egymás mellé tenni. Így egy adott zenemű ugyanazon az orgonán is szólhat egészen máshogy, az előadó fantáziájától függően.
Ezzel is egyetértek.. Valóban így van.. Sőt! Akár már egy mini harmónium 4 regisztere esetében érezhető ez a hatalmas különbség..
0 x

Avatar
csang0421
Hozzászólások: 112
Csatlakozott: 2011.05.03. 17:41

High End Audio

Hozzászólás Szerző: csang0421 » 2012.02.23. 15:29

@Szilágyi András (41895):
Látom, nem bírtad tovább, ha valaki lusta a netet keresésre használni :D
0 x

Avatar
monolit
Hozzászólások: 357
Csatlakozott: 2010.01.29. 19:17

High End Audio

Hozzászólás Szerző: monolit » 2012.02.26. 10:16

CD rátét ügyben újabb szereplő lépett a színre, az fo.Q cég. Ők az anyagukat ipari rezgéscsillapításra kísérletezték ki (hibrid polimer rezgéscsillapító anyag), később alkalmazták csak a zeneiparban.

http://www.foq.jp/index_e.html


Én is kísérletezgetek különböző anyagokkal a hangfal alatt. Jelenleg egy gumiőrleményből készült 1 cm vastag lap van alatta (2 cm-es gránitlap-hangfal tüske-gumilap). Nagyon megváltoztatta a megszokott hangzást. Több basszus, hosszabb lecsengések, megváltozott középtartomány. Kipróbálok még pár természetes anyagot, pl. parafát is, kíváncsi vagyok milyen hatással lesz a hangképre.

A megváltozott hangzás miatt minden régi CD lemezem "másképp szólt" mint a változtatás előtt. Szerintem a "hosszútávú zenei memória lenyomat" lehet a felelős az észlelésekért. Talán e miatt nem lehet műszeresen kimutatni a kismértékű (ám az agynak nagy) változást :?:

Tudtok ilyen jellegű kutatásról? Láttam filmet olyan autistáról, aki egyszeri lejátszás után jegyzett meg ismeretlen dallamokat hosszú távon. Olyannyira, hogy élő "zenegép" az ember. Kísérleteztek vele, a lejátszott ismeretlen - és az általa visszajátszott- zenét számítógépes elemzésnek vetették alá. Egyezett a kettő.
0 x

ennyi
Hozzászólások: 3849
Csatlakozott: 2011.02.01. 00:01

High End Audio

Hozzászólás Szerző: ennyi » 2012.02.26. 14:18

@monolit (42361):
A megváltozott hangzás miatt minden régi CD lemezem "másképp szólt" mint a változtatás előtt. Szerintem a "hosszútávú zenei memória lenyomat" lehet a felelős az észlelésekért. Talán e miatt nem lehet műszeresen kimutatni a kismértékű (ám az agynak nagy) változást
Miből gondolod, hogy ne lehetne műszeresen kimutatni?
Nem csak a CD szól máskepp, hanem bármi amit az alátétes hangszórón hallgatsz. A rádió, videó stb is, nem?
0 x

Avatar
monolit
Hozzászólások: 357
Csatlakozott: 2010.01.29. 19:17

High End Audio

Hozzászólás Szerző: monolit » 2012.02.26. 16:45

@ennyi (42367):
Miből gondolod, hogy ne lehetne műszeresen kimutatni?
A téma elején volt még régebben egy vita, abban Bese Attila azt mondta, nem mérhető műszerrel egyes esetekben a füllel észlelhető különbség, arra céloztam.
Nem csak a CD szól máskepp, hanem bármi amit az alátétes hangszórón hallgatsz. A rádió, videó stb is, nem?
Természetesen, hiszen a hangfal hangzása módosult. Teszt eszközként én a CD lemezeimet használtam, azok között vannak teszt lemezek olyan zenékkel, amiket jól ismerek.
0 x

ennyi
Hozzászólások: 3849
Csatlakozott: 2011.02.01. 00:01

High End Audio

Hozzászólás Szerző: ennyi » 2012.02.27. 01:56

@monolit (42370):
abban Bese Attila azt mondta
Én meg kirögögöm.
ennyi

Ő nem erre írta, hanem a CD-re tett csodafeltetet, az azert nem mutatható ki, mert nincs hatása.

Az, hogy a hangszórót mire teszed, az természetesen kihathat a hangzásra, ebben nincs mágia. És fogadásom van ra, hogy amikor hallható, akkor mérhető is ha van egy jó mikrofonod meg oszcilloszkópod.
0 x

Gézoo
Hozzászólások: 3979
Csatlakozott: 2011.03.02. 10:22

High End Audio

Hozzászólás Szerző: Gézoo » 2012.02.27. 09:01

@ennyi (42433): Ez egy nagyon érdekes jelenség!
A hullámvezető anyagok közötti összeköttetés tulajdonságaitól függ.
Például az akusztikai rövidzárlat létrejöttétől, vagy a rétegbeli interferenciáktól, esetleg a hullámok energiájának és a mozgatandó tömeg nagyságának viszonyától.
Próbáltad már puha anyagú felfújt tömlőre tenni a hangfalat? Egészen más a hangzása, mint amikor a zselégolyókat tartalmazó párnára tetted volna.
0 x

ennyi
Hozzászólások: 3849
Csatlakozott: 2011.02.01. 00:01

High End Audio

Hozzászólás Szerző: ennyi » 2012.02.27. 14:20

@Gézoo (42439): feleslegesen bonyolitod, zagyvasagot irsz, mar bocsika

rovidzar... LOL
reszeg interferencia
0 x

Gézoo
Hozzászólások: 3979
Csatlakozott: 2011.03.02. 10:22

High End Audio

Hozzászólás Szerző: Gézoo » 2012.02.27. 14:53

@ennyi (42497): Hohóóó.. Te nem ismered ezt a kifejezést?
Nos, akkor röviden: Amikor egy hangszóró membránja elmozdul, akkor a két oldaláról egy-egy egymással ellentétes fázisú nyomáshullám indul el.
Ha ezek a félhullámok λ/2 utat megtéve találkoznak a hangszóró másik felével, akkor mivel addigra a membrán már a másik irányban mozog mint a hullám keltésekor mozgott akkor nem gátolják, sőt erősítik, energiájuk hozzáadódik a membrán mozgási energiájához.
Ha pedig ennél rövidebb úton érnek a másik oldalra, akkor az úthossz és a λ/2 arányában "ellenfázisú" hatásuk csökkenti a membrán mozgási energiáját.
Na azért építünk, hosszú hangvezető csöveket, azaz hangfalakat, hogy ez a jelenség ne okozzon teljesítmény pazarlást.

Az akusztikus rövidzár olyan esetekben is "működik", amikor szilárd tettel érintkezik a hangfal és ezzel a bele rögzített hangszórótest.
Ugyanis az anyaghatárokon, mint impedancia határokon visszaverődő hullámok fázisukkal szintén visszahatnak csökkentve vagy növelve az adott hullám amplitúdóját.

Ezen hatás csökkentésére béleljük belülről és párnázzuk alulról (legtöbbször hanyagul gumilábakkal vagy még azokkal sem.. ) a hangfalainkat.

Ha pedig olyan "lemezzel"** érintkezik a hangfal amely lemezben mérhető hangsebesség azonos vagy nagyon közel áll a hangfal anyagában mérhető hangsebességhez, akkor ez a lemez elvezeti a hullámokat "felerősíti" és a széleiről visszaverődő hullámokkal interferencia teret hoz létre.
A lemezzel és a vele "összenyomott" hangfallal érintkező levegő pedig átveszi a rezgések egy részét.
Ezzel a környezetben kialakuló hullámtérnek olyan összetevője jelenik meg ami nagy mértékben módosítja a hangzást.

Jó példa erre a vashordóban, vagy ugyanakkora üregű betonhordóban megszólaltatott hang akkor amikor a falhoz hozzáérintkezik a hangforrás vagy rugalmasan felfüggesztetten szólal meg.

** Természetesen a "lemez" helyére értendő például a szekrény anyaga, amelyre vagy amelybe a hangfalat tettük, a parketta és a többi.. azaz stb. .
0 x

Avatar
monolit
Hozzászólások: 357
Csatlakozott: 2010.01.29. 19:17

High End Audio

Hozzászólás Szerző: monolit » 2012.02.27. 19:48

Gézoo!

Azért lepődtem meg, mert a legtöbb hangfal tüskén áll és azt állították hogy így jobb a mély tartomány lesugárzása. Mostanában látok egy-két hangfalat elemelve a talapzattól, vélhetően rugalmas alátámasztással.

Például:
[img]http://www.audiobasics.com/acatalog/fs187b_esw[1].jpg[/img]
Az akusztikus rövidzár olyan esetekben is "működik", amikor szilárd tettel érintkezik a hangfal és ezzel a bele rögzített hangszórótest.
Ugyanis az anyaghatárokon, mint impedancia határokon visszaverődő hullámok fázisukkal szintén visszahatnak csökkentve vagy növelve az adott hullám amplitúdóját.

Ezen hatás csökkentésére béleljük belülről és párnázzuk alulról (legtöbbször hanyagul gumilábakkal vagy még azokkal sem.. ) a hangfalainkat.
Ezek szerint a hangfal aljának homokkal való feltöltése is módosít a hangzáson, ezért alkalmazzák. Ugyan csak használják a doboz oldalának bevonását bitumenes lapokkal. Azok gondolom az oldal falak rezgéseit csökkentik.
0 x

Gézoo
Hozzászólások: 3979
Csatlakozott: 2011.03.02. 10:22

High End Audio

Hozzászólás Szerző: Gézoo » 2012.02.27. 19:57

@monolit (42554): Úgy bizony! Ezekkel mind a káros hullámterjedéseket és rezonanciákat próbáljuk csökkenteni.
0 x

ennyi
Hozzászólások: 3849
Csatlakozott: 2011.02.01. 00:01

High End Audio

Hozzászólás Szerző: ennyi » 2012.02.27. 20:24

A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára ennyi 2012.02.27. 20:40-kor.
0 x

Avatar
Orcas
Hozzászólások: 1027
Csatlakozott: 2009.12.09. 21:07
Tartózkodási hely: Az Operencián túl

High End Audio

Hozzászólás Szerző: Orcas » 2012.02.27. 20:38

@monolit (42554):

En mar olyat is lattam, hogy a hangfalak tu hegyes kupokra voltak allitva.
0 x

Gézoo
Hozzászólások: 3979
Csatlakozott: 2011.03.02. 10:22

High End Audio

Hozzászólás Szerző: Gézoo » 2012.02.27. 20:39

@ennyi (42564): Hogy mi is a köze?
Ha a kezedbe vennél egy csipegető csibe vagy ugráló nyuszi játékot, akkor megfigyelhetnéd a szorító erő nagyságának és a kilengések nagyságának az összefüggését.

Akkor belátod, hogy a hangfal "laza és puha-rugalmas" alátámasztás esetén önmagában tud rezegni és nem hat rá vissza az alatta lévő talaj-szekrény vagy akármi amivel alátámasztották.

Egyszer láttam olyat is, hogy szekrénysorba betett hangfalaktól az egész szekrénysor különböző hangmagasságokon rezonált. Borzasztó volt.

Na ezért ..

(Persze ha elolvastad amire válaszoltál, akkor ott ez is benne volt. )
0 x

Avatar
monolit
Hozzászólások: 357
Csatlakozott: 2010.01.29. 19:17

High End Audio

Hozzászólás Szerző: monolit » 2012.02.28. 17:05

@Orcas (42569):
En mar olyat is lattam, hogy a hangfalak tu hegyes kupokra voltak allitva.
Ezeket nevezik hangfal tüskének mint említettem előzőleg, alaktól és kialakítástól (pl. talppal összeépített) függetlenül.
0 x

ennyi
Hozzászólások: 3849
Csatlakozott: 2011.02.01. 00:01

High End Audio

Hozzászólás Szerző: ennyi » 2012.02.28. 18:06

@Gézoo (42505):
Amikor egy hangszóró membránja elmozdul, akkor a két oldaláról egy-egy egymással ellentétes fázisú nyomáshullám indul el.
Ha ezek a félhullámok λ/2 utat megtéve találkoznak a hangszóró másik felével, akkor mivel addigra a membrán már a másik irányban mozog mint a hullám keltésekor mozgott akkor nem gátolják, sőt erősítik, energiájuk hozzáadódik a membrán mozgási energiájához.
Ertem
Az akusztikus rövidzár olyan esetekben is "működik", amikor szilárd tettel érintkezik a hangfal és ezzel a bele rögzített hangszórótest.
Ugyanis az anyaghatárokon, mint impedancia határokon visszaverődő hullámok fázisukkal szintén visszahatnak csökkentve vagy növelve az adott hullám amplitúdóját.
nem ertem
0 x

Gézoo
Hozzászólások: 3979
Csatlakozott: 2011.03.02. 10:22

High End Audio

Hozzászólás Szerző: Gézoo » 2012.02.28. 20:30

@ennyi (42661): Nos, a második, azaz a nem értem..
Koppints az asztalra az egyik végén! A koppanás okozta hullámok a koppintás helyétől mindenfelé végigfutnak.

Közben az asztalnak a levegővel érintkező oldalain a levegőben is keltenek hullámokat, méghozzá mozognak, azaz mintha egy autó haladna - mozgó helyen keltik a levegő hullámokat.
Aztán elérkeznek az asztal széléhez ahol már csak levegő van. (Persze minden irányban más távolságon van az asztal széle, ezért különböző időpontokban érik el a hullámok a szélét.)

És miután az asztal anyagában teljesen más sebességgel terjednek a hullámok mint a levegőben, (ezt nevezzük impedancia tükörnek, mert ezzel a terjedési sebesség különbséggel egyben a vezetőképesség azaz a hanghullám terjedésével szembeni ellenállása is különbözik a két anyagnak, azaz az ellenállás típusok összefoglaló nevén "az impedanciáik" különböznek)
ezért a két anyag határáról visszaverődnek a hullámok.
Tetejében minden visszaverődés során pontosan 180 fokkal fordul a hullám fázis helyzete.

Ezek a hullámok akkor is képződnek ha a hangfalat tesszük az asztalra. Az asztal anyagát a hangfal a benne lengő membrán tehetetlenségéből adódó impulzus egy részével megrezgeti.
Az így az asztalba jutott hullámok szintén, mint a koppanásnál visszaverődnek és "visszarezgetik" a hangfalat és ezzel benne a membránkosarat amivel a membrán mozgására is hatnak.

És mint említettem, minden visszaverődéssel 180 fokos szöggel megfordult visszafelé haladó hullámok szembe futnak a hangfalból érkező hullámokkal.
Ennek pedig interferencia az eredménye. Azaz a hullámok frekvenciáinak összegei és különbözetei is megjelennek.
Azaz olyan frekvenciák, olyan fázisokkal késleltetve ami egyáltalán nem volt benne a felvételben.

Amikor pedig a visszaverődött hullámok pontosan 180 fokkal megfordulva érkeznek vissza a membránkosárhoz, és ezzel a membránt mozgató tekercshez, akkor elveszek a tekercs mozgási energiájából.
Éppen úgy mint a levegőben szabadon odaérkező ellen fázisú hullám tenné.
0 x

ennyi
Hozzászólások: 3849
Csatlakozott: 2011.02.01. 00:01

High End Audio

Hozzászólás Szerző: ennyi » 2012.02.28. 20:53

@Gézoo (42672): Egy monoton hang eseten ertem, hogy a hangszóró egyik oldaláról indulva azt megkerüli es a masik oldalara megy, az uthossztol es hullamhossztol függően azonos vagy épp ellentétes fázisban érkezhet, ez a rövidzár.

A hangdobozban a hangszóró membrán jó közelitéssel merőleges az alátámasztási felületre, és az alátámasztási felülettel párhuzmosan mozog )jobbra-balra).
Az alzatról visszavert hullám a membrán sikjában terjed, azt se jobbra se balra nem mozdítja, hanem fel és le.

Visszaverődést el tudok képzelni, interferenciát is, rövidzárat nem. Ellenetétes fazisú visszaverődést sem.

Ráadásul itt a hullám előbb át kell menjen a hangdoboz falán, hogy elérje az alátámasztást...

Szerintem itt nem akusztikai rövidzár jelenségről van szó.
0 x

Gézoo
Hozzászólások: 3979
Csatlakozott: 2011.03.02. 10:22

High End Audio

Hozzászólás Szerző: Gézoo » 2012.02.28. 21:22

@ennyi (42673): A hullámok közül két hanghullámot a levegő vezet el, de másik hullámpár a hangszóró anyagában fémesen vezetődik a doboz anyagához csavarozottsága következtében közvetlenül. Ezt a második rezgést-hullámot akkor is érezhetnénk tapintással, ha légüres térben lenne a hangfal. A lengőkosár elmozdulásának impulzuspárja okozza.

A monoton.. Töltsd le a Daqarta progit, (ingyenes 1 hónapig) http://www.daqarta.com/dqdown.htm és köss rá valami zenét.

Majd állítgasd meg a felvételét.. Nincs olyan, hogy egy-hullám.. Minden hang hullámok sorából áll.
Tetejében hullám összegek-különbözetek sorozata ismétlődik minden hangban.

Azaz minden hangzás többször rövidre záródik. Éppen ezeket az ellen fázisú jeleket és interferenciákat próbáljuk "levakarni" a hangkeltő eszközeinkről.

"Ellenetétes fazisú visszaverődést sem." Pedig elemi fizika: Minden visszavert jel a visszaverődéskor 180 fokot fordult fázissal verődik vissza.

"Szerintem itt nem akusztikai rövidzár jelenségről van szó." - Nos, igen, Nem csak rövidzár.
0 x

ennyi
Hozzászólások: 3849
Csatlakozott: 2011.02.01. 00:01

High End Audio

Hozzászólás Szerző: ennyi » 2012.02.28. 22:18

@Gézoo (42678):
"Ellenetétes fazisú visszaverődést sem."
kifejtem - azt nem latom, hogy a membrant hogyan eri ellentetes fazisban, amikor a membran jobbra balra ter ki, a doboz aljarol visszavert hullam meg fel es le rezeg

a membran mozgasaval nem lehet ellentetes fazisu a doboz aljarol visszaverodott hullam meg azonos sem
meroleges ra
0 x

Gézoo
Hozzászólások: 3979
Csatlakozott: 2011.03.02. 10:22

High End Audio

Hozzászólás Szerző: Gézoo » 2012.02.28. 23:17

@ennyi (42685): Na látod ez is egy nagyon érdekes dolog!

A doboz a hangszóró fémkosara mereven össze van csavarozva. Ettől úgy "működnek" mint az üvegszálas fénykábel. Amerre "kanyarodik" arra vezeti a hangot.
(Nagyobb épületekben a fűtőtest kanyargós csőkígyója a legtávolabbi pontok között is elvezeti a hangot, össze-vissza kanyarogva az épületben.)

Nézzük végig a rezgés útvonalát, mondjuk csak onnan amikor a doboz aljára visszaér "kintről" a visszaverődés..
Végighalad a doboz falában egészen a hangszórókosárig, majd azon át egyenest a mágnesig.
Hiszen a kosár "rávezeti" a mágnesre.
(Az ne zavarjon meg, hogy fémből van a kosár, éppen úgy vagy még jobban vezeti a hullámokat mint a fa.. )
A mágnest így előre hátra mozgatva a mágneses térerősséget is előre-hátra mozgatja. Azaz ezzel a lengőtekercsre ható erő nagyságát modulálja. (És mint már sokszor említettük, károsan.)
0 x

ennyi
Hozzászólások: 3849
Csatlakozott: 2011.02.01. 00:01

High End Audio

Hozzászólás Szerző: ennyi » 2012.02.28. 23:55

@Gézoo (42687): le tudnad rajzolni?

igy nem tudom kovetni
0 x

Gézoo
Hozzászólások: 3979
Csatlakozott: 2011.03.02. 10:22

High End Audio

Hozzászólás Szerző: Gézoo » 2012.02.29. 07:49

@ennyi (42695): Oké, másként. Képzeletben szereljük szét a hangfalat és az elemeit Z alakban csavarozzuk össze.. És a legvégére szintén a cikk-cakk alakot követve csavarozzuk fel a hangszóró kosarát.
Ha most ennek a cikk-cakknak az végére koppintunk, akkor is végighalad rajta a rezgés egészen a kosár legtávolabbi pontjáig, mert az összerögzítéssel minden elem átvezette rezgését a következő elemre és legvégül a hangszóró fémkosarára meglengetve azt..

Másik segítség: Feszíts ki egy membránt, amelynek a közepére például kifeszített rugót rögzítettél.
Ha a rugónak a membránnal átellenes végét rögzítőre mindenféle irányból koppantasz egyet, az iránytól függetlenül, mindig átvezeti a membránra a rezgése egy részét.
Azaz nem tudsz olyan rezgést okozni, amelynek ne képződne a membránra merőleges irányú komponense.

Ez a második példa arra is rámutat, hogy ha egy "lemez" a hosszára merőleges irányú kitérést szenved, például mert megrezgetjük, akkor a végei közötti távolság is ugyanebben az ütemben (frekvencián) fog változni.
0 x

ennyi
Hozzászólások: 3849
Csatlakozott: 2011.02.01. 00:01

High End Audio

Hozzászólás Szerző: ennyi » 2012.02.29. 13:52

@Gézoo (42709):


Tovabbra sem ertem. most mar csak komponensek vannak, a rovidzarhoz teljes hullam kell.
A hang longitudinalis hullam, a terjedes iranyaba hullamzik, nem arra merolegesen.

Mas:
Milyen frekvenciaju hang eseten lehetseges az akusztikus rovidzar?
0 x

Gézoo
Hozzászólások: 3979
Csatlakozott: 2011.03.02. 10:22

High End Audio

Hozzászólás Szerző: Gézoo » 2012.02.29. 14:11

@ennyi (42718):
"A hang longitudinalis hullam, a terjedes iranyaba hullamzik, nem arra merolegesen."
Na ja, elvben..De küldjünk csak egy nyomáshullámot egy rugalmas rúdra hosszában!
Egyből kiderül, hogy ahol éppen nagyobb a nyomás benne, ott "kidagadás" jön létre.
Azaz a hullám haladási irányára merőlegesen is hullámzik az anyag. (Fa fém, gumicső, minden..)
Mas:
Milyen frekvenciaju hang eseten lehetseges az akusztikus rovidzar?
Ez a méret függvénye.
Levegőben a hangsebesség c=340 m/s fémekben 1000-1600 m/s .. még puha gumiban is ~40 m/s.

A rövidzárat a fáziseltéréssel visszaérkező hullám okozza. maximális értéke akkor van, amikor a visszaérkező hullám pontosan 180 fokkal fordított, azaz pontosan ellenkező irányú elmozdulást keltene.
Vegyünk egy szuper jó hangfalat, amelyben a hangcső hossza pl. 2 méter
Azaz ezen át a membrán másik oldalához minimum 2 méteres úttal jut el a hullám.
Ha ezzel λ/2 azaz 180 fokos fordulás érhető el, akkor a már közben visszafelé mozgó membrán
elmozdulása -180 fok, de az odaérő hullám 2*λ/2 = λ a 360 fokkal akkor megint csak
360-180=180 azaz ellen fázissal érkezik.
Az ehhez tartozó frekvencia f=c/λ = 340/(λ/2*2)= 340/4= 85 Hz
Természetesen ez majdnem teljes kioltással járó lenne.

Viszont már 60-120 fokos ellen fázis is okoz jelentős amplitúdó változást azaz f=85/3= 20-28 Hz körül már erősen hallható az amplitúdó csökkenés.
Jó hír, hogy a hangsugárzók sajátfrekvenciái szintén a 20-80 Hz tartományba esik amit viszont el kell nyomni.
Ezért a profi "aktív hangláda" gyártók olyan erősítő karakterisztikát építenek a mélynyomókba, ami kiegyenlíti ezeket a hibákat.
Úgy a sajátfrekvencia kiemelő mint a visszacsatolások csökkentő hatásait.
0 x

ennyi
Hozzászólások: 3849
Csatlakozott: 2011.02.01. 00:01

High End Audio

Hozzászólás Szerző: ennyi » 2012.02.29. 20:38

@Gézoo (42720):
Na ja, elvben..De küldjünk csak egy nyomáshullámot egy rugalmas rúdra hosszában!
Egyből kiderül, hogy ahol éppen nagyobb a nyomás benne, ott "kidagadás" jön létre.
Azaz a hullám haladási irányára merőlegesen is hullámzik az anyag. (Fa fém, gumicső, minden..)
A "kidagadás" nagysága nem összemérhető a hullám amplitúdójával, márpedig az kéne a rövidzárhoz.
A "kidagadás" nem egyszerre érinti az egész hangszórómembránt, hanem vegigfut rajta, hangsebességgel.
0 x

Gézoo
Hozzászólások: 3979
Csatlakozott: 2011.03.02. 10:22

High End Audio

Hozzászólás Szerző: Gézoo » 2012.02.29. 22:24

@ennyi (42741):
"A "kidagadás" nagysága nem összemérhető a hullám amplitúdójával, márpedig az kéne a rövidzárhoz."
A Nyomás irányfüggetlen, azaz minden irányban egyenlő mértékben hat.
Csakhogy hosszirányban nagyobb az anyagoszlop vastagsága, mint keresztirányban. Arra dagad jobban amerre kisebb az ellenállás.

Ellenőrizheted egy léccel. Élére állítod kevésbé hajlik le mint lapjára állítva ugyanazon terhelés esetén.
Ha pedig a kihajlást megelőzöd, akkor hosszirányban még csak mérni sem tudod a hosszváltozását, azaz a "lehajlását"..

"A "kidagadás" nem egyszerre érinti az egész hangszórómembránt, hanem vegigfut rajta, hangsebességgel."

Így van, és a végén "csattan az ostor" ..Pont a lengőtekercsnél.
0 x

ennyi
Hozzászólások: 3849
Csatlakozott: 2011.02.01. 00:01

High End Audio

Hozzászólás Szerző: ennyi » 2012.02.29. 23:13

@Gézoo (42751):
Nyomás irányfüggetlen, azaz minden irányban egyenlő mértékben hat.
Csakhogy hosszirányban nagyobb az anyagoszlop vastagsága, mint keresztirányban. Arra dagad jobban amerre kisebb az ellenállás.
az amplitudoja kisebb, ugye?

Ellenőrizheted egy léccel. Élére állítod kevésbé hajlik le mint lapjára állítva ugyanazon terhelés esetén.
Ha pedig a kihajlást megelőzöd, akkor hosszirányban még csak mérni sem tudod a hosszváltozását, azaz a "lehajlását"..
irrelevans.
"A "kidagadás" nem egyszerre érinti az egész hangszórómembránt, hanem vegigfut rajta, hangsebességgel."

Így van, és a végén "csattan az ostor" ..Pont a lengőtekercsnél.
a tekercs nem a kozepen van, nem a vegen?
zavaros az ugy, a membran kulonbozo reszei idoben elteroen mozdulnak el, akkor a hangot nem oltod ki, az nem rovidzar
0 x

Avatar
monolit
Hozzászólások: 357
Csatlakozott: 2010.01.29. 19:17

High End Audio

Hozzászólás Szerző: monolit » 2012.03.01. 19:47

Gézoo!

Még hogy drága pénzbe kerül az oktatás, hisz ingyé' van :P .

Nem igazán érdekelt a fizikai része a "zenekeltésnek", de így beleolvasgatva a hozzászólásaidba kezdem érteni miért alkalmazzák a szendvicsszerkezetet a hangszóró membránoknál.
0 x

Gézoo
Hozzászólások: 3979
Csatlakozott: 2011.03.02. 10:22

High End Audio

Hozzászólás Szerző: Gézoo » 2012.03.05. 12:22

@monolit (42804): :D Na ugye, hogy mégis mennyire megéri ha többet tudsz róla?
0 x

Gézoo
Hozzászólások: 3979
Csatlakozott: 2011.03.02. 10:22

High End Audio

Hozzászólás Szerző: Gézoo » 2012.03.05. 12:27

@ennyi (42753): Speciel ahol kisebb az ellenállás ott az amplitúdó nagyobb..

"a tekercs nem a kozepen van, nem a vegen?" Hogy a lényeget láthasd, tegyél egy pici-könnyű tárgyat a hanyatt döntött hangszóró membránjára és koppints a láda oldalára.
És csodák-csodája, de a koppintás irányára merőleges irányban felugrik a pl. műanyag golyócska.

"zavaros az ugy, a membran kulonbozo reszei idoben elteroen mozdulnak el, akkor a hangot nem oltod ki, az nem rovidzar"

Nos, a teljes és a részleges rövidzár különbségéről írtam már.. Csak visszautalni tudok azokra a sorokra.
0 x

ennyi
Hozzászólások: 3849
Csatlakozott: 2011.02.01. 00:01

High End Audio

Hozzászólás Szerző: ennyi » 2012.03.05. 21:04

@Gézoo (42974):
"a tekercs nem a kozepen van, nem a vegen?"
Hogy a lényeget láthasd, tegyél egy pici-könnyű tárgyat a hanyatt döntött hangszóró membránjára és koppints a láda oldalára.
És csodák-csodája, de a koppintás irányára merőleges irányban felugrik a pl. műanyag golyócska.
Ez azt mutatja, hogy a tekercs nem a kozepen van, nem a vegen?
"zavaros az ugy, a membran kulonbozo reszei idoben elteroen mozdulnak el, akkor a hangot nem oltod ki, az nem rovidzar"

Nos, a teljes és a részleges rövidzár különbségéről írtam már..
A reszleges rovidzar pont olyan, mint a nem rovidzar.
0 x

Gézoo
Hozzászólások: 3979
Csatlakozott: 2011.03.02. 10:22

High End Audio

Hozzászólás Szerző: Gézoo » 2012.03.08. 07:42

@ennyi (43022):
A reszleges rovidzar pont olyan, mint a nem rovidzar.
Oké.. :D Definiáld a "rövidzár" fogalmát!

Mondjuk analógiaként elektromos "rövidzár" is jó lesz.. Tehát ha az áramkörbe beleesik egy 10 Ohm?
1 Ohm? 0,1 Ohm? ... 0,0000001 Ohm ellenállású vezető, akkor melyik értéknél tekintsük "rövidzárnak"?

Vagy esetleg a rövidzáron át folyó áram útjának hosszát hasonlítsuk az áramköri áram úthoz?

Vagy mit szeretnél?
0 x

ennyi
Hozzászólások: 3849
Csatlakozott: 2011.02.01. 00:01

High End Audio

Hozzászólás Szerző: ennyi » 2012.03.08. 15:55

@Gézoo (43227):
Ne hasonlitsuk semmihez, jo?

Akusztikus rövidzár

Mi az akusztikus rövidzár?
Ha egy hangszórót be nem épített állapotban hajtanak meg (alacsony frekvencián látható jól), a kónuszról kiinduló hanghullámok megkerülik azt, és annak hátoldalára jutnak, így a membrán két oldalán a levegő sűrüsődések-ritkulások kioltják egymást. Így a membrán ugyan jelentős mértékben mozoghat előre-hátra, de hallható hangot nem hoz létre. Az akusztikai rövidzár kiküszöbölésére a hangszórót falba vagy dobozba kell építeni.

A hangszóró csupaszon nem képes mélyhangok lesugárzására. Képzeld el, hogy a membrán előrefelé elmozdul. Ezzel "tolná" maga előtt a levegőt, ami megindul. Ugyanakkor a membrán hátulja is elmozdul, ahol most "hiány" van, ide valahonnan levegőnek kell jönnie, hogy a nyomás kiegyenlítődjön. A természet alapvetően lusta, a membrán elejétől menekülő levegő egyszerűen megkerüli azt és feltölti a membrán mögött keletkezett hiányt. Ez egy pongyola, de szemléletes magyarázat. A valóságban az történik, hogy a membrán eleje és hátulja ugyanazt a hanghullámot állítja elő, ám a két hullámforma egymással ellentétes fázisban sugároz, ami kioltja egymást. Ezt a jelenséget nevezik akusztikus rövidzárnak.

http://subvoice.hu/hangdobozepites/elmelet/hangolas/


Ez az akusztikus rovidzar.
Ez nem jon letre az oldaltol visszaverodo rezgesekkel, mert definicioszeruen a hangszoro-membran ket oldalan keletkezo hanghullamok interferenciaja az akusztikus rovidzar.

Ennyi.
0 x

ennyi
Hozzászólások: 3849
Csatlakozott: 2011.02.01. 00:01

High End Audio

Hozzászólás Szerző: ennyi » 2012.03.08. 16:02

@Gézoo (43227):
Mondjuk analógiaként elektromos "rövidzár" is jó lesz.. Tehát ha az áramkörbe beleesik egy 10 Ohm?
1 Ohm? 0,1 Ohm? ... 0,0000001 Ohm ellenállású vezető, akkor melyik értéknél tekintsük "rövidzárnak"?

Vagy esetleg a rövidzáron át folyó áram útjának hosszát hasonlítsuk az áramköri áram úthoz?
Ha ehhez akarod hasonlitani, akkor a hangszoro egyik es masik oldalan indulo hangnak csak egy resze eri el a tuloldalt, az lenne amikor "ellenallas" van a rendszerben.

Ha egy aramkort ellenallason keresztul zarsz, az nem rovidzar.
Most johetsz szorszalhasogatni, hogy minden rovidzarnal van valami (vegtelenul kicsi) ellenallas... tudod, hogy nem errol van szo.

Ha osszeer a ket drot, az a rovidzar.
0 x

Avatar
monolit
Hozzászólások: 357
Csatlakozott: 2010.01.29. 19:17

High End Audio

Hozzászólás Szerző: monolit » 2012.03.09. 21:01

@ennyi (43270):
Az akusztikai rövidzár kiküszöbölésére a hangszórót falba vagy dobozba kell építeni.
Csak pontosítanék. Van olyan hangfal amely nem a megszokott doboz alakzat. Mindössze egy előlapból áll. Sajnos képet nem sikerült róla találnom. Ritka, meglepő konstrukció.

"Maga a hangfal (baffle) kifejezés a kezdeti időkből maradt fenn, amikor a nagy teljesítményű külső hangsugárzókat hatalmas méretű sík lapokra rögzítették."
http://www.safecase.hu/?T%F6rtenelmi-attekintes&pid=14

A külföldi oldalak látogatása eredményre vezetett :) , bár nem ez volt az amelyről olvastam, de hasonlóan nyitott.
Kép

Egyébként fiatal koromban barátom apja készített egy hangfalat, igaz ő a sarokba tette (sarokhangfal) :D . Attól az időponttól vájom a fülemet (lásd vájtfülű kifejezés) :D :D :D
Egyébként igaz is, mert már akkor feltűnt a kazettás magnó (MK 25) és a lemezjátszó közötti minőségbeli különbség ;)
0 x

Avatar
mimindannyian
*
*
Hozzászólások: 7917
Csatlakozott: 2011.04.23. 16:20
Tartózkodási hely: Szoboszló

High End Audio

Hozzászólás Szerző: mimindannyian » 2012.03.09. 21:12

@monolit (43366): Klafa konstrukció, hogy oldalról nézve bepirosodik. Biztos hozzájárul a jó hangzáshoz.
0 x

Avatar
monolit
Hozzászólások: 357
Csatlakozott: 2010.01.29. 19:17

High End Audio

Hozzászólás Szerző: monolit » 2012.03.09. 21:25

@mimindannyian (43368):

Nem egészen, mivel ez két más színű változat ;) Győzikére is gondolhattak :D
0 x

Gézoo
Hozzászólások: 3979
Csatlakozott: 2011.03.02. 10:22

High End Audio

Hozzászólás Szerző: Gézoo » 2012.03.12. 09:16

@ennyi (43272): "ha összeér a két drót".. Igazából nem helyes ez a megközelítés, miután minden drótnak van ellenállása. (Még az Alumínium kohó vasúti sín méretű vezetőinek is.)

A "rövid" szó értelme ebben az összetételben azt jelenti, hogy az üzemszerűen bejárandó útvonalnál "rövidebb" úton záródik a kör.
De végül is mindegy.. ne hasogassuk azt a szőrszálat.
0 x

Avatar
csang0421
Hozzászólások: 112
Csatlakozott: 2011.05.03. 17:41

High End Audio

Hozzászólás Szerző: csang0421 » 2012.03.12. 18:43

@monolit (43366):
már akkor feltűnt a kazettás magnó (MK 25) és a lemezjátszó közötti minőségbeli különbség
Melyiknek a javára?
0 x

Avatar
csang0421
Hozzászólások: 112
Csatlakozott: 2011.05.03. 17:41

High End Audio

Hozzászólás Szerző: csang0421 » 2012.03.12. 18:56

@ennyi (43270):
Még jó, hogy az általad említett akusztikus rövidzárat nem ismeri az elektrosztatikus hangfal, mert így le tudja sugározni a 40 Hz-et is. :D

http://www.hificity.hu/cikk.php?ident=1982

"0.4 m2 membránfelületű, 180 cm magas, 36 cm széles. Érzékenysége 85 dB, frekvenciamenete 40Hz-30Khz-ig terjed."
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára csang0421 2012.03.12. 19:00-kor.
0 x

Avatar
monolit
Hozzászólások: 357
Csatlakozott: 2010.01.29. 19:17

High End Audio

Hozzászólás Szerző: monolit » 2012.03.12. 18:56

@csang0421 (43498):
Melyiknek a javára?
Mivel abban az időben még gyerek cipőben járt a kazettás magnó gyártása, így természetesen a lemezjátszó javára. Az MK 25 egyenértékű kifejezés lett nálunk a baráti körben a "minőségére" mint mindenkinél az akkori időben a Sokol rádió. Mindenki értette és még a mai napig is alkalmazott kifejezés lett az utóbbi :D :D .
0 x

Válasz küldése